Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-21 / 93. szám
Ideális viszonyok híján Ki szabályozza a piacot? Az árpolitika aktuális kérdései Gyakran szokták .manapság emiegetni, miszerint annyit foglalkozunk gazdaságpolitikai kérdésekkel, hogy lassanként valamennyien szakértői leszünk a témának. Nos, ha túlzás is, amit állítunk, valami igazság azért van benne, az utóbbi években, évtizedben a gazdasági élet eléggé exponált helyre került a közgondolkodásban. sic: Nem általánosan és felszínesen, hanem egyre inkább belemerülve a részletekbe keressük az aktuális problémák eredetét, választ remélve ezzel a bennünket személyesen is érintő változások okaira. A gazdaságpolitikán belül az utóbbi időben élénk figyelem kíséri az árpolitikai, árszabályozási folyamatokat, nem véletlenül, hiszen azok kihatásai közvetlenül érzékelhetők, a termelő és fogyasztó anyagi potenciálját, a közöttük levő kapcsolat minőségét határozzák meg. Az ország párt- és állami vezetése rendszeresen foglalkozik az árrendszer továbbfejlesztésének lehetőségeivel, így a népgazdaság VII. ötéves tervében is megjelölték azt az irányvonalat, amelyet az ár- szabályozásnak követnie kell. Jogos a kérdés, ha most valaki felteszi, mi szükség az árpolitika állandó felülvizsgálatára, átformálására, hiszen korábban is történték lényeges fordulatokat előidéző intézkedések? Nos, az eddigi elemzések kiderítették, hogy a régebbi elképzelések nem illeszthetők be maradéktalanul a módosult gazdasági viszonyok közé, de mint látni fogjuk, a koncepció új elemei is hordozzák az ellentmondást. Ez azonban nem változtat a törekvés lényegén, ami arra irányul, hogy a szokványos piacfelügyeletnél lényegesen átfogóbb antiinflációs politikát folytató, fegyelmezettebb árrendszer jöjjön létre. Ezt a kérdést vitte hallgatósága elé dr. Lakatos József, az Országos Anyag és Árhivatal főosztályvezetője „Az árpolitika aktuális kérdései” című előadásában a minap az MTESZ székházban. A fő kérdés az — mondotta —, tudunk-e olyan ármechanizmusbeli eszközrendszert érvényesíteni, ami hosszú távon kihat a piaci egyensúlyra. A válasz nem könnyű, mivel a helyzet igen ellentmondásos. Amikor egyfelől a vállalatok közötti liberális gazdasági kapcsolatok kialakítása a cél, ugyanakkor a politikai, társadalmi követelmények miatt szigorúan kézben kell tartani az árakat. S itt jelentkezik egy újabb gond, hogy az adminisztratív és jogi beavatkozások fékezik a hosszú távú árszabályozási koncepciók érvényesülését. üü.: Nos, a tavaly érvénybe lépett új árszabályozási rendszer képes arra, hogy áthidalja a legszembetűnőbb ellentmondásokat, olyan modellt körvonalaz, amelyben az állam szabályozza a piacot, s a piac az árakat. A gazdasági versenybe az állam nem avatkozik bele, s bár ezután is él a szokásos piacfelügyeleti eszközökkel, elsősorban a gazdálkodás tisztességes normáit kéri számon, vagyis nem azt vizsgálja legelőbb, ki sértette meg az órszabályzatot, hanem azt, hogy az adott egységnek milyen a piaci gazdálkodósa. Közelebbről ez azt is jelenti, hogy tiltja a gazdasági erőfölénynyel való visszaélést — nálunk ez okozza a legtöbb gondot — s elvi, jogi lehetőségeket teremt például a kellemetlenül magas monopolpozíciós árak leszorítására. Aki alaposabban jártas a közgazdaságban, rájön, hogy mindezen szempontok érvényesítése ideális piaci viszonyokat feltételez. A valóságban azonban más, olykor jogszerűtlen gyakorlatot követnek, vaav kénytelenek követni a gazdálkodó egységek. Idő előtti szabályozásról lenne szó Ügy tűnik igen, bár ' létjogosultsága a mában is megvan, de természetesen a valóságra szabott normákkal is ki kell tölteni, mint például a tisztességtelen árak megállapítása konkrét viszonyok között. A fő cél az,'hogy a gazdasági tevékenységek minőségit az eredmények tükrözzék, ehhez pedig igaz. egészséges vállalkozói magatartás, verseny kialakítása szükséges — amit tevékenységi kényszer, tőkehiány, munkaerőhelyzet akadályozhat —, ahol érvényesül a piac logikája, amely egyetlen dolgot értékel, ismer el: ki mit nyújt. Ahol nincs verseny, nem ismerhetik az arányos ár követelményét, ptt jogi eszközök alkalmazására van szükség. Az árképzés tehát a társadalmi igazságosságnak is segít érvényt szerezni, hiszen tapasztaljuk például, hogy ugyanazon tevékenységek esetében szembetűnő jövedelmi különbségek vannak még ma is. Sokat vitatott kérdés az infláció szerepe is. Vannak szakemberek, akik az időleges gazdasági problémák áthidalására a további infláció mellett szállnak síkra. Tény, hogy évekkel korábban ez volt a legelviselhetőbb módja a gazdasági egyensúly megtartásának. Bármilyen furcsának is hat így első megközelítésből, a jövedelmek részleges és áttételes visszafogásának volt köszönhető, hogy a közellátásban nem volt érdemi visszaesés, mint az más országokban történt. Azonban ma már megfontolandó, helyes lenne-e ezt az utat követni. Nemcsak gazdasági, alapvetően politikai követelmény az infláció, vagyis az árszínvonal növekedésének a visszafogása, s ez a törekvés a VII. ötéves tervben is visszatükröződik. A gazdasági egyensúlyt megtartani amellett, hogy az inflációt is megakadályozzuk, a teljesítmények növelésével, az exportkényszer enyhítésével, az árszabályozással és.számos más, a gazdálkodásban jól ismert módon lehetséges csak. Bal «U! Az ember persze szeretné tudni, hogy mindezek eredményeit mikor láthatjuk. Felelőtlenség lenne azt mondani, hogy az árpolitikai vagy akár komplex gazdasági intézkedések már garanciát adnak 86-os év kimenetelét tekintve. A távlatokra viszont igen, de csak akkor, ha ez a korábbinál sokkal keményebb árhatósági magatartás csak a szükséges mértékig funkcionál. Addig, amíg ki nem alakultak az optimális piacgazdaság feltételei, amíg meg nem való suit a gazdasági szférák, szak mák közötti összhang, s meg nem találták az együttműködésnek azon formáit, amelyek a kölcsönös gazdasági érdeke két igazságosan szolgálják. M. J. A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM. 98. SZÁM 1986. Április 21., hétfő Amire a Dunatours számít Feltálalják a honi programot Ha valaki, mondjuk, puszta véletlenségből lépne be a Rákóczi és a Szilágyi út találkozásánál álló öreg épületbe, valószínűleg nem sokat kellene törnie a fejét, hova is tévedt voltaképpen. Bár körösi lévén lehet, hogy jócskán elcsodálkozna, hiszen régebben még rövidárucikkeket kínált itt a boltos, most viszont a polcok, pult helyén asztalok, szekrények, kényelmes fotelok állnak. Csak nyerhet A falakra ízléses tapéta került, meg tengerre, hegyekbe csábító színes fotók. Bárkinek is volt az ötlete a tágas szobát imigyen berendezni, értett a pszichológiához. Még csak agitálni sem kell az embert, máris azon kapja magát, hogy utazni, kirándulni volna kedve. Ennyiből bizonyára már olvasóink is sejtik, hogy nyilván egy újonnan megnyílt utazási irodáról lehet szó, S meglehet, csodálkozva kapják fel a fejüket, hiszen aránylag rövid idő leforgása alatt immár a harmadik hasonló intézmény megnyitásának lehetünk tanúi. Nem tudom, kinek milyen gondolatok járnak most fejében a hírt olvasván, jómagam hosszasan elmeditáltaro a történlek fölött. Először is arra a megállapításra jutottam, hogy amennyire lelkesen fogadtuk az első két kirendeltség létrejöttét, éppúgy okunk van örülni most a Dunatours Pest Megyei Idegenforgalmi Hivatal jelentkezésének is, hiszen eme szolgáltatás bővülésével csak nyerhet a város utazni vágyó népe. No és némi büszkeségre is okunk lehet, ugyanis a turisztikai élet tekintélyes képviselőinek érdeklődéséből az következtethető ki, hogy megyénk déli csücske, benne Nagykőrös adottságai lévén — amiket talán csak a szakember ismer fel — a hazai idegenforgalom számára kiaknázható terület. Ismerve a körülményeinket, mindenesetre nehéz ezt hinnünk, de mivel szakemberek mondják, érdemes elgondolkodni a dolgon. Aztán felmerült bennem az is, vajon mivel kap majd a körösi utazóközönség többet, jobbat a másik két iroda szolgáltatásainál. Mert ez mindenképp követelmény, hogy harmadikként érteimét lássák a vállalkozásnak. Nos, ezekre a kérdésekre hamarosan választ kaptunk azon a napokban rendezett házi ünnepségen, melyen dr. Jenkei László, a Dunatours igazgatója a város képviselőinek jelenlétében — az eseményen ott volt Gotzián Lászióné dr. a városi pártbizottság titkára és Tóth Dénes tanácselnökhelyettes is — hivatalosan megnyitotta a kirendeltséget. Központi helyen Itt a felfuttatásos uborka A hét végén nagy és élénk piac volt, melynek szenzációja, hogy megjelent az első idei termésévei Técsi Dezső felfuttatásos uborkatermesztö és a szép nagy, ecetes méretű uborka kilóját 70 forintért mérte. Ennek az uborkának a termesztési módjáról a szombati számunkban írtunk A háztáji szemestermény- piacon többen árultak csírás, helybeli vetőburgonyát 5—7 forintért. Gazdag választékban kínálták a magvakat. A búza, az árpa és a morzsolt kukorica 6, a kukoricadara 7 s a napraforgómag 12 forintért kelt. A gyümölcs- és zöldségpiacon az alma 10—20, a héjas dió 40—45, a fokhagyma 120, a vöröshagyma 10—12, a szárazbab 50—100, a melegágyi karfiol 200, a paradicsom 250. az uborka 80, a kelkáposzta 16—18, a fehér káposzta 12— 14, a céklarépa 12—14, a petrezselyemgyökér 25—30, a sárgarépa 16—20, a zöldpaprika darabja 2—14, a zöldhagyma csomója 5—6, a retek csomója 10—14, a saláta feje 8—14 forint volt. A baromfipiaccn a tyúk párja 280—300, a vágócsirke párja 100—150, kilóra 50—55 a kacsa párja 200—220, a japán pulyka kilója 50, a kakas darabja 125, az öthetes 40, tyúktojás darabja 1,70—1.80, a keltető kacsatojás 3 forintért keit. K. L. Áramszünet A DÉMÁSZ nagykőrösi üzemigazgatósága értesíti a fogyasztókat, hogy április 21— 22-én és 23-án. naponta reggel 8 órától délután 4 óráig áramszünet lesz a Kárpát, a Körösi Csorna, a Lázár Vilmos, a Honvéd, a Csipvári és az Aulich utcában. Mozi esi A nagyteremben Piedone Egyiptomban. Színes, nagysikerű, szinkronizált olasz kalandfilm. Előadás 6 és 8 órakor. A stúdióteremben Falfúró. Színes, magyar filmszatíra, fél 6-kor. Kiderült, hogy a Dunatours vezetősége két okból is célszerűnek látta az iroda létrehozását. Egyrészt a belföldi utazások iránti igények kielégítése céljából, s nem alaptalanul. Az IBUSZ jelenévé’ képviselője meg is erősítette, hogy a honi túrák iránt igencsak megnőtt az érdeklődés, s a külföldi utak lebonyolítása mellett ezeknek alig-alig tudnak eleget tenni. Ebből a megvilágításból tehát úgy tűnik, nem konkurenst, hanem az általánosságban vett szolgáltatást ki egészítő partnert köszönthettek a Dunatoursban. Ilyenformán vélekedett az igazgató is — szavaival élve — a szolgáltatásnak tévé kenységi körükbe jobban illő részét, vagyis elsősorban a belföldi utaztatás lehetőségeit kívánják a lakosságnak feltálalni. Ennek főként iskolák, intézmények, üzemek, néhány napos kiruccanásra vágyók örülnek nagyon, amit az élénk érdeklődés is bizonyít. Az úgynevezett szociális turizmus továbbfejlesztése köz ponti helyen szerepei az iro da tervei között. A Dunatours nagykőrösi vállalkozásában, mint fentebb is céloztunk rá, újszerűbb dolgokat is felfedezhetünk. Mégpedig, hogy nemcsak az elutaztatás, hanem a helyi idegenforgalom fellendítésének lehetőségeit is ki szeretnék használni, magyarán. : várost és környékét be ki vánják kapcsolni a hazai turistahálózatba Szent György- napi vásár, amatőrfilm-fesz tivál, balladamondó verseny konzervgyári szakmai napok a művelődési központ rendez vényei — hogy csak néhány vendégcsalogatónak számba vehető eseményt említsünk Karazsia Istvánná, a kirendeltség vezetője mindenesetre eléggé derűlátón tekint a jövőbe, szerinte a múzeum, i Pálfája s Arany János váró sának egyéb látnivalói kedvéért. szívesen ideutaznának más vidékekről is. A feltételek Ezek persze még csak vázlatos, legfeljebb a jövő esztendőben megvalósítható tér vek. Az is nyilvánvaló, hogy e szép elképzeléseket nem olyan egyszerű valóra váltani a vendéglátáshoz például a megfelelő szállodai elhelye zéstől kezdve jó néhány fel tételt teljesíteni kell. de azt hiszem, érdemes ezen már most elgondolkodni. Végül is lehetőség kínálkozik arra, hogy megmutassuk értékeinket, ha nem is mind járt a nagyvilágnak, de szőkébb pátriánk lakóinak. Megnyugtató, hogy nincs olyaii elvi tényező, ami ellentmon dana a Dunatours nagykőrösi törekvéseinek, s ezt a város jelen levő képviselői is alátá masztották. Miklay Jenő Fagykárok után Az idei. késve érkezett tavaszban, a múlt heti pár napos napsütéses idő örömmel töltötte el a termelőket. Boldogan végezték a tavaszi munkákat: ültették a zöid- ségpalántákat az elkészített fóliasátrakba. De a langyos naP°k után a tavaszba újra beszökött a tél és főleg kedden reggelre Nagykőrösön is főbb helyen mínusz négy fok körülire süllyedt a hőmérő higanyszála, ami már fagykárokat okozott. Szerdán először a nagy .yümölcs- és szőlőterületeken dolgozó Arany János Tsz-ben érdeklődtünk a tavaszi fagv ál tál _ okozott károkról, ahol Szabó Balázs termelési elnök elmondta, hogy tüzetesen megvizsgálták a gyümölcsös és szőlőterületeket és megállapították. hogy a fagy főleg a korai virágzó meggy- és szilvafajtáknál okozott számottevő károsodást. Az almáknál nem mutatkozik fagykár, ami azonban a korai szőlőfajtákat megcsipkedte. Barackosuk nekik nincs, de mint hallották, a korai fajta barackoknál, őszibarackoknál és mandula- fáknál komolyabbak a fagykárok. Miután a termésre az Állami Biztosítónál biztosításuk van, a károsodást jelentették, majd kivizsgálják és kártérítést fizetnek. A zártkertekben is vannak panaszok. Az egyik legnagyobb szőlőhegybe, a Temető- hegybe is kilátogattunk. Ott is panaszkodnak. A legtöbb az őszibarack-, a sárgabarack- és a mandulafák károsodás^, de főleg a korábbi fajta meggy- és cseresznyefákon is vannak fag.ysérüit virágok. A korai fajta szőlőszemekben is mutatkoznak kisebb sérülések. Mint az egyik tapasztalt termelő, Ben- ke Kálmán mondta, ha további fagyok nem lesznek, ez még nem okoz nagyobb terméskiesést. A fóliás kertészetekben is vannak fagykárok. Kiss Ferenc egyes falú fóliasátrába a jó időben kiültette a paradicsom palántákat, már kezdtek bimbózni. Kedden reggelre majdnem teljesen elpusz«sÜsLJL fa9y.' másik paradicsom. es /paprikatermesz- to. Radics Sándor palántái szerencséjére még otthon, az üvegHázban vannak, a jövő héten kezdi a. fóliasátrakba ültetni. A borsóvetések szépen bokrosodnak, azokban nem okozott kárt a fagy. Egyébként mindenfelé folynak a tavaszi munkák. Még sok a metszetlen szőlő. Többen vetik a burgonyát. A friss szántásokra Ie-Ieszáll egy-egy varjúcsapat, s mintha a fagykárokat emlegetné, mondogatja: kár, kár, kár ... Kopa László Modellezők, teniszezők, túrázók A Nagykőrösi Konzervgyár Kinizsi Sportegyesület három szakosztályának éves tevékenységéből igyekszünk most ízelítőt adni az olvasóknak. A modellezők félkatonai szervezetként a honvédelmi szövetséggel közösen működnek: MHSZ Nagykőrösi Kinizsi Modellező Klub néven. Foglalkozásaikat hetente 2—3 alkalommal a Rákóczi úti városi MHSZ-bázison tartják, zömmel iskoláskorú fiúk részvételével. Huszonnégy minősített versenyzővel rendelkeznek, akik közül a három legeredményesebb arany, két személy pedig felnőtt II. osztályú szintű minősítést ért el. Tizenhét versenyen és egy nemzetközi programon 123 fővel vettek részt és két bemutatót, valamint egy kiállítást szerveztek. Városi, megyei és országos bajnokságokon. versenyeken összesen 29 első-hatodik helyezést értek el. Legeredményesebb sportolóik a felnőtteknél ifj. Székelyhídi József és Nagy Ferenc, az ifjúsági korosztályban Szűcs Balázs, Faraqó Tamás és Kopa László voltak. A technikai sportág körösi kedvelőit a legutóbbi évben csak a százhalombat- taiak előzték meg a megyében, így /itt a második legeredményesebb szakosztályként könyvelték el őket. Idei célkitűzéseik: a szakosztályvezetés bővítése, a felnőtt minősített versenyzők számának növelése, s további eredményes szereplés a megyei és országos bajnokságokon. A teniszezők 1984-től működnek szakosztályi jelleggel, önköltségesen, közel száz fővel. Munkájukat négy edző látja el. B. Tóth Ferenc szakosztályvezető és Pallai Lajos edző irányításával a városban egyre nagyobb tömegeket vonz e sportág. A megyei I. osztályú csapatbajnokságban derekasan helytálltak: újoncként a második helyen végeztek. A körösi teniszezők legeredme- nyesebb versenyzője Kalocsa Tamás, aki aranyjelvényes minősítést ért el és az országos serdülő válogatott keret tagja lett. Az ifjúsági és a serdülő helyi csapat is eredményesen szerepelt a legutóbbi évben. Problémát okoz a teniszezőknél, hogy a heterogén összetétel és az iskoláskorúak hivatalos elfoglaltságai miatt időnként nehézségekbe ütközik az edzések időpontjainak egyeztetése. Idei terveik, hogy tartalmassá teszik a szakosztályi életet, a munkafegyelmet javítják, a minősített versenyzők számát nagyobb mértékben növelik, s hogy eredményesen szerepeljenek a bajnokságokban csapataik. A Kinizsi legnépesebb szakosztálya változatlanul a természetjáróké. akik a volt Pedagógus SE-vel való fúzió óta már több mint kétszáz fővel, tömegsportjelleggel működnek, úgynevezett nyílt szakosztályként. Az átlagéletkor igen magas, igen nehéz megtalálni a fiatalítás módját. Munka- és túraterv alapján végzik munkájukat, s tavaly több mint negyven túrán vettek részt, ahol az ország szép tájaival, tájvédelmi körzeteivel ismerkedtek. Nagy figyelmet fordítottak a jelvényszerző túrasorozatokra is. Hárman érdemes, hárman arany, tizenheten ezüst, huszonnégyen pedig bronz minősítést szereztek, s ezzel a megye legeredményesebb szakosztálya lettek e sportágban. Bata Magdolna és Bekő Irén sikeres túravezetői vizsgát tett, Vajtai János pedig túravezetői továbbképzésben részesült. Már kilenc túravezetőjük van, akik lelkesen bonyolítják a gyalogos-, kerékpáros-, autóbuszos—gyalogos és motorkerékpáros túrákat. Amikor mód volt rá, a konzervgyári autóbuszt segítségül kapták. A rájuk bízott anyagi eszközökkel jól gazdálkodtak. Ez évi célkitűzéseik: a szakosztály létszámának szinten tartása. a szakbizottságok végleges kialakítása és a társadalmi erdei szolgálat — a, környezetvédelem — további biztosítása. E három szakosztály vezetői és tagiai is lelkes emberek, s ez biztosíték lehet arra, hogy 1986-ban is jó’ szerepelnek. Sulyok Zoltán ISSN 0133-2708 (Nagykőrösi Hírlap)
