Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-30 / 101. szám

1986. Április 30., szerda 5 Kultúrpolitika és kényszerűség Önfenntartó művelődési házak .A művelődési házak egy idő óta önfenntartásra kénytelenek 0 törekedni. Így van ez rendjén, már azért is, mert a közpénz ^ nem arra való, hogy elherdáljuk, mégis két kézzel szórtuk ^ olykor. Rizikó nem volt, hiszen mindent meg tudtunk magya- ^ rázni. Jobb híján ráfogtuk sikertelenségünket a lakosság í igénytelenségére, érdektelenségére. Most bezzeg az, ami nem y megy, azt ne erőltessük elve is érvényesül majd. Mégsem já emiatt fáj a népművelők feje, hiszen az élelmesebbje többféle A módon is kasszíroz (pl. bérleti díjakból, tanfolyamokból). In- 0 kább attól félnek, hogy a méregdrága szórakoztató műsorok y. elviszik a hasznukat. Miként lehetséges, hogy ráfizetésessé £ váltak az esztrádprogramok, könnyűzenei koncertek még Pest ^ megyében is, holott a főváros közelsége jelentősen csökkenti a ^ szállítási és utaztatási költségeket? Kiállítótér me kb ől Karakteres köztéri Ésszerűtlenül Hivatásos művészek fellépé­sei háromféle módon szervez­hetők:' rendezőirodák segítsé­gével, magánszervezők közre­működésével és személyes is­meretség alapján, közvetlenül az előadókkal megállapodva. Tény, hogy nem csupán a tégla és a kutyakozmetika ára emelkedett, hanem mindenne­mű művészi, vagy annak ne­vezett produktum díja is; egyes esetekben a megfizethe- tetlenség határáig — már ami o szűkebb bukszájú intézmé­nyeket illeti. Nevezzük nevén a gyereket: a községi művelő­dési házakról van szó. Feltételezhető, hogy a ren­dezőirodáknak is egyre nehe­zebb a dolguk. Különösen a komolyabb műfajok, előadó­estek szervezése okozhat ne­hézségeket. Talán ezért is ajánlják valamennyit szinte önköltségi áron. Az igyekezet elismerést érdemei. Más a helyzet a slágercikkekkel. A show business az utóbbi idő­ben nem méltányolja kellő­képpen a művelődési érdeke­ket, pedig a szórakoztatás is a közművelődés része! Mai árait kizárólag gazdaságpoliti­kai szempontok — az extra haszonra törekvés — vezér­lik. Élvonalbeli művésznőnk koncertjének ára ötvenezer forint. Egy másik sztár-együt­tesünk csak ott játszik, ahol két fellépést is hajlandók le­kötni egy estére, nyolcvan- ezerért ... Ennyi pénzt pedig csakis nagyvárosi intézmé­nyek — és az a tíz-egynéhány sportcsarnok — tudnak kifi­zetni. Helytelenül gondolkodnánk, ha abból indulnánk ki, hogy bármilyen műsor kapható volt nyolcezerért, tíz évvel ez­előtt. Mint ahogy azon sem morfondírozhat egy művelő­dési ház igazgatója, hogy mi­ként emelhetné a jegyek árát a nyolcszorosára ... Ügy tűnik, hogy a sóbiznisz törvényei váltak ésszerűtlenül kegyetlenné az elmúlt másfél év folyamán. Éppen abban az időszakban tehát, amikor a Nők a pult mögött címmel 12 részes csehszlovák filmso­rozat indul a televízióban má­jus 6-án. Az új kedd esti so­rozat forgatókönyvírója és rendezője Jaroslav Dietl és Jaroslav Dudek. a nagy sike­rű Kórház a város szélén szerzőpárosa. Produkciójuk ezúttal ismét a mindennapok jól ismert helyszínén játszó­dik — egy prágai ABC-áru- házban —, s az élelmiszer-ke­reskedelemben dolgozók mun­káját és életét mutatja be. Fő­hőse egy kétgyermekes elvált asszony, s az érdekes, izgal­mas történet szálai a munka­helyi konfliktusok és a ma­gánélet problémái körül bo­nyolódnak. A főszereplő: Jiri- na Svorcová és Vladimír Men- sik. A sorozatot sikerrel vetí­tették Csehszlovákiában és számos szocialista országban, s annak idején hazájában el­nyerte „A2 év legjobb soroza­ta” címet. Ugyancsak májustól láthat­ják a tévénézők a világhírű rendező, Claude Lelouch film­jeiből összeállított sorozatot. Az „Egy férfi és egy nő" al­kotójának munkásságát be­mutató ciklus hét, 1966 után készült, mozifilmjét eleveníti fel. köztük a nálunk kevésbé ismert rendezéseit is. Elsőként az Egy férfi és egy nő című filmet vetítik, ezt követi majd a Csibész, a Smic, same, smóc, a Boldog új évet, az Egy má­sik férfi és egy másik nő, a művelődési intézmények mű­ködtetési költségei (is) Ugrás­szerűen megnőnek! Ma mar azok a Pest megyei művelődé­si hazak sem lauiatjak vendé­gül a joggal felkapott, vagy pénzzel a sneer csúcsaira íta- lornaszou előadókat, amelyek­nek eilogaanaió szinnaz.er- muk es tooo száz törzsvendé­gük van. pedig tel tuanáK ji- zetni a programok tenyieges Költségen! íme, egy színvona­lasnak minosítnecő műsor anyagi háttere: szállítás te­herautóval 50 kilométeres kör­zetben 2000 Ft. Két személy- gépkocsi 800 Ft. Három rakó­dó 1200 Ft. Hangmérnök oOO Ft. Fény- és hangteennikai bérlemény 5000 Ft. Egy nép­szerű eloado (piaion) gázsija 3000 Ft. A zeneszeke 1200 Ft/fő. A műsor reális ara te­hat 17—18 ezer forint. Egy ha­sonló program Pilisvörösvá- ron aláirt szerződése volt a kezemben a minap. A díszes papíron cégjelzés, 37 ezer fo­rint bruttó összeg és az átuta­lási bankszámiaszám. Semmi több. (A szervező szóban fel­sorolta ugyan a résztvevőket, de a gázsik ellenőrzésére, egy­általán: a pénzügyekbe való betekintésre nem volt módja a „vásárlóknak”.) T ehetségtclenség A magánszervezők komplett programmal együtt ajánlják a nagynevű művészt. A kísérő műsor többnyire siralmas, a kedves vendég mégis kényte­len végigszenvedni, a népmű­velő pedig kénytelen három­ezer helyett harmincezret fi­zetni. Mindez kinek kedvez? A népszerű előadónak bizo­nyosan, mert így , felléphet mindennap anélkül, hogy telefonügyeletest, vagy leve­lezőt, bonyolítót alkalmazna. A kísérő műsor szereplőinek is szerencséjük van, mert... Nos, rájuk egyébként senki nem kíváncsi. Csakhogy ők a szervezők! ök azok, akik há­zalnak a megyék intézményei­ben, majd megjelennek a programban is, mint artisták, humoristák, konferansziak, bűvészek ... ! Mivel jóval Robert és Robert valamint Az egér és a macska című pro­dukciók. Az elmúlt hónapokban sok­szor fájó szívvel és bosszan­kodva fordulhattak vissza a kapuból a messziről jött láto­gatók a kiírás láttán: bizony­talan időre zárva. A legjob­ban a múzeum gazdái sajnál­ták, hogy csalódást kellett okozniuk a nézőknek, de — úgy tűnik — érdemes volt vállalni az áldozatot. Mi is történt egy év alatt? A legnagyobb változás és egyben a legnagyobb munka a v illanyfűtés bevezetése volt. Akármilyen furcsán hangzik is, a régi épület nagy részében semmilyen fűtés nem volt. Az emlékszobákban cse­répkályhák adták a meleget. A villanykályhákhoz a mú­zeum teljes villanyhálózatát korszerűsíteni kellett, s egy­ben a kiállítótermek világítá­többen vannak, mint a kere­sett sztárok, nevezzük őket Kovácséinak. Kovácsék sok­oldalúsága parttalan. Előfor­dult, hogy más-más szerep­körben bizonyították ráter­mettségüket egyetlen előadá­son belül. Alkalmasint Ková­csék sógorai, komái, asszo­nyai, gyermekei, nagymamái is fellépnek — megannyi te­hetséges kutyakisérő, diszkó- táncos, énekes, vagy egysze­rűen dekoráció . .. Gyanítom, hogy az élni és élni hagyni törvénye, a te- hetségtelenséget támogató hu- mánum(?) sokba kerül a mű­velődési házaknak. Nem be­szélve arról, hogy mi történik a színpadon, művészet címén! A népművelő pedig dühöng és szégyenkezik, hiszen az igé­nyesebb néző őt tartja műve­letlennek, amiért megvette az előadást. Személyes ismeretség nyo­mán, ésszerű áron jönnek lét­re olyan programok, amelye­kért a közművelődési dolgozó vállalhatja a felelősséget. A szakmabeliek Jól tudják, hogy bármely műsorfüzet ötperces tanulmányozása után nem csupán az állapítható meg, hogy mekkora az intézmény színházterme, milyen jól sza­bott a költségvetése, a lakos­ság miféle szórakoztatási for­mákat és műfajokat szeret, hanem az is, hogy a népmű­velő ismeretsége mennyire széleskörű. Személyes kapcso­latoknak köszönhetően voltak és lesznek olyan felejthetetlen előadások, mint Sinkovits Im­re, vagy Jobba Gabi estjei, a Kaláka-együttes, Berki Tamás, vagy Kamilla és Lala forró hangulatú találkozói. Oka van ennek is: a magukra adó mű­vészek nem állnak szóba há­zaló szervezőkkel, a zsebükre adó hakni-kötödék pedig nem keresik a színvonalas, éppen ezért nem mindig tömegsikert feltételező előadókat. Kiszolgáltatottság Nyugtalanítóan alakul a községi művelődési házak helyzete és azokkal a falvak­ban lakók kiszolgáltatottsága. Az ország anyagi gondjait is­merjük, okait is igyekszünk megérteni, hogy változtatni tudjunk azokon. Ha a honi gazdasági problémákat nem titkoljuk. sőt, elismerjük, hogy a művelődéspolitikai cé­lok megvalósítása is sokkal nehezebb lesz a jövőben, ak­kor a közvetítő rendszerek hiányosságait kihasználó vám­szedőkről sincs okunk hallgat­ni. Felelősséggel kell bánnunk az értékekkel. Ám ennek ará­nyában a közvetítés minősé­gére, módjára is figyelnünk illenék, kivált akkor, ha az áru tárgya a kultúra. sa is megoldódott. A neoncsö­veket nagy teljesítményű ref­lektorok váltották föl. A ré­gi ház hajópadlója nem egé­szen sértetlenül vészelte át a háborús éveket. Egyes helye­ken teljesen elkorhadt, kicse­rélése időszerűvé vált. Az épület hátsó szobái, a hajdani mellékhelyiségek nem bizonyultak túl ideális kiállí­tótérnek, ezért kis átalakítás­sal tágas, levegős termet hoz­tunk létre. Így az időszaki ki­állítások sokkal színvonala­sabb környezetben jelenhetnek meg. A hajdani garázs, a ké­sőbbi vetítő is barátságosabb belsőt kapott. A megfelelő vi­lágítás felszerelése lehetővé teszi kisebb grafikai kiállítá­sok rendezését. Nyáron a sza­badiskolások munkáiból kí­vánnak bemutatni itt néhá­nyat. Természetesen folytatják ? Domonkos Béla szobrász- ^ művész tárlata az MSZMP ^ Érdi Városi Bizottságának '/, székhazában tekinthető 3 meg május 15-ig. Domonkos Béla munkásból lett művész. Fölemelkedésé­nek szerves részét képezte mindaz, amin ifjúsága évei alatt keresztülment; a korai félárvaság, a szegénység. Kő­bányában dolgozott, majd la­katos lett, később hosszú ideig gyári munkás volt. Pátzay Pál fedezte fel tehetségét, kima­gasló mintázókészségét, ö irá­nyította, támogatta. Tekintélyes utat tett meg Domonkos Béla, s miközben szüntelenül előrehaladt, ma­gasra érkezett. Budapesten született 1934-ben. Évtizedek óta Érden él és alkot: tele­hintette köztéri szobrokkal az országot. Érden avatták fel Virágot tartó kislány-át, Taksonyban Taksony fejede­lem mellszobrát, Kiskunlac- házán Gárdonyi Géza és Mun­kácsy Mihály portréi láthatók az általános iskolákban. Mivel rendkívül karakteresek a szobrai, megbízást kapott Nagy Lajos. Vida János, Gá­bor Andor, Gereblyés László arcmásainak elkészítésére. Ezek Apostagon és Budapes­ten öltöztetik fel a köztere­ket szellemiséggel. Az első Németh Lássló-szobrot is ő mintázta, amely Ráckevére került, az Ady Endre Gimná­ziumba. Más alkotásai Kapu­Pátzay Pál a filmvetítéseket, de alkalom- adtán klubbá, képzőművész­műhellyé szeretnék alakítani a helyiséget. A megszépült épület előtti udvar, kert sem maradhatott elhanyagolt állapotban. Meg­oldották a minden évben új­ra visszatérő gondot, a hegy­ről lezúduló víz elvezetését. A kis kert is megújult, kicsino- sodott, méltón készíti elő a hatalmas, csodálatos Szőnyi- park látványát. Nem utolsósorban a mú­zeum féltett kincsei, a fest­mények, grafikák, értékes bú­torok is megiíjodtak az értő restaurátor keze által, aki megtisztította azokat, eltüntet­te a kisebb hibáikat, megja­vította sérüléseiket. Ennyi történt egy év alatt. Talán rövidebb idő is elég lett volna a felújításra, de a kö­rülmények összejátszottak. Re­mélhetőleg ismét visszatérnek azok, akik rendszeres látoga­tóink voltak és felfedezik a múzeumot azok is, akik még sohasem jártak itt. Köpöczi Rózsa várott találhatók. Egyes mű­veit többször bemutatták Ér­den és a fővárosban, továbbá Kapuvárott, Győrött, Sóskú- ton, Baján, Budakeszin, Dom­bóváron, Szófiában és az NDK-ban — csoportos és ön­álló tárlatokon. Legújabb si­kere. hogy megbízták egy élet­nagyságú bikaszobor mintázá­sával, amely majd az Állat­orvostudományi Egyetemre kerül. Munkássága eszmei tágassá­gában és a forma következe­tes megálmodásában igen tu­datos. Méltó hűséggel tárja fel a szűkebb környezetére jel­lemző dolgokat, örökíti meg azokat, akikre büszkék a hely­beliek: a gyümölcsöt tartó Érdi Vénuszt. Csuka Zoltán és Szepes Gyula alakját, éremben, mellszoborban. Ér­zéke van ahhoz, hogy a min­tázás karakteres pontossága költői legyen. Ez biztosítja műveinek hiteles, ünnepi han­gulatát. Egyenletesen magas színvonalú arcmásokat mintá­zott múltunk nagyjairól: II. Rákóczi Ferencről, Vörösmar­ty Mihályról, Petőfiről, Körösi Csorna Sándorról. Szoborgalé­riájának fontos állomásai Pátzay Pál, Bortnyik Sándor, Palasovszky Ödön, Goda Gá­bor portréi. Hatásaiban érzé­keny a Liíía-arcmás. Legutóbb két változatban fogalmazta meg Babits Mihály alakját; ezúttal is a modell iránti alázattal, hűséggel és a for­málás eszmehordozó magabiz­tosságával. Először láthatja a közönség Érden a Szendrey Júliáról mintázott életnagysá­gú bronzszobrot, amely május végén Kiskőrösre kerül, ahol köztéren avatják fel. Szociális érzékenységgel idézi a munkás hétköznapokat és a társadalmi problémákat a Halász és a Részeg alakjá­ban. Pontosan, minden hiány szobrok Szendrey Júlia Taksony fejedelem nélkül, az egyszerűség takaré­kos tömörítéseivel. Nevezete­sek és hangulatosak állatszob­rai. A szobrokkal párhuzamo­san számtalan érme is ké­szült — Ady Endréről, Nagy Lászlóról. Pogány Ö. Gáborról és másokról. Losonci Miklós MOZIMŰSOR MÁJUS ABONY 1: A Birodalom visszavág 2— 3: Hideglelés* 4— 3: Hárman a slamasztiká­ban (estei *: Anna Pavlova I—II. BUDAÖRS 1—2: Arany a tó fenekén 3— 4: A Keresztapa I—II.** 5— 6: Falfúró** CEGLÉD, Kamaraterem 1—4: A kicsi kocsi újra szá­guld 3—4: Hüvelyk Matyi (du.) 5—7: A magyar nép nevében* CEGLÉD, Szabadság 1—2: Szédülés 3—4: Szerelmi lázálom* (este) 5—7: Elvarázsolt dollár DABAS 1—2: Aranyoskám* 3—4: Egv zseni, két haver, egy balek 5: A bég csapdájában DUNAHARASZTI 1—2: Balfácán 3— 4: Ádáz hajsza** 5—6: Kilenctől ötig* DUNAKESZI, József Attila 1: Hamupipőke 4— 6: Nyomás, utána!* 7: A hülyeség nem aka­dály* DUNAKESZI, Vörös Csillag 1— 2: A cápa** 3— 5: Tiszteletbeli konzul* (este) ÉRD 1: Gyilkosok utcája** 4— 6: Agyúgolyófutam (este) 7: Vaskos tréfa FŐT 1: Csillagok háborúja I—II, 2— 4: Piszkos ügy* 5— 6: A lator** GÖDÖLLŐ 1—2: A Keresztapa I—II.** (este) 3— 4: A Keresztapa (2. rész) I—II.** (este) 5—7: Sivatagi show (du.) Fehér Lótusz (este) GYAL 1—4: A smaragd románca* (este) 5—6: Gyilkosok utcája** (este) KEREPESTARCSA 1—2: Egy kirándulás képei* 3—4: Kilenctől ötig* 5—6: Ádáz hajsza** 6: Szivárvány (du.) MONOR 1—6: Nincs kettő négv nélkül 7: Ben Hur I—II. (du.) Egy kicsit én. eev kicsit te (este) 1-JETÖL 7-EIG NAGYKÁTA 1—3: Balekok 4— 5: A profi** 6: Egy asszony és négy férfi NAGYKÖRÖS, Arany János 1—2: A profi** 3—4: A postás mindig kétszer csenget I—II.* 5— 7: Nővérkék* NAGYKŐRÖS, Stúdiómozi 1—4: Piedone Afrikában 3— 4: mi kiskutya (du.) 5—7: Túl nagy rizikó PILISVOROSVAR 1: Hurrikán* 2: Szerelem első vérig* 4— 5: Te már nagy kisfiú vagy* POMÁZ 1—2: Ladv Chatterley szeretője*** 3—5: Arany a tó fenekén RÁCKEVE 1—2: Túl nagy rizikó* 3—4: Nimfa a lápvilágban** 5— 6: Egy kirándulás képei* SZENTENDRE 1—6: Nincs kettő ncgy nélkül (este) 7: Élet. könnyek, szerelem* (este) SZIGETSZENTMIKIÓS 1—2: Földrengés Tokióban 3— 4: Túl nagv rizikó* (este) 5—fi: Hajókkal a bástyák ellen 7: Tanítványok* TÁPIÓSZELE 1—3: Marathon élctre-halálra** 4— 5: Balekok VÁC, 1—4: Vaskos tréfa (este) 5— fi: Hideglelés* (este) 7: Halló, taxi!* (este) VECSFS 1—4: Elvarázsolt dollár 5—6: Azt mondják, baleset* DABAS, Autós Kertmozi 1—7: Vad banda GOMRA, Autós Kertmozi 1—4: Elvarázsolt dollár 5—7: Szexmisszió* RÁCKEVE, Autós Kertmozi 1—7: A betörés nagymestere SZENTENDRE, Autós Kertmozi 1—7: Vad banda * 14 éven aluliaknak nem ajánlott. •• Csak 16 éven felülieknek. *** Csak 18 éven felülieknek. Az új filmek ismertetése a Mozgó Képekben. A televízió képernyőjén Új, érdekes sorozatok Szil as Zoltán Megújult a szőnyi múzeum Kereken ogvéves zárva tartás után ismét kinyitja kapuit az immár tizenkilenc éve működő Szönyi István Emlékmúzeum Zebegényben. Április harmincadikán, ma délután négy órakor Somogyi József Kossath-díjas szobrászművész emlékező szavai után birtokába veheti a nagyközönség a megszépült épületet, a megújult ki­állításokat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents