Pest Megyei Hírlap, 1986. június (30. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-03 / 129. szám
Honismeret Újjászervezik Gödöllőn újjászervezik az 1983-ban létrehozott, de nem kellő hatásfokkal működő honismereti bizottságot. Az eltelt három évben meggyőződhettek arról, hogy kikre lehet számítani, kik tekintik szívügyüknek a múlt és a jelen értékeinek mentését, tudatosítását, a lokálpatrióta szellem erősítését, a város önarcképének megalkotására törekvő helytörténeti gyűjtemény gyarapítását. Rájuk támaszkodva szervezik újjá a népfront keretében működő bizottságot, amely ma délután 3 órától tart ülést a művelődési központban. Az összejövetelen hirdetik ki a tavalyi történet- és krónikaíró pályázat eredményeit. Meghallgathatják Tóbiás Áronnak, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa munkatársának útibeszámolóját Magyarok a nagyvilágban címmel, végül megvitatják a bizottság előtt álló feladatokat. Sütöde a kutatóban Saját maguk által kinemesített búzák őrleményéből sütött kenyeret kóstolhatnak az MTA Martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézetének szakemberei. mert a tudományos intézményben sütöde is van. A szoba nagyságú pékség villamos kemencéjében időnként cipókat sütnek a fajtajelöllek. valamint a külföldi búzafajták sütőipari minőségének kipróbálására. Nagyüzemi termesztésre, to- vábbszaporításra csak azokat b búzafajtákat, fajtajelölteket, törzseket ajánlják a kutatók. amelyek jól vizsgáznak a „házi sütés” során, azaz bizonyítják. hogy jó ízű. jó minőségű kenyér készíthető belőlük. A martonvásári nemesi tők által előállított búzák sütőipari értéke sokat javult az utóbbi években, s a jelenleg termesztésben levő martonvásári fajták mindegyike megfelel a szigorú sütőipari előírásoknak. Rágógumi a Rákosvölgyéből A Rákosvölgye Termelőszövetkezet mogyoródi rágógumiüzemében különböző ízű, színű rágógumit gyártanak belföldre és tőkés partnerüknek. Többek között a mexikói futball-vb alkalmából labda iormájú rágógumit is. Eddig több mint 600 mázsát exportáltak, elsősorban nyugat-európai országokba. (Barcza Zsolt felvétele) A jisbiSeuiKi évben Úttörővezetők kitüntetése Az úttörőszövetség megalakulásának 40. évfordulója alkalmából Gödöllőn és vonzás- körzetében is számos úttörő vezetőt tüntettek ki eredményes munkája elismeréseként. KISZ Érdemérem: Bárdos István, városi úttörőelnök. Üttörővezetői Érdemérem: Pallosné Rozgonyi Piroska, Isaszeg, 2-es iskola, Puskás Gézáné, Bag, Polonkai Bélá- né, Túra. Gálhné Batár Ágnes, Petőfi, Adám Pál, Karikás iskola. Kiváló Űttörővezető: Soós Lászióné, Gödöllő, Petőfi iskola, Szabó Tamás, Petőfi, Bander Katalin, városi tanács, művelődési osztály, Lakatos György, gödöllői szakmunkásképző, Baranyai Gizella, kisegítő iskola, Hargitai Gyerekek a környezetvédelemért Nézd, csak nézd a fákat Nézd, csak nézd a fákat címmel hirdetett rajzpályázatot a városi könyvtár gyerek- részlege. A körzet és Gödöllő általános iskolásai közül száz- negyvenhárman küldtek be rajzot, festményt, néhányan többet is. Ezekből válogatta ki a zsűri azt az ötvenet, amely ebben a hónapban látható a gyermekkönyvtárban a minap megnyílt kiállításon. A zsűri értékelése szerint a legjobb mű Szabó Lorándé, övé tehát az első díj. A Karikás iskola hetedikes tanulója. Solti Balázs lett a második, az Erkel nyolcadik osztályába jár. A harmadik díjat a Petőfi iskola rajzszakkörének sorozata érdemelte ki, ők valamennyien ötödikesek. Kü- löndíjat kapott: a legötletesebb rajzért Czifra Péter Aszódról, a legkedvesebb részletért Pecznik Judit az Erkel iskolából, mindketten ötödikesek. Valamennyiük jutalma könyvutalvány. Gyerekek a környezetvédelemért? Nem túl hangzatos ez? A természet- és környezetvédelem napjainkra az emberiség világméretű problémájává terebélyesedett, megoldása nélkül puszta létünk kerülhet veszélybe. Mit tehetnek ezért a gyerekek? Talán felelhetünk a kérdésre, ha megnézzük, mit rajzoltak, festettek a pályázók. Egyrészt azt, hogy mi lehetne, mi kellene hogy legyen, másrészt azt, ami van. Ez óriási dolog. Gyönyörű tájak, dúsan zöldellő fű terebélyes, hatalmas lombsátrú fák. tiszta patakok, folyók, levegőben cikázó madarak, anyjukat, apjukat a fészekben váró fiókák. Idillikus tájak. Meggyötört, lombja vesztett iák, kopár vidék, szemétből emelkedett domb, mert kénes füstöt ereget a levegőbe a hosszú kémény, mert vegyszereket juttattak földről, levegőből a növényzetre. Nap- sugaras öröm és füstös fájdalom. Mi ebben az óriási? Az, hogv a gyerekek ezt tudják. Majdnem mindegy, hogy maguktól jöttek rá vagy a felnőttek nyitották fel a szemüket. Azért nem mindegy, mert ha a felnőttek keze is benne van, az reménykeltő. Bizonyítja, ők is kezdik sejteni, mi forog kockán. Azért óriási, mert ezekből a most rajzolgató gyerekekből lesznek igen hamar az új felnőttek. Mai tudásuk azzal kecsegtet. hogy a későbbiekben, amikor az ő kezükben lesz a cselekvés lehetősége és kötelessége, a mainál hathatósabban tesznek azért, hogy ha nem is idillikussá, de elfogadhatóvá váljék a táj, a természet, a környezet maradjon mindazok elviselhető élőhelye, akik a földön, a vízben, a levegőben benépesítik. Akik végül is semmi különöset nem akarnak, csak létezni, amíg az idő kiméretett nekik. k. p. Mihály, Tukacs József, Isaszeg, 2-es iskola, Dobos Olga, Fejéregyházi László, Isaszeg, 1-es, Zalavári László, Pécel, Mihály Dénes iskola, Hagyó Ernőné, Aszód, Harmath Jó- zsefné, Csömör, Tóth Kálmánná, Pécel, Szemere iskola, Bene Pálné, Valkó, Kovács Sándor, Vácszentlászló, Mohainé Guba Emőke, Kerepes- tarcsa, 1-es iskola. Kiváló Munkáért: Túsz Zsigmondné, Erkel iskola. A Magyar Űttörők Szövetsége Országos Tanácsa dicsérő oklevelét kapták: Horváth Jenő, dr. Farkas József né, Sóvári Attiláné, Petőfi, Má- csai Tamás. Rózsa Zoltánná, Karikás, Müller Istvánná, Erkel iskola, Gyukin Sándorné Kerepestarcsa, 2-es iskola, Kovács Jánosné, Balogh Istvánná, Isaszeg, 2-es iskola, Mészárosáé Kocsis Katalin, Harmati Ferencné, Isaszeg, 1-es, Bartha Pálné, Iklad, Nádaski László, Szada, Vepe- ri Lászlóné. Mogyoród, Csatári Lajosné, Veresegyház, Nagy Lajosné, Pécel, Mihály Dénes iskola, Falus Pálné, Kerepestarcsa 3-as iskola, Szabó Mi- hályné. Aszód, 1-es iskola, Bábosik Dezsőné, Aszód, 2-es iskola, Rehorovszki Gáborné, Kartal, Bozóné Fitos Éva, Pécel, Szemere iskola, Rásonyi Miklósné, Galgahévíz. A KISZ KB vörös selyemzászló szalagját kapta: Petőfi Sándor úttörőcsapat, Gödöllő. Kiváló Úttörőcsapat: Kossuth Lajos úttörőcsapat, Isaszeg, 1-es. A MUSZ OT dicsérő oklevelét kapták: Brunszvik Teréz úttörőcsapat, Isaszeg, 2-es iskola, II. Rákóczi Ferenc úttörőcsapat, Mogyoród, Erkel Ferenc úttörőcsapat, Valkó. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA xm. Évfolyam, 129. szám 1986. JÚNIUS 3.. KEDD — Elindult tíz kicsi ló, mikor leesett a hó. — így mozog a giliszta, most a csiga szarvát látjátok, de már jön is a sün. A fekete bársonnyal borított pulpitus mögött ugyanilyen a háttér, a Figurina Bábszínház két előadója' beleolvad a díszletekbe, a gyerekeknek az ujjak mozgására kell figyelniük. Körbeülik a kis színpadot, rakoncátlan ujjaikat rendezgetik, hogyan is lesz majd ebből otthon, a lámpa segítségével árnykép? Otthon is A szomszéd sátorban a ke- repestarcsai művelődési ház állandó vendége Süsü, a sárkány szereplőtársaival és más mesék hőseivel együtt fogadja a látogatókat. Valamennyien az ifjúsági juniá- lisra érkeztek Gödöllőre, az Alsó-parkba. Simogatják a gyerekek kedvenceiket, próbálgatják a bábok mozgatását. Itt is nagy sikere van a rókát üldöző, villogó rendőrautónak. Odébb, a mesterségek utcájában lázas munka folyik. Ide települtek ki a gödöllői művelődési ház szakemberei, az egyetemi és az ikladi óvoda óvónői. Az asztalokon hurkapálca, ragasztó, festék, filc, krepp-papír, a bábok, játékok készítésének kellékei. — Látod, milyen aranyos a néni, adott neked babát. A nagymama talán jobban örül karon ülő unokájánál, aki még nem tudja saját maga elkészíteni. A nagyobbak azonban szorgalmasan dolgoznak. Állatkák, pingpongbabák, tündérlányok, fakanálasszonyok kerülnek ki a kezük alól. Büszkén viszik haza ezeket, biztosan jobban vigyáznak majd rájuk. A türelmesebbek gyöngyöt fűznek, a hurkapálcákból kötözött pókhálóra papírt ragasztanak, festik, mázolják, sok-sok sárkány fog ma repkedni a parkban. A művészi hajlamúak ecsetet fogtak a kezükbe, ezzel írnak, rajzolnak az egyszínű lufikra. Szemben szintén ' az ecset a segédeszköz, itt a batikolás technikájával ismerkedhetnek. Először csak zöld, majd piros, sárga, barna levelek díszlenek a fehér anyagon. Egy kislány azonnal kijelenti: — Én hazamegyek, és csinálok is ilyet. £íág veit A rendőrautót csaknem eltakarják, asztalon, pádon, a kocsi motorházán töltik ki a KRESZ-vetélkedő tesztlapjait. Itt-ott egy kis pusmogás, ők még nem irigvkednek, segítenek egymásnak. A kispályán rúgjak a labdát azok, akik a mozgást szeretik, vagy éppen kerékpárral ügyesked nek. Két sátorban könyveket, képregényeket, Hahotát árusítanak, ezeknél nincs nagy toGödöllő, művelődési ház: Nemeztakarók, kiállítás, megtekinthető 15—19 óráig. A hónap gödöllői műtárgya: Szenczi Molnár Albert zsol- tároskönyve, megtekinthető az előtérben. Helytörténeti gyűjtemény: A régi Gödöllő, kamarakiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: Kortárs képzőművészeti gyűjtemény, kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Kerepestarcsa, kiállítótercm: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. Nagytarcsa, múzeum: Nagytarcsa 1986, fotókiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Az egészségügy elkötelezettjei Mit gyűjtött életében? longás, bár a büfénél sem, hidegben nem kívánják az üdítőt. — Tomi! Gyere, lehet vízzel lőni! A legnagyobb érdeklődést vitathatatlanul a tűzoltókocsik kivonulása okozta. Kívül, belül, alul, fölül, a legelképzelhetetlenebb helyeken is hemzsegnek rajtuk a kíváncsiskodók. Felveszik a sapkát, sisakot, másznak a létrán, tekerik a kormányt. Nincs kivétel, fiúk, lányok egyformán ténykednek. A piros autóknál már megvalósult az egyenjogúság. Beindul a kismotorfecskendő, két tömlőből ömlik sugárban a