Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-15 / 88. szám

ffev* Mtíl.Y 1986. ÁPRILIS 15., KEDD 'Tollhegyen! SZÁZHALOMBATTAI Figyelem a városi ta- nácsiioz befutó panaszokat, s látom, hogy sokan kilo- gásolják a település ren- uetlenségét. A tanácsta­gokhoz is rendre érkeznek a lakosság véleményét tar­talmazó információk. Bi­zony, szemetes a város! Lenne mit takarítani a lenti ABC környékén, A családi házas övezetekben ilyenkor, tavasz tájékán, egyszerre mintegy varázs­ütésre ellepi a hazak előtti területet a kerti munkák során összegyűlt hulladék. Magasodna^, emelkednek a gallyakból rótt halmok. Ahogy rövidülnek a gyü­mölcsfák ágai a metszések után, úgy növekednek a gallyrakasok. Híven a vá­ros nevéhez, a kelta hal­mok után újabbakat építe­nek Dunafüred lakói. Per­sze mások is, de ők viszik el ebben a pálmát. Ha már végeztek a metszéssel, s jut másra is egy csöpp idejük, panaszlevcleket lengetnek a tanácstagok orra előtt, hogy szemetes a település. Nem kerül sokba a sze­métszállítási díj, évi száz- nyolcvan forint csupán. Ki is fizetik többnyire ber­zenkedés nélkül a battaiak, egyedül valahogy a füre­diek ódzkodnak ellene. Tisztelet illeti természete­sen a kivételeket. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Országos tanácskozás A műszaki fejlesztésről Közel háromszázan vesznek részt azon a tanácskozáson, amelyet ma a Barátság Mű­velődési Központban tartanak meg. A rendezvényről előze­tesen Vágvölgyi József, az SZVT Pest Megyei Szerveze­tének elnöke tájékoztatta la­punkat. — Aligha van ma aktuáli­sabb téma a műszaki fejlesz­tés időszerű kérdéseinél, s ezért került sor ennek a ta­nácskozásnak a megrendezé­sére, melynek szervezője az SZVT Pest megyei és százha­lombattai szervezete. Az egész napos program egyik felében a hazai gazdaságirányítás, ál­lamigazgatás képviselői a műszaki fejlesztés aktuális kérdéseit a szabályozás olda­láról világítják meg. Azt elemzik, hogy a rövidebb és hosszabb távú gazdasági sza­bályozók milyen formában, milyen módszerekkel ösztön­Pontos volt a becslés A létszám változatlan Nemrégiben íratták be a szülők azokat a gyermekeiket az iskolákba, akik ez év szeptemberében kezdik meg az első osztályt. A korábbi becslések szerint erre az esz­tendőre kétszáznyolcvannyolc elsősre számítottak a pedagó­gusok, s nem is tévedtek, hi­szen pontosan ennyi gyermek iratkozott be. Az új nebulók tizenegy ta­nulócsoportban kezdik meg az iskolás éveket. Az egyes és a kettes iskolában három-há­rom, a hármasban öt első osztály indul ebben az esz­tendőben. Várhatóan nem so­kat változik az általános is­kolákban tanuló diákok lét­száma, mivel ugyanebben az időszakban kétszázhetvenen fejezik be a nyolcadik osz­tályt. IT. HOL MIKOR? Kulturális programajánlat Színház. Április 22-én este 7 órakor ismét a Rockszínház társulatát láthatják az érdek­lődők a Barátság Művelődési Központban. Ekkor mutatják be a Krónikás című darabot. Gyermekeknek. Kétrészes mesejáték 'várja a gyerekeket április 20-án délelőtt 10 órá­tól a színházteremben. A da­rab címe: Erdei tündér. Hangverseny. A Magyar Néphadsereg Művészegyüttesé­nek Szimfonikus Zenekara ad hangversenyt április 18-án este 7 órától. Közreműködik: Szenthelyi Miklós, Baranyai Ildikó és Kühner György. Koncert. Az utóbbi évek egyik legsikeresebb zenekara a Dolly Roll, melynek kon­certjére április 18-án. pénte­ken este 7 órától kerül sor a sportközpontban. Budapesti színház. Örkény István egyik legnépszerűbb drámája, a Macskajáték, mely olyan kiváló színészek közre­működésével megy a Játék­színben. mint Psota Irén, Tol- nay Klári, Törőcsik Mari és Inke László. Az április 16-án este 7 órától bemutatásra ke­rülő tragikomédiára autóbusz szállítja az érdeklődőket. Az olasz operairodalom egyik gyöngyszeme Verdi Álarcosbál című operája. A zeneművet április 18-án, pénteken dél­előtt 10 órától mutatják be az Erkel Színházban. A Klempe- rer-bérlet tulajdonosait autó­busz szállítja a fővárosba. Filmvetítés. Folytatódik a Kortárs Filmklub, melynek hatodik előadására kerül sor április 15-én, kedden délután 6 órától. A 18 éven felüli né­zőknek ekkor vetítik Kaneto Shindo Fojtogatás című színes japán alkotását. A magyar krimirajongók jól ismerik Hammet nevét, a Máltai só­lyom című regény íróját. E napokban nagy sikerrel játsszák a mozikban egv má­sik regényéből készült filmjét, a Piszkos ügyet. A Wim Wen­ders által rendezett színes, szinkronizált amerikai pro­dukciót április 17-én, csütör­tökön délután 6 órától vetítik. A tudományos-fantasztikus filmek ma már tért hódítottak a mozik világában, közülük is egyik legsikerültebb a 2001 Ürodüsszeia című színes ame­rikai alkotás. A filmet Stanley Kubrick rendezte. Vasárnap, április 20-án délután 2-től és 5-től vetítik. Hasonlóan izgal­mas film pereg a vásznon áp­rilis 21-én, hétfőn délután 5- től és este 8-tól. Ekkor játsz- szák a második világhábo­rú egy különleges kom- mandóegységéről készített, a Piszkos tizenkettő című színes amerikai produkciót. Történelmi hétvége. Számta­lan érdekes program várja hét végén a művelődési házba férőket. Lesz köztük dzsessz, történelmi jellegű program is. Április 12-én, szombaton dél­előtt 9-től 3-ig a megyei úttö­rőelnökség szervezésében módszertani vásárra kerül sor. Délután 3-tól hét helyszínen történelmi játszóházba várják az érdeklődőket. A Magyar Nemzeti Múzeum programjá­nak keretében' megismerked­hetnek a látogatók Mátyás ki­rály udvarának visszásságai­val. Este 7 órától dzsessz-teázó várja a zenebarátokat. Közre­működik: Szakcsi Lakatos Béla zongorán, Lakatos Dezső szaxofonon, Jávory Miklós do­bion, Tornóczky Ferenc gitá­ron, Lattmann Béla bőgőn és a zalaegerszegi Cohors dzsesszzenekar. szegiek műsora Session következik. Tovább folytatódik vasárnap a törté­nelmi rendezvénysorozat, dél­után 3-kor játszóházba várják az érdeklődőket, akik ez alka­lommal elsajátíthatják a vá­rosépítés és sisakrostély'-ké- szítés fortélyait. Ezalatt video­filmét vetítenek a gyerekek­nek a reneszánsz farsangokról. A | zalaeger- után Jam zik a gazdasági szervezeteket a különböző műszaki megol­dások bevezetésére, hasznosí­tására. Ám, hogy ne csak el­méleti síkon folyjék a meg­beszélés, vállalati szakembe­rek a gyakorlat oldaláról, a megszerzett tapasztalatok át­adásával igyekeznek hozzájá­rulni a téma eredményes, valósághű feltárásához. Re­méljük, hogy hasznos lesz a tanácskozás, s elérjük eredeti célunkat; ráirányítjuk a fi­gyelmet a gazdasági fejlődés szempontjából fontos műsza­ki fejlesztés eredményeire. Hogy miért éppen Százha­lombattán kerül sor a tanács­kozásra, arra magyarázatot ad Zimányi László, a városi pártbizottság első titkárának előadásából egy mondat: Százhalombatta a kőolajra épül, életét, fejlődését nagy­ban meghatározza a műszaki fejlesztés, s az ebből adódó termelésieredmény-növeke- dés... A tanácskozás megnyitója után öt elméleti előadásra ke­rül sor, majd három nagyvál­lalat vezetője, a Ganz- MÁVAG, a DKV vezérigazga­tója, s az SZTAKI igazgatója a műszaki fejlődés gyakorlati lehetőségeit elemzi. A hozzá­szólások s a vita után dr. Trethon Ferenc, az SZVT el­nöke foglalja össze az el­hangzottakat. Szavalóverseny Tavaly rendezett először a városi könyvtár az isko­lásoknak nyílt szavalóver­senyt. Pontosabban olyat, amelynek győztesei elnyerik a szervezők által adományozott vándorserleget. Szeretnének ebből a kultu­rális fórumból hagyományt teremteni a könyvtár dolgo­zói, s ezért az idén ismét versenyre invitálták az ta­nulókat. A találkozóra, me­lyet április 16-án tartanak, a harmadikos és hetedikes diá­kokat várják. Fehér csempét kár keresni Még nem kezdődött el a szezon Olcsóbban is meg lehet oldani Ha csak nincs különösebb gond, évente általában két íz­ben látogatok el a TÜZÉP- telepre. Ősszel, a fűtési sze­zon kezdete előtt azután nyo­mozva, hogy miként készültek fel a vásárlók fogadására a telep dolgozói. Van-e elegen­dő tüzelőanyag — a kívánt mennyiségben és minőség­ben? Másodszor pedig ta­vasszal, az építkezési láz föl- lángolása előtt. Aki manapság tetőt akar a feje fölé, több­nyire kénytelen építkezésbe fogni, hiszen kevés az állami lakások száma, a szabad for­galomban levőknek az ára pedig maholnap a csillagos eget éri. Az elmúlt esztendő­ben se szeri, se száma nem volt azoknak a híradásoknak, amelyek az építőanyag-ellátás­sal foglalkoztak. Kevés volt a tégla, a különböző faanyag, nehezen lehetett szerelvények­hez jutni. Vásárló kellene Ismét itt a tavasz, ismét a Tüzép-telep felé vettem az utamat. Vajon most mit ke­resnek leginkább az emberek, mi iránt a legnagyobb az ér­deklődés, mi az, ami hiány­zik? — Vásárló kellene nekünk igazából! — válaszol kérdé­semre a telep vezetője. Tóth Sándor. Hát bizony ez nagyon fur­csa, hiszen eleddig jobbára áruért könyörögtek a Tüzép- telepek vezetői. — No, nem mintha nem lenne nagy az érdeklődés az építőanyagok iránt, csak hát nem biztos, hogy ez egyben vevőt is jelent — magyaráz­za a jelenség okát Tóth Sán­dor. — Jönnek sokan, hiszen sok az építkezés, de jobbára csak érdeklődnek, mivel pénz is kell a vásárláshoz. Az pe­dig a mai árak mellett nincs mindig elég. Nagyon drágák az építőanyagok, a különböző nyílászárók. Csak egy példa erre. Itt van a Mátra elneve­zésű gázbeton falazóelem, amelyet most hirdetnek az újságok. Még így leértékelt áron is csak ketten érdeklőd­tek utána. Ismétlem, csak ér­deklődtek! Bár úgy tűnik, a nagy építkezések igazából még nem indultak be, nem ren­deltek még téglát, viszont bő­van tetőnek való faanyagunk. Aki tavaly nem tudta ennek hiányában befejezni az épít­kezést, most jár a végére. Kirívó példák — Az új hőszigetelési szab­ványnak megfelelő nyílászá­rókat talál-e a vásárló? — Tele vagyunk faanyaggal, mint már mondtam, s termé­szetesen nyílászárónk is van bőven. Igaz, leginkább a So- /atherm-ajtókat, ablakokat keresik a vásárlók, de ezeket a tavalyi kellemetlen tapasz­talatok miatt nem rendeltem, s helyette inkább az úgyneve­zett Dunathermet javaslom a vevőknek. — Mik voltak ezek a kelle­metlen tapasztalatok? — Nagyon drágák ezek a termékek és inkább az olcsób­bakat keresték az építkezők. Bár úgy veszem észre, hogy a tervezők nem ismerik a le­hetőségeket. Nem tudják, hogy érdemesebb Dunatherm- nyílászárókat használni, mivel az jóval olcsóbb, s a Sofa- therinet írják elő. Csak egy példa az árdifferenciára: egy 90X150 centiméteres ablak Sofathermből 3250, ugyanez a másikból 2410 forint. Egy családi háznál, ahol 70—80 ezer forintba kerülnek az aj­tók, ablakok 15 ezer forintot is meg lehetne spórolni. Vagy itt van például a tetőszerke­zethez szükséges gerendák esete. Az ácsok és a tervezők fűrészelt gerendát rendelnek, aminek darabja 1200 forint. Pedig nagyszerűen alkalmas erre a célra az állványfa, ami 200 forint. Igaz, kell még ve­le dolgozni, le kell kérgeznl, s kialakítani az egyik végét, de ennek a munkának az ér­téke másik 200 forint. így is egyharmada csupán a fűré­szelt gerenda árának. Volt egy érdekes eset, nemrégiben egy hölgy járt nálunk, és ge­rendát vásárolt. Sikerült rá­beszélnem az állványfára, s mikor a 24 ezer forintos számlát megkapta, nagyot csodálkozott. Kiderült, hogy az ács számításai szerint 120 ezer forintot kellett volna ezért fi­zetni. Ha még egyszer ennyit, vagy akár a dupláját kérik a megmunkálásért, akkor is megússza a feléből. — Szinte hihetetlen, hogy ennyire ne érdekelje az em­bereket, hogy lehetne olcsób­ban építkezni. Vannak-e még ilyen kirívó példák? — Sajnos akad. Van, aki a válaszfalat is drága téglákból akarja felépíteni, holott ezek­nek nem kell hőszigeteltnek lenni. Kiválóan megfelel erre a kettős ikersejttégla is. — Mit javasol azoknak, akik szeretnék elkerülni a fe­lesleges kiadásokat? — Mindenképpen azt, hogy kérdezzék meg tőlünk, milyen nyílászárók vannak, vagy ho­gyan lehetne olcsóbban meg­oldani valamit. Mint már mondtam, az a tapasztalatunk, hogy maguk a tervezők sincse­nek tisztában a rendelkezésre álló építőanyagokkal. Ma már nem lehet mindent eladni, a drágát nem mindig veszik meg. Ezért népszerűsítjük az olcsóbb árukat. Inkább azt vigyék a vásárlók, de sokat! Kicsi a raktár — Mik azok a termékek, amelyeket hiába kerestek az elmúlt hetekben a vevők? — Az az igazság, hogy bur­kolóanyagból csupán 2—3 fé­lét tartunk, mivel kicsi a rak­tárunk. Itt a közelben a Fé­szek Áruház, ahol széles vá­laszték van mindenféle csem­péből, bár fehéret hiába ke­resnek, hiszen országosan hiánycikk. Előfordult olyan, hogy elfogyott a kátránypapír, de ez 1—2 napos kihagyás volt csupán, mivel folyamato­san szállítanak a gyártók, s ugyanaz történik a mésszel is. Tudom, hogy ma elviszik, ami raktáron van, de holnap már jön ismét 200 mázsa. Állatorvosi ügyelet Április 20-án dr. Harmath Attila tart állatorvosi ügyele­tet. Címe: Pilisvörösvár, Kis­faludy utca 4. Az állatorvost a 06-26-30-215-ös telefonszá­mon lehet segítségül hívni. Egy Pro Űrbe kitüntetés története Turbinákat szeretek építeni Fabőrönddel jöttünk térdig sárban Mindenki csak Simi bácsi­ként ismeri Rabóczki Simont, aki 1961-től építi Százhalom­battát, s aki ezért a két és fél évtizedes munkásságért április 4-én a Pro Űrbe kitüntetést vette át. Pár napig nyár volt, igazi meleggel a múlt héten, s hű­vöst keresve behúzódtunk a városi tanács aulájába. Ott beszélgettünk Rabóczki Si­monnal az elmúlt évekről, a kitüntetés történetéről. Ám bárki elhaladt az előtérben, mindenki odaköszönt Rabóczki Simonnak, s mi több, amikor a munkásruhába öltözött sze­relők felfedezték, azonnal a segítségét kérték. Pedig Simi bácsi már nyugdíjas, átadta a munkát utódjának. Csak inasnak — Elvégeztem ugyan a négy polgárit, de nem mehettem irodába, mert apám kommu­nista érzelmű volt, s csak inasnak vettek fel egy aszta­losműhelybe. Miután leteltek a tanoncévek, rövid ideig rendőr voltam, majd beálltam egy asztalosmesterhez dolgoz­ni. Mindegy volt, csak kapálni ne kelljen, hiszen nagyon ne­héz a paraszti munka! Aztán jött a katonaság, hat hónapra hívtak be, de mindig elfelej­tettek leszerelni, s így hu­szonhat lett belőle. A Maka­dámút Építő Vállalatnál kezd­tem dolgozni a leszerelés után 1950-ben. Bejártam az egész országot, építettem hi­dat, utat, erőműnél dolgoztam Berentén. Ajjaj, kegyetlen munka volt az, de tudja, mi pénzt kerestem? 1800 forintot, akkor, 1953-ban! Díszvacsora Jó dolog az országjárás, a sokat fizető állás, de egyszer ezt is meg lehet unni, s Ra­bóczki Simon is visszatért Adonyba. Nőttek a gyerekek, s otthon is elkélt a munkás­kéz, Először az asztalosipari ktsz-nél dolgozott, de nagyon szűkén mérték a pénzt, s el­ment a 26-os Állami Építő­ipari Vállalathoz Dunaújvá­rosba. Ott is ragadt. — Ott voltam a Dunai Vas­mű meleghengerének építésé­nél, s hivatalos vendégként részt vettem azon a díszva­csorán, amit Kádár János adott az építők tiszteletére, pedig csak húszán voltunk! S ezután jött Százhalombatta. Nem volt még itt semmi, egy fabőrönddel jöttünk, térdig érő sárban, porban a 6-os út­ról. Ettük, amit otthonról hoz­- tunk, hiszen bolt se volt. Elő­■ szőr az erőművet csináltuk, a turbinákat, a konyhát, azután a bölcsödét, a szolgáltatóhá­'• zat, s átvettem a főtéri intéz- : mények építésének irányítását, ■ a művelődési központ, s a ta- i nácsházat fejeztük be. Első szóra — A szakmája eredetileg asztalos, de dolgozott magas- és mélyépítőként is. — Mindegy volt nekem, csak rajz legyen, s megcsi­náltam bármit. Igaz, sokat ' dolgoztunk, napi tíz-tizenkét órát. Gyakran este otthon, Adonyban ettem meg a regge­limet. — S legalább jól megfizet­ték? — Főművezetőként 6200 fo­rint volt a fizetésem. Egyszer már majdnem úgy volt, hogy továbbállok. Magasabb pén­zért hívtak az adonyi tsz-be, de mikor megláttam, mit kell építeni, csak nem mentem. — Miért, mit kellett volna csinálni? — Tyúkólat! Valami tyúkól­szerű képződményt! Na, mon­dom. én ide nem jövök. Én turbinákat, erőműveket szere­tek építeni és várost, nem ilyeneket, még ha többet fizet­nek is érte. így maradt itt Százhalom­battán Rabóczki Simon, s épí­tette a várost. Mint friss nyugdíjas, persze örül a sok szabadidőnek, de sajnálja, hogy elteltek az évek, s nem dolgozhat azokkal, akik társai voltak a nagy munkákban. Dénes Istvánnal, akivel nagy­szerűen lehetett együtt dolgoz­ni, s mindazokkal, akiket az erőmű építésekor fizetésnapo­kon össze lehetett szedni. Jöt­tek az első hívó szóra, akár este tízig kellett is dolgozni. Régen volt ez, ma már szi«te történelminek számító időben, Százhalombatta amolyan „hős­korában” — mint nemegyszer mondják... Az oldalt írta: Fiedler Anna Mária Fotó: Veress Jenő

Next

/
Thumbnails
Contents