Pest Megyei Hírlap, 1986. május (30. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-31 / 127. szám

■ Mwr UK, YE 19S6. MÁJUS 31., SZOMBAT HIT VILÁGPOLITIKAI KÉRDÉSI! Diplomáciai csúcsforgalom Ismét éleződik a Nicaragua körüli feszültség Forró nyár előtt áll a frar.c'a belpolitika? Általános PILLANATKÉP Igazi diplomáciai csúcsfor­galmat bonyolított le a héten a szovjet főváros. Szinte egy­mást követték a világ külön­böző részeiről érkezett küldött­ségek és vezető személyiségek a tárgyalóasztalnál. Moszkva vendége volt például Lord Whitelaw, Nagy-Britannia mi­niszterelnök-helyettese, Ab- desszalam Dzsallud, a líbiai forradalom második embere és Abdel Halim Haddam, Szí­riái alelnök. Jelenleg is a Szovjetunióban tartózkodik a japán diplomácia irányítója, Abe Sintaro külügyminiszter. A látogatók nevének puszta felsorolása is jól jelzi, hogy a Szovjetunió — már csak az ország területi kiterjedése miatt is — egyformán érde­kelt a közel- és távol-keleti regionális problémák megol­dásában éppen úgy. mint a globális, vagyis az egész em­beriséget érintő feszültségek felszámolásában. Ez utóbbiak sorában vezető helyen áll a fegyverkezési verseny kérdése, amely legélesebben az európai népeket érinti. Pontosan ez, az emberi civilizáció sorsáért érzett felelősség készteti a Szovjetuniót arra, hogy javas­latok egész sorával próbáljon gátat vetni a mind pusztitóbb nukleáris és űrfegyverek ki- fejlesztésének és rendszerbe állításának. A másik fél, az Egyesült Államok reakciós körei, vala­mint néhány NATO-tagország azonban vágyálomnak, propa­gandafogásnak, vagy egysze­rűen csak a gyengeség jelének igyekszik feltüntetni a szov­jet javaslatokat. A nyugati országokban azonban nő azok­nak a tábora, akik — Genf szellemében — a mielőbbi megállapodást követelik, s ehhez megfelelő alapnak mi­nősítik a Szovjetunió állás­pontját. Mihail Gorbacsov, az SZKP főtitkára, aki fogadta a Moszkvában tartózkodó brit parlamenti küldöttség tagjait, egyben újabb leszerelési in­dítványokat is előterjesztett. Ezeknek lényege az, hogy amennyiben Nagy-Britannia hivatalos döntést hoz nukleá­ris fegyvereinek megsemmisí­téséről, a Szovjetunió kész ugyanilyen mértékben csök­kenteni hasonló jellegű eszkö­zeit. Ha a szigetország eltávo- lítaná területéről a külföldi nukleáris fegyvereket, a szov­jet fél biztosítékot vállalna arra, hogy egy esetleges konf­liktusban nem alkalmazná atomfegyvereit Nagy-Britan­nia ellen. Bár a londoni kommentá­rok Whitelaw moszkvai útját úgy jellemzik, hogy új alapok­ra helyeződtek a szovjet—brit kapcsolatok, arról sem lehet megfeledkezni, hogy a sziget- ország élén olyan konzervatív kormány áll, amely Washing­ton leghűségesebb szövetsége­se. Kérdés, hogy a jövőben a brit nép érdekei, vagy a ten­gerentúli befolyás bizonyul-e erősebbnek? Lord Whitelaw miniszterelnök-helyettes vezetésével brit par­lamenti delegáció tárgyalt a hét elején Moszkvában Contadora-aktát, s a közép­amerikai országok együttmű­ködését szorgalmazza. A ki­bontakozásnak egyik sikere­ként könyvelhető el az, hogy a napokban öt térségbeli or­szág államfője Guatemalában megállapodást írt alá egy re­gionális parlament megalakí­tásáról. A dokumentum szerint a jö­vőben Nicaragua. Honduras, Salvador, Costa Rica ás Gua­temala vezetői rendszeresen találkozni fognak a közép­amerikai béke, valamint a .gazdasági és társadalmi fejlő­dés előmozdítása érdekében. Az öt vezető egyben azt is megerősítette, hogy a rende­zés