Pest Megyei Hírlap, 1986. június (30. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-24 / 147. szám
1 A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 147. SZÁM 1986. JÚNIUS 24., KEDD „Sok lakás épült, de nem elég” Ezerkétszáz család jogos reménye A támogatás az árakhoz igazodjék Hétfőn délután tartotta soros ülését az MSZMP Vác Városi Bizottsága a párt- és tömegszervezetek székhazának nagytermében. A testület meghallgatta dr. Olajos Mihály első titkár időszerű politikai kérdésekről szóló tájékoztatóját, majd VVeisz György tanácselnök előterjesztését a város VII. ötéves tervi lakásgazdálkodási programjáról. Végül a pártbizottság tagjai személyi kérdésekben hoztak döntést. Nagy érdeklődés kísérte a tanácselnök szavait. A lakáskérdés közismerten súlyos gondot jelentett az elmúlt esztendőkben a városért felelős valamennyi vezetőnek. Elég, ha1 tudjuk, hogy az elmúlt tervciklusban egyetlen szociális (régebbi elnevezéssel: tanácsi) lakás sem épült a városban. Kedvezőbb körülmények Bevezetőjében az elnök röviden ismertette a város jelenlegi lakáshelyzetét, ami az elmúlt években javult. Csökkent az igényléstől a ki1 utalásig, vásárlásig eltelt idő, kevesebb az igénylő. Növekedett a lakáscserék száma, s így mindinkább megvalósul a lépcsőzetes lakáshoz jutás gyakorlata. Mind többen vállalkoznak arra. hogy magánerőből építsenek vagy vásároljanak maguknak otthont. Az elmúlt öt évben sok lakás épült Vácott,/ de kevesebb a tervezettnél. A hatodik ötéves terv végére a város lakásállománya elérte a 13 ezres számot, s javult a lakások komfortfokozata is; az összkomfortos és komfortos otthonok aránya ebben az időszakban 45 százalékról 64 százalékra nőtt. öt év alatt összesen 14.39 lakást utaltak ki különböző jogcímeken, ennyi család került' tehát a korábbinál jobb körülmények közé. Ha hozzászámítjuk azt, hogy a Városgazdálkodási Vállalat is sokat tett az eltelt években az állami lakások felújításáért és korszerűsítéséért, akkor elmondhatjuk, hogy (a lakáskiutalások, -korszerűsítések és teljes -felújítások révén) 2578 család jutott önálló otthonhoz, illetve számára kedvezőbb lakásviszonyok közé, az elmúlt tervciklusban. A város vezetői tudnak a gondokról, a még mindig meglévő feszültségekről is. Arról, hogy még mindig vannak kielégítetlen igények; s még az OTP-lakásokra is kell egy, másfél évet várni; hogy kevés a tanácsi bérlakás, s ezért a jogos igények és a meglévő lehetőségek között elég nagy a szakadék; hogy a lakásárak növekedése, illetve a letéti díj befizetése miatt — tudják — nem tökéletesen ismerik a valós igényeket (sokan a fentiek következtében nem is kérnek lakást); hogy az átadások elhúzódása során fokozódik a várakozók türelmetlensége. Ezután az elnök ismertette a VII. tervidőszak lakáspolitikai-lakásgazdálkodási céljait, melyek meghatározásakor a már meglévő, illetve prognosztizálható igényekből indultak ki. Az év fordulóján 441 igénylőt tartott nyilván a városi tanács hatósági osztálya. Ezek többsége, mintegy 85—90 százaléka első lakást igényel, 10—15 százalékuk pedig cserét. Ebben az ötéves tervben 1200—1400 igénylőre számítanak, egy részük a már bentlévő igénylését fogja módosítani. Ennek kielégítésére a következő években 852 tanácsi kijelölésű OTP-, 50 vagy 100 szociális tanácsi bár- és 451 hagyományos, társasházi és egyéb, magánerőből épített lakással számol a program. Ezek az adatok is mutatják, hogy ha teljes mértékben megvalósulna is a tervezett lakásszám, akkor sem elégíthetné ki maximálisan a várható igényeket. Enngk tükrében világos; a jövőben is életszínvonal-politikai kérdés lesz a lakások elosztásának módja. El kell érni tehát, hogy a leginkább rászoruló családok — az igényjogosultságuknak megfelelő ellátási formában — önálló otthonhoz jussanak. Kik kapjanak szociális tanácsi bérlakást? Rászoruló, gyermekes Illetve többgyermekes családok; a szanáltak; elavult, korszerűtlen és életveszélyes körülmények között élők, a fenti sorrendben. A tanácsi bérlakások szamát új lakások építésével, vásárlásával, az indokolatlanul nagyméretű lakások — felújítások során — megosztásával, emeletrá- . építéssel, tetőjér-beépítéssel szándékozzák növelni. A tanácsi kijelölésű OTP- lakások vásárlásánál előnyben kívánják részesíteni a többgyermekes családok vásárlási, illetve minőségi igényének gyors vagy s'oron kívüli kielégítését, a tanácsi lakást OTP-lakásra cserélők, az egyedülállók és elváltak, valamint a közérdekből történő el-, illetve kihelyezésből fakadó igények kielégítését. A még ezután is fennmaradó lakásigényeket személyi tulajdonú családiház-, illetve társasházépítés ösztönzése révén kell megoldani, mégpedig építési telkek biztosításával. Itt is élvezzenek előnyt a gyermekeket nevelő családok! Milyen elvek szerint tervezik támogatni az otthonhoz jutást? A lakásmpbilitás növelése, a személyi tulajdonú lakások építésének segítése, illetve a tanácsi bérlakasalap jobb kihasználása érdekében a jelenleginél magasabb pénz- beni térítéssel kell ösztönözni az ilyen lakások visszaadását. El kell érni — s ez nem elsősorban helyi feladat —, hogy a rászoruló gyermekes1 családok és családot alapító fiatalok otthonteremtésének támogatása jobban igazodjék a tényleges lakásárakhoz. . (A városi tanács támogatási rendszerét tanácsi rendeletben kívánatos' szabályozni.) A felső hstár Az elképzelések szerint a jövőben támogatást igényelhetnek a társasházi lakás, családi ház építéséhez, bővítéséhez, korszerűsítéséhez; ingatlan vételéhez és cseréjéhez. Ugyanígy önerős emelet- ráépítéshez, tetőtér-beépítéshez, valamint állami tulajdonban lévő lakásépítési telek tartós használatba vételi díjának kifizetéséhez is. A tanácsi támogatás összegét a család szociális, vagyoni, jövedelmi körülményeihez, a meglévő és még vállalt gyermekek számához igazítva kell megállapítani úgy, hogy az — az állami támogatásokat kiegészítve — az igénylő lakásjogosultsága felső határát meg nem haladó nagyságú (szobaszámú), átlagos vételárú lakás vásárlását, építését, bővítését, korszerűsítését elősegítse. Ebben az ötéves tervben folytatják az állami bérlakások felújítási programját, is. Kétszázharminckét otthon felújítását, 55 korszerűsítését leír v ezik. így a ma ismert feltételek között összesen 1225 család kerülhet kulturáltabb lakáskörülmények közé. illetve önálló otthonba 1990-ig. A vonzáskörzet településeinek helyzetéről szólva elmondta a tanács elnöke, hogy az Ipoly menti és a Börzsönyi községekben nem állt meg a lakosság lélekszámúnak csökkenése. Az elhagyott, megüresedett házakat fővárosra^ és környékbeliek vásárolják meg hétvégi üdülőnek, mint például Tésán. Perő- csényben. Bemecebarátiban. Nagybörzsönyben. A ■ Dunakanyar településein másként alakul a helyzet, itt elsősorban hétvégi házakat építenek. A déli térségben viszont mind többen építenek családi házat, mindenekelőtt a Városból kiköltözők és az ország más területeiről betelepülők. Felmentés, választás A vonzáskörzet települései ebben az ötéves tervben az előzőnél több lakás építésével számolnak, főleg a város közvetlen közelében, így Kos- don és Sződligeten, ahol a parcellázásnak is nagyobbak a lehetőségei. Végezetül a testület személyi kérdésben döntött. Jakab Tibort, a KISZ Vác Városi Bizottságának titkárát, akit a megyei KISZ-bizottság titkárává