Pest Megyei Hírlap, 1986. május (30. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-05 / 104. szám

Csak egy egység köbméterenként Sztanyik B. László sugárbiológus professzor nyilatkozata Nem elég beszélni... Este van - s nem jön az ügyfél Ä Szovjetunióban történt atomerőművi balesettel kap­csolatban a hazai közvéle­ményben számos kérdés ve­tődik fel. Ezek tisztázását se­gíti áz a nyilatkozat, amelyet ár. Sztanyik B. László egye­temi tanár, az Országos Fré­déric Joliot-Curie Sugárbioló­giai és Sugáregészségügyi Ku­tató Intézet főigazgatója adott vasárnap a magyar sajtó képviselőinek. Bevezetőben arról szólt, hogy a csernobili atombal­esetről, illetve az azt követő radioaktív szennyeződésről szóló jelentésekben nagyon gyakran szerepelt az a szó: háttérsugárzás. Ezen azt ért­jük — mondotta —, hogy az emberiség egy olyan környe­zetben él, ahol mindenkit, mindenhol és mindig ér su­gárzás egyrészt a világűr­ből, másrészt a földkéregből, az építőanyagokból meg a saját szervezetéből. Ezt ne­vezzük háttérsugárzásnak. Azok között a radioaktív anyagok között, amelyek ilyen atomerőművi baleset során kikerülhetnek a környezetbe, a legnagyobb jelentősége a radioaktív jódnak van. A Magyarországra bekerült szennyezett légtömegekben is van radioaktív jódizotóp, amely nem valami ismeretlen dolog, ezzel mindennap fog­lalkozunk, az orvostudomány fölhasználja a pajzsmirigy- működés vizsgálatára. Ilyen­kor százezer egységnyi radio­aktív jódot kell adni ahhoz, hogy biztonságosan lehessen a pajzsmirigy működését megállapítani. Ezt nap mint nap adjuk a betegeknek. A százezer egység óriási meny- nyiség azokhoz az értékekhez képest, amelyeket a magyar- országi légköri viszonyok mel­lett mért szennyeződések mu­tatnak. Nálunk több nap át­lagában számolva egy egység lehetett egy köbméter levegő­ben. A nemzetközi sugárvédelmi szervezetnek vannak ajánlá­sai arra vonatkozólag, meny­nyi lehet az emberi szervezet és ezen belül az egyes szer­vek sugárterhelése. Azt lehet mondani, hogy a terhelés tíz­szer nagyobb lehet az egyes szerveiméi, mint az egész testben. Mindaddig, amíg ezek a terhelési értékek ilyen ala­csonyak, addig nem érdemes gyógyszert adni, mert több kárt csinálunk vele, mint hasznot. Vegyük például az úgynevezett jódtablettát, amely káliumjodidból áll. A kálium gyógyszer, s nem le­het büntetlenül hosszú ideig, korlátlanul szedni, másrészt jódérzékenység is van. külföldre szólítják tenniva­lói. Vezetőnek lenni manap­ság — ehhez nem elegendő az alkotókészség, a szellemi frissesség, a fizikai állóképes­ségre legalább ilyen szükség van. Sok szó esik mostanában a vgmk-ban dolgozók hosszú munkaidejéről, feszített tempó­járól. Kevesebb a vezetők műszakjáról, amely ritkán rö- videbb tíz óránál, de annál többször éri el a 12—14-et. — Mindezek ismeretében kérdezem; hogyan érzi magát Beck Tamás, a vezérigazgató és miként ítéli meg kollégái közérzetét, mint a Magyar Ke­reskedelmi Kamara elnöke? A radioaktív jód a fűre is leülepszik, a földfelszínre is leszáll. Minden szennyeződés a légkörből lassan-lassan a felületekre jut. A tehenek, amikor a füvet legelik, a ra­dioaktív jódot is lenyelik, s a jód nemcsak a pajzsmirigybe kerül, hanem a tejjel kivá­lasztódik. Ezért helyes, ha a lakosság és különösen a gye­rekek által fogyasztott tejet ellenőrizzük. Azt tanácsoltuk. . Elkészülte, 1979 óta bővül, í gyarapszik a Pest Megyei < Tanács kerepestarcsai Flór r, Ferenc kórháza. Négy esz- ^ tendeje új, 342 ágyas pavi- ^ Ion létesült, s átalakítások- kai újabb ágyaknak tercm- jí tettek helyet például a ^ pszichiátrián, a gégészeten, ^ megnyílt a sürgősségi fél- í vételi részleg Is azóta. Egy esztendeje kezdődött, s lassan a végéhez közeledik az eddigi legnagyobb munka a kórházban több mint 40 mij- lió forintért felújítják a ka­zánházat, s a diagnosztikai épület alatti árkádsor beépíté­sével kibővítik — összesen 160 négyzetméterrel a közpon­ti sterilizálót és a gyógyszertá­ri részleg infúziós laboratóriu­mát. Nem csekélységről van szó. A kazánházba négy új nagy­nyomású berendezés került, korta elvonnak az érdemi munkától. — Mi tölti ki a Buda-Flax vezetőjének fennmaradó ide­jét, hogyan regenerálódik, egyáltalán: hogy van? — Köszönöm, jól. Fizikai­lag is, noha kedves testi-lelki kikapcsolódásomnak, a vitor­lázásnak roppant kevés időt szentelhetek, mióta a már említett kettős funkciót látom el. Szellemi kondíciómat ol­vasással frissítem, bár a kü­lönféle közlönyökből ránkzú­duló rendeletdömping tanul­mányozása nem sok órát en­ged a szépirodalmi könyvek lapozgatására. hogy ne fogyasszák frissen a kis- és magángazdaságok ál­tal előállított tejet, hanem azt gyűjtse be az ipar, mert megfelelő ellenőrzés után a tej természetesen fogyasztha­tó. A nagy levelű saláta, sóska, paraj felületére ugyan­csak lerakódik a szennyező­dés, amely alapos, többszörö­sen megismételt mosással eí- távolítható — fejezte be nyi­latkozatát Sztanyik B. László. s külön vezetéken kapja majd 3.' gSsfcgb ifeftHyhg,. fta r központi sterilező, valamint az infúziós laboratórium. Ez utóbbi azért lényeges, mert a nagy gőzfo­gyasztók eddig egymás elől használták el a gőzt, az ala­csony nyomás miatt meg kel­lett osztaniuk munkaidejüket az ott dolgozóknak. íj; Űj, nagyteljesítményű auto­klávokat helyeznek üzembe a sterilezőben, ahol tágasabb raktárteret is kialakítottak, s javulnak a feltételek az infú­ziós laboratóriumban, mely­nek teljesítőképessége több mint háromszorosára nő, így a gyógyításhoz nélkülözhetet­len cukor- és sóoldatokat már nem kell a kereskedelemből, drágábban beszereznie a kór­háznak, még ők adhatnak át más kórháznak infúziót. Nem volt. s a késedelmes tervezés, kivitelezés miatt nem is lesz ünnepélyes avató. A központi sterilizálóban, s az infúziós laboratóriumban rövidesen az új feltételek kö­zepette dolgoznak, a követke­ző fűtési idénytől pedig a ka­zánház is egységesen megfe­lelő nyomású gőzt ad. Mindez a betegek számára láthatat­lanul, a háttérben történt, tör­ténik, a gyógyítás színvonalán nem érződhetnek a gondok, az átalakítás nehézségei. Kérdezem, csalódott-e? Nem. Balogh László, a Pest Megyei Tanács elnöke nem táplált hiú reményt. Persze jobb lett volna, ha már az első alka­lommal többen kopogtatnak a munkaidő utáni fogadónap­ján, ha délután négy órától este hat óráig hasznosabban töltheti az idejét. Meg kell azonban érteni a lakosságot is. A szokás nagy úr! Hány hónapnak kellett annak ide­jén eltelnie, amikor a belke­reskedelem bevezette a csü­törtök esti nyitva tartást, hogy munkaidő után vásárol­hassanak az emberek — amíg eljutott a közvélemény a „ki­nek kell ez?”, a „kinek jó ez?” és „úgysem fog ez menni” hangulattól a teljes sikerig. Ez a kezdeményezés sem megy magától. Kell a propa­ganda, kell az a bizonyos „át­állás”, annak megértése, hogy az esti, a munkaidő utáni fogadóórák meghittebbek, nyugodtabbak a munkaidő­ben sietős, amúgy is zsúfolt ügyintézésnél. Vagyis a kez­deményezés a tanácsé, de az ügyfél javát szolgálják. Az egyetlen közügy Pest megye néhány városá­ban, városi jogú nagyközsé­gében már bevált ez az új rend, ott korábban indították. Fontos változás ez formailag- tartalmilag egyaránt. Balogh László is azt mondta: a . munkaidőalap kihasználásáról nem elég beszélni. A megye vezetői szeretnének — vala­mennyi szervezetet érintő — összehangolt rendet kialakí­tani. Erre azóta már a kor­mány új intézkedése is ala­pot teremt. Azon a bizonyos hétfő esti fogadónapon hárman téved­tek be a tanácselnökhöz öt óra tájt. Egyikük egy érdi telektulajdonos, mintha csak folytatni akarta volna a dél­előtti sort — szomszédjára panaszkodott. A városi ta­nács — szerinte — törvény- sértő módon adott el egy tel­ket. Nem átallott gyanúsítani sem: bizonyára protekciója volt az illetőnek. Helyben természetesen nem tudott a megyei elnök igazságot tenni: utánanéznek majd, igen, má­jus közepéig. Még ketten jöttek: egy la­kásügy, könnyen intézhető, megvan a jogalapja az ügy­félnek a kinézett ház meg­vásárlására ... Számára jól végződött az a nap. Az esti vendégek közül a harmadik mély benyomást tett rám. Olyan szerényen, bocsánatkérően óvakodott eleget tenni az invitálásnak: üljön már le, dehogy zavar... azt hittem, ő is önnön ér­dekében kilincsel. Kiderült: azon a napon ő volt az egyet­len, aki közösségi gondot ci­pel a vállán. A tinnyei Kos- suth-ház sorsa izgatta. Jó lenne, ha megvásárolná - a megyei tanács. Talán öregek napközi otthona, netán szo­Kandidátusi diplomák A tudományok doktorai Bővítések a Flór Ferenc kórházban A betegnek láthatatlan A központi sterilizáló egységet űj csehszlovák és svéd licenc alapján gyártott autoklávokkal szerelték fel. Képünkön Jakab Flóriánná kezeli a berendezést. (Baircza Zsolt felvétele) — A másodikkal kezdem, mert igen fontosnak tartom leszögezni; az ipari vezetők tele vannak akarással, mun­kakedvvel és mindent meg­tesznek annak érdekében, hogy jól sikerüljön befejez­nünk az 1986-os gazdasági évet, úgy is, mint a VII. öt­éves terv induló, vagyis meg­határozó esztendejét. Az egyensúlyi helyzet, követke­zésképp az ország presztízsé­nek megőrzése olyan cél, amellyel messzemenően azo­nosulunk és eszerint dolgo­zunk. Az iparral szembeni kö­vetelmények kemény felada­tok elé állítják a vezetőket, érthető talán, ha a korábbinál is érzékenyebbek vagyunk az üresjáratokra, amelyek gya­Döntő esztendő A kép, amelyet most az ol­vasó elé tártunk, nem általá­nos. Nem készült és tudomá­sunk szerint a közeljövőben nem is készül felmérés a ve­zetők közérzetéről, pedig ér­demes lenne odafigyelni rá­juk. Sok múlik rajtuk! A szo­cialista gazdaság régi törvé­nye, amely még megvalósítás­ra vár: aki többet akar dol­gozni, hadd tegye. A maga és a közösség boldogulására, hasznára. A ma még háttérbe szorított, objektív és szubjek­tív okok miatt akadályozott tenniakarásnak végre zöld utat kellene adni... Ez mind­nyájunk érdeke. Ellcr—Furucz—Szigcthi A Magyar Tudományos Akadémia szákházában a na­pokban ad La át Szabó János, az MTA tudományos minősí­tő bizottsága elnöke a diplo­mákat annak a nyolcvanöt kandidátusnak és doktornak, aki az utóbbi hónapokban szerezte meg tudományos mi­nősítését. Az Akadémián ez esemény kapcsán elmondták: a tudo­mányokban az utóbbi évtize­dekben végbement rohamos fejlődés felfokozta a tudo­mány jelenlétét, megsokszo­rozta súlyát a mindennapi életben. A magyar tudomány­politika arra törekszik, hogy a tudományos alkotás tárgyi körülményei, anyagi lehetősé­gei, a kutatás szabadsága az elért eredményekkel arányo­san növekedjék. A kutatók ál­tal elért tudományos fokozat nemcsak további eredmények elérésére, hanem a tudomá­nyos közéletben, az utánpótlás nevelésében, a színvonalat vé­dő értékelésben való részvé­telre is kötelez. Az utóbbi egy évben a tu­dományok doktoraivá 99, kan­didátusaivá 514 szakembert minősítettek, többet, mint amennyit az ezt megelőző esz­tendőben. Ebben az időszak­ban is főleg társadalom- és természettudományi szakem­berek pályáztak tudományos fokozatra. Többségük doktori, kandidátusi értekezésében napjaink fontos gazdasági kérdéseire keresett választ, il­ciális otthon vagy kollégium lehetne belőle. Itt élt Kos­suth, itt szerkesztette híres lapját! S ha már itt van, akkor ä történelmi társulat kiadvá­nyáról is szeretne... Lapozgatom a jegyzetem. Furcsa megállapításra jutok. Alig volt, aki ne vagyon dolgában járt volna a tanács elnökénél, többségében telek­ügy, mely párosult a rossz, gonosz szomszédok elleni pa­nasszal. Hová is mennének másüvé gondjaikkal az embe­rek, ha nem a tanácshoz? De jó lenne, ha azok is ven­nék a bátorságot a kopogta­táshoz, akiknek nincs házuk- telkük, de bántja őket vala­mi. Jöjjenek azok is, mint e napon, akik már minden fó­rumot egyszer, kétszer meg­jártak, s most kezdik újra vélt vagy jogos igazuk kere­sését, hizlalva a papírhalma­zokat. De bátorítani szükséges azokat, akik félve lépik át a hivatal küszöbét, nehogy mást terheljenek saját bajukkal. Pedig ezek között talán néha több segítségre lenne szük­ség, mint a fülemüleperek­ben ... ötven-hatvan centiméterre a kerítésemtől húzta fel a pincé­jét... jogtalan... Nem tar­totta be az előírt távolságot... Balogh László minden eset­ben kérte az apparátus ügy­intézőjének segítségét. Leg­többjük már kívülről ismer­te az előadott ügyet, álmuk­ból felriasztva még a számo­kat is fújták volna. Nem mondhattak ezúttal sem mást, mint amit írásba foglaltak — a törvényes rendtől nem tér­hetnek el. Azt pedig úgysem tudja eldönteni egyetlen jó­indulatú tanács sem, hogy a fán fütyülő rigó melyik telek tula j d onosánúk fű tyüt éppen ?! Rajzolja a prizmát Az a fiatalasszony is régi ismerős a megyei tanácson, aki e napon talán ötödször rajzolja le a prizmát, ami be­ékelődik a telekbe ... Rajzol, s közben csak saját hangjára figyel: budaörsi telkén nem akarja lebontani a függőfo­lyosót. Lebontja, de adjanak újabb halasztást, ne attól te­gyék függővé az új építkezési engedélyt... Ott az a prizma — és rajzolja újra: értse meg a megyei tanács elnöke, mi­lyen igazságtalan a sors, mi­lyen galádság a szomszédjá­tól, hogy tőle követeli... Még- hogy jogerős a követelés? S mikor érzi, hogy nem fordít­hatja visszájára a dolgot, fe­nyegetőzni kezd: ír akkor másüvé... az igazságügyi szakértő majd megmondja .., ellátja ő a szomszédot... A prizma ötven centiméte­res, már kívülről tudom, ho­vá ékelődik. A senkit végig­beszélni nem hagyó ügyfél kiabálásából is képes vagyok kihámozni a lényeget. Még­sem erre figyelek, hanem a szakértőre és a megyei tanács letve műszaki alkotásokat is­mertetett. Az orvos tudósok jobbára a gyógyászatban hasznosítható kutatási, vizsgá­lati eredményeiket terjesztet­ték elő. Számosán külföldön szerez­tek tudományos fokozatot. Magyar ösztöndíjjal vettek részt magasfokú továbbkép­zésben, főleg a Szovjetunió­ban, Csehszlovákiában, Len­gyelországban, az NDK-ban, Bulgáriában, nóhányan pedig Kubában, illetve nyugati or­szágokban. Többen külföldi ösztöndíjban részesültek. Országunkban külföldi szak­emberek is gyarapították kép­zettségüket. Az