Pest Megyei Hírlap, 1986. május (30. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-31 / 127. szám
1986. MÁJUS 31., SZOMBAT Tömeges szaporítás Nemesnyárfák Az ország sík területein az erdősítésben fontos szerepet töltenek be a nemesnyárfák. A szárazabb körülményeket is jól tűrő fehérnyárfák tömeges szaporítása a legutóbbi időkig meglehetősen körülményes volt. Ennek a problémának megoldására vállalkozott az Erdészeti Tudományos Kutatóintézet sárvári kísérleti állomása. A kutatók a f eh ír nyárra is kidolgozták a vegetatív szaporítás intenzív módszerét. A nemesített, kedvező tulajdonságokat mutató egyedekről szedett hajtásokat zölddugványozással gyökereztetik, majd lyuggatott oldalú konténerben növényházi körülmények között nevelik. Bosszankodnak a ráckeveiek, fanyalognak a nyaralók. tülkölnek a kirándulóbuszok. Mindennek a ráckevei Duna-hidon életbe léptetett forgalomkorlátozás az oka, A felújítás miatt egy sávon, jelzőlámpa irányításával szabályozzák a közlekedést. Néhány perc alatt hosszú sor torlódik össze, piacnapokon pedig szinte lehetetlen átjutni az egyik oidalról a másikra. A súlykorlátozás miatt — 10 tonnásnál nehezebb járműveket visszaparancsolnak a tiltó táblák — máris milliós veszteségekről panaszkodnak a környék gazdálkodó egységei. A Tiszán szolgált Ebben a helyzetben érthető érdeklődés kísérte azt a ráckevei tanácsnál megtarKell még panel Amióta van, vita kíséri, mi az? Az építőipart csak hírből ismerők is ka- pisgálhatják már a választ. Ha könnyítésül még azt is hozzátesszük, hogy a lakótelepekkel kapcsolatos, már találós kérdésnek is gyenge a költői kérdés, s rá a válasz egyszerű: házgyár. A köztudat kissé leegyszerűsítve kapcsolta egymáshoz a két fogalmat: panel és lakótelep; s a rossz tapasztalatokból általánosítva egy kalap alá vonta az építőipari elő- regyártás egyik termékét és a sivár lakótelepeket. Hogy a kettő nem ugyanaz, arra csak most kezdünk igazán rájönni, amikor akadnak már mutatóban olyan házak, házsorok, lakónegyedek, amelyek panelből készültek ugyan, mégis egészen mások, mint a sokat szidott betonerdők, A társadalmi igényhez, amely változatos, emberi léptékű életteret kíván, lassan felzárkózott az építési technológia, és a tervezőket is egyre kevésbé köti az uniformis.. Mégsem véletlen, hogy a házgyárral rendelkező kivitelező vállalatok szemérmesen az előregyártóit ipari termék kifejezést használják, a lejáratott panel szó helyett. Jobban kifejezi azt a lényeges tulajdonságot, amely végül is eldöntötte az évtizedes vitát: kell-e nekünk házgyár vagy sem? A válasz ma is, a mehy- nyiségi lakásigények kora után is egyértelműen igen. Ugyanis nem mondhatunk le sem a sorozatgyártás előnyeiről, sem a gyors összeszerelhetőségről, még akkor sem, ha évről évre csökken az állami lakásépítés aránya. Nem dobható ki az ablakon az a milliárdos érték, amely a házgyárakban fekszik, inkább azon kell gondolkodni, miként használhatjuk fel azt legjobban, a megváltozott beruházási helyzetben. Tíz házgyárunkban is ezen meditálva jutottak el odáig, hogy a mai lakás- építési igényekhez igazítsák a termékszerkezetet. Azokban a körzetekben volt a legégetőbb a gond, amelyekben először érezték meg az állami és a magánlakás-építés arányának fordulatát. Elsőként a Veszprém Megyei Állami Építőipari Vállalat egyik házgyára, ezzel majdnem egy időben váltott a budapesti 43. számú Állami Építőipari Vállalat is. A közelmúltban avatták fel a harmadik olyan gyárat, amely jelzi a házgyárak átalakulását: ugyancsak a 43. számú ÁÉV határozta el, hogy Dunakeszi határába települt házgyárán is kicseréli a cégért, ide egy olasz technológia költözött, a római betoncserép és az U-termékcsalád, amely a házépítőknek gazdag formaválasztékban kínálja a szerkezeti elemeket. Alig egy év alatt tízből három helyen döntöttek a termékszerkezetváltás mellett, és nincs kizárva, hogy a folyamat folytatódik. Nem arról van szó, hogy minden házgyárban gyökeresen mást kell gyártani, hanem, hogy az előregyártó üzem lehetőségeit és a paneligényeket számbavéve azt, ami a leginkább kelendő a piacon. Ilyen építőipari termékekből is van elég. Biztos, hogy ez nehezebb feladat, mint vala- . mi gyökeresen újba kezdeni, mert a gyártás jól begyakorolt menetén kell változtatni. Ám aki erre nem vállalkozik, azt nemcsak a gondok nyomasztják, hanem az eladhatatlan panelek készletének anyagi terhe is. Ha más nem, ez feltétlenül kikényszeríti a házgyárral rendelkező építőipari vállalattól, hogy változtasson termékszerkezetén. Minél előbb, annál jobb. Nemcsak a lakosságnak, hanem magának a vállalatnak is. Sz. K. tott fórumot, amelyen a Közlekedési Minisztérium Budapesti Közúti Igazgatóságának a szakemberei számoltak be a fejleményekről és a várható következményekről. Nem csoda, hogy a ráckevei Árpád-híd elöregedett, hiszen Í895-ben építették. Akkor még nem a Dunát ívelte át, hanem Szegeden egy vasúti híd egyik bevezető nyílásaként szolgált. Egészen 1919- ig, amikor leszerelték és Rác- kevére hozták. A faszerkezetét átalakították, a közúti forgalomra alkalmassá tették. Kővári József, a Budapesti Közúti Igazgatóság műszaki igazgatóhelyettese elmondta a fórum résztvevőinek, hogy az időszakos ellenőrzések során észlelt hibák miatt szükségesnek látták egy teljes körű, minden részletre kiterjedő vizsgálatot. Erre két évvel ezelőtt a győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola hídépítési osztálya kapott megbízást. Az eredmény azt igazolta: a felújítással nem szabad tovább várni. Repedt eleinek A hídon naponta közlekedők tavaly októberben vehették észre először, hogy valami gond van. Akkor rendelték el ugyanis a 10 tonnás súlykorlátozást, amely egyedül a Volán autóbuszait nem érintette. Majd idén tavasz- szal, a helyreállítás megkezdésekor egy nyomsávos, jelzőlámpával szabályozott, váltakozó irányú forgalom lépett életbe. A hídépítésben tapasztaltakkal rendelkező kecskeméti Közúti Építő Vállalat csak ilyen feltételek mellett láthatott munkához. A legnagyobb feladat a keresztbe repedt h issztartó elemek kijavítása. Ezeket acéí- papucsok közé szorítják és olyan vonórudakkal erősítik meg, amelyek átveszik a terhelést. Az úgynevezett epoxi gyantás eljárás megköveteli, hogy a szilárdulás idejére, egy napra teljesen lezárják a hidat a forgalom elől. Ezt követően még egy napra lesz szükség terhelési próbához. A kivitelező június végére ígéri a munka befejezését. S mi lesz a helyreállítás után? Ez a kérdés érdekelte legjobban a ráckevei fórum résztvevőit. Bánfalvi Árpád, a Budapesti Közúti Igazgatóság csoportvezetője, a híd műszaki ellenőre megerősítette: űz egy nyomsávú, váltakozó irányú forgalmat a xmm M w?§r Várszépítők. Külső felújítási munkálatokkal folytatódik a vajdahunyadvári rekonstrukció. Már — mint megírtuk — korábban elkészültek az épület belső felújításával, A Fővárosi 2. Sz. Építőipari Vállalat és a gyáli Szabadság Tsz épít■' í. 1 melléküzemágának szakemberei a tervek szerint nyárra elkészülnek a hidaskapu és a kínzótorony felújításával. Még várhatóan három évig tartanak a munkálatok, az évtized végére teljes szépségében áll majd a Magyar Mezőgazdasági Múzeum- otthont adó Vájd ahuny ad vár. későbbiekben is fenn keli tartani, ugyanakkor a súly- korlátozást 18 tonnára fogják módosítani. A járművek egy négy méternél valamivel szélesebb úttesten közlekedhetnek majd, amelynek két oldalán egy-egy kerékpárutat alakítanak ki. Kijavítják és szélesítik a járdákat. A régi is... A lehangoló, sok gondot okozó helyzetről formált ké- r> ;t egy csapásra átrajzolta Kővári József, amikor bejelentette: új híd építésére tettek javaslatot a Közlekedési Minisztériumnak. Elvi egyetértés alakult ki arról, hogy a híd építését ebben az ötéves tervben kell előkészíteni, a következőben pedig elkezdeni. Még nem tudni, hol íveli majd át a Dunát, de annyi bizonyos, hogy a jelenlegi hídtól északra, azaz a főváros irányába kínálkozik erre a legalkalmasabb, terep. Az elképzelések sz.erint a régi híd is megmaradna, hiszen a település szerkezete ezt megkívánja. Azon bonyolódhatna le a gyalogos- és a személygépkocsi-forgalom. S nem szabad elhallgatni azt sem: a várható változások miatt Ráckeve részletes rendezési tervét is módosítani kell. Kövess László NEB-tapasztalatok a kisszövetkezetekben Hasznos a cégtáblacsere? A kisvállalkozási formák létrehozásának céljai között annak Idején sokszor elhangzott az úgynevezett lakossági szolgáltatás bővítése és a hiánycikkek körének szűkítése. Amikor tehát á Dabasi Népi Ellenőrzési Bizottság szemügyre vette a dabasi Elektromos Fémipari es Szolgáltató Kisszövetkezet és az Örkényi Építőipari Kisszövetkezet, működését, természetesen arra is kíváncsi volt, vajon hogyan járulnak hozzá a megye ipari termeléséhez, a lakossági igények kielégítéséhez. Jogszabály szerint Nos, bár előre kell bocsátani, hogy mind a két kisszövetkezet a törvényes keretek között gazdálkodik, pontosan betartott belső szabályzataik összhangban vannak az érvényben levő jogszabályokkal, a náluk szerzett tapasztálátok mégis egy sor elgondolkodtató kérdést vetnek fel. Az első kérdés az lehet, hogy vajon kinek vált hasznára a cégtáblacsere. Vagyis az. hogy az ipari szövetkezetek ipari kisszövetkezetekké alakultak át. Legalábbis úgy tűnik: az államnak nem előnyös, hiszen a kisszövetkezet a nyereségének 38 százalékát fizeti be a költségvetés javára, az ipari szövetkezet ennek több mint kétszeresét. Ezt persze ellensúlyozhatná az a közmegelégedés, amit a szolgáltatásuk válthatna ki a lakosságból. Csakhogy a szolgáltatás a mai közgazdasági viszonyok közepette nem kifizetődő, legalábbis nem annyira, mint az ipari tevékenység. Nem véletlen tehát, hogy az Örkényi kisszövetkezet árbevételének mindössze 0,15 (!) százaléka származik a lakosság igényeit kielégítő szolgáltatásból. , ' A dabasi kisszövetkezet árbevételének ugyan 27 százaléka szolgáltatói tevékenységet Rekonstrukció alatt Tiszta víz Jelentős rekonstrukció kezdődött a Fővárosi Vízműveknél: 800 millió forint költséggel felújítják a felszíni víztisztítót, amelyet 25' évvel ezelőtt: létesítettek. Ez á' Vízrhű a Dunából egészíti ki a, hozamot, amikor alacsony a Duna vízállása. Naponta 200 ezer köbmétert szolgáltat ez az üzem, a száraz időszakokban azonban ez a pótlék is kevés, ezért most növelik az üzem kapacitását. Nagyobb teljesítményű^ szivattyúkat szerelnek fel, csőkötegeket építenek be, hogy egységnyi-idő alatt több víz haladhasson át a tisztítóüzem a felszínről rendszeren, s új transzformátorállomást építenek Az eredeti terv szerint lehetővé teszik, hogy naponta 250 ezer köbméter 'Vízzer' {tótóljak a hiányzó' ftí&ÍHyíséget, árúikor szükséges. A tervezők és a kivitelezők azonban azon gondolkodnak, hogy — a rekonstrukció közben — még 50 00Ó köbméterrel növelik e vízmű kapacitását. A rekonstrukció munkálatait úgy ütemezik, hogy a nyári és más csapadékszegény időszakokban teljes kapacitással üzemelhessen a tisztítómű. honorált 1985-ben — bár ennek a felét a közületi szolgáltatás tette ki —, de már erről is múlt időben kell beszélni, mert akik abban oroszlánrészt vállaltak, ez év elején kiléptek. ’(Főként fodrászok és kozmetikusok voltak.) Jel jövedelmei A feltett kérdésre tehát egyetlen válasz lehetséges: az ipari szövetkezet kisszövetkezetté . nyilvánítása azoknak jó, akik abban dolgoznak. S valóban az egy tagra jutó havi jövedelem tavaly a dabasi kisszövetkezetben 3880 forintról 4376 forintra (18 százalékkal), az Örkényi kisszövetkezetben 4707 forintról 7564 forintra (60 százalékkal) emelkedett. Az ipari szövetkezetnél vagy állami vállalatnál elképzelhetetlen mértékű béremelést az tette lehetővé, hogy ennél a gazdálkodási formánál az állami elvonás kisebb. Az Örkényi szövetkezet vezetőinek tavaly az átlagos havi jövedelme 25 041. forint volt, amely mögött bármilyen sok tisztességes munka legyen is, állami vállalat területéről szemléivé irigylésre méltó. Félreértés ne essék: mindkét kisszövetkezetben hasznos termelés folyik a népgazdaság szempontjából. Az Örkényi kisszövetkezet a számítógépek alá készülő — és importot helyettesítő — álpadlójával, a dabasi kisszövetkezet játékok gyártásával tesz szert magas nyereségre. Élnek a lehetőséggel Mégis nehéz szabadulni ajtói a gondolattól, hogy ha ugyanez a hasznos tevékenység más cégtábla mögött folyna, a közreműködők ilyen mértékű anyagi elismerésére nem adódna lehetőség. Más szavakkal: a termelők ott járnak jobban, áhol a költségvetés kisebb mértékben részesedik a nyereségből. Minderről persze nem a kisszövetkezetek vezetői és dolgozói tehetnek, ök élnek a jelenleg érvényes közgazdasági szabályok nyújtotta lehetőségekkel. Cseri Sándor A berendezés nem okoz gondot Megőrzik múltjuk szép értékeit Lassanként feledésbe merülnek a hagyományok Pilisszentivánon. Az évszázados múltú bányásztelepülésen 1969-ben a bánya bezárásával visszafordíthatatlan folyamat indult meg. A hajdani zárt, szigorú normák szerint élő közösség bomlásnak indult, a vájárokból bejárók lettek, hogy a jogfolytonosságot és az ezzel járó előnyöket megtartsák. Ahogy nyitott a falu a világ felé, úgy tünedeztek el a hosz- szú tornácos, jellegzetes parasztporták, sátortetős, manzárdos, többszintes családi házak épültek a lebontott vályogtéglás porták helyén. Bontják a régi házakat — Mostanra talán egy tucatnyi maradt meg a jellegzetes múlt századi paraszt- házakból — mondja Pénzes Gábor, a pilisszentiváni tanács elnöke, s mindje t mutat is kettőt, amely a tanácsháza ablakából látható. Nyomban sorolja is, kik lakják. — Szeretem ezeket a aázakat, ezért is tartom számon valamennyit. Az idők azonban változnak és senkitől sem lehet kívánni, hogy ódon, kis ablakú, komfort nélküli házakban élje le az életét, ha igénye és lehetősége is van másra. Az Is látnivaló, hogy egy évtizeden belül nyoma sem marad Pilisszentivánon a hagyományos népi építészetnek, s gyermekeink, unokáink csupán könyvekből, . fényképekről ismerhetik meg elődeik életét. Ezt szerettük volna elkerülni egy faluház kialakításával. Pilisszentivánon tanács vbhatározat született arról, hogy eg" tanácsi épületben — régi, jellegzetes, a múlt század közepe táján épült vályogházban — falumúzeumot alakítanak ki. Vállalták a kisiparosok — Az épület evekkel ezelőtt került tanácsi tulajdonba. Hosszú ideig állt üresen, mert nem nagyon tudta a tanácsi vezetés, mit is kezdjen vele. Tavaly októberben tárgyalt a vb a tanácsi tulajdonú épületek állagmegóvásáról, akkor merült fel ennek a háznak a hasznosítása. Több lehetőség vetődött fel, de az eladás is. Végül a falumúzeum vagy tájház mellett döntöttünk, éppen azért, mert szerettük volna, ha értékeink nem mennek veszendőbe, feledésbe. Bizottság alakult a községben a társadalmi munka szervezésére és pontos ütemterv született a ház felújítására. — Felkértük a helyi 1. s- iparosokat — folytatja a tanácselnök —, megnéztük az épületet, és szinte percek alatt minden munkára volt jelentkező. Természetesen olyan nagyarányú feladat teljesítését, mint az elektromos hálózat cseréje, nem kívánjuk ingyen, de e munkának is a javát térítés nélkül vállalta az iparos. Gazdag gyűjtemény A leendő múzeum a közsé; főutcáján található, körülött. vastagon áll a levert vakolat, a helyi horgászegyesület tagjai készítették elő az épületet a vakolásra. Augusztus hu szadika tiszteletére szeretnék átadni a nagy ház első három helyiségét, a konyhát és a két szobát. A présház és a pince felújítására ezután szeretnének sort keríteni. — A legkevesebb gondot a ház berendezése jelenti — mondja a tanácselnök. — Évekkel ezelőtt a helyi pedagógusok által gyűjtött régi tárgyakból, használati eszközökből, ruházati és bányász szakmai emlékekből kiállítást rendeztek. Ez képezné a ház berendezését, de inkább az lesz a gond, hogy mi maradjon ki a három helyiségből. Az épület helyreállításának költségeihez anyagok vásárlásával a tanács is hozzájárul mintegy kétszázezer forinttal. — Nem terveztük ezt a kiadást — mondja az elnök —, de előteremtjük, hiszen olyan gazdag és szép hagyomány megőrzését, átörökítését vállalhatjuk ezzel, amely egész népi kultúránk szerves része. M. K. Június végére befejezik a helyreállítást Új Duna-híd is épül Ráckevén
