Pest Megyei Hírlap, 1986. május (30. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-31 / 127. szám

1986. MÁJUS 31., SZOMBAT fincsei Éva előadása és történelem , 'A KISZ .ftést Megyei Bizott­sága és a Ligeti Károly Poli- ttRÉJi; Képzési Központ által ázéi’vezétt apparátusi élőádás- . sorozat keretében pénteken délelőtt Anesel Éva, az Eötvös Lp'ránd Tudományegyetem tanszékvezető tanára tartott előadást, amelyen részt vett Solym,osi . Sándor, a KISZ .megyei bizottságának titkára. A téma a szó szoros értelmé­ben fiatalokat, érintő volt: ifjúság és történelem. Az előadó történelmi távlatokba, helyezve, filozófiai -megközelí­téssel szólt az if jóság helyzeté­ről, szerepéről és cselekvési lehetőségeiről. Felmentés - kinevezés A Minisztertanács Rácz Sán­dor altábornagyot, a néphad­sereg nyugállományba vonuló „Személyügyi főcsoportfőnökét — „érdemei elismerése mellett —: honvédelmi miniszterhe- lyettesi tisztségéből felmentet­ne. Egyidejűleg dr. Kovács Jenő vezérőrnagyot a Minisz­tertanács . honvédéimi minisz­terhelyettessé, a honvédelmi miniszter pedig a néphadsereg személyügy! főcsoportfőnöké­vé nevezte ki. Pest megyei pedagógusok köszöntése Tisztelettel, megbecsüléssel Lapunk első oldalán be­számoltunk arról, hogy tegnap tartották Százha- lialombattán a megyei pe­dagógusnapot, ahol az ün­nepi szónok Nagy Sándor- né, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának titkára volt. Mint a többi között mon­dotta, a pedagógusnap vissza­térően alkalmat jelent arra, hogy a legjobbak munkáját jutalmazzák, kitüntetéssel is­merjék el. De ami még ennél is fontosabb, lehetőséget te­remt arra is, hogy a szűkebb és tágabb környezet kifejezés­re juttassa őszinte tiszteletét és megbecsülését valamennyi pedagógusnak az elmúlt esz­tendőben végzett nehéz, sok­szor embert próbáló mun­káért. igazi ünnep A megye élenjáró és jelen­levő pedagógusain keresztül köszöntötte szűkebb pátriánk közel 13 ezer oktatási dolgo­zóját; mindazokat, akik hiva­tástudattal és felelősséggel lát­ják el napi feladataikat az óvo­dákban, az általános és kö­zépiskolákban, a szakmunkás­Az SZMT-megvitatta feladatterv öt évre „A Szakszervezetek Pest Megyei Tanácsa alapvető feladatának te­kinti, hogy elősegítse a szakszervezetek XXV. kongresszusa határo­zatainak megvalósítását... Korszerűbb, céltudatosabb, eredménye­sebb munkával tovább növeli a megyében a szakszervezeti mozgalom erejét, befolyását, cselekvési egységét. Arra törekszik, hogy tevé­kenységében a minőségi jegyek, a már kialakult helyes folyamatok tovább erősödjenek. Munkastílusa, munkamódszere jobban igazod­jon á növekvő követelményekhez.” IS, fenti idézet abból a feladattervből valő, mely csokorba fogja a Szakszervezetek Pest Megyei Tanácsa testületéinek, munkabizottsá­gainak a következő szakszervezeti'kongresszusig szőlő teendőit. Az ötéves féladattery — á Magyar Szakszervezetek XXV. kongresszusa és -»'^égjhfei kttMíWtértékVzlW ihfctározaiainak • végrehajtására volt ,gz SSÜŐTK tegnapi" SfcOT-székliázbeli ülésének! egyetlen ^napirendi pontja. A tanácskozáson részt vett dr. Balogh Pál, az MSZMP Pest Megyei Riznttsavának titkára is. '• '■ ' - ■ Bizottságának titkára is. ■ c- ■ To; -'.n' s fsülji ■■■. . Javaslatok'sora 'A & napirend előterjesztője, dr-, ■ Arató András, az SZMT vezető .titkára szólt arról:, a szakázerveZeti mozgalom kö- zetowltbeli; számadása során szinte minden fórumon el­hangzott, • hogy hatékonyabb mühlsät, érdekvédelmet vár, az eddiginél magasabb igénye­ket támaszt a szakszervezetek­kel kapcsolatban a tagság, s a felada ceiv összeállításánál ez vájj - az egyik fő. irányt meg­szidó, , tényező. Az rá.'ban közreadott fel- adátférv félétti vitában 13-an kértek szót, minősítve a ter­vezet egészét, új szempontok­ká1; gazdagítva a következő öt- esilenes) mozgalmi feladatok felfogását,- s javaslatokkal gya­rapítva a témák körét, melye­ket nem kerülhet meg a megye szervezett dolgozóinak ügyei­vel fogaik ózó. a szakmák me­gyei szövetségét megvalósító testület. így például Szűcs Ferenc, az Építők Szakszervezete Pest Megyei Bizottságának titkára arra hívta fel- a figyelmet, hogy egyes vállalatok felszá­molási eljárása során vált nyil­vánvalóvá; a tagság nem csu­pán- a , helyi,: de az ágazati, a megyei szakszervezeti szervek támogatását is igényli ilyen esetekben. i Dr. Fenyves István, a Pest Megyei Tanács egészségügyi osztályvezető-helyettese java­solta: kerüljön a feladatok kö­zé az egészségvédelemmel —■ benne az alkoholizmus elleni harccal — összefüggő tenni­valók meghatározása. Sólyom István, a vasasszakszervezet Pest megyei szervezője pedig arra hívta'fela figyelmet; ele­mezni szükséges majd, mit tet­ték -a- szákszervezetek a fő- mŰTíkaidő becsének növelé­séért.'' Területi szemíélet Felszólalt a vitában dr. Ba­logh; Pál Ás, előrebocsátva: a fetadatterv tartalmazza az SZMT legfontosabb teendőit, ss-össZhangban van a párt XIII. kongresszusa határozatával, annak végrehajtását szolgálja. A gazdasági célok teljesítésé­vel összefüggésben felhívta a figyelmet a munkaidőalap vé­delmére, a teljesítményarányos bérezésre, a tőkés export bő­vítésre. Szólt a mozgalom if­júságpolitikai tennivalóiról, s arról, hogy a párt célja az: fokozódjon a szakszervezeti önállóság, a szakszervezetek­ben tevékenykedő kommunis­tákat lehetőleg csak a leg­fontosabb ügyekben kívánja határozatok révén befolyásol­ni a pártirányítás. Ezek után a lényegről: a feladatterv megkülönböztetett figyelmet fordít a terület- és településfej1 eszlessel, a dol­gozók élet- és munkakörülmé­nyeivel összefüggő teendőire: például a lakáskérdésre, a szolgáltatásra, az áruellátás­ra, a munkavédelemre, a szo­ciális gondoskodásra, a közép­távú1 és éves tervezésben való részvételre. Kiemelkedően fontosnak tartja a mozgalmi munka színvonalának emelése érdekében a politikai érzé­kenység fejlesztését, a tisztség- viselők jobb felkészítését, a testületi és a bizalmi mun­ka, a szakszervezeti csoport­élet fejlesztését, a dolgozói ér- dekképviselet és érdekvédelem érvényesítését, a differenciál­tabb rétegmunkát, valamint a vállalatok, üzemek, intézmé­nyek és a helyi tanácsok kap­csolatának további erősítését. Idei teendők Az öt évre szóló feladatterv erre az esztendőre a többi között megszabja: el kell fo­gadni az SZMT működési sza­bályzatát, ki kell alakítani az SZMT ifjúsági munkájának tartalmát, szervezeti kereteit, eszközrendszerét. Meg kell ha­tározni. miként segíthetik a hátrányos helyzetű fiatalokat; s hogvan járulhatnak a kör­nyezetvédelem. az üzemegész ■ ségügy fejlesztéséhez, mit te­hetnek a munkaidőalap vé­delméért, a munkahelyi fe­gyelem megszilárdításáért. Az SZMT testületé a javas­latokkal bővített feladattervet egyhangúlag elfogadta, v. G. r. képzőkben és más oktatási, nevelési intézményekben. Hangsúlyozta: szívből fakad ez az ünneplés, a gyakorlati tapasztalatokra épülő belső meggyőződés kifejeződése, hi­szen az iskola, a pedagógus valóban meghatározó szerepet vállal és teljesít az ifjúsággal való foglalkozás összetett tár­sadalmi feladatrendszerében. Az elmúlt 33 esztendő alatt sokat változott az ünneplés tartalma. A tisztelet, a meg­becsülés érzése hatja át, amelyben kifejeződik az, hogy tartozunk azoknak: akik meg­határozó szerepet játszottak személyiségünk fejlődésében, akik munkájukkal nap mint nap hozzájárulnak annak a célnak a megvalósításához, hogy ez a társadalom ma is és a jövőben is különb legyen tegnapi önmagánál. Az állandó elemek mellett a változó valóság követel­ményrendszerének is meg kell felelni. Mozgalmas, gyak­ran konfliktusokkal teli kor­ban élünk, amelyben fel kell oldanunk az ellentmondásokat, a gazdaságban éppúgy, mint az ideológiai, kulturális élet­ben, vagy akár az emberi-kö­zösségi viszonyokban. Ezek ol­dásában az oktatásnak is meg­vannak a maga sajátos tenni­valói. Tehát joggal állíthatjuk, hogy a pedagógusmunka nap­jainkra már nemcsak — a hagyományos értelemben veti — hivatástudatot, felkészült­séget és emberi tisztességet kíván azoktól, akik e pálya elkötelezettjeivé váltak, ha­nem mindezen túl hihetetlen alkalmazkodó- és megújulási képességet, rugalmasságot és alkotókészséget is igényel. A jövő terveiről Nagy Sándomé szólt a pe­dagógusok feladatáról az or­szág gazdasági helyzetének ja­vításával kapcsolatban, s ele­mezte az új oktatási törvény élptfaelépésével . előtérbe.. kerü­lő. ten iii valókat.' * Kifejt j‘tör­vény vitájának jelentőségére is. Részletesen beszélt azokról a gondokról, amelyek szűkebb pátriánk oktatásügyében nem kis feszültségeket. okoznak. Külön foglalkozott a szakem­berhiánnyal, amely várhatóan csak négy-öt év múlva eny­hül. Ezért a közeljövőben még jelentős többletterhet;.jelent a helyettesítés a megyében te­vékenykedő nevelőknek. Biz­tató azonban, hogy a hetedik ötéves terv — a szűkös lehe­tőségek ellenére js — a mű­velődésügy javuló kondíciójá­val számol. Az óvodákra szánt összeg várhatóan 44 százalékkal ha­ladja meg az előző tervidő­szakban felhasználtat, az alsó­fokú iskolák 270 új tanterem­mel gyarapodnak, és több lesz a napközi. A fogyatékos gye­rekek számára 400 hellyel Nagy JsanUorné momiutt ünnepi beszédet. bővítik az intézeti elhelye­zés lehetőségeit. A tervben gyermekvédelmi célokra 600 millió forint szerepel, s 184 középiskolai tanterem, vala­mint 220 kollégiumi hely épí­tését is tervezik. Fejlesztik a nyelvoktatás lehetőségét és je­lentős haladás várható a szá­mítástechnika iskolai alkal­mazásában. Javul a zeneisko­lai ellátás. Az oktatási rendszerben azonban csak az valósulhat meg, amivel a pedagógusok azonosulni képesek, aminek a végrehajtására készek. Ezért nincs ma nagyobb feladat, mint az ő cselekvési egységük megteremtése. Azonban van mire építeni, hiszen szűkebb pátriánkba^ a pedagógusok többságes. tisztességesen,, szak­maszeretettel és szorgalommal igyekszik megfelelni a köve­telményeknek. Kedvezőbb feltételek A megyei pártbizottság tit­kára külön szólt az idei szak- szervezeti és KlSZ-kongresz- szusról, ahol számos, a pedagó­gustársadalmat közelről érin­tő kérdésről tárgyaltak, s ahol olyan tartalmi és szervezeti változásokat fogadtak el, ame­lyeknek eredményeként kedve­zőbb feltételeket, nagyobb mozgásteret teremthetnek ta­nulónak, pedagógusnak egy­aránt. Végezetül még egyszer megköszönte az óvónők, taní­tók és tanárok áldozatos mun­káját és azt kérte, továbbra is olyan elkötelezetten, felelős­séggel dolgozzanak, ahogyan eddig tették. Körmendi Zsuzsa híre K ÖLTÉSZ El FOLD O Az Országgyűlés szociális, és egészségügyi bi­zottsága az egészségnevelés korszerűsítésének lehető­ségeit tekintette át. O Vitaülést szentelt a Szervezési és Vezetési Tudományos' Társaság a gépipari anyag- takarékosságnak. 0 Megalakult a Város- és Község­védő Egyesületek Szövetsége. ® A hét híre az is, hogy Békéscsaba adott otthont a megyei főkertészek országos tanácskozásának. Furcsa búlócskát játszanak velünk fogalmaink. Mert: mi a kert? Fenyők, tiszafák, fa-: gyalok, bukszusok katonás rendje? Répák, káposzták, parádicsomtövek, paprikabok­rok bohókás váltakozása? A ház körüli néhány négyzet­méter ? A település határában felparcellázott parlagföld, melyet — mint tették ezt pél­dául Nagykátán — szó sze­rint verítékkel gyúrt termő­vé a sok-sok család? Kert: a nagyüzem száz hektárjai. Kert: az idős ember tenyér­nyi földdarabja, mely egy­szerre nyugdíj-kiegészítő, fo­rintpótló és örömforrás. Ak­kor tehát, melyik a kert? Hivatalosan a megyében 32 ezer hektárnál nagyobb terű­iét tartozik a kertművelési ágba. Ami az országosnak a tíz százaléka! Ezeknek a ker­teknek döntő szerepük van a zöldség- és gyümölcsterme­lésben, bár a tömegárukat — a burgonyát, a káposztát, a zöldborsót például — nem itt. hanem a szántóföldeken takarítják be. Akkor persze, ha elvetik... sajnálatos ugyanis, hogy évek óta fo­lyamatosan csökken a megyé­ben a zöldségtermő terület, s újabban most már a burgo­nya is ide, a kisebbedő terü­letet elfoglalók közé tartozik. Talán nem elsietett a követ­keztetés, rejlik ezekben a fo­lyamatokban figyelmeztető jel, tudatása annak, baj van az érdekeltséggel, a költségek (a ráfordítások) és az ezen a -módon, szorzettvsáiövedelrnek líha^zoív):, viszonyával. -Valaki ■azt mondta, a zöldségből és gyümölcsből már sokan meg­gazdagodtak a legutóbbi há­rom évtizedben Magyaror­szágon, furcsa módon azon­ban e gazdagok közé termelő még véletlenül sem került... így igaz! Túlságosan sok ké- zen-közön ment, megy át az áru. az elviselhetőnél sokkal több az az üzletelő, aki ad és vesz. anélkül, hogy látná a zöldfélét, a gyümölcsöt... en­nek ellenére kitűnően megél belőle. Meglepő az arány: a megyében minden száz hek­tárnyi kertből hetvenöt egyé­ni — családi — kézen van; háztáji, magánkertész földje, vagy — és ez a legtöbb — alkalmazásban állók kisegítő gazdasága. Az utolsónak em- Ttett hivatalos megjelölésbe ”zután belefér a családi házat ölelő földkaréj, a hétvégi te­lek, a kimondottan áruterme­lést szolgáló zártkert, melyet történetesen egy városi házas­pár művel most. A Sokféleség a birtok,jogbán nem baj, a sokféleség á ter­melt árukat tekintve kimon­dottan előnyös, a sokféleség'a kertészkedés színvonalában azonban ismétlődő és erősödő hibák gorombán megmutatko­zó folyamata. A túlságosan sok vegyszer, a talajt kilúgo­zó, ha kell, ha nem kell, ak­kor is locsolunk a hét végén alapon történő kertgondozás csupán kettő a lehetséges ve­szedelmek közül, amelyekre a szakemberek figyelmeztetnek. A többség józanságát, útke­resését mutatja, hogy a me­gye száznyolc kertbarát­körében — azok rendszeres összejövetelein — a legna­gyobb sikere a szakmai elő­adásoknak van, a nagy ta­pasztalaid, gyakran országos hírű szakemberekkel. folytat­ható konzultációra olykor annyi kérdés gyűlik össze, hogy késő estébe nyúlik a ta­lálkozó. Ami azt mutatja, a hiteles forrásból érkező ta­nácsra hajlik az, aki már be­lekóstolt a kertészkedés édes és keserű ízeibe, aki tudja, milyen varázs veszi körül azt, ami saját termés! Szavak egy réges-régi új­ságlapról, a Pesti Napló 1862. évi 47—48. számának hasáb­jairól. „A kertészet a mezei gazdaság költészete.” Lefegy- verzően szép megfogalmazás! A kétrészes tanulmányt a magyar kertészetről egy báró Irta. Prónay Gábor,'aki acsai bittokán sok mindent valóra változtatóit abból, amit hir­detett, s aki — nem melléke­sen, hanem a kert szereteté- vel együtt é- akadémiái tag­ként, politikusként, tudósként egyaránt a szépnek, a jónak á felkarolására vállalkozott. Elkelne napjainkban is a szépnek,’ á jónak Sok-sok ilyen patrónusa a költészet- földek, azaz a kertek környé­kén. Mert ma inkább a pró­za, mintsem a költészet a jellemző mindennapjainknak erre a darabkájára, ’’apíron több á kért, mint korábban, de: minden kert kert; költé­szet?! Sokasodnak a megyé­ben áz elhagyott, elvadult kertek, kiöíegedőben áz első, hön(kert)foglaló generáció... Utódaiknak kell-e a — köl­tészet?! Mészáros Ottó Megváltoztak az élet- és munkakörülmények Sorállományúak a hadseregben Tegnap sajtótájékoztatót tartottak a Honvédelmi Mi­nisztériumban. Bányász Rezső államtitkár, a Miniszter- tanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke köszöntötte a sajtó képviselőit, majd Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter adott tájékoztatást a sorkatonai szolgálatot teljesítő fiatalok élet- és munkakörülmé­nyeiről. A sorállományú katonák új kimenőruhái ' tetszetősebbek, az új gyakorlóöltözékek job­ban védnek a hidegtől és csa­padéktól,. mint a régiek. Ma már megfelelő a honvé­dek orvosi felügyelete, ellátá­sa és felvilúgósítása is; a nép­hadsereg kórházai és rendelő­intézetéi sokat fejlődtek az utóbbi időben. Az élelmezés papi 3800— 4100-as kalória értéke megfe­lelő. az étkezdék szépék. az öt- hatféle menüválaszték ele­gendő; Most arra törekszenek, hogy a: jó rés bőséges; nyers­anyagból .mindig és mindenütt í&letes ételt-tálaljanak a kato­nák ász tálára . A honvédek részt vesznek a A országos tnnulmápv: és kulturális mozgalmakban. A katonai . alakulatoknál egyre nő á számítástechnikai körök és nyelyi szakkörök; .'száma, sőt terjed a.Videotechnika, al- kalmazásá is. ;v" A magyar néphadsereg mindennapjainak új 'elemek­kel való gazdagodása bizonyá­ra előidézi annak a képnek a változását, is, amely , a közvé­lemény egy részében —r évti­zedekkel ezelőtti tapasztalatok alapján — még ma is él, s többnyire a mái valósáé hiá­nyos ismeretéről árulkod i k, fis. S. Bevezetőként hangsúlyozta a miniszter, hogy a magyar néphadseregben folyó nevelő- munka célja a katonafiatalok szocialista tudatának és ál­lampolgári kötelességérzeté­nek erősítése. A honvédelmi törvény 1980-ban történt mó­dosítása óta a sorállomány katonai szolgálati ideje hu­szonnégyről tizennyolc hónap­ra rövidült, ez az időtartam elégséges, de egyben szüksé­ges is ahhoz, hogy a kiskatp- ■nákat a fegyveríorgatásra ki­képezzék, azonkívül a gya­korlatokon való részvételüket és a szükséges szolgálatellátá­si feladataik elvégzését is biz­tosítani tudják. A magyar néphadsereg ma rendelkezik mindazokkal a feltételekkel, amelyek a fia­talok neveléséhez, művelődé­séhez szükségesek. A KISZ nagyon eredményesen vesz részt a. seregben a politikai és kulturális munkában. A fiatalok túlnyomó több­sége fegyelmezetten teljesíti honvédelmi kötelességét; rendkívüli nagy feladatok esetén öntudatos áldozatválla­lásukról csak felsőfokban le­het beszélni — mondotta Kár­páti Ferenc honvédelmi mi­niszter —. megemlítve, hogy például a hévízi gyógyfürdő leégése után az üszkös romok eltakarítását egy utászszázad jóval a határidő előtt befejez­te. A néphadseregben folyó szocialista versenyben a sor­állománynak mintegy 70 szá­zaléka vesz részt. Gondot azok okoznák, akik már bevonulá­suk előtt összeütközésbe ke­rültek a törvénnyel. Őszintén, elmondta Kárpáti Ferenc azt is, hogy az alkohol — bár az ivás a katonai rend­del, szervezettséggel semmi­képpen, sem egyeztethető ösz- sze — a katonai alakulatoknál •is bajt okoz esetenként. A fia­tal katonák látogatói gyakran a tiltás ellenére is beviszik az italt a laktanyába, s e csele­kedetük közvetlen előidézője más meggondolatlanságoknak is. A honvédek "elhelyezési kö­rülményei' most már igazod­nak a mai igényekhez. Kiseb­bek. otthonosabbak a hálóter­mek. rendszeres a melegvíz- szolgáltatás, Jelentős fejlődé­sen mentek keresztül a lakta­nyák kulturális létesítményei. Jól képzett könyvtárosok igyekeznek megszerettetni az olvasni valót a katonákkal! So­kan a seregben szoknak rá az olvasásra.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents