Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-22 / 94. szám
ÉLJEN A MAGYAR ÉS A SZOVJET NÉP TESTVÉRI BARÁTSÁGAI Mihail Gorbacsov berlini beszéde A tárgyalás nem spanyolfal (Folytatás az 1. oldalról.) gáládul járt el Líbiával szemben. — Az Egyesült Államok banditatámadása végrehajtásakor nemcsak a világ közvéleményével, hanem még NA- TO-beli szövetségesei többségének véleményével sem számolt ■— mondta Gorbacsov és a továbbiakban így folytatta: a társadalmi visszavágás politikája az európai katonai veszély fő forrása. Az imperialista ideológusok szüntelenül azt hajtogatják, hogy a kommunisták osztották ketté Európát. Az igazság viszont az, hogy nem a szocialista országok indították el Európa politikai megosztását két szembenálló tömbre. A Varsói Szerződést csak a NATO létrehozása után hat évvel írták alá. Európa kettéosztottságáért a számlát elsősorban azoknak kell benyújtani, akik földrészünket a nukleáris szembenállás térségévé változtatták, akik megkérdőjelezik a földrész háború utáni rendjének alapjait megteremtő jaltai és potsdami határozatokat. Washington és szövetségesei ilyen állásfoglalását ellensúlyozandó — hangoztatta Gorbacsov — a szocialista országok az európai együttműködés kiépítésén munkálkodnak, és a megosztottság leküzdését célzó hosszú távú programot terjesztenek elő. A szocialista országok kezdeményezésére jött létre például a helsinki értekezlet is. Gorbacsov kijelentette: Megismétlem nyilatkozatunkat, hogy készek vagyunk a Varsói Szerződés és a NATO egyidejű feloszlatására, vagy kezdeti lépésként mindkét szövetség katonai szervezetének felszámolására. Időszerűnek tartjuk, hogy mentesítsük Európát a középtávolságú atomeszközöktől. Üj javaslataink tág teret teremtenek ahhoz, hogy az európai földrészen, az Atlanti-óceántól az Uraiig gyökeresen csökkentsük a hagyományos fegyvereket. Gorbacsov kijelentette, hogy a szocialista országok sürgetik a gazdasági kapcsolatok mesterséges akadályainak felszámolását, a KGST és az EGK közötti kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejlesztését, valamint a gazdasági, környezet- védelmi és más területen kifejtendő összeurópai együttműködést. Európa számára az enyhülés, a bizalom, az együttműködés, a meglevő határok sérthetetlensége, egymás jogos érdekeinek tiszteletben tartása teszi lehetővé a béke megszilárdítását. Olyan Európát szeretnénk — mondta —, ahol nincsenek atom-robbanótöltetek és vegyi fegyverek, ahol radikálisan csökkentenék a fegyveres erőket és a fegyverzetet. A tárgyaló felek megbízhatóságával szemben támasztott kétségekkel összefüggésben az SZKP KB főtitkára kijelentette, hogy a Szovjetunió nem engedi magát becsapni, éppúgy, mint ahogyan azt sem engedi meg, hogy a tárgyalásokat spanyolfalna': használják. Vonatkozik ez az újabb ' szovjet—amerikai csúcstalálkozóra is. Erre akkor kerülhet sor, ha megfelelő nemzetközi légkör alakul ki. Értelme akkor lesz, ha tényleges előrelépés történik a leszerelésben. — Mi készek vagyunk erre. Egyelőre sajnos nem tapasztalható ugyanilyen készség Washingtonnál, amely homlokegyenest ellenkező irányban cselekszik. A Szovjetunió és a testvéri szocialista országok ennek ellenére továbbra is állhatatosan küzdenek az atomháború elhárításáért — fejezte be beszédét Mihail Gorbacsov. ★ A Magyar Szocialista Munkáspártnak a Német Szocialista Egységpárt XI. kongresz- szusán részt vett küldöttsége, amelyet Aczél György, a Politikai Bizottság tagja, a KB Társadalomtudományi Intézetének főigazgatója vezetett, tegnap hazaérkezett Berlinből. Fokozott készenléti állapot a szír hadseregben Izraeli ügynököket vádolnak A szíriai sajtó vasárnap hevesen támadta Izraelt és azzal vádolta, hogy az Egyesült Államokkal együtt újabb agressziót készít elő az arab nemzet és Szíria ellen — megtolandó két brit és egy amerikai túsz halálát Libanonban. Izraelből érkező hírek szerint Tel Aviv hazarendelte azokat a tisztjeit, akik jelenleg külföldön részesülnek katonai kiképzésben. Miközben az izraeli vezetők valós lehetőségként beszélnek a Szíria és Izrael közötti újabb háborúról, Szíriában még inkább fokozták a hadsereg készenléti állapotát és különlegesen szigorú biztonsági intézkedéseket léptettek életbe a határállomásokon, kikötőkben és a repülőtereken. Szíria szombaton jelentette be, hogy a múlt hét szerdáján több pokolgépes merénylet történt az ország különböző városaiban. A robbanószerkezetek közforgalmú autóbuszokon robbantak és sok polgári személy halálát okozták, számosán pedig megsebesültek. Damaszkusz az izraeli titkos- szolgálatot és annak Libanoniján levő ügynökeit vádolta a merényletek végrehajtásával. Izrael durva hazugságnak minősítette a vádakat és azt vetette Szíria szemére, hogy a vádakkal, a katonai készülődéssel csupán belső gazdasági problémáiról akarja elterelni a figyelmet, levezetni a belső társadalmi feszültségeket. Najef Hawatmeh, a Demokratikus Front Palesztina Felszabadításáért nevű ellenállási szervezet vezetője úgy véli, hogy az Egyesült Államok és Izrael összehangolt támadást kíván indítani Libia, Szíria es Dél-Libanon ellen. Ammani diplomáciai és palesztin források szerint rövidesen helyreáll a kapcsolat Jasszer Arafat és a szíriai vezetés között — jelentette vasárnap a Libanon Hangja nevű bejrúti rádióállomás. A Palesztinái Felszabadítási Szervezet Arafat vezette szárnya és a Damaszkusz közötti megbékélésben döntő szerepe van' a Szovjetunió közvetítő szerepének. Ha a palesztin Két hírügynökség — kétféle jelentés írek táfelja Irán állításait Mint a hírügynökségek jelentették, a szemben álló felek egymásnak ellentmondóan értékelik az iraki—iráni fronton kirobbant legutóbbi ösz- szecsapásokat. Iráni részről a legutóbbi két hónap leghevesebb küzdelmeiről beszélnek, míg Irak a harcoló egységek megszokott szintű harcainak minősíti az összecsapásokat. Az ÍRNA iráni hírügynökség vasárnap egy teheráni ka- • tonai közleményt idézve arról számolt be, hogy az iráni csapatok súlyos csapásokat mértek a Fáó-félszigeten állomásozó iraki egységekre. A légierő támogatásával az iráni egységek jelentős csapást mértek négy ellenséges dandárra. A teheráni rádióban is közzétett jelentés szerint körülbelül 1500 ellenséges katona életét vesztette, mintegy 2600 megsebesült, ezer fogságba esett. Lelőttek két iraki helikoptert is. Irak vasárnap cáfolta az iráni állításokat. Az INA iraki hírügynökség bagdadi katonai közleményt idézve nevetségesnek minősítette az iráni állításokat, mégpedig azzal, hogy az összecsapások a szokásosak — századszintűek — voltak, amelyek során az iraki fél tett szert előnyre. A bagdadi rádió Nicosiában lehallgatott jelentése szerint iraki repülőgépek Irán észak- nyugati részén, Mijáne város környékén lebombáztak egy hadászati fontosságú hidat. A híd biztosította a vasúti ösz- szeköttetést Törökország és a Szovjetunió felé. Mijáne mintegy 300 kilométerre keletre található az iraki, az iráni és a török határ találkozópontjától. mozgalom egysége és Szíriával való jó kapcsolata helyreáll, akkor ennek kétségkívül előnyös következményei lehetnek az egész térségben. Az idézett ammani arab diplomáciai forrás szerint Damaszkusz kész támaszkodni a Szovjetunió segítségére az Ara- fattal való párbeszéd felújítása érdekében. Szíria és a PFSZ vezetése között a közelmúltban már levélváltás is történt a megbékélés módozatairól. Jordániái útlevéllel Nevada Kísérleti robbantás Ma, helyi idő szerint reggel, közép-európai idő szerint délután újabb kísérleti atomrobbantást hajtanak végre az Egyesült Államok nevadai telepén. Előzetes bejelentés szerint a robbanás ereje 20 és 150 kilotonna között lesz. A legutóbbi bejelentett atomkísérletet április 10-én hajtották végre az amerikaiak, A Földközi-tengeren NA TO-hadgyakorht A héten NATO-hadgyakor- lat lesz a Földközi-tengeren — közölte hétfőn a NATO európai csapatainak a belgiumi Casteau-ban székelő főparancsnoksága. A közlés értelmében a gyakorlaton olasz, török, brit és amerikai hadihajóegységek, híradó- és ellátó alakulatok, repülőgépek, helikopterek, valamint szárazföldi támogató csapatok vesznek részt. ELDER FOREST-86 Elder Forest—86 elnevezéssel hétfőn megkezdődött a NATO minden eddiginél legnagyobb légi hadgyakorlata. Nagy-Bri- t-annia légterében négy napig tartó manőverekben kilenc nyugati ország, köztük az Egyesült Államok légierejének F—111 s gépeit vonultatják fel. A gyakorlaton összesen 500 repülőgép, ezen belül 200 amerikai vesz részt. Rendőrkézen egy gyanúsított Nyugat-Berlinben a rendőrség letartóztatott egy arab férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy köze volt a város La Belle nevű diszkójában áprii lis 15-én hajnalban’elkövetett pokolgépes merénylethez. A robbanás következtében egy amerikai katona és egy török nő meghalt, 230 személy megsebesült. Manfred Ganschow, az ügygyei foglalkozó nyugat-berlini biztonsági szervek vezetője hétfői sajtóértekezletén bejelentette: a szemtanúk leírásának megfelelő külsejű illetőt a hét végén fogták el, és vasárnap több mint száz személlyel — a mulató két héttel ezelőtti vendégeivel — szembesítették, Ezután előzetes le-, laftóztcttásba helyezték.XAH.1 íi-" lető hontalan palesztin személy. A DPA nyugatnémet hír- ügynökség értesülése szerint a férfi jordániai útlevéllel hosz- szabb ideje tartózkodott Nyu- gat-Berlinben. A szélsőjobboldali — és nem mindig igazat író — Bild bulvárlap úgy tudja, hogy több étterem és diszkó alaprajzát találták meg nála. Afganisztán szuverenitásáért Készülnek a genfi tárgyalásra Nyikolaj Rizskov szovjet kormányfő hétfőn megbeszélést folytatott Szultán Ali Kist- mand afgán miniszterelnökkel. aki a szovjet kormány meghívására érkezett hivatalos látogatásra Moszkvába. Nyikolaj Rizskov megerősítette, hogy a Szovjetunió a jövőben is támogatja Afganisztánt szuverenitásának megvédésében. Szultán Ali Kistmand hangsúlyozta, hogy Afganisztán a körülötte kialakult helyzet mielőbbi politikai rendezését kívánja. E cél elérésére törekszik az afgán—pakisztáni tárgyalások újabb fordulóján is, amelyet májusban, Genfben tartanak meg. Nyikolaj Rizskov a Szovjetunió maradéktalan támogatásáról biztosította az afgán rendezési elképzeléseket. A tárgyalásokon áttekintették a kétoldalú kapcsolatokat is, különösen nagy figyelmet szenteltek a gazdasági együttműködés tökéletesítésének. Előbb sértegették, majd bombázták A líbiai ügy sajtóvisszhangja A Libia elleni amerikai csapások csapást mértek magára Washingtonra is: a vietnami háború óta senkinek sem sikerült olyan mértékű nemzetközi elszigeteltségbe taszítani az Egyesült Államokat, mint a Reagan-kormány- nak. Olyannyira, hogy még Washington legközvetlenebb szövetségesei is igyekeznek elhatárolni magukat az akciótól — írja hétfőn a Pravdában Vlagyimir Mihajlov. Az egész világot átfogó felháborodás lecsillapítására Amerikában most sietve a Szovjetunióra hárítják a felelősséget. Ürügyül ehhez a nyugat-berlini diszkóban történt merényletet használják fel. Az amerikai hadügyminisztérium szerint Washington az — állítólag — rendelkezésére álló.adatok alapján hivatalosan kérte a Szovjetuniót, hogy működjön közre a robbantás megakadályozásában. Ha ez megtörtént volna — hangzik az okfejtés —, ak* kor az Egyesült, Áilampknak nem kellett 'Vóító Kát8n’áS',ihl tézkedésekhez folyamodnia. A Pravda ezzel kapcsolatban emlékeztet arra a moszkvai sajtóértekezletre, ahol hivatalos szovjet személyiségek rámutattak: az együttműködésre felszólító amerikai felhívás teljesen általános volt, semmi olyan információt nem tartalmazott, amely alapot adott volna az együttműködésre. Ám ha az amerikaiak valóban rendelkeztek részletes adatokkal, akkor miért nem akadályozták meg a robbantást? — teszi fel a kérdést a Pravda. Az Egyesült Államok szégyenteljes pillanatának nevezte a szuverén Líbia városai elleni légitámadást a The Washington Post kommentátora. Reagan elnök egy olyan állam bombázására adott utasítást. amellyel az Egyesült Államok nincs hadiállapotban. Az elnök ezt önvédelemnek nevezi, ám a valóságban ön- bíráskodásról van szó — fejti ki a cikk, A lap szemleírója felhívja a figyelmet a mostani Líbia- ellenes akció és Grenada le- rohanása közötti nyilvánvaló összefüggésre: „Rettenthetetlen tengerészgyalogosaink és katonáink Grenadán egy pszichológiai gyógyintézetet vettek tűz alá. amelynek 20 ápoltja országunk nemzetbiztonságát fenyegette. Ez év március 24-én amerikai harci gépek behatoltak a Szidfa- öböl feletti légtérbe. Mint a líbiai vezető bejelentette, 56 líbiai állampolgárt öltek meg, akik közül sÉjkan egy halászhajón és egy mentőhajón tartózkodtak.” Líbiával kapcsolatban az Egyesült Államok előbb a sértegetés politikáját alkalmazta. Most áttért a bombázásokra — írja végezetül a The Washington Post, Lenin születésnapján Öröksége ma is él és hat Gondolkodónak, politikusnak, államalapítónak egyaránt aránylag fiatalon, ötvennégy éves korában halt meg. Ma, születésének száztizenhatodik évfordulóján mégis élőbb s fiatalabb, mint bármikor ifjú korában, amikor — nem is oly paradoxon — „öregnek” nevezték elvtársai, barátai: elsőségét, tudását, tudományos és szenvedélyes forradalmisá- gát ismerve el a kedves szóval maguk között. Azt. hogy mindig pontosan tudta, mi a teendő. Hogy mit kell tenni, hogy mit tegyünk — „Sto gyeláty?” — a többféleképp fordítható címmel, ezzel az adott pillanatban kristályélesen egyértelmű művel kifejezve. Mindig pontosan tudta azt is. mit nem szabad, mit nem lehet tenni. Tizenhét éves, amikor szeretett bátyját, Alek- szandr Uljanovot — akinek könyvespolcáról először emelt le. kiváncsi gimnazistaként, ízlelgetni Marx-kötetet — ki- végzik a cár elleni merényletben való részvételért. S ő — Vlagyimir, Vologya — egy életre szólóan megérti-megta- nulja, hogy ezt nem szabad, nem lehet tenni, az anarchista összeesküvés nem járható út, ettől nem dől meg sem a cári önkényuralom, sem a kapitalizmus, nem mozgósítja a tömegeket, csak kompromittálja az ügyet, a terrorcselekményeknek semmi közük a forradalomhoz. És tudta harminc évvel később, tizenhét nyarán, mit nem szabad tenni: nem szabad objektív feltételek nélkül, forradalmi helyzet nélkül, a tömegek többségének támogatása nélkül kalandor módon beleugrani a fegyveres felkelésbe, És tudta néhány hét múlva, tizenhét októberében is, mit nem szabad tenni: nem szabad tovább halogatni a fegyveres felkelést. Tudta, hogy abban a konkrét helyzetben, abban a konkrét pillanatban mi a teendő. Aki évtizedek távolából „szentírásként” olvassa Lenint, kiragadott idézetekkel mindent igazolhat. És mindennek az ellenkezőiét is. (Csakugyan, mint a Bibliával lehet tenni.) Legfeljebb a lényeget nem látja, nem érti az idézethalmaztól: a dialektikát. Nemcsak a tanulmányozó utókort, de saját kortársait, leg- harcedzettebb forradalmár követőit és társait is zavarba tudta ejteni azzal, hogy rövid időn belül — hajlékonyán alkalmazkodva a konkrét helyzet megváltozásához — homlok- egyenest ellenkező álláspontot foglalt el, mint nem sokkal korábban. Tizenhét februárjától októberig a központi bizottságban vagy tízszer leszavazták: elvtársai nem mindig s mindjárt tudták követni; rengeteget kellett vitáznia legközvetlenebb munkatársaival is. Leszavazták többször ezer- kilencszáztizennyolc februárjában is, nem értették meg a breszti béke megalázó, kényszerű kompromisszumát: ő kierőszakolta mégis, mert az életet jelentette, a túlélést, a lélegzetvételt. Mélységesen tisztelte a tényeket: tudta, hogy abban a pillanatban nincs elég katona, elég szurony, elég töltény megállítani a németet. De tudta, hogy lesz hadsereg. S azokban a napokban valóban már szerveződött is a Vörös Hadsereg a polgárháború fehérgárdistái s a külföldi intervenciós hadak ellen. S nem értették három év múlva az éhező, kivérzett s lerongyolódott országban, mit akar ezzel az új közgazdasági politikával (NÉP), miért akarja vele felcserélni az igazságosan egyenlő hadi kommunista elosztást, mit akar ezzel a kapitalistagyanús paraszti érdekeltséggel; „balról” támadták természetesen, akik forra- dalmárabbak akartak lenni — nála; a tanítványai támadták, akik tőle tanulták meg, hogy a magán-parasztgazdaság naponta szüli a kapitalizmust... Hát akkor melyik Leninnek volt s van igaza? Annak-e, aki a legszigorúbban megrója Zinovjevet és Kamenyevet, amikor fontos titkokat fecsegnek ki a sajtóban (s ezzel megkönnyítik Kerenszkij dolgát), vagy annak a Leninnek, aki háromévi kormányfői tapasztalatok birtokában a nyilvánosságot veti be legfőbb fegyverül a gyűlölt bürokrácia ellen, a tehetetlenség ellen, a „piszkos huzavonák kulisszák mögötti eltussolása” ellen. Hat és fél éve volt rá (abból is kettő súlyos betegen), hogy az emberi történelem legnagyobb sorsfordulatát végbevigye az a mozgalom, az a párt, az a nép, amelyet ő készített fel erre s ő vezetett. Előtte három évtizedig készült erre a feladatra, erre a lehetőségre, készült illegális találkozókon, börtönben, szibériai száműzetésben, ügyvédként és újságíróként, London, Párizs, Zürich könyvtáraiban, parasztoktól és munkásoktól tanulva és milliókat tanítva, tömegeket mozgósítva a pedig kellemetlenül éles, raccsoló hangján, mégis ellenállhatatlan vonzerővel. Hazájában halálos ítélet várta volna a forradalom győzelme előtt: utána merényleteket kíséreltek meg ellene. Eszméit, művét azonban már nem lehetett — s már soha nem lehet — elpusztítani. Pedig ölik eszméit a világban naponta azóta is eleget. Azzal, hogy ma már, a huszadik század vége felé — úgymond — „érvényét veszítette” tanítása. Hogy a század- fordulón, a tízes-húszas években, az első háborúban s a nagy forradalomban még „érvényes volt”, de ma már nem az. Azzal, hogy kora gyermeke volt, kora szellemóriása, de — úgymond — nem a mi korunké. Azzal, hogy az általa- vele létrejött létező szocializmus, a tőle elindult nemzetközi mozgalom — úgymond — „kimerítette fejlődési lehetőségeit”. Kimerítette volna? Nevetséges. Akkor honnan az erő, a belső energia az általa alapított párt szüntelen megújhodásához? Honnan a frissesség az olyan politikai és erkölcsi megifjodáshoz, amilyennek — nem először — a jelen időszakban is tanúi lehetünk? Honnan ez a lendület a gazdaságfejlesztés gyor-