Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-09 / 83. szám

Egymásrautaltság, kölcsönös előnyök Kisüzemek, nagyvállalatok ÖRÖSI A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 83. SZÁM 198G. ÁPRILIS 9., SZERDA Érzik a változások szelét Létérdekük a szakszerű munka vulás, ami, ügy véljük, a kielé­gítő szolgáltatásnak köszönhe­tő. Hogy csak példát mondjak, három napon belül megcsinál­juk -a szakdolgozatok beköté­sét, egyszóval, a gyorsaság, a szakszerű, minőségi munka a könyvkötőknek is létérdekükké vált. Miklay Jenő Rémhír! Olyan hírek terjedtek el, hogy az Áfész kertészkedök boltja megszűnik. Erről szó sincs, az áthelyezéséről volt szó. A boltba egyébként új műtrágyaszállítmány érkezett. Homok Ismerősöm az ünnepek alatt zártkertjébe invitált. A szépen müveit föld, a kellemes idő, s — mi taga­dás — a bográcsban To­tyogó finom csirkepörkölt jó ideig lekötötte a figyel­memet, s nem is nagyon vettem észre, hogy tőlünk nem messze, a szomszédos kert oldalánál, lovasfogat áll meg. A két ló, húzta a zöldre festett, piros csíkok­kal ékesített kocsit, de azért örültek a pihenő­nek. Lekászálódott a két hajtó is, s egy-egy lapátot ragadtak. Akár hiszik, akár nem, embereink az út’ széléről homokot kezdtek el rakni a kocsira! Nem, nem men­tek beljebb egy fél méter­nyit sem, ahol pedig jó­kora dombok magasodnak a természet munkája nyo­mán. Nem. ők közvetlenül az orruk elől hajigálták a homokot a kocsira. A tulajdonos csak le­gyintett. — így megy , ez t min­dennap. Legutóbb öt-hat teherautó várakozik a so­rára, ys módszerük ponto­san ez. Nem törődnek ezek semmivel sem. Leg­utóbb annyira fölszedték már a homokot, hogy az út is odaomlott, mi meg arra járnánk. S hogy hol van mind ez? A Pálfája délnyugati csücskében. Meddig? B. O. A költészet napján Tóth Árpád-emlékülés lesz Valamiféle régi, sok évtize­des beidegződés és értékrend szerint a kisüzem ma a leg­több ember számára bizonyára olyasmit jelent, mint manufak­turális, elmaradott technikai színvonalat képviselő. Pedig a kisüzem fogalma éppen az utóbbi egy-két évtized során értékelődött áj, s nyert új ér­telmet szerte a világon. Mindkettőnek kifizetődik Ideje, hogy mi is odafigyel­jünk erre a jelenségre. Ez a véleménye a többi kö­zött dr. Kői Ferencnek, a Kis­iparosok Országos Szervezete termelési és szolgáltatási fő­osztályvezetőjének, aki a Fo­gyasztók Országos Tanácsának egyik ülésén érdekes bejelen­tést tett. Elmondotta, sokan felismer­ték már, hogy újfajta kisüzemi politikára van szükség Ma­gyarországon. Ezért a KIOSZ felajánlja segítségét. Kutatást indítottak, pontosabban szer­ződést kötöttek a Marx Ká­roly Közgazdaságtudományi Egyetemen működő Economix Kisszövetkezettel, amely vezető tudósokat bízott meg a külön­féle kutatási ágazatokban, te­rületeken: vizsgálják meg, mi lehet manapság a kisüzem sze­repe gazdaságunkban. Világszerte közismert tény, hogy egy olyan mamutválla­latnak, mint a General Motors, csaknem negyvenezer beszállí­tója van, túlnyomó többségük­ben kisüzemek. De akadnak hazai példák is, köztük a Tau­rus Gumiipari Vállalaté, amely már évekkel ezelőtt mintegy száz ipari szövetkezettel, tsz- melléküzemággal és más kis­üzemmel létesített kooperációs kapcsolatokat. E kapcsolatok kialakulásá­nak magyarázatát keresve rég felismert — ma már közhely­számba menő — igazságok bi­zonyosodnak be. A korszerű nagyüzem a nagy szériák gyártásában érdekelt, nem éri meg neki a kisebb értékű ki­egészítő jellegű alkatrészek, berendezések és más. kellékek gyártásával bíbelődnie. Sok­kal kifizetődőbb számára, ha mindezeket a kisüzemektől szerezheti be; A kisvállalatnak viszont gazdaságos az ilyes­mik gyártására szakosodni, a többi között azért is, mert ga­rantált piacot jelent számára, hogy bedolgozhat a nagyüzem­nek. A kisvállalkozások és a nagyvállalatok viszonya persze azért nem felhőtlen és ellent­mondásmentes. Vaskos hiba volna például — az előbbiekre alapozva — a nagyvállalatok puszta bedolgozójának, függ­vényének minősíteni a kisüze­meket. Történeti tények bizo­nyítják, hogy korszakos ipari találmányok nemcsak a nagy- vállalatok kitűnően felszerelt óriási laboratóriumaiban, ku­tatóintézeteiben születhetnek. Gyakran emlegetik például, hogy az USA elektronikai ipa­rát a kaliforniai Sziljeium- völgy kis laboratóriumaiban, üzemeiben alapozták meg. Tanulnak a kicsiktől A kapitalista országok ipari vezetői és közgazdászai tüze­tesen tanulmányozták az ilyen és ehhez hasonló jelenségeket (kötetekre rúgó irodalom ta­núskodik erről!), s a többi kö­zött megállapították: nemcsak a nagyvállalatok hatnak a ki­csikre, hanem a kicsik is a nagyokra. Az utóbbiak elemi érdeke, hogy felkarolják, tá­mogassák a kicsik jó kezdemé­nyezéseit. S hogy ez valóban így történi — és történik nap­jainkban is —, annak legis­mertebb bizonyítéka, hogy idő­közben az USA elektronikai, illetve számítógépiparában is óriási vállalatok jöttek létre. Visszatérve Magyarországra — amivel a cikkünket kezdtük —, a KIOSZ-ra: kérdés, hogy világjelenségként értékelhe­tő-e az, amiről az imént szól­tunk?' Valóban új és mélyebb megvilágításba kell helyezni a kisüzemek és nagyvállalatok kapcsolatrendszerét? Ha igen­nel felelünk e kérdésre, akkor megvizsgálandó például: mi rejlik 'amögött, hogy a kisvál­lalkozások húsz százaléka egy éven belül megszűnik, illetve tönkremegy 'I Bár az is világjelenség, hogy a kisvállalkozások nem mind­egyike életképes, mégis kérdés: nem sok ez a húsz százalék? Elegendő támogatást kapnak-e a kisvállalkozások, különösen azok, amelyek a jövő új és di­namikusan fejlődő iparágainak megalapozásához nyújtanak segítséget? Eléggé ösztönző-e ehhez a közgazdasági szabá­lyozórendszerünk, nem arról van-e szó, hogy túlsúlyba ke­rültek benne a tiltó elemek? A KlOSZ-ban minden segítsé­get megadnak e vizsgálatok­hoz, a többi között ezért kötöt­tek szerződést az Economix Kisszövetkezettel. A vizsgálat csak akkor lehet teljes és igazán hasznos, ha a nagyüzem—kisüzem egész kap­csolatrendszerére kiterjed. Már most nyilvánvaló például: az a célszerű, ha a nagyvállalat­nál külön részlegek foglalkoz­nak azzal, hogy a nagy- és kis­üzem kutatási, fejlesztési, még inkább alkatrész-beszállítási együttműködése minél zökke- nőmentesebb legyen. Mindehhez persze program- vezérlésű irányításra, olyan szervezésre van szükség a na­gyobb vállalatoknál (s nem­csak azoknál), amely többszö­rösen meggyorsítja az alkatré­szek forgási sebességét, azaz tetemes készleteket nem kell felhalmoznia a nagyüzemnek. A túlzott készletek ugyanis nagy értékeket kötnek le, s emelik a gyártási költségeket. Van mit javítani Csak néhány példát említet­tünk annak illusztrálására, hogy van mit javítani, fejlesz­teni a kis- és nagyüzemek kapcsolatrendszerében. Mert bár igaz az, amit mondottunk, hogy a kicsik meg a nagyok viszonya sohasem lehet telje­sen problémamentes (ebeket, az élet velejárójának tekinthet­jük), még inkább igaz az. hogy egymásra vanrjak utalva, nem aknázták ki az együttmű­ködésben rejlő lehetőségeket. Pedig érdekük! hogy megte­gyék. s igen hasznos, hogy eh­hez segítséget nyújt a KIOSZ is. Varga Zsuzsa Borsóföldeken Számítógép a vetéshez Megkezdték a borsó vetését a Nyíregyházi Konzervgyár számára termelő nagyüzemi gazdaságok. A vetést, miként majd később a szedést is, szá­mítógép ütemezi. Együttesen Csaknem száz adat — például a vetőmag fajtája, tenyészide- je, a termelők talaj- és éghaj­lati viszonyai, gépi kapacitá­sa. a konzervgyár beícgadóke- pessége stb. — alapján álla­pítja meg. hogy melyik gazda­ságnak mikor kell hozzálátnia a vetéshez, hogy annak idején majd a gyár minden torlódás nélkül, folyamatosan tudja átvenni és feldolgozni a zsen­ge borsót. A számítógép az idén a ti- zavasvári termelőszövetkezet­nek adott elsőként -utasítást a borsóvetés megkezdésére. A gyár partnergazdaságai ebben az esztendőben a múlt évinél csaknem 2000 tonnával több, összesen 7000 tonna zöldborsó termelésére vállalkoztak. A nagyteremben Excalibur I-II. Színes, szinkronizált ír kalandfilm. (16 éven felülieknek!) Elő­adás csak 6 órakor! A stúdióteremben Idő van. Színes magyar film, fél 6-kor. Üj terméshozam-növelő vegyszereket fejlesztettek ki a fűzfői Nitrokémia. valamint a MÉM Növényvédő és Agro­kémiai Központjának szakem­berei. A kísérleti eredmények szerint az új anyag 10—15 szá­zalékkal növeli a búza és a ku­korica terméshozamát. E ked­vező tapasztalatok alapján jö­Az embernek mindannyiszor kellemes érzése támad, ha az üzletek megszokott árui között valami újszerű cikket fedez fel, mert úgy véli, azokkal is éppen az ő kedvében akarnak járni. Ilyenkor még azt sem fájlalja nagyon, ha személyes igényeit adott esétben éppen­séggel nem sikerül a gyártó­nak, kereskedelemnek kitapin­tania. Nagyobb léptékkel Ám ebből még néni vonhat le semmilyen következtetést, mert lehet egy olyan termék is sikeres, amiről első ránézésre nem is tételeznénk fel. A fel­nőttek eleinte megmosolyogták a papírboltok polcain néhány hónapja megjelent könyvecs­kéket, ám a' tinédzserek — hi­szen éppen nekik készült — aránylag rövid idő alatt sok ezer darabot vettek meg belő­lük. Szóval ez a piciny Tini- Titok névre hallgató dekoratív notesz rászolgált készítői bi­zalmára, £ minden jel arra vall, hogy címjegyzék című változatának fényes jövőt jó­solhatunk a felnőttek körében is, éppúgy mint a' csavart jegy­zetkockának, vagy a praktikus, fotóalbumoknak. Az egyszerű vásárló persze még csak nem is sejti, hogy a jóformán említésre is alig ér­demes apróságok sokszor bo­nyolult gazdasági folyamai ok­nak köszönhetik létrejöttüket. Nos, ha már a papíripari új­donságokat hoztuk szóba mon­danivalónkhoz példának, néz­zük, mik is voltak itt az előz­mények. Látszatra semmi másról nincs szó, mint jól si­került üzemi újításokról, amik a Budapesti Könyvkötő Szövet­kezet nagykőrösi üzemében láttak napvilágot. Ennyi infor­mációval akár el is intézhet­nénk az ügyet, megdicsérvén a talpraesett újítókat, a dolog azonban nem ilyen egyszerű. A helyzet az, hogy a könyv­kötők számára is igen sok ké­nyelmetlenséget okoznak a gazT cjasági változások, s a problé­mák ellensúlyozására náluk is lendületet kapott a kreatív munka. Persze, nehogy valami látványos folyamatra gondol­jon most valaki, méreteiben is messze elmarad az a régi újí­tói hagyományokkal bíró mun­kahelyek mozgalmától, ese­tünkben mint a kiútkeresés egyik módja érdemel figyel­met. I De mint láttuk, már e né­hány ötletnek is van kézzel­fogható eredménye, s meg­nyugtató, hogy — Domián Sán­dor üzemvezető szavaival élve — kellő ösztönzéssel sok tarta­lék feltárható még a nagykő­rösi üzemen belül is. Azonban világért sem akar­juk azt sugallni, hogy a gaz­dasági gondokat az újítómoz­galom intenzitásának növelésé­vel egy csapásra át lehet hidal­ni, s noha számottevő segítsé­get adhat, még messze nem ,ie- ler/t megoldást, a körülmé­nyekhez gyorsan és nagyobb léptékkel keli igazodni. vőre már az igényeknek meg felelő mennyiségben gyárt­ják. A terméshozam-növelő szer meggátolja a fiatal növényben található úgynevezett auxin hormon korai bomlását, ezál­tal a növény tovább megtart­ja fejlődő-, gyarapodóképessé­gét. Tisztában vannak ezzel a könyvkötők is, az 1985-ös esz­tendő számukra is adott útra- valót. Eléggé felemás érzéssel gondolnak az elmúlt időszak­ra, helyzetük és eredményeik láttán ezen nem is csodálkoz­hatunk. Tavaly a könyvkiadók minimálisra csökkentették a megrendeléseket, így kénytele­nek voltak más munkát keres­ni maguknak. A hagyományos értelemben vett könyvkötést:— a Filatélia és a Piért részére — jórészt bélyegberakók és em­lékkönyvek váltották fel. Ebből úgy tűnik, mintha a fenti két cég orvosolta volna a szövetkezet gondjait; a való­ságban a budapesti üzem 6,7 százalékos létszámcsökkenése révén nőtt a tennivalók ará­nya, így juthattak a körösiek is egész évre szólóan megfe­lelő mértékben elfoglaltsághoz, sőt még a gmk is 84 ezer ha­táridőnaplót kötött be, tagjai I, 2 millió forintot kerestek ta­valy munkaidőn túl. Stabil gárda Az elmúlt időszak a nehéz­ségek ellenére mégis jó ered­ménnyel zárult, a szövetkezet 70,4 millió forint árbevételt és II, 6 millió forint nyereséget ért el, s ez mindkét esetben 6 százalék körüli növekményt je­leit a kezdeti elképzelésekhez képest, A teljes produktumból mintegy 50 százalék erejéig a körösi üzem részesedik. Mó­dunkban állna részletesen szemügyre venni a pozitív eredmények okozati tényezőit, közülük csak a legfontosabbat, a termelékenység javulását emeljük ki. Amíg egy évvel korábban 235 ezer forint volt az anyagmentes termelési ér­ték, addig az tavaly már 302 ezer forintra változott. Sajnos a dolgozók kereseté­ről még ma sem beszélhetünk túlzott elragadtatással. Tavaly ugyan volt 5 százalékos bér- fejlesztés, de az átlagbér így is alig éri el az évi 55 ezer forin­tot. Ennek ellenére Nagykőrö­sön gyakorlatilag nincs fluk­tuáció, megbízható, stabil gár­da vert gyökeret. Bizonyos, hogy ez a körülmény is meg­határozója volt a gazdasági eredmények alakulásának. Hogy mit hoz számukra a jö­vő, arról felelőtlenség lenne beszélni, ezt még az üzemve­zető sem kockáztatja meg, sza­vaiból azonban kitűnik, hogy minden erővel igyekeznek be­lekapaszkodni az új idők sze­lébe. Termékszerkezet — Az elkövetkező hónapok­ban továbbra is a Piért és a Filatélia megrendelései kötik le kapacitásunk jelentős részét, de a végtelenségig? — erre ninps semmi garancia. Bele kell törődnünk, hogy elsősor­ban a folyamatos termékszer­kezet-váltással leszünk képe­sek megtartani pozíciónkat, il­letve növelni eredményeinket. Az idén már 76 millió forint árbevételt és 12,5 millió forint nyereséget tervezett a szövet­kezet, ezt kapacitásnöveléssel, nyomdaipari tevékenység beve­zetésével, új gyártmányok piacra dobásával akarjuk fe­dezni. A fentiek elsősorban 'a fővárosi üzemet érintik, náluk jobbára csak a termékszerkezet módosítására építhetünk, s a boldogulás érdekében minden apró lehetőséget meg kell ra­gadnunk. — Szerencsére nyersanyag­gondok nem nehezítik helyze­tünket, s bár a termelés egé­széhez képest ma is elenyésző a lakossági, közületi megren­delés. de figyelemre méltó, hogy ezen a téren is van ja­Kiemelkedő művészi ren­dezvény lesz április 11-én dél­előtt 9 órakor a művelődési központ emeleti tanácstermé­ben : a TIT Pest megyei szer­vezete, továbbá a nagykőrösi és a ceglédi városi tanács művelődési osztálya közös szervezésében Tóth Árpád-em­lékülést tart a költő születé­sének 100. évfordulója alkal­mából. j. A rendezvényre a megyei TIT irodalmi és művészeti szakosztálya közös szervezé­sében kerül sor, és növeli az összejövetel jelentőségét, hogy időpontja egybeesik a költé­szet napjával. Egy időben három versenyen vettek részt a Nk. Kgy. Kini­zsi SE birkózói. Városunkban, a Toldi-tornacsarnokban ren­dezték az országos felnőtt II. osztályú kötöttfogású egyéni birkózóbajnokságot, amely a hagyományos nagykőrösi ese­mény. a Miskey Árpád-emlék­verseny is volt egyben. Har­minc egyesület 166 sportolója három szőnyegen 7 óra hosz- szat küzdött a színvonalas, volt válogatottakat, is felvo­nultató mezőnyben. Az egyetlen helyi versenyző igen jói szerepelt. Szuda Zol­tán, a 90 kg-osok 12 fős me­zőnyében négy győzelem után szoros vereséget szenvedett a válogatott PTC-s Nádasból és az értékes harmadik helyen végzett. Más sportkörök szí­neiben több körösi származású sportoló birkózott. A vándor­díját a Ganz-MÁVAG nyerte, az FTC és a Bp. Honvéd előtt. A fővárosban került sor a BVSC országos ifjúsági kötött­fogású minősítő versenyére. 137 induló és jó színvonal volt a jellemző a kétnapos viadal­ra. 52 kg (15 induló): 7—8. Takács János. 65 kg (18): 7— 8. Tóthpál László (kis szeren­csével előbb is végezhetett volna). Erős és népes mezőny volt ott a 170 sportolót megmoz­gató kalocsai 'országos úttörő szabadfogású Deák Ferenc- erhlékversenyen. ahol a városi egyesületek is ott voltak. A körösiek eredményei a követ­kezők. 32 kg (26 fő): 7—8. Sárosi Csaba. 35 kg (38): 6. Kudri Zoltán (6 győzelem és 1 vereség után sérülés miatt visszalépett). 41 kg (16): 5. Kecskés Győző. NŐI KARATEPREMIER Tíz klubból — ebből bat Igen gazdag a program is. Losonci Miklós „Tóth Árpád és a képzőművészet” címmel emlékezik, meg a költőről, majd érdekes párhuzamok kö­vetkeznek. Kovács József Nagykőrös és Cegléd irodalmi élete, Káldiné Jancsó Mária Nagykőrös és Cegléd a zenié­ben címmel tart előadást. • Emeli a rendezvény színvo­nalát, hogy az összejövetel díszvendége lesz Tóth Eszter, a költő, Tóth Árpád leánya. Tóth Árpád Esté sugárko­szorú című versét Boldizsár Nóra mondja el. dapesten, a Bernadett ■ Kupa elnevezésű országos női egyéni kyokushinkai karateversenyen. A szebbik nemnél e sportág­ban csak egy korcsoport van, 16 éven felüliek versenyezhet­nek, védőfelszereléssel. Az 52—62 kg-osok súlycso­portjában I6-an indultak. Ver­senyen először indult körösi karatés nő, Bársony Andrea (Nk. Arany Tsz Kyokushinkai Karate Klub) személyében. A későbbi dobogós kőbánjai edzőnő ellenében jól helytállt, biztatóan mozgott, de ellenfele rutinosabb volt. Az egész ver­senyen az ő összecsapásuknak volt a legnagyobb közönség- sikere. Szép, látványos a női karate. KÉZILABDÁSOK Kecskeméten egy napon há­rom előkészületi mérkőzést játszottak teremben a Nk. Kgy. Kinizsi férfi kézilabdá- sai. Most már jól mozogtak, különösen Vilcsák. Sorrendben a DUTÉP ifit 23-18-ra le­győzték. az NB II-es Lajosmi- zsei KSE-től szoros találkozón 21-19-re, majd a Kecskeméti GAMF-tól 20-18-ra vereséget szenvedtek. A csapatban a kö­vetkezők játszottak: Szondy — Mátrai (15). Tóth F. (7), Vil­csák (12), Mocsai (8), Lados, Budai (6). Kerny (10), Bognár (2), Lázár. SZERDAI MŰSOR Labdarúgás. Kinizsi-sport­telep, 16 óra: Nk. Kgy. Kini­zsi—Helvécia MEDOSZ, barát­ságos mérkőzés. S. Z. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap) Növeli a terméshozamot Sporthírek Birkózók három versenyen vidéki — 32 fő vett részt Bu­

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents