Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-16 / 89. szám

19S6. ÁPRILIS 16., SZERDA ■ Jogi tanácsok ü®lfnek nyilvánítási ©ifárás # i\ bérli kssr- bcinfcarf ási, felújítási kötelezettsége Gyermekteirfásclíi rendkívüli költségeknél, vcsicsanint külföldön imonkát végzőknél llővásárlási jég <$ Egyik olvasónk nővére 1977-ben eltávozott lakásáról és azóta semmiféle életjelt nem adott magáról. Az eltűnt ta­nyájában volt élettársa lakik, aki azonban a gazdálkodással nem törődik, és keze alatt min­den tönkremegy. Hogyan aka­dályozhatjuk meg mindezt? Olvasónknak holtnak nyil­vánítási kérelmet kell előter­jesztenie. Az eljárásnak nem­csak akkor van helye, ha a ké­relmező tudja, hogy a keresett személy meghalt, hanem ak­kor is, ha eltűnésétől számít­va öt év eltelt anélkül, hogy életben létére utaló bármilyen adat ismeretes volna. A sze­mélyi adatokat, valamint az eltűnés idejének és körülmé­nyeinek részletes előadását tartalmazó kérelmet az utolsó lakóhelye szerinti városi bíró­sághoz a házastárs, az örö­kös, az ügyész és a gyámha­tóság nyújthat be. Az eltűnt személy holtnak nyilvánítását az is kérheti, akinek ehhez jogi érdeke fűződik. A bíróság ezt követően hir­detményben hívja fel mind­azokat, akiknek az eltűnt élet­ben létéről, elhalálozásáról, vagy egyéb lényeges körülmé­nyekről tudomásuk van. A bí­róság mindezek figyelembevé­telével határoz és az illetőt holtnak nyilvánítja, vagy a kérelmet elutasítja. Az eljá­rást követően az eltűnt sze­mély vagyonát örökölni lehet, a házastárs újabb házasságot köthet. Ha a holtnak nyilvá­nított személyről később ki­derülne, hogy életben van, a bíróság a határozatát hatály­talanítja. Ilyen esetben vissza­állítják az eredeti állapotot. 0 S. Z. százhalombattai la­kos tanácsi bérlakásában fel kell újítani az elektromos ve­zetéket és ki kell cserélni a villanybojlert. Olvasónk arról érdeklődik, hogy milyen költ­ségek megtérítését igényelheti a bérbeadótól. A lakás karbantartása és tisztántartása teljes egészében a bérlő kötelessége. A lakás- berendezések felújításának költségei viszont eltérően ala­kulnak, attól függően, hogy a bérlet 1983. július 1-én fenn­állt vagy sem. Aki ez időpon­tot követően új, vagy felújí­tott lakásba költözött, annak a teljes költségeket viselnie kell. Ezt a szabályt kell alkal­mazni akkor is, ha a bérbe­adó a berendezés tárgyát 1983 után felújította vagy kicserél­te. Ha azonban erre a lakás­bérlet megkötését követő egy éven belül kerül sor, a költ­ségek a bérlőt nem terhelik. Minden egyéb esetben a költ­ségeket fele-fele arányban kell viselni. A lakásban a fogyasztásmé­rőtől kezdődő elektromos ve­zetékek és az érintésvédelmi rendszer felújítása és a ható­sági előírásoknak megfelelő kialakítása a bérbeadó köte­lessége. A vezeték meghibáso­dása esetén azonban a hibá­kat a bérlőnek kell viselnie. Olvasónk mindezek ismere­tében igényelheti költségeit, ne feledje el azonban, hogy a bérbeadó hozzájárulását elő­zetesen kérnie kell. % Férjemtől 1976-ban váltam el — írja Z. P.-né gödi olva­sónk. A bíróság férjemet gyer­mektartásdíj fizetésére köte­lezte, melynek mindig ponto­san eleget is tett. Gyermekünk 3 éve súlyosan megbetegedett, gyógykezelését Magyarországon nem tudták biztosítani, ezért lehetőséget kaptam, hogy Lon­donban kezeltethessem. Bár je­lentős segítséget kapok a gyógykezelés költségeinek fe­dezésére, igen nagy részt kell saját erőmből fedeznem. Eh­hez kértem férjemtől segítsé­get, aki ezt azzal tagadta meg, hogy a tartásdíjat rendszere­sen fizeti, másra őt kötelezni nem lehet. Van-e lehetőségem, hogy kötelezzem a férjemet a gyógykezelés költségeinek meg­térítésére? A gyermektartásdíj megál­lapításakor a bíróság a tartás­ra kötelezett szülő anyagi vi­szonyaiból és a tartásra szo­ruló gyermek szükségleteiből indul ki. Természetesen ilyen­kor előre nem látható kiadá­sokat nem tudnak meghatá­rozni. Ezért nyújt lehetőséget a családjogi törvény arra, hogy az előre nem látható szüksé­ges kiadásokat a szülők egyen­lő arányban viseljék. Tehát ha a gyermek érdekében olyan rendkívüli kiadás szükséges, amelynek fedezését a tartás­díj kellő előrelátás mellett sem biztosíthatja, a tartásra kötelezett e rendkívüli kiadás arányos részét megtéríteni kö­teles. • Ugyancsak tartásdijfi- zetési problémája van T. E. ol­vasónknak. Férje külföldön vállalt munkát, és a tartásdí­jat csak a Magyarországon fo­lyósított fizetése után fizeti. Olvasónk szerint, mivel férje valutában kapott fizetése jóval magasabb az itthoni összeg­nél, e magasabb fizetés alapul­vételével kéri a tartásdijat. Olvasónk követelése meg­alapozatlan. A gyermektartás­díjat szabályozó miniszterta­nácsi rendelet végrehajtási utasítása egyértelműen meg­határozza a tartós külföldi szolgálatot teljesítők tartásdíj­fizetési kötelezettségét. Ennek értelmében a külszolgálatot teljesítő dolgozó esetében a tartásdíj alapja a kötelezett belföldi beosztására megállapí­tott munkabér és juttatás. Csak ezt lehet a tartásdíj alapjául figyelembe venni, mert a kül­földön kapott deviza a kül­szolgálatot teljesítő kinti meg­élhetésének fedezetére szolgál. • B. I. 1970-ben balatoni in­gatlant örökölt húgával együtt. A házat leválasztották és kü­lön használják, de a telek és az épület közös tulajdonukban van. Olvasónk most talált sa­ját részére vevőt, de testvére perrel fenyegeti, ha nem neki adja el a nyaralórészt. Van-e ehhez joga a testvérének? Fekete sarok Ittas vezetésért... A közelmúltban a következők jogosítványát vonták be ittas vezetés miatt: Pintér Tibor, betanított munkás, Bag, Jókai út 13. 2 év 8 hó, Kálmán László, traktorvezető, Pécel, Fáy tanya, 1 év 3 hó, Pető Ferenc, inszeminátor, Túra, Zsámboki u. 7. 1 év 4 hó, Katona János gépkocsivezető, Gödöllő, Légszesz u. 4. 1 év 2 hó, Szabó József, alkalmi munkás, Galgahévíz, Rákóczi u. XI. 1 év 4 hó, Gödör János, géplakatos, Zsámbok, Tutrai u. 5. 1 év, Gróf Sándor, betanított munkás, Gödöllő, Fenyvesi u. 62. 5 hó, Kárpáti György, gépkocsivezető, Gödöllő, Knapp J. u. 9. 6 hó, Szegedi József, gépkocsivezető, Kiskunlacháza,- Er­délyi u. 54. 1 év, 9 hó, Horváth Zoltán géplakatos, Halászte­lek, Táncsics M. u. 40. 2 év, Jónás Miklós, rakodómunkás, Ha­lásztelek, Dózsa Gy. u. 59. 2 év, Kalmár Péter, hegesztő, Szi­gethalom, Riumei u. 12. 1 év 8 hó, Kovács Gyönpi, villamos- sági üzemmérnök, Szigetszentmiklós, Gyári u. 7/a. III/l. 1 év 2 hó, Pusztai Sándor, autószerelő, Dunaharaszti, Nagy L. u. 9. 1 év 6 hó, Olasz Károly, gépkocsivezető, Szigetszentmik­lós, Gyári u. 26. 1 év 2 hó, Kiss Ferenc, növénytermesztő, Dömsöd, Széchenyi u. 42. 1 év 6 hó, Kincse Pál, gép­kocsivezető, Szigetszentmiklós, Kun B. u. 3/b. 1 év 6 hó, Hor­váth József, lakatos Kiskunlacháza, Magyar u. 5. 2 év, Barta János, tűzoltó, Szigethalom, Táncsics M. u. 63. 1 év 6 hó. Tulajdonával mindenki sza­badon rendelkezik, közös tu­lajdon esetében azonban a rendelkezési jogot az elővásár­lási jog korlátozza. Az elővá­sárlási jogszabálynak az a célja, hogy i lehetőség szerint megakadályozza a tulajdonos­társak számának nem kívána­tos növekedését, a közös tulaj­donban álló vagyontárgy to­vábbi aprózódását. Ha tehát valamelyik tulajdonostárs sa­ját tulajdoni hányadát har­madik személynek el akarja adni, a kapott vételi ajánla­tot annak valamennyi feltéte­lével köteles írásban minden tulajdonostársával közölni. Az ajánlatra a tulajdonostársak­nak meghatározott időn belül nyilatkozni kell. Ha ezt a nyi­latkozatot nem teszik meg, a vagyontárgy értékesíthető. Ha azonban a tulajdonostárs elő­vásárlási jogával élni kíván, az adásvételt vele kell megkötni. Amennyiben ez eladó az elő­vásárlási jogot megsértve köt szerződést, az a jogosulttal szemben hatálytalan, 'és a sé­relmet szenvedett fél bíróság­tól kérhet védelmet jogai ér­vényesítéséhez. Iír. Sinka Imre ★ Olvasóink részére minden csü­törtökön ' 17—19 óra között ingye­nes jogi tanácsadást tartunk a VIII., Blaha Lujza tér 3. sz. alatt, a levélben feltett kérdésekre pe­dig folyamatosan válaszolunk. TÍZ nap RENDELETÉI A külkereskedelmi .minisz­ter és az egészségügyi minisz­ter rendeleteikkel módosítot­ták az ágazatukba tartozó vál­lalatok és intézmények mun­kavédelmi sszabályait. Módosította a biztosítás szer­vezeti rendszerét a Miniszter- tanács 1016/1986. (IV. 7.) sz. határozatával. Az Állami Biz­tosító átszervezésével, annak jogutódjaiként létrehozta a Hungária Biztosítót, Viszont­biztosítót, és Exporthitel-biz­tosítót. Az állami vállalatok biztosításai, az összes gépjár­mű-biztosítás és a turistafor­galmon kívüli devizavonzatú szerződések vonatkozásában a Hungária Biztosító, Viszont­biztosító és Exporthitel-bizto­sító a jogutód. Minden más biztosítási szerződés esetében a jogutód az Állami Biztosító. Módosította a nemzeti gon­dozottakról szóló szabályokat, a 9/1986. (IV. 1.) MT rendelet. A nemzeti gondozási díjat ke­resetre, jövedelemre, nyugel­látásra a kitüntetés után járó nyugdíjkiegészítésekre, bal­eseti nyugellátásra tekintet nélkül kell folyósítani és mér­tékét a jogszabályok szerint évente emelni kell. A mezőgazdasági nagyüze­mek dolgozói munkaidejének és munka díjazásának szabá­lyozásáról szóló 25/1983. (XII. 19.) MÉM rendeletet a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter 5/1986. (IV. 1.) MÉM sz. rendelettel módosította. Irafek es knkábcsn Kifosztást áll a taxist Munka- és iskolakerülő, négytagú fiatalkorú galerit foglalkoztatott Balogh Sándor 26 éves szigethalmi alkalmi munkás két barátjával, a bün­tetett előéletű 25 éves Juhász Gáborral és a 22 éves Farkas Jánossal. A szipózással és csavargással időjüket töltő fiatalok, Balogh Sándor indít­ványára elhatározták, hogy ittas embereket fognak meg­támadni. akiket közrefognak, majd kifosztanak. A kiosztott feladatok alap­ján Farkas volt a kezdemé­nyező. Munkájukat a csepeli bisztrónál kezdték, ahol Far­kas ittas áldozatát hátulról elgáncsolta, maid a tehetetlen ember farzsebéből pénztárcá­ját, karóráját vitték maguk­kal. A Csepeli Papírgyárnál megtámadott áldozatuknak még a bőrdzsekijét is maguk­kal vitték. Más alkalommal részegnek tettették magukat és egy fiatal pár leánytagjá­nak karjáról letépték kézitáss- káját, majd elrohantak. Ba­logh és Juhász a szigethalmi Sportvendéglőből kapatosán távozó vendégbe belekötöttek és úgy megverték, hogy áldo­zatuk állkapocstörést szenve­dett. Egyik este Balogh és Ju- hász magántaxit állított le, megállapodva, hogy a fővá­rosból Szigethalomra vigye utasait. Útközben egyikük rossszullétet szimulált. A pi­lóta jóhiszeműen megállította kocsiját, mire utasai rátámad­tak. A taxis ijedtében elmene­kült, míg a két jómadár to­vább hajtott, a kocsiban ta­lált aznapi bevételt és a ve­zető iratait magukhoz véve. A kocsit a főváros VIII. ke­rületének egyik utcájában hagyták. Szerencsére az egyik ház lakója felfigyelt a kuká­ba dobott iratokra, így azok visszakerültek jogos tulajdo­nosukhoz. Rövidessen a Ráckevei Bí­róság dr. Nagy Miklóssné ta­nácsa tárgj'alja az ügyet. Asztalos Imre Döntött a Legfelsőbb Bíróság igy vágás* keresi igazát Súlyos baleset ért a bányá­ban egy 26 éves vájárt: első ágyékcsigolyája eltört. Fél évig munkaképtelen volt, majd az Országos Orvosszakértői Intézet Orvosi Bizottsága 30 százalékos munkaképesség­csökkenést állapított meg az­zal, hogy nehéz fizikái és gyakori hajlással járó munkát nem végezhet. A vállalat könnyű munkára osztotta be, elismerte a baleset üzemi jel­legét, megtérítette kárát és a Páléivá rabéit A lejtőn nagyon nehéz megállni Ez a bűnügy jó példa arra, hogy ha egy fiatalember meg­indul lefelé a lejtőn, nagyon nehéz a megállás. Történe­tünk főszereplője mindössze 18 esztendős, de bűncselek­mények sorozata miatt von­ják rövidesen felelősségre. F. J. elvégezte az általános iskola 8. osztályát, és épület- asztalos szakmát kezdett ta­nulni, de magatartása miatt kizárták az iskolából. Csalá­di körülményei rosszak vol­tak. Édesapja három évvel ez­előtt meghalt. Ezt követően kezdett el csavarogni. Két éve emiatt javítóintézeti nevelését rendelték el, de onnan ideig­lenesen elbocsátották. Ekkor már nevelőanyja további ne­velését nem vállalta, Szent­endrén lakó édesanyja pedig életmódja miatt volt alkal­matlan ennek a feladatnak az ellátására. A fiatalember több válla­latnál is elhelyezkedett, de mindenhonnan elbocsátották, mert szipózott- és nem dolgo­zott megfelelően. F. J. gyám­jának kinevezett nagybátyjá­tól elköltözött. Először Buda­pesten lakott egyik nőisme­rősénél, majd Szentendrén az édesanyja üresen álló lakásá­ban rendezkedett be. Ekkori­ban kezdett bűnözőkkel ba­rátkozni. A fiatalember múlt év november elejétől nem dolgozott, hanem bűncselek­ményeikkel szerzett pénzből