Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-19 / 92. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 92. SZÄM 1986. ÁPRILIS 19., SZOMBAT Megszívlelendő tapasztalatok 1 többség azonosult a célokkal Mindenről tájékoztatni kell a lakosságot A szigorú megmérettetés éveit éljük. Előrehaladásunk érdekében többet kell tennünk, mint eddig. Nemcsak a napi munkában, hanem a lakóhelyi közéletben is. Településeink — s ^z egész ország — fejlődése nem képzelhető el lakóinak áldozatvállalása és az eddiginél arányosabb és igazságosabb közteherviselés nélkül. A településfejlesztési hozzájárulás a lehetőségek egyike, amelyben megnyilvánulhat az emberek segítőkészsége. Az elmúlt fél év során sok szó esett erről, nemcsak a hivatalos fórumokon, haneín családi és a baráti körben is gyakori beszédtéma voft. A viták során sokféle állásfoglalás elhangzott. Az agitátorok mellette szóltak, felvillantva a várható eredményt; városunk és községeink további gyarapodását és szépülését, az életmód javulását. Érvek hangzottak el, amelyek azt feszegették, kell-e a teho vagy nem, s ha igen, akkor mennyi legyen a kivethető' összeg, kik kapjanak mentességet alóla, illetve milyen célra volna legszerencsésebb fordítani a lakosság bizalmából és segítőkészségéből származó forintokat. A véleményeket, javaslatokat papírra fektették, a megalapozott bírálatok sem merültek feledésbe. Minden család írásban nyilatkozott, egyet- ért-e a településfejlesztési hozzájárulás bevezetésével és milyen célt tart a legfontosabbnak. A város és a vonzáskörzet területén végzett agitációs munka tapasztalatairól és a további feladatokról a minap tájékozódott a városi pártvégrehajtóbizottság. A Bállá Üános első titkár elnökletével tartott ülésen részt vett dr. 11- csik Sándor, a megyei pártvégrehajtóbizottság tagja, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője és Rónai Árpád, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának osztályvezetője. Az előterjesztésből kitűnt, hogy a városban és környékén éltek az adott lehetőséggel, amely révén növekedhet a tanácsok gazdasági önállósága. Cegléden 650, a községekben 600 agitátor kereste fel a családokat, ismertette az új lehetőséget, és hallgatta meg a véleményeket. A tanácsok novemberig 'befejezték az előkészületeket a községekben, javaslatot tettek —■ az emberek teherbíró képessége alapján — a fizetendő összegre és a közösség egészét szolgáló célokra. Gyűléseken is .foglalkoztak ezzel a kérdéssel, széles körben elterjesztve a szándékokat. Elkészültek a névjegyzékek. az írásbeli tájékoztatók, és a kitöltendő nyilatkozatok. Bekapcsolódtak az agitációba a társadalmi és tömegszervezetek aktivistái, a tanácstagok, a népfront aktívái, az utca- és a lakóbizottságok tagjai. Jel hasznosítják Megállapította a városi pártvégrehajtóbizottság, hogy a helyi párt- és tanácsi vezetés jó munkát végzett, már az előkészítés szakaszában sikerült megértetni mipd az agitátorokkal, mind a családokkal, hogy nemes cél érdekében hoznak áldozatot, amikor a teho mellett foglalnak állást. Ebben a szellemben zajlottak le a párttaggyűlések, munkahelyi tanácskozások, fórumok, amelyeken részletesen szóltak a helybeli elgondolásokról. A lakosság sokféleképpen vélekedett. Állásfoglalását, befolyásolta a települések ellátottsága, az emberek jövedelmi helyzete. A községekben — az egyetlen Jászkarajenő kivételével, ahol nem tettek szert kellő számú beleegyező szavazatra — a többség azonosult a teho bevezetésének gondolatával. Gyorsan dűlőre jutottak ebben a kérdésben például Abonyban, Ceglédberce- len és Csemőben. Nehezebb volt — és a tervezettnél tovább tartott — a szervezés a városban, ahol 12 ezer’ 404 család válaszából 6249 volt az „igen” szavazat, 50,4 százalék. Voltak köztük többen iá, akik úgy vélekedtek, hogy a városfejlesztés állami feladat. Érvekkel kellett meggyőzni az így gondolkodókat arról, hogy egyszerűen nélkülözhetetlen a lakosok pénze. A Cegléden befolyó 30 —35 millió és a vonzáskörzet 29 'millió forintja az ötéves terv fejlesztésére költhető pénzét gyarapítja, amit számításba vettek. A községekben A községekben még tavaly megalkották az erre vonatkozó tanácsrendeletet. A helyi testületek — szociálpolitikai indokok alapján — széles körű lehetőséget teremtettek a mentességek, kedvezmények igénybevételére. A befolyó pénzből Abonyban iskolaépítésre és a vízhálózat kiépítésére gondolnak. Albertirsán a vásártér áthelyezése, az óvoda és az iskola bővítése, a fürdőépítés folytatása a cél. Ceglédbercelen kezdetben a csapadékvíz elvezetésére költik, majd szilárd burkolatú utat építenek. A csemőiek az iskola nagyobbí- tására, a villanyhálózat növelésére és útépítésre adták. Dánszentmiklős az iskola és az óvoda bővítésével, út- és járdaépítéssel gyarapodik A kőröstetétleniek a Kocsé- ri utat szélesítik, szépítik a település központját,. rendbe teszik az ABC-kisáruház környékét, továbbá a szolgáltatóház pavilonjaira fordítják. A mikebudaiak zsebe a két. tantermes iskolára nyílt meg. Tápiószőlősön az első két étben az oktatás gondját kell megoldani, utána a faluházhoz fognak. Törteién tantermekre van szükség, Újszilváson iskolára és tornateremre. A fürdőé az elsőség Cegléden egészen a tél végéig tartott, amíg mindén család véleményét sikerült megismerni. A legtöbben úgy vél- ,ték, hogy a termálfürdő felépítésére kell fordítani a pénzt. (Persze nem mindet, hiszen a tanácstagi körzetek vehetik igénybe a harminc százalékát.) Meglehetősen sokan voksoltak a bevásárlóközpontra, de szép számmal voltak azok is, akik útjaink tűrhetetlen állapotán szerettek volna mihamarabb változtatni. A tanács reméli, hogy — ha szerény mértékben is — erre is költhet valamennyit az évek során. A városi tanács egyébként a közeli hetekben tart ülést, és ott szentesítik a te- hóról szóló tanácsrendeletet. Addig a város tucatnyi pontján várospolitikai pártnapok keretében ismertetik a lakossággal. Az összegyűlő közérdekű fejlesztési javaslatokat — lehetőség szerint — beépítik a város hetedik ötéves tervébe. A párttestület ülésén egyértelműen leszögezték a hozzászólók, hogy a lakosság részletes és rendszeres tájékoztatását folytatni kell. Ismerjék és_ tudják, hogy halad a tehó- ból befolyt közpénz felhasználása. Az emberek véleményét továbbra is figyelembe kell venni minden fontos kérdésben. A települések pártfórumainak és tanácsainak is el kell végezhi a tehóval kapcsolatos szervezőmunka elemzését, mert sok — a jövőre nézve megszívlelendő — tanulságot lehet levonni belőle. _____________ T. T. Fö gadééra Április 23-án, szerdán délelőtt 8-tól 12 óráig Sós János, a városi tanács elnökhelyettese fogadóórát tart a városházán, hivatali helyiségében. — Figyeld azt a nőt, ma már a harmadik rumosüveget hozza vissza! —, Figyelem. (Pénztártól való távozás után, valamivel később): — Hölgyem, legyen szíves, vegye elő a kétdecis rumot, amit nem fizetett ki. — Micsoda arcátlanság! Mit gondolnak maguk rólam? — Láttam, hogy eltette. Hajlandó ideadni? — Kihez beszél? Hogy itt mivel vádolják a becsületes vevőt! — Szíveskedjék velem jönni az... — ... hagyjon engem ... (Immár az irodában — némi segítséggel. A nadrág rej- tekéből kivigyorog a rumosüveg, a testtől átmelegedve.) — Jegyzőkönyvet kell felvennem: Kérem a személyi igazolványát, — Nincs nálam. Na és ... ? — Nem tudok eltekinteni az ügytől, hívom a rendőrséget. — Tőlem. Na és ...? (Pár perc múlva): — Mi találkoztunk máskor — Nem emlékszeta. Na és ... ? — Volt már elvonón? — Nem. Na és ... ? — Akkor majd lesz. — Na és ...? (A meseautóval el.) A bolti tolvajlásokról faggatom Váncsodi Miklósnét, a 130-as és Türei Jánost, a 200-as ABC-áruház vezetőjét. — A polcok között tengek- lengek. Honnan tudják, hogy meg akarok valamit lovasí- tani? Mitől leszek gyanús? T. J.: — Többféle vevőtípus létezik: nyugodt, türelmetlen, határozott, határozatlan. Azért, mert valaki a polcok között sétál, nem lehet mindjárt rosszra gondolni. Rutinos kereskedőink jó emberismerők, észreveszik azt, aki nem természetesen viselkedik. Akad, aki most kezdi az eltévelyedést, gyakorlatlan. Ezért idegesen' figyelgét, jobbra-balra kapkodja a fejét. A profi viszont turkál az áruk között. Eljátssza, hogy vásárolni fog. de még nem tudott választani. * Közben persze’ alattomosan figyeli, hogy látják-e. Aztán a kellő pillanatban „megmenti” a kiszemelt , cikket. — Milyen technikával dolgoznak? V. M.-né: — Az esetek többségében a kabát- és nadrágzsebet, a szatyrot használják erre a célra. Télen sokkal könnyebb a dolguk. Nyáron jobb a helyzetünk. Akkor a blúz jöhet számításba. Volt olyan, aki a lábával a saját szatyrát tologatta, kezében a mi kosarunk, ám rájöttünk a turpisságra. T. J.: — A hideg hónapok nem kedveznek nekünk. A télikabát alatt remekül elfér Látványnak sem barátságtalan 11Kmi m ^ IPBW m ——BSsi a különlegesen kiképzett kötény, nagy zsebekkel. Ilyen zsebek elképzelhetők a bundák és nagykabátok belsejében. Azok, akik erre készülnek, igen leleményesek. Nyáron nem marad más. mint a kisebb táskák, neszesszerek. „ 11 — És a leleplezés? V. M.-né: — Ahogy az elején említettem, amint az esetet felfedtük, delikvensünk nincs egyédül. Még a pénztárnál is kap egy lehetőséget. Hisz előfordul, hogy az ember megszokásból rakja el, mondjuk, a cigarettát, különösen az erős dohányos.. Amennyiben bárki elfelejt fizetni valamiért, udvariasan kérjük, hogy fáradjon be az irodába. Ott rendszerint lezajlik az első kirohanás: ..hogy gondolnak ilyet?”, „micsoda eljárás ez?”. A végén kiderül, hogy ez a helyes „eljárás” ... Aztán jegyzőkönyv. Még csak megszs£>pen. Ha kell, a rendőrségét hívjuk. Akkor már könyörög. De hát mit tehetünk. T. J.: — Megkérjük, adja ide az árut. Először valószínű, hogy kikéri magának ezt a sértést, ám nem sokáig hadakozik. Behívjuk az irodába. Felvesszük két példányban a jegyzőkönyvet, aláíratjuk vele. Ha nincs nála a személyi igazolványa, akkor értesítjük a rendőrséget. A jegyzőkönyvet megküldjük a tanácsnak, s ők szabják, ki a bírságot 10 ezer forintig. — Mi van akkor, ha önök tévednek? V. M.-né: — Amikor elkezdtük, egy-két esetben hibáztunk. Tanultunk belőle. A vásárlók nagy többsége becsületes. Tehát ilyen ballépés nem ismétlődhet msg. Évekkel ezelőtt az alakult ki nálunk, ha nem vagyunk abszolút biztosak a dologban, akkor inkább vállaljuk a kárt, mint a tévedés miatti kellemetlen szituációt. Aki olyan, az újra visszatér. — Kik és mit visznek el? V. M.-né: — A segédmunkástól az asszisztensen, könyvelőn, diákon keresztül az üzemmérnökig, mindenféle tettes előfordul. Sláger az alkohol, a sósborszesz, a Kávé,, a cigaretta és a csokoládé. Érdekes, hogy kenyeret1 soha sem próbállak elvinni. T. J.: — Mivel közel vagyunk* az állomáshoz, az átutazók okoznak problémát, aztán, ha a tornacsarnokban valamilyen verseny van, akkor a sportolók, a szomszédban a gyerekek. És természetesen olyan személyek, akikről az ember feltételezni se merné. Sajnos lehangoló, hogy nálunk még a törzsvendégek sem kivételek. V. M.