Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-09 / 83. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYA31, 83. SZÁM 1986. Április 9.. szerda Állattartás másképpen Kedvszegés nélkül változtatnak Valaha a mezővárosok szélén álltak a muszajkertek, melyekből egy az Örkényi út mentén mind a mai napig megvan. Ott sorakoztak az akiok is, bennük a sok jószággal. Később, ahogy a redemptusok meg­váltották a földeket, és művelésükhöz fogtak, sorra épültek a tanyák. Ezek voltak a gazdálkodás, így a nagyobb méretű állattartás színhelyei. Az utóbbi évtizedekben megfordult a folyamat. Nagy­mértékben megfogyatkoztak a tanyák. Lakóik — saját aka­ratukból vagy kényszerűség­ből — beszorultak a telepü­lésekre. A szemünk láttára ment végbe ez a helyváltoz­tatás például a tangazdaság dolgozói körében, akik a rossz minőségű lakhelyet cse­rélték fel az összkomfortos, tágas, világos bedei lakások­kal. Körzetenként különböző Részben a megszokás, rész­ben a megélhetéshez szüksé­ges jövedelem megszerzése a megváltozott életforma kere­tei között is sokakat arra ösz­tönöz, hogy ne hagyjanak fel az állattartással. A kormány- program is azt sugallja, hogy a háztáji és kisegítő gazda­ságokból minél több hús, ba­romfi, tej kerüljön ki, biz­tonságosabbá téve az ellátást, bővítve az export lehetősé­geit. Mindez helyénvaló do­log, ám szabályozni kell azo­kat a kereteket, amelyek kö­zött az állattartás úgy foly­hat, hogy nem sérti sem a környéken élők nyugalmát, sem az építési, közegészség- ügyi, állategészségügyi ható­ság előírásait. Cegléden 1974-ben született tanácsrendelet az állattartás­ról. amelyet 1976-ban mó­dosítottak, hozzáigazítva a mindennapok követelményei­hez. Közben eltelt egy év­tized, s egy sereg indok sür­getővé tette, hogy a tanács ismét felülvizsgálja korábbi rendeletét és elvégezze a szük­séges változtatást. Hamarosan tanácsülés elé kerül a rendelettervezet. Ezt indokolja, hogy nem ritkák az olyan porták, amelyeken 50—200 sertést nevelnek, il­letve némely kisgazdaság­ban akár 20-30 szarvasmar­hát tartanak. Ekkora jószág­mennyiség esetén már na­gyon körültekintően kell el­bírálni, hogy . milyen alapvető óvórendszabályok megtételére van szükség. Minden esetben az e szempontok figyelembe­vételével kialakított körzeten­ként, a lakóházak típusától, a teleknagyságtól függően kell meghatározni az állattartó épületek méretét, a férőhelyek számát, a lakóházaktól való védőtávolságot. A sajátos ceglédi helyzet ismeretében, a magas talajvíz miatt, csak a zárt trágyalé- tárolók alkalmazhatók, ame­lyek tartalmát szippantókocsi ürítheti ki. Az előírások be­tartásának elmulasztása a környék lakóinak egészségét veszélyeztetheti, s erre mind a tisztaság, mind a közegész­ségügy szempontjából ügyelni kell. Ügyeli zártkertek Ma már Cegléden is meg­jelentek az új lakásépítési formák. Elterjedőben vannak a sor- és láncházak, a fűrész­fogas beépítések. Egész lakó­negyedek alakultak ki több- emeletes házakból. Sokan zártkertekben gazdálkodnak. Mindezek figyelembevételével övezetekre osztották a várost és a módosított tanácsrende­let pontosan megszabja; hol, milyen körülmények között, mennyi állatot lehet tartani. Indokolt esetben egyedi el­bírálás alapján hozza meg döntését a hivatal, ezzel is hangsúlyozva az ésszerű ru­galmasság elvét. A zártkertek közül az ugye­Étvágytalan és elmereng Márciusban volt az ebek évenkénti kőtelező védőoltása, ami megóvja kedves háziálla­tainkat a veszettség ellen. Ez az ismétlődő állategészségügyi akció azért fontos, mert konti­nensünkön terjed az erdei ve­szettség. Legfőbb fenntartója és hordozója á róka, mert egy­re közelebb húzódik az emberi településekhez, városokhoz. Az urbánus alkalmazkodása miatt mind gyakrabban találja ma­gát szemben a kutyákkal. Ezekkel összeverekedik és lét­rejön a fertőzés. Ha a róka veszett volt. ak­kor ezt tovább adja a kutyá­GYASZHIR. Értesítem azokat, akik ismerték és szerették, hogy férjem, BOGDÁN GYULA hosz- szan tartó betegség után, 75 éves korában elhunyt, 1986. február 28- án. Hamvait március 24-én he­lyezték végső nyugalomra az Új­városi köztemető kolombáriumá- ba. GYÁSZOLÓ FELESÉGE, Cegléd. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. Fá­jó szívvel mondok köszönetét mindazoknak, akik felejthetetlen jo édesanyám, nagyanyám és dédnagymamánk, ÖZV. VARGA MÁTYÁSNÉ szül. Nagy Karolin temetésén megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek rész­vétüket megjelenésükkel vagy táviratban kifejezték. Köszönjük a Toldy Ferenc Kórház belgyó­gyászati osztály főorvosának és osztályos orvosának a beteg érde­kében tett fáradozásukat. Külön köszönetét mondok körzeti orvo­sának és asszisztensnőjének a hosszan tartó kezelésért. A GYÁ­SZOLÓ CSALAD, nak, néha a macskának. A házőrző eb, ha nem kapott ol­tást, harapásával megfertőzi az embert, s ha nem fordul or­voshoz, akkor ebbe belehalhat. Leggyakrabban a kóbor kutyák lesznek veszettek, mert nem kaptak védőoltást. Néha a kó­bor macska is veszélyes lehet. A vadászok ezért, is irtják a kóbor állatokat. A veszettség­ben szenvedő róka elveszti az óvatosságát, és nem szalad el az ember elől, nappal belopó- zik a kertbe, a tanyába. Ha el­pusztul, nem szabad megnyúz­ni, mert még ekkor is veszé­lyes. A megmart, lekötött és oltatlan eb hél-kilenc nap után merengővé válik, étvágy­talan lesz. Később egyre inge­rültebbé válik, és ha teheti, mindenkit megharap. Megbé­nul a feje, majd pedig a lég­zése. Akit a kutya megharapott, az azonnal forduljon orvoshoz. A házőrzőnél észlelt betegsé­get pedig jelenteni kell az ál­latorvosnak. Ö megfigyeli az ebet, s ha egészségesnek látja, visszaadja. Fontos teh^t, hogy mindenki tudjon a veszettség létező veszélyéről és védekez­zen ellene. Tavaly Cegléden egy veszett rókát találtak. Ez év első három hónapjában már húsz rókatetemröl állapították meg Pest megyében, hogy a veszettséget hordozták. K. S. ri részen ítélik leginkább al­kalmasnak a körülményeket az állattartásra, amit az át­vevőhely közelsége is indQkol. A legtöbb panasz a város­lakóktól a tarthatatlan álla­potok miatt, a Síp, Damja­nich, Bem, Béke, Mátyás ki­rály utca környékéről érke­zik. A szabályozás célja első­sorban az állattartás helyes módjának megteremtése és nem a mindenáron való til­tása. A rendelet célja az is, hogy kulturáltabb élet fel­tételeit alakítsák ki a lakó­környezetben. Érvényesülő érdekek A rendelettervezet részlete­sen felsorolja a tartható ál­latok fajtáit, szabályozza tar­tásukat a különböző övezetek­ben és zártkertekben. Külön rendelkezik az eb tartásról, az állatok elhelyezéséről és fel­vásárlásáról. Megfogalmazza a tilalmakat, amelyek meg­szegőit háromezer forintig terjedő pénzbírsággal lehet büntetni szabálysértés esetén. Várhatóan a legközelebbi tanácsülés megtárgyalja és szentesíti a rendelet terveze­tét. Reméljük, hogy elégedet­tek lesznek vele. akik a jó­szágokkal foglalkoznak, és azok is. akiknek eddig több­kevesebb kényelmetlenséget, bosszúságot okozott némely esetiben a bűzt árasztó, han­goskodó. légyrajokat nevelő szomszédság, közvetve' vagy közvetlenül egészségüket, is veszélyeztetve. Bízzunk ben­ne. hogy olyan szabályozás születik, amelv egyaránt szol­gálja az állattenyésztők és a többi lakos csorbíthatatian érdekeit. Tamasi Tamás Vetélkedő múltról, jövendőről Tudják, mit várnak tőlük Több mint egy évtizedes ha­gyományuk van a danszent- miklósi és albertirsai Micsurin Ts2-ben a különböző szellemi vetélkedőknek. Ezeknek a ver­senyeknek az a fő céljuk, hogy a dolgozók és a résztvevők já­tékosan tanuljanak és sajátít­sák el azokat a tudnivalókat, amelyek a szövetkezet fő fel­adatai és amelyeket munká­jukban, mindennapi tevékeny­ségükben hasznosítaná tudnak. A termelőszövetkezet veze­tősége. oktatási és kulturális bizottsága és -a szövetkezetpo­litikai főosztály a közelmúlt­ban ismét megrendezte a szo­cialista brigádok szellemi ve­télkedőjét, amelyen 67, egyen­ként háromfős csapat indult. Az elődöntőben 50 kérdésből álló kérdőívet kellett kitölteni. A legtöbb találatot elért tíz csapat jutott a döntőbe. Az utolsó nekifutásra a tsz kultúrtermében került sor. A vetélkedő a Micsurin Tsz fej­lődésével és a VII. ötéves teryre vonatkozó feladataival foglalkozott. Irodalmi téma­ként Bethlen Gábor korát és életét dolgozták fel. Az egyes fordulók közti villámkérdések is a termelőszövetkezet életé­vel voltak kapcsolatosak. A döntőbe jutott szocialista brigádok csapatai nagy szel­lemi csatát vívtak egymással. A kérdésekre adott, élmény­számba menő feleleteket a zsűri mellett 150 fős közönség hallgatta meg. A vetélkedőt Színesebbé tette Kemenczei Lászlóné és Veszteg János szép szavalata. Minden jó fe­leletet és szereplést a résztve­vők és a hallgatóság nagy tapssal jutalmazták. A hosszú küzdelemben az első helyen a Dobó Katica szo­cialista brigád Balázs Pálné. Hodos Jánosné és Lengyel Pál összetételű csapata végzett a Hess András szocialista bri­gád Dafkó Pálné, Mizsinka Gabriella és Revuczki Árpád- né összetételű csapata előtt. A további sorrend: a Delta, a Zrínyi Ilona, a Vásárhelyi Pál 1., a Gagarin, a Petőfi Sándor, a Vásárhelyi Pál 2., az Angóra. és az Appert Mik­lós szocialista brigád csapata. Jutalmuk ajándékkönyv, vá­sárlási utalvány. Az első nyolc csapat tagjai bécsi jutalom- utat nyertek. A jól szervezett, magas színvonalú verseny nemcsak annak a több mint kétszáz résztvevőnek nyújtott élményt) és szórakozást, akik verseny­zőként izgulták végig, hanem a hallgatóságnak is. Morzsa