Pest Megyei Hírlap, 1986. június (30. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-23 / 146. szám

1986. JÜNIUS 23., HÉTFŐ 3 Már aratók dolgoznak a határban (Folytató) ai l oldalról.) mondja, hogy mennyivel üzembiztosabb volt az a ki­sebb teljesítményű betakarí­tógép. Reggel beült a nyer­gébe és csak este szállt ki belőle. Hiba nélkül végigdol­gozta a napot, most meg több­ször is meg kell állnia, mert hol ez romlik el, hol az. — Persze azért rajtunk is sok minden múlik — veszi vissza a szót Huja József. — Nagyon oda kell figyelni a javításnál, mert akkor később is kevesebb a baj. Hiszen aratni jöttünk mi ide a határ­ba, nem gépet javítani. És ha az eső ki nem ver ben­nünket, lehet, hogy még ma végzünk az árpával. — Bár verne — sóhajt Maris György. — A hűvös csapadé­kos időjárás még sokat segít­hetne a búzán, meg aztán a kukorica is nagyon jól mu­tat. Legalább azon fogjunk valamit, ha már az érpa nem jött be. — Megjött a kocsi az ebéd­del, nézzük meg, mit főzték a közös konyháján — mond­ja Kosztolányi és a fia vállá­ra teszi a kezét, aki a Rába 130-as erőgéppel a tűzőri fel­adatokat látja el. A major központi mázsa­házánál nem áll ugyan kocsi­sor, de azért szép számmal érkeznek a tarlóról az árpái val megrakott szállító jármű­vek. Kifelé meg a szárított szemet viszik az. IpÁ-k, a gabonaipa'r helyben levő rak­táraiba. Merczel Mihály, a mázsa kézelője szorgalmasan méri, adminisztrálja a ki- és bejövő árut. — Tegnap 30 vagon termést hoztak be — tájékoztat. — De szebb napokat is" átéltem már itt a máráaházban. Az is előfordult, hogy 80 vagon ter­mést szállítottak be és mértem le egy nap alat. Mondandóját Bozsik Jenő gépkocsivezető megjelenése szakítja félbe. — A nyolcadik fuvar Mi­hály bátyám — tájékoztatja a mérleg örök urát a fiatal­ember, miközben leadja a fuvarlevelet. A szárítónál sem ülnek összetett kézzel az emberek. Szőnyi Zoltán műszakvezető mérőműszerrel ellenőrzi a legújabb szállítmányok ned­vességtartalmát. Kiripóczki István szárítókezelő meg segít neki. — Éjjel-nappal üzemeltet­jük a gázzal fűtött Bábolna típusú szárítónkat — magya­rázza Szőnyi Zoltán. — Ha vizesen tennénk el a termést, befülledne, megpenészedne a szem, pedig az árpára nagy szükség van, főként most, amikor kevesebb termett a kelleténél. B. Z. „Gyerekek, menjünk ebédelni”, megjött a kocsi, invitálják egy­mást a kombájnosok. Balról jobbra: Hu ja József, Kosztolányi László és Maris György. Időnként összébb is kell tolni a sze­met, mert sok traktoros csak lezúdítja a betonra és azután re- peszt tovább. (A cím feletti képen) (Erdősi Ágnes felvételei) Közgyűlés! tartott a kamara ményekhez, hogy élénkíteni tudjuk a gazdaságot, megte­remteni az előrehaladáshoz szükséges feltételeket — hang­súlyozta Havasi Ferenc. Felvetődik a kérdés — foly­tatta ezután —, hogy a ma­gyar gazdaságban adott-e a lehetőség az évi 3 százalékos növekedésre'. A válasz egyér­telműen: igen. Ehhez azon­ban fel kell tárni a kormány­zati munkában, az irányítási rendszerben rejlő további le­hetőségeket, javítani a válla-, latok gazdálkodását, jobban kell hasznosítani a tudomá­nyos, szellemi potenciálunkat,, a vezetők és a dolgozók ön­tevékeny kezdeményezéseit. Megnőtt az emberi tényező szerepe. Változtatni kell azon a felfogáson, amelynek kö­vetkezménye az egymásra mu­togatás, a felelősség aló! való kibúvás; sok területen lazult a fegyelem, s ezt nem szabad megengedni. A továbbiakban Havasi Fe­renc arról beszélt, hogy a magyar közvélemény támo­gatja társadalmi, gazdasági céljainkat. Az emberek, több­sége egyetért azzal, hogy a te­hetség, a szorgalom kapjon méltó elismerést. Ugyanakkor a rendnek, a takarékos gazdál­kodásnak fokozott igénye él ma a társadalomban. Ezt az igényt méginkább erősíteni szükséges. Befejezésül Havasi Ferenc tolmácsolta a közgyűlésnek Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának üdvözletét és jókívánságait a kamara to­vábbi sikeres munkájához. A gazdaság egészének képviseletében Marjai József a kormány nevében üdvözölte a kama­ra közgyűlésének résztvevőit. Elmondotta: a kormányzat határozott szándéka, hogy a gazdaságirányítási rendszer fejlesztésével növekedjen a kamara szerepe, lehetősége a gazdasági folyamatok formá­lásában. Fontos, hogy új stá­tusa révén minőségileg új alapokra helyeződjön a ka­mara munkája, kapcsolata a kormányzattal. Minőségileg fejlődött, tartalmában gaz­dagodott, szervezetében erő­södött a kamara érdekvédel­mi, -egyeztető tevékenysége. Nagyon fontos az érdekkép­viselet tartalmának helyes értelmezése. Ez ugyanis nem az egyedi vállalati érdekek képviseletét, egyedi előnyök kijárását, hanem a vállalatok összességének, végeredmény­ben a gazdaság egészének képviseletét jelenti. A kor­mányzat nagyra értékeli, hogy a kamara állásfoglalásaiban meghatározó a kritikai szem­lélet. Fontos azonban az is, hogy a továbbiakban ne csgk azt fogalmazzák meg. ami < rossz, hanem nyújtsanak se­gítséget a lehetséges megoldá­sok, alternatívák kidolgozásá­hoz. A miniszterelnök-helyet­• Vélctlen-e, hogy éppen Vác város tanácselnöke volt a küldöttség egyik tagja? — Weisz György mint a megyei tanács vb-tagja vett részt a delegációban, bár az sem hátrány, ha egyben Vác tanácselnöke. Annyi kétségte­len, hogy a váciaknak is lesz szerepük ebben a kapcsolat- teremtésben. Az Umbria me­gyeiek nagyon szívesen épí­tenének ki testvérvárosi kap­csolatokat. Mi viszont in­kább megyei keretekben gon­dolkodunk. Akkor is, ha eb­ben az egyes várósok is kap­nak meghatározott szerepet vagy lehetőséget. © Milyen tapasztalatokat sl- került szereznie az olasz ál­lamigazgatási munkákról? — Erre a kérdésre elsőként Weisz György válaszolt. — Sok tekintetben hasonló gondokkal küzdenek az otta­ni államigazgatásban' is, mint mi. A pénz mindenütt nagyon kevés. A tanácsi munka stí­lusában is nagyon sok rokon vonás van, annak ellenére, hogy. ott a járáson belül is különleges szerepük van a városoknak, sokkal nagyobb az önállóságuk. Ahogy kivet­tük a szavaikból, nem biztos, hogy ez minden tekintetben jó. A városok a tartományo­kat felügyelő minisztériumtól, illetve a kormánytól közvet­lenül kapják a pénzeszközö­ket. Ilyen értelemben a tar­tománnyal való kapcsolatuk valamelyest lazább. Ugyanak­Balogh László és Weisz György beszámolnak az utazás ta­pasztalatairól kor van egy városok szövet­sége — országos szervezet —. amely egyfajta érdekképvise­letet lát el. Ami a konkrét munkát illeti, a struktúra el­térő a miénktől, de a műem­lékvédelem, a városépítés te­rén úgy tűnik, hogy nagyon gyümölcsöző és konkrét kap­csolatokat lehet kialakítani. ^Jelentős kulturális hagyomá­nyokkal rendelkező városok vannak és hát az olasz építé­szeti és városrendezési ha­gyományok is tanulmányozás­ra érdemesek. • Hasonlóan látja ezt a megyei tanács elnöke Is? — Valóban nagyobb a vá­rosok, községek autonómiája, nagyobb, mint nálunk, pedig mc ,t mi is előre léptünk ezen az úton. Ez nem jelent azon­ban dezorganizáltságot, nem jelenti az állami irányítás la­zaságát. A kettőt jól össze tudják egyeztem. Ezen érde­mes nekünk is gondolkod­nunk. Természetesen nekik sokkal bonyolultabb a helyze­tük, mert többpártrendszer van. Ez minden kérdésen át­süt. Ami számomra különö­sen érdekes volt, az a gaz­dálkodással függ össze. Nyá­lunk ezzel az új tanácsi gaz­dálkodási rendszerrel kapcso­latban ' rendkívül sok vita volt az utóbbi években. Sze­mély szerint engem nagyon megerősített az eddigi állás-' pontomban az ottani normati- vitás a gazdálkodásban, a normatív rendszer kiépítése és következetes alkalmazása, ami számukra egészen természe­tes, el sem tudják másképp képzelni. Ez igazolni látszik azt az irányt, amerre mi is elindultunk. M. N. P. tes befejezésül elmondotta, hogy a közgyűlésen megfo­galmazott javaslatokat, ész­revételeket a kormányzat ta­nulmányozni fogja, s min­dent elkövetnek annak ér­dekében, hogy azokat a lehe­tő legjobban hasznosítsák. A Magyar Kereskedelmi Ka­mara érdekvédelmi, érdek­egyeztető és információs fel­adatainak mind teljesebb $1* látása érdekében széles társa­dalmi bázisra támaszkodik. A szakmai tagozatok mellett te­rületi bizottságokat is működ­tet. A budapesti és Pest megyei bizottság titkára dr. Gasparics Emese, akit a szervezet eddi­gi megyei eredményeiről kér­deztünk. Bizottságunk 1983 nyarán alakúit meg. Elsődleges fel­adatunk volt a Pest megyei politikai és társadalmi szer­vekkel felvenni a kapcsolatot. Elmondhatom, hogy ez gyü­mölcsöző mind a mai napig. Feladataink egyébként lénye­gében ugyanazok, mint amit a kamara nagyban csinál. En­nek szellemében benne volt a munkánk a XIII. kongresszus­ra Összeállított megyei párt* bizottsági anyagban, de fel­mérést készítettünk az aggio* merációfejlesztési koncepció kidolgozásához is. Idei tennivalóink közül ki­emelést érdemelnek azok a felmérések, amelyeket például a vállalatok adminisztrációs terheinek csökkentése érde­kében készítünk, vagy, hogy megnézzük az exportpályázati rendszer működését, aki pá­lyázott, milyen tapasztalatokat szerzett, aki nem vállalt több­letet, miért nem szánta rá magát. Csokorba szedjük, * ogv milyen pozitívumok, illetve problémák jellemzik az új vállalatirányítási formákat. Azt hiszem, joggal tarthatjuk a területi bizottságokat hasznos szervezeteknek, ezt lgazo,*a a közgyűlésen megfogalmazott igény is: erősíteni kell a te­rületi tevékenységet. Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottsága nevében köszöntötte a közgyűlés részt­vevőit. A Központi Bizottság titkára ezután arról beszélt, hogy az ország építéséhez, a gazdasági munka javításához a pártvezetés és a kormány jól átgondolt és a közvéle­mény által is elfogadott prog­rammal rendelkezik, a XIII. pártkongresszus határozatá­nak és a VII. ötéves tervnek az előkészítésében az ország színe-java résit vett. Gondot okoz viszont, hogy a tavalyi és az idei első fél­év teljesítményei elmaradtak a várakozástól. Munkánk fo­gyatékosságai és az újabb kedvezőtlen nemzetközi gaz­dasági fejlemények miatt meglehetősen nehéz körülmé­nyek között kezdődött a VII. ötéves terv megvalósítása. Felvetődik a kérdés: a jelen­legi helyzetben nem túl sok-e a gazdasági prioritás, lehet-e ■ezeket egyszerre érvényesíte­ni? Vajon nem jött-e el az ideje egy újabb akcióprog­ram kidolgozásának? A gaz­daságirányítás nyitott és ru­galmas, arra azonban nincs lehetőség, hogy lényeges en­gedményeket tegyünk elhatá­rozott céljainkat illetően. Vá­lasztási lehetőségünk viszony­lag szűk. Adósságszolgálati kötelezettségünknek pontosan eleget kell tennünk, s ehhez mindenképpen teljesíteni kell a VII. ötéves tervben előirányzott feladatokat. — Eleget kell tennünk a tervben megfogalmazott élet- színuonaí-célkitűzéseknek is, mert csak így tartható fenn társadalmunk politikai kon­szenzusa, amely alapja az .MSZMP--- harminc éve tartó eredményes politikájának. Ezt az egységet már nehezebb vi­szonyok között is sikerült fenntartani.. Az azonban igaz, hogy nem elég áldozatválla­lásra, bizalomra, megértésre felszólítani az embereket. t Ha egy bizonyos idő után nem' ta­pasztalják a helyzet szerény javulását sem, akkor ezzel szavunk hitelét kockáztatjuk. Könnyebb lenne persze új do­kumentumokat csinálni, még­is a nehezebbet kell válasz­tanunk, ragaszkodva a terv­ben foglalt célokhoz, követel­Mint arról az első oldalon beszámolunk, szombaton tartotta közgyűlését a Magyar Kereskedelmi Kamara. A vitában fel­szólalt Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára cs Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese is. Felszólalásaikat az alábbiak­ban ismertetjük: Hfegncít az emberi tényezők szerepe ümbriai tapasztalatok Újabb utakat nyitó összegzés Beszélgetés az Olaszországból hazatért delegációval Szombaton délben hazaérkezett Olaszországból az a háromtagú küldöttség, amely Balogh Lászlónak, a Pest Megyei Tanács elnöké­nek vezetésével az umbriai tartományban járt. A delégációnak tág­ja volt Weisz György, a megyei tanács végrehajtó bizottságának tagja, Vác város tanácselnöke és Tarpai Emese, á megyei tanács tit­kárságának vezetője. A küldöttséget 9 Ferihegyi repülőtéren Plutzer Miklós, a megyei tanács apparátusi pártbizottságának titkára fogadta. Az ötnapos látogatás célja volt, hogy elmélyítsék Pest megye és az itáliai tartomány tanácsi vezetése között évek óta fennálló kap­csolatot, hogy kidolgozzák ennek további formáit és tartalmát. Ugyanakkor lehetőség nyílt az olasz tartományi önkormányzati mun­ka tanulmányozására, ezeknek a hazai gyakorlattal való összeve­tésére is. A látogatáson szerzett tapasztalatokról beszélgettünk a re­pülőtéren Balogh Lászlóval és Weisz Györggyel. A látogatás céljáról Ba­logh László a következőket mondta: — A cél az volt, hogy ösz- szegezzük a kapcsolatok eddi­gi eredményeit. Amelyben el­sősorban az dominált, hogy politikailag, barátilag is egy elég közeli kapcsolat alakult ki a megyei vezető szervek és Umbria tartományi vezetői között. Azért jelentős ez az összegzés, mert egyúttal utat kellett nyitni a továbbfejlesz­téshez. A lehetőségek általá­ban sokszínűek. A kapcsola­tok fő iránya a kulturális ta­pasztalatcsere, az alkotómű­vészek és az amatőr együt­tesek találkozója. Ebben úgy tűnik, hogy egyértelműen elő­re tudunk lépni. A .turizmus is nagyon sok lehetőséget rejt magában. Akár úgy, hogy egyszerűen propagandát csi­nálunk egymás országainak, de például tanácsi dolgozók Is meglátogathatják az ottani tanácsi dolgozókat. Nagyon szeretnénk azt is, hogy a fia­talság számára több lehetősé­get teremtsünk egymás meg­ismerésére. Gondolunk pél­dául ifjúsági táborozásokra. — Ezenkívül beszélni kell a gazdasági kapcsolatok szfé­rájáról, bar e téren konkrét együttműködésről még nem számolhatunk be. De van ér­deklődés, főként a kisebb vállalatokkal, szövetkezetek­kel való együttműködés iránt. • Mindebből milyen konkrét feladatok következnek? — Amiket most elmondtam, azok a kapcsolatteremtés irá­nyai és a főbb törekvések, de ez nem jelenti azt, hogy két) nap alatt mindezt meg is le­het valósítani. De nem is akarunk kapkodni, olyan dol­gokat kezdeményezni, amit aztán nem vagyunk képesek végigvinni. Ezért megállapod­tunk az irányokban, s abban, hogy 1987-ben ebből egy) konkrét programot végrehaj­tunk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents