Pest Megyei Hírlap, 1986. május (30. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-10 / 109. szám
J98G MÁJUS 10.. SZOMBAT Lejárt a garancia, mire kicsomagolták... A szennyezett víz csordogál Akárcsak a Luca széke, olyan lassú a többmillió forintos beruházás megvalósítása. Évek óta halljuk, hogy készül, alakul a budakeszi iszapégetö, de ma sem jutottak tovább két tíznapos próbaüzemnél. Illetve hat napja — kis megszakítással — ismét munkába állt a berendezés. A több millió forintos beruházás történetét hallva kinyílik a bicska az ember zsebében. Emberi felelőtlenség, kényelmesség, valami elképesztő lassúságú csigatempó lehet a késedelem oka? Nehéz most már ezt kideríteni, hiszen annyi résztvevője van az ügynek, mint égen a csillag. Tizenkilencen Köztudott, hogy a környéken három szanatórium, a MÁV, a Fodor és a Korányi hulladéka érkezik erre a területre. Különösen a Korányiból kikerülő, esetleg tuberkulózissal fertőzött anyagok feldolgozását, illetve hatástalanítását szolgálta az 1960-ban létesült szennyvíztisztító telep, ahol a keletkezett iszapot dréncsövezett szárítóágyakba engedték kezdetben. Ennek az a lényege hogy a lyukacsos rendszeren besűrűsödik a szilárd hulladék, és az elfolyó vizet visszaemelik a tisztítórendszerbe. Azonban egy idő után kiderült, hogy a szárítóágyak nem töltötték be hivatásukat, mert eliszaposodott a terület. Átmeneti megoldásként tavakat létesítettek és deponáló lerakóhelyeket. Annál is inkább szükség volt erre a megoldásra, mivel időközben csatornázták a községet, s a lakótelepről és a faluból ideérkezett a település szennyvize is. Űj, korszerű eljárást kellett kitalálni, s végül az iszapégető megvalósítása mellett döntöttek. Ennek gondolata 1975 körül merült fel, s 1978-ban a Fővárosi Csatornázási Művek, mint beruházó, felvette a kapcsolatot a svájci Ghelfi céggel, amely e témában a világon is, de Európában mindenképpen az egyik legismertebb vállalat. Hogy kronológiai sorrendben haladjunk, meg kell említeni a tervezés és a szerződéskötés időpontját. E szerint 1979 második negyedévében megegyezett a beruházó a svájci céggel, s az esztendő IV. negyedére megrendelték az égetőmű berendezését. S ahogy annak lennie kellett, a Ghelfi le is szállította határidőre az égetőt. A csatornázási művek fő- vállalkozónak a Szellőző Műveket kérte fel, amely összefogta a tizenkilenc (!) alvállalkozót. Az építési munkák egy részét a csatornázási művek mélyépítési főosztálya végezte, egy-két alvállalkozó részvételével. Meglehetősen komótosan fogtak hozzá a munkához a kivitelezők, ami ha máshol nem, hát ott igazán lemérhető, hogy az időben leszállított drága svájci berendezés darabjai, amelyekért kemény dollárokat kellett kifizetni, három (!) esztendeig ki sem kerültek eredeti csomagolásukból. Aztán mire leszedték róluk a papírt, nem volt, aki üzembe helyezze azokat, egyáltalán beszerelje a működésük helyére Nem mintha a Ghelfi nem vállalta volna a beüzemelést, hiszen ez része volt az eredeti szerződésnek, csakhogy ehre az egyezmény értelmében huszonnégy hónapon belül kellett volna sort keríteni. Ugyanis kétesztendős garanciát vállaltak a svájciak Annyi alvállalkozót foglalkoztatott már eddig is a Szellőző Művek, hogy eggyel több vagy kevesebb, igazán nem volt feltűnő. így jutottak el a leninvárosi Naturál gazdasági munkaközösséghez, amelynél talán senki nem ismeri jobban hazánkban a Ghelfi égetőit. Annak idején ők állították üzembe a Tiszái Kőolajipari Vállalat öt giga- kalóriás égetőjét, s oly nagy szakértelemre tettek szert, hogy ma is, akárhol épít ilyen berendezést a Ghelfi, mindig □ leninvárosiakat kéri fel szerelésvezetőnek, beüzemelőnek. Két esztendővel ezelőtt, mikor a hosszan elhúzódó kivitelezés okait kutatva Budakeszin Vörös Istvánnal, a szennyvíztisztító telep vezetőjével beszélgettem, azt mondta: — Nem most kell jönni, amikor már ég a ház, hanem 1980-ban kellett volna utánanézni a dolognak. Bár ez igazából nem is a sajtó feladata. Téli szünet Ha akkor égett a ház, vajon most mit csinálhat, hiszen még ma sem működik a berendezés. Az októberi tíznapos próbaüzem után a leninvárosiak ugyanis kénytelenek voltak leállítani az egész gépezetet. Vajon miért? Erre Seres László, a Naturál szakembere, egyébként a leninvárosi égető művezetője válaszolt: — A Pest Megyei Tanácsi Tervező Vállalat nem tervezte meg a vezetékek fagyvédelmét, s voltak olyan csőszakaszok, amelyekben a lappangó víz az első fagy beálltával megdermedt. Ezért kénytelenek voltuk októberben leállítani a berendezést, s idén tavaszai újraindítani. Tehát most üzemel az égető, de miért csak hat napja? Kozma Sándor, a Fővárosi Csatornázási Művek szennyvíztechnológiai osztályának munkavezetője, a budakeszi telep egyik gazdája: ■— Az egyik ventillátor magas hangja rendkívül irritálja a környéken élőket. Igazuk is van, hogy szót emeltek ellene, hiszen üdülőkörzet ez a vidék, s a völgyekben többszörösen visszaverődő hang kellemetlen zaj az itt pihenők, lakók számára. — Ezek szerint most — a már nagyon, de nagyon elkésett — üzemindítást két tényező, a fagyvédelem hiánya és a zajártalom akadályozza. Ismét kell várni egy-két esztendőt, vagy történik végre valami ? — Mind a két akadály elhárítására elkészültek már a tervek, s reméljük, hogy időben végeznek a kivitelezők — válaszol Kozma Sándor — Most május van. Októberre működnie kellene a hőszigetelő rendszernek, hiszen, ha akkor nem indul el, ismét szünet lesz a télen. — Két héttel ezelőtt jelezte a szigetelés kivitelezője, a Villamos Állomás Szerelő Vállalat, hogy a munkálatokhoz szükséges anyagok beszerzési ideje fél esztendő. — S utána jön még a szerelés? Mindenki talál állást Munkában a gyógyszerészek Az idén végzett gyógyszerészek többsége már elhelyezkedett. A 133 pályázó közül 118-an találtak megfelelő munkahelyet, a vállalatok, gyógyszertári központok 315 állást hirdettek meg. Az iparban 29-en helyezkedtek el. Az adatok szerint gyakorlatilag korlátlanok az elhelyezkedési lehetőségek. Jelenleg két egyetemen képeznek gyógyszerészeket, az évi 200— 200 hallgatónál többet azonban e két intézmény — a budapesti és a szegedi — nem képes felvenni. Ugyancsak gond, hogy nincs elegendő számú, megfelelő alap- képzettséggel rendelkező jelentkező sem. A gyógyszerészet kevéssé vonzó, az emberek többsége csak elárusító tevékenységként észleli ezt a munkát, s az anyagi megbecsülés sem jobb más diplomás szakmákénál Az egészségügyi tárca — jobbítandó a helyzetet — a tervidőszak végére növelni kívánja a képzésben részt vevők számát. Ily módon 20—40 hallgatóval több készülhet fel a gyógyszerészi hivatásra. — Igen, de az már csak három hét, ha nem akadályozza semmi. Reméljük, most az egyszer nem lesz késés és valóban lesz hőszigetelés még a fagy beállta előtt. Bár igaza lenne Kozma Sándornak! A hangszigetelés a Szellőző Művek feladata. Németh István, a vállalat fővállalkozási irodájának vezetője a következőt ígérte: — A szolgáltató leányvállalatunk lesz a kivitelező, s felelősséggel ígérhetem, hogy még az idén elkészülünk a zajszigeteléssel. Ha hinni lehet az égető megvalósításában közreműködőknek, rövidesen teljes üzemben dolgozik a berendezés. Miért e szkepticizmus? A berendezés leszállításának határidejét alapul véve már hat esztendeje üzemelnie kellene az égetőnek! Hat esztendeje! Bár erről elhangzott egy-két ellentétes vélemény, de hallgassunk meg egy szakembert. Ismét Seres László: — Mikor 1982 végén bekapcsolódtunk a munkálatokba, már tetemes volt a csúszás, s hiába honosítottuk a Ghelfi terveit, valahogy nem aka- ródzott előbbre lépni a csatornázási műveknek. Saját tapasztalataim szerint ezt egy esztendő alatt el lehetett volna indítani. A leninvárosi égető kapacitása ennek a többszöröse, s mégis az első kapavágástól jóformán másfél év alatt elkészült. Kecskeméten egy hasonló teljesítményűt hét-nyolc hónap alatt helyeztünk üzembe. Dollár, forint Különösebb kommentárt nem kell fűzni a történtekhez. Csupán még néhány adatot sorolunk. Csaknem százmillió forint értékű a beruházás, s csak a Szellőző Művek részesedése ebből majd’ ötvenmillió. S még ezután jön a bendezés ára, amit kemény dollárokban kellett kifizetni, s utána a megrendelők megfeledkeztek róla, s hagyták, hadd patinásodjon a modern s a kor igényét minden szempontból kielégítő berendezés a raktárban. Mi ez, ha nem felelőtlenség?! S adódik a kérdés: a népgazdaságot ért kárért ki viseli a felelősséget? A szennyezett víz még most is vígan csordogál, s megsemmisítése nincs megoldva, csupán a deponálása ... F. A. M. Dugvány perlitben A Kertészeti Egyetem Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetének miklóstclepi állomásán fejlesztették ki azt a szőlőszaporítási módszert, amellyel két év helyett két hónap is elég a szölovesszők szaporításához. A szabványnak megfelelő vesszőket tápanyag nélküli perlitbe dugvá- nyozzák, ez segíti elő a gyökérképződést. Ezzel a módszerrel a dugványok már két hónap múlva kiültethetők. Korszerű, kényelmes Bevált a kishajó Nemrégiben bocsátották vízre — mint megírtuk — a Pest Megyei Révhajózási és Hajóépítő Vállalat műhelyében készített három kishajót, s máris újabb három építése van folyamatban. Ezekkel fokozatosan felváltják a több mint negyedszázada szolgálatban levő. kiöregedett típusokat. Az új kishajó nemcsak felépítésében. technikai megoldásaiban, hanem az utasok kényelme szempontjából is korszerűnek számít. Az átkelőforgalom lebonyolítására, hosszirányú hajózásra és kisebb kompok továbbítására egyaránt alkalmas. Az 1984- ben gyártott 38 személyes Szilast továbbfejlesztve. a mostani kishajók 45 személyt tudnak szállítani. Pontosan annyit, amennyi egy Ikarus- busz befogadóképessége. A Horányban épített kishajók egy országos kishajó alaptípusaként is szóba kerültek. Ennek lehetőségeit most vizsgálják a Közlekedési Minisztériumban. HÉT HÍRE JÓ BÓR © Országos kisüzemi innovációs és háttéripari kiállítás nyílt meg a fővárosban. © A Veszprémi Vegyipari Egyetemen rendezték meg az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vállalatainál dolgozó mérnökök 25. továbbképző kurzusát. © Megkezdte munkáját Kecskeméten az a növény egészségügyi szakrendelő, amely a kistermelőknek, a hobbikert-tulajdono- soknakr ad felvilágosítást, tanácsot. © A hét híre az is, hogy Budapest adott otthont az allergológiai és immunológiai nemzetközi konferenciának. Tudjuk, nem tudjuk, hisz- szük, nem hisszük, a valóság nem sok ügyet vet rá, mit ismer, miként vélekedik az átlagember. A szakterületek birtokosai ugyanis mind tudományos, mind köznapi tapasztalatok alapján azt állítják, hogy az élővilágban seregnyi faj, fajta található, melyek egy-egy jellemzőben messze túlhaladják az ember környezettűrő képességét, teherbírását, ám a jellemzők összességét tekintve, nincsen társa az embernek. Harminchét országból ezer- háromszáz szakember jött össze arra a konferenciára, amelynek témája az allergiás, valamint az immunológiai megbetegedések helyzete, azok kezelésének korszerű módszertana. írhatnánk, szakmai belügy ez, nékünk, -köznapi embereknek mi közünk hozzá? Nem több, „csupán” annyi, hogy a megye szakrendelőintézeteiben folyamatosan emelkedik az allergiás eredetű megbetegedésekkel jelentkezők száma. Igaz, az orvos elé kerülők döntő többsége — ez a tapasztalat — nem tudja, baja valójában honnét, miből ered. A magunk laikus okosságával honnét is sejthetnénk, a légzőszervi allergiás megbetegedéseknek listavezetője az asztma ...? Rácsodálkozunk a tényre, az asztma allergia? Igen, az. Sajnálatosan nem a néhány közül való, hánem a rengetegből egy. A szaktudomány már nem százas, hanem ezres számokkal jelöli a különféle allergiás megbetegedéseket...! Szó szerint is, átvitt értelemben szintén, úgy látszik, egészen jó bőrből készültünk, ha ennyi mindent elviselünk. Szó szerint is, hiszen az allergiák kedvelt terepe a bőr. S átvitt értelemben megint igaz a megállapítás bőrünk jóságáról, mivel a légzőszervektől a szemészeten át a neurológiáig, a gyógyászat szinte minden részterületén jelen vannak ezek a bajok, orvosra, medicinára várva. Erősen vitatkoznak a szakemberek azon, vajon napjainkra a felderítés lett-e hatásosabb, avagy az allergiás és autoimmun betegség a t#bb, s véljük, laikus bátorsággal, talán is-is a válasz. A megyében például az iskolaorvosi vizsgálatok — egj( esztendőre kiterjedően — azt állapíthatták meg, hogy az orvos elé került általános iskolai első osztályosoknak a tíz százaléka (!) szenved a szem és védőszerveinek valamilyen megbetegedésében. Persze, e bajok nem kizárólag allergiás eredetűek, ám java részben oda sorolandók. Amint pontos tükre a környezet és a jó bőr — ha még jó bőr — egyre nehezebb ösz- szeférésének az a tény is, mely a megye szakmunkás- képző intézeteinek harmadik éves hallgatói között lefolytatott orvosi vizsgálatok megállapítási közül emelendő ide példaként. Minden száz, doktor elé került gyermek közül nyolcnak volt valamilyen gombás fertőzése! Ami bizony már ahhoz a határhoz sodor bennünket — gyermekekről lévén szó —, hogy felülvizsgáljuk, valóban olyan jó bőr a — képletes és valódi — bőrünk? S akkor még szóba sem hoztuk — ezeknek is gyarapodik a számuk — az élelmiszer-túlérzékenységből származó bajokat, holott gyerek és felnőtt egyaránt szenved azoktól. Laikusként eljut oda az ember — a szakember persze nem fogalmazhat meg így egy kérdést, ilyen tudománytalanul —, hogy töprengeni kezd: az élővilág ennyire ellenségesen viseltetik urával (?) szemben?! Vagy ez a furcsa úr esetleg a maga óvatlan, át nem gondolt, a jövőbeni hatosokat fel nem mérő cselekedeteivel szinte kihívja maga ellen a rontás fekete seregeit? A megyében az üzemorvosi hálózat eléggé sziszifüszi küzdelmet folytat — nemcsak az iparban és az építőiparban, hanem a mező- gazdaságb n, a közlekedésben is — a foglalkozási megbetegedések okainak felderítésére, az okok megszüntetésére. Gyakran találkoznak azonban szembe a keserű igazsággal az orvosok: maguk a veszélyben lévők hárítják el az okos tanácsot, a hasznos eszközt, kímélő módszert. Lehet, hogy nem a bőrünkkel van baj...?! Mészáros Ottó Kéri György vezérőrnagy, az MHSZ főtitkára mondott beszédet. Mellette (balról jobbra) Tringer Gyula ezredes, a főtitkár helyettese. Rónai Árpád, a megyei pártbizottság osztályvezetője és Rozgonyi Ernö- né dr„ a szentendrei városi pártbizottság első titkára nagy megyei titkár vezetésével az MHSZ nagyon sok Pest megyei vezetője és aktivistája is. Kéri György vezérőrnagy, a Magyar Honvédelmi Szövetség főtitkára ünnepi beszédében megemlékezett a győzelem napjának jelentőségéről. Az izbégi vetélkedő évről évre mintegy betetőzése annak a versenysorozatnak, amelyet a tartalékosok az üzemekben, városokban és megyékben vívnak azzal a céllal, hogy fegyverismeretből, lőelméletből és lövészetből gyarapítsák tudásukat. Így hát természetes, /hogy az ünnepi megnyitóra felsorakozott csapatok között ott voltak a főváros és valamennyi megye küldöttségei, de az MHSZ testvérszervezetei: a csehszlovák SVAZARM, a lengyel LÓK, továbbá a szovjet déli hadseregcsoport, az NDK és Kuba nagykövetsége is elindította csapatát. A társ fegyveres testületek: a néphadsereg, a BM határőrség és rendőrség, a munkásőrség, a Büntetésvégrehajtó A Pest megyei gárda a felsorakozott csapatok között Veress Jenő felvételei Intézet Országos Parancsnoksága, a vám- és pénzügyőrség verseny gárdája szintén folytatta részvételével a ha- nyományokat. Ezen a győzelem napja tiszteletére rendezett vetélkedőn tavaly és 1983-ban a Pest megyeiek kerültek élre, Cs. S. Pest megyeiek a csapatok között Nemzetközi vetélkedés ízbégen '/ A Magyar Honvédelmi Szö- t vétség tegnap Szentendre mel- í lett, az izbégi versenypályán V immár tizennegyedik alkalom- ^ mai rendezte meg a tartalékos / tisztek és tiszthelyettesek lö- í vészversenyének országos baj- V. nokságát. Pontosan nyolc órakor felcsendült a Himnusz, majd Tringer Gyula ezredes, az MHSZ főtitkárának helyettese köszöntötte a jelenlévőket. közöttük Fehér Béla munkásőr vezérőrnagyot, Rónai Árpádot, a Pest megyei pártbizottság osztályvezetőjét, Rozgonyi Ernőné doktort, a szentendrei városi pártbizottság első titkárát, a társ fegyveres testületek képviselőit és a külföldi vendégeket. Az eseményen természetesen ott volt Jant László őr-