hull a garatból Naponta három és fél tonna zsemle- morzsát csoma­golnak 25 deka­grammos csoma­gokba a Dél-Pest Megyei Sütőipari Vállalat Mizsei úti gyárában Ceg­léden. Öt Füszcrt- vállalátnak — Ta­tabányától Gyön­gyösig — és ját üzleteiknek szállítanak belőle. Jakab János a da­ráló garatjába ön­ti az alapanyagot — felső képün­kön. A Május 1. szocialista brigád tagjai öt- és tíz- kilogrammos cso­magokat készíte­nek — alsó pünkön. (Apát i- Töth Sándor fel­vétele) Április 14-én lesz ugyaneb­ben a témában az albertirsai és dánszentmiklósi általános iskolák felső tagozatosai szá­mára vetélkedő. Az a cél, hogy a gyerekek már általános is­kolás korukban minél jobban ismerjék meg a szövetkezet életét, munkáját, feladatait, az ott dolgozók munkakörülmé­nyeit és szociális helyzetét, le­hetőségeit, és ezáltal minél többen kapjanak kedvet arra. hogy egyszer ők is a termelő­szövetkezet dolgozói legyenek. Elismerést érdemel a bri­gádok minden versenyzője, akik mindennapi munkájuk és a tanulás mellett nem sajnál­ták az időt és fáradságot, hogy alaposan megismerjék a Micsurin Tsz életét, feladatait. Barcza Sándor szövetkezetpolitikai főosztályvezető Jótékonykodó bálozók A Vöröskereszt városi ve­zetősége, a városi tanács egészségügyi osztálya, a Ha­zafias Népfront és a szakma­közi bizottság jótékonysági bált rendez a város és a von­záskörzet mozgássérült gyer­mekeinek támogatására ápri­lis 18-án, pénteken este 7 órai kezdettel a ceglédi Kos­suth étteremben. A zenét a Csanád-trió szol­gáltatja, s lesz tombola is. Je­gyek a vöröskeresztes alap­szervezeteknél, a munkahelyi szakszervezeti bizottságoknál és a népfront városi1 bizottsá­gánál mindennap 8-tól 12 óráig vásárolhatók a városi tanács épületének földszint­jén. Pedagógusok tanácskozása A Pest megyei pedagógiai napok rendezvénysorozata ke­retében április 11-én, pénte­ken a ceglédi Kossuth Gim­náziumban tíz órai kezdettel tartják a felnőttnevelők ta­nácskozását. Oberczán József, a megyei tanács művelődési osztályának helyettes vezetője mond megnyitót. Dr. Benő Kálmán, az OPKM tudományos főmunkatársa A felnőttoktatás néhány tanul­sága az elmúlt negyven év­ben címmel tart előadást, amelyet korreferátumok kö­vetnek. Végül Csorna Gyula, az OPI igazgatója a felnőttokta­tás jelentőségéről és jövőjéről beszél. tógszeft tojások A ceglédi Vörös Csillag Va­dásztársaság ' sztrichninnel mérgezett tojásokat helyezett ki a dúvadak ellen a Nagyká- tai út, az M4-es út és a Bo­lond dűlő által határolt terü­leten, Újszilvás határában. A tornacsarnokban Tenisztoborzó Tenisztoborzó lesz április 12-én 15 órakor a városi tor­nacsarnokban, amelyre szülők és csemetéik, sportkedvelők és leendő bajnokok egyaránt hi­vatalosak. A kedvkeltő „ver­bunkost” az élvonalbeli BVSC meghívott felnőtt-, ifjúsági és serdülőversenyzői fogják elő­adni, s ha a bemutató tetsze­tősre sikeredik, már itt a csarnokban meg lehet szerez­ni a CVSE teniszszakosztá­lyának szervezésében május­án induló tanfolyamokról óló valamennyi tudnivalót. Virágot, fát ültetnek Verseny legyen a javából A tisztább településért A városi tanács, a népfront­bizottság, a KISZ-bizottsájg. a Vöröskereszt ‘é's a szakszerve­zetek szakmaközi bizottsága ismét felhívással fordul a Tiszta, virágos Ceglédért moz­galom keretében a város,be­liekhez. A népfront mellett működő környezetvédelmi munkabi­zottság az elmúlt években si­kerrel szervezett üzemi tisz­tasági versenyeket, amelyek szép eredménnyel jártak. Most, a hetedik ötéves terv idősza­kában a megyei településtisz­tasági versenyben való haté­kony részvétel érdekében a település egész lakosságát mozgósítani kell a szebb, tisz­tább, rendezettebb környezet kialakításáért. Mindehhez a városi tanács és a tömegszervezetek kérik a táhácstagok, a népfront, a Vöröskereszt aktíváinak, a KlSZ-Szérveáéték tágjainak, az úttörők, a környezetvédel­mi őrsök, a szocialista brigá­dok és minden városát szere­tő ember segítségét, hogy Ceg­léd közintézményei, közterüle­tei, utal, üzemei területén kedvezőbb összkép alakuljon ki. A tapács és a népfront kör­nyezetvédelmi munkabizottsá­ga minden szakmai segítséget megad ahhoz, hogy az április/ 19-től 30-ig tartó tisztasági ak­ció, a tavaszi virágosítási program és az őszi fásítás ré­vén szebb és egészségesebb környezetet teremthessünk magunknak. A fenti szervek ehhez kérik valamennyi váro­sát szerető lakos és munka- csoport segítségét, csatlakozá­sát. Elsősegély, csecsemőgondozás Több az apáskodó fiú Érden folytatja a győztes A Vöröskereszt városi veze­tősége által rendezett közép­fokú elsősegélynyújtó- és cse- csemőgondozó-verseny házi­gazdája az idén a 203. szá­mú Bem József Ipari Szak­munkásképző Intézet volt a közelmúltban. A vendégeket és a ver­senyzőket az iskola igazgató­ja, Czinege Imre köszöntötte. Jelen volt Aranyosi László, a Vöröskereszt megyei titkára is. Elsőként közös elméleti fel­adatot kaptak a versenyzők, vöröskeresztes és elsősegély­nyújtási, illetve csecsemőgon­dozási totón adhattak számot arról, amit az elmúlt hóna­pokban tanultak. Az elsősegélynyújtó-verseny bővelkedett a gyakorlati ten­nivalók alkalmazásában. Alap­vető követelmény volt a sérü­lések felismerése, a gyors tá­jékozódás a sérültek számáról és - sérülésük súlyosságáról, valamint a mentők értesítése és a sérültek megfelelő ellá­tása. A csecsemőgondozás téma­körében fő feladatként szere­pelt az apróságok öltöztetése, fürdetése és helyes táplálása. A versenyző csapatok tagjai sorában egyre több fiú szor­goskodott a csecsemőgondo­zásban, bizonyítva, hogy ez a teendő nemcsak anyai, ha­nem családi feladat. A versenyen minden közép­fokú oktatási intézmény kép­viseltette magát. Elsősegély­nyújtásból a csapatok 3 kate­góriában indultak. Egészség­ügyi kategóriában a mezőgaz­dasági szakközépiskola, szak­munkás kategóriában a házi­gazda, a 203. számú Bem Jó­zsef Ipari Szakmunkásképző Intézet csapata lett az első. Csecsemőgondozásban az egészségügyi szakiskola csapa­ta nyert. A versenyzők jó fel- készültségét tükrözte, hogy holtverseny alakult ki a Bem csapatával, de a pótkérdések­re adott válaszoknál az egész­ségügyi szakiskola csapata bi­zonyult jobbnak. Ök képvi­selhetik városunkat az Erden rendezendő megyei verse­nyen. Cs. N. Á. ISSN 0133—3800 (Caglédi Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents