Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-22 / 94. szám

ÉLJEN A MAGYAR ÉS A SZOVJET NÉP TESTVÉRI BARÁTSÁGAI Mihail Gorbacsov berlini beszéde A tárgyalás nem spanyolfal (Folytatás az 1. oldalról.) gáládul járt el Líbiával szem­ben. — Az Egyesült Államok banditatámadása végrehajtá­sakor nemcsak a világ közvé­leményével, hanem még NA- TO-beli szövetségesei többsé­gének véleményével sem szá­molt ■— mondta Gorbacsov és a továbbiakban így folytatta: a társadalmi visszavágás poli­tikája az európai katonai ve­szély fő forrása. Az imperia­lista ideológusok szüntelenül azt hajtogatják, hogy a kom­munisták osztották ketté Euró­pát. Az igazság viszont az, hogy nem a szocialista orszá­gok indították el Európa poli­tikai megosztását két szem­benálló tömbre. A Varsói Szer­ződést csak a NATO létreho­zása után hat évvel írták alá. Európa kettéosztottságáért a számlát elsősorban azoknak kell benyújtani, akik földré­szünket a nukleáris szemben­állás térségévé változtatták, akik megkérdőjelezik a föld­rész háború utáni rendjének alapjait megteremtő jaltai és potsdami határozatokat. Wa­shington és szövetségesei ilyen állásfoglalását ellensúlyozan­dó — hangoztatta Gorbacsov — a szocialista országok az európai együttműködés kiépí­tésén munkálkodnak, és a megosztottság leküzdését célzó hosszú távú programot terjesz­tenek elő. A szocialista orszá­gok kezdeményezésére jött létre például a helsinki érte­kezlet is. Gorbacsov kijelentette: Megismétlem nyilatkozatun­kat, hogy készek vagyunk a Varsói Szerződés és a NATO egyidejű feloszlatására, vagy kezdeti lépésként mindkét szövetség katonai szervezeté­nek felszámolására. Időszerű­nek tartjuk, hogy mentesítsük Európát a középtávolságú atomeszközöktől. Üj javasla­taink tág teret teremtenek ah­hoz, hogy az európai földré­szen, az Atlanti-óceántól az Uraiig gyökeresen csökkentsük a hagyományos fegyvereket. Gorbacsov kijelentette, hogy a szocialista országok sürgetik a gazdasági kapcsolatok mes­terséges akadályainak felszá­molását, a KGST és az EGK közötti kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejlesztését, vala­mint a gazdasági, környezet- védelmi és más területen ki­fejtendő összeurópai együtt­működést. Európa számára az enyhülés, a bizalom, az együttműködés, a meglevő ha­tárok sérthetetlensége, egymás jogos érdekeinek tiszteletben tartása teszi lehetővé a béke megszilárdítását. Olyan Európát szeretnénk — mondta —, ahol nincsenek atom-robbanótöltetek és vegyi fegyverek, ahol radikálisan csökkentenék a fegyveres erő­ket és a fegyverzetet. A tárgyaló felek megbízható­ságával szemben támasztott kétségekkel összefüggésben az SZKP KB főtitkára kijelen­tette, hogy a Szovjetunió nem engedi magát becsapni, épp­úgy, mint ahogyan azt sem engedi meg, hogy a tárgyalá­sokat spanyolfalna': használ­ják. Vonatkozik ez az újabb ' szovjet—amerikai csúcstalál­kozóra is. Erre akkor kerülhet sor, ha megfelelő nemzetközi légkör alakul ki. Értelme ak­kor lesz, ha tényleges előrelé­pés történik a leszerelésben. — Mi készek vagyunk erre. Egyelőre sajnos nem tapasz­talható ugyanilyen készség Washingtonnál, amely hom­lokegyenest ellenkező irány­ban cselekszik. A Szovjetunió és a testvéri szocialista orszá­gok ennek ellenére továbbra is állhatatosan küzdenek az atomháború elhárításáért — fejezte be beszédét Mihail Gorbacsov. ★ A Magyar Szocialista Mun­káspártnak a Német Szocia­lista Egységpárt XI. kongresz- szusán részt vett küldöttsége, amelyet Aczél György, a Po­litikai Bizottság tagja, a KB Társadalomtudományi Intéze­tének főigazgatója vezetett, tegnap hazaérkezett Berlin­ből. Fokozott készenléti állapot a szír hadseregben Izraeli ügynököket vádolnak A szíriai sajtó vasárnap he­vesen támadta Izraelt és az­zal vádolta, hogy az Egyesült Államokkal együtt újabb ag­ressziót készít elő az arab nemzet és Szíria ellen — meg­tolandó két brit és egy ame­rikai túsz halálát Libanonban. Izraelből érkező hírek szerint Tel Aviv hazarendelte azokat a tisztjeit, akik jelenleg kül­földön részesülnek katonai ki­képzésben. Miközben az iz­raeli vezetők valós lehetőség­ként beszélnek a Szíria és Iz­rael közötti újabb háborúról, Szíriában még inkább fokoz­ták a hadsereg készenléti ál­lapotát és különlegesen szigo­rú biztonsági intézkedéseket léptettek életbe a határállo­másokon, kikötőkben és a re­pülőtereken. Szíria szombaton jelentette be, hogy a múlt hét szerdáján több pokolgépes merénylet történt az ország különböző városaiban. A robbanószerke­zetek közforgalmú autóbuszo­kon robbantak és sok polgá­ri személy halálát okozták, számosán pedig megsebesültek. Damaszkusz az izraeli titkos- szolgálatot és annak Libanon­iján levő ügynökeit vádolta a merényletek végrehajtásával. Izrael durva hazugságnak minősítette a vádakat és azt vetette Szíria szemére, hogy a vádakkal, a katonai készü­lődéssel csupán belső gazda­sági problémáiról akarja el­terelni a figyelmet, levezetni a belső társadalmi feszültsé­geket. Najef Hawatmeh, a Demok­ratikus Front Palesztina Fel­szabadításáért nevű ellenállá­si szervezet vezetője úgy véli, hogy az Egyesült Államok és Izrael összehangolt támadást kíván indítani Libia, Szíria es Dél-Libanon ellen. Ammani diplomáciai és pa­lesztin források szerint rövi­desen helyreáll a kapcsolat Jasszer Arafat és a szíriai ve­zetés között — jelentette va­sárnap a Libanon Hangja ne­vű bejrúti rádióállomás. A Palesztinái Felszabadítási Szervezet Arafat vezette szár­nya és a Damaszkusz közötti megbékélésben döntő szerepe van' a Szovjetunió közvetítő szerepének. Ha a palesztin Két hírügynökség — kétféle jelentés írek táfelja Irán állításait Mint a hírügynökségek je­lentették, a szemben álló felek egymásnak ellentmondóan ér­tékelik az iraki—iráni fron­ton kirobbant legutóbbi ösz- szecsapásokat. Iráni részről a legutóbbi két hónap legheve­sebb küzdelmeiről beszélnek, míg Irak a harcoló egységek megszokott szintű harcainak minősíti az összecsapásokat. Az ÍRNA iráni hírügynök­ség vasárnap egy teheráni ka- • tonai közleményt idézve ar­ról számolt be, hogy az iráni csapatok súlyos csapásokat mértek a Fáó-félszigeten ál­lomásozó iraki egységekre. A légierő támogatásával az irá­ni egységek jelentős csapást mértek négy ellenséges dan­dárra. A teheráni rádióban is közzétett jelentés szerint körülbelül 1500 ellenséges ka­tona életét vesztette, mintegy 2600 megsebesült, ezer fog­ságba esett. Lelőttek két ira­ki helikoptert is. Irak vasárnap cáfolta az iráni állításokat. Az INA ira­ki hírügynökség bagdadi ka­tonai közleményt idézve ne­vetségesnek minősítette az irá­ni állításokat, mégpedig azzal, hogy az összecsapások a szo­kásosak — századszintűek — voltak, amelyek során az iraki fél tett szert előnyre. A bagdadi rádió Nicosiában lehallgatott jelentése szerint iraki repülőgépek Irán észak- nyugati részén, Mijáne város környékén lebombáztak egy hadászati fontosságú hidat. A híd biztosította a vasúti ösz- szeköttetést Törökország és a Szovjetunió felé. Mijáne mintegy 300 kilométerre ke­letre található az iraki, az iráni és a török határ találko­zópontjától. mozgalom egysége és Szíriával való jó kapcsolata helyreáll, akkor ennek kétségkívül elő­nyös következményei lehet­nek az egész térségben. Az idézett ammani arab diplomáciai forrás szerint Da­maszkusz kész támaszkodni a Szovjetunió segítségére az Ara- fattal való párbeszéd felújítá­sa érdekében. Szíria és a PFSZ vezetése között a kö­zelmúltban már levélváltás is történt a megbékélés módoza­tairól. Jordániái útlevéllel Nevada Kísérleti robbantás Ma, helyi idő szerint reg­gel, közép-európai idő szerint délután újabb kísérleti atom­robbantást hajtanak végre az Egyesült Államok nevadai te­lepén. Előzetes bejelentés sze­rint a robbanás ereje 20 és 150 kilotonna között lesz. A legutóbbi bejelentett atomkí­sérletet április 10-én hajtot­ták végre az amerikaiak, A Földközi-tengeren NA TO-hadgyakorht A héten NATO-hadgyakor- lat lesz a Földközi-tengeren — közölte hétfőn a NATO euró­pai csapatainak a belgiumi Casteau-ban székelő főpa­rancsnoksága. A közlés értelmében a gya­korlaton olasz, török, brit és amerikai hadihajóegységek, híradó- és ellátó alakulatok, repülőgépek, helikopterek, va­lamint szárazföldi támogató csapatok vesznek részt. ELDER FOREST-86 Elder Forest—86 elnevezéssel hétfőn megkezdődött a NATO minden eddiginél legnagyobb légi hadgyakorlata. Nagy-Bri- t-annia légterében négy napig tartó manőverekben kilenc nyugati ország, köztük az Egyesült Államok légierejé­nek F—111 s gépeit vonultat­ják fel. A gyakorlaton össze­sen 500 repülőgép, ezen belül 200 amerikai vesz részt. Rendőrkézen egy gyanúsított Nyugat-Berlinben a rendőr­ség letartóztatott egy arab fér­fit, akit azzal gyanúsítanak, hogy köze volt a város La Belle nevű diszkójában áprii lis 15-én hajnalban’elkövetett pokolgépes merénylethez. A robbanás következtében egy amerikai katona és egy török nő meghalt, 230 személy meg­sebesült. Manfred Ganschow, az ügy­gyei foglalkozó nyugat-berlini biztonsági szervek vezetője hétfői sajtóértekezletén beje­lentette: a szemtanúk leírásá­nak megfelelő külsejű illetőt a hét végén fogták el, és va­sárnap több mint száz sze­méllyel — a mulató két héttel ezelőtti vendégeivel — szem­besítették, Ezután előzetes le-, laftóztcttásba helyezték.XAH.1 íi-" lető hontalan palesztin sze­mély. A DPA nyugatnémet hír- ügynökség értesülése szerint a férfi jordániai útlevéllel hosz- szabb ideje tartózkodott Nyu- gat-Berlinben. A szélsőjobb­oldali — és nem mindig iga­zat író — Bild bulvárlap úgy tudja, hogy több étterem és diszkó alaprajzát találták meg nála. Afganisztán szuverenitásáért Készülnek a genfi tárgyalásra Nyikolaj Rizskov szovjet kormányfő hétfőn megbeszé­lést folytatott Szultán Ali Kist- mand afgán miniszterelnökkel. aki a szovjet kormány meghí­vására érkezett hivatalos lá­togatásra Moszkvába. Nyikolaj Rizskov megerősí­tette, hogy a Szovjetunió a jö­vőben is támogatja Afganisz­tánt szuverenitásának megvé­désében. Szultán Ali Kistmand hang­súlyozta, hogy Afganisztán a körülötte kialakult helyzet mi­előbbi politikai rendezését kí­vánja. E cél elérésére törek­szik az afgán—pakisztáni tár­gyalások újabb fordulóján is, amelyet májusban, Genfben tartanak meg. Nyikolaj Rizskov a Szovjet­unió maradéktalan támogatá­sáról biztosította az afgán ren­dezési elképzeléseket. A tár­gyalásokon áttekintették a két­oldalú kapcsolatokat is, kü­lönösen nagy figyelmet szen­teltek a gazdasági együttmű­ködés tökéletesítésének. Előbb sértegették, majd bombázták A líbiai ügy sajtóvisszhangja A Libia elleni amerikai csapások csapást mértek ma­gára Washingtonra is: a viet­nami háború óta senkinek sem sikerült olyan mértékű nemzetközi elszigeteltségbe taszítani az Egyesült Államo­kat, mint a Reagan-kormány- nak. Olyannyira, hogy még Washington legközvetlenebb szövetségesei is igyekeznek el­határolni magukat az akció­tól — írja hétfőn a Pravdá­ban Vlagyimir Mihajlov. Az egész világot átfogó fel­háborodás lecsillapítására Amerikában most sietve a Szovjetunióra hárítják a fe­lelősséget. Ürügyül ehhez a nyugat-berlini diszkóban tör­tént merényletet használják fel. Az amerikai hadügymi­nisztérium szerint Washing­ton az — állítólag — rendel­kezésére álló.adatok alapján hivatalosan kérte a Szovjet­uniót, hogy működjön közre a robbantás megakadályozásá­ban. Ha ez megtörtént volna — hangzik az okfejtés —, ak* kor az Egyesült, Áilampknak nem kellett 'Vóító Kát8n’áS',ihl tézkedésekhez folyamodnia. A Pravda ezzel kapcsolat­ban emlékeztet arra a moszk­vai sajtóértekezletre, ahol hi­vatalos szovjet személyiségek rámutattak: az együttműkö­désre felszólító amerikai fel­hívás teljesen általános volt, semmi olyan információt nem tartalmazott, amely alapot adott volna az együttműkö­désre. Ám ha az amerikaiak valóban rendelkeztek részletes adatokkal, akkor miért nem akadályozták meg a robban­tást? — teszi fel a kérdést a Pravda. Az Egyesült Államok szé­gyenteljes pillanatának ne­vezte a szuverén Líbia váro­sai elleni légitámadást a The Washington Post kommentá­tora. Reagan elnök egy olyan állam bombázására adott uta­sítást. amellyel az Egyesült Államok nincs hadiállapotban. Az elnök ezt önvédelemnek nevezi, ám a valóságban ön- bíráskodásról van szó — fejti ki a cikk, A lap szemleírója felhívja a figyelmet a mostani Líbia- ellenes akció és Grenada le- rohanása közötti nyilvánvaló összefüggésre: „Rettenthetet­len tengerészgyalogosaink és katonáink Grenadán egy pszichológiai gyógyintézetet vettek tűz alá. amelynek 20 ápoltja országunk nemzetbiz­tonságát fenyegette. Ez év március 24-én amerikai harci gépek behatoltak a Szidfa- öböl feletti légtérbe. Mint a líbiai vezető bejelentette, 56 líbiai állampolgárt öltek meg, akik közül sÉjkan egy halász­hajón és egy mentőhajón tar­tózkodtak.” Líbiával kapcsolatban az Egyesült Államok előbb a sér­tegetés politikáját alkalmaz­ta. Most áttért a bombázá­sokra — írja végezetül a The Washington Post, Lenin születésnapján Öröksége ma is él és hat Gondolkodónak, politikus­nak, államalapítónak egyaránt aránylag fiatalon, ötvennégy éves korában halt meg. Ma, születésének száztizenhatodik évfordulóján mégis élőbb s fiatalabb, mint bármikor ifjú korában, amikor — nem is oly paradoxon — „öregnek” ne­vezték elvtársai, barátai: el­sőségét, tudását, tudományos és szenvedélyes forradalmisá- gát ismerve el a kedves szóval maguk között. Azt. hogy min­dig pontosan tudta, mi a teendő. Hogy mit kell tenni, hogy mit tegyünk — „Sto gyeláty?” — a többféleképp fordítható címmel, ezzel az adott pillanatban kristályéle­sen egyértelmű művel kife­jezve. Mindig pontosan tudta azt is. mit nem szabad, mit nem lehet tenni. Tizenhét éves, ami­kor szeretett bátyját, Alek- szandr Uljanovot — akinek könyvespolcáról először emelt le. kiváncsi gimnazistaként, íz­lelgetni Marx-kötetet — ki- végzik a cár elleni merény­letben való részvételért. S ő — Vlagyimir, Vologya — egy életre szólóan megérti-megta- nulja, hogy ezt nem szabad, nem lehet tenni, az anarchis­ta összeesküvés nem járható út, ettől nem dől meg sem a cári önkényuralom, sem a ka­pitalizmus, nem mozgósítja a tömegeket, csak kompromittál­ja az ügyet, a terrorcselekmé­nyeknek semmi közük a for­radalomhoz. És tudta harminc évvel később, tizenhét nyarán, mit nem szabad tenni: nem szabad objektív feltételek nél­kül, forradalmi helyzet nélkül, a tömegek többségének támo­gatása nélkül kalandor módon beleugrani a fegyveres felke­lésbe, És tudta néhány hét múlva, tizenhét októberében is, mit nem szabad tenni: nem szabad tovább halogatni a fegyveres felkelést. Tudta, hogy abban a konkrét hely­zetben, abban a konkrét pil­lanatban mi a teendő. Aki évtizedek távolából „szentírásként” olvassa Le­nint, kiragadott idézetekkel mindent igazolhat. És min­dennek az ellenkezőiét is. (Csakugyan, mint a Bibliával lehet tenni.) Legfeljebb a lé­nyeget nem látja, nem érti az idézethalmaztól: a dialektikát. Nemcsak a tanulmányozó utó­kort, de saját kortársait, leg- harcedzettebb forradalmár kö­vetőit és társait is zavarba tudta ejteni azzal, hogy rövid időn belül — hajlékonyán al­kalmazkodva a konkrét helyzet megváltozásához — homlok- egyenest ellenkező álláspontot foglalt el, mint nem sokkal korábban. Tizenhét februárjá­tól októberig a központi bi­zottságban vagy tízszer lesza­vazták: elvtársai nem mindig s mindjárt tudták követni; rengeteget kellett vitáznia leg­közvetlenebb munkatársaival is. Leszavazták többször ezer- kilencszáztizennyolc február­jában is, nem értették meg a breszti béke megalázó, kény­szerű kompromisszumát: ő ki­erőszakolta mégis, mert az életet jelentette, a túlélést, a lélegzetvételt. Mélységesen tisztelte a tényeket: tudta, hogy abban a pillanatban nincs elég katona, elég szu­rony, elég töltény megállítani a németet. De tudta, hogy lesz hadsereg. S azokban a napok­ban valóban már szerveződött is a Vörös Hadsereg a pol­gárháború fehérgárdistái s a külföldi intervenciós hadak el­len. S nem értették három év múlva az éhező, kivérzett s lerongyolódott országban, mit akar ezzel az új közgazdasági politikával (NÉP), miért akar­ja vele felcserélni az igazsá­gosan egyenlő hadi kommunis­ta elosztást, mit akar ezzel a kapitalistagyanús paraszti ér­dekeltséggel; „balról” támad­ták természetesen, akik forra- dalmárabbak akartak lenni — nála; a tanítványai támadták, akik tőle tanulták meg, hogy a magán-parasztgazdaság na­ponta szüli a kapitalizmust... Hát akkor melyik Leninnek volt s van igaza? Annak-e, aki a legszigorúbban megrója Zinovjevet és Kamenyevet, amikor fontos titkokat fecseg­nek ki a sajtóban (s ezzel meg­könnyítik Kerenszkij dolgát), vagy annak a Leninnek, aki háromévi kormányfői tapasz­talatok birtokában a nyilvá­nosságot veti be legfőbb fegy­verül a gyűlölt bürokrácia el­len, a tehetetlenség ellen, a „piszkos huzavonák kulisszák mögötti eltussolása” ellen. Hat és fél éve volt rá (ab­ból is kettő súlyos betegen), hogy az emberi történelem legnagyobb sorsfordulatát vég­bevigye az a mozgalom, az a párt, az a nép, amelyet ő ké­szített fel erre s ő vezetett. Előtte három évtizedig ké­szült erre a feladatra, erre a lehetőségre, készült illegális találkozókon, börtönben, szi­bériai száműzetésben, ügy­védként és újságíróként, Lon­don, Párizs, Zürich könyvtá­raiban, parasztoktól és mun­kásoktól tanulva és milliókat tanítva, tömegeket mozgósítva a pedig kellemetlenül éles, raccsoló hangján, mégis ellen­állhatatlan vonzerővel. Hazá­jában halálos ítélet várta vol­na a forradalom győzelme előtt: utána merényleteket kí­séreltek meg ellene. Eszméit, művét azonban már nem le­hetett — s már soha nem le­het — elpusztítani. Pedig ölik eszméit a világ­ban naponta azóta is eleget. Azzal, hogy ma már, a husza­dik század vége felé — úgy­mond — „érvényét veszítet­te” tanítása. Hogy a század- fordulón, a tízes-húszas évek­ben, az első háborúban s a nagy forradalomban még „ér­vényes volt”, de ma már nem az. Azzal, hogy kora gyerme­ke volt, kora szellemóriása, de — úgymond — nem a mi ko­runké. Azzal, hogy az általa- vele létrejött létező szocializ­mus, a tőle elindult nemzet­közi mozgalom — úgymond — „kimerítette fejlődési lehetősé­geit”. Kimerítette volna? Nevet­séges. Akkor honnan az erő, a belső energia az általa ala­pított párt szüntelen megúj­hodásához? Honnan a fris­sesség az olyan politikai és er­kölcsi megifjodáshoz, ami­lyennek — nem először — a jelen időszakban is tanúi le­hetünk? Honnan ez a lendü­let a gazdaságfejlesztés gyor-

Next

/
Thumbnails
Contents