Pest Megyei Hírlap, 1986. május (30. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-05 / 104. szám
4 ^aiifap tS86. MÁJUS 5„ HÉTFŐ Könnyen emészthetők Gomba és dzsúsz Két új élelmiszeripari termék előállításának kísérletei fejeződtek be a Központi Élelmiszeripari; Kutatóintézetben. A zöldség-gyümölcs dzsúsznak más iyóléhez hasonlóan, viszonylag magas a növényi rosttartalmai Az új ital különlegessége, hogy enzimes kezeléssel segítik elő a rostanyag emészthetőségét. Az intézetben a kísérleti gyártás során ötféle ízkombinációban állították elő az újfajta ivólevet. A gombapor szintén a köny- nyű, korszerű táplálkozás egyik.. konyhai alapanyaga lesz. A termék gyártásához a szárazkenyeret is hasznosítják A gyártás elején felhasznált gomba ugyanis — miközben. a kenyeret felemészti — nem fejlődik ki teljesen, csupán. szálas állapotában marad. így könnyebben emészthető. A megszárított gombapör saláták, krémek és húsáruk ízesítésére alkalmas. Kísérleti gyártását a napokban kezdték el a Nagykőrösi Konzervgyárban. , Munkában a tulipánmezőn Szorgos kezek és gépek munkálkodnak ezekben a napokban a földeken. A kedvező időjárást kihasználva nagyüzem van a Pest megyei határban is, ahol az időszerű mezőgazdasági munkákkal folyamatosan haladnak. Ám otthon sem tétlenkednek, mint a kép is mutatja: Katona Imre szigetszentmiklósi lakos háztáji földjén a tulipánokat „fejelik” Különleges helyzetben Ahol apadóban a források Gyál, ez a főváros környéki óriásfalu különleges helyzetben kezdi meg a VII. ötéves tervet. Az utóbbi másfél évtized során az ideiglenes lakosokkal együtt 25 ezerre gyarapodott a lélekszám, sok a szociális probléma. rosszak az utak, hiányzik az egészséges ivóvíz és a többi. Mindezekkel egy kis lélekszámú tanácsi apparátusnak keli szembenéznie, Budapest határában, a körzetközponttól több mint 30 kilométernyire. Az elmúlt öt esztendő eredményei viszont megalapozták a település tervszerű, arányos fejlődését. Mi várható a következő öt évben? Múlt nélküli A VII. ötéves terv kezdete egybeesik az új tanácsi gazdálkodás bevezetésével. Ez a rendszer főleg azoknak a településeknek kedvez, amelyek mozgósítani tudják belső tartalékaikat. Illetve erre ösztönzik valamennyi községi tanácsot. A feltételek, a lehetőségek azonban nagyon is különbözők. Egy heterogén összetételű, közös múlt és hagyományok nélküli falu lakosságát képviselő tanácsnak nincs könnyű dolga, amikor a fejlesztések finanszírozására megpályázza a megyei támogatást. Gyál az ivóvízhálózat kiépítéséhez, csatornázáshoz, szolgálati lakások és iskola- építéshez kapott segítséget. — Nincs lehetőségünk a bevételeink növelésére, a pályázatokhoz szükséges saját erőt nem mindig tudjuk előteremteni — mondja a tanácson Török László pénzügyi csoport- vezető. A lakosság már eddig is • sok terhet vállalt: családonként fizetik a viztársulati díjat, a tehót, hamarosan megkezdődik a pdztársulat szervezése. Mit várhatnánk még' az emberektől? A vízmű építéséhez felvett bankhitelek és annak kamatai lekötik a fejkvóta felét. Másik részét pedig az áthúzódó beruházások folytatására, befejezésére kell felhasználni. Víz és iskola A gyáli tanács fejlesztési alapját két igen fontos áthúzódó beruházás terheli. Az egyik a vízmű építése. Szeptember közepéig munkába, kell állítani száz-százhúsz utcai kutat. A kivitelező, a tervező és a beruházó egybehangzó véleménye, megegyezése szerint ez reális terv. A másik nagy beruházás a Bartók Béla utcai 16 tantermes általános iskola építése. A PÁÉV szakemberei az alapozásnál tartanak, s az elképzelések szerint 1988-ra kell elkészülnie az intézménynek. Ugyancsak erre az évre húzódik át négy szolgálati lakás építése, amelyekben pedagógusok, orvosok lelnek majd otthonra. — Űj beruházások indítására alig gondolhatunk — mondja Török László. — A legszükségesebb fejlesztésekre mégis össze kell raknunk valahogy a pénzt. A Kossuth utcai iskola négy tanteremmel és tornateremmel való bővítéséhez például a Művelődési Minisztérium külön keretéből, pályázat útján remélünk segítséget. Az öregek napközi otthonának a tanácsi épületek átcsoportosításával teremtünk helyet. Fel kell építenünk továbbá 16 szolgálati lakást, mért a Bartók Béia utcai iskola átadása után az Erdősor utcai iskola szakközépiskolává alakult. És a pedagógusoknak is lakniuk kell valahol. Gondolnunk kell a területrendezésre, építési telkek kialakítására, új utcák nyitására. A tehót út- és járdaépítésre, korszerű világítótestek felszerelésére fordítjuk. Itt a dunakeszi tv-híradó A kisbírótól a videomagnóig Egyenlő arány A gyáli tanács idei és a következő évekre tervezett költségvetése nagyjából egyenlő arányban oszlik meg a meglevő intézmények fenntartása, működtetése és a fejlesztések között. A tanácsülésen, amelyen a pénzügyi tervet elfogadták, határozatban foglaltak állást amellett, hogy még jobban kell támaszkodni a társadalmi összefogásra, a beruházásokhoz oly szükséges saját erőre. Erre azonban Gyál on kevés a lehetőség, apadóban a helyi források. A dolgok jelenlegi állása szerint — mint Török László elmondta — a következő öt évben nem tudják tartani a település korábbi fejlődési ütemét. Kövess László A hírközlésnek hosszú története van. Az én gyermekkoromban a kisbíró, más néven a dobos verte a bőrt, s amikor az utcasarkon összesereglettek a gyerekek, az asszonyok, az éppen ráérő férfiak, elnyújtott, kántáló hangon felolvasta a falu híreit. A legemlékezetesebb szövegek egyike ma már komikus, de felejthetetlen: „Közhírré téteti az elöljáróság, hogy a vágóhídon marhahús van eladó.” A legkedvesebb, s ma is melegséggel, szívszorongással eltöltő emlék azon a napfényes tavaszi délelőttön felröppentett hír, amikor azt hirdette ki az elöljáróság, hogy a fasiszta fenevadat megsemmisítették, a háborúnak vége. Csak a végszóra emlékszem pontosan. Ezt élvezettel ismételgette a dobos is, és az asszonyok szeme könnyel, a szívük reménységgel telt meg a szó hallatára: Kapitulált! Kapitulált! Hír és demokrácia Az általános hírközléshez viszonyítva a helyi sokkal kevesebbet fejlődött az elmúlt évtizedekben. Sőt, egyes vonatkozásokban, mintha vissza, fejlődést is tapasztalhatnánk. Mert miközben perceken belül megtudhatjuk és megláthatjuk, mi történ’k az országban, a világban, alkotó műhelyek intim világába tekinhetünk be, addig a lakóhelyünk dolgairól hiányosak az ismereteink. Az információk lassan terjednek, s gyakran deformálódnak is. A kisbírók munkáját kiváltó hangszórókat jórészt leszerelték már a falusi tanácsházák épületeiről, városban pedig egyáltalán nem alkalmazhatók. Helyi lapot csak kevés településen adnak ki. A falakra, kerítésekre ragasztott hirdetmények nem' keltik fel az emberek figyelmét, Pedig' a szocialista demokrácia kibontakozásának egyik alapvető feltétele a minél szélesebb körű informálás, az állampolgár véleményét, cselekvését, aktivitását, szavazatát meghatározó tények pontos ismertetése. A helyi tájékoztatást ma mar sokféle új eszköz forradalmasíthatná a magnetofon- készüléktől kezdve a CB és az URH-rádiókészülékekig, a képmagnóról nem is beszélve. Ezeket a nagy jelentőségű eszközöket azonban ma még nem használják ki. Ilyeneket jórészt magánszemélyek vásárolnak a településeken, s a kivételektől eltekintve többnyire a jómódú családok haszontalan. drága játékszereivé degradálódnak. Videoegyesület Dunakeszin most pozitív változást készít elő egy nemrég megalakult videoegyesület. Ennek különös jelentőséget ad az tény is, hogy épp olyan helyen teremtik meg a képmagnós tájékoztatás feltételeit, ahol gyorsan növekszik a népesség. Nevezetesen az egyre terebélyesedő, sokemeletes panelházakból épült és épülő Barátság lakótelepen. A közgyűlésen alakult egyesület ügyvezető igazgatója — társadalmi munkában — Domoszlai Gábor vegyipari gépészmérV égre! Megmozdultak a kerekek, a vagonok megrázkódtak, mint a jeges vízből kirántott ember. Elindultunk. Majdnem felugrottam. Egy ember megérintette a vállamat. — Ne haragudjon — nézett rám csodálkozva heves mozdulatomon —, leülhetnék ide? Beljebb húzódtam. — Tessék csak, elférünk. — Hazafelé? — kérdezte rögtön, amint letelepedett mellém. — Debrecenbe megyek. — Maga ismer engem? — kérdeztem kissé hevesen, mert bosszantott tolakodó kiváncsiskodása. — Hát mán hogyne ismerném. B. Tóth vagyok. — Maga volt az ingázók szervezője. Nevetett. — Valami olyasmi. De már nem ingázok. — Hogyhogy? —• csodálkoztam rá. — Hiszen, ha. jól emlékszem, a maga családjából mindenki ingázott. Köhécselt nevetgélve. — Így igaz, de én figyelő ember vagyok. Meghökkentem. — Micsoda? — Figyelő, odafigyelő. — Hát ezt meg hogy értsem? — nevettem. — Ahogy mondom. Én mindenre odafigyelek. És tudja, hogy ennek köszönhetem, hogy nem jártam úgy, meg most már nem járhatok, ahogy az egyik cimborám. Bába Mihály: emler — Mi történt vele? Néhány pillanatig hallgatott, csak bámult maga elé. — Két éve behívatta a művezető, s azt mondta neki, mehet Németországba három hónapra, szerelni. Kapott az alkalmon, mert így dupla lett a keresete. Még engem is hívott. Mentem volna én, de az asszony hallani sem akart róla. Na, szóval ő elment. De a három hónapból négy, öt, hat lett, már nem is tudom. Boldogan jött haza, rengeteg holmit hozott. Ha jól emlékszem, még motorkerékpárt is. Akadt, aki irigyelte érte. Talán én is, de nem sokáig. Elhallgatott, szippantgatott a cigarettából. — Karambolozott? — kérdeztem a legrosszabbra gondolva. , — Nem. nem — vágott a szavamba. — Nem a motorkerékpárral volt a baj. Arra, azt hiszem egyszer sem ült rá. Szóval, hogy rövid legyek, előbb csak komor lett, ingerlékeny, elmaradt a cimboráktól, aztán halljuk ám, hogy válik. Amíg ő kint dolgozott, mint szerelő és majdnem duplán keresett, a felesége itthon megunta a magányosságot, cicázgatni kezdett erre-arra, és mire az ura hazajött, domborodni kezdett a hasa, és azt hiszem, ma sem tudja, hogy kitől. Ez persze, megesik mással is, de az a csúfság már ritkábban, hogy gyermektartást ítélt meg a bíróság, és most a Szerencsétlen ember fizetéséből isten tudja mennyit levonnak, hogy a fűvel-fával cicázgató felesége fel tudja nevelni a kis kakukkfiókát. Érti, ugye? — Értem — mondtam töprengve az ismeretlen cimbora sorsán. — De miért nem kéri az apaság megállapítását? — Kéri, kéri. de már beleunt. Iszik. Legyint mindenre. Egyik helyről megy a másikra dolgozni. Már otthona sincs a szerencsétlen cimborának. Szóval, ezen a történeten gondolkodtam én el, aztán hátat fordítottam az ingázásnak. Valamivel kevesebb a keresetem, persze kevesebb a kiadásom is. De legalább megvagyok a családdal, nem bé- kétlenkedik senki körülöttem. H irtelen elhallgatott, újabb cigarettát-vett elő. rágyújtott, mélázva nézte a bodor füstfelhőt, majd lassan ismét felém fordult. — Sokan nem értették az én cselekedetemet. Meg is kérdezték, hogy miért fordítottam köpönyeget, hiszen én agitáltam annyira, hogy gyerünk a gyárba, az építkezésre, ahol pénzt is lát az ember. No, én erre csak azt feleltem: azért, mert én odafigyelő ember va- ayok. mint a jó ló, amelyik az egyszer járt utat sohasem felejti el. a kátyút sem, mert azt még esztendők múlva is kikerüli. Hallgattunk. A vonat robogott át az Alföldön. nők, közgazdász, energetikai szakmérnök, aki törekvései és saját bevallása szerint is lokálpatrióta. Bár jelenleg Budapesten üzemvezető, nemrég még a Dunakeszi Hűtőház dolgozója és KISZ-titkára volt, s helybeli születésű. — Nem kábeltelevízióról lenne szó — mondja beszélgetésünk alkalmával. — Technikai megoldásként a házakon jelenleg is üzemelő tv- antennák felhasználásával, a már meglevő kábeleken jut el a kép az egyesületi tagok lakásába. A tagsági díj sem sok. Első alkalommal lakásonként 100 forintot kérünk, ezután pedig hatvanak Ennek fejében heti négy filmet közvetítenénk, s mellette 15 százalékos arányban a város életéről, várospolitikai aktuális kérdésekről sugároznánk képmagnóra rögzített felvételeket. Megalakult már a szerkesztőség is. A műsorok főszerkesztője Vetési Imre. a városi pártbizottság munkatársa. Az egyesület célját így fogalmazták meg az alapszabályban: A videoegyesület tagjai azért adják össze tagdíjaikat, hogy ezen pénzeszközökből vásárolt, egyesületi tulajdonba kerülő technikai eszközök biztosításával, az egyesületi tulajdonba kerülő filmeket zárt körben — lakásukban alkalmanként megtekinthessék. Lássuk a képet! — Mikor és hány lakásban lesz látható, s milyen programot szolgáltat az első közvetítés? — A Barátság út 17—19 számú házban 128 lakás van. Szeretnénk több épület lakó- közösségével is megállapodni — válaszolja az egyesület vezetője, akinek biztosan lesznek pénzügyi gondjai is, hiszen egy kazetta ára 800 forint, s nem is titkolja, hogy intézmények, vállalatok támogatását szeretnék megnyerni. A várospolitikai műsor még nem alakult ki, a másik 85 százalék műsoridőt pedig a Videotékával kötött megállapodás szerint kapott filmekkel töltik ki. Május végén, június elején talán már megjelenik' első műsoruk. Minősíteni ezt majd csak akkor lehet, ha nézőként alkothatunk arról véleményt. A Magyar- országon kialakult szokások miatt azért is izgulva, hogy a várospolitikai adásokon kívül, .nehogy az országos hálózatban is túltengő igénytelen filmek sokaságát még ezektől is igénytelenebbekkel gyarapítsák. Szigeti Sándorné, a városi pártbizottság titkára azt mondja: az egyesület megalakítása egybevág politikai^ céljainkkal, jó kezdeményezésnek tartjuk. A megalakított vezetőség összetétele nekünk garanciát jelent! Nagy jelentősége, hogy a lakótelepiek kezdeményezték, s mivel a -városnak erre pénze nincs, másként nem jöhetett volna létre. A szándék, a kísérlet szerintünk is dicséretes. Ezután már csak azt kívánhatjuk: lássuk mielőbb a képeket. Kovács T. István Nem nézték tétlenül... Segít az Architektúra A ráckevei Architektúra Kisszövetkezet tagjai , igazán szívükön viselik szőkébb' hazájuk, Ráckeve fejlesztésének támogatását, társadalmi munkával vagy pénzügyi hozzájárulásokkal. Már 1984-ben is több mint félmillió forint értékű munkát végeztek, míg tavaly ez az összeg a 2 millió forintot is meghaladta. Több utcát, útszakaszt leaszfaltoztak, hozzájárultak a villamos hálózat fejlesztéséhez, segítették a közterületek szépítését, a műemlékvédelmet, támogatták a helyi sportkört, közreműködtek az autós mozi építésében. Legutóbb számítógépet vásároltak a helyi általános iskolának, ezzel is segítve a jövő generáció oktatásai, nevelését. Nem csoda hát, hogy a ráckevei városi jogú tanács legutóbbi ülésén Ráckevéért emlékplakettet adományozott a kisszövetkezet kollektívájának. Joggal vetődhet fel a kérdés: hogyan adhat egy kisszövetkezet ilyen nagy támogatást? Onnan kell kiindulni — ahogyan azt Czerny Károly elnök is elmondotta —, hogy a tagság főként a helybéliekből, az őslakosokból verbuválódik, az üzemek és a szakcsoportok többsége a településen működik. Innen már csak egy lépés vezetett el odáig, hogy nem akarták tétlenül nézni a sáros utcákat, és tudták azt is. hogy milyen szűkösek a tanács és a lakosság pénzügyi lehetőségei. A közös érdekeket felismerve, a tennivalókat rangsorolva mindig a legégetőbb gondok megoldását segítették. Az üzemek árbevételük 5- 10 százalékát fordítják községfejlesztésre, társadalmi hozzájárulásokra. így például a Ráckeve szulai részén dolgozók idén szeretnék a vízellátás kiépítését támogatni, amennyiben a fejleszti :i programot a megyei tanács jóváhagyja. Tervezik azt is, hogy a Ráckevén tevékenykedő, de a nyereségüket más gesztornak fizető részlegeket szakcsoport! vagy leányvállalati formában magukhoz kössék, hogy a nyereségük Ráckevén maradjon és ez az összeg is a település fejlesztését szolgálja. A kisszövetkezet egyébként alacsony rezsivel, hitelmentesen gazdálkodik, és a nyereségből továbbra is támogatni kívánja Ráckeve fejlődését, szépítését. A Ráckevéért emlékplakettet — még életében — André Kertész, a világhírű fotóművész kapta meg. Az idén pedig az Architektúra szövetkezet. KisK. L. Kertészeteknek Új zöldségfajták A nagyüzemi és a kistermelő kertészetek számára új zöldségfajtákat nemesítettek ki a hazai kutatók. A Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen! állították elő a Keszthelyi 31 elnevezésű fejes salátát, amely jól kiegészíti a hazai választékot. Eddig három korai és négy nyári salátaféle volt a köztermesztésben. A vásárlók a legszívesebben a koraiak közül a május királynőjét, a nyári éré- sűsk közül pedig a külföldről behozott Dickkopfot vásárolták. Az új magyar fajta szép termést hoz, és előnye, hegy viszonylag nagy a hőtűrő képessége. Ezf azért tartják lényegesnek a kertészek, meit az ilyen salátaféle kevésbé hajlamos az úgynevezett fel- magzásra, s szabadföldön termeszthetik. A Vetőmagtermeltető és Készletező Vállalat kutatóállomásán. Szentesen nemesítették ki az új korai karalábét, amely már az idén bővítheti a választékot. Az új zöldsége fajták szaporítóanyagának előállítását már megkezdték, és a következő években nagyobb mennyiségben árusítják majd.
