Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-21 / 93. szám

HATÉKONY, FEGYELMEZETT MUNKÁVAL A GYORSABB HALADÁSÉRT! Tizenöt esztendős volt a legfiatalabb, 38 a legidősebb küldött a Cse­pel Autógyár gyűlésén. Az átlagéletkor Ä3 év Egy arc a gödöllői küldöttek közül Ü» Oldott volt a hangulat a középiskolások szekcióülésén Budaörsön Erről olvastam Tavaszias tavasz G yerekként megjegyeztem magamnak: az időjárásról csak a mafla beszél lányok társaságában. A tapasztalt idősebbek állították ezt. Megjegyeztem, no­ha már akkor sem értettem. Nagyapám minden reggel kémlelte az eget, s utána döntötte el, mi legyen a teendő. Nagynéha levelet kaptunk valakitől. Az is azzal kezdte, hogy tudatta, egészsége rendben, s tűrhető az időjárás. A tűrhető azt jelen­tette, az idő nem volt szélsőséges. Bezzeg, ha- jégverés, árvíz, szélvihar, tartós szá­razság, túl sok eső keserítette napjaikat, akkor részletesen beszámoltak az előzmé­nyekről, a károkról, a várható következ­ményekről. Minden tapasztalatom azt bi­zonyította, hogy az időjárás nagyon fon­tos a parasztembernek. A munkásnak ke­vesebb azzal a gondja, fedett műhelyben dolgozik, nincs kitéve szélnek, esőnek, hó­viharnak. Ahogy hallom, az időjárás ma még fon­tosabb. Elmúltak azok az idők, amikor szabályosan követték egymást az évsza­kok, ennek megfelelően sütött a nap, esett az eső, a hó, fagyott vagy enyhült. Nap­jainkra fölborultak a szabályok. Tavaszias télről, télies tavaszról hallunk a meteo­rológusoktól, reggeli jelentéseikből meg­tudjuk, hogy a hőmérséklet az évszakhoz képest alacsony, magas, de sohasem olyan, amilyen annak megfelelne. A meteoroló­gia tudománya is jelzi, milyen fontos az időjárás. A mindennapi előrejelzőkön kí­vül fürkészik az eget, követik a felhők, a frontok járását az orvos- és agrármeteo­rológusok, a rövid és hosszabb távra prog­nosztizálók, hogy csak néhányat említsek. Időnként a tömegtájékoztatási eszközök emberei megkérdezik a tudósoktól, vajon mi a magyarázata a szabályok fölborulá­sának. Az atomrobbantások? A sok mes­terséges égitest, amit fellövöldöznek? A nagy természetátalakítások, őserdők ki­pusztulása, területek elsivatagosodása? Sa tudósok válaszolnak. Komolyan, nagy szakértelemmel, ahogy illik. Nézzük őket a tévé előtt, s hümmögünk, bizony, bi­zony. Eszünkbe jut, hogy még a mi haj­dani gyerekkorunkban is szabályosan jötték az évszakok. Azt a március 15-ét sosem feledjük, amikor az ünnepségről ha­zafelé lerúgtuk lábunkról a cipőt, mezte­len talpunkat jólesően simogatta a meleg homok. Nagyapánkra viszont nem akarunk emlékezni, aki gyakran emlegette, egyszer olyan zord volt az idő, hogy téiikabátban arattak. A kultúrember azonban nemcsak tudó­sokat néz, hallgat, olvas. Olvaí verseket is. Régieket, maiakat, vegyesen. S mit látnak szemei? Petőfi Sándor így kesereg 1845 januárjában, szeretett Etelkája halá­lát követően: Természet még te is gú- nyolódol? ... / Amióta öt eltemetők: / Tél havának kellő közepette / Olyan tava­sziak az idők. / Semmi jég a sima Duna- vizen, / Semmi hó a Szentgellérthegyen ... így ám. Tél havának kellő közepette alusznak a lusta elemek, folytatja a lel­kében sebzett költő, amidőn ő havat, vi­haros szelet kívánna, s dátum szerint an­nak is volna az ideje, akkor meleg verő­fényes a január. 