utóbbi két évtizedben a fejlődő országbe­liek közül 460-an szereztek tu­dományos minősítést. Egy idő­ben csaknem 200 egyetemi diplomás tanul 3—4 évig tu­dományos intézményeinkben ösztöndíjjal vagy saját költ­ségén. elnökére. A végtelen türel­mükre, tizedszer is hajlandók., lennének ismételni a lehető­séget, ha a panaszos kíváncsi lenne az ő véleményükre is,... Fia szerencsétlen nyomorék- ságát akarja kihasználni egy anya: nem ad házépítési se­gélyt a helyi tanács, pedig lát­ják, milyen ez a gyerek [Más­nak persze jut pénz, mert a2; ismerős. Nem, dehogy mond ő nevet, méghogy bajba jus­son. Aztán kiderül, ennek az egyedül álló fiúnak akkora há­zat akarnak építeni, ami öt­tagú családnak is sok, nagy. Ha erre telik, mire kell a ta­nácsi segély? Solymári telkéért aggódik egy idősebb asszony. A szom­széd törvénysértő módon épít­kezett. Nem, nem engedély nélkül. Nem, dehogy lépte át a telekhatárt... Az azonban a beszélgetés során napvilág­ra került: a néniék annak idején engedély nélkül épít­keztek és a bírságot méltá­nyosságból eltörölték... Hát akkor?! öt is türelmesen megnyug­tatják: jogerősen övé a ház, a telek, a telket senki nem osztja meg. Éljen békében... Joggal esett meg Balogh László szíve azon az asz- szonykán, aki egyedül neveli két gyermekét, rokonoknál húzódik meg albérletben, jo­gosult is lakásra. Budaörsön 1980-ban fogadták el a kérel­mét... Utánanéznek, ha egy mód lesz rá, segítenek. A harag nem párolog Elintézik annak a Pilisszent- kereszten élő asszonynak a dolgát, akinek a telkét — va­lóban a szomszéd ravaszkor dása miatt — jogtalanul hasz- náíjaK ^Közlekedésre az idege­nek. A panaszos hinni sem meri '‘. megértették, mellé áll­nak. Egyetlen nap alatt hányféle sors tárul fel a négy fal kö- zött ?,!?■ Ki ne szomorkodna együtt azzal az anyával, aki­nek. disszidált a fia? Itthagy­ta öregségére, magára. Sír szegény. Nem azért jött, hogy itt perelje vissza a fiát: 6 02 ingatlant szeretné megszerez­ni, ami törvény szerint ezek után nem a fiát, hanem az államot illeti. — Nem adós az én fiam senkinek — állítja. Csodálkozva hallgatja: a fiát az állam taníttatta, számtalan kedvezménnyel járult felne­veléséhez, s amikor végre a haza számíthatna rá ... Ta­pintattal ■ beszélget Balogh László az édesanyával, van annak baja elég. A törvényt azonban be kell tartani, ab­ból nem enged. Fest megyében a tanácsok évente több mint egymillió ügyet vizsgálnak, intéznek. Az egymillióból 120 ezer hasonlít azokhoz a gondokhoz, ame­lyeket Balogh László délelőt­ti és délutáni fogadóóráján meghallgatott. Volt a vála­szok közt: majd még egyszer utánanézünk! Volt: már sok­szor megmondtuk ... Volt azonnali intézkedés, nem kell a bürokrácia útjára terelni, amit pillanatok alatt elintéz­hetnek. Bármi volt a válasz, senki nem távozhatott el úgy, hogy ki ne beszélhette volna ma­gát, az elnök a legapróbb részletekre is figyelt. Délelőtt, délután. így ismét­lődik majd ezután mindig. Mert fontos az ügyfél meg­hallgatása. bármi nyomja is belül a lelkét — de fontos áz is, amiért az új módszert be­vezették: a munkából senki ne essen ki telek-, ingatlan­problémái miatt. Bárki meg­várhatja az estét, a szomszéd iránti harag sem párolog el a munka befejeztével. Jogos és jogtalan panaszok keverednek majd ezután is. Aki megyei tanácstag beül meghallgatni ezeket, készséggel teszi. Estén­ként is. Hiszen a közösség ügyét szolgálni nemcsak ne­héz kötelesség, Öröm is. Sági Agnes

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents