Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-22 / 94. szám

ELŐRE A XIII KONGRESSZUS HATÁROZATAINAK VÉGREHAJTÁSÁÉRT! * Ei den a szellemi tőkére alapoztak Milliókat pótol a jó ötlet A gondolkodás ingyen van. Az embernek mindig kéznél a leje, akkor használja, amikor akarja — s még pénzbe se kerül. Kár, hogy ez az egy­szerű, de örök igazság még nem fészkelte be magát álta­lános érvénnyel a köztudat­ba, ám az mindenképpen ör­vendetes: egyre többen rájön­nek. Ezt tapasztaltuk a minap Érden is, a Mezőgépnél. Azért mentünk oda, hogy utánajár­junk, hogyan értette az igaz­gató, Antal Imre, amit az or­szággyűlési képviselők Pest megyei csoportjának legutób­bi ülésén — maga is képvise­lő lévén — imigyen fejtege­tett: ha valaki történetesen gazdasági vezető, többszörö­sen hozzájárulhat az ország anyagi javainak gyarapításá­hoz, amennyiben azt tartja szem előtt, hogy az általa irányított üzem, vállalat, szö­vetkezet folyamatosan többet vagy jobbat produkáljon. S miközben kíváncsiskodtunk, lépten-nyomon az alkotó gon­dolkodás szülte tárgyi bizo­nyítékokkal találtuk szemben magunkat. Szunnyadó tartalék Az, hogy az érdi gyár kol­lektívája a múlt évhez ké­pest mintegy 15 százalékkal akarja növelni a termelést, önmagában nem mond sokat. Az viszont, hogy miképpen kívánják ezt megvalósítani, A prcbanyomás 9 bar — mondja Vörös László annál többet. Az szóba sem jöhet, hogy a magasabb ter­melési érték előállításához többen lennének, mint tavaly* Ismert a helyzet az agglome­rációban: a munkaerő zömmel a főváros üzemeiben talál ke­nyérkereseti lehetőségre, egy­mást követő nemzedékek so­rán át. Aki nagyobb jövede­lemre tehet szert, annak árán, hogy reggel-este buszozik, ezt teszi. Nem is hányhatjuk a szemére. Az más kérdés, hogy a Mezőgép tudna több mun­kást is foglalkoztatni, de hiá­ba, ha nem képes állni a bér­versenyt, még akkor sem, ha a helybeliek lényegében meg­termelik a rávalót. A nagyobb eredményt tehát a még szunnyadó tartalékok feltárásával lehet elérni: tech­nológiai módosításokkal, nor­makarbantartással, ésszerű termékszerkezet-váltással. A már-már gazdaságtalan gyárt­mányok helyett hasznot hajtó, keresett termékeket kell elő­állítani, azoknak minél job­ban fizető piacot találni. Nos, pillanatnyilag ott tart az érdi gárda, hogy rálelt a jövő egyik útjára: az idei második negyedévben már tömegesen szállíthatja az ÉRD-LXJX alu­míniumradiátorokat, amelyek iránt óriási az érdeklődés a nagykereskedelmi vállalatok­nál. Nem kellettek milliók a gyártmányfejlesztéshez. A mű­szakiak csapata fölmérte az adott lehetőségeket, azokhoz adaptálta ötleteit, amelyeknek összességéből jött létre a szó­ban forgó radiátor. A fejlesz­téshez fölhasznált tőke a fe­jekben volt, kellő ösztönzéssel előbújt, s a lehető legkisebb anyagi befektetéssel újabb ha­ladáshoz újabb tőkét teremt. Állja a versenyt . Ahhoz, hogy betörjenek a piacra, valami olyat kellett kitalálniuk, ami állja a ver­senyt. A versenyt az olyan importtal is, amit talán be sem hoznak, ha a kereskede­lem előbb a hazai . gyártók háza táján keresgél, nem te­kint azonnal határainkon túl­ra, amikor kiderül, az üzle­tekben kevés a radiátor. S ezt nem azért mondja az érdi • Mezőgép igazgatója, mintha sítási programjához, honnan ez a hatalmas energiájú kez­dő sebesség, amely kétségtele­nül kiszámíthatóvá teszi a további magasabb sebességfo­kozatokat, mint egy űrraké­táé a felemelkedés pillanatá­ban? Honnan ez a bátor és elfogulatlan kritika és önkri­tika, amely így, ilyen lenini éles tekintettel tud szembe­nézni minden elöregedett mód­szerrel, évek-évtizedek min­den megkövesült lerakódá­sával, minden tespedéssel, bü­rokratizmussal, korrupcióval, konzervativizmussal? Honnan a póztalan, egyszerű, ember­közeli lenini stílus reneszán­sza, a nyílt és egyenes be­széd, honnan minden álünne­pélyesség és dagály száműzé­se egy fuvallattal? Nem, nincs ebben semmi meglepő; a le­nini örökség ugyanolyan ele­ven, mint bármikor. A Téli Palota ostrománál tíz ember halt meg. Vértelen forradalom volt. A forradal­mak — ha nem kalandorság- ból, hanem valóban forradal­mi helyzetben és feltételek mellett, a nép legmélyebb aka­ratából születnek — többnyi­re vértelenek. Vér akkor fo­lyik, amikor a forradalmat vérbe akarják fojtani. A szo­cializmus minden harca ön­védelmi harc volt. Krasznov tábornok ellen, intervenciós hadak ellen, fehérgárdisták és anarchisták ellen. És aztán huszonnégy év múlva az ak­kori világ legfélelmetesebb hadereje, a hitelri fasiszta hadsereg ellen. A szocializ­mus nem agresszív, nem ex­panzív természetű. A szocia­lizmus mindig önvédelmi har­cot vívott — a Volgánál épp­úgy, mint a Jang-ce vagy a Mekong vidékén — és mindig győztesen és megerősödve. De a szocialista békepolitika axió­Koller Józsefné célgépen ké­pezi ki az alumíniumtestek furatait Hancsovszki János felvételei az volna a célja, hogy csök­kenjen a választék. A válasz­tékbővítés céljából megvásá­rolt külföldi árura szükség van. De arra nincs, amit eset­leges kapkodásból, felületes körültekintéssel szereznek be, fölöslegesen költve a nagy ne­hezen megtermelt devizát. Mert mi tagadás, van fölösle­ges import a piacon. S ez nem csupán a gazdasági ve­zetőnek fáj. Fáj az országgyű­lési képviselőnek is. Egy sze­mélyben. mája: ma egy újabb világhá­borúnak nem lenne, nem le­hetne győztese senki. A Téli Palota ostroma éj­jel két óra után pár perccel fejeződött be. Lenin, aki a megelőző napokban semmit sem pihent, Boncs-Brujevics- nek a Szmolnijhoz közeli la­kásán lefeküdt aludni. Ds mintha rugó lett volna az ágyban, a következő pilla­natban már föl is pattant: csendben, hogy senkit ne za­varjon, írni kezdett. A béke­dekrétumot szövegezte. Ame­lyet másnap a szovjetek kong­resszusa elfogadott. Ez volt az első szocialista állam első sza­va a világhoz. E tárgyban ez­zel a céllal — napjainkig és tovább — messze nem az utol­só. Ami a távoli jövőt illeti, sokan álmodozónak tartották s gondolják ma is. Öt, a leg­realistább tervezőt, a legpre­cízebb társadalomtudóst, sta­tisztikai adatok legaggályo­sabb ellenőrét, makacs tények legmakacsabb számbavevőjét. Álmodozó? Tény — Krupsz- kajától tudjuk —, hogy álmá­ban gyakorta beszélt. Ez ve­szélybe is sodorhatta. Amikor a cárizmus bukásának hírére Zürichből azonnal haza akart utazni a világháborús Euró­pán keresztül, vad, fantaszti­kus ötleteket ötölt ki. Pél­dául, hogy svéd útlevéllel (persze hamissal) megy, s hogy gyenge svéd nyelvtudá­sa miatt le ne lepleződjék, majd némának tetteti magát. Csakhogy... — vetették el a bizarr tervet —, mi lesz, ha álmában megszólal? Mert álmában sem tudott hazudni. Álmodva is az iga­zat mondta. Koncz István Kínálati piac Kétségtelen, hogy az ipar — és a kereskedelem — számá­ra ösztönzőbb az úgynevezett kínálati piac. Így kerülhetett sor arra, hogy a Vasértnek, amely pillanatnyilag a legna­gyobb tételeket rendelte az érdi radiátorokból, olyan árut sikerült vételre felajánlani, amely esztétikus, kis helyet igényel, ám hőleadó, illetve hőtároló képessége igen nagy. Ugyanez nem mondható az áráról: mintegy harminc­negyven százalékkal olcsóbb a saját kategóriájában megje­lenő társainál. Miként, vált ez lehetségessé? Nyilván az ér­diek sem a ráfizetésből élnek. Mivel nem követelt többmil­liós beruházást a gyártmány- fejlesztés — aminek meg kel­lene térülnie —, úgy vélték a helyiek: élni érdemes a régi elvekkel, amelyek szerint na­gyon jól jövedelmez a kis ha­szon is, amennyiben nagy a forgalom. Az idén összesen 150 ezer radiátortagot tervez­nek gyártani, aztán majd meglátják, hogyan tovább. Várhatóan sokan fogják jövő­re is keresni, hiszen könnyen szerelhető, mivel a három-öt- tíz tagú egységek nagy sorozat­ban gyárthatók készre. Az egységekből tetszőleges mére­tű radiátor állítható össze, at­tól függően, mekkora helyisé­get kívánnak vele fűteni. Már ma is a családi házak házila gos kivitelezői örülnek ennek legjobban, érthető okokból: a termék tetszetős is, amellett, hogy műszaki paraméterei a legmagasabb igényeket is ki­elégítik. Lám, a fej mindig kéznél van. A gondolkodás nem ke­rül pénzbe. Az viszont, ami a gondolkodás nyomán születik — az érdiek példája is igazol­ja — pénzt hoz. Érdemes te­hát a szellemi tőkére alapoz­ni, s lehet is, ott, ahol kellő megbecsülés jut a műszaki gárdának, a mérnököktől a lakatosokig. Bálint Ibolya Szovjet pártdelegáció látogatása Ismerkedés Pest megyével Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására szov­jet pártdelegáció tartózkodik hazánkban. Vaszilij Kosz- tyevszkij, az SZKP KB propa­gandaosztályának alosztályve­zetője és Valentyin Kuznye- cov, az osztály munkatársa Heves megyével való ismerke­dés után tegnap kétnapos lá­togatásra Pest megyébe érke­zett. A megyei pártbizottság a vendégek számára olyan programot állított össze, amely lehetővé teszi, hogy e rövid idő alatt minél jobban bepil­lanthassanak a megye életébe. Vaszilij Kosztyevszkij teg­nap Monorral ismerkedett, ahol dr. Szászik Kánoly, a pártbizottság első titkára tájé­koztatta a körzet gazdasági, társadalmi és kulturális éle­téről. A programban szerepelt a Monori Állami Tangazdaság és a Mezőgép Vállalat megte­kintése is. Ma a vendég Vácra látogat, ahol dr. Olajos Mi­hály, a városi pártbizottság első titkára fogadja. A város­nézés után a Forte gyár mun­kájával ismerkedik Vaszilij Kosztyevszkij. Valentyin Kuznyecov tegnap Dunakeszi vendége volt, ahol Pálmai László, a városi párt- bizottság első titkára kalau­zolta. A város üzemei közül a konzervgyár megtekintése sze­repelt a programban. Ma Gö­döllőre várják Valentyin Kuz- nyecovot. A házigazda itt Her- czenik Gyula, a városi pártbi­zottság első titkára lesz. A vendég ellátogat a Humán Ol­tóanyagtermelő és Kutatóinté­zetbe, a művelődési központba és a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre. A vendégek a fölkeresett üzemekben előadást is tartot­tak az SZKP XXVII. kong­resszusáról, a társadalmi, gaz­dasági megújulás programjá­ról. Gazdasági segítség KISZ-kísérlet A KISZ KB 1982 elején fo­gadta el azt a programot, melynek keretében néhány gyengén gazdálkodó termelő- szövetkezetbe fiatal, jól kép­zett agrárszakembereket küld­tek volna. A programot idő­közben módosítani kellett, mert csak nagyon kevés friss diplomás ment dolgozni ilyen tsz-ekbe, vagy nem maradtak ott, nem települtek le. A KISZ KB mezőgazdasági fia­talok tanácsa ezért gazdasági társaságot alapított, hat ter­melőszövetkezet és az Alkotó Ifjúság Egyesülés bevonásá­val, Agrokoord néven. Az elmúlt években t,z Ag­rokoord közgazdáinak, agrár­mérnökeinek segítségével si­került a hat tsz veszteségét csökkenteni, sőt már szerény nyereségre is szert tettek. Az Agrokoordnál most újabb négy tsz jelentkezett felvétel­re. így lehetőség nyílik arra, hogy a gazdasági társaság immár önállóan gazdálkod­hasson. Bonyodalmak a hordógyártás körül Fénykor után, mélyponton túl Néhány esztendeje még mindenkinek nemet mondtak Esztendőkön át virágzott az üzlet. Ezerszám készültek az öthektós akáchordók. Finom bort töltöttek beléjük, s an­nak rendje-módja szerint út­nak indították a Szovjetunió­ba. Szomszédunkban azonban egy éve életbe lépett a szesz­fogyasztás korlátozása. A ma­gyar bort, a magyar hordót nem lehetett értékesíteni a jól bevezetett piacon. Ráadásul a tavalyi szüret a szokásos ter­més harmadát sem hozta, nem verték a hasas tartályokat a ■hazai gazdák'sem. A Fűrész-, Lemez- és Hordó­ipari Vállalat ceglédi gyár­egységének hordóüzemére szo­morú napok köszöntöttek. Ezt az egységet ugyanis kizárólag a szovjet borexport göngyö­leganyagának gyártására hoz­ták létre. A fénykorban száz­milliót hozott az üzem, most, ha apai't-anyait beleadnak, ta­lán összejön 21 millió. Néhány'éve hiába kopog­tattak a borgazdaságok, a ma­gánosok. Mindenkinek nemet mondtak. Két műszakban dol­goztak a gépek és az embe­rek, de úgy is alig-alig győz­ték a munkát. Azóta fordult a kocka... Több pénzért tanultak — Az idén még egyetlen hordót sem csináltunk — ke­sereg Orisek Ferenc gyáregy- ségigazgató. — Valaha hatva- nan tartoztak az üzemhez, az­óta az emberek többségét át kellett irányítanunk a fűrész­gépek mellé. Elsősorban azok kerültek oda, akik önként vál­lalták, de többen búcsút is mondtak. A volt hordóüzemieket ter­mészetesen be kellett tanítani. Akik a tapasztalatokat átad­ták, nálulk alacsonyabb bérű ember ek. Ám azok pénzét sem lehetett levenni, akik a raj­tuk kívül álló okok miatt ke­rültek ebbe a helyzetbe. Már úgyis elveszítették a délutáni műszakpótlékot. Csomagolják az ÉRD-LUX radiátorokat a Mezőgépnél — Gondolhatja, mekkora volt a feszültség — mondja a gyáregységigazgató. — A cse­kély bérfejlesztésből nem le­hetett egyik napról a másikra megoldani a problémát. Kény­telenek voltunk a mozgóbér egy részét is felhasználni, no­ha jól tudjuk, hogy az nem efféle szétosztásra való ... A hordóüzemben öten ma­radtak. Közöttük Gál József, aki 23 esztendővel ezelőtt a budapesti anyagyártól került Ceglédre, Pontosabban haza, hiszen addig csak dolgozni járt Pestre. — A meglévő berendezése­ket alkalmassá kellett tennünk a kisebb hordók gyártására, mert ilyen megrendelésekre számítunk — mondja. — Az­tán a pincegazdaságoktól ér­keztek régiek javításra, sőt majd a helyszínekre is kikül­dik vándorbrigádunkat, őszin­tén szólva nem szívesen vál­lalom az utazást Tokajtól Ba­dacsonyig, de nincs más vá­lasztás. Bállá Tibor itt tanulta a szakmát, három éve mégis úgy döntött, hogy -munkahe­lyet változtat. Egy évet dolgo­zott Csemön, a fatelepen, az­tán újra visszajött. Többé nem lesz hűtlen, noha a bizonyta­lanság érzése még kísérti itt a kádárokat. Csak kilenc hónapot — A gépsort átalakítottuk, április 1-től húsz, huszonkét emberrel megkezdtük a ter­melést — folytatja Orisek Fe­renc. — Kiszámítottuk, hogy kilenc hónap alatt, egy mű­szakban tudjuk kielégíteni az igényeket, bár egyetlen szer­ződés sincs még a kezünkben. Belföldre ezer darab öthektós hordót szánunk, de többet is tudnánk szállítani. A szőlős­gazdáknak kisméretű, 50—240 litereseket kínálunk. A kény­szerpihenő arra is megtanított, hogy keressük az újat. Ajtós hordókat készítünk majd, hogy ne kelljen azokat tisztí­táskor fölcipelni a pincéből. Ezek egyébként hagyományos testvéreiknél kicsit drágábbak lesznek a több vasalás miatt. Precízebb munkát követel­nek, de hát tulajdonképp ez a szakma sava, borsa. S ha már a mesterségről szólunk: az üzem hivatott az ország­ban az utánpótlás nevelésére. Tanműhelyükben évente 5—10 szakmunkást avattak, akik részben visszamentek lakóhe­lyeikre, . részben megmaradtak, vagy helyben váltottak ipart. Most. .azonban, a. maszekok sem dúskálnak a munkában, bár ők minden gond nélkül át tudnak váltani virágládák, ká- pósztásdézsák, puttonyok és kármentőkádak készítésére. Ez üzemi keretek között — az itteniek szerint — képte­lenség. itt fölösleg, ott hiány Az udvaron halomban a dongafa. A háromezer köb­méter a múltat idézi, hiszen ez még a fénykorból maradt. Most már nem tudják felhasz­nálni, a kis hordókhoz más méretű kell. Csak a helyet foglalja, sorsa bizonytalan. A gyáregység székülésgyártó üze­mében viszont nincs elegendő alapanyag. Több munkáskéz­nek — mert oda is kerültek régi hordósok —, több feladat, ahhoz több alapanyag szüksé­ges. Termékeik — a székülé­sek és a táblaidomok, az ágy­rugók — keresettek a piacon, az utóbbiból 1800 köbméternyi exportra is jut. A fűrészüzem­ben körülbelül ugyanez a helyzet, amin az sem lendít túl sokat, hogy ott dolgozzák föl az országban fölvásárolt diófarönkök java részét, ami szintén Nyugaton talál vevő­re. Csak e másik két egység prosperitásának köszönhető, hogy a ceglédiek valahogy át­jutottak a mélyponton, ame­lyet az egykor legnagyobb nyereséggel dolgozó, szebb na­pokat látott üzemrészük hely­zete teremtett. Fazekas Eszter Tegnap történT Szűrös Mátyás látogatása. MSZMP Központi Bizottságának titkára hétfőn Baranya megyébe látogatott. Pécsett a megye vezetői tájékoztatták Baranya politikai és gazdasági helyzetéről, a lakosság életkörülményeinek alaku­lásáról, a pártmunka időszerű kérdéseiről. A Központi Bi­zottság titkára elsőként a város legnagyobb könnyűipari üze­mét, a Hunor Kesztyű és Bőrruházati Vállalatot kereste fel. Ezután a múlt évben megnyílt Várostörténeti és Munkásmoz­galmi Múzeumot, majd pedig az ugyancsak tavaly elkészült úttörőházat tekintette meg. A látogatás befejezéseként részt vett a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságán tartott párt- aktívaülésen, s tájékoztatást adott az időszerű nemzetközi kér­désekről..

Next

/
Thumbnails
Contents