1845-ben. Amikor még nem lövöldöztek mesterséges égitesteket, nem robbantottak atomszenkezeteket... minap a vonaton négy 14—15 éves lány ült a szemben levő ülésen. S egyszer csak mit hallok. Azt mondja az egyik: régebben azért más volt, emlékszem, akkor márciusban már kelle­mesen sütött a nap, kinn nagyokat játszot­tunk. Könnyen lehet, hogy ők is emlékez­nek a maguk márciusi ünnepségére, amelyről hazafelé levetették a kabátjukat. A cipőt nem, azt ma már csak a strandon vetik le. Ügy tetszik, sem az időjárás, sem az emberek nem változnak. Kor Pál A Megyei Bizottsága végrehajtó bizottságának tagja, a Pest Vidéki Gépgyár csoportveze­tője, Galambosné Király Emőke, a KISZ Pest Megyei Bizottságának titkára, Nagy Józsefné, az MSZMP városi bizottságának első titkára és Pongrácz Gábor tanácselnök is. Elsőként Kardos Péter, a KISZ városi bizottságának titkára egészítette ki az írás­beli beszámolót, kiemelve, hogy a közigazgatás átszerve­zése lényeges változásokat okozott a KISZ szervezeti fel­építésében is, s ez rányomta bélyegét az elmúlt esztendők munkájára. A vonzáskörzet küldöttel különbözőképpen értelmezték a küldöttgyűlés feladatát. So­kan a beszámolót egészítették ki és részletesen taglalták az ifjúság szorgos mozgalmi munkájának eredményeit. Mások azokat a reális, figyel­men kívül nem hagyható gazdasági-társadalmi mozgá­sokat említették, melyek nemcsak a mozgalmi, de a gazdasági munka színteréről is inkább a második gazda­ság szféráiba csábítják a : fiatalokat. Mező Andrea, a Baktai , Ervin Gimnázium fiataljai, | Kovács Istvánná pedig a Vo­lánbusz KISZ-szervezete ne­vében a kongresszusi vita­anyagokat bírálta. Elmondták, hogy a kongresszusi levél tisztázatlan kérdéseket hagy a különféle ifjúsági szerveze­tek egymáshoz való viszonyát, az érdekképviseletet illetően. Galambosné Király Emőke o körzeti mozgalmi munkáról a KISZ megyei bizottságának értékelését tolmácsolta, majd az MSZMP városi bizottságának első titkára, Nagy Józsefné szólalt fel. Szerinte csupán valamennyi generáció együtt­gondolkodása és közös cse­lekvése jelent kiutat a gaz­dasági-társadalmi nehézségek közül. A küldöttgyűlés megválasz­totta a 11 tagú városi bizott­ságot. A titkári tisztséget to­vábbra is Kardos Péter tölti be. A gazdasági egységekből és középiskolákból közvetle­nül delegáltakon kívül öt kül­döttet választottak meg a megyei küldöttértekezletre. A küldöttgyűlésekről tudósítót- tak: teller Erzsébet, Koblencz Zsuzsa, Kovács T. István, Kör Pál, M. Nagy Péter, Márvá­nyt Agnes, Móza Katalin. A fo­tókat Barcza Zsolt és Veress Jenő készítette. Miért? „Fel, kommunista. Ifjú se­reg, hajnal vezesse lépte­det .. Mozdulna a száj, dobbanna a láb, de csak ál­lunk a feldíszített teremben, amelyet körben jelszavas transzparensek öveznek. Né­mán, egyik lábukról a másik­ra állnak hirtelen nőtt kama­szok, akiknek szorítja a nya­kát az erre az alkalomra vá­sárolt bőrnyakkendő, és fe­szélyezi őket az új öltöny. Far­merhoz és edzőcipőhöz szokott lányok toporognak vadonatúj körömcipőben, kiskosztümben, csipkeblúzban. Dalra nyílnának az ajkak, talán, mert nem hallották az az ünnepséget megnyitó sza­vát: Hallgassuk meg a KISZ- indulót! Zavart pillantások, talán nem vette észre senki, högy énekelni akartam? | „Jöjj, ifjú társam, munkára fel, rólunk a Hanság éne­kel ...” Tényleg, mi miért nem énekelünk? M. K. ható közömbösség mennyire gátja a mozgalmi munkának. A két monori középiskola kül­döttei — Bárány Sándor és Burján István a szakmunkás- képzőből, Bors Beáta a gim­názium és szakközépiskolából — hangsúlyozták, hogy két is­kola él néhány méterre egy­mástól komolyabb kapcsolatok nélkül. Dr. Szászik Károly elmond­ta, hogy bár egyre többet le­hetett hallani a közelmúltban is a KISZ válságáról, erről szó sincs. Mert bár több gond­dal és feszültséggel kell küz­denie az ifjúsági szövetségnek is, nem légüres térben élnek a fiatalok, számíthatnak a párt segítségére. A vita összegzése után a kora délutáni órákban került sor a Választásra. A 11 tagú városi KISZ-bizottság titkára ismét Hajnal Béla lett. A ta­nácskozás nyolc küldöttet de­legált a megyei küldöttérte­kezletre. Tisztázatlan kérdések Szombaton a KISZ Sziget- szentmiklósi Városi Bizottsága tartotta csaknem egész napos küldöttgyűlését a Csepel Autógyár Művelődési Házá­ban. A tanácskozáson 86 kül­dött képviselte a körzet ifjú­ságát. Az elnökség tagja volt Ta­vaszi József, az MSZMP Pest tíj KISZ-t akarunk, nem új zászlót, csak jobb programot — fogalmazta meg Kornyík Katalin, a Dunakeszi Hűtőház küldötte. A tanácskozáson szót kért Kovács Árpád és részletesen elemezte az ifjúsági mozga­lom kérdéseit, melyekről szól­va Pálmai László többek kö­zött leszögezte: ami ma elég, holnap már kevés lesz. Ezután megválasztották a megyei küldöttértekezlet résztvevőit, a város és vonzás- körzete új KISZ-bizottságát. A testület titkára ismét Ács Ferenc lett. Ifivezetők példája Szombaton kora délelőtt a monori körzet KlSZ-fiataljai- nak képviselői népesítették be az MSZMP monori székházát, ott tartotta küldöttgyűlését a városi jogú nagyközségi KISZ- bizottság. A körzet fiataljait 78 küldött képviselte. Részt vett az eseményen Lakatos Ti­bor, az MSZMP Pest megyei végrehajtó bizottságának tag­ja, a Pest—Nógrád—Komárom Megyei Agroker igazgatója, dr. Szászik Károly, a városi jogú nagyközségi pártbizottság első titkára, Gáti Tamás, a KISZ Pest Megyei Bizottsága politikai képzési központjának igazgatója, Rágyánszki Pál, Monor tanácselnöke is. Hajnal Béla, a városi jogú nagyközségi KISZ-bizottság titkára beszámolt az első kül­döttgyűlés óta végzett munká­ról, Összegezte az előzetes kongresszusi dokumentumok vitáját, az alsóbb szintű vi­ták tapasztalatait. Szóbeli ki­egészítésében egyebek között arról is beszélt, hogy a kör­zetbeli KISZ-tagok döntő többsége olyan KISZ-t akár, amely megtartja a jó cselek­vési formákat, de vonzóbb és a fiatalok egyes rétegeinek ér­dekeit jobban szem előtt tart­ja. Révész György gombai kül­dött szerint nem elhanyagol­ható, hogy az úttörők — a KISZ-es ifivezetők példája nyomán — mennyien és ho­gyan nőnek fel az ifjúsági szövetségig. Szóltak a küldöttek arról is — például Olszánszki Imréné Pilisről —, hogy a meg nem értés, a nem ritkán tapasztal­foglalkoztaló konkrét problé­mákat. A küldöttgyűlés elfogadta a beszámolót és megválasztotta a 15 tagú városi KlSZ-bizott- ságot, aminek ismét Szemerei Károly lett a titkára. Ugyan­csak megválasztották azt a ti­zennégy küldöttet, aki a me­gyei küldöttgyűlésen képviseli majd a körzet fiataljait. Nem szólongatni Babas vonzáskörzetének if­júkommunistái szombaton az Örkényi nagyközségi művelő­dési, házban rendezték kül­döttgyűlésüket, amelyen részt vett Furulyás János, a Pest megyei párt-végrehajtóbizott­ság tagja, a vácszentlászlói Zöld Mező Tsz elnöke, Kiss Jenő, a KISZ KB tagja, me­gyei bizottságának titkára és Ádori Károly, a dabas.i vá­rosi jogú nagyközségi pártbi­zottság első titkára is. Dobos József, a KISZ da­basi bizottságának titkára a szóbeli kiegészítőjében az eredményekről és a hibákról egyaránt szólt. így arról, hogy a kisebb településeken is ja­vítani kell a szervezettséget, a KISZ tömegbefolyását. Az eredmények között hangsú­lyozta azt a nagy jelentősé­gű védnökségvállalási tevé­kenységet, amelyből a körzet termelőszövetkezeteinek fia­taljai aktívan kiveszik részü­ket. A vitában Kiss Jenő az egyik gimnazista hozzászóló szavait erősítette meg: nem szólongatni, hanem megszólí­tani kell a fiatalokat. Ádori Károly azokat a terveket is­mertette, amelyeket a közel­jövőben a fiatalok helyzeté­nek, körülményeinek javítása érdekében . szeretnének meg­valósítani. A küldöttgyűlés két jelölt közül választotta meg a ti­zenkét tagú bizottság titkárá­vá Gere Zoltánt. A megyei küldöttgyűlésen tíz - fiatal képviseli Dabas és vonzáskör­zete fiataljait. Kritikusan mérlegelve Mindennapi munkánk során meggyőződhettünk arról: nem igaz, hogy a mai fiatalokat nem érdekli saját életük ala­kulása, a munkahelyi és a közélet. A KISZ Dunakeszi Városi Bizottságának beszámolója,' melyet szombat délelőtt a József Attila Művelődési Központban terjesztett a kül­döttértekezlet elé Ács Ferenc, a bizottság titkára, s bizonyí­tékokkal támasztotta alá ezt az állítást. A tanácskozás elnökségé­ben helyet foglalt Kovács Árpád, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, a fóti Vörösmarty Termelő­szövetkezet elnöke, az MSZMP Pest Megyei Bizottsága kép­viseletében Fodor László, az SZMT titkára, Kanev László, a KISZ Pest Megyei Bizott­ságának tagja, az Óbuda Tsz ipari főágazatának főköny­velő-helyettese, Pálmai László, a dunakeszi pártbizottság el­ső titkára és Metykó Gyulá- né, a városi tanács elnöke is. Szóbeli kiegészítőjében Ács Ferenc mindenekelőtt azt je­lenthette a küldöttértekezlet­nek, hogy a városban és vonzáskörzetében munkálkodó 2165 ifjúkommunista teljesí­tette a KISZ X. kongresszusá­nak határozatait. A fiatalok ott voltak a kommunista mű­szakokban, a közélet fóru­main, 95 százalékuk tagja a szocialista brigádoknak, sike­resen teljesítették többek kö­zött a szobi úttörőtábor épí­tése felett vállalt védnöksé­get. Ugyanakkor hatást gya­koroltak az ifjúsági mozga­lomra az egész társadalmat érintő változások, a gazdasá­gi körülmények. Sokan foglalkoztak a KISZ KB kongresszusi levelével, kritikusan szólva a jelenlegi hiányosságokról, keresve a megújulás lehetőségeit. Nem ezer KISZ-tag képviseletében 160 küldött vitatta meg az el­múlt esztendők munkáját és foglalt állást az elkövetkező 'időszak feladatairól. A tanács­kozáson részt vett dr. Balogh Pál, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának titkára, Soly- mosi Sándor, a KISZ megyei bizottságának első titkára, Csapó Sándor, a városi párt- bizottság első titkára, Pergel Zsuzsa, a KISZ KB osztályve­zető-helyettese, és Fehérváry János, a város tanácselnöke is. Az írásbeli beszámolóhoz Szemerei Károly, a KISZ vá­rosi bizottságának titkára fű­zött szóbeli kiegészítést. A be­számolási időszakban bekövet­kezett változások alapvetően meghatározták a területen végzendő KISZ-munkát is. A közigazgatás átszervezése, a várossá válás új feladatokat jelölt ki, amelynek a KISZ- bizottság megfelelt. Számos jelentős akciót, rendezvényt szerveztek, amelyekkel hagyo­mányt kívánnak teremteni. Solymosi Sándor is elisme­réssel szólt arról, hogy a fia­talok legyőzték e változásokkal járó nehézségeket. Csapó Sán­dor pedig többek között arra figyelmeztetett: ne azt néz­zük elsősorban, hogy mi a KISZ feladata és mi nem, azt tartsuk szem előtt, hogy mi az, amit mindenképpen meg kell oldani, s ebből mindenki — fiatalok és felnőttek egyaránt — vegye ki a maga részét. A továbbiakban a küldött­értekezlet szekcióüléseken vi­tatta meg az egyes rétegeket (Folytatás az 1. oldalról.) hogy a fiataloknak ne a KISZ legyen az egyetlen lehetőségük a szervezett közösségi életre. Ha a fiatal alkalmassá, az Ifjúsági szervezet vonzóbbá válik, meggyorsulhat az egy­másra találás folyamata. Gö­döllőn és a községekben mind­két fél tett már ezért egyet és mást. A megunt, sablonos módsze­rektől való szabadulást a jö­vőben meg kell gyorsítani. Ennek hogyanjait segítették elő meglelni a gödöllői kül­döttértekezleten. Váncsa Jenő miniszter is, akit személyes szálak fűznek a városhoz, hi­szen ott szerezte annak idején diplomáját. Olyan megújító programra van szükség, emel­te ki. amelynek valóra váltá­sával megőrizhetik az eddigi eredményeket, s megteremt­hetik azokat a feltételeket, amelyeknek segítségével a KISZ-munkában is meghalad­hatják a korábbi színvonalat. Kulcskérdés a gazdasági épí­tőmunka, fejtegette a továb­biakban, ezen a területen az ifjúság lendülete és szaktudá­sa nélkül elképzelhetetlen a helytállás. Ehhez a fiatalok­nak megfelelő feladatokat és munkaterületet kell adni. A tanácskozáson megválasz­tották az új KISZ-bizottságot, amely tizenöt tagú, valamint azt a huszonegy küldöttet, aki a megyei tanácskozáson kép­viseli a gödöllői és körzetben KISZ-eseket. A KISZ gödöllői bizottságának titkárává So­mogyi Líviát választották. Hagyományt teremteni Budaörsön, a Mezőgép szék- házában tártották meg szom­baton a város és a körzet if­júkommunistáinak küldöttér­tekezletét. A több mint négy­KlSZ-küldöttgyűlések Ami ma elég, az holnap már kevés lesz

Next

/
Thumbnails
Contents