Pest Megyei Hírlap, 1986. május (30. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-31 / 127. szám
1986. MÁJUS 31., SZOMBAT A Magyar Szolidaritási Bizottság nyilatkozata Jordániái jogsértések A Magyar Szolidaritási Bizottság nyilatkozatban fejezte ki felháborodását amiatt, hogy Jordániában az elmúlt napokban nemzetbiztonsági okokra hivatkozva sorozatban tartóztatták le a hazafias, haladó erők képviselőit, köztük a Jordániái Kommunista Párt vezetőit. A bebörtönzött hazafiak azoknak a szervezeteknek a tagjai, amelyek a legkövetkezetesebben lépnek fel az arab népek antiimpe- rialista egységéért, a palesztin nép elidegeníthetetlen jogaiért, a közel-keleti válság igazságos rendezéséért, a pa- 1 szíin nemzeti érdekek feladását célzó különutas egyezkedések ellen. A Magyar Szolidaritási Bizottság kifejezve népünk legszélesebb rétegeinek véleményét, együttérzését nyilvánítja a Jordániában bebörtönzött hazafiakkal, követeli azonnali szabadon bocsátásukat. Ahogy eddig, úgy a jövőben is szolidaritásunkról biztosítjuk Jordánia haladó erőinek küzdelmét az igazságos közel-keleti rendezésért, a palesztin nép jogaiért — szögezi le á dokumentum. Kiemelkedő társadalmi munkával A Közép-Duna-vidékért Országos Idegenforgalmi Hivatal csoportvezetője és Fáb- ján Lajos, a KDIB főtitkára. Bohák Imre, a Közép-Duna völgyi Vízügyi Igazgatóság III. számú Szakmérnökségének vezetője elsősorban a ráckevei üdülőkörzet fejlesztésében, strandjainak kialakításában és a vízminőség-védelemben fejtett ki aktív tevékenységet. Több évtizedes társadalmi munkája elismeréséül kapta az emlékérmet Cseke László is, aki a Pest Megyei Idegen- forgalmi Hivatal visegrádi ki- rendeltségének vezetője. Lelkes lokálpatriótaként kutatja Visegrád múltját, több megjelent könyve tanúskodik arról, hogy a Dunakanyar szerelmese. Nagy János honvéd ezredes rendszeres közreműködésének is köszönhető, hogy évről évre sikeresen rendezik meg a börzsönyi környezetvédelmi tábort. Az észak-börzsönyi terület idegenforgalmi fejlesztésében -nyújtott aktív segítségéért- részesült az! elismerésben. . or, Turóczi Béla, a Pest Megyei Tanács testnevelési és sportosztályának vezetője hivatali kötelességén túlmenően is támogatja a megye sportéletét, népszerűsíti, szervezi a tömegsportot, s e rendezvények mindig számtalan érdeklődőt vonzanak a területre. Az emlékérem. Az idén ötödik alkalommal nyújtották át A Közép-Duna- vidékért emlékérmet azoknak, akik a területen kiemelkedő társadalmi munkájukkal segítették az idegenforgalom fejlesztéséti A Közép-Duna- vidéki Intéző Bizottság által alapított tetszetős plakettet és oklevelet tegnap délelőtt négyen vették át dr. Sághy Vilmos nyugalmazott minisztertől, a Közép-Duna-vidéki Intéző Bizottság elnökétől. A bensőséges ünnepségen jelen volt dr. Bártfai László, az nak. akikkel beszélgettünk, igen. De az igazsághoz hozzátartozik, bár tudják, hogy mi a feladatuk, arra, hogy miként oldják meg, még keresik a választ. — Bizony tisztázatlan többek között az is — fejti ki gondolatait Borszékiné Kulcsár Teréz, a Híradástechnikai Anyagok Gyárának vt-elnöke —, hogy ha a tanács nem tud dönteni, hova fordulhatunk segítségért? Az Ipari Minisztérium els ős orb an ell en - őrző szerv; s bármilyen meglepő is, a SZOT legutóbbi, XXVII. kongresszusán egyetlen mondat ereiéig sem foglalkoztak az új vállalati irányítással. — Az is némi ellentmondást reit magában, hogy a vt tagjai anyagilag nem felelnek a határozataikért. — folytatja Borszékiné Kulcsár Teréz. Esetleg fel kellene vetni, hogy csupán társadalmi munkát végeznek-e, vagy tevékenységük honorálható és az már meg is vonható. „Talán januártól" foglalkoznak annak munkájával. Hiszen mindannyiunkat lekötnek napi feladataink, személyes dolgaink, és talán csak akkor nyílunk meg jobban, amikor például a tagok beszámolnak döntéseikről választóiknak. Mégis hajtott a kíváncsiság, fél évvel a vt megalakulása után mit tudnak róla a munkapad mellett állók? — Azt hiszem, egy-két éve van vállalati tanács, bár lehet, hogy korábban nem így hívták. Mi az? Olyan testület, amelyik megválasztja az igazgatót és megszabja a fizetését. Döntéseket hoz nagyobb kérdésekben. Én aszerint szavaztam tavaly, hogy milyen az illető hozzáállása a munkához, és hogy népszerű-e — mondja Magyar János beállítólakatos. Munkatársa. Seres Tibor is egyetért vele: — Én azért szavaztam a művezetőnkre, mert jól ismeri a műhely problémáit és a gyárat, és el is tudja mondani. mit szeretnénk. Talán az idén januártól van vállalati tanács ? A kérdőjelekből természetesen csak némi idő után lesznek pontok vagv esetleg felkiáltójelek. A válaszra váró kérdések, a tapasztala- tokkal párhuzamosan egy ideig még valószínűleg szaporodnak, és folyamatosan oldódnak majd meg. Tény, hogy mindegyik sürgeti a megoldásokat, mert az új vállalati irányítási rendszer foglalkoztatja az embereket, hiszen valamiféle előrelépést. változást remélnek tőle. A Ganz Árammérőgyárban találomra benyitottam egy üzembe. A vállalati tanács elnöke szerint azok a dolgozók. akik nem tagiai a tanácsnak. hétköznapjaikon nemigen „A vállalati tanácsoknak fontos szerepük van abban, hogy közvetítsék a különböző álláspontokat, minél szélesebb körű kollektíva véleményének a birtokában szülessen meg a döntés, és ehhez nyerjék meg a dolgozók segítségét — mondotta Kádár János januárban a Taurusban. Hozzátéve: Ügy kell működniük, hogy dolgozni, intézkedni is lehessen, de eközben egy egyszemélyi felelősség is érvényesüljön.” Eller Erzsébet Az új vállalatvezetési formák a megyében írta: Lénárd László, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának titkára Kedvezően fogadták a változásokat Kölcsönös függőségi viszonyt jelent Elsőként az érdekeltség megteremtése állami vagy társadalmi szerv jelöltjei. Emiatt sikertelen választások is voltak: egyik jelölt sem kapta meg a szükséges szavazatot. Ezeknél a vállalatoknál a vt-ülésen szóvá tették, hogy nem érzik indokoltnak azt a gyakorlatot, miszerint az igazgató nyugállományba vonulása esetén az alapító írja ki és bírálja el a pályázatot, az igazgató megválasztása azonban vt alakuló ülésen történik. Ügy gondolják, hogy ha már megalakul az új vállalati vezető testület, az írja ki a pályázatot is. A pártszervek és pártszervezetek aktívan részt vettek az új vállalatvezetési formára való áttérés szervezésében. Az üzemekben megfelelően kézben tartották az egész folyamatot. A párttitkárok és a pártvezetőségek tagjai részt vettek az előkészítő bizottság, a jelölőbizottságok munkájában, a termelési tanácskozások levezetésében, a választási előkészületekben. Az eredményes munkában nagy szerepe volt a párttagság körültekintő és alapos felkészítésének. A párthatáskörök kérdésében azonban továbbra is bizonytalanság tapasztalható. Például a vt-elnök és -elnök- helyettes funkciókat több helyen azért nem vonták párthatáskörbe, mert a megválasztott személyek munkahelyi beosztásuknál fogva már jelenleg is párthatáskörben vannak, mint a Ganz. Árammérőgyár, a Gödöllői Állattenyésztő Vállalat, a PEMÜ esetében. Másutt viszont a vt minden tagját párthatáskörbe vonták. Előfordult olyan eset is, amikor a vt-elnök vagy -elnökhelyettes külső gyárigazgató személyét illetően kettős párthatáskör alakult ki, például a Csepel Autógyárban. A városi, városi jogú párt- bizottságok feladatai is megnövekedtek az. új vállalatve-, zetési formák bevezetésével. Több jelentős vállalat igazgatója hatásköri leg a megyeitől átkerült a városi párt-vb hatáskörébe. Az áttérések gyorsítása azt eredményezte, hogy 1985. november—december hónapokban rendkívüli mértékben sűrűsödtek az események. Az állami szervezőmunka. gyengeségei miatt a pártszervek kénytelenek voltak fokozni operativitásukat. A megyei pártbizottság folyamatosan figyelemmel kísérte az áttérés folyamatát, rendszeresen értékelte a tapasztalatokat. A jelentősebb vállalatokhoz választási felelősöket jelölt ki, akik közvetlenül segítették a városi és vállalati pártbizottságok munkáját. A tapasztalatok közzétételével és módszertani útmutatókkal is segítette a helyi pártszervezeteket. most látszik, hogy a vezető- váltás ennél rövidebb idő múlva bekövetkezik. Az idősebb vezetők eddigi tevékenységük átfogó megméretésének tartják a megerősítést. A Csepel Autógyáron és a Váci ELAK-on kívül, ahol a jelölt nem kapta meg a szavazáskor a többséget, más vállalatoknál is írtak ki pályázatot az igazgató nyugállományba vonulása miatt, még az alakuló ülés előtt. így a Nyugat-Pest Megyei Élelmiszer-kereskedelmi Vállalatnál és a Ceglédi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál. Eddig.azt tapasztaltuk, hogy a vállalatnál a bírálóbizottság, a felsőbb vezetői kör idegenkedve fogadja a külső pályázókat, különösen, ha azok Az áttérés nagyon fontos és felelősségteljes feladatának bizonyult a vállalati Szervezési és Működési Szabályzat (SZMSZ) átdolgozása. _ Ezzel kapcsolatban a leginkább vitatott kérdések: — a vt és a szakszervezeti bizalmi testület döntési jogkörének átfedései, — a vt-tagok jogvédelme, felelőssége döntéseikért, — a vt elnökének személyes jogköre, — a vt-tagok mandátumának lejárata (különböző időpontban történő megválasztásuk esetén), — kereskedelmi vállalatoknál a szerződéses üzletek képviselete a vt-ban. — döntések megoszlása az igazgató és a vt között, — az írásos anyagok megküldésének határideje. A vállalatok egy része a fontosabb témakörökben önálló álláspontot is kialakított. Ügy látják, hogy a vállalatoknál továbbra is az igazgató lesz az első számú vezető, ezért fontosnak tartják, hogy a vt elnöke és az igazgató kölcsönösen keresse és alakítsa ki az együttműködés célszerű formáit. A vt és az szb együttműködésével megteremthető az egyeztetés új mechanizmusa, amelyet elsősorban gyakorlati kérdésnek tartanak. Célszerűnek látják, hogy a napirendre kerülő kérdésekben a párt-, KISZ- és szak- szervezet a vt-ülés előtt alakítsa ki az álláspontját és képviselőik már ezt ismertessék a vt-ülésen. Döntéskor a vt tagjai semmiképp se csak az általuk képviselt munkahelyi kollektívák érdekeit képviseljék, hanem az egész vállalatét. hogy a vállalatok valóságos vállalkozókká fejlődéséhez az érdekeltség erősítésével a belső mechanizmus fejlesztése is szükséges. Pest megyében — a közös vállalatokat nem számítva — a gazdálkodó egységek 70 százaléka tér át az új vezetési formára. Két nagyvállalat (CEMÜ, BUDA-FLAX) korlátozott jogkörű tröszt lesz. A többinél 36 helyen vállalati tanács, 25 cégnél pedig választott vezetőség irányítja a munkát. A vezetőségeket 10 esetben küldöttgyűlés, 15 helyen pedig közgyűlés választja meg. összesen 63 vállalat fog az új vezetési formában “működni. Az iparban 23 vállalat (65,7 százalék), az építőiparban 8 vállalat (100 százalék), a mezőgazdaságban 11 vállalat (100 százalék). A kereskedelemben 8 vállalat (72,7 százalék), a szolgáltatásokban pedig 13 vállalat (61,9 százalék). A gazdaságirányítási rendszer korszerűsítése indokolttá tette az irányító szervek és a vállalatok kapcsolatrendszerének, márészt a vállalatok belső irányítási viszonyainak továbbfejlesztését. A változások célja, hogy javuljon a központi . irányítás hatásfoka, bővüljön a vállalatok önállósága és fejlődjék vállalkozáskészségük. Ennek érdekében az MSZMP KB 1984. április 17-i állásfoglalását követően a vállalatok szervezeti rendszerében bekövetkező változások lényege, hogy a versenyszférában olyan új vállalatvezetési formák alakuljanak ki, amelyekben különválik a tulajdonosi és a gazdálkodási funkciók gyakorlása, megteremtve ezáltal az önállóbb vállalati gazdálkodás feltételeit. Mindemellett bővül a dolgozói kollektívák döntési jogköre, kockázat- vállalása és felelőssége a gazdálkodásban, részvételük a vezetésben. Nyilvánvaló azonban, * 1 Az áttérés helyi előkészítése a dolgozók táiékoztatásá- i val, meggyőzésével kezdődött, i A termelési tanácskozásokon í kívül is minden lehetséges fó- . rumot megragadtak a változás . lényegének, értelmének meg- . ismertetésére, az egységes . szemlélet kialakítására. Napirendre került a téma szb- é* bizalmitestületi ülésen, párt- ’ testületek tanácskozásain, koordinációs titkári értekezleten, szocialista brigádveze- i tők fórumán, műszaki-gazda■ sági konferencián. A termelési tanácskozásokon 1 a dolgozók 80—95 százaléka ! vett részt. Általában helyeselték a változásokat, ' kedveden fogadták, hogy. vé- ' lemenye'zhetík a vállalati, ver. 1 zetés formáit, szervezetét. Jelentős részük meggyőződéssel mondta: bízik abban, hogy az új formában gyorsabban megoldódnak a vállalat belső gond■ jai. A reális véleményeken kívül is akadnak azonban olyanok, akik vagy eltúlozzák az új formáié jelentőségét és , ezáltal gyökeres és azonnali változásokat várnak, vagy pedig egyáltalán néni látják a változások lényegét, mindüsz- sze az igazgató választásara koncentrálnak. Mindenesetre a jelölőgyűlések igen aktívak voltak. Sok helyen előfordult kettős, sőt többes jelölés is. Elgondolkodtató, hogy sorra kiestek az előzetesen jelölt fizikai munkások, beosztott dolgozók. A munkahelyi kollektívák eszerint úgy v^lik, hogy érdekeiket jobban tudják képviselni azok a vezetők, akiket jól ismernek, akik már most is megfelelően át tudják tekinteni a vállalat életét, tájékozottak a gazdaságpolitikai kérdésekben. Így sok esetben a fizikaiak sem maguk közül választottak küldötteket. Az új vezető testületekben a fizikaiak aránya 20—30, a vezetőké 60—70, a fiataloké (35 év alattiaké) 10—20 százalék. A párttagok aránya pedig 50—60 százalék. Legalacsonyabb a fizikaiak száma a kereskedelmi vállalatoknál, majd ezt követően a nagyobb ipari és építőipari vállalatoknál. Szintén a nagyüzemekre jellemző a fiatalok alacsony aránya. A párttagok aránya 27 és 84 százalék között vállalatonként erősen szóródik. Általános, hogy a nagyobb ipari üzemekben az átlagosnál is magasabb (65—84 százalék) a párttagok aránya. Mindez azt mutatja, hogy a nagyüzemek vezető testületéi döntően idősebb s egyben párttag vezetőkből állnak. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a vezető testületek tagjai munkájuk, magatartásuk és felkészültségük alapján alkalmasak a felelős döntések meghozatalára. A dolgozók bíznak bennük, támogatják őket. Igényt tartanak azonban arra, hogy a választott vt-tagok időnként tájékoztassák őket. A testületi tagok a bizalomnak megfelelően aktívan dolgoznak, készülnek a vt-ülésekre. Ezzel összefüggésben mindenütt felvetődik, hogy szükség van a képzésükre és a döntésekhez szükséges informáltságuk biztosítására. A vt-k elnökei a gazdaság- politikai kérdések iránt érdeklődő, széles látókörű, a vállalatot jól ismerő, a dolgozók és a vállalat vezetőinek bizalmát egyaránt élvező dolgozókat választottak. Beosztásukat tekintve van közöttük főosztályvezető, osztályvezető, gyáregységvezető, főmérnök. A vállalatok egységesen kevés külső segítséget kaptak az SZMSZ átdolgozásához, s ez tükröződik a dokumentum változó minőségében is. Meghatározó volt, hogy a funkcióban lévő igazgató személyesen is részt vett-e a tartalmi kérdések megválaszolásában, a munka irányításában. A sok probléma, valamint a gyorsított áttérés miatt kevesebb idő maradt a vállalati belső irányítási és érdekeltségi rendszer korszerűsítésére. Sok helyen mindössze addig jutottak el, hogy megfogalmazták egy új belső irányítási és érdekeltségi rendszer alapelveit. Ezen a területen tehát még az idén jelentős feladatok várnak a vállalatokra. Az alapítók, az Ipari Minisztérium, a Közlekedési Minisztérium, a megyei tanács szakmailag megalapozott állásfoglalásainak kialakítása meglehetősen elhúzódott. A döntések előkészítése során a párt- és társadalmi szervekkel való együttműködésben egyeztetési hibák is előfordultak. Mindez lassította az új vállalatvezetési formák bevezetését. A vállalati tanácsok, választott vezetőségek alakuló ülésein két kivétellel megerősítették a funkcióban lévő igazgatókat. A tapasztalatokat összegezve figyelemre méltó, hogy nem elég a megválasztáshoz az eredményes vezetői munka, a szempontok között nagyobb súlyt kapnak a vezetői módszerek, az emberi kapcsolatok. Fontos, hogy a javaslattévők és az igazgató is érzékeltesse, hogy a testület tagjai és az igazgató között új helyzet, kölcsönös függőségi viszony jött létre és ez tartósan fennmarad. Hatásosnak bizonyultak azok az igazgatói programbeszédek, amelyekben vázolták a gondokat, feszültségeket és az elképzeléseket ezek megoldására. Végezetül lényeges az eredményes jelölés szempontjából a vt-tagok véleményének előzetes megismerése. Az igazgatókat általában öt évre erősítették meg funkciójukban, még akkor is, ha már Az új vezető testületek eddig átlagosan évente 3—4 alkalommal üléseztek. Mindenütt munkaterv szerint dolgoznak. A tárgyalt napirendek a következő kérdéskörök szerint csoportosíthatók: 1. Az SZMSZ módosítása: szinte valamennyi ülésen vetődnek fel olyan kérdések, amelyek szükségessé teszik. Az iparvapaiatok egy részénél még hátravan a teljes SznviSZ kidolgozása, mert az Ipari Minisztérium hozzájárult egy rövidített változat eiiögaoasához. 2. A munkastílus, munka- módszer kérdéséi. 3. Az igazgatóval szemben támasztott követelmények meghatározása, úgy is, mint a vállalati va- -onarányos nyereseg növelése, a külkereskedelmi, piaci munka javítása, a műszaki-iejlesztesi feladatok végrehajtása. 4. Az igazgató alapbérének megállapítása. Ennek kapcsán elsősorban az iparvállalatoknál több helyen felvetődött, hogy az igazgató fizetése nem áll arányban a végzett munkával és a felelősséggel. A helyi pártszervekkel együttműködve (egy-két kivételtől eltekintve) sikerült megakadályozni azt. hogy a vt alakuló ülésen sor kerüljön a megerősített igazgató fizetésének megemelésére. A kollektívák elfogadták azt az érvet, hogy a forma változása önmagában nem eredményezheti a jövedelem növekedését. Sőt, mivel később is folyamatosan felvetődött ez a kérdés, a megyei párt-végrehajtóbizottság állást foglalt a vállalati vezetők béremelésének alapelveiről. 5. Gazdasági kérdések, például az 1985. évi eredmények és az idei feladatok, a stratégiai tervek, a VII. ötéves terv célkitűzései, rövidebb távú értékelések, illetve feladatok. Ma még gyakoriak a 6—7 órán keresztül 1 -tó vt-ülések. A döntéseket körültekintően és megfontoltan hozzák. A figyelem középpontjában egyelőre 02 egyéni és vállalati érdekeltség növelése áll. Még nem alakult ki a vállalat rövid és hosszú távú érdekeltsége körött! megfelelő súlyozás, például az érdekeltségi alap felosztásánál. Ezek a tapasztalatok felhívják a figyelmet a vt-k működésével kapcsolatos tartalmi feladatokra is.
