Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-22 / 94. szám
ELŐRE A XIII KONGRESSZUS HATÁROZATAINAK VÉGREHAJTÁSÁÉRT! * Ei den a szellemi tőkére alapoztak Milliókat pótol a jó ötlet A gondolkodás ingyen van. Az embernek mindig kéznél a leje, akkor használja, amikor akarja — s még pénzbe se kerül. Kár, hogy ez az egyszerű, de örök igazság még nem fészkelte be magát általános érvénnyel a köztudatba, ám az mindenképpen örvendetes: egyre többen rájönnek. Ezt tapasztaltuk a minap Érden is, a Mezőgépnél. Azért mentünk oda, hogy utánajárjunk, hogyan értette az igazgató, Antal Imre, amit az országgyűlési képviselők Pest megyei csoportjának legutóbbi ülésén — maga is képviselő lévén — imigyen fejtegetett: ha valaki történetesen gazdasági vezető, többszörösen hozzájárulhat az ország anyagi javainak gyarapításához, amennyiben azt tartja szem előtt, hogy az általa irányított üzem, vállalat, szövetkezet folyamatosan többet vagy jobbat produkáljon. S miközben kíváncsiskodtunk, lépten-nyomon az alkotó gondolkodás szülte tárgyi bizonyítékokkal találtuk szemben magunkat. Szunnyadó tartalék Az, hogy az érdi gyár kollektívája a múlt évhez képest mintegy 15 százalékkal akarja növelni a termelést, önmagában nem mond sokat. Az viszont, hogy miképpen kívánják ezt megvalósítani, A prcbanyomás 9 bar — mondja Vörös László annál többet. Az szóba sem jöhet, hogy a magasabb termelési érték előállításához többen lennének, mint tavaly* Ismert a helyzet az agglomerációban: a munkaerő zömmel a főváros üzemeiben talál kenyérkereseti lehetőségre, egymást követő nemzedékek során át. Aki nagyobb jövedelemre tehet szert, annak árán, hogy reggel-este buszozik, ezt teszi. Nem is hányhatjuk a szemére. Az más kérdés, hogy a Mezőgép tudna több munkást is foglalkoztatni, de hiába, ha nem képes állni a bérversenyt, még akkor sem, ha a helybeliek lényegében megtermelik a rávalót. A nagyobb eredményt tehát a még szunnyadó tartalékok feltárásával lehet elérni: technológiai módosításokkal, normakarbantartással, ésszerű termékszerkezet-váltással. A már-már gazdaságtalan gyártmányok helyett hasznot hajtó, keresett termékeket kell előállítani, azoknak minél jobban fizető piacot találni. Nos, pillanatnyilag ott tart az érdi gárda, hogy rálelt a jövő egyik útjára: az idei második negyedévben már tömegesen szállíthatja az ÉRD-LXJX alumíniumradiátorokat, amelyek iránt óriási az érdeklődés a nagykereskedelmi vállalatoknál. Nem kellettek milliók a gyártmányfejlesztéshez. A műszakiak csapata fölmérte az adott lehetőségeket, azokhoz adaptálta ötleteit, amelyeknek összességéből jött létre a szóban forgó radiátor. A fejlesztéshez fölhasznált tőke a fejekben volt, kellő ösztönzéssel előbújt, s a lehető legkisebb anyagi befektetéssel újabb haladáshoz újabb tőkét teremt. Állja a versenyt . Ahhoz, hogy betörjenek a piacra, valami olyat kellett kitalálniuk, ami állja a versenyt. A versenyt az olyan importtal is, amit talán be sem hoznak, ha a kereskedelem előbb a hazai . gyártók háza táján keresgél, nem tekint azonnal határainkon túlra, amikor kiderül, az üzletekben kevés a radiátor. S ezt nem azért mondja az érdi • Mezőgép igazgatója, mintha sítási programjához, honnan ez a hatalmas energiájú kezdő sebesség, amely kétségtelenül kiszámíthatóvá teszi a további magasabb sebességfokozatokat, mint egy űrrakétáé a felemelkedés pillanatában? Honnan ez a bátor és elfogulatlan kritika és önkritika, amely így, ilyen lenini éles tekintettel tud szembenézni minden elöregedett módszerrel, évek-évtizedek minden megkövesült lerakódásával, minden tespedéssel, bürokratizmussal, korrupcióval, konzervativizmussal? Honnan a póztalan, egyszerű, emberközeli lenini stílus reneszánsza, a nyílt és egyenes beszéd, honnan minden álünnepélyesség és dagály száműzése egy fuvallattal? Nem, nincs ebben semmi meglepő; a lenini örökség ugyanolyan eleven, mint bármikor. A Téli Palota ostrománál tíz ember halt meg. Vértelen forradalom volt. A forradalmak — ha nem kalandorság- ból, hanem valóban forradalmi helyzetben és feltételek mellett, a nép legmélyebb akaratából születnek — többnyire vértelenek. Vér akkor folyik, amikor a forradalmat vérbe akarják fojtani. A szocializmus minden harca önvédelmi harc volt. Krasznov tábornok ellen, intervenciós hadak ellen, fehérgárdisták és anarchisták ellen. És aztán huszonnégy év múlva az akkori világ legfélelmetesebb hadereje, a hitelri fasiszta hadsereg ellen. A szocializmus nem agresszív, nem expanzív természetű. A szocializmus mindig önvédelmi harcot vívott — a Volgánál éppúgy, mint a Jang-ce vagy a Mekong vidékén — és mindig győztesen és megerősödve. De a szocialista békepolitika axióKoller Józsefné célgépen képezi ki az alumíniumtestek furatait Hancsovszki János felvételei az volna a célja, hogy csökkenjen a választék. A választékbővítés céljából megvásárolt külföldi árura szükség van. De arra nincs, amit esetleges kapkodásból, felületes körültekintéssel szereznek be, fölöslegesen költve a nagy nehezen megtermelt devizát. Mert mi tagadás, van fölösleges import a piacon. S ez nem csupán a gazdasági vezetőnek fáj. Fáj az országgyűlési képviselőnek is. Egy személyben. mája: ma egy újabb világháborúnak nem lenne, nem lehetne győztese senki. A Téli Palota ostroma éjjel két óra után pár perccel fejeződött be. Lenin, aki a megelőző napokban semmit sem pihent, Boncs-Brujevics- nek a Szmolnijhoz közeli lakásán lefeküdt aludni. Ds mintha rugó lett volna az ágyban, a következő pillanatban már föl is pattant: csendben, hogy senkit ne zavarjon, írni kezdett. A békedekrétumot szövegezte. Amelyet másnap a szovjetek kongresszusa elfogadott. Ez volt az első szocialista állam első szava a világhoz. E tárgyban ezzel a céllal — napjainkig és tovább — messze nem az utolsó. Ami a távoli jövőt illeti, sokan álmodozónak tartották s gondolják ma is. Öt, a legrealistább tervezőt, a legprecízebb társadalomtudóst, statisztikai adatok legaggályosabb ellenőrét, makacs tények legmakacsabb számbavevőjét. Álmodozó? Tény — Krupsz- kajától tudjuk —, hogy álmában gyakorta beszélt. Ez veszélybe is sodorhatta. Amikor a cárizmus bukásának hírére Zürichből azonnal haza akart utazni a világháborús Európán keresztül, vad, fantasztikus ötleteket ötölt ki. Például, hogy svéd útlevéllel (persze hamissal) megy, s hogy gyenge svéd nyelvtudása miatt le ne lepleződjék, majd némának tetteti magát. Csakhogy... — vetették el a bizarr tervet —, mi lesz, ha álmában megszólal? Mert álmában sem tudott hazudni. Álmodva is az igazat mondta. Koncz István Kínálati piac Kétségtelen, hogy az ipar — és a kereskedelem — számára ösztönzőbb az úgynevezett kínálati piac. Így kerülhetett sor arra, hogy a Vasértnek, amely pillanatnyilag a legnagyobb tételeket rendelte az érdi radiátorokból, olyan árut sikerült vételre felajánlani, amely esztétikus, kis helyet igényel, ám hőleadó, illetve hőtároló képessége igen nagy. Ugyanez nem mondható az áráról: mintegy harmincnegyven százalékkal olcsóbb a saját kategóriájában megjelenő társainál. Miként, vált ez lehetségessé? Nyilván az érdiek sem a ráfizetésből élnek. Mivel nem követelt többmilliós beruházást a gyártmány- fejlesztés — aminek meg kellene térülnie —, úgy vélték a helyiek: élni érdemes a régi elvekkel, amelyek szerint nagyon jól jövedelmez a kis haszon is, amennyiben nagy a forgalom. Az idén összesen 150 ezer radiátortagot terveznek gyártani, aztán majd meglátják, hogyan tovább. Várhatóan sokan fogják jövőre is keresni, hiszen könnyen szerelhető, mivel a három-öt- tíz tagú egységek nagy sorozatban gyárthatók készre. Az egységekből tetszőleges méretű radiátor állítható össze, attól függően, mekkora helyiséget kívánnak vele fűteni. Már ma is a családi házak házila gos kivitelezői örülnek ennek legjobban, érthető okokból: a termék tetszetős is, amellett, hogy műszaki paraméterei a legmagasabb igényeket is kielégítik. Lám, a fej mindig kéznél van. A gondolkodás nem kerül pénzbe. Az viszont, ami a gondolkodás nyomán születik — az érdiek példája is igazolja — pénzt hoz. Érdemes tehát a szellemi tőkére alapozni, s lehet is, ott, ahol kellő megbecsülés jut a műszaki gárdának, a mérnököktől a lakatosokig. Bálint Ibolya Szovjet pártdelegáció látogatása Ismerkedés Pest megyével Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására szovjet pártdelegáció tartózkodik hazánkban. Vaszilij Kosz- tyevszkij, az SZKP KB propagandaosztályának alosztályvezetője és Valentyin Kuznye- cov, az osztály munkatársa Heves megyével való ismerkedés után tegnap kétnapos látogatásra Pest megyébe érkezett. A megyei pártbizottság a vendégek számára olyan programot állított össze, amely lehetővé teszi, hogy e rövid idő alatt minél jobban bepillanthassanak a megye életébe. Vaszilij Kosztyevszkij tegnap Monorral ismerkedett, ahol dr. Szászik Kánoly, a pártbizottság első titkára tájékoztatta a körzet gazdasági, társadalmi és kulturális életéről. A programban szerepelt a Monori Állami Tangazdaság és a Mezőgép Vállalat megtekintése is. Ma a vendég Vácra látogat, ahol dr. Olajos Mihály, a városi pártbizottság első titkára fogadja. A városnézés után a Forte gyár munkájával ismerkedik Vaszilij Kosztyevszkij. Valentyin Kuznyecov tegnap Dunakeszi vendége volt, ahol Pálmai László, a városi párt- bizottság első titkára kalauzolta. A város üzemei közül a konzervgyár megtekintése szerepelt a programban. Ma Gödöllőre várják Valentyin Kuz- nyecovot. A házigazda itt Her- czenik Gyula, a városi pártbizottság első titkára lesz. A vendég ellátogat a Humán Oltóanyagtermelő és Kutatóintézetbe, a művelődési központba és a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre. A vendégek a fölkeresett üzemekben előadást is tartottak az SZKP XXVII. kongresszusáról, a társadalmi, gazdasági megújulás programjáról. Gazdasági segítség KISZ-kísérlet A KISZ KB 1982 elején fogadta el azt a programot, melynek keretében néhány gyengén gazdálkodó termelő- szövetkezetbe fiatal, jól képzett agrárszakembereket küldtek volna. A programot időközben módosítani kellett, mert csak nagyon kevés friss diplomás ment dolgozni ilyen tsz-ekbe, vagy nem maradtak ott, nem települtek le. A KISZ KB mezőgazdasági fiatalok tanácsa ezért gazdasági társaságot alapított, hat termelőszövetkezet és az Alkotó Ifjúság Egyesülés bevonásával, Agrokoord néven. Az elmúlt években t,z Agrokoord közgazdáinak, agrármérnökeinek segítségével sikerült a hat tsz veszteségét csökkenteni, sőt már szerény nyereségre is szert tettek. Az Agrokoordnál most újabb négy tsz jelentkezett felvételre. így lehetőség nyílik arra, hogy a gazdasági társaság immár önállóan gazdálkodhasson. Bonyodalmak a hordógyártás körül Fénykor után, mélyponton túl Néhány esztendeje még mindenkinek nemet mondtak Esztendőkön át virágzott az üzlet. Ezerszám készültek az öthektós akáchordók. Finom bort töltöttek beléjük, s annak rendje-módja szerint útnak indították a Szovjetunióba. Szomszédunkban azonban egy éve életbe lépett a szeszfogyasztás korlátozása. A magyar bort, a magyar hordót nem lehetett értékesíteni a jól bevezetett piacon. Ráadásul a tavalyi szüret a szokásos termés harmadát sem hozta, nem verték a hasas tartályokat a ■hazai gazdák'sem. A Fűrész-, Lemez- és Hordóipari Vállalat ceglédi gyáregységének hordóüzemére szomorú napok köszöntöttek. Ezt az egységet ugyanis kizárólag a szovjet borexport göngyöleganyagának gyártására hozták létre. A fénykorban százmilliót hozott az üzem, most, ha apai't-anyait beleadnak, talán összejön 21 millió. Néhány'éve hiába kopogtattak a borgazdaságok, a magánosok. Mindenkinek nemet mondtak. Két műszakban dolgoztak a gépek és az emberek, de úgy is alig-alig győzték a munkát. Azóta fordult a kocka... Több pénzért tanultak — Az idén még egyetlen hordót sem csináltunk — kesereg Orisek Ferenc gyáregy- ségigazgató. — Valaha hatva- nan tartoztak az üzemhez, azóta az emberek többségét át kellett irányítanunk a fűrészgépek mellé. Elsősorban azok kerültek oda, akik önként vállalták, de többen búcsút is mondtak. A volt hordóüzemieket természetesen be kellett tanítani. Akik a tapasztalatokat átadták, nálulk alacsonyabb bérű ember ek. Ám azok pénzét sem lehetett levenni, akik a rajtuk kívül álló okok miatt kerültek ebbe a helyzetbe. Már úgyis elveszítették a délutáni műszakpótlékot. Csomagolják az ÉRD-LUX radiátorokat a Mezőgépnél — Gondolhatja, mekkora volt a feszültség — mondja a gyáregységigazgató. — A csekély bérfejlesztésből nem lehetett egyik napról a másikra megoldani a problémát. Kénytelenek voltunk a mozgóbér egy részét is felhasználni, noha jól tudjuk, hogy az nem efféle szétosztásra való ... A hordóüzemben öten maradtak. Közöttük Gál József, aki 23 esztendővel ezelőtt a budapesti anyagyártól került Ceglédre, Pontosabban haza, hiszen addig csak dolgozni járt Pestre. — A meglévő berendezéseket alkalmassá kellett tennünk a kisebb hordók gyártására, mert ilyen megrendelésekre számítunk — mondja. — Aztán a pincegazdaságoktól érkeztek régiek javításra, sőt majd a helyszínekre is kiküldik vándorbrigádunkat, őszintén szólva nem szívesen vállalom az utazást Tokajtól Badacsonyig, de nincs más választás. Bállá Tibor itt tanulta a szakmát, három éve mégis úgy döntött, hogy -munkahelyet változtat. Egy évet dolgozott Csemön, a fatelepen, aztán újra visszajött. Többé nem lesz hűtlen, noha a bizonytalanság érzése még kísérti itt a kádárokat. Csak kilenc hónapot — A gépsort átalakítottuk, április 1-től húsz, huszonkét emberrel megkezdtük a termelést — folytatja Orisek Ferenc. — Kiszámítottuk, hogy kilenc hónap alatt, egy műszakban tudjuk kielégíteni az igényeket, bár egyetlen szerződés sincs még a kezünkben. Belföldre ezer darab öthektós hordót szánunk, de többet is tudnánk szállítani. A szőlősgazdáknak kisméretű, 50—240 litereseket kínálunk. A kényszerpihenő arra is megtanított, hogy keressük az újat. Ajtós hordókat készítünk majd, hogy ne kelljen azokat tisztításkor fölcipelni a pincéből. Ezek egyébként hagyományos testvéreiknél kicsit drágábbak lesznek a több vasalás miatt. Precízebb munkát követelnek, de hát tulajdonképp ez a szakma sava, borsa. S ha már a mesterségről szólunk: az üzem hivatott az országban az utánpótlás nevelésére. Tanműhelyükben évente 5—10 szakmunkást avattak, akik részben visszamentek lakóhelyeikre, . részben megmaradtak, vagy helyben váltottak ipart. Most. .azonban, a. maszekok sem dúskálnak a munkában, bár ők minden gond nélkül át tudnak váltani virágládák, ká- pósztásdézsák, puttonyok és kármentőkádak készítésére. Ez üzemi keretek között — az itteniek szerint — képtelenség. itt fölösleg, ott hiány Az udvaron halomban a dongafa. A háromezer köbméter a múltat idézi, hiszen ez még a fénykorból maradt. Most már nem tudják felhasználni, a kis hordókhoz más méretű kell. Csak a helyet foglalja, sorsa bizonytalan. A gyáregység székülésgyártó üzemében viszont nincs elegendő alapanyag. Több munkáskéznek — mert oda is kerültek régi hordósok —, több feladat, ahhoz több alapanyag szükséges. Termékeik — a székülések és a táblaidomok, az ágyrugók — keresettek a piacon, az utóbbiból 1800 köbméternyi exportra is jut. A fűrészüzemben körülbelül ugyanez a helyzet, amin az sem lendít túl sokat, hogy ott dolgozzák föl az országban fölvásárolt diófarönkök java részét, ami szintén Nyugaton talál vevőre. Csak e másik két egység prosperitásának köszönhető, hogy a ceglédiek valahogy átjutottak a mélyponton, amelyet az egykor legnagyobb nyereséggel dolgozó, szebb napokat látott üzemrészük helyzete teremtett. Fazekas Eszter Tegnap történT Szűrös Mátyás látogatása. MSZMP Központi Bizottságának titkára hétfőn Baranya megyébe látogatott. Pécsett a megye vezetői tájékoztatták Baranya politikai és gazdasági helyzetéről, a lakosság életkörülményeinek alakulásáról, a pártmunka időszerű kérdéseiről. A Központi Bizottság titkára elsőként a város legnagyobb könnyűipari üzemét, a Hunor Kesztyű és Bőrruházati Vállalatot kereste fel. Ezután a múlt évben megnyílt Várostörténeti és Munkásmozgalmi Múzeumot, majd pedig az ugyancsak tavaly elkészült úttörőházat tekintette meg. A látogatás befejezéseként részt vett a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságán tartott párt- aktívaülésen, s tájékoztatást adott az időszerű nemzetközi kérdésekről..
