Pest Megyei Hírlap, 1986. június (30. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-03 / 129. szám
ŐRI újon A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 129. SZÁM 1986. JÜNIUS 3., KEDD A víz drága kincs, ha nincs Első lépésként társulat alakult A víz drága kincs, ha nincs. Ez a szlogen, úgy gondolom, fokozottan érvényes Maglóidon. Hosszú évek óta elsődleges feladat a nagyközségben, hogyan lehet megoldást találni az egészséges vezetékes ivóvíz biztosítására. Maglód országosan is igen kedvezőtlen földrajzi és geológiai fekvésű, rossz vízadottságú terület. Az ásott kutak kiszáradnak, a meglévők nitrátot és egyéb egészségre káros vegyületeket tartalmaznak. Mind-mind óriási gondot okozó tényezők. A nagyközségben mindössze két mélyfúrású kút van, melynek vize orvosilag is ajánlott csecsemők- és kisgyermekeknek fogyasztásra. Ezek a központi iskola sarkán és az ISG-ben találhatók. — A falu politikai és gazdasági vezetői évek óta tartó előkészítő és szervező munkáját siker koronázta. Ugyanis a Pest Megyei Tanács 1986. március 28-án hagyta jóvá a VII. ötéves tervét, melyben a helyi tanácsok kért pályázatait a céltámogatásra elbírálta. A megyei tanács vezetői méltányolták a helyi tanács előkészítő munkáját, megértve a község súlyos helyzetét, s az egészséges ivóvízellátás biztosítása érdekében 17 millió forintot jóváhagyott céltámogatásként. A Vízügyi Igazgatóság pedig 10 millió forintot biztosított a vízügyi alapból. E két összegből a tervidőszak alatt a nagyközségi tanács által biztosított 13,5 millió forintból, a gazdasági egységektől várható 8 millió forintból és a lakossági befizetésekből kívánják fedezni az összkiadást, amely az előzetes tervek kalkulációja szerint 126 millió forint lesz. A társulat megalakítását elősegítendő, már 1985 őszétől, a falugyűlés határozata után megindultak a szervezési munkák. Tanácstagok, párt- és Hazafias Népfrontaktívák. pedagógusok serege folytatott ismertető és propagandamunkát, melynek eredményeként az alakuló ülésen a megválasztott megbízottak már teljes létszámban jelen voltak. Ök és a nagyközség lakossága zsúfolásig megtöltötték a termet, amikor Hajdú János, országgyűlési képviselő megnyitotta a tanácskozást. Ismertette az előzményeket, majd Németh Bertalan, a szervezőbizottság elnöke szólt az eddig végzett munkáról, a társulat megalakulásának jogi Labdarúgás Furcsa hála a virágokért Labdarúgás, megyei II. osztály, A-csoport: Pilis—Nagykőrös 2-1 (0-0), Nagykőrös, 300 néző, vezette: Czinger (erélytelenül). A helyiek virágcsokrokkal kedveskedtek a vendégeknek, akik már korábban kivívták a bajnoki címet. Mindezt furcsán hálálták meg a pilisiek, mert legyőzték a kieséstől menekülő körösieket. Az első félidőben nem történt sok esemény, legfeljebb Koka- vecz sérülése okozott némi riadalmat. Szünet után a 47. percben Gáspár J. szabályos gólját a partjelző intése nyomán visz- szavonta a bíró. A helyiek már a 4. sárga lapot gyűjtötték be az 57. percben. Egy perc múlva védelmi megingás után előnyhöz jutott a Kőrös. Nem sokáig örülhettek azonban, mert egy perccel később Gáspár J. 35 méteres bombaszabadrúgása kipattant Leskó- ról, s a szemfüles Hegedűs S. a hálóba lőtt. A 70. percben ismét Hegedűs S. jeleskedett, jó beadását Miklósdi helyezte a hálóba. Valamennyi pilisi játékos dicséretet érdemel. Ifi: Nagykőrös—Pilis 1-0. G. F. Sülysáp—Kakucs 3-2 (1-1), Sülysáp, 100 néző, vezette: Pécsi. A mérkőzés kezdetére elállt az eső. Jó iramban, heves összecsapásokkal indult a találkozó. Már a 3. percben vezetést szerzett a Kakucs. amit öt perccel később Ecseri egyenlített ki. A második félidő ugyanúgy indult. mint az első. csak most helyi góllal, Béres volt eredményes. A vendégek nem adták fel, s az 51. nercben sikerült egyenlíteniük. A 77. percben szerezte meg a győztes gólt a helyi együttes, ezúttal is Béres volt eredményes. A kemény, férfias küzdelemben megérdemelten győzött a hazai együttes a jól helvtáhó vendégek ellen. Jó; Fcseri. Mntolai, Merczel. Ifi: Sülysáp—Kakucs 7-l. Cs. J. Üllő—Peres: 2-0 0-0), Kis- kunlacháza, 100 néző, vezette: Túri (jól). A jó iramú, küzdelmes mérkőzésen már az első 45 percben a vendégek voltak nagyobb fölényben. A 30. percben közvetett szabadrúgáshoz jutottak az üllőiek, a legurított labdát Hornyák bombázta a hálóba. A szünet után ifjú Kövér érintés nélkül — szögletből — talált a hálóba, bebiztosítva ezzel csapata igen fontos győzelmét. Jó: Bírta, ifjú Kövér, Hornyák, Tóth B. Ifi: Üllő—Pereg 6-1. B. T. Tápiószele—Monor 1-0 (0-0), Monor, 100 néző, vezette: Szabó K. A tartalékosán feláíló monori csapat több gólhelyzetet teremtett a szeleiek kapuja előtt, de a lehetőségeket sorra elpuskázták. A második félidő közepén a 16-oson belül közvetett szabadrúgáshoz jutottak a vendégek és a gyá- moltalankodó védők között megszerezték a mérkőzést eldöntő győztes gólt. Ifi: Monor—Tápiószele 2-2. F. J. Körzeti bajnokság: Gyömrő —Maglód 3-0 (3-0), Gyömrő, 200 néző, vezette: Mizsei. A 2. percben Csirkó J. jól ment el a bal szélen, beadása leragadt a sárban a kapu előtt, s a szemfüles Durázi megszerezte a vezetést a helyieknek. Továbbra is jó iramú volt a küzdelem, pedig szakadt az eső, mély volt a talaj. A 25. percben Nagy F. jó beadását Bekő felhőfejessel juttatta gólba. Remek egyéni teljesítmény volt! A vendégek a mezőnyben ügyesen adogattak, de a kapura semmi veszélyt nem jelentettek. A 42. percben újból Nagy F. adott be, Kécskei jó ütemben lépett ki á védők közül, s a jobb sarokba bombázott. Szünet után nem sok érdemleges történt a pályán, a bajnokjelölt további helyzeteket teremtett, de már nem tudták növelni az előnyt. Jó: Verseczki S., Csirkó S, Jarábik, Bekő, Csirkó J.. Nagy F., Kécskei, illetve Hegyes, Metz. G. J. A Kossuth-szobor története Vándorkoldus a saját hazájában es pénzügyi feltételeiről. Elmondta, hogy 56,6 kilométer hosszú vezetékrendszerre van szükség. Minden utcát bekapcsolnak a hálózatba. Első szakaszban megépítik két. év alatt a gerincvezetéket, majd kizárólag műszaki indok szerint döntik el, merre menjen először a vezeték. Az egységenkénti hozzájárulás 25 ezer forint lesz, amelyet meghatározott részletekben, tíz év alatt kell befizetni. Teljesen törvényes úton kívánnak járni. amennyi pénz befolyik, úgy halad a munka. Tehát kérik a lakosságod, most már tevőlegesen támogassa a munkálatokat. A versenytárgyalást a Pest Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat nyerte, kedvező az ajánlatuk, így a munkát ők végzik. Ezek után Barna Péter, a Budapest-vidéki Vízügyi Igazgatóság műszaki főelőadója ismertette a beruházás feltételeit, választ adott a feltett kérdésekre. Elmondta, hogy a hálózati víznyomásfokozók kiépítésével biztosítják az egyenletes ellátást. Esetleges vas- és man- gántalanító berendezés a későbbiekben szükség szerint megépül. Erős Viktor, a Pest Megyei Tanács Tervező Vállalat tervezője elmondta, hogy műszakilag mi indokolja a Gyömrő—Üllő regionális vízműhöz csatlakoztatni a maglódi hálózatot. Nagy előny lesz, hogy a meglévő létesítmények és tározók közösen használhatók. Kimerítő és közérthető műszaki indoklás hangzott el a kérdésekre. Sok hozzászólás volt, közöttük Bata János országgyűlési képviselőé, aki a Gyömrő—Üllő viztársulat munkájában. Sok értékes felvilágosítást adott. Szinte történelmi jelentőségű esemény volt Maglód életében: egyhangú szavazással, Forrás néven megalakult a Vízgazdálkodási Társulat. Elfogadták az ajánlásokat és titkos szavazással megválasztották a héttagú elnökséget, illetve képviseleti megbízottjukat. Németh Bertalan lett az elnök, helyettese: Hajdú János. Hamarosan megkezdődnek a munkálatok, a tervek szerint a volt mozi helyén felállítanak egy ideiglenes irodát, ahol a lakosságot minden — őket érintő — kérdésben tájékoztatják. Marczi Ferenc ..Alföld porában, kisváros sarában / A napban és a hóban nyugodtan áll. / Némán is harsog és nem bántja lárma, Sem a tömeg, mely gyűlöl vagv csodái. / Az emberek alatta rendre járnak /. S elmennek mind a temetőbe, ki f ö áll, fölötte minden változásnak, / S az évek adnak patinát neki.” (Juhász Gyula: Kossuth-szobor. Részlet.) Neves költőnk mindössze négy versszakból álló, mély gondolatokat magasztos formában kifejező versének sorai maradéktalanul illenek a monori Kossuth-szoborra is. Az 1848-as pénzügyminisztert, majd a Honvédelmi Bizottmány elnökét és a Habs- burg-ház 1849. áprilisi trónfosztását követően pedig az ország kormányzó-elnökét, Kossuth Lajost, 1894-ben, 92 éves korában bekövetkezett halálát megelőzően is szerteágazó és sokszínű kultusz övezte. Személyiségének múlhatatlan varázsa, egyénisége, szavai és tettei már életében, de kiváltképp az itáliai Torinóban — korabeli német nevén Turinban — töltött önkéntes száműzetés hosszú évei számos sok valóságelemet is tartalmazó „legendát”, mítoszt vontak köré. (Egy szerény példa erre: egy monori családi szájhagyomány úgy őrzi. hogy Kossuth más politikustársaival együtt járt abban az egyébként valóban tisztes korú pincében, amely — ma használatos nevén — a Téglaházi dűlőben áll.) »P'l« II Kossuthnak az Alföld'höz. az alföldi néphez való kötődése kiemelkedően fontos és hiteles epizódja volt azonban 1848. szeptember 24-e, amikor Cegléden, a három nagyhatárú és népes város, Cegléd, Nagykőrös és Kecskemét polgárai által tartott népgyűlés hatására gyújtó hangú szónoklatban szólította fel a Duna—Tisza köze egyszerű népét a haza, az alig kivívott szabadságjogok védelmére, a Délvidéken Jellasics vezetésével betörő, rabló, fosztogató császári csapatok elleni harcra. Az alföldi toborzóúton vele volt többek között Jókai Mór is, aki elmondott beszédeiből a következőket is lejegyezte: „ ... Eljöttem, hogy megkérdezzem a magyar nemzettől, hogy igaz-e hát, hogy meg akar halni gyalázatosán, vagy élni akar dicsőségesenAz Isten el fogja e népet átkozni, hogy a levegő méreggé váljék, mikor beszíj ja: hogy kezei alatt a termő föld ne teremjen mást, mint hitvány kórót: hogy a forrásvíz bűz hödjék meg, midőn ajkaihoz viszi, hogy bujdossék hontalanul a föld hátán, hiába kérve az alamizsna kenyerét, és alamizsna helyett arczul csa- pandja őt az idegen faj; és lészen saját hazájában vándor koldus, kit mint gazdátlan ebet, bátran verhet agyon mindenki, s mint bélpoíáost mindenki kikerüli... a lány kihez szemeit felemeli, seprűvel hajtandja el a küszöbről, neje utálattal köpend gyáva szeme közé, gyermekének első szava az lesz, hőgy apját Az idén ezer húsoskocsi Évente mintegy 86 és fél millió forint értékben gyártanak autóbuszokhoz alkatrészeket és több más vasipari terméket a Rákosmezeje Mgtsz 3-as számú fémipari ágazatában. Az év egyik nagy feladata a húsiparban használatos kocsi készítése, amelyből az év során ezer darabot fognak elkészíteni, a szabványnak megfelelően rozsdamentes acélból. Csabai László és Pálfy Géza lakatosok ezeknek a szállítóeszközöknek az összehegesztését végzik az ecseri közös gazdaságban (Hancsovszki János felvétele) A monori Kossuth-szobor a XX. század elején megátkozza és holtteste heve- rend temetetlenül.. Nem tudni, hogy ezeket az ótestamentumi ihletésű mondatokat hallotta-e a monoriak közül valaki. Kossuth Ceglédre, illetve a többi alföldi városba utazva Monoron is átutazott, hisz a Pest és Szolnok közötti vasúti közlekedés akkor már jó ideje megindult. Szavaira a Duna—Tisza köze településeinek lakói közül több ezren csatlakoztak a honvédelem ügyéhez, köztük számos monori is. Hogy mind ■a fegyveres harcoknak, mind Kossuth Lajosnak az emlékét őrizték a helybeliek is, annak bizonyítóka az, hogy a Kos- suth-kultusz országosan elterjedt legmaradandóbb kifejezési formájával, szoboremeléssel hódoltak annak. „Ceglédi Újság” 1901. június 2-i száma hozta olvasói tudomására, hogy: .. Monor szomszédközség hazafias lakossága szobrot emel Kossuth Lajosnak. Az emlékmű Kossuthot férfikora delelőjén örökíti meg... ünnepélyes leleplezését június kilencedikén vasárnap tartják meg... A leleplezési ünnepen Kossuth Ferenc orsz. képviselő elnök vezetésével testületileg jelenik meg az országos függetlenségi és negyvennyolcas párt. A képviselők és a fővárosi vendégek fogadására Monoron nagy előkészületeket tesznek. Az ünnepélyre, városunkból is többen szándékoznak átrán- dulni.” r A monori Kossuth-szobrot — néhány méterrel mai he-i lyétől távolabb — 1901. június 9-én felavatták, amiről a „Vasárnapi Újság” című országos lap is tájékoztatott. Az akkor a községben élő Pósa Lajos, korának kedvelt írója, költője, alkalmi verset írt az eseményről. A mellszobor az országban huszonegyedikként került felállításra. Az emlékmű 180 centiméter magas márvápy- talapzpton áll, bronzból készült. Kiss György tervei alapján a kor neves és kedvelt, sokat foglalkoztatott művésze, Gerenday Béla a mű alkotója. A monori szobor művei között időrendben az utolsók egyike. Korábban számos olyan szobrot alkotott, amelyek Kossuth alakját, vagy 1848—1849 eseményeit örökítik meg. vagy állítanak annak emléket. (Közelünkben például Nagykátán.) ■suta SÍÍ!Í Gerenday monori mellszobrát az eredeti helyén betonalapba rögzített, magas, díszes, stilizált sziv-lándzsa-in- da díszes kovácsoltvas kerítés övezte. Sajnos ez ma már nincs meg. Hasonló stílusú és megformálásé kerítések a református és elvétve a katolikus temető családi sírkertjei körül maradtak ránk. Máté Bertalan történész-muzeológus Szakállas szabályok Verseny után háztűznéző Amikor Üllőn végighallgattam az évi tűzoltóközgyűlés' beszámolóját, akarva-akarat- lanul felvetődött bennem: az első hallásra nagyon szép, talán túlságosan is szép és tartalmas az ott zajló tűzoltó- munka. Azóta bizonyságot szereztem, s nap mint nap meggyőződhettem róla: való igaz az önkéntes tűzoltóközgyűlésen elhangzott beszámoló. W Az üllői példa szerencsére a körzetben nem egyedülálló. Vecsésen, Sülysápon, Nyáregyházán és számos kisebb községben is összeforrott, felelősségteljes szervezeti élet a mindennapok meghatározója. Védeni a közös vagyont, személyes példamutatást tanúsítani a kárelhárítási feladatokban. Ez az első cél. Aki látta az üllői és vecsési önkéntes tűzoltókat Gödöllőn, a megyei tűzoltóversenyen, tisztelettel adózott volna, akárcsak mi, alapos felkészültségük láttán. Alig-alig maradtak le a dobogóról, de amint Vangel János és Bánföldi György önkéntes tűzoltó- parancsnokok szinte „fanatizálták” a raj tagjait, biztatták őket, mindenre kiterjedően elemezték a műszaki buktatókat, a szerelés gyors és biztos végrehajtását. Ezen a versenyen „be kellett lőni” a vizet a céltartályokba, ezt piros égő jelezte. Itt is voltak azonban technikai hiányosságok. A legjobban működő készülékek a pálya szélén, a lelátó előtti oldalon voltak elhelyezve. Ez a két céltartály külön villogóval volt ellátva, míg a többi három párnak a céltartály oldalán volt a jelzőlámpa elhelyezve. Azt azonban a szétszórt vízsugárban alig-alig lehetett, észrevennii Ilyen körülmények mellett hiába óvtak a vecsé- siek — ismét „elszálltak”, mint az ott szerelő rajok. A vecsési. és az üllői rajok felkészültsége kitűnő volt. A technikának is van ördöge, most a monori körzet önkénteseit riogatta, ámbár erősen felvetődik az a gondolat bennünk: nem kellene-e a versenyszabályokat egységesíteni és a megyei versenyen is akkor leállítani a stopperórákat, amikor a víz megjelenik a sugárcső végén? így nem lenne kifogás, abszolút igazságos volna az értékelés. S ez hozzájárulna az oltás gyors megkezdéséhez, hiszen az a legfontosabb, hogy a gyors szerelés a vízsugár „kiérkezését” biztosítsa. Márpedig ebből minden raj kitűnőre vizsgázott. Az üllői önkéntes tűzoltók új erővel és lendülettel kezdenek hozzá június 6-án és 7-én a lakóházak tűzvédelmi ellenőrzéséhez. Erre meghívták a körzeti és a megyei állami tűzoltóság képviselőit is, sőt a vonzásikörzet önkéntes tűzoltóparancsnokaihoz eljuttatták meghívójukat, nézzék meg ők is, hogyan csinálják a helyszínen. Ügy véljük, hasznos lesz elfogadni az üllőiek meghívását. Hörömpő Jenő Kulturális program Ecseren kedden 14 órától gyermekműsor, közreműködik a Holló-együttes. Gombán az autós kertmoziban 20.30-tól: Lenni vagy nem lenni? Gyomron a Strand kertmoziban 21-től: A vad banda. Maglódon 11-től Bolondbál címmel zenés irodalmi műsor alsótagozatos gyerekek részére a Holló-együttes közreműködésével, filmvetítés 16.30-tól és 18.30-tól: Break, ifjúsági előadáson: Misi mókus kalandjai. Menőén 18-tól az ifjúsági klub összejövetele. Monoron a filmszínházban 18-tól és 20-tól: Vad banda. ISSN 0133—2S51 (Monori Hírlap)
