Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-21 / 93. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 93. SZÁM 198«. ÁPRILIS 2L, HÉTFŐ Uj irányítási forma az EKV-nál Vállalati tanácsot alakítanak A Vác .és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállala­tot májustól vállalati takács irányítja. A testület tagjait ezekben a napokban választják meg. A tizennyolc tagú vál­lalati tanácsban hivatalból ott lesz az igazgató, két tagot ugyancsak o jelölhet, hatan pedig beosztásuknál fogva lesz­nek. tagjai A testület másik felét a dolgozók saját soraikból választják meg titkos szavazással. A legképzettebbek A választások előkészítésé­ben, lebonyolításában kezde­ményező szerepe van a szak- szervezetnek. A bizalmitestü­let hetekkel ezelőtt választot­ta meg azt a tizennégy tagú előkészítő bizottságot, amely­nek a vállalati tanács ala­kuló üléséig a legfőbb feladat jutott. — Ezt a bizottságot olyan körültekintően kellett kiala­kítani, hogy lehetőleg min­den dolgozóval tudjunk be­szélni — mondja Férőért Pé­ter, a szakszervezeti bizottság ■titkára, az előkészítő bizott­ság elnöke. — Kilenc válasz­tói körzetre osztottuk fel az ellátási területet.- Egy-egy te­rületnek az előkészítő bizott­ság egy tagja lett a gazdája. Feladatuk volt, hogy az új irányítási rendszert ismertes­sék. Ezzel egy időben minden területen jelölőbizottságot alakítottak. — A dolgozói gyűléseken nagy többséggel megszavaz­ták az új irányítási formát. Ezt követően a fórumokon A váci Komócsin Zoltán középiskolai leánykollégium­ban megemlékeztek az intéz­mény névadójának 63. szüle­tésnapjáról. A meghívottak közt volt Komócsin Zoltán özvegye és fia is. Az ünnepséget koszorúzás­sal kezdték. Az állami és pártszervek, majd a Komó- ■tsin-emlékbizottság és a kol­légium, a városi és a vízmű­vek KISZ-bizottságai, végül a hajógyár és a DCM Komócsin szocialista brigádjai helyeztek el emlékkoszorúkat a bejárat­nál lévő emléktábla mellett. Ezután a tágas ebédlőben folytatódott az ünnepség a Himnusz közös eléneklésével. Megható volt annak a tizen­éves diáklánynak a megemlé­kezése, aki megosztva nyerte a Komócsin-emlékbizottság pályázatának első díját. A tényleges eredményhirde­tés ezután következett. Ko- váfsné Poles Piroska, az em­lékbizottság elnöke elmondta, hogy két első díjat adtak ki, Tóth Éva, a Mezőgazdasági Szakközépiskola másodikos tanulója nyerte a harmadik díjat. Második helyezett nem volt, a két első helyezett pá­lyadíj szerzői Laczkó Andrea, a Sztáron Sándor Gimnázium elhangzott véleményeket, ja­vaslatokat összegezték, a bi­zalmitestület állásfoglalásá­val együtt megküldték az alapító szervnek. — Miután a kollektíva igent mondott, ezután készí­tette el ' a bizottság a most már személyre szóló javasla­tait. Azt. hogy kik legyenek a dolgozók képviselői a vá­lasztott testületben. A jelöl­teket ezekben a napokban választják a területek dolgo­zói. — Az eddigiek alapján mi a tapasztalatuk? — Több területről is meg­van már a vállalati tanács tagja. Úgy vélem, hogy a leg­több dolgozó érti, miről van szó. Tudja, hogy a korsze­rűbb irányítási forma segít­ségével közvetlenebb módja lesz a vállalat és a saját sor­sának irányításában. Ezt bi­zonyítják az eddig megtartott választások is. A szakmailag legképzettebb, a munkában élenjáró kollégáikra adták eddig a szavazatukat munka­társaink. — Szerintem ezek az embe­rek valóban partnerek lehet­nék a vállalat irányításában. harmadik osztályos tanulója és a Hegedűs Krisztina—Se­bestyén Stella páros volt, akik a közgazdasági szakkö­zépiskola második osztályába járnak. A díjak átadása után az emlékbizottság elnöke újabb pályázati felhívást tett közzé. Ennek témája a DCM történetének feldolgozása 1959 —63-ig, különös tekintettel arra, hogy a gyár KlSZ-véd- nökséggel épült. Az ünnepség' második felé­ben Koncz Gábor színművész szavalatát hallgatták, majd a kollégium és a Lőwy Sándor Szakközépiskola vegyes kara énekelt. Kultúr Filmszínház (Lenin út 58.): április 21-től 23-ig, csak fél 4 órakor a Kiskacsa a magaslesen című szovjet if­júsági filmet játsszák. — Áp­rilis 21-én és 22-én fél 6 és fél 8 órakor II. hely áron lát­ható a Zugügyvéd zavarban című olasz bűnügyi filmvíg­játék. Csak 14 éven felüliek­nek! — Április 23-án fél 6 és fél 8 órakor a Balfácán című színes francia filmet vetítik. Főszerepben: Pierre Richard. Őszintén kifejtik véleményü­ket. Bizonyítja ezt az is, hogy már a dolgozói gyűléseken is szóba kerültek olyan kérdé­sek. amik az ellátás színvo­nalát, a takarékosabb gazdál­kodást eredményezhetik. Demokratikusabb — Részt vettem a kettes számú választói kerület ülé­sén, ahol különösebb izgal­mak nélkül, jó hangulatban történt meg a titkos szava­zás. Alig akadt hiányzó. Itt a voksok alapján Kovács Györgyné, a 30-as számú bolt vezetője lett a vállalati ta­nács tagja. — Igen fontos feladat há­rul a testület tagjaira — mondja Kovács Györgyné. — Hiszen döntésükkel a válla­lat működését, jövőjét kell meghatározni. örvendetes, hogy a kollégáim szerint sem formális változásról van szó. Véleményünk az, hogy sokkal demokratikusabb lesz a válla­lat irányítása. Jobb az infor­mációáramlás. Hiszen a vál­lalati tanácstagnak egyik igen fontos feladata éppen az lesz, hogy az ülésekről tájékoz­tassa a terület dolgozóit. Átdolgozott szabályzat — A korszerű irányítási forma következtében új mű­ködési és szervezeti szabály^ zatra lesz szükség — mondja I-'erbert Péter. — A háromta­gú szerkesztőbizottság fel­adata, hogy a vállalat eddigi szervezeti és működési sza­bályzatát teljesen átdolgozza úgy, hogy a működése a dol­gozók előtt is áttekinthetőb­bé, közérthetőbbé váljon. Surányi János Bár az idei tél a szokott­nál is nehezebben adja fel ál­lásait, a váci dunai sporthor­gászok az enyhén szemerkélő havazás közepette is dereka* munkát végeztek a minap. A kommunális üzem által ki­helyezett konténerek megteltek az összetakarított avarral, amit hosszú nyelű gereblyék- kel a Dohai testvérek gyűjtöt­tek kisebb kupacokba és a Heredi László, Mohácsi Ferenc alkotta saroglyás kettős, fuva­rozott a konténerekhez. Nagy Sándor, Hunyatinszky József és fia, Perlusz József és még sokan a nyúlgátat építették nagy odaadással. Süllőfészkek Meg kell csinálni, hogy az áradó Duna ne veszélyeztet­hesse az itt kialakított mik­roklímát. Csodálatos a vará­zsa annak, ahogy birtokukba veszik ezt a kis paradicsomi ligetet a szárcsák, kacsák, tek- nőcök, pézsmák, vízicsibék és az ember által kihelyezett ha­lak. Rácz Tibor éppen a csónak­kal érkezik, legújabb kedven­ceit látogatta meg, a két egy­ségben kihelyezett tíz süllő- fészket, ami nem kevesebb, mint 400 ezer halikrát tartal­maz. A tógazdaként tisztelt Ka­puvári Istvántól, akiről köz­tudott, hogy a liget és a tó szerelmese, megtudom, amit a sétáló is észrevesz, észrevett, hogy bajok is vannak. Nem mindenki érzi magáénak és vandál módon pusztítja a bok­Pályázattal emlékeztek Az első koszorút a párt- és állami szervek nevében helyez­ték cl az emléktáblán. (Kép és szöveg: Dudás Zoltán.) Egyre duzzad az aktahalom Vajon ki fizeti a fülemileperf? A különös ügy két szereplője patinás városunk két régi, ismert és köztiszteletben álló családja. Olyan emberek, akik munkahelyükön és a közéletben vállalt szerepükkel megbecsülést vívtak ki városszerte. Telek-szomszédok, akik között a kerítés csak jelképes volt, gyermekeik együtt nevelkedtek, s ők talán sokáig nem is tudták, hol húzódik — nevezzük így őket — Nagyék és Kisek között a mezsgye. Penészvirág a falon Nagyék és Kisék esztendők óta perben és haragban altnak egymással. Pontosabban szólva bírósági per még nem zajlik, ám szinte nincs is államigaz­gatási szerv, hivatal, főhatóság, társadalmi és politikai szerve­zet, amely ne foglalkozott vol­na Nagyék panaszával. Ennek tárgya pedig Kisék emesztője, azaz annak elhelye­zése, vízzárósága. A helyzet pofonegyszerű, mondja Nagy, miközben az aprócska kertben álló villába vezet. Bent elég néhány pillantás annak meg­állapítására, hogy lakói sokat adnak környezetükre, szeretik a szép tárgyakat, kényelmes bútorokat, egyszóval szenvedé­lyük a lakás. Mi lehet nagyobb tragédia a számukra, mint, hogy annak a szobának — amely Kisék jóval magasabban fekvő telkére néz — nedvese- dik a fala. Fekete penész ír kusza mintákat az ablakok alatt. A dolog úgy áll, hogy a szép szobákból egy szürke be­tonfalra és Kisék csaknem két méterrel magasabban levő tel­kére látnak. Valaha, még a felhőtlen bé­ke idején a két telek között nem meredezett betonkerítés. Kedves lanka húzódott itt, a két ház között pedig baromfi­ól, fáskamra állt. Azonban a lecsurgó esővíz, trágyalé miatt Nagyék betonfalat emeltek, Ki­sék pedig — több alkalommal is — rendezték a kertet, íeltöl- tötték a kerítés mentén, amely szép lassan valóságos támfal lett. A jószomszédi viszony fenn­tartása érdekében nem szól­tunk a' fel töltések miatt — hangoztatja többször is Nagy- né. Közben a szomszédban az idős nagyszülők meghaltak és Kisék lánya örökölte a házat, ö rövid ideig még az eladás gondolatával is foglalkozott, végül a felújítás mellett dön­tött. A nyolcvanas évek elején megkezdődtek a munkálatok Kiséknél. Tatarozás, tetőjaví­tás, garázsépítés. Nagyjából ez­zel egy időben romlott meg a viszony, amely már a telekíel- töltögetés idején sem volt fel­hőtlen. Közben Nagyók észrevették a Kisék felé néző szobák falán a vizesedést. Az ok egyértel­műnek látszott: Nagyék házá­nak fala és Kisék emésztő jé között alig öt méter a távolság. Elkészült az első beadvány a városi tanács műszaki osztá­lyához, majd hamarosan meg­jött az első válasz is, misze­rint a panasz megalapozatlan. Nagvék fellebbeztek és néhány hónappal az első határozat megszületése után elkészült az újabb — ugyanannak a tollá­ból, akiéből az első —, s hom­lokegyenest az előző ellentéte. Eszerint Kisétc emésztője nem vízzáró, s engedély nélkül épült, akárcsak a fürdőszoba. A szennyvíztároló tartalmának kétharmadát elszivárogtatja, vagyis vízzáróvá kell tenni és utólagosan kérni a különféle szakhatósági engedélyeket is. Szakértők jöttek-mentek Természetesen Nagyék min­den egyes határozat ellen — amely nem az ő igazukat bizo­nyította — fellebbeztek. így került az egyre duzzadó akta­halom a megyei tanács illeté­kes osztályára, majd a megyei tanács végrehajtó bizottságá­nak titkárához. Minden bead­ványt és fellebbezést gondos kivizsgálás, helyszíni feltárás követett. Alig telt el olyan hó­nap, hogy a két ház valame­lyike előtt ne állt volna meg néhány állami gépkocsi; szak­értők jöttek, méricskéltek, ás­tak. Nagyék érvei igen erős­nek bizonyultak Kisékével szemben, akik állították: az emésztő még 1939-ben épült, a fürdőszobával egy időben. Na­gyék minden környékbelit ta­núnak tudtak hívni arra, hogy a városnak ezen a részén még két évtizede sincs, hogy beve­zették a vizet. Addig nemhogy fürdőszoba, de még WC sem volt, emésztőről nem is be­szélve. Nagyék, beadványaikkal a különféle társadalmi szerveze­teket, hatóságokat bombázva, soha sem csupán egyedi prob­lémájukról szóltak. Minden le­velükben hangsúlyozták, hogy panaszuk közérdekű, mint­hogy a környezet védelme, a talaj tisztasága a legteljesebb közérdek. S ennek nevében sürgették az eljárást Kisék el­len. Nem is eredménytelenül, hi­szen a megyei tanács végül is helyt adott, Nagyék panaszának és kötelezte Kiséket, hogy te­gyék vízzáróvá emésztőjüket, megszüntetve ezzel a környezet szennyezését és a szomszéd ház alapjának áztatását. A közérdekkel takarózva Kisék egy megsárgult terv­rajzot tesznek elém, több mint húsz éve készült, amikor sze­rettek volna újabb szobákat építeni a házhoz. Ezen szerepel az eredeti állapot, benne a padlásfeljáró alatt kialakított fürdőszobával. Kisék lakása egyébként semmivel sem ma­rad el Nagyéké mögött, mint ahogy a kert sem. Választékos ízléssel, nagy szeretettel beren­dezett és ápolt családi fészek benyomását kelti. Vaskos akta­csomót tesz elém a fiatalasz- szony és őszinte felháborodás­sal kérdezi, vajon mikor lesz vége ennek az ügynek? Meddig köteles élviselni a szomszéd zaklatását, hány nap szabadsá­gát kell még azzal töltenie, hogy hatósági szakértőket vár otthon? S vajon ki fizeti meg azt a tetemes költséget, amely- lye! ezek az egymás után is­métlődő, és ugyanazt megálla­pító vizsgálatok járnak? Hi­szen, ha csak az állami autók benzinköltségére vagy a szak­értők kiszállási díjára gondol, már az is igen tekintélyes summa. S ők még nem is tudják, hogy az ÉVM elutasító hatá­rozata sem szegte kedvét Na- gyéknak. Az ügyészséghez nyújtottak be törvényességi óvást. Igaz, elutasítás volt a válasz, de nyitva hagyta előt­tük a polgári per lehetőségét S ahogy Nagyékat ebben az ügyben megismertük, bizonyá­ra élni fognak ezzel. Bizonytalan talajra tévedne az újságíró, ha Nagyék valódi célját vagy indítékait próbál­ná kutatni. Ráadásul ebben az ügyben ők kérték a sajtó se­gítségét. A tények azonban makacs dolgok, s amennyire megnyerő, amikor valaki a közérdeket szóm előtt tartva harcol igazáért, annyira ellen­szenves, amikor a köz érdekét tűzi zászlajára, miközben csu­pán saját céljait próbálja el­érni, És a többszörösen ható­ságok elé citált Kisékkel együtt kérdezzük: vajon meddig te­heti? Móza Katalin Pilán József ifivezető arról tájékoztatott, hogy az időjá­rástól függően a vezetőség az idén is megrendezi a gyerme­kek és ifjúságiak versenyét A nemzeti szalagos érmek már megvannak, a tavalyi babéro­kat újjal lehet cserélni. A vezetőség jól szervezetten igyekszik a mintegy 1500 munkaórát a környezet szeb­bé tételére felhasználni. De amit most ültetnek ki fát, csak három év múlva lesz annyi idős, mint amit tegnap kitörtek. Óvjuk meg értékeinket! Az ifivezetőt mindig sokan ülik körbe, - hogy ellessék titkait (Kép és szöveg: Porubszky Dezső) ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap) rókát, fákat, padokat, horgász­állásokat. Születésnapra Mintegy ötven kitört fa jelzi az értelmetlen pusztítást. Ko- vacsics József spárgával, szi­getelőszalaggal próbált egyet- egyet megmenteni. Bak Imre a pénzügyek ismerője, a nyug­díjas tanár elmondása szerint nemegyszer találkozott a liget­ben csoportját oktató biológia szakos kollégával, hisz a ter­mészeti környezetben szerzett ismeret tanulságosabb, érdeke­sebb, maradandóbb. Közülük kerülnek ki azok, akiket a környezetvédelmi, madártani táborokban találunk nyaranta, akik a halbiológiai ismeretei­ket bővítik, hogy egy-egy hor­gászverseny győztesei lehesse­nek. Itt említem meg, hogy a május 24-én rendezendő Silstár kupa versenyére a mi horgászaink is meghívást kap­tak és a Radics, Török, Mayer, Becsei, Pilán összeállítású csa­pat már készül. El kell mon­dani, amit a horgászással kap­csolatban mindig emlegetnek: a szerencse nem hagyja cser­ben a bizakodókat. Hogy iga2 ez, íme az eset, ami pont a születésnapján érte a tógaz­dát. Kapuvári Istvánt. A 78. születésnapján is horgászott és a kukoricával csalizott horgá­ra egy 65 centis, három és fél kilós öngyilkos csuka akadt fel, amit sikerült megfognia. Várható, hogy a többi, vizet, természetet kedvelő sporttárs­nak, a tagoknak és vendégek­nek is jut hal, hiszen a tóban 40 mázsa ponty, 25 mázsa dé­Kovacsics József egy kettété­pett kis fával vér, rengeteg csuka, süllő, by- sa, amur, keszeg vár arra, hogy sorsa beteljesedjen. Ifik versenye Ötven kitört fa Éled a liget és a tó

Next

/
Thumbnails
Contents