választottak, felmentette városi pártbizottsági és párt- építési munkabizottsági tagsága alól. s tudomásul vette, hogy Kádár Jenöné a Fóti Gyermekváros igazgatója lett, felmentette munkabizottsági tagsága alól és helyette Kocsis Györgyné általános iskolai tanárt választotta meg. Bányász Hédi Kismaroson keresik a megoldást Miért szűnt meg a gázcseretelep? Nagyobb és korszerűbb épületet létesítenek Az elmúlt napokban semmi nem fogiaikoztatta annyit Kismaros lakosságát, mint a községben lévő propán-bután gázcseretelep megszüntetése. A telepet csaknem húsz éve alapították a falu közösségének pénzéből, ugyanis társadalmi munkával és családonként száz forint támogatással hozták létre. Innen látták el Kismaros lakosságát és a környező üdülőtelkek tulajdonosait gázzal. Mint derült égből a villám- csapás, úgy érintette a falu lakosságát, hogy egyik napról a másikra, június 9-én, a gáz- cseretelepet megszüntették. Panaszok áradata indult el a verőcemarosi tanácshoz, különböző megyei és országos szervekhez. Ki-ki vérmérséklete szerint kommentálja a történteket, de sokan vannak, akik az ott működő Faipari Szövetkezetét hibáztatják. Verőcemaros tanácselnöke, Versényi Péter is levelek, válaszok halmazát írja, amikor hivatali helyiségében választ kerestünk arra, miért is szűnt meg a kismarosiak gázcsere- telepe. — Ismerem a lakoság felháborodását és a feltörő indulatokat,- de elöljáróban el kell mondanom, nem maradt a lakosság gáz nélkül, hiszen áthidaló megoldásként egy héten két alkalommal, szerdán 12-től 16 óráig, szombaton 7- től 9 óráig a megszüntetett telep előtt teherautóról árusítanak gázt Kismaroson. Az önhibánkon kívül előállott és a közhangulatot súlyosan befolyásoló helyzetben egyelőre többet nem tehetünk, ellenben a végleges megoldáson dolgozunk. — Valójában miért kellett megszüntetni ilyen hirtelen a telepet? — A lakosság előtt ismeretes, hogy a telep körül kihasználatlan közterület húzódott. Ezt a közterületet kívántuk ,a kismarosi tanácstagok többségének egyetértésével hasznosítani, ügy, hogy tízéves bérletbe adtuk a Faipari Kisszövetkezetnek. A bérlő faanyagtárolás és szárítás céljára szolgáló épület létesítésére is engedélyt kapott. Ehhez a tűzrendészeti hatóság is hozzájárult, külön előírások nélkül helybenhagyták az építkezést. Ezt követően számunkra is rendkívül kellemetlen meglepetésként az Energiafelügyelet — egy állampolgári feljelentés alapján tartott — helyszíni szemle után a telepet június 9-én bezáratta. Ezt azzal indokolták, hogy a kötelező előírás húsz méter, s a tervekben és a valóságban ez nyolc méter csupán. — Ezek után önök mit tettek? — A helyzet tisztázására és a megoldásra húsz nap haladékot kértünk az Energiafelügyelet illetékeseitől, valamint felkerestük a megyei tanácsot és az Ipari Minisztériumot, sajnos eredménytelenül. De másik megoldásként felkerestük a kisszövetkezetet is. de közölték, hogy a fátárolóban nagy értékű, exportra szerződött faanyagok vannak és azt máshová áthelyezni nem tudják. Egy kényszerkiürítés esetén pedig mintegy nyolcmillió forint kártérítési igényt támasztanának. — Miben látja ön a mindenki számára kielégítő megoldást? — Tárgyaltunk a Faipari Kisszövetkezettel és azt az ajánlatot kaptuk tőlük, hogy a régi gázcseretelep épülete és a környező közteerület tartós használatba adása ellenében saját tervezésű és kivitelezésű új épületet létesít egy általunk megjelölt helyen. A döntés előkészítése érdekében a kisszövetkezet június 9-én rendkívüli közgyűlést tartott, melyet tanácstagi csoporíérte- kezlettel kapcsoltunk össze. Az összes szempont értékelése után az az egyhangú vélemény alakult ki, hogy a lehetséges legrövidebb időn belül alkalmas helyen egy új, nagyobb. korszerűbb telep épüljön fel. Ha valamennyi szakhatóság hozzájárul, a sportpálya és az új tűzoltószertár közötti területet Jelöljük ki. Természetesen a telep áthelyezése a lakosság számára külön terhet, hozzájárulást nem jelenthet. Bízunk benne, hogy valamennyi érdekelt, de elsősorban a lakosság számára a kielégítő megoldás megszületik. Nagyközségi közös tanácsunk ezen- fáradozik, addig is kérve a lakosság megértését. Papp László Ma egy órakor Ülést tart a városi tanács Érdekes, fontos témákat tárgyal meg ma délután 1 órakor a város tanácsa. A városi tanács VII. ötéves tervét, Vác és vonzáskörzete hosszú távra szóló terület- -és településfejlesztési koncepcióját vitatják meg a tagok. A végrehajtó bizottság ezenkívül javasolja a testületnek, hogy alkosson rendeletet a nem lakás céljára szolgáló építmények adójának szabályozásáról. Ezen a tanácsülésen kívánják továbbá megalakítani a város Közterület Ellenőrző Szervezetét is. A tanácsülés nyilvános. váci munkásmozgalom történetéből Ahogy ma látják A magyar munkásmozgalom történetében eddig nem jelentek meg olyan tanulmányok vagy összegzett kiadvány, amelyek a bírósági eljárások során a jogvédelem munkáját, többször harcos csatáját ismertette volna a hatalommal szemben. Hazánk felszabadulásának a 40. évfordulója alkalmából az Országos Ügyvédi Tanács és a Budapesti Ügyvédi Kamara dr. Gergely Ernő összeállításában kiadta az Országos Munkásjogvédő Iroda rövid történetét. A helyzetfeltáró munka az első Tanácsköztársaság leverését követő politikai perek törvénysértő helyzetéről ad számot. A mindössze három évig engedélyezett működésük első féléves mérlegét 1930-ban publikálva jelzi, hogy munkás- jogvédelemmel 4666 esetben fordultak az irodához. Ha lehetőség mutatkozott, maga az előzetes letartóztatásban lévő kérte a védelmét, akadályoztatása esetén a hozzátartozók. Az 1933-ban rendeleti úton megszüntetett jogsegélyszolgálat több mint 30 ezer esetben nyújtott védelmet és segítséget mindazoknak, akik erre kérték, díjtalanul. Dr. Bárd Imre, a politikai elítélteket bátran védő ügyvéd emlékére nyitott fejezetben találjuk Haraszti Ernő váci Sikeres hangversenyek ifjú zenebarátok tábora ga keretén belül Szentendrén aratott sikert Durkó: hudus Stellaris című művének előadása, Fazekas László vezetésével. Omszkban ütőegyüttesük magas színvonalon képviselte Pest megye zenei kultúráját. Országos zongoraversenyen Cs. Nagy András növendékük különdíjat kapott. Áprilisban két svéd kórust láttak vendégül, fúvósötösük ott volt a dorogi találkozón, ahol Gyi- mesné Takács Zsófia különdíjat kapott. Elsőízben rendezték meg a Pest megyei gitáros találkozót. Mint -Cs. Nagy Tamás elmondta, még nincsen szó teljes szünetről. Június utolsó hetében ifjúsági kórustalálkozónak ad helyet a zeneiskola. Július 1. és 14. között rendezik a magyarországi Jeu- nesses ifjú zenebarátok váci táborát; másfélszáz résztvevővel, köztük lengyel, olasz NSZK-beli és francia vendégekkel. A tanévzáró tantestületi értekezleten az igazgató mondott köszönetét a tízhónapos eredményes munkáért, a Pest Megyei Tanács művelődési osztályának elismerését Papp Károlyné szakfelügyelő tolmácsolta. P. K. állatorvos mártíromságát feltáró sorokat, akit — ahogy a korabeli sajtó írta — a „kommun"’ utáni bújdosása közben Kiskunfélegyházán 1919. október 23-án letartóztattak. Később a letartóztatási helyiségben vérbeníagyva, holtan találták: Az Országos Munkás-: jogvédő Iroda felterjesztésére a betekintésre átadott hatósági jegyzőkönyv a halál okául szívszéihűdést állapított meg. A feljelentők nevének .elhallgatását azzal indokolja meg a vádhatóság, hogy „a tanúk és maguk biztonságának a veszélyeztetése nélkül” egyelőre nem adhatják ki. Az iroda védelme kérte, hogy a budapesti orvosszakértők bevonásával rendeljék el az újraboncolást, ami megállapíthatná az első ízben felvett boncolási jegyzőkönyv hamis voltát. Természetesen, ez nem következett be. A politikai elítéltek-védelmé- ről szóló, a Politikai Üldözöttek Védő Bizottsága tevékenységét leíró fejezetben Váccal kapcsolatban ez áll: 1930. június 23-án kezdték tárgyalni Budapesten 105 politikai vádlott perét — ahogy azt az Uj Március lap hírül adta. Elszánt küzdelmet hozott ez a tárgyalás a vád és a védelem részéről egyaránt. Míg a tárgyalások tartottak, az ülésteremben helyet foglaló munkások a váci börtönben éhség- sztrájk miatt meghalt Lőwy Sándor és Sztáron Sándor nevét kiabálták: „— Mit csináltak Lőwy Sándorral ? ! — Meggyilkolták, eltették láb alól? 1” Ebben a fejezetben ismertetik, hogy Györki Sándor baloldali képviselő sürgette a kormányt a letartóztatási intézetek elavult szabályzatának a reformjára és azt is bejelentette: az angol lapok is együttérzésről indítva szóvá tették és embertelennek nyilvánították a magyarországi börtönjogi állapotokat. Egyenesen Zsitvay Tibor igazságügyi miniszternek szóló interpellációjára azt a választ kapta, hogy a kormány börtönszabályai példásak. De a képviselő erre sem adta meg magát. Utalt arra, hogy Camilla Drevet asszonynak, a Nők Nemzetközi Béke és Szabadság Ligájának tagjaként csak a márianoszt- rai női fegyházat engedélyezték meglátogatni, pedig ott nem tartanak politikai foglyokat. Kérésére sem engedélyezték a váci fegyház vizsgálatát, ahol abban az időben Rákosi Mátyás és Vas /Weinberger) Zoltán raboskodott. (Vas Zoltán 1945-ben Vác város egyik első díszpolgára lett.) Petővári Gyula ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap) A váci Bartók Béla Állami Zeneiskola oktatószobái csendesek. A nagyteremben égnek a villanylámpák, de csak azért, mert felújítják a. pódium padlózatát. Takarók borítják az orgonát, előtte harsog a csiszológép s előbukkan a padló élénk, friss színe. Cs. Nagy Tamás igazgató tájékoztat a most befejezett tanévről. Az elmúlt tíz hónap során megfelelő tantestületi létszámmal és jó tárgyi feltételekkel tanítottak, oktattak. 1985 szeptemberében 813 tanulóval és 43 tanárral kezdték el az oktatónevelő munkát. Az első és a második félév során 26 elő- képzős és 25 hangszeres tanuló hagyta abba tanulmányait kimaradás vagy elta- nácsolás miatt. A szeptemberben kezdődő tanévre 600 hangszeres tanuló lép magasabb évfolyamba. Várható még 200 tanuló beiratkozása kis-előképző. előképző és a meglévő hangszeres tanszakokra. A zeneiskolában 4,45 volt az összesített tanulmányi átlag: ez a tantestület jó munkáját bizonyítja. Az oktató-nevelő munka mellett az elmúlt tanévben sok szép feladatot megoldottak. Az országos fafúvósver- seny körzeti válogatójában 14 növendékük vett részt. A Bach-, Händel- és Scarlatti- évfordülók jegyében hangversenyt rendeztek a zenei világnap alkalmából. Kiemelkedő esemény volt a szimfonikus zenekar svédországi útja, valamint az ifjúsági vonószenekar és ütőegyüttes részvétele az NSZK-ban áz Európai ifjúsági zenei fesztiválon. Váci tanulók sikerrel szerepeltek Leninvárosban, a fafúvósok versenyén. Januárban Vác rendezte az országos szolfézs- és népdaléneklési verseny Pest megyei válogatóját, majd annak döntőjét. Nagy siker volt a már hagyományosnak számító farsangi hangverseny és jó kezdeményezésnek indult el a szobi és a váci fúvószenekarok közös hangversenye. Az Űj Zene Nemzetközi Társasá-
