Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-30 / 101. szám

Építőipar és verseny izgalmas kérdésnek, de csupán egy népgazdasági ágazat belügyének gondolhat­nánk napjaink legaktuálisabb építőipari jelenségét, a ver­senyt. Ám ha belegondolunk, hogy lakásvásárlóként és -használóként. nyaralóépítő­ként vagy egy közmütársulás tagjaiként is kapcsolatban ál­lunk az építőiparral (az anyag- és .szerkezetgyártók­kal, a kivitelezőkkel, az épí­tési hatósággal), beláthatjuk, hogy a verseny léte és hatása befolyásolja mindannyiunk gazdálkodását. Igaz. az építési ágazatban is heves viták zajlanak az új­fajta, vállalkozói szemléletről. Érthető, hiszen a verseny megjelenésével egy időben szinte teljesen megváltozott a korábbi gazdálkodási rend. A verseny megjelenésének az adta az első lökést, hogy a beruházás korábbi gyakor­lata teljesen az ellentétébe csapott át: néhány évvel ez­előtt még a megrendelők ki­lincseltek a kivitelezőknél, akik kényelmes pozíciójukban — hiszen válogathattak a megbízók között — csemegéz­hették ki a számukra legelő­nyösebb ajánlatot. Ám az építési piac beszű­külése azt jelenti, hogy keve­sebb a fizetőképes megrende­lés, és most már az építőipari vállalatoknak kell fölkeres­niük és megszerezniük a mun­kát adó beruházókat. Ebben a pozícióban pedig már nem­igen lehet válogatni, hanem a hasonló helyzetben levő és szaporodó létszámú verseny­társak ajánlatát is figyelve, lehetőleg alacsony árral igye­keznek megszerezni a felada­tot. Elmondani nem sok idő, de a valóságban nem egyik pil­lanatról a másikra történt, hogy kialakult az építési piac és a verseny. A gazdálkodás­nak ez az eleme ráadásul me­rőben új az építők és a meg­rendelők számára. S nemcsak azért, mert szokatlan maga­tartást követel meg, hanem azért is. mert az irányítás módszere és eszközei is gyö­keresen megváltoztak. Koráb­ban felső utasításra működ­tek' és mozdultak a vállala­tok. Ma azonban közvetetté, indirektté vált az irányítás módja, s nem körlevelekből lehet kisilabizálni a követen­dő vállalati magatartást és stratégiát, hanem azt a sza­bályozórendszer közvetíti. Ez szabja meg a vállalatok moz­gásterét, ám hogy miképp él a lehetőséggel egy-egy cég, arra nincs egységes recept, azt mindenki maga dönti el. A verseny parttalan: szabá­lyai vannak, s lassan kiala­kul, rendes mederbe terelődik egyik látványos formája, a versenytárgyalás is. Egy mi­nisztertanácsi rendelkezés ér­telmében minden, kétmillió forintnál nagyobb értékű be­ruházásra kötelező versenypá­lyázatot kiírni. Az utóbbi há­rom évben csaknem a dupla jára emelkedett a meghirde­tett pályázatok száma, s kö zülük az eredményesen zárul­také majdnem hatszorosára. PERSZE. AKI NEM bízik a statisztika erejében, annak nem sokat mond ez a szám. S vannak. akik kétségbe vonják a verseny létét az építési piacon. Szerintük ma is nehéz rendes kivitelezőt ta­lálni. Általában a régi beru­házási előnyökhöz szokottak kívánnák vissza a korábbi gyakorlatot, amelyben előnyö­ket remélhettek a monopol- helyzetű beruházók és kivite­lezők. Erre ma már nincs jogi le­hetőség, szinte csak az indo­kolatlanul zártkörűen meg­hirdetett versenyeken lehet előre, a konkurenseket kizár­va eldönteni, ki kapja a megbízást. A versenyt tagadók másik érve, hogy nem beszélhetünk teljes körű fordulatról, az építési folyamat „közepén'’ kell csak igazából vállalkoz­ni. S ebben van némi igaz­ság. Az alvállalkozók még a régi módon szerzik az üzlete­ket, de ez nem központi el­határozásból van így, sőt, a generálvállalkozóknak joguk, hogy versenyeztessék az al­vállalkozók ajánlatát. Ehhez persze az is kellene, hogy le­gyen kit felkérni a pályázat­ra. ám a szakipar hagyomá­nyosan az építőipar szűk ke­resztmetszete. sok helyen még ők diktálják vállalkozásuk feltételeit. S ameddig keve­sen lesznek, gyökeres fordulat nem is várható. Segítséget ebben is a piac­tól remélhetünk. Attól a tör­vénytől, amelynek engedel­meskedve a vállalkozók átvo­nulnak a zsúfolt területekről azokra, ahol hiány mutatko­zik a szakemberekbeft. Egyik első jelét már tapasztalhatjuk is: a kisszervezetek megjele­nését. Persze attól még távol vagyunk, hogy egyensúly le­gyen a piacon, de a szabályo­zórendszer abba az irányba fejlődik, hogy a kereslet-kí­nálat összhangja kialakuljon és megerősödjön. Nemcsak a megrendeléseknél, hanem az áralkuban is. SOKAN TARTOTTAK és tartanak ma is a verseny ár­felhajtó hatásától. Egy nem­régiben lezárult piacfelügye­leti ellenőrzés azonban meg­állapította, hogy 225 létesít­mény közül csak 25 került több összegbe, mint a meg­hirdetése idején, 50-nél pedig kevesebbe. Ez azt jeltí, hogy az árak kezdik tükrözni a rá­fordításokat, a megbízók elis­merik a kivitelezők egy-egy speciális ismeretét is. Remél­hetően az építmények későbbi használói is elégedettek lesz­nek, pénzükért jó munkát kapnak. S ha ez így lesz, ab­ban nemcsak egy tisztessége­sen lebonyolított építési fo­lyamatot kell látni, hanem a verseny hatását is. Sz. K. '( Országos probléma a ^ sportéletben a szakember- ^ ellátottság. Ezért is volt jó ^ a nagykőrösi kezdeménye- £ zés, hogy kellő létszám í esetén a Testnevelési Főis- f. kólán és a Pest Megyei ^ Testnevelési és Sporthiva- ^ tál kihelyezett segédedzői ^ tanfolyamot indít. A tanío- í lyam az ősszel kezdődött. Az elméleti vizsgára —, ^ amely a TF kiküldöttjének ^ jelenlétében történt — két ^ alkalommal került sor, í amelynél figyelembe vették í a hallgatók munkahelyi, ^ egészségi és egyéb problé- ' máit is. A tanfolyam vezetője Bod- roghalmi János, a Nagykőrösi Konzervgyár Kinizsi Sport­egyesület ügyvezető elnöke volt. aki a sportpedagógia tantárgyat is oktatta egyben. Tőle érdeklődtünk az elméle­ti vizsgák után. — Kik voltak a segédedzői tanfolyam résztvevői? — Nemcsak városunkból és a körzethez tartozó Kőcserről és Nyársapátról, hanem Ceg­lédről is jártak át szombaton­ként a közel hét hónapig tar­tó foglalkozásokra, az Arany János Művelődési Központba. Ez mindenkinek kedvező volt, mert nem okozott munkahelyi problémát és útiköltség szem­pontjából sem volt mindegy, hogy Budapestre kellett volna utazniuk, vagy hogy ide jár­hattak. — Milyen tantárgyak voltak és kik voltak az előadók? Sikeres volt — A városban élő legjobb szakemberek adták át hivata­los és saját elméleti ismeretei­ket a résztvevőknek. A sport­pszichológiát és sportpolitikát Szőke Sándor városkörzeti sportfelügyelő, az edzéselmé­letet és módszertant Sziládi Frigyes testnevelő tanár, a gimnasztikát Deák György is­kolaigazgató. a sportegészség­tant pedig dr. Kulin Sándor sportorvos tanította a már említett tárgyon kívül. — Hányán és milyen sport­ágakkal foglalkozók vettek részt az írásbeli és szóbeli vizsgákon? — összesen 37-en és siker­rel vizsgáztak. A strandról öt úszómester, az MHSZ-lövé- szek régi hiányt pótolva tízen, a Kinizsiből három kézilab- dás, hét tornász, négy atléta és egy teniszező, asztalitenisz­ben a szakosztályvezető, egy birkózó, valamint egy Mészá­ros Tsz SK-beli tekéző mel­lett kilencen voltak a már említett három környező tele­pülésről, akik az atlétika, vízi- és kézilabda sportágakat kép­viselték. — Hogyan sikerültek a vizs­gák és kik voltak a legjob­bak? — A hallgatók átlagered­ménye a közepesnél jobb volt. A tenisz sportágat képviselő Ruzsinszky Zoltán, valamint a lövész Técsy Endre és Papp NAGYKOROS! A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 101. SZÁM 1986. ÁPRILIS 30., SZERDA Arany János Tsz, háztáji ágazat Osztják a rétet, a lucernást Testnevelést?) Nem ismerem a test­nevelés tantárgy követel­ményrendszerének az álta­lános iskola második osz­tályára vonatkozó részét, így — mi tagadás — csak feltételezésre vagyok utal­va. Ismerem viszont azon törekvéseket, hogy a tö­megsportot — egyáltalán a mozgást, az egészséges életmódot — támogatni kell. igazat adtam tehát fiamnak, aki az egyik nap váratlanul bejelentette, szeretne valamiféle külön- tornára járni. Este azonban elszontyo­lodott képpel bandukolt haza. s még rágóval sem lehetett jobb hangulatra deríteni. „Képzeld, apa, azt mond­ta a bajuszos tanár, hogy én gebe vagyok, az ala­kom is rossz, velem nem érdemes foglalkozni.” Nem tudom, az emlí­tett bajuszos tanár nyolc­éves korában izompacsirta volt-e. Azt viszont tudom, ha annak idején ilyen „ta­nárral” találkozik, bizo­nyara megutálja a test­nevelést, a mozgást. Azóta újra együtt foci­zunk. Mellesleg: nekem se voltak sokkal különb test­nevelőim ... B. O. Felkészültek A május elseje megünnep­lésére felkészült a város. A központi ünnepséget dél­előtt 10 órai kezdettel a Pál- fája erdőben tartják. Ugyan­csak május elsején nyílik meg a városi strandfürdő, amelyet a nyitásra szépen rendbehoz­tak. A Cifrakert is várja a lá­togatókat. A tormási bisztró dolgozói az idei május elsejét is sze­retnék vendégeik számára emlékezetessé tenni. Az ünnep délutánján 17 órára vidám ut­cabálra invitálják a táncolni vágyó körösieket. A reggelig tartó rendezvény színhelye most is a bisztró autóparkoló­ja lesz, ahol .Jaksa Zoltán, a népszerű kecskeméti lemezlo­vas szolgáltatja -majd a talp­al á valót. Mostanában az Arany Já­nos Termelőszövetkezet ház­táji ágazatában is alaposan összefutott a tennivalók soka­sága. A napokban fejezték be a 200 hektár összterületű ház­táji földek, és bérlemények tavaszi szántását, ezt követően a kukorica vetéséhez fognak a gépek. Ebből a növényből minöss2e 23 hektáron termesz­tenek a tagok, a többi terüle­tet változatos növényfajokkal hasznosítják majd. Mi lesz a további feladat? Erről kérdez­tük Boros Jánost, a háztáji ágazat vezetőjét. Fogynak a tehenek — Április 26-án megkezd­jük a mintegy harminc hek­tár körüli lucernás kimérését. Első nap a háztáji iroda szom­szédságában levő föld kerül mérőszalag aló, 29-én és 30- án pedig az Abonyi úttól nyu­gatra levő parcellákat osztjuk. A korábbiakhoz hasonlóan idén is jut mindenkinek elegen­dő — sőt több — lucenrnaföld, kívánság szerint akár két hold területet is igényelhetnek. Mi­vel a Ludas dűlőben is tele­pítettünk lucernából egy jó­kora darabot, így a távoli ta­nyák lakóinak sem kell mesz- szire járniuk a takarmányért. Miután ezzel is végeztünk, május" közepe körűi a legelők kimérése kerül sorra. — A kaszálók iránt milyen az érdeklődés? — Kevés új jelentkező van, most is inkább csak a regi jószágtartók veszik igénybe a gyepeket, amiből összesen 250 hektárt tervezünk kiosztani, a tavalyival megegyező térí­tés ellenében. Úgy tűnik, a csordajárásra is valamivel ke­vesebb állatot fognak majd kihajtani, a tehenek száma ha lassan is, de évről évre csökken. Az idősebb állattar­tók belefáradtak a munkába, a fiatalok meg nemigen vál­lalják e sok gonddal, lemon­dással járó foglalatosságot. Az idén úgy 100—110 körül ala­kul majd a két csorda állomá­nya. Kihajtó út — Ha már mindez szóba került, tájékoztatásul szeret­ném elmondani, hogy április 28-tól kezdjük meg a díjbesze­dést, s május 10-én hajtunk az alszegi, 12-én pedig a kür- tilaposi csordajárásra. A vá­rosi állattartók most gondban vannak egy kicsit, mivel az Árbóz utcát gázvezeték építé­se miatt nem vehetik egy ideig igénybe a kihajtáskor állataik. Ezért úgy tervezzük, hogy a Zrínyi és Várkonyi ut­cák folytatásaként a legelte­tési területig kihajtó utat lé­tesítünk. A Szolnoki utcától délre eső portákról a szokott útvonalon haladhat az állat­sereglet. — A tenyésztőkkel hogyan alakultak mostanáig a szerző­déskötések? — A szarvasmarha eseté­ben nagyjából a tavalyi szin­ten vagyunk, sajnos a serté­sekből. úgy néz ki, nem tu­dunk annyit felvásárolni. Idő­arányosan olyan 10 százalék körüli visszaesés tapasztalha­tó. Ennek okairól már máskor is beszéltünk, a tenyésztők úgy érzik, nincs meg a kellő biztonságuk a zavartalan munkához. lobb minőség — A szövetkezet tud-e segí­teni ez ügyben szerződő fe­lein? — Mindenesetre tettünk már lépéseket, terveink között szerepel egy táp- és takar­mánybolt megnyitása. Erre valószínűleg június első nap­jaiban kerül majd sor. — Az árut honnan szerzik be? — A Herceghalmi Állami Gazdaság keverőüzemétől. Ez egyébként az egyik legmoder­nebb ilyen üzem az ország­ban. A lényeg az, hogy kíván­ság szerinti receptúra alapján állítják össze a keverékeket, s egy esztendeig garanciát vállalnak minőségéért. S tő, hogy a termékekért nem kér­nek a szokásosnál magasabb árat. Emellett a Dél-Somogyi Állami Gazdasággal is íelvesz- szük a kapcsolatot, pnnan is közismerten jó minőségű áru érkezik mindig. Bízunk benne, hogy mihamarabb valóra vál­nak elképzeléseink, s egy lé­péssel előbbre jutunk e sok gazdát érintő minőségi prob­lémák megoldását illetően. My. J. Tűzvédelmi tájékoztató A tűzoltóparancsnokság fel­hívja a város lakosságának figyelmét, hogy nagyobb gon­dot fordítsanak a megelőző tűzvédelmi előírások betartá­sára. Minden keletkezett tűzesetet azonnal jelenteni kell a tűz­oltóságnak, hogy szakszerű beavatkozással minél hama­rabb megtörténjen a tűz ol­tása. mert a késedelmes tűz­jelzés súlyos anyagi kárral és tragédiával járhat. Negyven­a tanfolyam György voltak a legjobbak. Ök és mindannyian sokat fej­lesztették tudásukat és új megvilágításban is látják a sportelméletet. A legújabb és legkorszerűbb sportpolitikai és szakmai és várható fejlesz­tési irányelvekről kaptak tá­jékoztatást. A Politikai Bi­zottság határozataival, a sza­badidő- és diáksport fejleszté­si irányával is tisztában van­nak. — Vannak-e olyanok, akik máris kamatoztatják új tudá­sukat? — A Kinizsi több káderét tanulmányi szerződés kereté­ben anyagilag is segítette és segíteni fogja a nyári kötele­ző gyakorlati táborokban, amelyekre már sportáganként kerül sor. Hatójukat máris al­kalmaztuk a Kinizsi új edző­jeként. — Lesz-e ilyen sportos tan­folyam még Nagykőrösön? — Városunkban három év múlva szándékozunk újabb kihelyezett tanfolyamot indí­tani. Jól sikerült a kihelyezett se­gédedzői tanfolyam. Remél­jük, hogy a fejlődőben levő városi sportélet tovább profi­tál belőle és hogy a jövőben több sportsikernek lehetünk tanúi Nagykőrösön, és von­záskörzetében egyaránt. Sulyok Zoltán nyolc órán belül még az elol­tott tüzet is be kell jelenteni a tűzoltóparancsnokságnak. A propán-bután gáz hasz­nálatára vonatkozó előírásokat szigorúan be kell tartani. A tömlős csatlakozással üzemelő háztartási fogyasztó berende­zést a használó ötévenként kö­teles a KOLOR-szerviznek be­jelenteni. mert a pb-gáz be­rendezéseket időszakosan el­lenőrizni kell. Összeszerelés­kor, amikor felhelyezik a pa­lackot fogyasztó készülékre, szappanos oldattal ellenőriz­zük, nem folyik-e a gáz. A tömörségi vizsgálat nyílt lánggal szigorúan tilos és élet- veszélyes. Propán-bután gázfo­gyasztó berendezést nem sza­bad elhelyezni és üzemeltetni olyan helyiségben, amelyből olyan mélyebb szintű helyiség nyílik, amelyben akna. csator­naszem vagy pincelejárat van. A palackot csak nyomás- csökkentővel lehet üzemeltet­ni, hiba esetén szakembert kell hívni. A tűzvédelmi szabályok megtartása az állam és köz- biztonság védelme és fenntar­tása körébe tartozó feladat és mint ilyen, kiemelten fontos. Ezért a tűzvédelmi szabályo­kat mindenkinek meg kell tar­tani anélkül, hogy erre külön felhívták, figyelmeztették vagy felszólították volna. Aki a tűzvédelmi szabályokat megszegi,- azt felelősségre von­ják. Tűzoltóparancsnokság A nagyteremben: Vaskos tré­fa. Színes, szinkronizált olasz filmvígjáték. Előadás 6 és 8 órakor. A stúdióteremben: Várlak nálad vacsorára. Szí­nes, szinkronizált amerikai filmvígjáték. (14 éven aluliak­nak nem ajánlott!) Fél 6-kor. Vasalnak és csomagolnak Műszakonként mintegy 400 darab fehér köpenyt, nadrágot va­sal ki Huszár Sándorné a Hattyú Textiltisztító Vállalatnál. Tóth Józsefné és Hcrczeg Franciska szortírozza, csomagolja a kitisztított fehérneműket az expediálóüzemben. Naponta mintegy 7 tonna tiszta lepedő, törülköző és sok más ruhane­mű hagyja el megtisztulva az tizemet. (Iiancsovszki János felvételei) ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents