Pest Megyei Hírlap, 1986. június (30. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-03 / 129. szám

NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 129. SZÁM 1986. JÜNIUS 3:, KEDD A városi tanács megtárgyalta Egészségügyi feiadátok öt évre A városi egészségügyi ellá­tás VII. ötéves tervidőszakra vonatkozó társadalmi cselek­vési programja irányelvként szabta meg a lakosság egész­ségi állapotának javítását, va­lamint a betegellátás humá­nus jellegének erősítését. No­ha az egészségügyi dolgozók­nak eredendő kötelességük minden időben a fentiek szel- • lemében cselekedniük, az utóbbi években különös fi­gyelmet kell fordítaniuk e szempontokra, mivel kézzel­fogható tény, hogy a város la­kosságának egészségi állapo­ta sokat romlott. Magas a ha­landósági arányszám, ami az egészségtelen életmóddal, al­koholizmussal, dohányzással, s egyéb egészségkárosító ténye­zőkkel hozható szoros össze­függésbe. Komplex program Mik tehát a tennivalók? Egészét tekintve az egészsé­ges életmódra való nevelés komplex programjának tar­talmi és módszertani korsze­rűsítésére van szükség. Ki­emelten keli foglalkozni a já- róbeteg-ellátás személyi, tár­gyi feltételeinek javításával, a gyermek- és ifjúság-egészség­ügyi ellátás fejlesztésével. Ki kell szélesíteni és hatéko­nyabbá tenni az időskorúak- ról való gondoskodást, s mind­ezekkel párhuzamban elenged­hetetlen az egészségügyi in­tézmények műszaki felszerelt­ségének javítása a kor s az ellátás igényei szerint. Állandó kontroll A városi tanács legutóbbi ülésén megtárgyalták az ide vonatkozó konkrét feladato­kat is. A megelőző, gyógyító munkához' nélkülözhetetlen a lakosság egészségi állapotának állandó kontrollja. A helyi sa­játosságok feltérképezéséhez segítséget nyújt, s egyben a megelőzés, gondozás alapját képezi a megyei felmérés, amely a leggyakoribb megbe­tegedést okozó tényezőkről, a veszélyeztetettek köréről ad szélesebb körű felvilágosítást. A megkezdett programnak megfelelően tovább kell foly­tatni a lakossági szűréseket, mert rendszeres és alapos ér­tékelésekkel kiegészítve ez az eljárás a leghatékonyabb mód­ja a betegségek korai felis­merésének. Szükség van az iskolai és ifjúság-egészségügyi szolgálat további gyarapításá­ra. valamint a fogyatékos fia­talok ,,fejlesztő napközi ott­honának” megteremtesere is a VII. ötéves tervben. Fontos, hogy az egészség- ügyi alapellátásban az ellátó és ügyeleti rendszer működé­sét mindenkor a lakossági vé­lemények figyelembevétele mellett szabályozzák. Felül kell vizsgálni a szociális otthoni férőhelyek bővítésének lehe­tőségeit; az öregek napközi otthona hálózatának bővíté­sét, szélesítését is meg kell va­lósítani a most még más cé­lokat szolgáló épületek alkal­massá tételével, társadalmi munkások bevonásával. Annak érdekében, hogy a társadalmi, gazdasági szerve­zetek hatékony segítséget ad­hassanak az egészségügyi in­tézmények működéséhez, fenn­tartásukhoz és fejlesztésük­höz, az együttműködési tanács tevékenységének rendszeressé, érdemivé kell válnia. Ellenőrzés fórumai Nagyon lényeges az egész­ségügyi munka állandó felül­vizsgálata is. Tehát a társa­dalmi ellenőrzés, a lakossági véleménynyilvánítás fórumait is meg kell teremteni, hogy az egészségügyi intézmények valóban közmegelégedettségre tehessenek eleget küldetésük nek. My. J. Író, szociográfus, pedagógus Színes élet, sikeres könyvek ÖRVENDETESEN KICSI­NEK bizonyult a városi gyer­mekkönyvtár helyisége. Gye­rekek, szülők, pedagógusok várták a személyes találko­zást Varga Domokos íróval. Akár a felnőtt, akár az ifjú­sági olvasók művein keresztül a család közösségéről, a ter­mészet sokféle vonatkozásáról, az emberiséget foglalkoztató gondolatokról, új szemléletű és látásmódú könyveit vehet­jük kézbe évről évre. A szép- irodalmi, szociográfiai és tu­dományos ismeretterjesztő könyveknek igen nagy az ol­vasótábora. A színes, érdekes, közvet­len vallomás az író gyermek­korából elevenített fel érde­kes emlékeket. Megtudtuk, hogy egyik dédapja, Szász Ká­roly Nagykőrösön a gimná­ziumban tanított, Arany Já­nos idejében. A régi, megsár­gult verses baráti leveleket ma is kegyelettel őrzi a csa­lád. Az irodalmi és matematikai érdeklődésű csajában korán felkeltették a gyerekek érdek­lődését természeti és társadal­mi problémák iránt. Móricz, Illyés, Németh László, Kodo- lányi, Erdei és Ady segítette a rálátást korára, a világra. A kunszentmiklósi gyermekévek gazdagsága, a nagy család sa­játos miliője, a környező ter­mészeti és társadalmi világ sokszínű élményeket halmo­zott fel, s ezek már érettebb fejjel, letisztulva egy-egy mű­vének alaptémájaként jutott el az olvasóhoz lebilincselő őszinteséggel, s komoly gon­dolati tartalommal. A saját család ihlette Ku- tyafülűek és Kamasz krónika apai önvallomás, amely nyíl­tan beszél a gyermekfejlődés néha „kutyaütő” állomásairól, amellyel minden, gyermeket vállaló család találkozik. Tár­sadalmi gondok, tennivalók, témájának alapos ismerete -jellemzi két kiváló művét, az Erdőkerülőket és a Vizek könyvét. Az egészségügyi okokból megszerzett erdőmérnöki ké­pesítés nem a választott hi­vatás volt, hiszen tanárnak készült mindig. Az ott szerzett sokféle tudás egy részét pél­dául a Bölcs Bagoly sorozat, Erdei esztendő, Népek kenye­re és más könyvében gyer­mekérdeklődést lekötő módon sikerült úgy megírni, hogy komoly ismeretekkel lesz gaz­dagabb minden olvasója. Tör­ténelmi tájékozottság, nyelv- tudomány, néprajz, szociográ­fia, pedagógia — széles körű jártasság, amelyről könyvei vallanak a legjobban. A GYEREKEK KÉRDÉSEI során megtudtuk, hogy sok­féle újabb téma és ötlet meg­valósításán dolgozik jelenleg is. A nagyon népszerű, nem­rég megjelent Ég és Föld cí­mű könyve sokáig készült, színvonala, tartalma miatt rö­vid időn belül iskolai segéd­könyvvé nyilvánította az ok­tatásügy. Most, ismét komoly előtanulmányok után, megint- csak nehézveretű dolgokat szeretne érthetően, szemléle­tesen feldolgozni a Minden­napi csodák című befejezéshez közeledő munkájában. Kevés szabad idejében so­kat olvas, zenét hallgat, s ki­terjedt levelezése kapcsán bé­lyeget gyűjt. Változatlanul so­kat jelent számára az a ki­kapcsolódási forma, amelyet a természet jelent, s mind­azt, ami ezzel kapcsolatosan még foglalkoztatja, olyan könyvek formájában szeretné olvasóinak átadni, amelyben a képi és szöveganyag játékos kikapcsolódás jellegű isme­retszerzést tenne lehetővé. „Ha valami vagyok, akkor elsősorban pedagógus. Az, ami­nek egykor diákkoromban ké­szültem, s ettől az életutam- ban végigjárt kitérők sem tántorítottak el. Nem egy is­kolához, nem egy tantestület­hez kötötten végzem ugyan ezt a munkát, hanem íróként szeretnék minden olvasóm ne­velője lenni — a szó legiga­zibb értelmében. Célom, hogy évezredek sokféle, máig hasz­nos ismeretét közérthetően szemléletesen, igényes váloga­tásban közkinccsé tegyem — különösen fontosnak érzem ezt a fiatal generáció számá­ra, akiknek sokaságára szük­ség van ahhoz, hogy »látva lássanak« bizonyos kérdések­ben.” ROSTÁS TIBOR TANULÓ kedves figyelmességgel, virág­gal köszöntötte kedvelt íróját. Vécsei Attila 7. osztályos ta­nuló a többiekkel együtt de- dikáltatta az Ég és Föld című könyvét, mely mint elmond­ta, csillagászati érdeklődésé­hez okos, jól érthető magya­rázatokat, s számos vonatko­zásban újabb ismereteket nyújtott számára. Fakan Eri­ka 7. osztályos tanuló naplójá­ban pedig a „híres emberek aláírása” című lap Varga Do­mokos nevével lett gazdagabb. Szendrődi Judit Tervszerű termelést a kisüzemben Tudja a tenyésztő, mit tegyen? A Hazafias Népfront váro­si elnökségének legutóbbi ülé­sén rendkívül érdekes témát boncolgattak a jelenlévők. A címben egyszerűen csak ez állt: Tájékoztató a háztáji és kisegítő gazdaságok termelés­integrációjának helyzetéről, különös tekintettel a sertés- hústermelésre. A hozzászólá­sok nyomán azonban szinte tanulmányt érő ismeretanyag bontakozott ki arról, amiről a városban szinte mindenki tudósnak hiszi magát. A hozzászólások annyira ér­dekesek voltak, hogy az elő­terjesztést most csak jelzés­szerűen ismertetjük. Annál is inkább tehetjük ezt, mert mind az Arany János, mind a Mészáros János termelőszö­vetkezet ez irányú munká­járól rendszeresen beszámo­lunk. A termelőszövetkezetek például folyamatosan jó mi­nőségű, kifejezetten húshasz­nú tenyészállatokat adnak a termelőknek. Kedvezmény, hogy ezeknek az állatoknak az árát másfél éven belül kell megtéríteni. Több fajta tápot, sok tápboltban árul­nak. sőt igény szerint még hizlalási előleget is adnak. Az ingyenes szaktanácsadás ezen belül tulajdonképpen egyfaj­ta ráadás. Az elnökség tagjai sok kér­dést tettek föl, ezeket most nem idézzük. Ugyanekkor a válaszokban rejlő információ mindenki számára hasznos. A húsipariak programjáról szól­va elhangzott, a jogalkotó, ha semmi más könyvet nem ol­vasott volna, pusztán a bib­liát — amelyről köztudott, högy egyetemes kultúrkincs —, akkor máris tudná, hogy X vagy Y dátummal nem lehet előírni egy-egy fajta elter­jesztésének elkezdését. Mert egy-egy vérvonal heledíziglen öröklődik. Márpedig a ház­tájiban sem várható el, hogy egyik pillanatról a másikra az új. kívánalmaknak megfelelő állatok tenyésztődjenek. Érdekes, ellentmondó a mi­nőségi átvétel problémaköre is. Aki hajlandó az úgyneve­zett objektív minősítésre, az végeredményben, valamikor jóval később sertésenként 50— 150 forintos állatonkén ti nye­reséggel számolhat. Ügy hisz- szük, az optimista ember szobrát lehetne arról min­tázni. aki komoly húzóerőnek tekinti e fenti számokat. De ehelyett nézzük a valóságot. Satnyább Kilencvenöt-százhuszonöt kilogramm közötti állatra egyedi mérlegelés állapján vo­natkoznak az új rendeletek. Igen ám, de a sertéstartók többsége több állatot nevel, s azok a dolgok rendje-mód- ja szerint bizonyos tömeg- különbséggel rendelkeznek a hizlalási időszak végére. Na- mármost. Ha a termelő pél­dául ötösével hajtja a má­zsára az állatokat, abban egyszerűen eltűnik a 128 ki­logrammos sertés, így ez ko­moly anyagi előnyt jelenthet. Ezzel szemben a már emlí­tett kategóriában leginkább a 105 kilogrammos sertések kö­zül kerül ki a minőségi első Kora reggel kell járnia Barkasával a külterületet. Van, amikor nagyon várják, de előfordul, hogy nem szívesen nyúlnak be utána a ládába. Akiről szó van: Lados Lászlóné. Tíz éve telje­sít szolgálatot a postánál. Most a képen a reggeli napfényben a Tázerdő-dűlö 250 családjának szóló küldeményeket helyezi el a ládákba. (Hancsovszki János felvételei osztályú. A tenyésztők azt is megfigyelték: az egy napon született állatok közül a szemre satnyább bizonyul majd minőségileg jobbnak. Ciklikus A következő vélemény úgy hangzott, hogy a tartástech­nológia nem azonos a gene­tikával. Ám, hogy a kettő között szükségszerű kapcsolat van, az mindenki számára nyilvánvaló. Tehenekről to­vábbá: az elterjesztendő új fajta az előzőnél, a magyar tarkánál sokszorta többet; más minőségű, azaz jobb takarmányt igényel. Ha ezt nem kapja meg, nem adja le a 10 ezer liter tejet. Kér­dés, a termelő tudja-e azt, hogy egy bizonyos állatfajnak milyen tartási körülmények felelnek meg leginkább. Rendkívül komoly szakmai tu­dás nélkül manapság nincs eredmény. A népfrontmozgalomnak máskülönben ebben is lehet majd a következőkben szere­pe, hiszen azokat a műhelytit­kokat, amelyeket a termelők a saját bőrükön tapasztaljak, szakkönyvekből kiolvastak, s a gyakorlatban már igazoltak, igazán jó lenne közkinccsé tenni. Ezzel nemcsak az egyén pénztárcája lenne vastagabb, de a népgazdaság is jói jár­na. Más elmondta, a sertéster­melésre tulajdonképpen min­dig jellemző volt a ciklikus­ság. Egyetlen hazai adat: három hónappal ezelőtt még 1300, manapság már csak 1000 forint a választási malac ára. Uborka A Hazafias Népfront városi elnöksége megállapította, hogy a termelőnek is tervszerűen kell dolgoznia. Anélkül nem lehet biztosított a felvásárlás sem. A helyzetre máskülönben illik egy történelmi párhu­zam, ahogy azt dr. Böőr László említette: 1924-ben kritikus helyzet alakult ki a gyümölcs-zöldség termelés­ben Nagykőrösön. Ekkor elő­ször összehívták a termelőket, azt követően a kereskedőket, végül az említettek közösen vitatták meg a szükséges teen­dőket. Az eredmény akkor nem maradt el, 1928-ra Nagy­kőrös az ország uborkaterme­lésének 92 százalékát adta, meggyből 70 százalék fölött termelt. B. O. Állandó elárusítóhelyen A nagykőrösi B. Tóth Ferenc kertbarátkor Csikai Pál el­nöklete alatt 15 éve működik. Ezalatt sok tanulmányi ki­rándulással, szakelőadással és gyakorlati tanácsokkal segítet­te a szőlő-, gyümölcs- és zöld­ségtermesztést. A kertbarátkörben nemré­giben felmerült az a kívánság, ami az egyik szakösszejövete­len is elhangzott, hogy a vá­rosi tanács biztosítson a kert­barátkor tagjainak a nagy­kőrösi piactéren állandó el­árusítóhelyet, mint azt több más városban a kertbarátok­nak már megtették. A kívánságról értesült a vá­rosi tanács, eleget tett a ké­résnek, biztosította a kertba­rátoknak az állandó elárusító­helyet. A piaci főút mellett levő két és fél méteres helyre a kertbarátkör vezetősége fe­dett árusítóasztalt csináltatott „Nagykőrösi Kertbarátok” fel­írással, amelyen csák a B. Tóth Ferenc kertbarátkor tagjai árusíthatják terményei­ket. Sporthírek] Védelmi hibák, vereség Pilis—Nagykőrösi Kgy. Ki­nizsi 2-1 (0-0). Kinizsi: Leskó — Farkas I., Nyári, Dajka, Zöldi — Kovács Z. (Farkas .1. 75. p.). Szabó Sallai — Benkó, Szalai (Ko­vács L. 55. p.), Toricska. A mérkőzés előtt a hazai játékosok egy-egy szál virágot és Kinizsi-zászlót adtak át a — már bajnok — vendég pi­lisi játékosoknak. A mérkőzés előtti eső miatt a kissé csúszós pályán, kiegyenlített mezőny­játékkal indult a mérkőzés. A körösi támadók több ízben is elhamarkodottan és rosszul lőttek, a pilisi ellentámadások gólveszélyesebbek voltak, de — szerencsére — az ő lövéseik is elkerülték a kaput. A 32. percben Benkó jó lövését véd­te a kapus, a hazai kapunál pedig Leskó védett jól, majd a tizenhatoson kívülre futva lábbal hárított. Izgalmasan kezdődött a má­sodik félidő. A 47. percben, pilisi támadás után a gólvo­nalnál állt meg a labda, a já­tékvezető előbb gólt ítélt, majd a partjelző megkérde­zése után visszavonta. Kovács Z. lövése kapu fölé szállt, majd gyors körösi támadás után Benkó a kapu mellé lőtt. Leskó biztosan védett egy ve­szélyes lövést. Az 59. percben Kovács L. indításából Benkó nagy gólt lőtt. 0-1. Egy perc múlva Szabó szerelését sza­bálytalannak minősítette a já­tékvezető (a kaputól mintegy 30—.35 méterre történt). A sza­badrúgásnál Leskó nem kért sorfalat, az róla kipattant és a vendégek egyenlítettek. 1-1. Pontrúgás utáni tipikus kö­rösi kapott gól! Nyári szerelt jól, majd Leskó védett, Szabó jó lövését védte a pilisi kapus. A 71. percben senki sem fe­dezte a pilisi jobbszélsőt és lesgyanús helyzetből a vendé­gek megszerezték a győztes gólt 2-1. Leskó szögletre há­rított. A 82. percben jó táma­dás végén Benkó a kapu mellé lőtt, egy perc múlva pedig, jó helyzetben, átemelési kísérle­tét elcsípte a kapus. A 85. percben Leskó jó helyezkedés­sel tisztázott. Jó képességű csapattól szen­vedett vereséget a körösi csa­pat hazai pályán. A vezető gól megszerzése után a szoká­sos hibát követték el a játé­kosok, nem összpontosítottak megfelelően, védelmi hibákat követtek el. Már csak a csoda segíthet a bentmaradáshoz. A nagy tét rányomta bélyegét a körösi csapat játékára. Nk. Kgy. Kinizsi ifi—Pilisi ifi 1-0 (0-0). Kinizsi ifi: Barabás — Czin- kus, Fercsi, Szűcs, Hegedűs, Kecskés Z., Onhausz, Dobos, Gonda, Eszes, Pörge (Balogh). Jó mérkőzésen a 2. helyet biztosította a körösi ificsapat. Góllövő: Onhausz. A serdülők ellenfele, az úri csapat nem jött el, a két pont, 3-0-ás gólkülönbséggel a kö­rösi csapatot illeti, így az ötö­dik helyen végeztek. A megyei válogatott keretben Aszódi Já­nos maradt bent, P. S. KEDDI MŰSOR Labdarúgás. Kinizsi-sportte­lep, 14.50: a nemzetközi ser­dülő Vági Lajos vándorkupa- viadal megnyitója. 15: Nk. Kgy. Kinizsi—FK. Palics (Ju­goszlávia). 16.15: MTK-VM (Bp.)—Ceglédi VSE, 17.30: Nk. Kgy. Kinizsi—Kecskeméti TE, 18.45: MTK-VM—Kecskeméti SC mérkőzés. Mozi A nagyteremben Zorro. Színes, szinkronizált olasz—francia kalandfilm. Előadás 6 órakor. Hajókkal a bástyák ellen. Színes, szovjet történelmi film. Előadás 8 órakor. A stúdióteremben Fehér lótusz. Színes kínai film, fél 6-kor. ISSN 0133—2708 (Nagykörös! Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents