Pest Megyei Hírlap, 1986. május (30. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-14 / 112. szám
1986. MÁJUS 14., SZERDA Búcsút vettek a házi múzeumban Az alapra építhetnek Tegnap délután a Csepel Autógyár gyártörténeti múzeumában került sor arra a bensőséges ünnepségre, amelyen dr. Novak Bélát, a vállalat nyugalomba vonult vezérigazgatóját elbúcsúztatták. Részt vett az eseményen dr. Kapolyi László, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, ipari miniszter, Krasznai Lajos, a KEB titkárságának tagja, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának első titkára, Nagy Józsefné, az MSZMP Szigetszentmiklósi Városi Bizottságának első titkára, Paszternák László, a Vas-, Fém- és Villamosipari Dolgozók Szakszervezetének titkára jelen voltak a gyár politikai, gazdasági, valamint társadalmi szervezeteinek vezetői, képviselői. Halász József, a vállalati pártbizottság titkára üdvözölte az ünnepeltet és a nyugalomba vonuló vezérigazgató tiszteletére egybegyűlteket. Elsőként dr. Kapolyi László szólott, mindenekelőtt kifejtve: 1985. évi teljesítménye alapján a Csepel Autógyár kollektívája elismerést érdemel, de nem kerülhettek az oklevelesek körébe. Minthogy azonban a gyár közössége odaadóan dolgozott, 15 százalékos nettó árbevételi többletet produkált és átlagon felüli volt konvertibilis exportja is, a vasasszakszervezettel egyetértésben levélben fejezte ki elismerését, s ezt a levelet ez alkalommal átadta dr. Novák Bélának. Az aktív gazdasági tevékenységből leköszönő vezér- igazgató búcsúztatására keresve sem lehetett volna jobb helyet találni, mint ezt a kis házi múzeumot — hangsúlyozta az ipari miniszter —, hiszen körbetekintve a falakon, a kiállított tárgyakon, visszatükröződik mindaz az elismerés, amely a vállalatot érte, s az a fejlesztő munka is, amelynek eredményeként a Csepel Autógyár nem egy gyár a sok közül, hanem a magyar ipar meghatározó szerepű egysége. Súlya a jövőben sem csökken, a közúti járműprogramban kiemelt jelentősége lesz. Végezetül arról szólott dr. Kapolyi László, hogy dr. Novák Béla sok éves járműipari tapasztalatait továbbra is kamatoztatják, hiszen az Iparpolitikai Tanács tanácsadójaként bevonják az iparfejlesztési koncepciók kidolgozásába. Az Ipari Minisztérium nevében ajándékot adott át dr. Novák Bélának. Ezután Krasznai Lajos emelkedett szólásra, hogy visszatekintsen a Csepel Autógyár nyugalmazott első számú vezetőjének életútjára. Több mint három évtizede lépte át dr. Novák Béla a gyár kapuját, hogy azután egy időre elkanyarodjon innen a pályája. Hiszen dolgozott a Mechanikai Művekben, majd hat éven át volt első titkára a budai járási pártbizottságnak. Politikai hitéért 1956-ban fegyverrel is kiállt; védte a munkáshatalmat. Mint gazdasági vezető és mint országgyűlési képviselő sokat tett szűkebb és tágabb környezete fejlesztéséért, ezt ismerte el a megyei pártbizottság, a megyei tanács Pest Megyéért Emlékérem kitüntetése is. A vállalatnál eltöltött tizenkét év meghatározó volt a közösség életében. A nyugalmazott vezérigazgató tenni akarása, hite eredményekben kamatozott, elévülhetetlen érdemei vannak a gyártás- és gyártmányfejlesztésben, a töretlen fejlődésben — hangsúlyozta Krasznai Lajos. Emlékül egy szép herendi vázát, valamint a pártbizottság köszönő sorait adta át s kifejezte. hogy továbbra is számítanak rá. Mint országgyűlési képviselő és mint társadalmi aktíva sokat tehet a település, a megye gyarapodásáért. Paszternák Lászlót — aki a vasasszakszervezet vezetőségének köszönetét és jókívánságait tolmácsolta — Török László műszaki igazgatóhelyettes. a vállalati tanács elnöke követte. A kollektíva nevében mondott búcsút és adta át a Csepel Autógyárért emlékplakettet, amelyre pillantva felidéződhetnek a munkában együtt töltött évek. Végül dr. Novák Béla megköszönte a búcsúztató szavakat. s arról szólott, hogy utódjában jó folytatóját látja a megkezdett programnak. Kifejtette, hogy mint képviselő továbbra is együtt él a közösséggel, amelyért mindenkor szívesen fáradozott. Sz. T. KGST-tanácskozás Szénbányászat Egerben, az MSZMP Oktatási Igazgatóságának nagytermében kedden megkezdődött a KGST szénbányászati együttműködési állandó bizottsága külfejtéses széntermelés-fejlesztési kérdéseivel foglalkozó tudományos-műszaki tanácsának 46. ülése. A tanácskozáson bolgár, csehszlovák, lengyel, magyar, NDK-beli és szovjet delegáció vesz részt. A megbeszélésen értékelik az elmúlt öt év együttműködési eredményeit és tapasztalatait, majd kidolgozzák a műszaki-tudományos együttműködés 1990-ig terjedő programját. Elsősorban azt vizsgálják, hogy milyen módszerekkel lehetne meggyorsítani a külszíni fejtéssel kitermelt szén minőségellenőrzését. Napirenden szerepel a külfejtéses szénbányák számító- gépes automatizált tervezési rendszerének kifejlesztése, és áttekintik a tagországok külfejtési szalagos szállításának helyzetét, fejlődésének tendenciáit is. Az ülés részvevői megtekintik Visontán a Mátraaljai Szénbányák Thorez bányájában a külszíni széntermelés munkafolyamatait. A KGST-tanácskozás szerdán folytatódik, majd csütörtökön az 1990-ig szóló együttműködési megállapodás jegyzőkönyvének aláírásával zárul Egerben. Budapesten Belga napok Kedden a Duna Intercontinental Szállodában megkezdődött a belga gazdasági és műszaki napok rendezvénysorozata, amelyre 84 tagú belga küldöttség érkezett hazánkba. A rendezvényt Belgium trónörököse, Albert herceg nyitotta meg. A megnyitón részt vett Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, jelen volt a két ország külkereskedelmi minisztere, Herman de Croo és Veress Péter, ott volt Beck Tamás, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke és Willy Tile- mans, a Belga Királyság magyarországi nagykövete is. A megnyitót követően a beruházásokról, a közlekedési, a vegyipari és a biotechnológiai együttműködés helyzetéről, lehetőségeiről tanácskoznak a magyar és a belga üzletemberek. Az Aszfaltútépítő Vállalat dolgozói rövidesen befejezik a 2. sz. főút Göd és Dunakeszi közötti szakaszának aszfaltszőnyegezését. S ha a Dunakeszin levő szakasz is elkészül, sok idegességtől mentesülnek az erre rendszeresen járó gépkocsivezetők. (Barcza Zsolt felvétele) Aszfaltszőnyeg. Árnyékban a háttéripar Fejleszteni, de nincs miből? Háttéripar nélkül nincs feldolgozó Ipar sem. Olyan közhely ez, amit mindenki ismer, mégis, a magyar gazdaság történetében egészen a hatodik ötéves terv időszakáig a szó eredeti értelmében is a háttérbe szorult az alkatrészgyártás. A hetedik ötéves tervben ismét cselekvési program készült a háttéripar fejlesztésére. Tartalmazza, hogy hol és milyen irányba kellene lépni, s hogy mindez mibe kerül. A baj csak az, hogy a központi pénzekből erre a célra már nem jutott. A programot tehát a vállalatok saját fejlesztési alapjaiból lehet csak teljesíteni. De éppen a háttéripari ágazatban igaz az, amit napjainkban mindenütt elmondanak, hogy nincs vagy alig marad pénz fejlesztésre az adók befizetése, a különféle kötelezettségek teljesítése után. Cikkünkben egyetlen vállalat, a Pest Megyei Fémipari Vállalat helyzetével, gondjaival ismerkedhetünk meg. S a későbbiekben természetesen folytatjuk a kérdezősködést másutt is, tudva azt, hogy egyetlen példa nem általánosítható — ámde lehet tipikus. Duplájára nőtt nyereség A Pefém nyeresége 1985- ben 1984-hez képest megduplázódott. Ennek egy része a gazdaságosabb, hatékonyabb munkából adódik, a másik hányada viszont a befektetések visszafogottságából. Ami már jelzi, hogy a látványos eredmények hátterében komoly gondok húzódnak meg. A forintokat ugyanis altkor kellett — és kell a jövőben is — megfogniuk, amikor égetően szükHétfőn, május 12-én a Lenfonógyár kultúrtermében, több mint száz résztvevővel megalakult Budakalászon a községszépítő baráti kör. — Miért most és miért ilyen formában döntöttek a megalakulás mellett? — kérdeztük a mozgalom egyik elindítóját, Harcsa Lajost. — Az elmúlt tíz évben szebbnél szebb új otthonok épültek, miközben a község ellátása, környezetének kialakulása akadozott, sőt... Eltűntek a gömbakácok a főutcáról, a burkolatok lassan tankcsapdákhoz hasonlóak, szóval a mi régi, tiszta, meghitt kis községünk elveszti jellegzetes arculatát. A végső lökést barátaimnak a kör megalakítására a teho adta. A kézhez kapott stencilezelt körözvény hivatkozott a rendelet adta lehetőségre, célként az iskola bővítését, öt kilométer út készítését és egy univerzális úttisztító gép beszerzését jelölték meg, s ehhez kérték az anyagi hozzájárulást. Azt, hogy ez konkrétan mit is jelent anyagilag, már nem részletezték. Pedig az emberek igénylik a tájékoztatást. Arról sem szólt a körlevél, hogy az öt kilométer út milyen utcákat érint., mikor indítanák a munkát, milyen burkolattal? Az emberek arról beszéltek, hogy a tisztítógép kilencmillióba kerülne, és a községben az apró bazaltkockás utakat is beleértve, megszámlálható szilárd burkolatú úttest van. Hát persze, hogv sokakban felmerült: minek ilyenre költeni, mikor nincs egy rendes közért. egyáltalán öt után bevásárlási lehetőség? Persze, nem szavazták meg a tehót. így nem. Egyesek szerint ez is biMegalakult a Budakalász baráti kör Arról sem szólt a körlevél... ségük lenne új gépekre, az elavult berendezések cseréjére. A tavalyi nyereségük — a mintegy egynegyed milliárdnyi árbevételből — 30 millió forint. A képződött amortizáció 5 millió forint. Ebből a vagyon-, a bér-, a kereseti és a felhalmozási adót kifizetve, illetve a most befejeződött energiaracionalizálási beruházásokhoz, plusz az üzemek felújításához felvett hitelek törlesztéseinek befizetése után mindössze 12 millió forint marad beruházásra. Mégpedig úgy, hogy 6—7 százalékos, tehát a népgazdasági átlagnak megfelelő keresetszint-növe- lést terveztek erre az évre, amit az eredményeiktől függően csak a második félévben kívánnak végrehajtani. A kétmillió forint nem éri el az amortizáció — azaz a gépek elhasználódása címén megtérülő jövedelem — felét sem. Mit lehet ilyenkor tenni? A nem könnyű kérdésre Garamhegyi Pétertől, a Pefém gazdasági igazgatójától vártunk választ: — Olyan termékeket kell keresnünk, amelyeknek akkora a nyereséghozamuk, hogy lehetővé teszik a lízinget. Azaz, úgy vásárolnánk gépeket, hogy a rajtuk gyártott termékekkel fizetnénk értük. Az idén, úgy tűnik, 5 millió forint értékben szerezhetünk be állóeszközöket ebben a formában. — Az elképzelés ígéretes, de vajon megvalósítható-e? — Nincs rá garancia, de keressük az ilyen termékeket. És többet már találtunk is. Az 5 millió forint ugyanis nem egy nagy üzletből, hanem soic kis üzletből jön össze. A Pefém gyáregységeiben persze nem egyformán érződnek sem az eredmények, sem a néhézségek. Hiszen más érvényes az alumíniumöntödére, mint a kovácsüzemre. Vegyük őket sorra! Az egyes számú gyáregységben a Pefém hagyományos termékei, a kézi- és gépi szerszámok, az esz- tergatokmányok és a kovácsolt áruk készülnek. Viszonylag kedvező ezeknek a termékeknek a piaci helyzete, a papíron jelzett kereslet itt évek óta meghaladja a gyáregység kapacitását. — De óvatosnak kell lennünk, mert nem biztos, hogy ezek az igények valósak, s hogy hosszabb távú fejlesztést alapozhatnánk rájuk. — teszi hozzá a gazdasági igazgató. A Pefém második egysége a sződligeti, alkatrészeket készítő gyár. Tavaly itt kezdték meg a Ganz-MÁVAG számára vasúti ablakok gyártását. Végül is jó üzlet volt az ablakgyártás ? Garamhegyi Péter szerint az első évben még nem, de az lenne a betanulás után. — Nem hozott ugyan nyereséget, de mivel eltartotta önmagát, és azáltal, hogy viselte a rezsi ráeső részét, megérte elvállalni. Nem bővül a termele's A dabasi gyáregység igen korszerű edzőüzeme a múlt évben termelt először, s az idén már a teljes kapacitását kihasználja a vállalat. Jóval több fejtörést okoz azonban az alumíniumöntöde. Termékei iránt a kereslet megcsappant, a versenytársak mellett nem könnyű a piacon maradni. Csakúgy, mint az ötös számú, veresegyházi gyáregységben, amelyik kimondottan a színesfém- és alumíniumöntésre épül. Legnagyobb vevőiket, a Magyar Hajó- és Darugyárat, valamint az Ikarust sikerült megtartaniuk, ám a termelés bővítése megoldhatatlannak látszik. Holott éveken keresztül éppen innen került a vállalati kasszába a legtöbb nyereség. S végül, de nem utolsósorban Szentendrén található a Pefém szolgáltató gyáregysége. Ugyanazt érzik, amit az építőipari szolgáltató vállalatok; csökkenő kereslet (szinte csak lakossági megrendelések, karbantartások, épü- letfelújítások), növekvő konkurencia mellett — kisszövetkezeteit, kisvállalkozások — csekély nyereségtartalom. Már gondoltak a gyáregység felszámolására is a vállalat vezetői, ámde egyelőre elvetették, mert számításaik szerint úgy még jobban ráfizetnének. Hiszen a gyáregység a jelzett gondok ellenére sem veszteséges. Átfogd szerv kellene? — A vállalat profiljában továbbra is a háttéripari tevékenység marad a döntő — szögezi le Garamhegyi Péter. — S bár az igaz, hogy rendkívül kötődünk a nagyvállalatokhoz, ez jelenthet némi biztosítékot is számunkra, amíg partnereink stabilan állnak a lábukon. FIáttéripar nélkül nincs feldolgozó ipar sem. De hogy miként lehet ez az ágazat érdekeltté a fejlesztések fokozásában — a megoldás egyelőre várat magára. Egyesek úgy vélik, ha a központi kalapból pénz nincs is erre, legalább egy átfogó, koordináló szervezet kellene, amelyik összegyűjti az igényeket és egyezteti a gyártók lehetőségeivel. Mások nem hisznek benne, hogy ez oldaná meg a problémákat. Véleményük szerint az adott szakmában dolgozók ugyanis jól Ismerik egymást — legalábbis hazai körben. — Nem valószínű, hogy a véletlen ismeretségekre lehet alapozni hosszabb távon is, de persze egy központi szervezet sem mindenható. Csak hát... akkor hol a megoldás? Ellcr Erzsébet natermek és a sportlétesítmények közösségi célokra is használhatók legyenek, megteremtve vagy bővítve az idősebbek és a fiatalok testedzési lehetőségeit. Az ifjúsági szekció hatékony közreműködésével pedig azt szeretnénk elérni, hogy kirándulásokkal, tájvédelmi feladatok szervezésével erősítsük az itt élő fiatalok érzelmi kötődését községünkhöz. Programok — Mi a legközelebbi konkrét program? — Június elején „juniálist" rendezünk az Omszki parkban. Délelőtt, főleg a gyermeknapokhoz kapcsolódva zenés vidám műsor, játékos vetélkedők, vásár, horgászverseny, délután fórum, amelyen a 2000-ig szóló, most készült fejlesztési tervet ismertetnénk, lehetőséget teremtve, hogy a rendezvényen részt vevő lakosság hozzászólhasson a jövő elképzeléseihez és elmondhassa a jelen gondjait. Erre a programra meghívtuk a község vezetőit, az országgyűlési képviselőket is. Utána pedig zene. tánc, folklórműsor, diszkó. kinek-kinek kedve szerint. Reméljük, sokan leszünk régi és új kalásziak s a kellemes vasárnap után az új ismeretségek tovább segítik a baráti kört, hogy mindany- nyiunk jobb közérzetéért eredményesen működhessen. Földi Péter szinte szemétlerakónak használja a történelmi helyet. Ha a meglévő falakat csak ötven centire kiásnánk és befüvesítenénk a területet, egy újabb színfolttal gazdagodna a Budapest környéki régészeti leletanyag, és az igen lelkes tanulógárda tagjai is éreznék, nem hiába dolgoztak, törte fel kezüket a kapa, ásó, a felnőttek megbecsülik fáradozásukat. — Megalakulásuk után már munkatervről is szó esett. Milyen megvalósítható feladatokat, célokat tűztek maguk elé? Kezdeményezések — A baráti kör legfontosabb feladatának tartja a lakosság jó kezdeményezéseinek kibontakoztatását, ötleteinek, észrevételeinek összegyűjtését, s azt, hogy a közösség véleménye — esetleges ajánlásukkal kiegészítve — valóban eljusson az illetékesekhez. Feladatunknak érezzük, hogy tevékenyen vegyünk részt a község fásítási programjában, környezetünk szebbé tételében, védelmében. Építési és sportszakbízottságot hoztunk létre, s Ifjúsági szekciót alakítottunk. Ezeknek feladata a nagyközség távlati fejlesztési tervéhez ajánlások kidolgozása, a teho sorsától függetlenül az Iskola bővítésének elősegítése a baráti kör közreműködésével. Szeretnénk elérni, hogy az iskolai torzonyítja, hogy a községi közösséggel nem lehet zöldágra vergődni, nem akarják a haladást. Mi meg úgy éreztük, hogy lehet is kezdeni, meg kell is. Tudtuk, hogy az egyesületi törvény lehetőséget biztosít ilyen jellegű baráti kör alakítására. Szentendrén meg másutt is vannak pozitív tapasztalatok ezen a téren. Tenniakarás — Hogyan kezdtek végül is hozzá? — Baráti alapon! Megkerestük a régi ismerősöket, osztály- és évfolyamtársakat, az ismert és tisztelt őslakosokat. Ezek a beszélgetések meggyőztek bennünket arról, hogy van energia, tenniakarás a kalásziakban. Hangsúlyozni szeretném, nem „ellentanácsot” akarunk létrehozni, hanem a magunk eszközeivel segíteni akarunk a község fejlesztésében, régi hagyományainak ápolásában, meglévő értékeinek bemutatásában. — Mondana erre konkrét példát? — Az iskola történelmi szakköre már évekkel ezelőtt feltárta a Kálvária-dombon a középkori templomromokat. A helytörténeti múzeum azonban nem patronálta a teljes feltárást, betemették, sőt a tanács engedélyével még vízvezetéket is vezettek át a területen. A hétvégi telkek tulajdonosainak egy része meg
