Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-07 / 81. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 81. SZÁM 1986. ÁPRILIS 7., IIÉTFÖ Az állatorvoslás helyzetéről (3.) Összevont ügyeleti rendszer Várospolitikai pártnapok Megvitatják a terveket A lakosság véleményét várják A városi tanács összeállítot­Tartsuk készenlétben Tűzvédelmi felhívás A tűzoltóparancsnokság fel­hívja a lakosság figyelmét, hogy a tavaszi időszakban nagy gondot fordítsanak a tűzvédelmi előírások betartá­sára. Minden tüzet azonnal jelen­teni kell a tűzoltóságnak, hogy szakszerű beavatkozással mi­nél hamarabb megtörténjen a tűz eloltása, mert a késedel­mes tűzjelzés súlyos anyagi kárral járhat. Erdőben, csemetésben és a hozzájuk tartozó területen, va­lamint az azoktól számított 200 méter távolságon belül nyílt lángot használni, tüzet gyújta­ni, égő dohányneműt vagy gyufát eldobni, az e célra ki­jelölt helyek kivételével nem szabad. Szabad tüzet gyújtani, tüze­lőberendezést használni, de csak úgy, hogy tűz- vagy rob­banásveszélyes ne legyen, szél­csendes időben, felügyelet mellett. A tüzelés, a tüzelőberende­zés használatának színhelyén olyan eszközt, illetve felsze­reléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz ter­jedése mégakadályozható, ille­tőleg a tűz eloltható. Veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs, a tüzet -azonnal el kell oltani. Véradás A Vöröskereszt ceglédi veze­tősége és a kórházban működő vertranszfúziós állomás városi véradónapot rendez á Kossuth Művelődési Központ B-épüle- tében április 9-én, szerdán 8- lól 16 óráig. Mindazokat a 18— 60 év közötti véradókat várják, akik egészségesek és hajlan­dók önzetlenül segíteni bajba jutott embertársaikon. A vér­adók véradás előtt étkezzenek és az átlagosnál több folyadé­kot fogyasszanak. A rádióban hangzik el Április 12-én, szombaton fél egykor hangzik el a harmadik műsorban, Dionüszosz köny- nyei címmel, Pálréti Ágoston beszélgetése a Cegléden élő dr. Surányi Dezső tudományos ku­tatóval. A téma: a szerző leg­újabb könyve. A felszabadulás óta egészen a hetvenes évek végéig önálló hatáskörrel tevékenykedett a ceglédi járás, a ceglédi városi és a nagykőrösi városi állator­vosi körzet, élükön egy-egy fő­állatorvossal. E három terület főállatorvosi teendőit 1978 óta dr. Faith István látja el. 1981 végén, 1982 elején napvilágot látott új állategészségügyi .jog­szabály révén lehetővé vált az állatorvosi ügyeleti szolgálat megszervezése — amit dr. Faith István vállalt magára és teljesített —, ez általános örö­möt váltott ki az állategészség­ügyi dolgozók körében. Hiszen addig az volt a hely­zet, hogy egyetlen állatorvos sem hagyhatta el a hét végén otthonát anélkül, hogy ne ag­gódott volna a négylábú és szárnyas jószágok, s gazdáik biztonsága miatt! E régen várt, nagyszerű jogszabálynak a mi­benlétéről, és alkalmazásának fél évtizedes tapasztalatairól kérdeztük dr. Faith Istvánt, a ceglédi állatorvosi kerület fő- állatorvosát. Megtalálja — A rendelet kimondta, hogy minél kevesebb helyen kell kialakítani az ügyeleti szolgálatot. Ennek megfelelően Pest megyében általában egy- egy állategészségügyi kerület­ben egy-egy ügyeletes kört ala­kítottak ki, de a ceglédi kerü­letben — amely magában fog­lalja Ceglédet, Nagykőröst és a két vonzáskörzet tizenegy köz­ségét — négy ügyeletesi kört szerveztem, hiszen a megye ál­latállományának nagyon jelen­tős része e területen található. Azóta a kerület lakói a négy körzetben egy-egy állatorvost találnak szolgálatkészen 48 órán keresztül hétvégeken, te­hát szombaton és vasárnap. A szervezésnél természetesen igyekeztem figyelembe venni a két város státusát; ily módon, ha a nagykőrösi térségben az ügyeletes éppen a szomszédos kisközség, Kocsér állatorvosa, akkor ő a vezénylésem értel­mében' 48 órán át a városi köz­ponti körzeti állatorvosi ren­delőben tartózkodik. Szolgálat Így a naponta 10—15 jószág­gazda helyben találja meg az állatorvost, es csak 1—2 kocsé- rinak keli a városba utaznia, vagy telefónálnia. Szerintem ez így méltányos, bár akadtak akik nem értettek egyet dönté­semmel. Így a mikebudai és a csemöi tanácselnök is kifogá­solta, hogy hét végén a gaz­dáknak messzire kell menniük állatorvosért. Én erre az észrevételezésre úgy reagáltam, hogy elmond­tam, az adott körülményekhez képest igyekeztem igazságosan megszervezni a szolgálatot — az állattartó és az állatorvos szempontjából is. Hiszen mind­két félnek vannak alapvető ál­lampolgári és emberi jogai, vagyis: az egyik fél elvárja a hatékony és gyors állategész­ségügyi Szolgálatot, az állator­vos pedig azt, hogy olykor ma­gánélete is legyen, még ha csak hét végén is! De ha jól belegondolunk ab­ba, hogy van valakinek egy, mondjuk, ötvenezer forint, ér­tékű jószága, szarvasmarhája vagy lova, tulajdonképpen nem nagy áldozatot hoz, ha elmegy a legközelebbi nyilvános táv­beszélő állomásig, s pénzért felhívja az állatorvost, vagy netán személyesen keresi meg a rendelőben, a szomszédos községben. Ügyhogy elmondhatom, 1982 óta az állatorvosi ügyeleti szolgálatra nem érkezett hoz­zám panasz. Igaz, a panaszok keletkezését a magam módján igyekszem megelőzni, például azzal, hogy egy-kettő híján 100 levelet küldök szét postai úton a kerületben, amelyben értesí­Április 4. ünnepe alkalmá­ból Cegléden a központi meg­emlékezést a Kossuth műve­lődési központban tartották — mint erről lapunkban rö­vid tudósításban beszámol­tunk. Az ünnepség bensősé­ges pillanata volt, midőn Évin Sándor vezérőrnagy, a Pest megyei pártbizottság tag­ja, beszédét befejezve, a Dó­zsa György laktanya tisztjei és katonái nevében a névadó kisméretű szoborportréját ad­ta emlékül a város lakóinak. Az ajándékot Bállá János, a városi pártbizottság első tit­kára vette át köszönő szavak kíséretében. A nagygyűlés kitüntetések átadásának is színhelyéül szolgált. Fekete Antal, a váro­si tanács elnöke ez alkalom­mal adta át a Cegléd városért emlékplakettet azoknak, akik kiemelkedően részt vesznek a város közéletében, és jelentős társadalmi munkával segítik előrejutását. Ebben az elis­merésben részesült Győré Sándor, nyugalmazott iskola­igazgató-helyettes, Joó Ágos­ton, a Mezőgép ceglédi gyáregységének vezetője és a Közgép ceglédi gyárának munkáskollektívája, melynek nevében a plakettet, a dísz­oklevelet és a szép , porcelán­tem magát a postát, a tanácso­kat, az állatorvosokat, nagy­üzemeket, vasútállomásokat és más intézményeket, gazdálkodó szerveket a következő hónap ügyeleti rendjéről. Ezeket az értesítőket, minden hónap hú­szadika körül kapják kézhez az érintettek, így van idő a tudo­másulvételükre. S éppen ezért, mert ennyire meg van szervezve az ügyeleti szolgálat, csak egészen kivéte­les esetben teszem lehetővé az állatorvosoknak, hogy a prog­ramot kéréseik alapján meg­változtassam. Hiszen, ha az ál­lattartó a programban meghir­detett helyen keresi az állator­vost, és ott csak egy cédulát talál, ráírva, hogy máshol, más az ügyeletes, akkor bizony jo­gosan bosszankodik, panaszko­dik a hiábavaló út, az elvesz­tegetett idő miatt. Aztán elmondta a főállator­vos, hogy a személyi állo­mány megfelelő, elég a har­mincegy állatorvos a kerület ellátásához, azonban a műszer­ellátás vétkesen rossz. Ugyan­is gyenge a műszerek anyaga és választéka, különösen sok baj van az injekcióstűkkel. Az egyszer használatos tűből ugyan kapnak rendszeresen, de az gyenge, hajlékony, egyene­sen nevetséges beoltani vele mondjuk egy nyolcmázsás bi­kát, átdöfni a másfél centis bőrét, s közben arra is vigyáz­nia kell az állatorvosnak, hogy a bebemót jószág el ne tapos­sa a lábát. Talán Pesten... Előfordult már, hogy a jász- karajenői állatorvos 120 kilo­métert autókázott a főváros­ba, de az egyetlen állatorvosi műszerboltban rendre elutasí­tották igényét. Némi. túlzással mondva már ott tartanak az állatorvosok, hogy bicskával fognak operálni, vágni! A jó minőségű svéd és norvég esz­közök, műszerek behozatalára pedig semmi kilátás nincs, azok valutáris kihatása miatt. Ezeket a negatívumokat fi­gyelembe véve pedig megálla­pítható, hogy ez a jelenség rontja az egyedi állatorvoslás hatékonyságát. Aszódi László Antal Vége vázát Vincze János gyáregy­ségvezető vette át. Kovácsné Szabó Veronika városi népfronttitkár a Haza­fias Népfront Országos Taná­csa által adományozott Kivá­ló társadalmi munkáért ki­tüntetést nyújtotta át a Ceg­lédi Parképítő és Kertészeti Közüzemi Kisvállalatnak a település szépítésében kifej­tett önzetlen tevékenységéért. A szakember-utánpótlás érdekében az 1986—87 -es tan­évben segédedzői tanfolyamot szerveznek asztalitenisz, atlé­tika, birkózás, cselgáncs, eve­zés. kajak-kenu, karate, ké­zilabda, kosárlabda, labdarú­gás, lovas, ökölvívás, sakk, sportlövő, tollaslabda, torna, úszás és tenisz sportágakban. A felsoroltakból is kitűnik, hogy bőven van lehetőség a választásra; akik kedvet és tehetséget éreznek az edzői munkához, azok kiválaszthat­ják maguknak a legkedvezőb­bet. A jelentkezési lapokat — la elképzeléseit Cegléd hete­dik ötéves tervére vonatko­zóan. Mielőtt, jóváhagyás vé­gett a városi tanács testületé elé terjesztik, véleményt kér­nek róla1 a lakosságtól. Tucat­nyi munkahelyen rendeznek ezzel kapcsolatban tanácsko­zást, ahol ki-ki elmondhatja véleményét, közérdekű javas­latot tehet, s ezeket figyelem­be veszik, mielőtt véglegesen formába öntik a tervjavasla­tot. A várospolitikai pártnapok helyszíneit. időpontjait és előadóit az alábbiakban kö­zöljük: Toldy Ferenc Kórház, ápri­lis 8. 14 óra. Fekete Antal, a városi tanács elnöke. Volánbusz, április 10. 9 óra. Berla Ferenc, a városi párt­bizottság titkára. • Kossuth Tsz, április 14. 15 óra. Szűesne Pálóczi Julianna. a városi pártbizottság politi­kai munkatársa. Lenin Tsz, április ti. 15 óra. Joó Ágoston, a Mezőgép ceglédi gyáregységének igaz­gatója, a Cegléd városért ki­tüntetést kapta. — Egyik alkalommal a 'kór­házban dolgoztunk. Mint min­dig, akkor is a munkavéde­lemmel kezdtem. Emberek er­re vigyázzanak, azt ne csi­nálják. Kész. Mindenki vé­gezte amit kellett. És mi tör­tént? Beleléptem egy rozsdás szögbe, ami építkezésből ottfe­lejteti lécből állt ki. Mindjárt ellátták a sebemet, tetanusz­injekciót kaptam. Aztán ter­mészetesen folytattam a mun­kát, ahol abbahagytam. Ebben nem ismerek tréfát. — 1956-ban került Abony- ból Ceglédre. Üj vezetőként milyen feladatok várták? — A mezőgazdaság nagy­üzemi kialakítása. Szorgal­maztam a tfáktorőki kombáj­nok bevezetését. Majd az ak­kori gépállomás átalakulása után az élelmiszergazdaságok: hús- és konzervipar gépesíté­sét kezdeményeztem. Szállító- eszközök gyártásával a nehéz fizikai munka megkönnyíté­sét, vagy a húsiparnál a ma- gaspálya-rendszer készítését. A Közgépnél eltöltött 10 év alatt a város iparosításának kezdő’ lépéseit tettük meg. Na, persze, nem volt könnyebb az a politikai ’ munka sem. amit a 60-as évek elején a városi pártbizottság titkáraként kel­lett megoldani a termelőszö­vetkezetek szervezésekor. — Milyen létesítmények ki­vitelezésében vettek részt kol­lektívái? Ön csak irányított, vagy kétkezi munkásként is serénykedett? — Többnyire talajmunkákat végeztünk, elsősorban utcák készítésénél. Csupán néhány ezek közül: Mező, Széchenyi, aztán a Cholnoky. A kórház­ban a baleseti sebészet kór­termeinek korszerűsítése és segédeszközök gyártása is a nevünkhöz fűződik. Sőt, a kül­ső lépcsőrendszer kivitelezése szintén ránk vár. Mivel gya­korlatias vagyok, ezért nem­csak irányítok. Sosem riadtam vissza a fizikai munkától. A munkatársaimat ez minden­képpen inspirálja. — Vezetőként mért karolja fel a társadalmi munkát? Hisz valahol egy kicsit az ön­zetlenség a vállalata zsebére is megy. amelyek beszerezhetők a sportfelügyelőségen — április 30-ig kell beküldeni. Azok a t8—45 év közöttiek próbálkoz­hatnak, akiknek legalább, ál­talános iskolai végzettségük van, továbbá erkölcsileg és egészségileg alkalmasak. Városunkban lehet jelent­kezni a labdarúgó játékveze­tői tanfolyamra is. A határ­idő április 7. Bővebb felvi­lágosítást a városi sportfel­ügyelőségen (Cegléd, Kossuth tér 1.) adnak. r. l. Fekete Antal, a városi tanács elnöke. Ceglédi Állami Tangazda­ság, április 10. 14 óra. Sós János, a városi tanács elnök­ié lyettese Évig. április 15. 14 óra. Pod- maniczki . István, a városi pártbizottság titkára. Közgép, április 10 14 óra, Sós János, a városi tanács el­nökhelyettese. Május 1. Ruhagyár, április 17. 13 óra 30 perc. Fritsné Tóth Anikó, a városi pártbi­zottság politikai munkatársa. Pedagógus, április 16. 16 óra, Mészáros iskola, Sós Já­nos, a városi tanács elnökhe­lyettese. Penomah, április 10. 13 óra 30 perc. Balta. János, a városi pártbizottság első tit­kára. Magyar—Szovjet Barátság Tsz növényháza, április 8. 14 óra. dr. Horváth Géza, a vá­rosi tanács vb-titkára. MÁV. április 15. 15 óra, dr. Horváth Géza, a városi tanács vb-titkára. — Örülök, ha egy gonddal kevesebb lesz Cegléden. Veze­tőként erre az átlagosnál na­gyobb lehetőségem van. Mért ne tegyem? Legyen az iskola, kórház, mozgássérültek 'cso­portja. vagy sportegyesület. Amikor a segítségemet kérik, olyan jó érzés igent mondani. S ezt megtehetem, mert egy megbízható kollektíva áll mö­göttem. — Ha tovább kellene adni az érmet, kinek a nyakába akasztaná? — A szocialista brigádjaim­nak adnám. Bennük eddig még egyszer sem kellett csa­lódnom. — Rengeteg idejét áldozta és áldozza fel. Hogy viseli ezt a családja? Jut-e idő a ma­gánéletre? — Megvallom, volt olyan eset, mikor a feleségem nem nagyon örült, hogy már megint társadalmi munka miatt megyek el otthonról, holott lenne mit csinálnom a házunk táján. Azért valahol belül ^ mindig elfogadja és megérti a nyiizsgölődésem. Van egy 400 négyszögöles ker­tem, modern felszereléssel, cse- pegtető-rendszerrel működik. Nos, az ottani tevékenykedés számomra a pihenés, feltöltő- dés az újabb feladatokra. Egyébként büszke vagyok az almára, ami nálam terem, ex­portra kerül 80 százaléka. De bőségesen jut belőle az uno­káimnak is. Fehér Ferenc Görcs Kétségtelen, hogy a pa­sas lezavart már egy-két flaska bort, de ennek elle­nére agyilag nincs még baj nála. Félrecsapja sapká­ját, s érdeklődve! szólítja meg a mellette elhaladó fickót, aki láthatóan fur­csa testtartással megy. — Aranykoma, téged mi lelt, tán összerántott a görcs? — Pajtás, tudod, a jó csödör is vagy megvakul, vagy megsántul, vagy a fe­ne eszi meg. — Tán lumbágód van? — A francokat. Szomba­ton és vasárnap ástam a hobbin. Télen nem gyako­roltam. s valahogy most nem tetszett a derekam­nak. — En már bejárattam az enyémet. így aztán az ásástól nem roggyanok meg. legfeljebb a borocs­kától. Majd örül az asz- szony, amikor hazamegyek. F. F. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. Ez­úton mondunk hála» köszönetét mindazoknak, akik a felejthetet­len jó férj, édesapa, nagyapa, SZEBENI ANDRAS temetésén részt vettek, sírjára koszorút, virágot helyeztek és mély gyá­szunkban velünk együtt éreztek. A GYÁSZOLÓ CSALAD. ISSN 0133—a«0O (Ceglédi Hírlap) Vizsgára gördülő járművek A CAT bedet köz­ponti telepén léte­sített műszaki vizsgáló állomáson a Pest Megyei Közlekedési Fel­ügyelet munkatár­sai naponta átla­gosan ötven gép­jármű műszáki vizsgáztatását végzik. A tangaz­daság járművei­nek műszaki fe­lülvizsgálását, szervizelését is megoldják. Pest megye távolabbi részeiből is érkez­nek fogyasztás- mérésre járművek. Felső képünkön korszerű műszerrel vizsgálódik Káló- zi Sándor. Bene Zoltán és Pánczél Nándor — alsó képünkön — IFA tehergépkocsit vizsgáztat. (Apáti-Tóth Sán­dor felvételeit Emlékül a lakóhelynek Dózsa szobra ajándékba Edzőket képeznek Várják a jelentkezőket Jó érzés igent mondani

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents