Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-16 / 89. szám

1986. ÁPRILIS 1$., SZERDA Eltemették Martyn Ferencet Kedden Pécsett mély rész­véttel kísérték utolsó útjára a 87 éves korában elhunyt Martyn Ferenc festőművészt, Kossuth-díjas kiváló művészt, a város díszpolgárát. Végaka­ratának megfelelően Martyn- né Wiesenberg Klára kopor­sója mellé helyezték örök nyugalomra. A gyászszertar­táson a hozzátartozók mellett ott voltak az elhunyt barátai, pályatársai és tanítványai, Baranya megye és Pécs város politikai, társadalmi és mű­vészeti életének képviselői. A Művelődési Minisztérium és a művészeti szervezetek nevében Drecin József műve­lődési államtitkár búcsúztatta a humán elkötelezettségű alko­tót. A szőkébb haza — So­mogy és Baranya megye, va­lamint Pécs városa — nevé­ben Takács Gyula, a Baranya Megyei Tanács elnökhelyette­se vett búcsút az elhunyttól, aki egész életművét a Magyar Népköztársaságra hagyomá­nyozta. A tanítványok, a mű­vésztársak és a barátok ne­vében Lantos Ferenc festő­művész búcsúzott a mestertől. A Magvető Kiadó újdonságai Bővülnek a sorozatok Számos új kötettel gyarapod­nak a Magvető Kiadó könyv- sorozatai: egy részük az ünne­pi könyvhétre jelenik meg, $ az érdekességek sorában több már az első félévben kapható lesz. A Tények és tanúk memoár­sorozatban nyolc új könyvet adnak közre. Az ünnepi könyv­hétre adják ki Balogh Edgár Férfimunka című írását, amelyben a szerző a második világháború utáni években végbement romániai demok­ratikus átalakulás folyamatá­ról. a Magyar Népi Szövetség történetéről, valamint szemé­lyes sorsának alakulásáról szá­mol be. A nemrég elhunyt Zol- nay László utolsó könyvét, ön­életírását, amelyen haláláig dolgozott a jeles tudós — Hí­rünk és hamvunk címmel je­lenteti meg a kiadó. G. Beke Margit Történetünk: történe­lem című naplószerű regénye az első világháborúról és áz 1944-es magyarországi zsidóül­dözésről szól. Ábel Olga egy űjságirónő magánjegyzetei cí­mű önéletrajzi beszámolójában a két világháború közötti erdé­lyi maéyar sajtóviszonyokról és az ötvenes évek magyar sajtóéletéről ír. A Nemzet és Emlékezet so­rozatban az ünnepi könyvhétre lát napvilágot Fügedi Erik Is­pánok, bárók, kiskirályok cí­mű könyve. A kötetben a szer­ző az államalapítástól a Má­tyás király halálát követő idő­kig kíséri figyelemmel azt a történelmi változást, amelynék során a íőurak egyre inkább magukhoz ragadták az ország sorsának irányítását. Urban Aladár Batthyány Lajos mi­niszterelnökségéről írt kötetet e sorozatba. A haza bölcsét, Deák Ferencet szokatlan törté­nészi módszerrel, leghíresebb Deák-anekdoták . elemzésével mutatja be Sándor Pál. A Gyorsuló Idő sorozat több új kötete orvosi témákkal fog­lalkozik. Ádám György az or­vosi hálapénz kialakulását, történelmi múltját és jelenét dolgozta fel. Losonczi Ágnes a Kiszolgáltatottság anatómiá­ja az egészségügyben című könyvében a beteg—orvos vi­szonyt elemzi a szociológiai kutatások tükrében. Valkai Zsuzsa Miért isznak a nők? cí­mű kötetében konkrét esetta­nulmányokat közöl az alkohol- fogyasztás okairól. IALLITOTERMEKBOL Képpé átköltött álmok Szigetszentmiklóson, a Ha­zafias Népfront Árpád utcai helyiségében nyílt meg Kocsis Lászi^ emlékkiállítása, amely egész áprilisban megtekint­hető. A vizuális kultúráért Jelentős életművet és festői örökséget hagyott utódaira az a Kocsis László, aki 60 esz­tendővel ezelőtt,. 1326i. .április, 9-én született Gellénházán. Édesapja, Kocsis József tégla­gyári munkás volt, aki meg­feszített erővel önálló kisüze­met hozott létre. Kocsis László ifjúságát Jászkiséren töltötte, majd 1955-ben végezte el a Képzőművészeti Főiskolát, Barcsay Jenő, Pap Gyula és Kmetty János tanítványaként. Ebben az évben költözött Szi- getszentmiklósra, ahol 1965-ig volt rajztanár az 1. számú ál­talános iskolában. Ekkor hívta meg adjunktusnak a Képző- művészeti Főiskola, ahol 1972-ig dolgozott a művészet- pedagógiai tanszéken. Ez a külső héja életének; belső történése a mű, az a művészet, amelyet létrehozott. Jelentősége kettős: helyi és ál­talános érvényű. Ami az első tényezőt Illeti, Kocsis László igen sokat tett Szigetszent- miklós vizuális kultúrájának fölemeléséért. Fiatalok százait nevelte rajztanárként a képző­művészet megbecsülésére, mű­barátokat és festőket képzett, rajztanárokat lendített előre a pályán. Évekig szakkörvezető volt a Csepel Autógyár Mű­velődési Házában. Ma már az 6 eszményeit viszi tovább a Nagy István csoport sziget- szentmiklósi műhelye egyik erősségeként Somogyi György, Puha Ferenc, Kós Péter és mindazok, akik e térség rajzi­festői feldolgozását, értelmezé­sét végzik. Kocsis László pél­dája feltámasztotta az 50-es évek közepén Nádasdy János festői energiáit is, aki önmaga tehetségére ébredve, vonzó életművet hozott létre e ta­lálkozás után. Tartós kapcso­Csoportrajz latuk mindkettejük értékrend­jét tisztázta, erősítette. Színes rend Kocsis László egyetemes in­formáció alapján, mély ízléssel és rajzi lelkiismeretességgel kutatta és találta meg a lát­vány, az elvonatkoztatás opti­mális arányait. Ez az erőssége, újdonsága művészetének; a színes rend, amely véglegessé és gyakorlattá vált képei fe­lületén. A magyar festészet ugyanis ebben az időben kereste a he­lyes irányt. Voltak, akik az alföldi realista hagyományo­kat érezték a követendő út­nak, mások szakítottak min­den örökséggel és heves neo- logizmusukban felrúgták a ré­gi mértéket. Kocsis László életművében Braque, Klee, Barcsay intencióit figyelte — a jelenségek konstruktív szilárd­ságában, az álmok képpé át- költhető finomságában. Ezt ra­gadta meg műveiben és végle­gesítette az életképes festői folyamatot. Minden képe rajzi felderítés összegeződése. A je­lenkor művészi törekvéseit hiánytalanul ismeri, de ha raj­zol, játszik a vonallal. Alkotá­sai a konstruktív fegyelem szellemében, ám a személyiség hullámhosszán szerveződtek, mindig költői tartalommal. Életművének külön értéke, hogy megörökítette a isziget- szentmiklósi buckát, a házakat — amelyek fő motívuniai vol­tak —, a szentendrei vedutá- kat, a Zagyva-partot, az olasz kisvárosokat ábrázoló festmé­nyek mellett. Emlékszoba lesz A közeli napokban avatták fel a szigetszentmiklósi tanács által biztosított díszsírhelyét, s hamarosan emlékszoba is lé­tesül a városban műveiből, özvegye 100 ezer forint érték­ben adományozott grafikákat az 1972-ben elhunyt festő élet­művéből. Annak a városnak, ahol Kocsis László élt és al­kotott, ahol festészetté gyara­pította a látványt, ahol utó­dai — Aragon szavaival — folytatják életművét ott, ahol ő abbahagyta. Losonci Miklós Több száz üres állás Pedagógusokat várnak Pest megyében változatlan a pedagógushiány. A szeptem­beri tanévkezdésre készülve, óvodáink, általános és közép­fokú oktatási intézményeink várják a megyében elhelyez­kedni és letelepedni kívánó pedagógusokat. Az ország leg­nagyobb lélekszámú megyéjé­ben különösen az általános is­kolai tanárok hiányoznak. 339 általános iskolai tanár mel­lett 166 tanítói, 93 óvónői, 45 gyógypedagógusi, 93 középis­kolai tanári és 28 zenetanári üres állásra hívják a pályá­zókat. A pályakezdők mellett számítanak a pedagógus képe­sítésű, de más területen dol­gozókra, gyesen levőkre, nyug­díjasokra is. A tanácsok 74 szolgálati la­kással, 15 szolgálati szobával és 143 szolgálati hellyel, több településen kedvezményes te­lekvásárlással, munkáltatói kölcsönnel is segítik a letele­pedőket. A településtörténettől a munkásfolklórig Néprajzi kutatómunka Páty on A közművelődési munka nem nélkülözheti a honisme­reti, helytörténeti kutatások­ban jelentős szerepet játszó néprajzi ismeretanyagot. Egy település lakosságának egész­séges lokálpatriotizmusát je­lentősen befolyásolja a hon­ismereti munka eredményes­sége, a helyi hagyományok ápolása, megfelelő színvona­lú megismertetése. Az ilyen­fajta néprajzi kutatómunka egyik legkorábbi példájául szolgál a pátyi munkaközös­ség tevékenysége. Ismeretlen terület A felszabadulás után meg­újuló néprajztudomány az 1950-es évek elejétől több te­matikus és lokális munkakö­zösséget hozott létre. A kol­lektív kutatómunka számotte­vő eredményeket ért el mind a parasztság, mind pedig a munkásosztály kultúrájának feltárásában. A korabeli lo­kális kutató kollektívák kö­zül a legszámottevőbbnek a pátyi munkaközösség bizo­nyult, amelyet 1951-ben az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem néprajzi tanszékének hallgatói — Tálasi István pro­fesszor és Barabás Jenő kez­deményezésére — alakítottak meg. a Buda környéki tele­pülések vizsgálatára. Ezt kezdetben a Néprajzi Múzeum támogatta, de 1953-tól már önálló költségvetéssel szere­pelt az országos néprajzi ku­tatási tervekben, A munka- közösség vezetője Hofer Ta­más volt. Kutatásuk középpontjában Páty település állt, a rész­vizsgálatok és kiegészítő adat­gyűjtések azonban a szomszé­dos, különböző nemzetiségű falvakra is kiterjedtek. Az el­végzett munka jelentőségét növeli az a tény, hogy mind­eddig Isngflfflttftp terűdet kufr túr á jának “ ” fel tár as ára irá­nyult, amely — a főváros vonzáskörzetében — a társa­dalmi mobilitás történeti ala­kulásénak és az akkulturációs folyamatoknak a vizsgálatára is lehetőséget nyújtott. A közel húsztagú csoport munkája kiterjedt a telepü­léstörténettől a gazdálkodásig, az életmód alakulásától a munkásfolklórig. A milimárisok A kutatási adatokból több publikáció látott napvilágot. Közülük a legjelentősebb Andrásfalvy Bertalannak a pátyi Pincehegyről és az in- teretnikus kapcsolatokról írott tanulmánya, valamint Bodgál Ferencnek a pátyi munkásdalokkal foglalkozó cikke. Ezen túl több kisebb terjedelmű adatközlés jelent Prágai tavasz, 1986 Sokszínű zenei program A prágai zenei fesztivál má­jus 12-én, a hagyományokhoz híven Bedrich Smetana halá­lának napján kezdődik. A programról tájékoztatták a sajtó képviselőit kedden Bu­dapesten a csehszlovák kul­turális és tájékoztató köz­pontban. A nyitó koncerten a zeneszerző Hazám című szimfonikus költeménye csen­dül fel a Cseh Filharmónia előadásában, Wolfgang Sawal- lisch, a bajor állami operaház igazgatója vezényletével. A fesztivál Beethoven IX. szim­fóniájával zárul, június 1-jén. Az idei 41. alkalommal meg­rendezett prágai tavaszon a legjobb cseh és szlovák zene­karok, karmesterek, szólisták, a prágai nemzeti színház és a brnói állami opera társulata mellett világhírű külföldi szó­listák lépnek fel: Theo Adam Berlinből, Szvjatoszlav Richter a Szovjetunióból. Bemutatko­zik Prágában többek között Marilyn Horne amerikai és Katia Ricciarelli olasz éne­kesnő is. A társulatok között a fesztiválon debütál az olasz Archi Deila Scala együttes. Az együttesek között szerepel a moszkvai Natalia Sacova gyer­mekszínház és a Daniel Ba­renboim vezényelte Orchestre de Paris. Kazimierz Korda Liszt Ferenc Szent Erzsébet legendája című oratóriumát vezényli a prágai vár kated- rálisában. További vendégkar­mesterek többek között Alain Lombard Franciaországból, Charles Mackerras Ausztrá­liából és Ali Rahbari Auszt­riából. A prágai fesztiválon fellép a Bartók vonósnégyes Brahms-, Beethoven-, vala­mint Bartók-művekkel, s Ko­csis Zoltán önálló Liszt-estjét hallhatja majd a közönség a Smetana teremben, valamint Kovács Pál is énekel Liszt Szent Erzsébet-oratóriumában A fesztivál keretében má­jus 21—23. között zenetudo­mányi konferenciát tartanak amelynek témája a nemzeti kultúrák kapcsolata és a nem­zetközi zenei fesztiválok. Fa- fúvós- és énekversenyt ren­deznek 35 ország 380 jelentke­zője között. Magyarországot a versenyen hét énekes képvise­li. A győztesek meghívást kapnak a jövő évi zenei fesz­tiválra. meg, valamint a gyűjtés egy része tematikus feldolgozá­sokban kapott helyet. Sajná­latos módon azonban a mun­ka nagyobb hányada mind­máig kéziratban hever, pedig tudománytörténeti és honis­mereti szempontból egyaránt megérdemelné a megjelente­tést. Részletes adatokkal rendelkezik ugyanis például a pátyi paraszti gazdálkodás és társadalom múlt század közepe óta végbement válto­zásairól. a szőlőművelés és állattenyésztés történeti ha­gyományairól, az uradalmi és erdőbirtokossági cselédek éle­téről, a napszámosok és mun­kások életkörülményeiről, a régi hagyományú mestersé­gekről. A fővárosi kultúra szem­pontjából is figyelmet érdem­lő témakutatások közül ki­emelkedik a nagyhírű budai borvidékhez tartozó pátyi sző­lőművelés történeti feltárása, a falun kívül elhelyezkedő pincesorok vizsgálata. Gazdag anyag gyűlt össze az állat­tartásról, különösen a tejgaz­daságról, és ezzel kapcsolat­ban a „milimárisok”, a fővá­rosba járó tejárusok tevé­kenységéről, életmódjáról. A fejlett tejgazdaság munkát adott a helyi mesteremberek­nek is, így a tejeskocsikat készítő bognároknak, illetve a tejeskannákat gyártó lakato­soknak. Ezen túl a kovács­mesterség, a kőbányászat, a kőfaragás és kőművesipar, valamint a nagymúltú kő­technika feltárása is megtör­tént. Ingázók — régen Értékes adatokot hozott Páty településének vizsgálata, a különböző korú és jellegű falurészek lakóinak megtele­pülése, építkezésének és la­káskultúrájának összehasonlí­tása. társadalmi metszetének megrajzolása. Az egykori nap­számosok, cselédek és Pestre járó munkásemberek régi fa­lurésze, főképpen a pincela­kásokból álló Mélyárok az in­gázók sajátos életformájáról tanúskodik. A néprajzi gyűj­tések sorát gyarapítja a nép­viselet, hiedelemvilág, szóbeli hagyományanyag és a mun­kásdalok körében végzett fel­táró munka. Az 1951-től folyó kollektív tevékenység 1955-ben megsza­kadt. Ezt követően csupán egyedi kutatások folytak. Kö­zülük a legjelentősebb Györ­gyi, Erzsébet 1971-ig folytatott rendszeres kutatása. A tele­pülés társadalmi életének, szokásrendjének változásait vizsgálta. Páty néprajzi feltárásának eredményeként könyvelhető el a több évtizedes múltra visz- szatekintő helyi honismereti mozgalom, az általános isko­lai honismereti szakköri te­vékenység, és a néprajzi szempontból jelentős helytör­téneti gyűjtemény. Az iskolai nevelés és a közművelődés szempontjából egyaránt meg­becsülést érdemlő hagyo­mányápolást jelent, hogy a település kialakulásának 700 éves évfordulója alkalmából néprajzi kiállítás nyílik május 23-án. Az évfordulóra a ta­nács helytörténeti, honisme­reti kiadványt jelentet meg az önfinanszírozási keretből. A jubileum alkalmából hely- történeti rendezvényre is sor kerül, amely föleleveníti a több évtizeddel korábban végzett néprajzi kutatómun­ka emlékét is. Selmcczi Kovács Attila, az MTA néprajzi kutató­csoportjának munkatársa MOZIMŰSOR ÁPRILIS 17-ÉTÖL 23-Ala ABONY 17—18: Családi vészkijárat 19—20: Végállomás*** 21—22: Lopják a koporsómat* BUDAÖRS 17—20: A smaragd románca* 21— 22: Jöjj és lásd! I—II.** CEGLÉD, Kamaraterem 17—18: Idő van* 19—20: Seriff az égből 21: Emlékszel Dolly Belire?** 22— 23: Kövek ura (du.) Változó felhőzet (este) CEGLÉD, Szabadság 17—22: Nincs kettő négy nélkül (este) 23: A borotvás gyilkos* (este) DABAS 17—18: Ben Hur I—II. 19— 20: Törekvő tanerő 21: Házibuli DUNAKESZI, József Attila 20— 22: A kék villám* 23: Egy év kilenc napja DUNAKESZI, Vörös Csillag 17— 18: Balfácán 18— 20: Mátyás, az igazságos (du.) 19— 21: A piszkos ügy* (este) ÉRD 17: Piedone Afrikában 19— 21: Boszorkányszombat (du.) 20— 23: A smaragd románca* (este) F6T 17— 20: Hahó, öcsi! (du.) 17: Farkasverem I—II.* (este) 18— 20: Poszeidon-katasztrőfa* (este) 21— 22: Te már nagy kisfiú vagy* GÖDÖLLŐ 17—20: Te már nagy kisfiú vagy* 21: Hamiskártyások fejedelme (este) 22— 23: Tanítványok* (este) GYAL 17—18: Amit tudni akarsz a szexről**» (este) 19— 20: Széplány ajándékba* 21—22: Törekvő tanerő KEREPESTARCSA 17—18: Forró nyár éjszaka* 19—20: Szuperexpressz* 21—22: Balekok MONOR 17—18: Jöjj és lásd! I—II.** (du.) Végállomás*** (este) 19—20: Túl nagy rizikó* (este) 21—22: Aranyeső Yuccában NAGYKÁTA 17—18: Szerződés* (du.) Szenvedély végszóra* (este) 19—20: Szuperexpressz* 21—22: Hajókkal a bástyák ellen NAGYKŐRÖS, Arany János 17—18: Mi lenne, ha?* 19—20: Lopják a koporsómat* 21—23: Piedone Egyiptomban NAGYKŐRÖS, Stúdiómozi 17: Széplány ajándékba* 18: Narayama balladája** 19—20: Ragtime I—II.* 21—23: Kinek lesz melege? (du.) Falfúrő** (este) PILISVöRöSVAR 17: örült római vakáció 18: ördögi kísértetek* 19— 21: Az irigy mirigy (du.) 20— 21: Jörgensen, a .zsaru* (este) POMAZ 17—20: A legkisebb törpe (du.) 17—18: Az elefántember* (este) 19—20: Agyúgolyófutam RÁCKEVE 17—20: Agyúgolyófutam 21— 22: Forró nyáréjszaka* SZENTENDRE 17— 18: Tiszteletbeli konzul* (este) 19—20: Szerelem az első vérig* 21—22: Mi lenne, ha?* (este) 23: Családi vészkijárat (este) SZIGETSZENTMIKLÖS 17: Gregory barátnője 18— 20: Balekok 19— 20: A király, akinek nem volt szíve (du.) 21—22: Szuperexpressz* TÁPIŐSZELE 17—18: Hajókkal a bástyák ellen 19: Tanítványok* 20— 21: Szenvedély végszóra* VÁC 17—20: A hótündér (du.) 17—18: Falfúró** (este) 19—20: A borotvás gyilkos* (este) 21— 22: Zugügyvéd zavarban* (este) 22: Ruszlán és Ludmilla I—II. (du.) 23: Balfácán (este) VECSÉS 17—18: Fehér lótusz 19—20: Tiszteletbeli konzul* (este) 21—22: A bosszúállás ideje* • 14 éven aluliaknak * nem ajánlott. ** Csak 16 éven felülieknek. *** Csak 18 éven felülieknek. Az új filmek ismertetése a Mozgó Képekben.

Next

/
Thumbnails
Contents