-né: — A legnagyobb érték ezer-egynéhány forint volt. Nem mi vettük észre — mért ne fordulhatna ilyen elő? —, a sikeren felbuzdulva egy másik boltban folytatták, ahol megcsípték őket. Ott derült ki, hogy nálunk szépen felpakoltak, és megúszták. Végül a jegyzőkönyvet mi vettük fel. Ritka esetben heccből teszik, akad. aki arra utazik, amire nincs pénze. A gyerekek egyike-mási- ka, erősebb társa vagy felnőtt megfélemlítésének engedelmeskedve. — És mi segíthetne? T. J.: — Egyelőre megoldhatatlannak látom a problémát. Viszont elképzelhető, hogy a tükrök segíthetnének, megkönnyítőnek a figyelést. De végül is ez vajmi kevés, ha a mentalitás, az erkölcsi norma hanyatlik. Fehér Ferenc Neheze® változik az életük (Ili.) Vállaljon munkát mindenki Az egykori Barátság pince átalakításával, újjáépítésével igen tetszetős épületet készít a Cegléd és Környéke Építőipari Szövetkezet. Elkészülte után a Nívó Ruházati Szövetkezetnek ad majd otthont a Jászberényi úti létesítmény. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) A cigány lakosság jelenlegi foglalkoztatottsága Cegléden sem teljesen megoldott. Itt is szükség lenne újabb munkahelyekre, ám kérdés, hogy igénylik-e ezt a gondoskodást az érintettek. Ugyanis a városi tanács több esetben ajánlott be a helyi üzemekhez cigány származású embereket, ám kiderült, hogy ők egyszerűen képtelenek elviselni a bélyegzőórás munka- íegyelmet, s igazi alkotómunkát sem szívesen vállalnak, vagy nem felelnek meg az azon a területen meglévő követelményeknek. Legtöbbjük az általános iskolát sem végezte el, nemhogy szakmájuk lenne, ezért csak segédmunkát vállalhatnak. A fegyelmet, a kötöttségeket nehezen tűrik. Különösen nehéz a nők foglalkoztatása, jóllehet kézügyességüket egyesek fejlettnek tartják. Ám a nők hallani sem akarnak arról, hogy például varrónőnek képezzék ki őket. Inkább csak takarítanak, sokkal kevesebb bérért, mert ez a foglalkozás meglehetősen kötetlen munkaidő-beosztást tesz számukra lehetővé. Felmentést kérnek Az egyik legfontosabb kívánalom, hogy a gyerekek nevelése, oktatása megfelelően menjen. A cigánygyerekek különösen nagy számban tanulnak kisegítő iskolában. Egyes szakemberek hivatkoznak az általános iskolai magas tanulmányi követelményekre. Ugyanakkor a kisegítő iskola nyolc osztálya csak a normál iskola hat elvégzett osztályával egyenlő értékű bizonyítványt ad. Ha a cigánygyerekek csak azt tanulják meg, amit a kisegítő iskolában tananyagként megkövetelnek tőlük, vajon az elegendö-e a továbbtanuláshoz, a szakmaszerzéshez? A megyében Csepelen van oly^n iskola, kollégiumi ellátással, ahol a cigány fiatalok kezébe szakmát is adnak. Ez nagyon kevés. Arról nem is beszélve, hogy odáig is el kell jutni. Csakhogy itt már az is gondot ókoz, hogy a cigány családok visszatérően kérik, olykor követelik gyermekük tan-, kötelezettség alóli felmentését. Iskola, évcűa Előfordult, hogy kifejezetten rendezett anyagi helyzetű cigány családban arra hivatkoztak, hogy azért nem jár iskolába gyermekük, mert nincs miből megvásárolni a tanszereket. Egyszerűen nem értik a Szülők, hogy gyermekük előmenetele, jövője érdekében, nekik is anyagi áldozatokat kell vállalniuk, ne várjanak mindent ingyen és készen az államtól. Sajnos ezek a szülők képtelenek megérteni, hogy gyermekük számára mennyire fontos jenné a tanulás. Nem sokkal jobb a helyzet a bölcsődei és óvodai ellátottság területén sem. Igaz, az utóbbi időben több gyereket beírattak óvodába a szülők, s járatják őket, de még mindig csak nagyon kevés család veszi igénybe ezt az intézményesített ellátást. A másik nagy gond az, hogy a már iskolába, óvodába járó gyerekek, akik megfelelő ellátásban,- nevelésben részesülnek ezekben az intézményekben, otthon ezzel ellentétes hatásoknak vannak kitéve. Ezek az ellentmondások zavarokat okozhatnak. Újabb ,konfliktus előidézői lehetnek a még kialakulatlan személyiségben. Aszódi László Antal (Folytatjuk.) Zongoraest A ceglédi zeneiskolába rendszeresek a tanári hang versenyek. Április 20-án, va sámap délután öt órai kezdet tel Polgár Szabó Zoltánn zongoratanár lép a közönsé, elé az intézmény hangver seny termében, Chopin és Lisz műveit tűzve műsorára. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) Nincs biztos megoldás Ha és? -- monilta a rumos hölgy