szempontjából — bár van­nak ellentétek a hadgyakorla­tok, a fegyverzetek, a külön­féle kötelezettségek terén — a Contadora-dokumentum te­kinthető a legmegfelelőbb po­litikai kezdeményezésnek, s azt készek aláírásukkal is megerősíteni. Hogy erre mégse kerülhes­sen sor, Washington máris a nyomás'-eszközét alkalmazza. Ismét ''előtétbe RertHt * egy'-'fe, esetleges Nicaragua elleni ka­tonai beavatkozás terve, mondván, hogy a managuai vezetés politikája és magatar­tása veszélyezteti a térség „demokratikus országainak” biztonságát. Sokkal inkább arról van szó, hogy az Egye­sült Államok meg akarja fe­lemlíteni a vele szövetségben lévő országok vezetőit, hogy megakadályozhassa a közép­amerikai kibontakozást. FRANCIA TÁRSBÉRLET Politikai megfigyelők sze­rint Párizsra forró nyár vár, még akkor is, ha Mitterrand elnök viszonylagos nyugalom­mal figyeli, hogy Chirac kor­mányfő milyen újabb megle­petést tartogat a számára. Kétségtelen, hogy Chirac ké­nyesebbnél kényesebb intézke­désekkel rukkol elő, mint a vállalatok magánkézbe adása, vagy a munkások hatósági en­gedély nélküli elbocsátása. Az is igaz, hogy elképzeléseit bi­zalmi szavazással próbálja megvalósítani, de a miniszter- elnök kapkodásának alapos oka van. Nem tudhatja, hogy Mitterrand elnök mikor szán­ja el magát a kényszerű társ­bérlet felmondására. A par­lamentiben eddig háromszor került sor bizalmi szavazásra, mivel a kormányfő csak így •tudta elérni, hogy megfelelő támogatást kapjcm: *• ‘ Chirac* “ étségtéíéhür'' Sze­retne, de egyelőre semmi olyat nem tett, amely a töme­geket az ő pártjára állítaná. A belső feszültség magvait azonban sikeresen elvetette. Kérdés: a közvélemény, a nagytőke és a tőzsde várt bi­zalma nélkül Chirac-nak mi­lyen esélyei lehetnek Mitter­rand elnökkel szemben? Csitári János Mihail Corbacsov fogadta Abe S'ntarőt Konstruktív tárgyulások szükségesek Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára pénteken a moszkvai Kremlben fogadta Abe Sintaro japán külügymi­nisztert. A japán külügyek irányítója a szovjet kormány meghívására csütörtökön ér­kezett hivatalos látogatásra Moszkvába. Közben pénteken szovjet— japán tárgyalások kezdődtek Eluard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, szovjet külügy­miniszter és Abe Sintaro kö­zött. A r. újabb szovjet—amerikai csúcs abban az esetben lehet eredményes, ha az Egyesült Államok már előkészítése ide­jén leszámol azokkal az illú­ziókkal, amelyeket a találko­zóhoz fűződő szovjet érdet kéltség indítékaival kapcsolat­ban táplál — mutatott rá pénteken Mihail Gorbacsov Abe Sintaro japán külügymi­niszterrel folytatott megbe­szélése során. Az SZKP KB főtitkára a japán diplomácia vezetőjének kérésére fejtette ki az újabb csúcstalálkozóval kapcsolatos szovjet álláspontot. Kijelentet­te, hogy a szovjet vezetés nyi­Szcbó Is Iván talá'kozóju a mongol vezetővel Batmönhmagyar Dzsambin Batmönh, a Mon­gol Népi Forradalmi Párt KB főtitkára, a Nagy Népi Hurál Elnökségének elnöke pénteken Ulánbátorban, az Államigaz­gatási Palotában fogadta Sza­bó Istvánt, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagját, a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsának elnökét, az MNFP kongresszusán részt vevő magyar pártküldöttség vezetőjét. A találkozón Szabó István nagyra értékelte a kongreszus ért a Szojuz TM Sikeresen befejeződött pén­teken a Szojuz TM típusú továbbfejlesztett szállítóűr­hajóval lefolytatott kísérlet: a leszálló egység szovjet te­rületen ütközésmentesen föl­det ért — adta hírül a szov­jet hírügynökség. Az új típusú űrhajó feladata a több rendeltetésű irányítha­tó, modulos típusú űrkomp­lexumokra történő személy- szállítás.• Pénteken ellenőrizték az, űrhajó fedélzeti rendszeréinek működését autonóm .repülés­ben, majd bekapcsolták féke­ző hajtóművét. » Leonyid Kizim és Vlagyi­mir Szolovjov, a két űrhajós tervszerűen folytatja munká­ját a Szaljut—7, Szojuz T—15 és Kozmosz—1686 tudomá­nyos-kutató űrkomplexumon. munkáját, majd kifejezte azt a meggyőződését, hogy a szo­cialista Mongólia dolgozói és kommunistái sikeresen végre­hajtják az ott megfogalma­zott feladatokat. Tájékoztatta Dzsambin Batmönhöt arról a munkáról, amely az MSZMP XIII. kongresszusán hozott határozatok végrehajtása ér d ekében folyik Magyarorszá gon. Szabó István pénteken át­adta a Magyar Népköztársa ság gyémántokkal ékesített Zászlórendjét Dzsambin Bat- mönhnek. A kitüntetést 60. szü letésnapja alkalmából adomá­nyozta a mongol vezetőnek a Magyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa. Batmönh meleg szavakkal köszönte meg a ki tüntetést. lőtt a kompromisszumos meg­oldások előtt, de soha nem lesz hajlandó egyoldalú en­gedményeket tenni, sem poli­tikai, sem gazdasági, sem ka­tonai nyomásra. Bármilyen szovjet—amerikai. megállapo­dás csak konstruktív tárgya­lások eredményeképpen szü­lethet meg. Abe Sintaro a találkozón felvetette a közepes hatótá­volságú nukleáris rakéták kérdését is, javasolva e prob­léma olyan értelmű „globális megközelítését", ahogyan azt az Egyesült Államok és a NATO értelmezi. Válaszában Mihail Gorbacsov különösnek nevezte azoknak az álláspont­ját, akik kitartóan azt taná­csolják a Szoyjetuniopaki hogy számolja fel a keleti or­szágrészein tartott ilyen ra­kétákat, ám közben nem kö­vetelik az Egyesült Államok­tól, hogy semmisítse meg a Szovjetunióra irányított, Ja­pánban és az ország területi vizein tartott haspnló nukleá­ris fegyvereit. A főtitkár en­nek ellenére javasolta, hogy szovjet és japán részről közö­sen keressenek megoldást a problémára. A főtitkár nyugtalanítónak nevezte a japán vezetésnek azt a szándékát, hogy az or­szág er "forrásait bekapcsol­ják az amerikai csiilaghábo- rús tervek megvalósításába. Ha megtörténik, ez a lépés feltétlenül befolyásglja maid a janán külpolitikai szándé­kokról alkotott szovjet érté­kelést, s érezteti hatását a szovjet—japán kapcsolatokban is. A NA TO-szövetsógesek ellenzik a SALTII megsértését Heves viták Maiimban Heves vita folyik a NATO tanácsülésén a kanadai Hali­faxban arról a Washingtont döntésről, hogy az Egyesült Államok a jövőben nem te­kinti magára nézve kötelező­nek a hadászati fegyverek korlátozásáról megkötött SALT—II szerződést. A zárt ajtók mögött folyó üléseken kiszivárogtatások szerint több tagállam képviselője szólítot­ta fel Washingtont a halifaxi tanácskozás küszöbén bejelen­tett döntés felülvizsgálatára, így Genscher nyugatnémet és Howe brit külügyminiszter. A vendéglátó Kanada veze­tői, Brian Mulroney minisz­terelnök és Joe Clark külügy­miniszter pedig a nyilvános­ság előtt is sürgették a döntés felülvizsgálatát. Mulroney azt mondotta, hogy a szövetsége­sek „aligha támogathatják” a leszerelési megállapodások felszámolását, Clark pedig ki­jelentette: Kanada reipélí, hogy ez nem az utolsó szó Washington részéről. Mi jut eszébe arról, hogy vt? Nem kevés még a kérdőjel KÖZÉP-AMERIKAI KÍSÉRLETEK Washington hosszú ideje az­zal vádolja Líbiát, hogy a nemzetközi terrorizmus ..me­legágya”. Hasonló — de vala­mivei enyhébb — kifejezések­kel illették Szíriát is az ame­rikai politikusok. S míg ezek­re figyelt a világ — közben a kulisszák mögött — a Penta­gon már elkészítette egy eset­leges nicaraguai katonai be­avatkozás tervét, amely akkor „lépne érvénybe”, ha a Con- tadora-o rszágok békeokmá­nyát aláírnák az érintett or­szágok. Ennek a lépésnek a veszélyeire az a levél hívja fel a közvélemény figyelmét, amelyet a managuai kormány a napokban küldött az ENSZ főtitkárának. Managua közben a vitás kérdések tárgyalásos rendezé­séért száll síkra, elfogadva a „Nem baj — mondotta Kádár János, a párt főtit­kára januárban a Taurus­ban —, hogy megválasztá­sakor a vállalati igazgató függ a dolgozóktól, de az év munkanapjain az igaz­gató a „parancsnok” ... Ezért is fontos tehát a ha­táskörök pontos rögzítése, hogy minden szervezet, minden vezető tudja pon­tosan, világosan: mi az ő dolga, és miért felel.” vitat meg és Határoz is azok­ban. — A felelősséget azonban nem háríthatom át — szögezi le Szabó István. Akkor mondjon le Tudják-e feladatukat, lát­ják-e szerepüket világosan há­rom Pest megyei vállalatnál? — Nálunk korábban is mű­ködött vállalati tanács, csak akkor igazgató tanácsnak hív­tuk — mondja kicsit tréfásan, de nagyon is komolyan véve a kérdést Szabó István, a gö­döllői Ganz Árammérőgyár vezérigazgatója. Náluk az igazgató tanács 1979-ben ala­kult meg, munkájában társa­dalmi és gazdasági vezetők és a gyáregységek képviselői vet­tek részt. (A vt alakuló ülésé­ről tavaly június 26-án la­punk is tudósított — A szerk.) A kétféle tanács persze ko­rántsem ugyanaz. Mert amíg az igazgatói tanács elsősorban rövid távú, napi feladatokat próbált megoldani, és tagjai­nak csak véleményezési joga volt, a döntést pedig az igaz­gató hozta: addig a vállalati tanács stratégiai kérdéseket Valóban, sokan látnak ab­ban ellentmondást, hogy a döntés és a felelősség külön­vált. Vannak, akik úgy teszik fel a kérdést, mi van akkor, ha az igazgató nem ért egyet a határozattal, mégis kényte­len végrehajtani. — Véleményem szerint ez rendkívül szélsőséges megfo­galmazás — mondja Pádár Sándor, a váci HAGY igazga­tója. — Hiszen a döntés elő­készítésében részt vesz mind az igazgató, mind a tanács, tehát folyamatosan van alkal­muk alakítani álláspontjaikat, közelíteni azokat egymáshoz. Ha nem sikerül? Ha az igaz­gató alapvetően helyteleníti a határozatot? Le kell monda­nia beosztásáról. Az, hogy később hogyan működik egy-egy vt, már lé­nyegében az előkészítés során eldől. Ahol gondosan tervezik meg az áttérést az új formára, ott nagyobb a lehetősége an­nak, hogy valóban a demok­rácia kiszélesedését szolgálja. Sándor Mátyás gváregységve- zető, az árammérőgyár vállala­ti tanácsának elnöke számol be saját tapasztalataikról: — Az előkészítés a szak- szervezetek feladata volt. Ná­dunk a gazdasági vezetés a társadalmi és politikai szer­vekkel együtt vállalta; senki nem maradt a körön kívül. Az eredmény? Az egyhangú­lag elfogadott határozatok mö­gött nem a közömbösség, ha­nem a megfontoltság, a jól előkészített javaslatok elisme­rése húzódik meg. Új forma a vt? Ez tény. S vajon mi jelenti a belső tar­talmát ? Húsznál többen — Természetesen a gyűlés előtt nekem is és a többi ta­nácstagnak is meg kell tanul­nunk, hogy miiként lehet pél­dául a mérlegben a számok­ból az összefüggéseket kiol­vasni — ismeri el Kettler László, a Forte személyzeti osztályvezetője, a vt elnöke. — De tartalmi munkát végez­tünk. Például az ülés nem fogadta el az igazgató által előterjesztett beruházási ter­vet, hanem kérte az átdolgo­zását, úgy, hogy a fejlesztések másfajta fontossági sorrendet kövessenek. — Több mint húszán szól­tak hozzá a második vt-ülésen olyan kérdéshez — tájékoztat Borszékiné Kulcsár Teréz, a HAGY kereskedelmi főosz­tályvezetője. a vállalati tanács elnöke —, amit korábban más társadalmi szervek szó nélkül elfogadtak. „Az átállás, illetőleg az ezt követő kezdeti időszak nem lesz problémamentes. E gon­dok megoldásához támpontot adnak a jogszabályok, elvi iránymutatást a Miniszterta­nács és a SZOT, gyakorlati segítséget a minisztériu­mok ...” — olvasható a III. országos szervezéstudományi tanácskozás — 1985. november 22. — összefoglalójában. Hogy milyen belső gondokkal küsz­ködnek a .már létrejött válla­lati tanácsok — erről is val­lanak a megkérdezettek. íme. egy mai tipikus törté­net. „Ugye, akkor elég, ha ne­ked szólok — fogja meg az udvaron a kereskedelmi igaz­gatóhelyettes a vt elnökét. — Hiszen most már te vagy a főnök!” — kacsint rá. Sokan nem szeretik az ef­fajta humort, inkább félszeg­gé teszi őket, mintsem maga­biztossá. Tény, hogy a válla­lati tanácsok elnökei megvá­lasztásuk után egy kicsit di­vatba jöttek. A vállalaton be­lülről és a községekből, a vá­rosokból is naponta kapnak meghívót valamiféle rendez­vényre. Mindegyiknek persze nem tudnak eleget tenni. Hi­szen bármennyire is megtisz­teltetés és fontos a vt elnö­kének lenni, azt össze kell egyeztetniük gazdasági mun­kájukkal, amiért végül is a fi­zetésüket kapják. Lehet egyeztetni — Egyrészt az elnökhelyet­test szeretném, ha jobban foglalkoztatnánk — keresi a megoldást a kétféle tevékeny­ség összehangolására Sándor Mátyás, a gödöllői Ganz Árammérőgyár vállalati taná­csának elnöke, „civilben” gyáregységvezető. — A gazda­sági területemen is van mód arra, hogy az osztályok job­ban besegítsenek a munkám­ba. — Egy éve vagyok csak sze­mélyzeti vezető is. s mert ez és a vt-élnökség két teljesen különböző dolog, természete­sen nehéz összeegyeztetni Őket — mondja Ketüer László a Fortéban. — Egy találkozási pontjuk azért van, hogy mint elnök közvetlenül meggyőződ­hetem káderpolitikánk helyes­ségéről, például abból, miként dolgoznak a vt-ben az em­berek. Jó-e ha az elnök beosztásá­ból adódóan látja át a válla­lat helyzetét — például vezér­igazgató-helyettesként — vagy értsen esetleg a gazdasági dol­gokhoz kevésbé, de emberileg álljon közelebb az őt megvá- lasztókhoz. A megkérdezett Pest megyei cégeknél ez utób­bi szempontot részesítették előnyben, keresve a megoldást arra is, hogyan sajátítsa el az elnök a döntésekhez szükséges tudást. Nemcsak ő. hanem a vt valamennyi tagja akkor keresheti fel kérdéseivel a gazdasági vezetőket, szakem­bereket, amikor szükségét ér­zik, és azok kötelesek min­denről felvilágosítási érthető magyarázatot adni. Hova fordulhatnak... Tulajdonképpen természetes, hogy a vállalati tanács tagjai­nak a saját osztályának, üze­mének a gondjai a legfonto­sabbak. De a vállalat fejlődé­sét meghatározó, hosszú távú döntésekben ezen felül kell emelkedniük. Ami persze ko­rántsem könnyű. Hogy is fo­galmazott Szabó István, a Ganz Árammérőgyár vezér- igazgatója? „A dolgozóknak meg kell tanulniuk olykor na­pi érdekeik ellen tenni, a hosz- szabb távú érdekeiért.” S sike­rül ez vajon legalább az el­nököknek? Úgy tűnik, azok­t

Next

/
Thumbnails
Contents