Pest Megyei Hírlap, 1986. június (30. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-23 / 146. szám
I 1986. JŰNTUS 23., HÉTFŐ Locsolni jó a régi kút is Megépül a vezeték a Duna alatt Érd és körzete évtizedek óta súlyos ivővíz- biánnya] küszködik. A probléma megoldására — hosszú vajúdás után — idén tavasszal megállapodás született. Pest megye, az Országos Vízügyi Hivatal, valamint a főváros együttműködésével sikerül végre a Duna alatti vezeték megépítésével a terület vízellátását megoldani. A megállapodás aláírása után az OVII vízellátási és csatornázási főosztályán Juhász Endrét kérdeztük: mennyit szánnak a beruházásra a központi keretből. Tízezer köbméter — A Fővárosi Vízművek 17 ezer 800 forint úgynevezett vízbázismegváltást kér az ivóvíz köbméteréért. Bár az ösz- ezeg első hallásra soknak tűnik, valójában az árat méltányosan szabták meg. Azon a területen egy köbméter víznyerő kapacitás kiépítése már nem 20, hanem meghaladja a 40 ezret. Ezen túl az OVH hozzájárul a Duna alatti átvezetés, az érdi vízműtelep és a csővezeték építéséhez. Az OVH ráfordítása összesen 300 millió forint lesz. — Mikor készül el a beruházás és részesül-e az egészséges ivóvízből a másik régóta szomjazó település, Törökbálint? — A megállapodás értelmében az új rendszert jövő év végén fogják üzembe helyezni és 1988 májusában sor kerülhet az átadásra is. Természetesen a napi tízezer köbméter fedezi a törökbálinti szükségleteket is. Sőt — mivel a Duna alatti átvezetést a Fővárosi Vízművek nemcsak megépíti, hanem később üzemelteti is — ezzel a beruházással Dél-Pest vízellátása is hosszú távra zavartalanná válik. — Valóban a távlatokra irányulhat a következő kérdés. Mennyi ideig látja el Érdet és környékét ez a víz- mennyiség? — Előreláthatólag 1993-ig. Ehhez azonban a takarékosság elengedhetetlen, ebben nincs benne a locsolásra szánható víz. Továbbra is támogatjuk, sőt, elvárjuk, hogy a lakosság a régi kutak ihatatlan vizét használja öntözésre az igen drága vezetékes ivóvíz helyett. Végül is ez a beruházás is csak az ésszerű takarékosság mellett tölti be hiánytalanul szerepét. Érdekellentétek — A legkülönfélébb propagandafórumok hirdetik évek óta mindezt. Amíg azonban a meggyőzés mellé nem társul közvetlen anyagi érdek, kevéssé hathatósak az érvek. — Valóban ez a helyzet. Balatonkenesén például kísérA BAJ MEGELŐZHETŐ K ezdődik a nagy nyári munka, az aratás. A készülődés tettenérhető a gépműhelyekben, de nemcsak a gépeket, hanem kezelőiket is fel kell készíteni a nagy munkára. Ilyenkor szinte hónapokat öregednek a vezetők és a munkavédelmi megbízottak, ök siettetnék az időt, ha lehetne, hogy minél előbb túljussanak a nyári csúcs- időszakon. Szorongásaik oka most is ugyanaz, mint korábban: elkerülni a súlyos kimenetelű üzemi baleseteket. Mert bármily sokat is javult a munkavédelem az elmúlt időszakban, azért tavaly is több mint 2300 baleset volt a Pest megyei termelőszövetkezetekben; a halálos kimenetelű tragédiák száma az állami gazdaságokat is beleértve, elérte a tizenötöt Sajnos a balesetek bekövetkezésének feltételei az idén is megvannak. Minden dolgozó mellé viszont nem lehet vezetőt vagy munkavédelmist állítani. Ezért fontos, mi több, elengedhetetlen a dolgozók kellő felkészítése a balesetek elhárítására. Mert a bajt meg lehet előzni, de a bekövetkezett balesetből már csak tanulni lehet. A végzetes szabálytalanságokért, fegyelmezetlenségekért, az elvétett mozdulatokért sokszor nagyon drágán kell fizetni. Hivatkozni persze sok mindenre lehet, aminek esetenként valóságtartalma is van. Mert ki kérdőjelezné meg például, hogy amíg általában javult a mezőgazdasági nagyüzemekben a műszaki, technikai színvonal, egyes gazdaságokban romlott a gépek műszaki állapota, vagy esetleg az új eljárásokat, technológiákat nem ismerik eléggé a dolgozók. Ám arról ritkábban esik szó, hogy valójában mi a kifizetődőbb, vállalni az esetleges tragédiát, a táppénzes napok számának növekedését — ami a múlt évben 33 nap volt egy dolgozóra vetítve —, vagy megtenni minden szükséges intézkedést, hogy az aratás befejezése után ne csak a jó munka sikerének, hanem testi épségüknek is örülhessenek az emberek. Következésképpen nem elég csak felhívni a figyelmet arra, hogy itt vagy ott milyen valószínűsége van a kisebb-nagyobb balesetek bekövetkezésének. Vallják sokan, hogy a tragédiák elkerülhetők. Ennek érdekében most a gépek, eszközök felkészítésének időszakában kell megtenni azokat az óvintézkedéseket is, amelyek lehetővé teszik a balesetmentes munkát. A védőberendezések olyanok legyenek, hogy azok korrigálják az emberek esetleges tévesztéseit. Mert a rohanás, a hajnaltól késő éjszakába nyúló munka bizony a legerősebbeket is megrendítheti egy idő után. És ha ilyen okok miatt botlik meg valaki, bizony nem róható fel bűnéül. Ahogy az sem magától értetődő, hogy mindén hibának automatikusan vannak következményei. Ezt a sokéves tapasztalat is bizonyítja. Sokszor nem az újonnan felkészítettekkel van a gond, hanem a gyakorlott szakmunkásokkal. Az ő rutinjuk, magabiztosságuk egy idő után elnyomhatja a veszélyérzetet. Fittyet hánynak a legalapvetőbb előírásokra — mondván, hogy azok betartása a munkát akadályozza. Való igaz, a napjainkban használatos munkavédelmi eszközök többsége kényelmetlen, lassítja a munkát. Eredeti rendeltetésüknek mégis megfelelnek, ezért sem szabad megengedni, hogy bárki is maga döntse el használatukat Végre érvényt kellene szerezni az előírásoknak és eltiltani a munkától azt, akinek nem megfelelő a felszerelése. A z idén több mint százezer hektárról kell betakarítani a kalászosokat Pest megyében. A feladat nagy, de remélhető, hogy az előző évekhez hasonlóan most is gyorsan végeznek majd a mezőgazdasági nagyüzemek a nyári munkával. Azt azonban csak remélni lehet, hogy baleset nélkül sikerül levágni a termést. így legyen. Bóna Zoltán let! jelleggel kiépítették az üdülőkben az ivóvízzel párhuzamosan az öntözővízhálózatot is. Amíg azonban az ivóvíz köbmétere 2,50, addig az öntözővíz 3,80-ba került. Sajnos, a gyakorlat bebizonyította, ritkán fogja az öntözőcső fejét olyan öntudatos ember, aki a saját érdekét a társadaloméval szemben háttérbe szorítja, s az olcsóbb, dotált víz helyett, a drágábbat locsolja szét. — Ugyanez az érdekellentét mutatkozik, amikor a takarékossági program keretében a vállalatok visszaszorítják a vízfogyasztásukat, s a vízművek az így nyert -mennyiséget a lakosság ellátására fordítja. — Mi ösztönözze erre a takarékosságra a vállalatot — hacsak nem a belátás —, amikor még mindig puha forintot számol el a költség oldalon? S miért érdeke a vízműnek, hogy a 12 forintos vállalati ár helyett, a lakosságnak adja inkább a vizet 2,50-ért? Milyen megoldást lát ezeknek az ellentmondásoknak a megszüntetésére? — Csak a vízdíj progresszív emelését. Pontosabban a dotáció megszüntetését a személyenkénti napi normális szükségletek felett. Ha olcsóbb lenne a káposztát kútvízzel, kicsi villanymotor segítségével locsolni, mint az állam által dotált. méregdrága vezetékes ivóvízzel, helyreállna nemcsak a fogyasztás, de helyenkint a fejlesztések iránti igény és a lehetőségek közötti egyensúly is. Elmélati lehetőség Tudjuk persze, hogy áremelésről beszélni nem túl népszerű, még akkor sem, ha csupán elméleti egyelőre a lehetőség. Előbb-utóbb azonban be kell látnunk — mert a gyakorlat ezt igazolja —, hogy még mindig hatásosabb a közvetlen érdekek szerinti szabályozás, a meggyőzés és a propaganda helyett, vagy mellett. Hiszen télen, amikor nem locsolt senki, Érden is volt víz. Márványl Ágnes Rekordfogyasztás üdítőből Várják az üveget! A hét végén tombolt a kánikula. Az emberek a tengert kiitták volna. Ez volt a tapasztalata Kovács Juditnak, az Erdei Termék Vállalat üzemvezető-helyettesének és Gágány Tibornak, a Pest Megyei Pincegazdaság szentendrei Márka-üzeme vezetőjének is. Az Erdei Termék Vállalat kapuján naponta 120 ezer negyedliteres üveg Etűd és Kanada Dry üdítőt szállítottak. Csak az új gépsornak köszönhetik, hogy győzik a termelést. Gondjuk — furcsa módon más vállalatok esetében azt tapasztaljuk, hogy nem tudják fogadni a csereüvegeket —, hogy a vevők nem elég gyorsan viszik vissza a kiürült palackokat a boltokba. Problémát jelent az is, hogy a vásárlók a literes palackokra visszacsavarják a zárókupakot. Tölbb dolgozó foglalkozik az üzemben az eltávolításukkal. Szentendrén üzembe állították az új töltősort. Naponta 230 ezer kétdecis, és 80 ezer literes palackot töltenek meg üdítővel. Gágány Tibor azt mondta, hogy soha még eny- nyi szeszmentes italt nem fogyasztottak a vásárlók. Szinte mindennap kiürítik a raktárakat. Ezért a beígért tízféle üdítőből csak ötfélét gyártanak. Minden jel azt mutatja, hogy ez az idény csúcs lasz a termelésben. Halásztelki tervek, gondok Sok mindent megoldottak 5 Halásztelek a megye fia- ital községei közé tartozik, is ez egész arculatát meghatározza. A szép családi házak éppen úgy általánosak, mint a példásan par- hosított lakótelep. Szembe- ^ tűnő, hogy milyen sok a | szilárd burkolatú út, a jó i minőségű járda. Szinte ^ nincs olyan ház, ahová ne lenne bevezetve a víz. Betelepülők Az általános művelődési központ egyedülálló a megyében, ennek köszönhetően a gyerekek a környékbeli településekhez képest szinte ideális körülmények között tanulhatnak. Ilyen előzmények után bizonyára nem volt nehéz elkészíteni Halásztelek VII. ötéves tervét. — Valóban, az ivóvízháló zat kiépítettsége rendkívülinek mondható a többi településhez képest mondja Pálfay Pata vb-titkár. — És jónak nevezhető az úthelyzet is. Iskola-, óvodaproblémánk sincs. Eredményeik önmagukért beszélnek, bizonyítva, nogy társadalmi összefogással sok minden megvalósítható. öt esztendő alatt — betelepülések révén — csaknem ezerhá- romszázötvennel nőtt Halásztelek népessége. A telepszerű Dobozban a pálcikás Leó A Budatej gazdasági társulás törökbálinti üzeme negyvenfele, magas fehérjetartalmú jégkrémet forgalmaz az országban. A társulás az utóbbi öt év alatt megháromszorozta termelését, megteremtette a dolgozói érdekeltségi rendszert, így számottevő nyereséget ért el. A képen: a pálcikás Leó csomagolását látjuk. és a családi házas megoldású lakások felépülése miatt is, csaknem tíz kilométerrel nőtt az ívóvízhálózat hossza, elkészült csaknem hétkilométernyi út, és sok száz négyzet- méternyi járda. — Ennek ellenére nem mondható, hogy nincsenek gondjaink — ismétli a vb-titkár. — Éppen a teljesen kiépített ivóvízhálózat a probléma. Ezt már régen követnie kellett volna a csatorna- hálózatnak, ám erre eddig nem volt lehetőségünk. Van ugyan egy szennyvíztisztító telepünk, ám eZ többszörösen túlterhelt. Terveztük, hogy a Duna Tsz-szel közösen keresünk megoldást. — Úgy tudom, az elkövetkező évekre hasonló arányú létszámnövekedést prognosztizáltak, akárcsak az eddigiekben, a betelepülések miatt. Tehát elsődleges feladat a lakáshelyzet javítása. — Igen, kiemelt feladat a tervezett tízlakásos garzonház első ütemének befejezése, így szeretnénk megoldani a pedagógusok, egészségügyi dolgozók és más közalkalmazottak letelepítését. Fontos a szociális helyzetük miatt rászorulók és a fiatal házasok lakáshoz jutásának támogatása. A tervidőszak kiemelt feladata lesz az általános művelődési központ konyhájának bővítése, ezeradagos étteremre lenne szükség. A beruházás fedezetének egy részét a településfejlesztési hozzájárulás biztosítja majd, amelyet a halásztelkiek két évre, családonként hatszáz forinttal szavaztak meg. Habbitelek Ugyancsak az iskola szomszédságában épül tovább a sportpálya, a magasabb színvonalú tömegsport érdekében öltözőt is szeretnének építeni. — Szabad üdülőtelkeink már nincsenek, de rendkívül nagy az igény hobbitelkekre. Ezért a következő években e célra szeretnénk több parcellát kialakítani. Igaz, hogy kék busszal néhány perc alatt Csepelire lehet érni, tehát nem gond a bevásárlás, ennek ellenére nagy az igény egy ruházati boltra Halászteleken is. Halásztelek azok közé a települések közé tartozik Pest megyében, ahol égető ellátási gondok nincsenek. Ezeken a helyeken a meglévők minél jobb működtetése, a magasabb színvonalú ellátás a cél. M. K. Á rnyékban negyven fok. De könyörgöm, hol van árnyék? Ámbátor, azt mondják, akadnak, akik mindig az élet napos oldalán járnak. A logika szerint kell tehát hogy legyenek, akik mindig az árnyékos oldalon járnak. Ezeket kell kilesni. Számosán strandra menekülnek, mert hogy ott hús a víz. Hát ahogy vesszük. A víz nem hús, de tele. A szárazulat főleg nem hús és pláne tele. A céltudatosabb tömegek ilyenkor napoznak. Kiles tern két nőt, akik egy-egy szomszédos gyékényen sütötték magukat. Szó nem esett negyed óráig, csak feküdtek hason, lábukat széttárva, hogy combjuk belseje is barnára zománco- zódjék. Egy negyedóra múlva egyszerre megszólalt az egyik: jetzt! A vezényszóval egy időben mindketten hátukra fordultak. Újabb negyedóra, újabb jetzt!, újabb fordulat. Következtetések: németek voltak. Tehát alaposak és rendszeresek. Továbbá nem olvastak magyar lapokat, amelyek újabban óva óvnak a túlzott napozástól, hogy az a bőrt öregifti. sőt be- tegíti. Apropó lapok. Foglalkoznak nemcsak az időjárással, amely szerint helyenkint eső — ami tegnap azt jelentette, hogy munkahelyemenkint nem volt eső, ám la kóihelyemen kin t zuhogott. Hanem orvosmeteorológiát is közölnek. Ebből megtudható, hogy spéciéi ez az időjárás mikor meleg, tehát főleg, árt az epéseknek, a reumásoknak, a magas vérnyomásúaknak és egyéb nem egészségeséknek, meg mikor éppen hideg a front, vigyázzanak a szívesek, a kont- rareumások, a hűlésre hajlamosak, az alacsony vérnyomásúak és az egyéb gyenge férgek. Továbbá óvnak a gombáktól és a szalmonelláktól. Kedves ismerősöm kötőhártyagyulladást kapott. Kezelik, de közben elmélkedik. Mert egészen másként vigyázna legközelebb, >ha meleg lenne, vagy átmenetileg esőzés, netán jégesőzéts, ha tudná, hogy kötőhártyája mitől gyullad, és olyankor vigyázna. A strandra visszatérve: az sem a régi — meséli csaknem negyvenéves, ám igen mutatós hölgyismerősöm. — Nincsenek már ott férfiak — mondja. — Azelőtt mindig megszólítottak. körülfeküdtek, udvaroltak, most a nőkre rá se néznek, csak sülnek és úszkálnak. A nők kimentek a divatból. Automatikus szkepticizmussal kérdezem: — Mégis ki szólította meg? Legyint. — Csupán hárman. Egyikük már a buszban. Persze hidegen végigmértem őket, nem vagyok én egy könnyűvérű nő. Mi az, aminek soha semmi se jó? Persze, a mezőgazdaság. Ha eső van, talajvíz, ha jég, elveri a termést, ha májusi eső, aranyat ér, de nem lehet a földekre kimenni a sárban, ha zord a június, késik az aratás és nem fejlődik a szem. No most meg aztán itt a kánikula, hát muszáj aratni, mert asza- lódik a szem. A nemzetgazdaság ennyi meg ennyi kárt szenved, nyilatkoznak a szakemberek és fejtegetik az újságírók. Olyan időjárást szerein éle én látni, amellyel elégedettek a gazdák. De ilyet még a meteorológusok sem tudnak kitalálni. Szerintem rugalmasan kellene tekintettel lenni a helyi viszonyokra. Csapra nap, csapra eső. hogy melyiket nyissák ki, azt demokratikusan kell ■megszavazni. Ámbár az sem lehet teljes értékű, mert mint ismeretei, a mé- héknél sose lehessen tudni. A Közértben párizsit kérek. Lemérik, közben látom, hogy a széle körben máris barna. Mondom az eladónőnek: nem lesz ez így jó. — Ez van! — mondja és máris teszi vissza az árut. Ami beillik egy kommentárnak a lapok cikkeihez a hűtőlánc hiányosságairól és egyéb okokról. Az okok. kérem, nem szavaznak. „Ea van.” 1 ómagam a következőkkel vigaszta~ lódom: elképzelem, hogy ha kimegyek, a kocsim ablakai be vannak fagyva. Kapargathatom a jeget. A hó- buckák közül nehéz kievickélni, az utak összeszűkültek a hótól, minden csúszós, a szerkesztőség előtt vagy nem lehet beállni, vagy ha felmegyek a rétre, ott szemben, onnan nem lehet elindulni, a kerék kipörög. Ezután kényelmesen beülök a kocsiba, elsőre indít, szép száraz az út, legföljebb sok a szirénázó mentő, amelyek nem tudni, honban jönnek, mindenesetre megállók, a mögöttem jövő kocsi nekem koccan és homlokomat törölget- ve tölthetem ki a biztosítónak az ívet, rajzolhatom a helyszínt. Aztán ingerülten, de boldogan húzok el az út szélére kiállított csupa horpadás autók mellett. Árnyékban 35 fok, a szobában csak 34, a gépkocsiban csak 56. Zuhany alatt a boldogság mostanában. Gombó Pál i Oz a luniuS