Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-15 / 88. szám

1988. Április is., kedd 3 Elhunyt Major Tamás Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Major Tamás elvtárs, a munkásmozgalom régi harcosa, az MSZMP Központi Bizott­ságának volt tagja, kétszeres Kossuth-díjas színművész hosz- szan tartó, súlyos betegség után elhunyt. Major Tamás elvtárs temetése 1986. április 23-án, szer­dán 14 órakor lesz a Mező Imre úti temetőben. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai, volt munkatár­sai 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a Mező Imre úti te­mető díszravatalozójában. Az MSZMP Központi Bizottsága, a Művelődési Minisztérium, a Magyar Színházművészeti Szövetség, a Nemzeti Színház, a Katona József Színház Major Tamás 1910. január 26-án született Budapesten. 1930-ban végezte el a Szín- művészeti Akadémiát, s már az azt követő évben tagja lett a Nemzeti Színháznak. Ettől kezdve művészi pályája elvá­laszthatatlanul egybeforrt nemcsak a nemzet színházá­nak, hanem a magyar szín­házművészet egészének elmúlt fél évszázados történetével. Fiatalsága viharos, emberi próbáló korban telt: bekap­csolódott az ellenállási moz­galomba, s a kommunista színházi törekvések egyik leg­aktívabb harco'sa lett. 1943 óta tagja a pártnak. Jellegzetes, erős kontúrral megformált, groteszk humor­ral átszőtt epizódalakításai után legelső s máig egyik legemlékezetesebb főszerepét 1943-ban, a Tartuffe címsze­repében nyújtotta. Ugyanak­kor fiatalon feltűnt a magyar költészet avatott, újszerű tol­mácsolójaként is: a klasszikus versek előadása mellett egyik első igazi ismerője és népsze­rűsítője volt a modern szo­cialista költészetnek, így Jó­zsef Attila művészetének is. Szervezője és állandó szerep­lője volt a független színpad emlékezetes előadásainak, a vasasszakszervezet irodalmi matinéinak az 1930-as évek végétől. A felszabadulás után 1945- től 1962-ig volt a Nemzeti Színház igazgatója, 1962-től 1978-ig pedig főrendezője, s így formálója, megteremtője a színház új játékstílusának és műsorpolitikájának. Játéka az évek során egyre elmé­lyültebb lett: sajátos, mély hangszíne, jellegezetes vibráló mozgása, páratlan meggyőző- képessége, iróniája, szellemi fölénye minden alakítását egynivé, jellegzetessé vará­zsolta. Művészetét elsősorban az aprólékos mozzanatokat figyelembe vevő, mégis nagy­vonalúan összefogott játék jellemezte, s páratlan humora szinte minden szerepében megcsillant. Klasszikus és modern darabokban egyaránt otthon érezte magát: felejthe­tetlen alakításai között volt Moliére számos alakja, Cso­konai Karnyónejának Kuru- zsa, Osborne Komédiásában Archie Rice szerepe, Shakes­peare Hamletje, III. Richard- ja és Jagója. Színpadi rendezéseiben is a korszerű törekvések híve volt: nemcsak Moliére, Csehov, Gorkij és Shakespeare drá­máit tudta mindig újszerű megközelítésmóddal feldolgoz­ni, de ő volt Brecht egyik leglelkesebb hazai interpre- tálója is. Filmszínészi pályafutása a felszabadulás után bontako­zott ki: ő volt egyebek között a Merénylet cinikus horthys­ta rendőrtisztje, a Tizedes meg a többiek mulatságos inasfigurája, a Circus Maxi­mus keserű-bölcs Bárdos Bé­lája. Életének legutolsó esztendei a Katona József Színház­hoz kötődnek: az 1983-ban alakult társulat egyik alapí­tó tagja volt. Itt rendezte — még abban az évben — Mo­liére Tudós nök-jének sikeres előadását, s lépett fel Goldoni Mirandolinájában, majd Pin­tér Hazatérés és Bulgakov Menekülés című darabjában. A Katona József színpadán legutoljára 1985 januárjában láthatta a közönség Spiró György Imposztorának fősze­repében. Major Tamás a felszabadu­lás után is élénk közéleti te­vékenységet folytatott. 1957— 1966 között az MSZMP KB tagja, 1949—1953 és 1958— 1971 között országgyűlési kép­viselő volt. Tudását, művé­szetét pedagógusként is át tudta adni: 1947-től a Szín­ház és Filmművészeti Főisko­la tanáraként fiatal színész­nemzedékek egész sorát ok­tatta a mesterség titkaira. Munkásságát, művészetét, kultúrpolitikusi tevékenységét két alkalommal Kossuth-díj- jal, továbbá Kiváló Művész címmel, 1960-ban és 1970-ben a Munka Vörös Zászló Ér­demrendjével is elismerték. 1978-ban Szocialista Magyar- országért Érdemrenddel, 1985- ben — 75. születésnapja al­kalmából — a Magyar Nép- köztársaság Zászlórendjével tüntették ki. Meghalt Major Máté Major Máté, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Budapesti Műszaki Egyetem nyugdíjas tanszékvezető egyetemi tanára, építészmérnök-generációk nevelője, az épí­tészmérnöki társadalom nagy öregje, elhivatott kommunista 82 éves korában elhunyt. Temetéséről később intézkednek. Magyar Tudományos Akadémia Budapesti Műszaki Egyetem ★ ★ Major Máté 1904. augusz­tus 3-án Baján született. A Műegyetem elvégzése után építészmérnökként tervezői, majd kivitelezői irodában he­lyezkedett el. 1936-tól 1945-ig az Országos Társadalombizto­sító Intézet műszaki osztályán dolgozott. A felszabadulás után a magyar építésügy te­rületén vezető tisztségekben tevékenykedett, 1948 óta ok­tatott a Budapesti Műszaki Egyetemen, 1949-ben nevezték ki tanszékvezető egyetemi ta­nárrá. A Magyar Tudományos Akadémia 1949-ben levelező, 1960-ban rendes tagjává vá­lasztotta. 1931-től vett részt a mun­kásmozgalomban, 1933-tól volt tagja a Kommunisták Ma­gyarországi Pártjának, részt vett a szocialista képzőművé­szek csoportjának megalakí­tásában, 1937-ig titkára is volt e harcos művészetszerve­ző közösségnek. 1955—1964 között elnöke volt a Magyar Építőművészek Szövetségének. ★ Tudományos, oktatói és tu­dományközéleti tevékenysé­géért számos kitüntetésben, elismerésben részesült. A Kossuth- és_ Ybl-díjon kívül tulajdonosa volt többek kö­zött a Magyar Népköztársa­ság Érdemrendjének és a Munka Vörös Zászló Érdem­rendjének. A tudományos közéletben betöltött kimagasló szerepéért a Magyar Tudomá­nyos Akadémia 1979-ben aka­démiai aranyéremmel tüntette ki, 1984-ben életművéért a Magyar Népköztársaság ba­bérkoszorúval ékesített Zászló­rendjét kapta meg. Nemzet­közi elismerését jelenti, hogy 1977-ben átvehette a Herder- dijat. Haláláig vezette az MTA építészettörténeti és elméleti bizottságát, tagja volt az Akadémiai Kiadói Tanácsnak, s felelős szerkesztője több fo­lyóiratnak. Számos könyve je­lent meg az építészettörténet és az építőművészet különbö­ző témaköreiben. (MTI) Házilagos kivitelezéssel Féikészlakás-ápítés Közkedvelt a Pestvidéki Gépgyár Dolgozóinak Lakás­építő és Fenntartó Szövetke­zete Szigetszentmiklóison. Nép­szerűségének oka, hogy vá­lasztási lehetőséget kínál a jövendő lakástulajdonosoknak. Ki-ki tehetsége és pénztárcája szerint döntheti el: kulcsra kész otthont akar-e átvenni, vagy inkább bekapcsolódik az építkezés valamelyik munka- folyamatába. A 13 éve alakult lakásszö­vetkezet már 1979-ben rátért a modern — a szigorú hőtech­nikai előírásoknak megfelelő gázbeton technológiára. Az Akácfa körúti lakótelepen ak­kor kísérleti jelleggel elkez­dett építkezés hamarosan a befejezéséhez közeledik. Az idén 26 lakás szerkezete ké­szül el és további 26 alapozá­sához fognak hozzá, s ezeket jövőre vehetik birtokukba az otthonteremtők. A háromszin­tes épületekben a garzontól a háromszobás változatig ösz- szesen nyolcféle típus találha­tó. Maguk a kivitelezők, a ta­gok munkájának szervezői, ők gondoskodnak az építő­anyagokról, a gépekről. Segít­séget kapnak a Pestvidéki Gépgyártól, mely cserében ól a lakáskijelölési joggal. Ebben az esztendőben egy újabb, nagyszabású feladathoz fognak hozzá. A helyi tanács­tól kapott telken 277 lakást építenek fel a VII. ötéves terv. időszakban. 1986-ban az első ötven lakás előkészületi mun­kálataival végeznek. Pályázat útján találtak rá új tervező­jükre: a Magyar Nemzeti Ga­léria leányvállalataként műkö­dő Széchenyi Művészeti Köz­pont Stúdiójára. A jó hírű építészek kedvező árajánlata megnyerte tetszésüket. Két- és háromszintes sor- és lánc­házak készülnek majd tető­térbeépítéssel. A legkisebb la­kás másfélszobás lesz, a leg­nagyobb háromszobás. A bel­ső elrendezésbe beleszólhat a tulajdonos és tevékenyen ki­veheti részét annak kialakítá­sában is. A gázszerelést vi­szont csak a szövetkezet vég­zi, de a majdani gazdák ja­vaslatai alapján. Választani lehet a hagyományos konvek- toros, a cirkogejzírrel történő központi fűtés és a padlófű­tés közül. Ezentúl a tanács is jelölhet ki új tagokat, a la­kásárak egyelőre még nem véglegesek. A felújítási és karbantartá­si munkák elvégzésére nemré­giben saját kivitelezői részle­get hoztak létre. Garanciát vállalnak a javításokért és önköltséges szervezet lévén olcsóbban dolgoznak. Nemsokára végeznek a Munkás körúti lakótelep mel­lett készülő 85 garázzsal is. T. A. A háztáji ás kisegítő gaz­dasagokban rejlő tartalékok felismerésével párhuzamosan hangsúlyosabbá vált a fo­gyasztási szövetkezetek szere­pe a kisárutermelés összefo­gásában, szervezésében. A kü­lönböző központi intézkedé­sekre támaszkodva arra töre­kedtek, hogy termőhelyi és közgazdasági adottságaik alap­ján javítsák a kertészeti kul­túrák termesztési hátterét, növeljék a termékek forgal­mát. A kistermelőkhöz fűző­dő sokoldalú kapcsolataikat erősítette a kölcsönös érde­keltségen alapuló mezőgazda- sági szakcsoportok életrehí- vása. Mindezek hatására di­namikusan fejlődött a ter­meltetés és felvásárlás or­szágszerte. A lendület azon­ban az utóbbi években meg­tört, s az Áfészek jó részé­nél ez az ágazat vagy vesz­teséges vagy a vártnál kevés­bé eredményes. A megállapí­tás Pest megyére is illik. Átrendeződött piac — Az Áfész-felvásárlás egészen 1983-ig általában nyereséges volt, utána viszont nagymérvű eredményromlás következett be — tájékoztat Gulyás László, a Mészöv me­zőgazdasági osztályvezetője. — Az okok egymásba fonód­nak. Az egyik jelentős ténye­ző: a felszámolt Pest Megyei Zöldért Vállalat feladatkörét és eszközeinek egy részét a szövetkezetek vették át, ám a nagy telepeket teljesen ki­használni nem tudták. Hogy miért — nos, itt lép be a má­sik fontos jellemző. A ma­gánkereskedelem felerősödésé­vel, a szerződéses üzemelte­tési forma elterjedésével át­rendeződött a piac arculata. A vállalkozók , ugyanis az Áfészek megkerülésével, azok termeltető és felvásárló terü­letén szerzik be előnyösebb árat kínálva a legjobb minő­ségű zöldséget, gyümölcsöt. Ezáltal lazult a szerződéses fegyelem, a szövetkezetek pe­dig nem szívesen élnek a jo­gi szankcióval, mert félnek, hogy a kistermelők még in­kább elfordulnak tőlük. Az elmondottakból kitűnik: a kialakult konkurenciaharc — amelyet fokoz a főváros közelsége — új helyzet elé állította az Áfészeket. A ma­gánkereskedelem jelenléte hiánypótló funkciója miatt még jó ideig nélkülözhetet­len. Ugyanakkor a szövetkeze­tek eredeti tevékenysége sem számolható fel, hiszen a kézi­munka-igényes termékek ter­meltetésével növelik a lakos­sági ellátást, egyben közvetítő feladatot látnak el és egyre inkább hozzájárulnak az or­szág devizabevételeihez. Nyilvánvaló tehát: semmi­képpen sem fogadhatják passzívan ezt az új állapotot. Számba kell venniük mind­azon megoldási lehetőségeket, melyekkel szerencsésebben igazodhatnak a megváltozott körülményekhez, s valame­lyest enyhíthetik az e terüle­ten valóban meglévő kocká­zat mértékét. Irányított termeltetés Egy részük már felismerte a cselekvés jelentőségét. így a ceglédi Dél-Pest Megyei Áfész. Az 1984-es esztendőt még 1 millió 980 ezer forintos mínusszal zárták. Az elmúlt évben nemcsak a veszteséget gazdálkodtak ki, de 775 ezer forintos eredményt értek el. — Tavalyi intézkedési ter­vünk alapján hozzákezdtünk az irányított termeltetés megvalósításához — magya­rázza Both Ferenc felvásárlá­si osztályvezető. — Csak olyan cikkekre szerződünk, melyek értékesítése biztosí­tott. Az áruátvételkor szigo­rúan ragaszkodunk a jó mi­nőséghez. A szabályozottabb felvásárlásért meghonosítjuk az árubejelentési kötelezett­séget. Emellett igyekszünk visszaállítani a termeltetés becsületét, hogy a gazdák megtalálják a számításukat. Ezért növeljük a juttatásokat, de a jövőben elvárjuk a megállapodások betartását. Hozzásegítjük őket a vető­maghoz, növényvédő szerhez, szaktanácsokat adunk, a ka­pott termelési árkiegészítés 50 százalékát visszajuttatjuk a nekünk termelő és értéke­sítő szakcsoporttagolínak, s 40 százalékos fóliavásárlási kedvezményt nyújtunk. A primőr megtermelésével csök­kenne szállítási költségünk és javulna az ellátás is. Maszekcsábítás A Nagykőrös és Vidéke Áfész már jóval előbbre tart a mintegy kétezer kistermelő szervezett összefogásában, orientálásában, segítésében. Tevékenységük példamutató. Bár az is igaz, hogy míg máshol beszűkültek az érté­kesítési lehetőségek, nekik itt van biztos piacként a kon­zervgyár. — Nagy hagyománya van nálunk a B. Tóth Ferenc Kertbarát Körnek, melyet az Áfészen kívül a Hazafias Népfront is támogat — mond­ja Vida János szaktanácsadó. — Klubösszejöveteleiken TIT­előadást hallgathatnak a kor­szerű növénytermesztésről, kölcsönt adunk gépeik vásár­lásához, s minden eszközhöz hozzájutnak boltjainkban. A szakcsoportba nem tartozó szerződött kistermelők is in­gyen kapják például a szapo­rítóanyagot, a szaktanácsokat, a külön nekik készített szóró­lapokat. A szövetezet maga főzi számukra a mészkénié törzsoldatot a gyümölcsfák permetezéséhez. Garantált áraink miatt ritka a szerző­désszegés, de olyankor kötbé- rezünk. — A maszekok sokasodását látva elhatároztuk, hogy ma­gunkhoz csábítjuk a kiskeres­kedőket — folytatja Godó Ferenc felvásárlási osztályve­zető. — Felajánlottuk nekik, hogy felvásárló telepeinken igényeik szerint válogathat­nak a friss áruból, méltányos feltételekkel. Ma már ott tar­tunk, hogy ők kérdezik meg tőlünk, melyik kistermelőhöz fordulhatnak. Személyi érdekeltség A nagykőrösiek még fon­tolgatják a jövedelemérde­keltség bevezetését. A Nagy- káta és Vidéke Áfész már harmadik éve ilyen formában üzemel, először a megyében. — Ha nem váltunk, komoly bajokkal számolhattunk volna — jegyzi meg Kiss Sándor ágazatvezető. — A leromlott piaci helyzetet ellensúlyoz­tuk azzal, hogy a hagyomá­nyos felvásárlási osztályból közvetlen személyi érdekelt­ségen alapuló ágazatot szer­veztünk. Ma már nemcsak saját működési területünkön termeltetünk és vásárolunk, hanem elmegyünk az ország bármely részébe. Kiterjedt áruforgalmazást végzünk. Emellett minden fölösleges költséget kiszűrünk gazdálko­dásunkból. S mindössze hár­man látjuk el a szervezés feladatait. Fokozzuk a forgal­mazási oldalról megkezdett termeltetési együttműködést; az egres és a tüskementes szeder telepítéséhez hasznos segítséget kaptunk feldolgozó partnereinktől. A részletesebben ismertetett példákon túl egyéb mód is kínálkozik a veszteségesség ellensúlyozására. Jó export­cikk például a mustár- és a napraforgómag. A szövetkeze­tek vállalkozhatnak előfeldol- gozásra, árumentés céljából hidegsavanyításra, a korsze­rűbb telepeken piackutatás alapján félkész vagy kony­hakész feldolgozásra, csoma­golásra. Tóth Andrea Hiányzó alkatrészek a téeszekben Főtengelyt adott a szomszéd Az évszak szerint tavasz van ugyan, időnként azonban visszatér a tél. Ez kevésbé zavarja a gépjavítókat, a mű­helyekben dolgozókat. Annál inkább égető gond az alkat­rész hiánya. Emiatt a kiskun- lacházi Pereg Termelőszövet­kezet szerelőinek is sok ál­matlan éjszakájuk volt az utóbbi időben. Most a kelle­ténél is többet kell törni a fejüket, hogy megoldjanak egy-egy áthidalhatatlannak tűnő problémát. Csüggedésük- nek azonban semmi , nyoma, ök a cselekvésre helyezték a hangsúlyt. Vincze László műszaki ve­zető talpraesettségének is kö­szönhető, hogy eddig sikerült felkutatniuk a hiányzó dara­bokat. Felesleges kiadás — Az egyik MTZ-hez fő­tengely kellett volna Szaia- doztunk fűhöz-fához, anyag- beszerzőink járták az orszá­got, mégsem tudtuk besze­rezni a hiányzó darabot. Aztán gondoltam egyet, át­szóltam a dömsödi Dózsa Tsz-be. Szerencsére náluk volt egy főtengely és átadták nekünk Örömünk mégsem lehetett teljes, mert hiányoz­nak a motorhoz szükséges hajtókarcsapágyak is. Most ezek után szaladgálunk A környező üzemeket keressük meg először, mert előfordul­hat, hogy ami az Agroker­nél nem kapható, mint elfek­vő készlet, megtalálható va­lamelyik gazdaságban. A jószomszédi kapcsolatok kamatoztak a Pereg Tsz-ben. Igaz, a gazdaság vezetői sem zárkóznak el mások segítésé­től. Mindez enyhít a kró­nikus hiányokon, végső soron azonban nem oldja meg a na­pi problémákat. Mindezt Kovács Pál, a szö­vetkezet elnöke is megerősíti. — Szekszárdra, Győrbe, Szolnokra és szinte az ország valamennyi részébe eljutnak anyagbeszerzőink. Ha az erre fordított kilométerpénzt, mun­kabért és az egyéb kiadáso­kat összeadnám, óriási összeg­re rúgna. Ehhez még hozzá­jön, hogy az idén is mintegy 10 százalékkal emelkedik a javításhoz szükséges anyagok ára. Évente mintegy négy és fél, ötmillió forintot költünk gépjavításra. Holott ez lehetne kevesebb is, ha szervezetteb­ben, olajozottabban mehetne a munka. — Szétszedtük a Rába erő­gépet — magyarázza Balázs István, a gépműhely vezetője — és akkor derült ki, hogy cserélni kell a hüvelyeket és a dugattyúkat. Mondanom sem kell, nem kaptuk meg a szükséges darabokat. De so­rolhatnám, hogy az IFA-hoz hiányzik a kilométerspirál, gondok vannak a gumiab­roncs-ellátással, pedig ez utóbbit is jó előre megren­deltük. Ez sincs, az sincs Kácser Károly traktoros türelmét. vesztve kirobban: — Én sok mindent megértek, mert sok mindenen keresztül­mentem már életemben. Azt azonban, ami most van ki­alakulóban az alkatrészellátás területén, nagyon nehezen tu­dom elviselni. Alig várom már, hogy ismét mehessek szántani, vetni, mert itt meg­öl az ideg. Az ember dolgoz­na, aztán kiderül, hogy ez sincs, az sincs, és csak a mér­get nyeli. Kovács Ferenc, a másik traktoros sincs más vélemé­nyen. Míg zsebéből előkotorja a Kossuth cigarettát és tár­sait is körbe kínálja, valame­lyest lehiggad. — Hogy jót is mondjak, a R au vetőgépekhez sikerült beszerezni a szükséges alkat­részeket, a maglesodrókat és a tömítőkerekeket. Jó a terv, de... Sajnos megtorpanni látszik az a folyamat, ami bizako­dásra adott alkalmat az el­múlt időszakban. A korábbi években fokról fokra javult a mezőgazdaságban használa­tos eszközök alkatrészellátása, most azonban egyre több gondot okoz a hiánya. Még az annyira közkedvelt MTZ- traktorokhoz, valamint az NDK-gépekhez is egyre ne­hezebb beszerezni a szüksé­ges darabokat. Oka elsősor­ban az, hogy a mezőgazdasá­gi alkatrész-kereskedelmi vállalatok is csak az igény- felméréseknek megfelelően adták fel megrendeléseiket, hogv a felesleges részegysé­gekkel ne növeljék raktár- készleteiket, másrészt a meg­rendelt alkatrészek szállítása is ütemtelen. Tehát ismét szem­be találkoztunk régi hibáink­kal. hogy bár. j- elképzelések születtek az igények kielégí­tésére, de a végrehajtásba hi­bák csúsztak, és emiatt vált kedvezőtlenebbé az alkatrész­utánpótlás az idén. B. Z. Az Áfész-felvásárlás gondjai Versenyben a magánkereskedőkkel

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents