Pest Megyei Hírlap, 1986. május (30. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-14 / 112. szám
4 1986. MAJTJS 14., SZERDA Tudja, hová tartozik Konok szeretettel B eszélgetésünk huszadik percében be kellett csukni a jegyzetfüzetet. Emlékeztetőre, noteszra és tolira itt nincs szükség — gondoltam —, mert ezt a találkozást elfelejteni úgysem tudom. Gyakran hajlamos vagyok azt hinni, hogy okos. mások gondjaira is érzékeny emberek már csak romantikus hajlamú regényírók műveiben élnek. S azután, ahogy mégis összehoz velük a sors, magamra haragszom: hogyan képzelhettem ilyesmit?! Akadnak emberek, akikkel kegyetlenül bánik az élet. Olyasmit vesz el, amit visszaadni lehetetlen, s megnyugtatásul csak annyit mondhatunk: majd az idő hoz gyógyulást. Van, aki megkeseredik, csendesén befelé fordul, s akad olyan is, aki bánatából véve az energiát, szüntelenül környezetét marja. Cser Lászlóné egy harmadik kategóriába tartozik, Ügy emelkedett, ki a családi tragédiák sorából, hogy konok szeretettel te- s^i a dolgát^ Házasság és válás, élet és halál. Ezekkel, követkeményeivel foglalkozni, micsoda munkakör! Cser Lászlónénál alkalmasabb embert erre nem találhattak a szigetszentmiklósi tanácsnál. Huszonnyolc éve, hivatalsegédként lépte át először az intézmény kapuját. Aztán telt-múlt az idő, s átnyergelt: 1971- íg vitte az igazgatási ügyeket. Ekkor máshová ment dolgozni, de nagyon megbánta. Két év után már megint a tanácson volt „Számokkal, papírokkal foglalkozni, amikor emberekkel is lehet!" — mondja, mikor a rövid megszakításra gondol. Végérvényesen rádöbbent, hogy hová tartozik. Sziget- szentmiklóshoz, az emberekhez, gondjaikhoz. Cser Lászlónéval huszonnyolc esztendő alatt emelt hangon nem beszélt senki. Gyaníthatóan azért, mert. úgy tartja: ha látszólag a legapróbb üggyel jön is valaki, annak az a legjelentősebb probléma, hát úgy kell bánni vele. Ezért lehet az, hogy a tanács igazgatási előadóját a városban sok ezren ismerik, becsülik. Ezért lehet az, hogy reggelente kétszeres időt kell szánnia arra, hogy eljusson a munkahelyére, mert valaki mindig megállítja, utánaszól az utcán. A láthatás megállapítása, szabályozása a munkám szomorúsága — mondja, miközben eseteket sorol, ahol sikerült s ahol nem a megegyezést segítenie. Majd három évtized múltán sem tudja megérteni, hogy két elvált ember miért a törvény előtt huzakodik. A szülök feladata lenne, hogy elrendezzék ezeket a dolgokat. Igaz, fiatalon még másképp vélekedik erről az ember, mint később, tapasztalatokkal felvértezve. Az esküvők? Azok bennem élnek — mondja és sajnálja, hogy nem számolta meg, hány párt adott eddig össze. Maga is izgatottan készülődik minden alkalommal, tudva azt, hogy ez jelentős állomás az emberek életében. Mondani se kell: akadnak olyanok is, akiknek már a gyerekei is ő előtte kötöttek házasságot. De hát nemcsak eletek indulásának, hanem befejezésének is tanúja. Tegnap például három haláleset történt. Ahogy mondja: ezeken nehéz felülemelkedni, hiszen itt annyira együtt élünk. Nem szívesen beszél róla, másoktól tudom, hogyan vállalta fel egy szellemileg visszamaradt férfi istápolását. A családja nem törődik vele, talán szégyellik. Cser Lászlóné osztja be a nyugdíját, ad rá tiszta ruhát, vendégeli meg egy-egy tál étellel. M ondom, erről nem szívesen beszél, inkább arra az esküvői meghívóra fordítja a szót, amit nemrégiben tett elé egy ifjú pár. Ez az idézet volt rányomtatva: Légy szives, szelídíts meg engem. Találónak érezte a sorokat, mert ilyen munícióval kell a házasságnak nekiindulni. Szerinte különösen a feleségen múlik, mennyire tartozik egybe a család. Szigetszentmiklóson régen azt mondták a