Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-23 / 95. szám

1988. ÁPRILIS 23., SZERDA 5 Halló! Most tényleg itt vagyok! Nem vagyunk hibátlanok Mint arról már beszámoltunk, a közelmúltban szabadidő- klub nyílt Solymáron, a Pemü gyárban. A szépen berendezett és jól felszerelt helyiség nemcsak a vállalat dolgozóit, ha­nem a lakótelepen élőket is várja programjaival. Legutóbb Szilágyi János, a népszerű rádióműsor riportere volt a ven­dégük. A program címe: Halló! Most tényleg itt vagyok! volt. Az alábbi beszélgetés ezen a hangulatos estén készült. • Sokan rámenős riporter­nek tartják. — A semmitmondás a ma­gyar sajtó gyorsan terjedő be­tegsége. A kór egyik szövőd­ményéként megszaporodtak azok a felszínes írások, érdek­telen, hangos riportok, ame­lyekhez mások teljesítményét mérik. Én képtelen vagyok annak a kimondására, amit nem gondolok. Azért lennék rossz színész, mert nem tud­nám előadni, hogy „felség, a magyar király jő!”, amikor lá- tóm, hogy a Tót Jóska áll az ajtóban... A riporter kérdé­seit pedig mindig a válasszal együtt kell vizsgálni. Ha va­lakinek azt mondom, hogy büdös a lába, akkor ez modor- talanságnak, szemtelenségnek tűnik, de ha kiderül a vá­laszból, hogy a szerencsétlen nem tehet róla, mert hiába járja a boltokat hetek óta, sehol nem árulnak szappant, akkor ez egy közhasznú tár­salgás. Egyébként mindig „rossz” kérdéssel kezdem a beszélgetést. Ha tudom egy színésznőről, hogy Desdemona a legnagyobb szerepálma, egé­szen biztos, hogy ez lesz az első mondatom: „tudom, ön­nek nem az a legfontosabb, hogy eljátssza Desdemonát!” • Mindenesetre csöppet sem igyekszik takargatni a partner vagy a téma kevésbé előnyös tulajdonságait, fonákságait. — Lehet, hogy Lev Tolsztoj verte a feleségét,, de nem ezért szeretjük! Nem hibátlan, gyö­nyörű emberek élnek körülöt­tünk. Tehát a riportalany is olyan, mint bármelyikünk, csak éppen tud valamit, ezért beszélgetünk vele. • Jó néhányan bizalmas ba­rátnak tartják, akinek a leg­bensőbb titkok is meggyón- hatók. — Talán azért, mert nem sajnálom azokat, akikkel ri­portot készítek. Ügy gondo­lom, hogy egyformán tökélet­lenek vagyunk, mert az élet „kivett” valamit mindany- nyiunkból. Megfigyelhető, hogy a betegek soha nem saj­nálják egymást a kórházak­ban. Azt hiszem, azért van így, mert minden beutalt tud­ja, hogy mindenkinek van va­lamilyen betegsége. Tehát sen­kinek nem áll módjában eltit­kolni a saját baját, így nem tudnak a többiek fölé emel­kedni! Senki nem mondhatja, hogy „szegényeknek milyen rossz lehet, egyedül én vagyok egészséges közöttük!” A saj­nálkozás alkalmat ad a nya- fogásra, a cselekvést helyet­tesítő panaszkodásra is. Bevett szokás nálunk, hogy ha kész­akarva rálépnek valakinek a lábára, az nem vágja szájon az illetőt, hanem levelet ír a pártbizottságra, a miniszté­riumnak és még ki tudja, hogy hová. • „Kik azok a tökéletlenek, akik felhívják a Szilágyit?” hallani gyakorta ... — Ki az, akinek nincsenek olyan érzései, vágyai, amelyek elhangoznak ebben a műsor­ban? Kinek nem fordult meg a fejében, hogy jó lenne egy­szer beszélni mindenki füle hallatára? Hiszen mindanv- nyian ilyenek, ha úgy tetszik, ilyen oktondiak vagyunk! • Megpróbálták becsapni, nem is egyszer. — Mint bárki mást. Ez ön­magában nem lenne baj. Az viszont igen, ha nem venném észre, mert akkor a műsor hi­telét vesztené. Volt rá eset, hogy autóba ültem a beszélge­tés után, és elmentem egy ho­telba, hogy megtudjam, való' ban ott lakik-e egy bizonyos svájci hölgy ... • Kihozták már a sodrából? — Nem az a dolgom, hogy kihozzanak a sodromból, ha­nem az. hogy beszélgessek. Amikor az orvos műti a bete­gét, nem foglalkozik azzal hogy kinek a hibájából tör­tént a baleset. 