Pest Megyei Hírlap, 1986. május (30. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-19 / 116. szám
mtsr MU. XE 19S6. MÁJUS 19., HÉTFŐ ü vlúi. Szezon előtti sóhajok, óhajok Vizsgálódó szemmel a strandokon Mielőtt ml, vendégek tö megesen megszállnánk a strandokat, elhevernénk a medencék körül kurtára nyírt pázsiton, szakértő szemek fürkészik, vizsgálják, hogy minden rendben lesz-e, mire végérvényesen beköszönt hivatalosan is a nyár. A Dunamenti Regionális Vízművek kezelésében lévő öt strandfürdőt a napokban ellenőrizték a vízügyi igazgatóság, a vízügyi hivatal, a Köjál és a helyi tanácsok szakemberei. Velük tartottak munkatársaink is. Tanuszoda helyett Göd az első állomás. Tavaly még tanuszodaként emlegették, az idén mint standfürdő nyílik meg. A minőségi különbséget az a vízforgató berendezés eredményezi, amely a már meglévő és a jövőre felépülő gyermekmedence vizét másfél óra alatt képes fölfrissíteni, megtisztítani. A beruházás befejeződése után 6—800 vendéget fogadhatnak egy ■ időben. Ma még munkagépek harapják a földet, árkok ásitoznak a csövek után. A gödi tanácsnál bíznak abban, hogy a tervezett időpontra, július 1-re elkészülnek a munkával. Annál is inkább, mert a tanács kétmillió forinttal járult hozzá a fejlesztéshez. Tény azonban: a kivitelezők egyelőre kéthetes késésben vannak. Az igazán szép fekvésű váci strandon a délelőtti óra ellenére is jó néhány napozóval, fürdőzővel találkoztunk. Rendezett a környezet, sikerült eltüntetni a tavaszi tűzeset nyomait. Az öltöző, a vendéglő felett frissen csere- pezett tető virít. A medencékhez vezető sétányok burkolatát mindenhol kijavították, s az idén melegvizes zuhanyozó is rendelkezésre áll. A váci strand viszonylag kedvező helyzetben van, hiszen valamennyi medencéhez vízforgató és fertőtlenítő berendezés csatlakozik. A DMRV- nek nem is gyűlt meg a baja a Köjállal. Nem így Lepencén, ahol a víz szennyezettsége miatt tavaly be kellett zárni a gyermekmedencét. Egyelőre most sem használhatják, most szerelik be a szűrőberendezést. A többi medence környékén nyarat idéző a hangulat, már idegen szót is hallani. A tisztaságra itt sem lehet panasz, s ha nem lenne elkoptatva a jelző, mondhatnánk: festői a környezet. Autók, buszok kanyarodnak a bejárat elé, állnak be az ezerszemélyes parkolóba. De mi lesz jövőre? A vízlépcsőrendszer építése miatt ugyanis veszélybe került a parkoló. Az illetékesek már most gondolkodhatnak a megoldáson ... Ahogy Lepencén, úgy Leányfalun is gondok voltak a gyermekmedencével. A múlt idő használata azért jogos, mert feszített víztükörrel orvosolták a bajt. A strand szép. de üzemeltetése korszerűtlen. Nincs vízforgató berendezés, a medencék töltő- ürítő rendszerűek. Gondot okoz az is, hogy a vízutánpótlást adó vezeték keresztmetszete beszűkült, s egyelőre nem ismernek olyan kivitelezőt, technológiát, amely a környezet szennyezése nélkül javítaná ki a hibát. Nincsen csatorna sem, ezért a szennyvíz ürítőmedencékbe, onnan pedig a Dunába kerül. A szentendre-papszigeti az egyetlen olyan strand a Dunakanyarban, ahol a csúcsidényben sincs soha zsúfoltság. A hatalmas zöldterület, az árnyas, öreg fák nyugodt pihenést kínálnak. Jó hír, hogy a szennyvíz április óta a szigeti csatornahálózatba jut. Ahogy a strandokat jártuk, újra és újra előkerült egy Szolnok megyéből származó, elrettentő példa. Az ottani illetékesek megfigyelték, hogy az egyik strandon hűsölő 1500 ember közül hányán használták a mellékhelyiségeket, s ezt összevetették azzal, hogy közben mennyi sör fogyott a büfében. Az eredmény lehangoló volt, s mint a szakemberek mondják: ezt lehetetlen követni a víztisztító berendezések telepítésével. Hasonlóan riasztó esetek a Duna menti strandokon is előfordultak. Tény, hogy fürdőkultúránk hagy még kívánnivalót maga után. Ám a strandok állapotáért nem a közösség, inkább az üzemeltető a felelős. Farkas Vincét, a DMRV igazgatóhelyettes főmérnökét arra kértük, hogy jellemezze a mostani helyzetet. Állja az állam — Strandjainkon 750 ezer vendég fordult meg tavaly, s az idén többre számíthatunk. Az igények növekedésével a fejlesztések nem tudnak lépést tartani. Évek óta azonos keretből gazdálkodunk, s csupán a karbantartásra, a legszükségesebb beruházásokra futja. A DMRV-nek ez a tevékenysége veszteséges, állami dotáción alapul. A költségek pedig egyre nőnek, ezért felemeltük a belépőjegyek árait. Lepencén 10, a többi strandfürdőben pedig 5 forinttal kell többet fizetni, mint tavaly. — Az igényekhez képest csekély, de a folyamatos fejlesztések mellett a szolgáltatásaink bővítésével igyekszünk a vendégek kedvében járni. Emellett — mindany- nyiunk érdekében — rendszeresen ellenőrizzük a víz minőségét. Bátran állíthatom, hogy a szakmában a legfelkészültebb ellenőrzési rendszerrel rendelkezünk. Ám ennek és a különféle műszaki módosítások ellenére sem várhatunk nagyobb javulást a töltő-ürítő rendszerű ülő- és gyermekmedencék esetében. A veszélyhelyzetek megszüntetésére adminisztratív intézkedésekre kényszerülhetünk. Vendégeink segítségét is kérjük ahhoz, hogy erre ne kerüljön sor. Harminc fok alatt A látottakról és hallottakról így nyilatkozott Sütő Mihály, a Pest Megyei Köjál főmérnöke és dr. Balog Ibolya, a szentendrei Köjál vezetője: — A technológiai változtatások, beavatkozások a vízminőség javulását eredményezhetik. A csúcsidőszakokban a Köjál is, a DMRV is a szokásosnál sűrűbben ellenőrzi a strandokat. A kölcsönös adatNyolc atmoszférás víznyomással mossa le a gödi tanuszoda falának csempéiről a rárakódott különféle ásványi anyagokat Nagy Gábor, az intézmény vezetője. A cím fölött: nem lehet elég korán kezdeni az úszás oktatását. csere — amelyet együttműködési megállapodás is szabályoz —, azonnali beavatkozást tesz lehetővé. Az idén különösen figyelünk arra, hogy mindenütt tiszteletben tartsák a strandok befogadóképességét, mert az ellenkezője szintén a víz nagyobb szennyezéséhez vezet. Bízunk benne, hogy a termálvizes, az ülő- és a gyermekmedencéknél is javulás következik be. Ennek érdekében el fogjuk rendelni, hogy 30 foknál melegebb vizet sehol se használjanak. A gondok ellenére is felkészülten várják a strandok a nyári rohamokat. A víz mindenütt tisztán kéklik, a gyep üde zöld, szemétnek, törmeléknek nyomát sem látni és feltűnően sok hulladékgyűjtőt helyeztek ki. A kép már-már idilli. Szezon előtt vagyunk ... Kövess László Rendben érkezik a pénz Mankók és mentőövek nélkül Több mint négy hónap telt el az új tanácsi gazdálkodási rendszer, az egységes pénzalap bevezetése óta. A kezdeti idegenkedés, nemritkán pánik helyett ma már lassanként megszokott dolog a tanácsok dolgozóinak. Így van ez Nagykovácsiban is, ahol Tokodi Zoltán tanácselnökkel beszélgettünk az eltelt néhány hónap tapasztalatairól. jén a vb-titkárnő kerítésén repül át a szennyes ruha: mossa ki maga! — felkiáltással. Kissé eltizonytcJanított — öt esztendeje vagyok a tanácsnál — kezdi —, ebből három év az ismerkedés ideje volt. Ennyi idő kellett ahhoz, hogy otthon érezzem magam a tanácsi gazdálkodásban. Talán éppen ezért idegenkedtem én is a dologtól, amikor megtudtuk, hogy január elsejétől egységes pénzalappal dolgozunk. Igaz, hogy a helyi tanácsok vezetői mindig a nagyobb önállóság mellett törtek lándzsát, de a megyei mankók elvesztése és a nem túl kedvező gazdasági helyzet elbizonytalanított. Végül is itt, Nagykovácsiban hamar megismertük az új gazdálkodás jó oldalait, amely — kétségtelen, hogy — siránkozás helyett, nagyobb fegyelmet követel a tanácsi dolgozóktól. Ugyanakkor a másik oldalról, nagyobb biztonságot is ad a gazdálkodáshoz. — Több vagy kevesebb pénzzel gazdálkodnak, mint az előző években? — Azelőtt sem volt okunk panaszra, hiszen a helyi kezdeményezésekhez rendszerint kaptunk állami támogatást. Ennek ellenére összességében tizenegy és fél százalékkal több pénzzel gazdálkodhatunk, mint tavaly. Számlánkra rendben érkezik a pénz, az állami támogatás és a szövetkezetek hozzájárulása is. Igaz viszont, hogy a pénzügyi előadó naponta ellenőrzi a tanácsi „pénztárcát”, figyeli a kifizetések, bevételek alakulását. Mert olyan eset nem fordulhat elő, hogy bérfizetés napján üres legyen a szánala.-Te». hát rendkívüli a tanácsi dolgozók felelőssége, amellyel sajnos, messze nincs arányban anyagi és erkölcsi megbecsülésük. A tanács rendszeres bevételhez jut a Nagykovácsit övező hegyek oldalában található kétezer-háromszáz üdülőtelek révén is, ám ez rengeteg munkát is ad. Tavasztól őszig fővárosi szintű ellátást illik biztosítani, hogy az üdülők bizton számíthassanak az itteni üzletekre. Három kisebb élelmiszerüzlet nyílt az utóbbi időben és hentesárubolt is segíti a jobb ellátást. Vállalkozni kell — Jó ütemben halad a tornaterem építése. Nem nehezíti mindez a gazdálkodást? — Nagyon oda kell figyelnünk a számlánkra, hiszen, mint már mondtam, nem fordulhat elő, hogy üres a kassza bérfizetéskor. Önerős beruházásunk a tornaterem, a lakosság erre a célra szavazta meg a településfejlesztési hozzájárulást és még kétmillió forint értékű társadalmi munkát is vállaltak. Ezzel együtt is tizennégy millió forintba kerül a terem, ami rendkívül nagy pénz egy ekkora településnek. Ennek ellenére belevágtunk, mert o lakosság akarta és támogatta ezt a beruházást. Hiszem, hogy vállalkozni kell, mert az új tanácsi gazdálkodási keretek között erre mád és lehetőség van. Kétségtelen ugyan, hogy a célokat nagyon körültekintően kell meghatározni, elvégre a végrehajtásban csak a saját költségvetésünkre és a lakosság, támogatására számíthatunk. Megyei mentőövekből egyre kevesebb van. ■ M. K. Repül a ruha Sorolja az eseteket, mi mindennel szaladnak Nagykovácsiban a végrehajtó bizottság titkárához, az órát és a naptárt sem nézve. Az már nem is rendkívüli esemény, hogy a néhány órás vízhiány ideEgy elemzés érdekes mellékterméke Tejbegyűjtés a háztájiban A háztáji gazdaságok tápellátásának helyzetét vizsgálták ez év elején a Ráckevei Népi Ellenőrzési Bizottság munkatársai. Az Áfész-boitokban tájékozódva és a gazdák véleményét meghallgatva, arra a megállapításra jutottak, hogy az áruválasztékkal a vásárlók elégedettek, a tápok alkotórészeinek változtatásaival viszont nem. Mert bár elhiszik, hogy e tápok bel- tartalmi értékét az összetétel-változtatás nem rontja, de ha emiatt az állatok étvágya csökken, az hátrányosan hat a gazdálkodás eredményeire. Körülbelül ennyi a vizsgálat tapasztalatainak az ösz- szegzése. Mindezt ezúttal csak mellékesen említjük meg, mert fontosabbnak véljük a vizsgálat melléktermékét. A népi ellenőröknek néhány gazda megemlítette ugyanis, hogy tartanának ők tehenet is, ha lenne a településen tejátvevő hely. Felfigyelt e megjegyzésre Kátai lmréné dr. NEB-elnök és megírta a Közép-magyar- országi Tejipari Vállalat igazgatójának, hogy Ráckevén, Szigetbecsén, Makádon valószínűleg fel lehetne lendíteni a tejhasznú szarvasmarhatartást, ha a gazdáknak a teMagyar-Koreai Barátság Tsz Gépesítés a juhászaiban A Magyar—Koreai Barátság Termelőszövetkezet juhászainak és feleségeiknek tavaly még nagy fizikai megterhelést jelentett négyszáz birka kézi fejése. Több jószágot pedig eleve azért nem tudtak megfejni Nagykátán, mert egyszerűen nem fér bele több munka az elviselhetőség határáig megnyújtott munkaidőbe. Idén a második negyedévVácott már valóságos nagyüzem fogadja az idelátogatókat. A víz még hideg, de a napfiirdő mindenesetre csodálatos. (Hancsovszki János felvételei) tői már nem . okoz ekkora megterhelést a juhok fejése. Ugyanis a gazdaság két huszonnégy állásos fejőgépet vásárolt a Taurina Állattenyésztési Közös Vállalattól, 519 ezer forintért. A vásárlást a tejipar 300 ezer forintos kamatmentes kölcsöne tette lehetővé, amelyet öt év alatt kell letörleszteni — tejben. A fejőberendezések április másodika óta kifogástalanul működnek. A gépesítés persze nemcsak megkönnyíti a juhászok munkáját, hanem új feladatokat is ró az ágazatra, az üzemeltetés, a tervszerű, megelőző karbantartás révén. A karbantartást ugyan vállalták a közös gazdaság felkészült szakemberei, de jellemző az ágazatvezetés megfontoltságára. hogy az egyéves garancia ellenére karbantartási szerződést kötöttek a kivitelezővel, a Taurinával. S mint említettük, tejben fizeti vissza a kölcsönt az ágazat, s az eddigiek alapján biztosnak látszik ez a fizetési eszköz. Ugyanis az elmúlt évben 183 hektoliter tejet termelt a juhászat, 19 forint 83 filléres alapárral. A tej teljes egészében első osztályú volt, amit a debreceni minőség- ellenőrző laboratórium fizikai tisztaságra és csíraszázalékra is kiterjedő vizsgálati eredménye is igazolt. A. L. A jet nem kellene naponta más településekre átszállítaniuk. Április végén a tejipari vállalat képviselői beszélgettek néhány gazdával. Ráckevén Kuti János elJ mondta, hogy hat tehenétől naponta 50—80 liter tejet fej, s azt 9 forintos áron kiméri a lakosságnak. Van még tízegynéhány : tehéntartó gazda a nagyközségben, de mivel értékesítési gondjuk nincs, állami felvásárló helyre nem tartanak igényt — vélekedtek a tejipari szakemberek. Szigetbecsén egy gazda tart tehenet, ő is eladja a tejet a házánál. Makádon Vakulya Kálmán öt tehenétől száz liter tejet fej naponta, s annak túlnyomó részét Lóréven, a tejbegyűjtőben adja le. Ugyancsak Makádon Hollósi Sándor úgy nyilatkozott, hogy ő is venne tehenet, ha építenének a községben tejbegyűjtőt. Szabó Sándor is 20—30 litert vinrie a tejcsarnokba naponta. A tejipari vállalat igazgatója a napokban azt írta, hogy Makádon Vakülya Kálmán épületét berendezik a tej fogadásához és tárolásához szükséges eszközökkel, s így a begyűjtő megoldható lesz. Ez valóban jó megoldásnak látszik, hiszen nagyobb beruházás nélkül elősegítheti a tejtermelés növekedését. Ráadásul másutt is alkalmazható ez a módszer. Szerintünk Ráckevén is érdemes lenne vele próbálkozni, hiszen a nagyközségben még a jelenlegi körülmények között is 39 tehén van a gazdák istállóiban — Makádon csak tíz —, s ki tudja, mennyi lenne, ha nem Peregre kellene a tejet átszállítani? A tejipari vállalat képviselői ugyan azt állapították meg, hogy tej begyűjtőre Ráckevén nincs igény, ezt azonban csak akkor lehetne fenntartás nélkül elfogadni, ha minden háztáji gazdaság tulajdonosának a véleményét megkérdezték volna. Erre viszont kísérletet sem tehettek. A Ráckevei NEB elnöke úgy véli, ha ezek a sorok megjelennek. a háztáji gazdaságok tulajdonosai segítenek tisztázni, érdemes-e a kilátásba helyezett makádi megoldást másutt is igényelni. Cs. S.