nőkre: azért van nagy kötényük, hogy mindent eltakarjon. Cser Lászlóné másképp formálja ezt a gondolatot: nem kell mindent eltakarni, hanem asszonyi ésszel elrendezni, hogy a szeretet uralkodjék a családban. KL. A módszer egyedülálló Gabonasilók - kötélen Tudjuk, hogy vannak érdekes foglalkozások, hogy vannak különleges szakmák, de amikor ezekről van szó, nem gondolunk például a Panteon Építőipari Kisszövetkezetnek arra á brigádjára, amelynek tagjaival a minap találkoztunk. Mindenképpen beillenek pedig a fentebb említett sorba. Hogy miért? Azért, amit csinálnak — s ahogyan csinálják. Kilencen vannak. Az aszódi malomnál lestük el munkájuknak egy-egy pillanatát. Egyetlen nap alatt emelték a helyére a malomüzem hat — egyenként ezer tonna űrtartalmú — gabonasilóját, bevallásuk szerint egyedülálló módszerrel. A technológia? Szakmai titok. Annyi biztos: a daru emelte 11 tonna önsúlyú alumínium tartályokat egy-egy szál kötélen könnyedén irányították a helyükre. A betonlábakon, betontalapzaton álló silók üzembe állításával a malom raktári befogadóképessége összesen 20 ezer tonnára bővül. A hatalmas tartályok a helyükre kerülnek. (Barcza Zsolt felvételei) Javította az értékesítés feltételeit Terjeszkedik a virágpiac Nyolc-tíz ismertebb névnap, illetve virágvásárlásra inspiráló ünnepünk van egy évben, amikor ugyancsak ki kell nyitnunk a pénztárcánkat, ha ajándékozni akarunk. Pedig óriási előrelépést jelentett fővárosi, sőt országos viszonylatban is a virágpiacon, hogy másfél évvel ezelőtt megnyitotta kapuit a Floracoop Virágcsarnok. Az alapító társtulajdonosok, a szövetkezetek és a vállalatok virág-nagykereskedelmi és -elosztó tevékenysége mellett az új csarnok a legkorszerűbb piaci igényeket is kielégíti. Es ami a legfontosabb, működésével kulturáltan és szervezetten biztosítja a termelői érdek- védelmet, valamint piac- és árszabályozó szerepet tölt be. Ezek után talán meglepő a kérdés: kik és miért elégedetlenek a Budaörsi út mentén húzódó jellegzetes narancs- sárga színű pavilonok üzemeltetőivel, miért neheztelnek rájuk az arra lakók? Igaz, csupán 8—10 alkalom van egy évben — nőnap, anyák napja, nagyobb névnapok —, amikor a hétköznapinak majd harmincszorosára nő a forgalom a csarnokok körül. Mégis, akinek ilyenkor kell a kora reggeli órákban a főváros felé autóznia, vagy akár a 40-es buszon utaznia, ugyancsak meggyűlik a baja a közlekedéssel. A jövő-menő, várakozó kistermelők, illetve kiskereskedők autói kaotikus állapotokat teremtenek az említett útszakaszon. Amúgy sem vagyunk híresek közlekedési morálunkról, de ilyenkor az útnak ezen a részén szinte elszabadul a pokol. Egy átlagos nap délelőttjén kerestük fel a Floracoop igazgatóját, Vida Józsefet. A csarnokok és a szabadtéri elárusítóhelyek környékén most rend és tisztaság uralkodott, a reggeli csúcs már rég befejeződött. az autóparkolók is üresen árválkodtak. — A virágcsarnok hivatalosan hajnali 4-től 8-ig tart nyitva, pontosan a reggeli közúti zsúfoltság elkerülése miatt hoztuk előre fél hatról a kéz dést — mondja Vida József. — A termelők már hajnali kettőkor megkezdik a kipakolást, a nyitás előkészületeit. ^Idebent a telepen 208 fölfestett, klasszikus értelemben vett parkolóhely van —, de a csúcsidőben 600-mál is több gépkocsi várakozik kapun belül. — És akik már nem jutnak be...? — Ok azok az áruért érkező kiskereskedők, akik a közúton többnyire szabálytalanul várakoznak. — Kinek lenne feladata enyhíteni ezen a helyzeten? — Sajnos, ebben a témában nem túl nagy az egyetértés a Floracoop alapító tagjai és a kiskereskedők országos szervezete között. A társulás 18 virágtermelő nagyüzeme saját erejéből hozta össze azt, ami most van. Ez a piac javította az értékesítés feltételeit, a kockázatból azonban illenék a kiskereskedőknek, illetve a KíOSZ-nak is vállalnia valamit. Most a kiskereskedők jogosan kifogásolják; akkora a termelői piac, hogy nekik már nem jut hely parkolni a felvásárlás közelében, ezért szorulnak az utcára. Egyébként a Budaörsi út ezen szakasza a Fővárosi Tanács közlekedési fennhatósága alá tartozik... — Mégis, mit terveznek a nehézségek enyhítésére? — Tavaly nőnap óta érlelődik a gondolat a változtatásra, és született is égy tanulmány a bővítésre. A kivitelezési terveket épp a napokban kaptuk kézhez. Most már csak össze kell szedni a megvalósításhoz szükséges 40 millió forintot. Tizenkilenc már megvan belőle. A Fővárosi Tanács és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium is ígért támogatást. A bővítést három ütemben szeretnénk végrehajtani. Ez év júliusaugusztusban indulna az építkezés. Csakhogy addig is lesznek virágos ünnepek, s félő, ha az illetékesek sürgősen nem intézkednek a közlekedési rend megváltoztatásáról, akkor akár súlyos balesetek is előfordulhatnak. Antal Piroska Fejlődő gyógy-idegenforgalom Hasznos termálvizek Hazánkban az utóbbi években — központi és helyi forrásokból egyaránt — mind több pénzt fordítanak a termál- és gyógyvízkincs kiaknázására, az erre települő idegen- forgalmi létesítménvek fejlesztésére. A tapasztalatok szerint a hazai vendégek mellett a Magyarországra érkező külföldi turisták jelentős része — csaknem egynegyede — is kipróbálja vizeink fájdalmat enyhítő, gyógyító, pihentető hatását. A gyógyvendégek az átlagosnál hosszabb időt töltenek Magyarországon, több idegenforgalmi és egyéb programon vesznek részt, többféle szolgáltatást igényelnek, s ez különösen kedvező a bevéte lek szempontjából. A gyógy-idegenforgalmi fejlesztések egyik célja, hogy a már meglévő üdülőhelyeken javuljon a kereskedelmi és vendéglátó hálózat színvonala, bővüljenek a szolgáltatások, a vendégeknek a kezelésen túl alkalmuk legyen sportolni, kirándulni. szórakozni is. Ezekre a fejlesztésekre általában a helyi, vagyis a tanácsi és a vállalati források nyújtanak pénzügyi fedezetet, de a szélesebb kört érintő, országos jelentőségű korszerűsítési, beruházási elképzeléseket az Idegenforgalmi Fejlesztési Alapból is támogatják. Az új gépsoron Pax-műszak m % * 1 jr I > . a mm Egy műszakban 35 ezer darab Pax betétet készít emberi kéz érintése nélkül a Pevdi szentendrei írószergyárának új betétgyártó gépsora. A gépet Mcrgancz István felügyeli. (Erdősi Ágnes felvétele) Milyenek a nők a volánnál? Sírnak, de van önkritikájuk Az utóbbi években egyre nő a személyautók száma hazánkban is. A statisztika adatai szerint ma már minden harmadik magyar család autótulajdonos. Régen volt, amikor népes tömeg csodálta a pöfögő, nem túl gyors ősmodelleket. Akkor még egy női vezető csodaszamba ment. Ez ma már egyre megszokottabb lát- , vány. Több érintettet kérdeztünk meg Nagykörösön, mi * a véleménye a nő autóvezetőkről. Beton a talapzat A 'Ns \ \ 1 •< :• WJL Kötelekkel irányítanak — Az elméleti tanfolyamokon másként viselkedik-e a nő, mint a férfi? — kérdeztem Bakos Péter KRESZ-oktatót. — De még mennyire másként! — Először is, nem hiányoznak, aztán szorgalmasak és lelkiismeretesek az anyag elsajátításakor, vagyis rendszeresen tanulnak. Ez a férfiakat (kevés kivétellel) nem jellemzi. így bizony nem ritka, hogy a KRESZ-vízsgán több nő megy át, mint férfi! Jó pár évvel ezelőtt a 30—40 éves korosztály volt nagyobb számban, ma már a 17—30 év közöttiek vannak itt zömmel. Ök életkoruknál fogva gyorsabban sajátítanak el új ismereteket és a vezetéshez szükséges képességek tekintetében is eredményesebben oktathatók. Mivel gyakorlati — tehát közúton való — oktatást is végzek, elmondhatom, hogy ha az alapokat segítjük jól elsajátítani, többségük ügyes, körültekintő és figyelmesen megfontolt vezető lesz. Talán egyéniségükből adódik, hogy ritkán válnak durva, erőszakos, felelőtlenül vagánykodó vezetőkké, így inkább irányíthatók a defenzív vezetés technikája felé. Berente Antal gyakorlati oktatót a legjobbkor kérdeztem a női vezetőkről, hiszen találkozásunkkor éppen egy női tanulóval érkezett az óra végén. — Hatodik éve főállásban ez a foglalkozásom. Tanítványaimat tekintve soha nem voltak előítéleteim. Ennyi idő után az ember egy-két találkozás után meg tudja ítélni, hogy kinél milyen haladásra számíthat. A nők azonban több meglepetést okoznak. Ha jellemezni kéne őket a gyakorlati munka során, én úgy tapasztalom, hogy zömmel félénkek, bátortalanok, sok biztatást igényelnek. A kis kudarcok is nagyon letörik őket, tapintatosan kell segíteni nekik az önbizalom visszanyerésében. Nagy részük még akkor is vesz tízhúsz órát pluszban, ha arra már az én meglátásom szerint nincs szükségük. Nagyon komolyan veszik a vizsgát, és emiatt jobban izgulnak, mint a férfiak. Néhányszor éppen emiatt ejtenek sok hibát. A nők többsége rendszerint többet tud, mint amit a vizsgahelyzetben produkál. A férfiaktól eltérően sikertelen szereplés esetén önmagukat okolják, elismerik a hibákat, s természetesen sokan el is sírják magukat. — Mik a tapasztalatok a közutakon közlekedő női vezetőkről? — kérdezem Módra György őrnagyot, kapitányságvezetőt. — A nők az esetek többségében nem veszik kellemetlen tolakodásnak az időnkénti közúti ellenőrzéseket. Általában udvariasak, készségesek és együttmüködőek. Virtuskodás, fölösleges vagánykodás száguldozási mánia nagyon ritka közöttük. Fontosnak tartják a biztonságot, a fegyelmezett magatartást a közlekedésben, így lényegesen kevesebbet szabálytalankodnak. 1984/85-ben a városban női vezető balesetet nem okozott. Korábbi években ittas női vezető alig fordult elő. sajnos az utóbbi időben erre — kevés számban ugyan, de — akadt példa. — A kocsi sok esetben kö- ös szerzemény, így férj, feleség használja. Vajon a nők csak vezetik vagy gondozzak is a kocsikat? — faggatom Ábel Miklós autószerelőt. — Még ma is ügyfeleim 90 százaléka férfi. Ök az esetek többségében elég jól megjelölik a hibaforrást, vagyis több-kevesebb műszaki ismerettel rendelkeznek. Nőben én még ilyennel nem találkoztam. Ezek persze körösi tapasztalatok. Országosan azért biztosan vannak kivételek. A nők jobbára a kocsi külső, belső tisztaságára igényesebbek, az ilyen jellegű gondozást szívesebben végzik. Ha útközben lerobbannak, rendszerint segítőkész férfiakat keresnek. Harmincas zsigulis férfi: — Én nem bánom, ha vezetnek, de én azt szeretem, ha se előttem, se utánam, se mellettem nem vezet egy sem. Fiatal trabantos férfi: — Ha egy nő egyedül vezet, jó közlekedési partner. De ha férfi ül mellette, nagy ívben elkerülöm, mert rendszerint vezetés közben kritizálják, ettől ideges lesz, s abból csak baj lehet. Negyvenes skodás férfi: — Nálunk ez nem probléma, a kocsi megvételekor egyszerre lett jogosítványunk. Feleségem néha túlzottan óvatos, s ezzel inkább zavarja a közlekedés ritmusát. Az, hogy vezetni tud, az egész család számára hasznos. Gyakorlat teszi a mestert — tartja a mondás. A legtöbb nö ma már, ha jogosítványt szerzett, használni is akarja a kocsit. Ahhoz, hogy jó vezető legyen belőle, volánhoz kell engedni, s ez nem puszta furikázási igény, hanem komoly segítség a napi feladatok végzésében, amelyben a kényelem jelentős időmegtakarítással párosul. Szendrődi Judit