0 Volt rá eset, hogy cikiz­ték .. . — örültem neki. A műsoro­kat dicsérő véleményeket nem adom le. Volt olyan történel­mi korszakunk, amikor állan­dóan dicsértek bizonyos embe­reket és semmi jó nem sült ki belőle... 0 Annyiszor meghallgatott masokat. A fordítottja «oha nem történt még? Kérüeztek-e egyszer is, hogy „és önnek nincs valami baja?” — Előfordult, és kellemesen el is beszélgettünk. Végül mégsem voltam megelégedve, mert a műsor rólam szólt... Én kiteszem magam minden­nek, mindenkinek válaszolok, de nem megyek bele a részle­tekbe. Inkább úgy igazítom a beszélgetést, hogy ne én le­gyek a főszereplője. Például, ha valaki arról érdeklődik, hogy megcsaltak-e valaha, ak­kor nem azt válaszolom, hogy „igen”, hanem azt, hogy „mert önt igen?”, és máris benne vagyunk a közepében ... Ami pedig nem közérdekű, azt ak­kor sem hagyom benne a mű­sorban, ha nagyon izgalmas. Ha a beszélgetés emberre sza­bott lényege az, hogy Tóth Gézát elgázolta a vonat, ak­kor csak az maradhat a sza­lagon .., 0 Hallottam, hogy néha meggyűlt a baja a munka­adóival is. — Ügy alakult, hogy a sarki fűszeres már megismert, de az intézmény nem ismerte el a munkámat. Mi tagadás, job­ban örültem volna a forditott- jának. A Magyar Rádió szó nélkül elfogadta a lemondá­somat. Ha történetesen szállít­mányvezető lennék, biztosan megkérdezték volna, hogy „mi baj van, Szilágyi úr?” Téesz- élnök sem vagyok, aki — ha narancsmagot ültet búza he­lyett — egyértelműen felelős­ségre vonható... Az újság­írót könnyebb megvádolni. Szilas Zoltán Népzenei alkotótábor Táncház-zenekarok tagjai­nak és kezdő muzsikusoknak az idén kilencedik alkalom­mal rendeznek országos nép­zenei alkotótábort Püspökla­dányban. Hajdu-Bihar megye legfiatalabb városa június 27. és július 7. között ad otthont a tábornak. A népzenét ked­velő és művelő fiatalok hege­dűn, bőgőn, tekerőin, furulyán, dudán és citerán gyakorolhat­nak, énekelni tanulnak, lesz­nek néprajzi előadások, s a táborlakók elsajátíthatják a táncház szervezésével és veze­tésével kapcsolatos ismerete­ket is. Az érdeklődők jelent­kezését levélben várja a ren­dező debreceni Kölcsey Fe­renc Művelődési Központ. Grafikai biemiálé Ötödik alkalommal rende­zik meg a közeljövőben Bé­késcsabán az országos alkal­mazott grafikai biennálét. A május 1-jén nyíló tárlaton — amelynek a Munkácsy Mihály muzeum ad otthont — 71 mű­vész 246 munkáját tárják a közönség elé. A biennáléra — az alkal­mazott grafika minden műfa­jában — több mint 400 pálya­munka érkezett. A képző- és iparművészeti lektorátus zsű­rije ezek közül választotta ki a bemutatásra kerülő anya­got. A pályázat központi té­mája ezúttal hazánk és a bé­ke, valamint a környezetünk védelme volt, s az idei bien­nale elsősorban a színnek, mint kifejező eszköznek a szerepét is vizsgálja. így, bár a kiállításra kerülő művek el­sősorban a legutolsó, 1984-es biennálé óta eltelt időszak al­kalmazott grafikai eredmé­nyeiről adnak számot, a láto­gatók találkozhatnak majd olyan kisérletd alkotásokkal is, amelyek kifejezetten a szín tartalmi, formai és technikai lehetőségeit ábrázolják. A kiállítás díjairól április végén nemzetközi zsűri dönt. A tárlat június 22-ig lesz lá­togatható. Feledékeny honatyák Liszt nemessége és Liszt Ferenc magyarsá­gát tudatosan először az 1838­as pesti árvízről értesülvén vállalta: jótékony célú hang­versenyek sorozatának meg­tartásával próbált segíteni a sok ezer szerencsétlenül jár­ton. 1839. december 27-e és 1840. január 12-e között hét, ezüstben megszabott belépti­díjú nyilvános hangversenyt adott Pest-Buda polgársága számára. A páratlan áldozatkészség elismeréséül Pest tanácsa 1840. január 8-i ülésén Liszt Fe­rencet a város díszpolgárává választotta. (Főv. Lt. Missilis a. n. 13 328/A.) A szabad királyi jogokkal rendelkező Pest mögött Pest- Pilis-Solt egyesült vármegyék karai és rendei sem akartak lemaradni. Bártfai László, a neves közéleti férfiú, napló­jába január 13-án a követ­kezőket jegyzi: Sz(emere) beszéli, hogy a mai megye­gyűlésben indítványba hoza­tott Liszt Ferencet a királyi felségnek nemeslevél-nyerés végett ajánlani. Ez az ajánlás s annak sor­sa a Liszt-irodalomban szin­te ismeretlen. A mondott na­pon Liszt is megjelent a me­gyegyűlésen s benyújtotta a felállítandó konzervatórium érdekében ma gyár nyelven megírott javaslatát, amely az e célra tartott hangversenye bevételéről is intézkedett Amikor a tekintetes karok és rendek ezt jegyzőkönyvbe ik­tatták, akaratjok ellen is em­lékezetbe jővén azon időszak, amikor az árvízkárosultak megsegítésére Liszt messzi országokból elsőnek jelentke­zett s mindazon jótétemények, melyeket különféle intézetek­kel kapcsolatban gyakorolt e hazafi társoknak magokhoz szorosabb kötelékkel leendő csatolása végett jobbágyi mély hódolattal megkérni rendelték Ű császári királyi felségét, kegyelmes koronás királyunkat oly végre: hogy e nagy művésznek, bőkeblű emberbarátnak s hazáját for­rón ölelő gyermekének az egész művelt Európa által egyhangúan magasztalt érde­mei nyilvános és kegyelmes megismerésének jeléül ötét hazánk valóságos nemesei kö­zé felvenni s mint tettei ál­tal már különben is ilyent: a haza közjavának előmozdítá­sára még inkább leendő ger­jesztése végett nemesi kiváló­sággal kegyelmesen felruház­ni méltóztassék. A megyei közgyűlési határozatot felter­jesztették a királyhoz, s az ügy pártolására József ná­dort, mint a megye főispán­ját kérték meg (Pest megyei jegyzőkönyv, 1840:31.). A kancellária január 30-án kapta kézhez az előterjesztést, február 5-én véleményezésre szólította fel a Helytartóta­nácsot (OL. Canc. 1480.), amely február 25-1 ülésén meg is tárgyalta az ügyet — s azt alaposan el is rontotta, mert nem Liszt művészetét, hanem csak áldozatkészségét vette figyelembe s afféle hi­vatalnok-okoskodással kijelen­tette: az árvíz alkalmával so­kan nyújtottak segítséget, s ezek közül egy sem folyamo­dott nemességért. Egyébként is az ország törvényei szerint nemesség adományozását csak olyanok remélhetik, akik ka­tonai erényeikkel vagy a köz javára tett hosszas szolgála­tokkal szereztek erre érde­met. Éppen ezért jelenleg a királyi elismerés valamely más módia volna alkalma­zandó (OL Germanica 51 ) E határozat azt bizonyítja, hogy József nádor nem töltötte be Kiállítótér me kb ól Három művész hitvallása u Hincz Gyula Kossuth-dfjas, A kiváló művész április 17-én 2 lett volna 82 esztendős. Ebből 2 az alkalomból rendeztek Vá- ^ cott a Hincz állandó gyüjte- 4 mény kamaratermében em- ^ lékkiállítást. Uhrig Zsigmond ^ festőművész Magyar tájak ci- V mű festményciklusa május el- > sejéig tekinthető meg a gödi g tanács dísztermében. Stéhlik 2 Lajos a Keleti pályaudvar if- V. júsági klubjában mutatkozik £ be képeivel egész áprilisban. Méltó főhajtással Helyesen írja Bakonyvári M. Ágnes, hogy Hincz Gyula halála új fejezet kezdetét jelzi a gyűjtemény történetében. Maradandó értékei révén mú­zeum. Múzeum, mert amit lét­rehozott, közkincs. Mély társa­dalmi elkötelezettségből és önzetlenségből tette. Sokrétű figyelmességgel, hiszen nem­csak életművét adta ellenszol­gáltatás nélkül Vác városának, nemcsak tanítványai állíthat­nak ki a gyűjtemény kamara­termében, hanem saját költsé­gén színes falrendszert tervez­tetett, amely korszerű művé­szetének modern bemutatását jelenti. Méltó főhajtással és a tisztelet jegyében válogattak a hivatal méltóan a protektori tisztét, a helytartótanácsi uraknak pedig halvány fogalmuk sem volt Liszt művészi és emberi nagyságáról. Pest megye rendei ott hi­báztak, hogy előterjesztésüket királyi ágens nélkül bocsátot­ták a hivatalos adminisztrá­ció útvesztőjébe. A helytartó- tanácsi véleményt május 7-én iktatták a kancellárián, amely május 14-én tárgyalta az ügyet (OL. Canc. 9423.). Az ülésen Bedekovich alkan- cellár elnökölt, Géczy volt a referáló. A tanács tagjai kö­zül gróf Teleki, gróf Nádas- dy, Kussevich, Plathy és Beöthy voltak jelen. A Helytartótanács a kancellária álláspontját foglalta el — noha Teleki, Plathy és Beöthy különvéleményükben kijelen­tették: Liszt, érdemeit csakis a nemesség adományozásával lehet elismerni. A végkifejlet semmi megle­petést nem tartalmazhat im­már. Ferdinánd Schönbrunn- ban 1840. július 20-án a ké­rést elutasította. A kancellá­ria erről július 2-án értesí­tette a helytartótanácsot, amely azonban már nem küldte tovább az aktát, vala­hogy elsüllyesztette. Liszt tudott az előterjesz­tésről — miként ez kiderül a D’Agoult grófnéhoz intézett leveleiből. Kapcsolatuk társa­dalmi stabilizálásához ennek elnyerése hozzájárulhatott volna. A hangok nagy taná­rának jellemét mi sem teszi vonzóbbá előttünk, mint hogy a bürokráciát nem azonosí­totta hazájával, sértődöttség helyett a ragaszkodás ezer jelével tüntette ki azt. Mert bárhova is ment, mindig hű rokon maradt. Rászlai Tibor most adományából olyan ké­peket, amelyek pontosan ér­zékeltetik kezdeményező ere­jének intenzitását, formai le­leményeit, gondolatgazdagsá­gát. Táj és ember Bár 1919-ben Szentendréi? született, évtizedek óta Gödön él és alkot az az Uhrig Zsig- mond, aki palettáján szűkebb pátriája mellett megörökítette Nagymaros, Vác, Visegrád, Ze- begény tájegységének nagyvo­nalúságát és bensőségét. A Dunakanyar az ő magyar tája, de külön ciklusa értelmezi holland, svéd, bolgár, jugo­szláv és lengyel vidékek ka­rakterét is. Ahogy Pogány Fri­gyes említette, Uhrig Zsigmond festői útja egyenes és tiszta a szín- és formakezelés tekinte­tében. Különösen jellegzetes az a mód, ahogy az előtér faháló­zatai kifejezik a természetet és az emberi világot. Táj és em­ber különben is azonos mér­tékkel szerepel képein; komp­jai, favágói erről a kettős elő­jelű egységről tanúskodnak. Rajzai hibátlan vonalvezeté­sükkel sorsokat, különös élet­helyzeteket jelölnek. Uhrig Zsigmond műveinek egy részét dunakeszi, gödi iskoláknak és a gödi egészségügyi gyermek- intézménynek ajándékozta. Csongrád szerelmese Stéhlik Lajos pályaíve más­képpen alakult, függetlenül at­tól, hogy hasonló erényekkel rendelkezett. Glatz Oszkár 1929-ben azonos mértékkel méltatta Szabó Vladimir, Sza­lag Lajos, Bartha László és Stéhlik Lajos távlatait, da míg Szalay a világhírig, Bar­tha és Szabó Vladimír az or­szágos megbecsülésig jutott el, addig Stéhlik Lajos minőség­rendje háttérben maradt. Nem megérdemelten. Annál inkább sem, mert mintegy öt évtize­de a csongrádi Tisza-part sze­relmese, aki tisztázott tónus­renddel láttamozza Corot, Diaz, Daubigny, Paál László örökö­seként a világ e náddal, gátak mögé bújt házakkal benőtt szögletét. Losonci Miklós MOZIMŰSOR ÁPRILIS ABONY 24: Ellopták Jupiter fenekét 25—27; Vaskos tréfa (este) 28— 29: Te már nagy kisfiú vagy* BUDAÖRS 24: A magyar nép nnevében 25— 27: A piszkos ügy* 29— 29: Balekok CEGLÉD, Kamaraterem 24—25: Sok pénznél Jobb a több** 26— 27: Szexis hétvége** 28— 30: Volt egyszer egy vadnyugat I—II.* 29— 30: Halló, taxi!* (este) CEGLÉD, Szabadság 24—25: Falfúró** 26—27: Zugügyvéd zavarban* (este) 28: Végállomás*** (este) 29—30: Szerelem az első vérig* (este) DABAS 24— 25: Tiszteletbeli konzul* 28: Zorro DUNAHARASZTI 25— 27: Balekok 28— 29: Egy kirándulás képei* DUNAKESZI, József Attila 26— 28: Seriff az égből 27: Donald kacsa és a többiek (du.) 29— 30: Break DUNAKESZI, Vörös Csillag 24—26: Kincs, ami nincs 27: A Keresztapa I—II.** (este) 28: Mi lenne, ha* ÉRD 24: ördögi kísértetek* 26— 28: Dot és a kenguru (du.) 27— 30: Szédülés* (éste) FÓT 24—29: Hugó, a víziló (du.) 24—25: Azt mondják, baleset* (este) 26—27: Várlak nálad vacsorára* (este) 28— 29: Bizonyítási eljárás* GÖDÖLLŐ 24—25: Quilombo* (este) 26—27: Az elveszett frigyláda fosztogatói* (este) 28—29: Azt mondják baleset* (este) 30: Ml lenne, ha* (este) GYAL 2i—25: Szuperexpressz* 26—27: Jorgensen, a zsaru* (este) 28: Gyanútlan gyakornok (este) 29: Ördögi kísértetek* KEREPESTARCSA 24: Hajókkal a bástyák ellen 25: Visszaszámlálás* 26—27: Szupermodell** 28—29' A piszkos ügy* 29: Balfácán (du.) MONOR 24—25: Zorro (du.) 24—26: Szerelem az első vérig* (este) 26— 27: Egy tiú és egy lány (du.) 27— 28: Tiszteletbeli konzul* (este) 28— 30: Falfúró** 29— 30: Zorro (du.) 24-ETOL S0-AIG NAGYKÁTA 24—26: Agyúgolyófutam 27— 28: Lopják a koporsómat* 29: A bosszúállás ideje* NAGYKOROS, Arany Jártas 24— 27: Te már nagy kláliú vagy* 28— 30: Vaskos tréfa NAGYKOROS, Stúdióm«! 25: Malambo* 26—27: Ki kém, ki nem kém* 28: Orvosnők* 29— 30: Várlak nálad vacsorára* PILISVÖROSVAR 24: Halló, taxit 25: Hideglelés* 26— 28: A sziget lovasai (du.) 37—28: Agyúgolyófutam (este) POMAZ 27: JÖJJ és lásd! I—II.** 25— 26: Szenvedély, végszóra* 27— 28: A tenger zamata* RÁCKEVE 24— 27: A smaragd románca* 28— 29: Visszaszámlálás* SZENTENDRE M—25: Egy kirándulás képei* (este) 26— 27: Tű a szénakazalban** (este) 28—30: Nincs kettő négy nélkül (este) SZIGETSZENTMIKLÓS 24: Családi vészkijárat 25: Váratlan fordulat 26— 27: Egy kirándulás képei* (este) 28— 29: Szenvedély, végszóra* TAPIÚSZELE 24: Az alvilágot felszámolni 25— 26: A hamiskártyások fejedelme 27— 28: Agyúgolyófutam VÁC, 24—25: A bosszúállás ideje* (este) 26: Végállomás*»* (este) 27— 28: Házibuli (este) 29— 30: JÖJJ és lásd I—H.** (este) VECSÉS 24—27: Nincs kettő négy nélkül 28: Orpheusz és Eurüdiké* (este) 29: Hideglelés DABAS, Autós Kertmoii 24—27: Elvarázsolt dollár 28— 30: Hátsó ablak SZENTENDRE, Autós Kortmoii 24—30: A betörés nagymestere GOMBA, Autós Kertmoxi 24—27: Nincs kettő négy nélkül 28—30: A smaragd románca • 14 éven aluliaknak nem ajánlott. •• Csak 16 éven felülieknek. ••• Csak 18 éven felülieknek. Az új filmek Ismertetése a Mozgó Képekben.

Next

/
Thumbnails
Contents