Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-03 / 78. szám
1986. ÁPRILIS 3., CSÜTÖRTÖK SZENTENDREI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Harmadik hely A legjobb lakóközösség A DMRVV tervei Fejlesztések mértéktartó ütemben Rönkvágó masina A Pomázi Faipari Szövetkezetben Berecz János és Bábszki Ferenc a keretfűrészgépen dolgoznak. A rönkvágó masina 55 centiméter átmérőjű, korlátlan hosszúságban képes pallókat készíteni. Erre a termékre is van kereslet, a lakosság az építkezésekhez szarufának és colosdeszkának használja. lió forintot fogadott el eredményként, ami azt jelenti, hogy városunk minden lakosára 2150 forint jut. Ez pedig azt jelenti, hogy egymillió 200 ezer forint jutalmat kap a település. Az összeget zöldterületek, parkok, játszóterek létesítésére, karbantartására fogják felhasználni. Idén a szoborpark kialakításához, a Postás-strandon a pihenőpark és a szabad strand létrehozásához, a Papszigeten a pihenő és a sétány továbbépítéséhez várja a tanács a lakosság segítségét. Az évenként visszatérő feladatok között találjuk a játszóterek tavaszi felújítását, a buszvárók, járdák építését, az utak karbantartását. Akciókat szerveznek a környezetvédelemre, a fásításra, a virágo- sításra. A végrehajtó bizottság határozott arról is, hogy 1986-ra társadalmi munkaversenyt hirdet vállalatok, intézmények, szövetkezetek és a lakosság részére. Az előbbiek oklevelet, s a nyertes lakásépítés! telekre vagy szociális bérlakásra vevőkijelölési jogot kap. A legjobb lakóközösség, utca, háztömb vagy tanácstagi körzet dolgozói 100, 75, illetve 50 ezer forint jutalomban részesülnek. A pályázatot április derekán hirdetik meg, s az eredményt 1987. februárjában teszik közzé. ,J. ■ ... ,.'í Lí^i .UlUtiSO Hosszú ideje nem írtunk lapuak hasábjain a víz-, a csatorna- és szennyvíztisztítás állapotáról. Most alkalmunk nyílik erre, mert a Dunaimenti Regionális Vízmű Vállalat a közelmúltban számolt be a párt-végrehajtóbizottságnak a fejlesztési terveiről. Víz Mindenekelőtt nézzük a helyzetelemzést! A DMRVV jobb parti igazgatósága jelenleg napi 44 ezer köbméter ivóvíz kitermelésére „kényszerítheti” kútjait. A szentendrei szennyvíztisztítója 24 óra alatt hatezer köbméter anyagot tud fogadni. A pap- szigeti, leányfalui és lepen- eei strandjaikon évente 600 ezer ember fordul meg. Mi következik a fentiekből? Az, hogy a fejlesztés elkerülhetetlen, mert a szolgáltatások minden fronton szűkösek. Most, napjainkban isi Hát még ha hozzászámítjuk, hogy a térségünkben az elkövetkezendő években is dinamikusan növekedni fog az üdülő és állandó lakosság létszáma. Különösen májustól szeptemberig. Emiatt például a vízkitermelést 2000-ig a napi 44 ezer köbméterről 100 ezerre kellene emelni. Szentendre ebből egyedül 40 ezer köbmétert igényel, szemben a jelenlegi 20 ezerrel. Ez a bővítés csaknem egymilliárd forintba kerülne. Csak a felépülő új otthonok napi vízigénye napi 5500—6000 köbméter ivóvizet tesz ki. Magyarul szólva: a vízbázis fejlesztése nélkül térségünkben naponta 10 ezer köbméter víz hiányzik. Enyhítene a gondokon, ha a tanácsok helyi erőkből megkezdenék a bázisok fejlesztését. Annál is inkább, L&JSäC ; -Sitt ,|J,. i .ZouJJiíIilvi'l- ‘1 itt ' mert az állami beruházások megindulása csak a hetedik ötéves terv végén várható. Csatorna A DMRVV saját erőből nem tudja biztosítani a csatornázással kapcsolatos térségi igényeket sem. Az anyagi erőforrásaik maximum csak a szinten tartáshoz elegendőek. A hetedik ötéves terv idején Budakaiászon alakul társulat, s Leányfalun készítik elő az ilyen irányú munkák megindítását. De még ha lenne is megfelelő hosszúságú csatorna, akkor sem oldódnának meg a problémák! Városunk szennyvíztelepe ugyanis kapacitásának végső határához érkezett. A fejlesztése, illetve új telep építése égetően fontos lenne. A talajban elszikkasztott szennyvizek — van-e még e hazában, aki nem tudja — veszélyeztetik az ivóvíz minőségét. A cilkk elején említettük, hogy a Dunakanyar jobb partján található három fürdő évenként mintegy 600 ezer vendéget fogad. A fejlesztésük indokolt lenne, de a DMRVV-nek itt is csak a szinten tartásra van anyagi fedezete. Az egészségügyi követelmények magasak, a legfontosabb tennivaló a tisztítási technológia fejlesztése. S hiába növekednek folyamatosan az igények a vízfelület és a zöld terület növelésére, a jogos óhajoknak nem tudnak eleget tenni. Leányfalun mindezekhez a parkolás gondjai adódnak. A helyzet már, tavaly is lehetetlen és reménytelen volt. Jó lenne, ha az érdekeltek összefogásával végleges megoldást teremtenének az autók megállásához, üröm az ürömben, hogy ebben az esztendőben valamennyit növekedni fog a leányfalui strand zöld területe, mert a KDIB segítségével a tanács mintegy egymillió forint értékű kisajátításhoz fogott. Könnyítés A jövőben tehát arra kell számítani, hogy a vízhiány növekedni fog. Az igényeket csak a fejlesztésekkel lehetne kielégíteni. Némi reményt jelent ugyanakkor, hogy a térségünkben termelődött híg tékátok fogadását, kezelését biztosító műtárgy építését a város tanácsa tervbe vette. Könnyítést jelentene az is, ha a kísérletek eredménye igazolná a várakozást, miszerint a szennyvíziszap alkalmas lenne mezőgazdasági hasznosításra. Terv 1990-ig A közakarat képviselői A Hazafias Népfront városi bizottsága az 1990-ig szóló terveiben is felhasználja az eddig jól bevált formákat. Ezek közül emlékeztetünk néhányra. Többek között folytatják a Csak vázlatra tellett Viszontlátásra Nyíregyházán A Szentendrei Tavaszi „Napok jeles eseménye voMs®£a- bolcs-Szatmár megye bemutatkozása. Ha hazánk e távoli vidéke szóba kerül, az embereknek elsősorban a jonatánalma, a munkaerő-felesleg és a fekete vonat jut az eszébe. Ezekről pedig a gondok, amelyekkel az ott élőknek ma is nehéz harcot kell vívniuk. Ellenpéldák Vida János, a Szabolcs- Szatmár Megyei Művelődési Központ igazgatója természetesen sokkal árnyaltabban, s főként pontosabban ismeri szűkebb hazája örömeit, gondjait, eredményeit. — A felsorolt problémák valóban jelen vannak. Az alma értékesítési lehetőségei beszűkültek. Sokkal több üzemre volna szükség, az ingázók száma messze meghaladja az országos átlagot. Szó sincs arról, hogy szépíteni akarom a menyasszonyt, de meg kell mondjam, hogy a megye már régen nem ilyen. Csak néhány ellenpéldát sorolok. Nyíregyháza lakosságának létszáma meghaladja a 120 ezret. Aki öt évig nem jár arra. biztosan eltéved a városban. Sorolni sem tudnám mi minden épült ott az utóbbi húsz esztendőben. A Bessenyei György Tanárképző Főiskola a legnagyobb az országban. Áruházak, szállodák, éttermek, közép- és szakmunkásképző iskolák nyitottak kaput. A jósavárosi lakótelep Budapestnek is büszkesége lehetne. Vagy említsem az egyedi építészeti megoldásokat mutató művelődési központot? — Még két évtized sem telt el azóta, hogy Mátészalka városi rangot kapott. Azóta felsorakozott mögé Nyírbátor, Kisvárda, Fehérgyarmat, Vá- sárosnamény és Tiszavasvári äs. 1967 és 1975 között Sza- bolcs-Szatmár megye csaknem 700 millió forint ipar- telepítési alapot kapott. Ma már országhatárokon túl is híre van a Taurus nyíregyházi gyárának, a Szatmár Bútorgyárnak, a Tiszavasvári Alkaloidának, a Magyar Optikai Művek mátészalkai üzemének, s a Papíripari Vállalat nyíregyházi gyárának. A középfokú iskolák közül csak az újabbakat említeném, mint a nyíregyházi fémipari, a záhonyi vasútforgalmi szak- középiskola, vagy a nyíregyházi 107-es és a kisvárdai 111-es szakmunkásképző intézet. A közművelődés fejlődésében döntő szerepet játszik a Móricz Zsigmond Színház, a megyei művelődési központ és a tanárképző főiskola. Művészeti élet — A rövid gazdasági kitekintés után beszeljünk most arról, hogy mivel tudott Szabolcs-Szatmár megye Szentendrén bemutatkozni. — Elöljáróban meg kell mondjam, hogy szűksbb hazám színes művészeti életéből, hagyományaiból csak képeket tudtunk felvillantani. Hiszen nálunk mintegy 500 amatör művészeti együttes tevékenykedik, országos hí- rüek a Nyírbátori Zenei Napok, a Kisvárdai Játékok, a Nyírségi Ősz, a Sóstói Nemzetközi Művésztelep es az Országos Honismereti Kiállítás, hogy csak kapásból említsek néhányat. Azt sajnálom, hogy a Szabolcsi Szimfonikus Zenekar — amely 1950-ben alakult — nem tudott részt venni a Szentendrei Tavaszi Napokon. Sikerült azonban bemutatni népművészeink alkotásainak egy részét. a Bessenyei Színkör játékát, a szatmári konyha ízeit és a mátészalkai cigányegyüttes produkcióját. — Miért éppen Szentendrét választották? — Mert a Szabolcs-Szatmár megyei művelődési központ megnyitása után az ottani vezetés célul tűzte ki azt, hogy szűkeb b hazánk életét meg kell ismertessük más tájak lakóival is. Ezenkívül a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár vezetőihez barátság is fűz bennünket, hiszen ők a mi vidékünkön dolgoztak. Kuruc fészkek — Miről beszélne még szívesen, olyasmiről, ami a be^ mutatkozásból kimaradt? — Arról, hogy a turizmus még nem fedezte fel kellően Szabolcs-Szatmár megye csodálatos tájait, viszonylag kevesen látogatják irodalmi emlékhelyeinket. Pedig a Szamos és a Tiszahát erdőivel, ligeteivel, Szabolcs a homokdombjaival megkapó látvány. A szatmár-beregi rész 1982 óta tájvédelmi körzet. Országos jelentőségű természet- védelmi terület a Fényi erdő, a kállósemjóni Mohos tó, az Alföld utolsó 25 hektáros úszó fűzlápja, a baktalóránt- házi erdő gyertyános tölgyese, a tiszavasvári fehér szik vagy éppen a cégénydányádi kastélypark. Aki irodalom iránt érdeklődik, kirándulást tehet Szat- márcsekére a Kölcsey-szobor- hoz, Tiszacsécsére Móricz Zsigmond szülőházához. Nyíregyházán született és élt Krúdy Gyula. De e tájon bontott zászlót Thököly Imre és II. Rákóczi Ferenc, a vajai és a nagyecsedi várak híres kuruc fészkek voltak. — Várható-e, hogy Pest megye is bemutatkozik hazánk legkeletibb területén? — Igen, mi támogatjuk ezt a törekvést. Ezért azzal búcsúzom, hogy viszontlátásra Nyíregyházán. , Városrészi tanácskozásokat, fórumokat, rétegtalálkozókat, tanácstagi beszámolókat. A tanácsrendeleteket véleményezik, részt vesznek az alkohol elleni bizottság, a lakásügyi társadalmi bizottság, a cigányügyi feeordináelós bizottság munkájában. Segítik a településfejlesztést, ápolják a haladó nemzeti hagyományokat. Külön programokat készítenek május 9., augusztus 20., szeptember 29., október 6. megünneplésére. Támogatják a honismereti bizottság tevékenységét. A népfront súlyt helyez a környezetvédelemre a fogyasztók érdekvédelmére, az idősek segítésére, békepro- pagandára. Az 1990-ig tartó koncepció általánosabban fogalmazza meg a célokat. A felsorolt formák eszközök arra. hogy a népfront elérje: a településen élők mind többen vegyenek részt a közéletben. ' Érvényesüljön a közakarat és ez határozza meg a. közcselekvést. A környezetvédelem a térség minden községében a lakosság etikai és lelkiismereti ügyévé váljon. A tanács testületé valódi népképviseleti és önkormányzati szervvé fejlődjön. A városrészi tanácskozások a nydt várospolitika fórumai legyenek. A népfront a fenti törekvések megvalósulása érdekeden a szülői munkaközösségektől a Kertbarát Egyesület tagjaiig mindenkivel össze kíván fogni. Kritikával vizsgálja a saját munkamódszereit, hogy a lehető leghatékonyabban segíthesse a hetedik ötéves ten? célkitűzésének megvalósítását. A mi véleménveink és aktivitásunk továbbításával. Hírek Menetrend. A Volánbusz szentendrei üzemigazgatósága értesíti az utazóközönséget, hogy a Csobánkáról induló, s a pomázi HÉV-állomásra érkező 15.57-es, 18.37-es és a 20.07 órai járatait megszüntette. Nem közlekednek azok a kocsik sem, amelyek a pomázi HÉV-állomásról Csobán- kára startoltak 15.18, 18.28 és 19.18 órakor. Az oldalt írta: Vicsotka Mihály Fotó: Erdősi Ágnes \ Villanófény | 6 A Pest Megyei Művelődési ^ ^ Központ és Könyvtár sakk- f szakkörének tagjai 1984-ben § 6 megnyerték a Magyar Hírlap ^ Kupát. A megyei versenyeken $5 415&5-ben is diadalmaskodtak. ^ ^ Az országosra azonban nem ^ 4 hívták meg őket, sőt, szabály- ^ talannak minősítve indulásu- ^ 4 kát, a további résztvételűket g egyszer s mindenkorra meg- § 6 tiltották. De hát mi történt? § 4 \ J A Magyar Hírlap Kupa kiírá- ^ ^ sa szerint azok vehetnek részt ^ ezen a versenysorozaton, akik $ J tagjai a közalkalmazottak ^ szakszervezetének és nem mi- § g nősített versenyzők. A PMKK > sakkszakkörének ifjú tagjai § £ ezt tudván 1.983-ban beléptek a ^ ^ közalkalmazottak szakszerve- ^ ^ zetébe, s a megyei vetélkedő- ^ 4 kön a rendezők nagy örömmel ^ £ fogadták a jelentkezésüket. A ^ 4 baj akkor kezdődött, amikor ^ ^ még ebben az évben az or- ^ ^ szagos döntőn is győztek. Ek- $ kor megvizsgálták, hogy va- ^ ^ lóban szakszervezeti tagok-e a ^ ^ közalkalmazottaknál, s hogy ^ ^ nem igazolt versenyzök-e. Mi- ^ vei e két kizáró ok nem állt § ^ fenn, annak rendje és módja ^ szerint megkapták a megérde- ^ /> melt kupát. 9 x j Mint említettük, 1985-ben is § ^ indultak a megyei versenyen, 4 Ismét nyertek, de tovább nem $ ^mehettek, mert közben módo-^ '/ sitották a Magyar Hírlap Ku- ^ ^ pa kiírását, s bekerült az a ^ ' passzus, hogy csak az indulhat ^ íja versenyeden, aki főállásban^ y is közalkalmazott. A PMKK % '/y sakkszakkörének tagjai e kité- ^ 'y telnek nem feleltek meg, ezért ^ ^ abba kellett hagyják a küz- $ 'y delmeket. Kizárásukat azzal í ^ indokolták, hogy immár sza- § j bálytalanul indulnának. 4 Veress János, a PMKK szak- $ 'y szervezeti bizalmija elmondta, ^ 4 hogy a csapat tagjai náluk ta- § Vy nultak meg sakkozni, 1983 de- ^ 4 cemberében léptek be a köz- ^ £ alkalmazottak szakszervezeté- ^ 4 be, tehát véleménye szerint az ^ V, indulásuk jogosságához nem ^ fér kétség. 4 A szentendrei sakkcsapattól ^ 4 Időközben — nem viták nélkül 4y — visszavették a kupákat. Ne-§ 4 kik az volt a véleményük, S ^ hogy asztalnál kellett volna ^ 4 eldönteni, kit illet a trófea. J A ^ & Mi igen furcsának találjuk az ^ ^ 19£5-ös országos kiírás, új pasz- ^ í szúsát, amely az egész me- $ v zönyból csak e csapat tagjait^ 2 sújtja. Mellesleg, az Országos n ^ Tervhivatal 1982 és 19«3-ban S í megnyerte a kupát, s ha ez § í 1981-ben is sikerül a tagjainak, ^ V végleg az övék lett volna az y értékes trófea. Azonban a S % szentendreiek egyszer közbe- s í szóltak, másodszorra nem ada- > £ tott meg nekik a lehetőség. Azt ^ $ nem tudjuk, hogy 1985-ben me- % ^ lyik csapat diadalmaskodott a 6 versenysorozaton, de arról van- s í nak információink, hogy a S y szentendreiek méltánytalannak § 5 érzik az eljárást. i I A városi tanács végrehajtó bizottsága elemezte az 1985- ben végzett társadalmi munka menetét, s az 1986-os feladatokat. Az elmúlt esztendőben az új gimnázium szeptemberi átadásának segítése, az izbégi általános iskola fedett tornapályájának befejezése és a Papsziget környezetének további rendezése volt a legsürgetőbb tennivaló. A teljesítést ágazatokra bontva a helyzet a következő: az egészségügyiek egymillió 669 forint kiadástól mentesítették az állami kasszát. A művelődést, a kultúrát, a sportot az üzemek, vállalatok és a lakosság csaknem hat és fél millió forintot érő társadalmi munkával segítette. Kiemelkedő az ÉRG2P teljesítménye, amelynek a dolgozói az ízbégen épülő fedett pálya tetőszerkezetének kivitelezésével 500 ezer forinttal gyarapították a város vagyonát. A sportkörök, különösen a Petőfi SE, felújítással, karbantartással és fenntartással több mint hárommillióval járultak hozzá a közös sikerhez. A papszigeti építőtábor tagjai két és fél, a vízi telepet felújító munkásőrök egy és háromnegyed millió forintot érő társadalmi munkát végeztek. A kommunális ágazat tevékenysége azért fontos, mert a lakosságot az itt elért eredmények^ érintik legljLÖzyetle- nebbül:'1 1905-bén kévés járda és út épült. A villanyhálózat azonban 6617 (4 millió 161 ezer forint), a vízvezeték 521 (725 ezer forint), a gázvezeték 2135 (3 millió forint) méterrel lett hosszabb. Sikeresek voltak a fásítási, virágosítási akciók. Több száz fa és cserje került végleges helyére. Hatékonynak bizonyultak a városszépítő megmozdulások. Végül is a verseny értékelésekor a megyei tanács 40 mii-
