Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-03 / 78. szám

1986. ÁPRILIS 3., CSÜTÖRTÖK Megkezdődött a bolgár pártkongresszus (Folytatás az I■ oldalról.) nek tartja a kommunista pár­tok, elsősorban az SZKP elmé­leti és gyakorlati tapasztalatai­nak tanulmányozását és meg­értését. Bulgária az elmúlt harminc évben mind anyagilag, mind szellemileg megújult, hangsú­lyozta a szónok és hivatkozott a központi bizottság beszámo­lójára, amelyben megállapítot­ták, hogy Bulgária magas és szilárd gazdasági és ipari nö­vekedési ütemet ért el. • Az 1956-os áprilisi KB-plénum óta eltelt időszakban a nép­gazdaság állóalapjainak értéke 10-szeresre, a társadalmi mun­ka termelékenysége 8.4-szeres- re, míg a nemzeti jövedelem 8-szorosra nőtt. Átalakult az ipar szerkezete, hatalmas len­dülettel fejlődtek olyan nép- gazdasági jelentőségű ágaza­tok, mint a kohászat, a gép­gyártás, a vegyipar és az ener­getika. Magas fejlődési ütem jellemzi az elektronikai, mik­roelektronikai cikkek, a robo­tok és az elektromos targoncák gyártását. A legutóbbi ötéves tervbén az átlagos gabonater­més kétszer nagyobb volt, mint az 1953—57 közötti időszakban. Harminc év alatt a bolgár kül­kereskedelmi áruforgalom 29- szeresre, az export 33-szorosra nőtt. A tudomány szerepe Ebben az időszakban jelentős szociális vívmányok születtek. Az átlagbér 3,3-szeresre, a tár­sadalmi fogyasztási alapok 12- szeresre nőttek. Ugrásszerűen nőtt a képzettségi és kulturális színvonal. Todor Zsivkov emlékeztetett arra, hogy a BKP Központi Bi­zottságának 1985 februári és 1986 januári teljes ülésén ki­dolgozták a tudományos-mű­szaki politika új koncepcióját, kijelölték az ennek megvaló­sításához szükséges eszközöket. Ezen a kongresszuson a - gaz­dasági fejlődési ütem gyorsí­tásának, a még nagyobb dina­mizmus biztosításának, az in­tenzív növekedés valamennyi tényezője maximális kiaknázá­sának a feladatát tűzzük ma­gunk elé. Ez lehetővé teszi or­szágunk számára a gyorsabb fejlődést, azt, hogy szorosan együtt haladjon a legfejlettebb szocialista országokkal, még aktívabban vegyen részt a nemzetközi szocialista munka- megosztásban, teljesebb mér­tékben biztosíthassuk a nép szükségleteinek kielégítését — hangsúlyozta Todor Zsivkov. A tudomány jelentőségét aláhúzva megállapította, hogy az ma már döntően járul hoz­zá a szocialista Bulgária gaz­dasági, társadalmi-politikai fejlődéséhez. Todor Zsivkov a központi bizottság beszámolójára utalva megállapította, hogy teljesen át kell szervezni a bolgár tudo­mányos életet. Egyebek között a népgazdaságban ugrássze­rűen meg kell gyorsítani a fej­lett technológiák transzferével kapcsolatos infrastruktúra megteremtését. Késlekedés nél­kül meg kell kezdeni techno­lógiai központok és intézetek létesítését. Határozottan növel­ni kell az alkotók és a tudo­mányos-műszaki haladásban élenjárók társadalmi tekinté­lyét. Lényegesen meg kell vál­toztatni a tudomány területén dolgozók fizetési, ösztönzési rendszerét. Szólt arról is, hogy a szocialista integráció fejlesz­tésében minőségileg új sza­kaszt jelent a KGST-nek az ezredfordulóig érvényes tudo­mányos-műszaki komplex programja. Zsivkov kiemelte: „itt, a kongresszuson ismét hangsú­lyozni szeretném, ha nem te­remtünk kellő feltételeket ah­hoz, hogy a gazdálkodó szer­vezetek, valamint a megfelelő tudományos láncszemek való­ban önigazgató szervezetek­ként működjenek, akkor ez sú lyos csapást mér gazdasági és társadalmi-politikai straté­giánkra. A feladat abban fog' laiható össze, hogy meg kell szüntetni a gazdaságban a hi­vatali szemléletet, fel kell szá­molni a bürokratizmust, új ter­vezési és irányítási rendszer­re kell áttérni. A hivatali és tárcaszemlélet kedvező szere­pet játszott fejlődésünkben, azonban ezek mór kimerítet­ték lehetőségeiket és mély el­lentmondásba kerültek a tudo­mányos-műszaki haladás új tendenciáival”. Szólt arról, hogy az önigaz­gató szervezeteknek igazi áru­termelőkké kell válniuk. Ezek a szervezetek a szocializmus­ban is érvényesülő értéktör­vény és az áru- és pénzviszo­nyok feltételei között fejtik ki tevékenységüket. Hangsúlyoz­ta, hogy a szocializmusban a legfőbb motívum, a termelés legfőbb hajtóereje a nép szük­ségleteinek kielégítése. Emlékeztetett a központi bi­zottság beszámolójának arra a részére, amelyben megfogal­mazták, hogy a jelenlegi irá­nyítási rendszer még nem te­remtette meg mindazokat az előfeltételéket, amelyek az or­szág további, gyorsított ütemű társadalmi-gazdasági fejlesz­téséhez szükségesek. Todor Zsivkov komoly feladatnak nevezte a népgazdaság irányí­tási rendszerének korszerűsí­tését. Zsivkov ezután szociálpoliti­kai kérdésekről beszélt. A bol­gár párt tudatában van annak — mondotta egyebek között —, hogy a társadalmi egyenlőség szocialista formája az egyen­lőségnek nem a legmagasabb rendű formája, ez felel azon­ban meg a termelőerők és a termelékenység jelenlegi fej­lettségi fokának. El kell ismerni, hogy életünk némely jelensége társadalmi torzulásra vall. Ezek mélysége­sen sértik a társadalmi igazsá­gosságról és egyenlőségről al­kotott elképzeléseket, gyengí­tik eszméink erejét és vonzá­sát — mondotta Todor Zsiv­kov, hangsúlyozva, hogy a tár­sadalmi deformálódások elleni küzdelem nem kampány, nem egyszeri akció. A szocialista demokrácia -kibontakoztatása érdekében több. gyakorlati problémát kgll megoldani. Áz egyik az ön­igazgatás kollektív szervei ki­alakításának és normális mű­ködésének biztosítása választá­sok, illetve pályázat útján. E folyamatban jelentős szerepet kapnak a szakszervezetek. Ne­kik kell biztosítaniuk a társa­dalmi érdekek és a személyiség jogainak érvényesülését. Egy másik probléma, hogy Igazi harcot kell folytatni a dolgozó kollektívák és embe­rek jogainak, kötelességeinek tiszteletben tartásáért, a fele­lősségért, a rendért és fegye­lemért. Ezután Zsivkov arról be­szélt, hogy a végrehajtandó fordulat meghatározó mérték­ben függ a párt egységétől és harcképességétől, vezető szere­pének színvonalától. folytatja a Szovjetunióval való sokoldalú együttműködést és a hozzá való közeledés politiká­ját. Változatlanul szolidáris Bul­gária a fejlődő országokkal, harcukkal az imperializmus, a neokolonializmus, a növekvő fajgyűlölet ellen, támogatja az új nemzetközi gazdasági rend megteremtését célzó követelé­süket. Megkülönböztetett figyelmet fordít a bolgár párt a balkáni országokhoz fűződő kapcsola­tokra. Politikája elvi, konst­ruktív és realista, a jövőben is arra irányul, hogy a jószom­szédság és az együttműködés uralkodjék a két- és a többol­dalú kapcsolatokban. Munkál­kodni fog azoknak a kezdemé­nyezéseknek a megvalósításán, amelyek a Balkán-félszigetet atom- és vegyi fegyverektől mentes övezetté kívánják vál­toztatni. „Itt az ideje, hogy a balkáni államok szerződést dolgozzanak ki és írjanak alá a félsziget ökológiai védelmé­ről, és e kérdésben felhívással forduljanak az európai konti­nens minden országához és né­péhez” — fejezte be beszédét Todor Zsivkov. Zsivkov fogadta Maróthy Lászlót Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára szerdán délután fogadta Maróthy Lászlót, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagját, a magyar delegá­ció vezetőjét. A szívélyes, baráti légkörű találkozón kölcsönös megelé­gedéssel állapították, meg, hogy pártjaink, országaink és népeink sokoldalú kapcsolatai töretlenül fejlődnek. Hangsú­lyozták, hogy az együttmű­ködés további bővítése mind­két félnek érdeke. Realista módon Röviden nemzetközi kérdése­ket is érintett Todor Zsivkov. Hangsúlyozta, hogy az impe­rialista államok megpróbálnak közös frontot létrehozni a szo­cializmus ellen, a nemzetközi kommunista mozgalom és a nemzeti-felszabadító mozgal­mak, a haladás erői ellen. Le­küzdhetetlen akadályként áll azonban előttük a Varsói Szer­ződés Szervezete, mindenek­előtt a Szovjetunió a maga ha­talmas gazdasági, tudományos és katonai potenciáljával. A Bolgár Népköztársaság ezt a jövőben is saját ereje növelé­sével fogja támogatni. Todor Zsivkov a béke és a háború kérdéséit a kérdések kérdésének nevezte és hangsú­lyozta: az SZKP XXVII. kong­resszusán elfogadott békeprog­ram annak távlatát nyitotta meg az emberiség előtt, hogy a nukleáris tél és a „csillaghá­ború” szörnyűségeit kiiktatva lépjen be a XXI. századba. A BKP KB főtitkára a bolgár kommunisták és az egész bol­gár nép nevében maradéktalan támogatásáról biztosította a szovjet békekezdeményezése­ket, ideértve Mihail Gorba- csovnak az atomkísérletek be­szüntetésére tett felhívását. A szónok a továbbiakban ki­fejtette, hogy a Bolgár Népköz- társaság a jövőben is mindent elkövet a testvéri szocialista országok egységének és össze- forrottságának erősítéséért, te­vékenyen részt vesz a KGST- programok sikerre vitelében, Bern Előkészítő tanácskozás Az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vevő államok képviselői­nek madridi találkozóján 1983. szeptember 6-án megállapo­dás történt, arról, hogy 1986. április 15-í kezdettel Bernben hathetes értekezletet tartanak a személyek, az intézmények és a szervezetek közötti kap­csolatok fejlesztéséről. Április 2-an Bernben meg­kezdődött a szakértői értekez­letet előkészítő kéthetes ta­nácskozás, amelynek feladata a napi- és a munkarend meg­vitatása és elfogadása. Az előkészítő tanácskozáson, il­letve majd a szakértői érte­kezleten részt vevő magyar küldöttséget dr. Demus Lász­ló. a Külügyminisztérium fő­osztályvezető-helyettese vezeti. Kétnapos konferencia nyílt Új-Dclhiben Képviselőnők a világbékéért Korunkban nincs az embe­riségnek fontosabb feladata a viiágbéke megőrzésénél, a fegyverkezési hajsza, minde­nekelőtt a nukleáris fegyver­kezési verseny megfékezésé­nél. Ezt hangsúlyozta Radzsiv Gandhi indiai kormányfő a „Világ parlamenti képviselő­női a békéért” elnevezésű nemzetközi szervezet máso­dik — ezúttal Üj-Delhiben rendezett, kétnapos — kon­ferenciájának megnyitásakor. Harminc ország több mint száz képviselőnője előtt el­mondott beszédében az indiai kormányfő nagyra értékelte a béke védelmét célzó szovjet kezdeményezések, mindenek­előtt a nukleáris robbantások moratóriumának meghosszab­bítására vonatkozó szovjet A The Washington Post ismertetése Líbia-ellenes amerikai tervek Ismertetést közölt szerdán a The Washington Post című lap arról, hogyan akart az Egyesült Államok Egyiptom bevonásával nagyszabású ka­tonai akciót végrehajtani Lí­bia ellen. Bár a tervről már korábban kiszivárogtak egyes feltételezések, a lap most meg­írja, hogy Reagan jelenlegi nemzetbiztonsági tanácsadója, John Poindexter altengernagy személyesen tárgyalt erről a kairói vezetőkkel. Egyiptom három alkalommal is elutasí­totta a közös katonai akció tervét. A lap egyidejűleg arról is beszámol, hogy Líbia vezető­je, Moamer El-Kadhafi több al­kalommal is felajánlotta a tárgyalást az amerikai kor­mánynak, de Washington mindvégig elutasította a ja­vaslatot, minden bizonnyal azért, mert katonai akcióval akarta eltávolítani Kadhafit az ország éléről. javaslat jelentőségét. Felszólí­totta egvútlal az Egyesült Államokat, hogy tanúsítson konstruktív politikai akaratot és ilyen szellemben adjon vá­laszt a Szovjetunió javasla­taira. Sínowatz moszkvai látogatása Fred Sinowatz osztrák szö­vetségi kancellár és Nyikolaj Talizin, az SZKP KB PB pót­tagja, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának első elnökhe­lyettese. az állami tervbizott­ság elnöke nyitotta meg szerdán Moszkvában „A korszerű osztrák ipari tech­nika” elnevezésű kiállítást. A Krasznaja Presznya-i kiállítási terület 1-es számú pavilonjában megrendezett nagyszabású seregszemlén 180 osztrák vállalat vonultatja fel termékeit. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára szerdán fogadta Fred Sinowatz osztrák szö­vetségi kancellárt. Fred Sinowatz kedd óta tar­tózkodik munkalátogatáson a Szovjetunióban. Challenger-katasztrófa Kiemelték az utaskabin roncsait Befejezték a Challenger űr­repülőgép utaskabinja roncsai­nak kiemelését. A Preserver kutatóhajó, amely az elmúlt hetekben ezeket a munkálato­kat végezte, az utolsó kiemelt maradványokat a szerdára virradó éjjel szállította part­Nyikolaj Rizskov felszólalása A kongresszuson szerdán fel­szólalt a szovjet pártküldött­ség vezetője, Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB PB tagja, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke. Rizskov bevezetőben méltatta a testvérgrs^igok kommunista és munkáspárt­jai kongresszusainak jelentős szerepét a jelenlegi döntő tör­ténelmi fordulatban, amikor az élet nagyszabású, de ugyanak­kor sok mindenben azonos fel­adatokat állít a szocialista or­szágok elé, amikor a testvér­pártok aktívan és alkotó mó­don keresik ezek megoldásá­nak hatékony útjait. A továbbiakban arról szólt, hogy a bolgár pártkongresszus a tapasztalható nehézségek és fogyatékosságok leküzdésére, s arra ösztönzi a pártot .és az országot, hogy újabb magas­latokat hódítsanak meg a tár­sadalmi-gazdasági és a politi­kai fejlődésben. Az SZKP XXVII. kongresz- szusán felvetett és a BKP XIII. kongresszusán kitűzött új fel­adatok megoldása közvetlenül összefügg a Bulgária és a Szov­jetunió, az egész szocialista kö­zösség együttműködésében rej­lő óriási lehetőségek kiaknázá­sával. A szónok a továbbiakban el­mondta, hogy az SZKP XXVII. kongresszusán nagy figyelmet szenteltek a szocialista közös­ség megszilárdításának, a test­vérországok együttműködése fejlesztésének. Az SZKP XXVII. kongresszusának fő politikai eredménye — mondta Rizskov — a Szovjetunió tár­sadalmi és gazdasági fejlődése meggyorsítása irányvonalának alkotó gazdagítása és érvény­re juttatása, az egyetemes béke megszilárdítása politikájának kinyilvánítása. Beszédének külpolitikai ré­szében Rizskov leszögezte, hogy a testvérpártok egységesen kö­zelítik meg a nemzetközi élet minden alapvető kérdését. Rá­mutatott: korunkban a legha­laszthatatlanabb és a legfonto­sabb feladat az atomháború veszélyének megszüntetése. A nemzetközi politikai lég­körre kedvezően ható fontos lépés lenne — folytatta — az atomkísérletek beszüntetése. Mi már kétszer is meghosszab­bítottuk egyoldalú moratóriu­munkat minden atomrobban­tásra, arra számítva, hogy vé­gül az amerikai kormányzat­ban is felébred a felelősség az egész emberiséget érintő prob­léma iránt. Az Egyesült Álla­mok azonban cinikus módon semmibe vette a népek vára­kozását, hogy lehet reális lé­pést tenni a fegyverkezési haj­sza megakadályozására. Az Egyesült Államokban végre­hajtott újabb atomrobbantás világszerte jogos felháborodást és tiltakozást keltett. Ez csupán fokozza az atomfegyver-kísér­letek beszüntetése feladatának fontosságát. Az imperialista erőpolitika, a fegyverkezési hajsza folytató­dása, a más államok belügyei- be történő beavatkozás követ­keztében a nemzetközi helyzet továbbra is feszült és veszé­lyes. Valamennyiünktől nagy éberséget, állandó készenlétet követel, hogy megvédjük né­peink békés munkáját. A kom­munistákra nem jellemző a bo­rúlátás. Annál kevésbé, mert a Szovjetunió, a szocialista kö­zösség minden szükséges esz­közzel rendelkezik ahhoz, hogy ne engedje meg a vele szem­beni hadászati fölényt. Ez erő­síti bizakodásunkat, hogy — az agresszív erők ellenakciói el­lenére — van lehetőség, hogy jó irányú fordulatot érhessünk el európai és nemzetközi ügyekben. Továbbra is készek vagyunk hozzájárulni ahhoz, hogy az államok közötti ellen­tétek és viták békés módon, tárgyalások útján rendeződje­nek — mondotta egyebek kö­zött Rizskov. ra, és szerdától már más fel­adattal, más térségben foly­tatja az űrkomplexum ron­csainak kiemelését. A hatósá­gok nem közölték, hogy talál­tak-e újabb emberi maradvá­nyokat is a legutóbbi munká­latok során és egyelőre nem adtak közre nyilatkozat-ót ar­ról, sikerült-e rábukkanni mind a hét szerencsétlenül járt űr­hajós maradványaira. Értesü­lések szerint eddig már öt, vagy hat űrhajós maradvá­nyait sikerült azonosítani. Egy másik kutatóhajó ki­emelte a tenger mélyéről an­nak a szilárd hajtóanyagú ra­kétának részeit, amely a szakértők szerint a katasztró­fát okozta. Hivatalos közlés szerint sikerült ugyan megta­lálni egyes részeket, amelyek a hibás tömítés közelében vol­tak. de éppen a hibaforrás­nak tekintett darabot nem ta­lálták meg, mert az valószí­nűleg elpusztult. Alaptalanok voltak a római vádak Antonov ismét Szófiában Kedden hazaérkezett Szó­fiába Szergej Antonov, akit a 11. János Pál pápa elleni me­rénylet ügyében tartott olasz- országi bírósági tárgyaláson felmentettek az ellene felho­zott vádak alól. Szergej Antcmovot. a Bal­kan Légiforgalmi Vállalat ró­mai irodájának helyettes ve­zetőjét — másfél évvel a pá­pa elleni merénylet elköveté­se után — 1982. november BOR- ÉS VÍZMÉRGEZÉS Mérgezett borról és mérgezett vízről szóló esetek tartják pá­nikban Olaszországot. A metilalkohollal hamisított borok ed­dig tizennégy ember halálát okozták, a gyárak mérgező hul­ladékanyagainak felelőtlen tárolása pedig egy északolasz kis­város mindennapi életét veszélyezteti. Mindkét eset már-már politikai botránnyá fajult Olaszország­ban. A bormérgezés története a legsúlyosabb. Kiderült, hogy számos borfajta hamisítás eredménye, kotyvasztóik metilalko­hollal dúsították terméküket. A baj ott kezdődött, hogy túl­ságosan nagy mennyiségű mérgező anyagot tettek a borokba. Az összes északi tartományban, de elsősorban Piemontében, Lombardiában és Liguriában haltak meg emberek, de a déli fekvésű Puglia tartományban is nagy mennyiségű mérgezett bor került a forgalomba. A barbera, a Cortese del Piemonte, a Dolcetto és más borfajták nemcsak tizennégy halálos esetet okoztak, de csaknem ötven ember fekszik kórházban a me- tilalkohol káro« hatása miatt, többeket a teljes megvakulás veszélye fenyeget. Az olasz hatóságok már nagy mennyiségű, raktáron lévő bort foglaltak le, nagyszabású laboratóriumi vizsgálatokat ren­deltek el. A Piemonte tartományban lévő Casale Monferrato városka 42 ezer lakosa azonban a víz halálos veszélyétől próbál meg­menekülni. Március közepén ugyanis néhány lakos felfedezte, hogy a vízcsapból folyó folyadék „gyanús színű” és furcsa bűzt áraszt- Néhány nap leforgása alatt a víz teljesen elvál­toztatta szítét, furcsa habzásba kezdett. Kiderült, hogy a vá­roska föld alatt* vízvezetékeinek a közvetlen közelébe külön­féle üzemekből származó melléktermékeket — fenolt, metilani- lint és egyéb rákkeltő szereket tartalmazó anyagokat — te­mettek el. Valószínűleg messzebbről hozták ide ismeretlenek. Mindenesetre ezek az anyagok a föld alatt teljesen megmér­gezték a lakosság vizét. 25-én vették őrizetbe Olaszor­szágban. Mehmet Ali Agcá- nak, a pápa merénylőjének hazugságai alapján két má­sik bolgár állampolgárral együtt azzal vádolták, hogy köze volt a római katolikus egyházfő elleni merénylethez. Azonban sem az ügyészi vizsgálatok idején, sem a bí­rósági tárgyaláson nem talál­ták semmiféle bizonyítékát annak, hogy Antonovnak vagv bármely más bngir á.laTi- polgárnak köze lenne a me­rénylethez. A római bíróság sem fogadta el a „bolgár nyom” elméletét, s felmentet­te a három megvádolt bolgár állampolgárt. mCsAK RÖ VIDE N...U MEGNYÍLT szerdán a már­cius 16-án megválasztott fran­cia nemzetgyűlés üléssza­ka. A hagyományok szerint a korelnök mondja az első be­szédet, és elnököl az iroda és a házelnök megválasztásáig. Most a 94 éves Marcel Das­sault néhány órával a megnyi­tás előtt kórházba került, így beszédét a 83 éves Edouard Frederic-Dupont olvasta fel, akit a nemzeti front listáján választottak meg. SVÉDORSZÁG szerdán fel­rótta az Egyesült Államoknak, hogy a hidegháború korsza­kát támasztja fel az angolai és nicaraguai lázadók támo­gatásával.

Next

/
Thumbnails
Contents