élt. Az első pénztárca Az első lopást 1985. novem­ber 6-án követte el- Bement egy korábbi munkahelyére, ott az öltözőben kiemelte egy volt munkatársának a pénz­tárcáját, melyben 3600 forin­tot talált. Három nappal ké­sőbb a Pomázi Jázmin presz- szó ajtaját feszítette fel. Így jutott be az üzletbe, ahonnan különböző italféléket, cigaret­tát és némi készpénzt is zsák­mányolt. Közben barátságot kötött egy pomázi fiatalemberrel, aki bevonult katonai szolgálatra. Amikor az illető pár nap sza­badságot kapott, észrevette, hogy a lakásában levő vala­mennyi ruhaneműt ellopták. A főidre zuhant Történetünk főszereplője úgy jutott be a lakásba, hogy tudta, hol van elhelyezve a kulcs. A ruhaneműket két nagy szatyorba összecsoma­golta, és az így szerzett hol­mit édesanyja szentendrei la­kására vitte. (Az asszony élet­társával együtt máshol lakik.) F. J. a 25 ezer forint értékű ruhaneműt apránként eladta, és az így kapott pénzt elszó­rakozta. Mindössze két póló­ing maradt meg a szerzemény­ből. Ezt követően a fiú mindent ellopott, amihez hozzájutott, így például. Pomázon nyalat is, amit karácsonyikor bará­taival elfogyasztott. A rendőr­ség ék|kor már kereste, és ezért Gyomára utazott a roko­naihoz. A gyoma-endrődi Kő­rös étteremben szórakozott 1986. január 16-án. Észrevette, hogy több ittas ember van a helyiségben, és ekkor tervet kovácsolt az újabb pénzszer­zésre. Kiment a vendéglő elé és ott várakozott. Este 11 óra után észrevette, hogy két na- gyon részeg férfi halad egy­más mellett. A tántorgó, egy­mást támogató mulatozók a Kőrös-híd felé tartottak. F. J. utánuk ment és egyiküket megütötte, a másik pedig el­szaladt. A megtámadott em­ber az ökölcsapóstól a földre zuhant, ekkor 'kivette pénz­tárcáját és a másik után fu­tott. Öt is utolérte egy kerí­tés. mellett, és adott neki egy pofont. Verekedni kezdtek, de a másik ittas ember is a földre került. A nála talált pénzt elvette és elszaladt. A gyoma-endrődi rendőrség röviddé] a történtek után elő­állította a tettest, áld azon­ban még az őrizetbe vételi ha­tározat kihirdetése előtt meg­szökött. A rendőrség a kere­sésére indult, a vádlott azon­ban egy lopott kerékpárral az állomásra hajtott és a legkö­zelebbi vonattal Tótkomlósra utazott. A megszerzett pénzi elszórakozta, és rövidesen megint készen állt egy újabb bűncselekmény elkövetésére. Tótkomlóson először az ott élő nagynénjét látogatta meg, aki annyi pénzt adót neki, amennyivel Budapestre utaz­hatott volna. Neki azonban más volt a szándéka. Január 20-án este a Komló étterem­ben italozott. Záróra után ott szórakozott egy másiik férfi is, aki magyar nótákat énekelt. F. J. csatlakozott hozzá, és ketten együtt dalolva hagyták el a helyiséget. A fiatalember először a kerékpárját akarta megszerezni a társától. aki nem adta oda, majd 100 fo­rintot kért tőle. Megnyomta a csengőt Az Illető elő is vette a pénz­tárcáját és F. J. ekkor látta, hogy sok pénz van benne. Hirtelen kikapta a kezéből a tárcát és el alkart szaladni ve­le. A másik azonban nem hagyta és verekedni kezdtek. A megtámadott fél rövidesen a földire esett, de még min­dig hangosan kiabált. F. J. rugdosni kezdte őt, de azért fel tudott állni. Odafutott a helybeli tsz-irodához és meg­nyomta a csengőt. Támadója azonban ököllel ismét arcon- vágta úgy, hogy a földre ke rült. A sérültet kórházba kel lett szállítani, ahol megálla pították, hogy a fején zúzott sebek vannak és agyrázkódást is szenvedett. A garázda támadó ezután a megszerzett pénzzel Buda­pestre, innen pedig Pomázra utazott. Itt a Bika kocsmában ellopott egy pénztárcát, mely­ben 600 forint volt. Ezt köve­tően letartóztatták. A felso­rolt bűncselekmények elkö­vetését beismerte. A Pest Megyei Főügyészség vádolja F. J.-t rablás, vala­mint több rendbeli lopás bűn­tettével. Ügyében rövidesen a Budakörnyéki Bíróság hoz ítéletet. Gál Judit keresetcsökkenést. A fiatal­ember azonban 100 ezer fo­rint nem vagyoni kártérítési igényt is támasztott. Arra hi­vatkozott, hogy korábbi élet­vitelében lényeges változás történt: többé versenyszerűen nem sportolhat, autót sem ve­zethet. Szexuálisan csökkent értékűnek érzi magát, ezért élettársat sem találhat. Kérelmét a munkaügyi dön­tőbizottság, a munkaügyi bí­róság, majd fellebbezésre a megyei bíróság is elutasította. Az ítéletek megállapították: orvosszakértői vélemény sze­rint, bár a sérülés következ­ménye tartós, a társadalmi életben való részvételt nem terheji meg súlyosan. Korlá­tozott mértékben sportolhat, időnkénti pihenéssel autót is vezethet. Szexuális csökkent- értékűsége érzésében javulás várható, mert nem szervi el­változáson, hanem lelki té­nyezőkön alapul. Fájdalom- és fáradtságérzete javulhat. A jogerős ítélet ellen emelt tör­vényességi óvásra a Legfel­sőbb Bíróság a következőket mondta ki: — Nem vagyoni kárért va­ló felelősség csak súlyos, nagy anyagi hátrány esetén álla­pítható meg. Ennek elbírálá­sánál a társadalmi életben való részvételt, a fizikai és lelki állapotot, a mindennapi életet gátló vagy súlypsbító körülményeket összességükben kell figyelembe venni. Ezért körültekintően kell vizsgálni, vajon az üzemi balesettel já­ró sérülés következménye mi­lyen súlyos megterhelést je­lent és milyen mértékű javu­lás várható. Ebből a szem­pontból egyebek közt nagy jelentősége van annak, hogy a biológiai igények ki­elégítésének lehetőségei meny­nyiben korlátozottak, különös tekintettel a korra, az egyéni­ségre, a hajlamokra, a korábbi életvitelre. A sérülés követ­kezményei ugyanis nehézkes­sé tehetik a társadalmi érint­kezést, a házasságkötést és más életritmust kívánhatnak. Mindezek kedvezőtlen lelki hatással járhatnak. A fiatal­ember a fellebbezésében már arra hivatkozott, hogy telje­sen impotens. Az orvosszakér­tő azonban nem vizsgálta meg, csak a leletek alapján adott véleményt. így pedig nem lehet állást foglalni ab­ban a kérdésben, az impo­tencia valóban kialakult-e. Amennyiben igen, meg kell állapítani, hogy ez a gerinc­sérülésen vagy lelki tényező­kön alapul-e, és megfelelő ke­zeléssel várható-e javulás. Amennyiben biológiai elválto­zás történt, a szakértőnek vá­laszt kell adnia arra is, hogy ez az állapot tartós-e, vagy kedvező változás várható. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a munkaügyi bíró­ságot új eljárás lefolytatására kötelezte.

Next

/
Thumbnails
Contents