víz, a céltáblák közepén kis lyuk, ezen át kell lőni a vizet. Nem mindenkinek sikerül azonnal, de sebaj, tovább kísérleteznek. Fröcsköl szanaszéjjel a víz, most ez sem számít. Mennyivel kellemesebb lett volna ez a játék pár nappal ezelőtt, a hőségben! — Nem tudja a bálna, milyen jó a málna. Egyre gyorsabb tempót diktál az előadó, közönsége vele együtt kórusban énekel. Az erősítő mögött kisbaba veri kocsijában az ütemet. Dideregnek lenge ruhájukban a népviseletbe öltözött isaszegi lányok, a tánc, a taps felmelegíti őket, hasonlóan az előző bábos mutatványuk után szórt cukorkák szerezte örömhöz. — Nekem ebből ennyi elég volt. — Ugye. milyen unalmas volt itt lenni? Sem az óvodás kisfiú, sem az alsó tagozatos lányok tetszését nem nyerték meg a számítógépek a művelődési házban. Ez már a nagyobb srácok területe, bűvölik is a billentyűket, a színes és fekete-fehér, kisebb, nagyobb méretű televíziókat. — Mondjuk, tedd a FOR—2-be, látod, így jó. Újra ugrál a manó, gyűjthetik a pontokat. Jött az eső A városközpont kihalt. Elbújtak az emberek az eső elől, vagy mindenki kirándul, telket művel? Egyetlen legényke tartja kezében szomorúan a labdát a Szabadság téri szökőkút mellett. Egyedül nincs kedve játszani, egyetlen sikerélménye van, talált a bokrok között egy tintásüveget. Szívesen menne ő is a parkba, de az apukája délután buszt fog vezetni, az anyukája pedig ebédet főz és a kistestvérére vigyáz. — Pszt! Intenek csendre, amint belépek a könyvudvar ajtaján. Forognak körbe a gyerekek, a Kaláris együttes gitárosához érve hangszerek nevét kell mondaniuk. — Ez már volt! — kiabál a kórus, az ismétlő kiesik. Az eredmény döntetlen, a szaxofon, harmonika, cimbalom, vib- rafon és cselló felsorolása után egy fiú és egy lány kezét emeli magasba a bíró. Az eső sajnos elzavarta a parkban ünneplőket, délutánra beszorultak a művelődési házba. Távolodóban azonban jó volt hallani az ismert dalt: Játsszunk most együtt, amig csak lehet... Baskai Erzsébet Mozi Vidám körhinta. Szovjet mesefilmsorozat. Csak 4 órakor! Elvarázsolt dollár. Színes magyar kalandfilm. 6 és 8 órakor. ISSN DT93—1937 (Gödöllőt Hírlap) Ha esik, ha fúj... Játsszunk, amíg csak lehet M ár korábban is hallottam arról a lelkes, önzetlenül dolgozó, rendkívülien munkabíró asszonyról, akit a kerepestarcsaiak egyszerűen csak Erzsiké néninek neveznek. Legutóbb a megyei, majd a fővárosban az egyik kerületi tanácsnál hívták föl rá a figyelmet. Hát hogyne lettem volna rá kívácsi. S amikor egy napfényes délelőttön, a szilasligeti postahivatal előtt összetalálkoztunk, már tudtam, hogy nem mindennapi emberrel hozott össze a sors, akinek életrajzával, életművével szorosan összekapcsolódnak a helyi közélet kis és nagy eseményei. Tamás Jánosnéval, a mindenki által szeretett Erzsiké nénivel ismerkedhettem meg barátságos otthonában. A Szeged városához közeli Bordány községben látta meg a napvilágot. Nem véletlenül kezdte élete történetét azzal, hogy nagyanyja szülésznő volt. édesanyja szintén, aki Bordányban és a Szeged környéki tanyavilágban sok száz emberpalántát segített a világra. Erzsiké néni. akkor még kislányként sokat segédkezett édesanyjának, s ezt tudva nem is meglepő, hogy tizenegy éves volt, amikor először vezetett le szülést. Talán éppen az az esemény kötötte őt örökre az egészségügyhöz, s alapozta meg azt a hallatlan emberszeretetet, mindenkin való segíteni akarást, amely később saját családjára is kisugárzott. Hiszen három lánya az egészségügy területén találta meg életre szóló hivatását, akárcsak nővére és húga. A legkisebb unoka (hároméves) sorsát pedig előrevetítette a közelmúlt egy aranyos eseménye, amikor Erzsiké nénit így hívta játszani: Mama, gyere, gyógyítsuk meg a babát! Bordányból 1954-ben költöztek Kerepestarcsára. Időközben ötre gyarapodott saját gyermekeinek a száma, majd megözvegyült édesanyját, s férje idős szüleit is magukhoz vették. Ezt a nagy családot kettjük jövedelméből tartották el. Ám a világháborúban és az ötvenes években a családot ért tragikus események, a későbbi lelki és fizikai túlterhelés nem múlt el következmények nélkül. Erzsiké nénit a hetvenes évek végén megromlott egészségi állapota miatt leszázalékolták. Ám alig múlt el két hónap az orvosi bizottság döntése után, ismét munkába áll, a Magyar Néphadsereg polgári alkalmazottjaként mint híradástechnikai üzemasszisztens. Ez ideig azonban még sok minden történt az életében. Gondolok itt arra, hogy harminc éve tagja a Vöröskeresztnek, titkára a helyi szervezetnek: évekig dolgozott az egykori Uzsoki Kórházban. S míg gyermekei a XIV. kerületben a Zalka Máté iskolába jártak, tagja volt a szülői munkaközösségnek. Ugyanott több mint fél évtizedig tevékenykedett a népfrontban. Amikor pedig Szilasligeten megtelepedett a család. Erzsiké néni mindjárt bekapcsolódott a nagyközség életébe. Az egészségügyi főiskola elvégzése mellett jutott ideje elsősegélynyújtó tanfolyamok vezetésére, a nyugdíjas- és a cigányklub megalakítására és vezetésére. Korábban a helyi KISZ-szervezet újjászervezésében kétszer is részt vett, volt ifjúsági és szociális ösz- szekötő, míg egyik lánya szervező titkárként tevékenykedett. Eleinte a lakásán 1 gyűltek össze a KISZ-es fiatalok, is- < merkedtek, politizáltak, a kis szilasligeti házból indultak i kirándulásaikra, s tértek oda : vissza fáradtan, vidáman, élményekkel gazdagon. Amikor i a hetvenes évek közepén má- < sodszor szervezték újjá a KISZ-t, javaslatára teremtet- ; ték meg a nagyközségben az 1 azóta is működő szociális . I gondozói hálózatot, s a fiatalok segítséget nyújtottak a 1 cigány gyerekeknek a tanulásban. Akkor három tanévben egymás után, a cigány gyerekek 85 százaléka végezte el az általános iskola nyolc osztályát, s ez egyértelműen a KISZ-tagoknak volt köszönhető! Sorolhatnám még tovább a sikeres életmű állomásait, de nem teszem, mert így is csak körvonalazni t dnám történetét, s értékét. Meg aztán találkozunk még Erzsiké nénivel a nyugdíjas-, vagy a cigányklubban, utóbbiban azért is, mert a nagyközség vezetői hamarosan falugyűlést szerveznek a cigány lakosság számára. V égezetül eddigi munkássága elismeréseire is kíváncsi voitam, s Erzsiké néni a többi polcos üvegvitrint elfoglaló Vöröskereszt-, KISZ-, népfront-, polgári védelmi kitüntetések közül kiemelte a Munka Érdemrend bronz fokozatát, amit 1981-ben kapott s a Zalka Emlékplakettet, amit férje halálának évében, 1976- ban szavazlak meg neki az úttörők. Én azt hiszem, ez a sok elismerés is igazolja édesanyja szemléletét, aki ha kérdezték tőle, hogy a sok gyerekén kívül mit gyűjtött össze egész életében, a következőket mondta: a gyermek az édesanya kamatozó betétje. Az többet ér bármekkora bankbetétnél ! A betét, úgy gondolom, jói kamatozott! Aszódi László Antal
