Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-23 / 95. szám
^ffggfqp 1986. Április 23., szerda A háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelemadója • Nyugdíjasok jubileumi jutalma A szomszéd telkét árnyékolja a növény • Krenkó Elek, Inárcs, Vasút u. 21. s7.. alatti olvasónk kertészettel foglalkozik. Barátaitól úgy értesült, hogy a 63. évet betöltött kertészkedéssel foglalkozó személyek adóját 50 százalékkal mérsékelni kell. Kéri, hogy a rendeletről tájékoztassuk. A háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelemadójáról a 36/1976. (X. 17.) MT számú és a végrehajtásáról kiadott, többször módosított 38/1976. (X. 31.) PM számú rendeletek tartalmaznak előírást. A jogszabályok szerint háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelemadóját köteles fizetni mindenki, aki az ország területén mezőgazdaságilag művelhető földterületet használ, illetve állattartással foglalkozik, vagy mezőgazdasági tevékenységet folytat. Ugyancsak ezt az adót fizeti a két évnél idősebb ló, vagy öszvér tulajdonosa (haszonélvezője) is. A jogszabályban meghatározott egyes esetekben az állampolgárok az adó megfizetése alól mentesülnek. Ennek egyik esete az, amikor a földterület használója zöldségtermesztésre termékértékesítési szerződést köt szocialista szervezettel. Az adómentesség zöldségfélék, valamint burgonya termelése és értékesítése esetén, a szerződés időtartamára illeti meg a földhasználót. Ezen túlmenően vannak olyan kedvezmények, amelyekkel a fizetendő adót csökkenteni kell. Olvasónk jól tudja, hogy a 65. évét betöltött férfit, illetőleg a 60. évét betöltött nőt 50%. de legfeljebb 1500 forintig terjedő adókedvezmény illeti meg. A vásárlói kifogás érvényesítéséről hangzott el állásfoglalás a Legfelsőbb Bíróságon a következő ügyben: Az egyik vidéki kereskedelmi vállalat üzletében egy láda síküveget vásároltak. A vevő másnap bejelentette: húsz üveg törött volt, amit az okozott, hogy a láda alján két helyen bevert szögek behatoltak az üveglapokba. Az üzlet a panaszt alaposnak találta és a vevőt, kártalanította, majd az üveggyár ellen ennek az Összegnek visszafizetéséért pert indított. 9 A. Z.-né pécell olvasónk 7 éve ment nyugdíjba. Ezt követően napi négy órában ta- karítónőként dolgozik egy fővárosi vállalatnál. Munkáltatójától az elmúlt hónapban a negyvenéves jubileumi jutalma kifizetését kérte, de kérelmét elutasították, azzal, hogy részmunkaideje miatt tulajdonképpen csak három és fél évet dolgozott, így a jubileumi jutalomra nem jogosult. Olvasónk vállalatának eljárása a jogszabályok téves értelmezéséből ered. A munka- viszonyban álló nyugdíjas jogosult mindazokra a járandóságokra, amelyek azonos feltételek mellett a nem nyugdíjas dolgozókat megilletik, így tehát jubileumi jutalmat is kaphatnak. A folyósításához szükséges időtartam eltérően alakul, attól függően, hogy a nyugdíjas az egész év folyamán, vagy csak annak egy meghatározott részében végez munkát. Ha tehát valaki naponta dolgozik négy órában, hamarabb lesz jogosult évei száma alapján jubileumi jutalomra,, mint az, aki nyolcórai munkaidővel dolgozza le foglalkoztatási keretét, mivel a munkaviszonyban töltött idő tartamát évek, hónapok, napok alapján kell kiszámítani. Olvasónk tehát jubileumi jutalomra jogosult. Ennek mértéke természetesen fele lesz annak az összegnek, amelyet akkor kapna, ha nyolc órában dolgozna. • Valkai Mária nagykőrösi olvasónk édesanyjának látása súlyosan megromlott. Olvasónk az iránt érdeklődik, hogy alacsony nyugdíjjal renténteket nem látta tisztázottnak, ezért a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és új eljárást rendelt el. Kimondta: a vállalatnak kell bizonyítani, hogy az üvegek már akkor töröttek voltak, amikor a gyártól átvette. Ezért meg kell állapítani, hogy az üvegrekeszt miként adták át a vevőnek, az hogyan szállította haza, a felbontásnál kik voltak jelen, milyen indokkal kártalanították a vásárlót. Csak ezek ismeretében lehet megnyugtató ítéletet hozni. delkező szülője milyen további támogatásban részesíthető. A vakok járadékra és rendszeres szociális segélyre jogosultak. Vaknak tekinthető minden olyan személy, aki a látását tartósan (1 évet meghaladóan), vagy véglegesen elvesztette. Ezt a megyei szemész főorvos igazolja. A vakok személyi járadékában minden 18 éven felüli látását vesztett személy részesíthető, jövedelmi viszonyától függetlenül. A vakok rendszeres szociális segélyében viszont csak a 18 évet betöltött, munkára nem képezhető, vagy munkába nem állítható személy részesíthető. E feltételek megléte esetén is csak akkor folyósítható a szociális segély, ha a vak saját létfenntartását biztosítani nem tudja, és nincs tartásra kötelezhető hozzátartozója. 0 Szomszédom közös kerítésünk mellé fákat és orgona- bokrokat ültetett. A megnőtt növények beárnyékolják a kertemnek azt a részét, ahol a család napozni szokott, és ahol virágoskertet ültettem. A kert e része ezért számunkra használhatatlanná vált, a virágok is kipusztultak napfény híján. Hiába kértem a szomszédot a fák kivágására, ö azt megtagadta azzal, hogy azt a törvény tiltja. Igaz ez? Kérdezi S. I. érdi olvasónk. A szomszéd telken levő fa árnyékolása gyakori vitatéma. Hiába tudják a szomszédok, hogy a fák az emberi környezetet védik, levegőtisztító hatásuk folytán a lakó- környezetet kellemessé teszik, mégis gyakran a fűrész után nyúlnának. Jogszabályaink azonban a környezetvédelmi érdekeket előbbre helyezik az egyéni szempontoknál. Tekintettel erre, a törvény általában nem teszi lehetővé fa kivágásának elrendelését, csupán azért, mert az a szomszéd földjére árnyékot vet. A áth.ajló ágak és a gyökérzet kivágára is csak abban a kivételes esetben van lehetőség, ha a föld rendeltetésszerű használatát gátolják, és azokat a fa tulajdonosa felhívás ellenére sem távolítja el. Dr. Sinka Imre ★ Olvasóink részére minden csütörtökön 17 és 19 óra között ingyenes jogi tanácsadást tartunk a Bp. VIII., Blaha Lujza tér 3. sz. alatt, leveleikre pedig folyamatosan válaszolunk. Nem csörömpölt az üveg A legény ruhástul alszik Testvérgyilkosság Megdöbbentő bűntény történt február 1-én Bemeceba- rátiban. A község lakói jól ismerték o két Gyenes fivért: Józsefet és Ferencet. Tudták azt is, hogy mindketten szeretik a szeszes italt, de viselkedésükben mégis elég nagy különbséget tapasztaltak. Ferenc volt az agresszívebb természetű — mint rokonaik és ismerőseik a kihallgatások során elmondták — és börtönben is ült már különböző bűncselekmények elkövetéséért. A bűntény estéjén Gyenes József édesanyjával nézte otthon . a tévét, majd 22 órakor elment a kocsmába, ahol farsangi bál volt. Itt egy darabig szórakozott,' ivott, majd hazatért. ■ Előbb a konyhában tartózkodott, azután felkapcsolta a villanyt, és édesanyjuktól a bátyjára kérdezett: a legény ruhástól alszik vagy döglik? Gyenes Ferenc erre felugrott az ágyról, és máris — mint már korábban többször — egymásnak estek. Ütötték, rúgták egymást, majd mikor az álmából felköltött ember kiszaladt, az öccse egy széket dóbott utána: Gyenes Ferenc egy széker- eével tért vissza, mire öccse öklével vágott az üvegablakba, hogy a cserepek a bátyját érjék. Végül Gyenes József felkapta az asztalról a kenyérvágó kést, és szívtájékon szúrta a fivérét. Az édesanyjuk időközben elindult a közelben lakó nővérüket segítségül hívni, de rövidesen Gyenes József is követte. „A bátyám meghalt!’’ közölte az immár jóvátehetetlent. Gyenes József; az Ipolyvidé- ki Erdőgazdaság 38 éVés rakodómunkása beismerte bűntettét. Ügyében a Pest Megyei Rendőrfőkapitányság befejezte a vizsgálatot. Ga. J. Hétvégi hasak rémei Fosztogattak A Ráckevei Bíróság dr. Nagy Miklósáé tanácsa rövir desen tárgyalja a hétvégi házak kifosztására szövetkezett háromtagú társaság büntetőügyét. A büntetett előéletű Papp Zoltán 22 éves rákóczifalvai, Radvánszky János 30 éves nyírtasi és Molnár István 30 éves balkányi lakosok elutaztak Délegyházára, ahol a Kéktó sétányon sorban feltörték« hétvégi házakat. Azokból ruhaneműeket, ágyneműt, élelmiszert zsákmányoltak. Több helyen ajtó, majd ablakzsalu felíeszítésével jutották be a lakásba. Pár , nap után a sikeres' kirándulást Taksonyban a Duna-parti vi- köndházak feltörésével, majd Dunavarsányban a Duna-so- r<?n elkövetett betörésekkel folytatták. Egyik éjszakai kirándulásuk után azonban rendőrkézre kerültek. A. I. A temetőben fogták el Támadás játékpisztollyal Korán fekvők, korán kelők' a tanyán élő emberek. Különösen a nyári dologidőben, amikor bőven akad munka a ház körül, a földeken, és az állatok is jobban igénylik a gondoskodást. N.-ék pusztaszeri tanyáján a család minden tagjának megvan a maga feladata. Egyedül a családfő gyári dolgozó, de az ő második műszakja is megkezdődik, amikor hazaérkezik. Feleségével jó néhány * állat tartására kötöttek szerződést, és még egy lovat is akarnak venni nemsokára. Talán így majd könnyebb lesz a ház mögött lévő három hold föld megmunkálása. Szünidőben a két gyerek, a kilencéves Rózsika és a 15 esztendős Antal is többet tud segíteni. a gazdaságban. Nyáron van a legjobb ára a szegedi piacon a friss gyümölcsnek. Június 10-én hajnali 4-kor N. Antal az édesanyjával együtt tele kosarakkal a kezében indult az autóbuszmegállóhoz. A fiú még egy műanyag szatyrot is vitt magával, ebbe tette az iratait, 23 forint zsebpénzét, bőrtokos kését és napszemüvegét. Az autóbuszról mindketten a Marx téren szálltak le, és gyalog tették meg az utat a piacig. Lepakoltak és elkezdték- az árusítást. A fiú egy idő után szólt az édesanyjának, hogy szívesen körülnézne Szegeden. Az anyja elengedte. N. Antal a Vadkert felé vette az irányt. Felvette a napszemüvegét és a taxiállomásra indult. Beült az' egyik ott álló gépkocsiba, hátra a vezető mögé, és eléggé félénken, tétovázva bemondta a címét. A taxi elindult. N. Antal néhány sarokkal arrébb elkiáltotta magát: álljon meg! A gépkocsivezető közölte, hogy még nem érkeztek a megadott címre, szinte ugyanebben a pillanatban a fiú elővette a játék- piszolyát és a taxis tarkójához nyomta. Pénzt vagy életet! A gépkocsivezető védekezett, hátra csapott, hogy kiüsse a fiú kezéből az eszközt, melyről rögtön látta, hogy nem valódi fegyver, de kissé mégis megrettent. Közben N. Antal kését is kivette a táskájából, de mivel látta, hogy a taxis nem hagyja magát, kiugrott a kocsiból. Futni kézdett. A taxis azonnal értesítette rádión a rendőrséget és a kollégáit a rendkívül eseményről és néhány járókelő az utcán a menekülő után eredt. A fiú késével hadonászott, csapkodott, ha a közelébe értek. Ilyenkor mindig egérutat nyert, de a környéket nem ismerte, így a temetőbe futott, ahol égy önkéntes rendőrnek sikerült ártalmatlanná tennie. A rendőrkapitányságon való elszámoltatás során kiderült, hogy á fáxiwteldíj' összegét sem lett volna képes kifizetni; S az is valószínűvé vált — főként az előkészületeiből —, hogy már a gépkocsiba való beszállás előtt elhatározta, ráijeszt a taxisra és ily módon próbál pénzt szerezni. Cs. Csala Károly Fekete sarek Ittas vezetésért... A közelmúltban a kővetkezők jogosítványát vonták be Ittas vezetés miatt: Öröklés a szülő életében Időbeli korlátozás nélkül A’ megyei bíróságon megtartott tárgyaláson a gyár arra hivatkozott, hogy — a tanácsi megbízott jelenlétében felvett jegyzőkönyv szerint —-, a vasúti kocsiba történt berakáskor, a feladott üvegek épek voltak. A rendeltetési állomáson a szállítmányt a kereskedelmi vállalat kifogás nélkül vette át. A vásárlói panasz rendezéséhez nem hívták meg, és így a törésről, valamint annak okáról, nem volt módjuk meggyőződni. Ezt a védekezést a megyei bíróság nem fogadta el, és a gyárat a vállalat által kifizetett összeg megtérítésére kötelezte. A döntés indoklása szerint a gyár a követelés ki- egyenlítését akkor tagadhatta volna meg, ha bizonyítja, hogy a vállalat álaptalan vásárlói igényt elégített ki, illetve, ha a hiba a vevőnek történt átadás után keletkezett. Ezzel szemben a bíróság igazolva látta, hogy az üvegtáblák a rekesz helytelen szegecselése miatt törtek el. Az (télét elleni fellebbezésében a gyár a korábbi védekezését azzal egészítette ki. hogy a láda alián szilárd porán- habalátétet helyeztek el, tehát a szegecsek az üveglapokkal nem érintkezhettek. Ameny- nyiben az üvegek a feladáskor töröttek lettek volna, azt a csörömpölésből észreveszik. Erre a vállalat azt válaszolta: a láda alján poránhabaiátét nem volt, és a gyár a követelés jogosságának ellenőrzésére, felhívás ellenére, nem jelentkezett. A Legfelsőbb Bíróság a törA szülők általában minden gyereküket szeretik. Az esetek többségében a hálátlan, szülőjének szei’etetet nem nyújtó gyermek is részesül abban a vagyonban, ami szülője után maradt. Persze, sok olyan esetet ismerünk, amikor a szülő kifejezett kívánsága, hogy egyik-másik gyereke ne örököljön utána, illetve kevesebbet örököljön, rfiint testvérei. Az ilyen akarat megvalósítására való a végrendelet. De az élethelyzettől függően a szülő gyakran még életében „osztogatni kezdi az örökséget”,' azaz gyerekeinek „előleget” ad ebből, mert az házasodik, esetleg építkezik, nagyobb utazásra készül stb. Ilyen helyzet bizony előidézheti, hogy később a gyerekek ne egyenlő részben részesüljenek a szüleik után maradt örökségből. Márpedig ha az örökhagyó nem készített végrendeletet, akkor azt akarta, hogy a törvényes öröklési rend érvényesüljön, ami pedig köztudottan az egyenlő részesedésen alapul. Mi a helyzet tehát a szülő életében átvett ajándékkal? A korábbi megajándékozott is úgy állhat az örökösök közé. mint aki egyenlő osztozásra számít a szülő halála után előkerült hagyatékból ? Van az öröklési jogunknak egy speciális fogalma, az osztályra bocsátás. Ennek lényege a következő: a törvény alapján öröklő leszármazók kötelesek a hagyaték értékéhez hozzászámítani mindazokat a szokásos mértéket meghaladó ajándékokat, amelyeket ők az örökhagyótól annak életében kaptak. Feltéve, hogy ezt az örökhagyó így kötötte ki, vagy a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a juttatás ilyen beszámítási kötelezettséggel történt. Igen gyakori eset, hogy az idős, beteg szülővel együtt éló gyerek azt állítja, hogy a birtokában maradt vagyontárgyakat a szülő még életében neki adta. Például egy takarékbetétkönyvet a beteg, kiszolgáltatott ember átnyújthatott ajándékként, de azzal az igénnyel is. hogy a gyereke őrizze meg. vagy épp azzal a szándékkal, hogy halála után ne feledkezzék meg a többiekről sem. Ez azonban nem jelenti azt. hogy később azon is osztozni kell, amit a megajándékozott korábban kapott. Az osztályra bocsátás csak számítási mód. A hátramaradt hagyaték értékéhez hozzá kell csatolni azt az összeget, ami az osztályra bocsátási kötelezettség alá esik. És ezzel a növelt összeggel kell elvégezni az egyenlő részre osztást. Ha a korábban megajándékozott a ráeső résznél kevesebbet kapott a szülő életében, kiegészítik a neki járó összegre. Ha az adomány meghaladja azt az összeget, ami a számítás után az osztályra bocsátónak jutna, nem kell visszatérítenie a többieknek a többletet. Ö már kielégítettnek minősül a hagyatékból, de „fizetnie” nem kell, hisz mégiscsak ő kapta azt az ajándékot annak idején ... Egy nagyon fontos tudnivaló: különböző hiedelmek forognak „közszájon”, hogy csak 5. 10, 15 évre visszamenőleg kell figyelembe venni a korábban kapott ajándékot. Erről szó sincs. Időbeli korlátozás nélkül kell minden olyan adományt osztályra bocsátani, amit a törvény nem von ki ez alól. A kivételről a jogszabály így rendelkezik: ..A szokásos mértékű ajándékokat. valamint a tartásra rászoruló leszármazók részére nyújtott tartást akkor sem kell osztályra bocsátani, ha azt az örökhagyó kifejezetten kikötötte". Ebből a szempontból nem számít, hogy az örökhagyó a saiát háztartásában, természetben nyújtotta-e a tartást, vagy ..havi apanázst” küldve segítette a rászorulót. Dr. Kertész Éva Pécsi Zoltán Géza, rádió-tv-műszerész, Szigethalom, Szabadkai u. 11/b. 1 év 6 hó, Bartha Gáspár, nyugdíjas, Szigetszentmérton, Béke u. 1. 1 év 4 hó, Sallai Sándor, traktoros, Dunaharaszti, Kunfíy Zs. u. 22. 1 év 6 hó, Glutz József, esztergályos, Szigetszentmiklós, Komáromi u. 19'a. 1 év 6 hó. Lcéb László, magkészítő, Dunaharaszti, Nádor u. 30. 1 év 6 hó, Adácsl Ferenc, betanított munkás, Ráckeve, Tél u. 9. 1 év 6 hó, Bcrényi Sándor, rendész, Dabas, Határ u. 1.1 év 8 hó, Ulicska József, erdész, Inárcs, Kossuth u. 42. 1 év, Bridza János, erdész, 0csa, Szabó D.. u. 4. 1 év 4 hó, Szabó Miklós, hús- feldolgozó, Dabas, Sugár u. 21. 1 év, Hornyák István, vízvézc- tékszerelő, Inárcs. Rákóczi u. 52. 1 év 3 hó, Gulyás Tibor, Gödöllő, Tisza u. ,11/a, 2 év 6 hó, Uhlár István, gépkocsivezető, Erdőkertes, Felszabadulás u. 54. 1 év 4 hó, Józsa Béla, fűtő, Domony, Domonyvölgy u. 4. 2 év 6 hó, Konsai László, szerelő, Kerepestarcsa, Patak u. 5. 2 év, Éles Zoltán, betanított munkás, Kerepestarcsa, Malom u. 8. 1 év 2 hó, Mészáros József, Galgahévíz, Dózsa Gy. u. 2. 1 év 4 hó, Papp József lakatos, Kerepestarcsa, Ungvér u. 26. 1 év, Szems József portás, Kerepestarcsa, Széchenyi u. 22. 2 év, Nagy László, lakatos, Gödöllő, Arany J. u. 53. 2 év. Bíró Zoltán, telepvezető, Pécel, Kölcsey u. 2. 1 év 4 hó, Nagy Gábor, betanított munkás, Aszód, Bocskai u. 10. T év 6 hó. Lichi István, asztalos, Ot ömör, Kőhegy u. 12. 3 év, Krekó László, szobafestő, Kartal, Alkotmány u. 12. 2 hó, Nagy Károly, víz-gázszerelő, Kerepestarcsa, Eperjesi u. 13. 4 hó, Szeder László, gépkocsivezető, Isaszeg, Liget u. 6. 1 év 4 hó. Kármán Tamás, magánkereskedő. Gödöllő, Kazinczy u. 12. 2 év, Nagy Sándor kézbesítő. Aszód, Dózsa Gy. u. 45. 1 év 5 hó, Szalacsi Ferenc, nehézgépkezelő, Isaszeg, Május l. u. 24. 1 év 2 hó, Oláh László, anyagmozgató, Kerepestarcsa, Mogyoródi u. 24. 1 év, Berneczel László, kőműves, Kerepestarcsa, Mező u. 41. 6 év, Budai Imre, kőműves, Pécel, Zsigmond u. 14. 3 év, Jakab Ferenc, sírgondozó, Hévízgyörk, Úttörő u. 19. S hó, Körmöndi Géza, felszolgáló, Isaszeg, Somogyi u. 42. 4 hó. Bimbó László, alkalmi munkás, Cegléd, Szolnoki u. 21. 3 hó, Dcmcsik Balázs traktoros, Csemő, Ceglédi u. 52. 1 év 4 hó. Iletényl Gáspár, nyugdíjas, Ceglédbercel, Pozsonyi u. 15. 1 év 6 hó. Tokai Sándor Zoltán, kisegítő családtag, Cegléd, Puskin u. 7. 1 év, Abuczkl Sándor, nyugdíjas, Cegléd, Beloiannisz u. 12. 1 év Bíró János tapétázó, Cegléd. Kertész u. 10. 2 év, Ilanzsek Ferenc, húsipari szakmunkás. Ceglédbercel, l év 2 hó. Terccs- key István, betanított munkás, Cegléd, Marosi d. 209. 1 év, Lipák László, telepvezető, Abony, Belsőerdő d. 4. 1 év 4 hó, Hardi György, betanított munkás, Albertirsa, Külterület 36. 1 év.
