Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-09 / 83. szám

Se rózsaszín, se fekete Gyerekek, nevelők, intézmények Gödöllő húsz éve nyerte el a városi rangot. Azóta sok minden történt a település életében. Gyarapodott, vál­tozott, fejlődött. A változások egy része előnyére vált, másik része hátrányára. Hogy mily arányban beszélhe­tünk fejlődésről, változásról, gyarapodásról, előnyről és hátrányról, nem könnyű eldönteni. A derűlátók szinte csak a fejlődés tényeit látják, a kritikusabbak számon tartiák a melléfogásokat, s akadnak, akik olyan sötét szemüveggel nézik a történéseket, amelyen keresztül kevés szépet láthatnak. A- elkövetkező hetekben fölvil­lantunk az eltelt két évtizedből néhány fontos tényt, amely talán hozzájárul a valóságnak jobban megfelelő összkép kialakításához. Az első alkalommal a város is­kolaügyét tekintjük át. versenyeredményeket produ­kál, bázisa a városi sport­egyesületnek. Fontos kulturális missziót teljesít a Damjanich, tanulóinak csaknem 40 száza­léka hátrányos helyzetű és cigány tanuló. A mai 15 alsó- és középfokú intézményből 1966-ban még csak 9 volt meg. Mára ebből a kilencből is csak 6-ra mond­hatjuk, hogy nagyjából ugyan­olyan az épülete, mint 20 éve volt. Imponáló fejlődés Nézzük először az általános iskolákat. 1974-ben épült a Légszesz úton a Karikás Fri­gyes nevét viselő iskola. 1975—76-ban kapta meg a besnyői rész az új épületet. Az Imre utcai iskola új épü­lete 1980-ban készült el. A meglevő iskolák is bővültek. Az Imre utcai 1978-ban 6 tan­termes, a Petőfi 1979-ben 8 tantermes épületrésszel. Az óvodák építési évszámai mutatják, mikor kezdett isko­lába járni az a nagy létszámú korosztály, melynek középis­kolába kerülése a következő években várható. 1977-ben léte­sül a MÉMMI óvodája, ugyan­ezen évben a Tisza utcai, mindkettőt lakásokból alakít­ják ki. 1975-ben a Stromfeld sétányon, 1976-ban a Kazinczy utcában, 1977-ben a Martino­vics úton épül új óvoda. 1976- ban óvodává alakítják az egy­kori besnyői általános iskolát. 1979-ben kap új épületet a János utcában levő, legrégibb gödöllői óvoda. Az alsó fokú oktatás fejlődé­se imponáló. A középfokú hálózat fejlesztése ezzel csak részben tartott lépést. 1971- ben készült el a szakmunkás- képző új épülete, 1977-ben 200 fős kollégiuma és tornaterme. Ez évben (1986) adták át azt a négy tantermes új épületet, amely a gimnázium legégetőbb helyiséggondjait enyhíti. Az oktatás speciális intéz­ményei a zeneiskola és a ki­segítő iskola. Zeneiskola 1972- től működik Gödöllőn. Előbb kihelyezett tagozatként, majd önállósodva (1974), 1977-től pedig mostani helyén. Az épü­let nem új, a régi házat fel­újították, ellátták központi fű­téssel. Az 1972-ben önállóso­dott kisegítő iskola sok társa­dalmi segítséggel készült új épületét 1.985 őszén adták át. Mit mutatnak a számok? Például azt, hogy az óvodai ellátás csaknem teljessé vált. Több mint négyszer annyi az óvodás, hatszor annyi az óvó­nő, mint 1966-ban volt. Az ál­talános iskolás diáklétszám 1966-tól 1986-ig majdnem 34 százalékkal, a nevelők létszá­ma pedig 2,3-szeresre nőtt. A gimnáziumi-szakközépisko­lai tanulólétszám megkétszere­ződött, a pedagógusok száma majdnem megháromszorozó­dott. A városban összesen több mint háromszor annyi a peda­gógus, mint a várossá alaku­láskor volt. Ezek a számok azt mutatják, hogy az elmúlt két évtizedben nem puszta meny- nyiségi változásról van szó a tanügy körül. Tehetséggondozás Lássuk ezek után, mi az. amiben a mai Gödöllő lénye­gesen többet kínál a gyerme­keknek — óvodától a közép­iskoláig —, mint a húsz évvel ezelőtti? Szinte teljes óvodai ellátást. Óvodáinkban megje­lentek az első tornaszobák és pancsolómedencék (olyanok, amilyenek, de a nincsnél ez is több). Az általános iskolások­nak egyre nagyobb szám­arányban iskolai étkeztetést, napközit. A rászorulóknak is­kolaotthonos osztályokat. Sza­kosított rendszerű oktatást az alsó tagozattól a felsőig. Ének-zene, testnevelés és nyelvi tagozatokat általános iskolában. Hangszeres zeneok­tatást a zeneiskolában. Óvónői és mezőgazdasági szakközépis­kolai, egészségügyi szakiskolai képzést. Angol, német, orosz és francia haladó nyelvi okta­tást a gimnáziumban. Ipari továbbképző tagozatot, beszéd- javító állomást a kisegítő is­kolában. ahol megszervezték a dolgozók általános iskoláját. A gimnáziumban a tehetség- gondozás speciális formáit ala­kították ki. Iskoláinknak jól felismer­hető karaktere van. Az Erkel zenei-képzőművészeti nevelő munkája, a Petőfi úttörőszer­vezetének sokszínű mozgalmi tevékenysége széles körben is­mert. A Karikás testnevelési tagozata egyre kiemelkedőbb A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Gödöllő város és körzet közművelődési szakemberei­nek szakmai napja, 10 óra­kor. A hónap gödöllői műtár­gya: Nagy Sándor: A festő ré­A Pest Megyei Volán Vállalat (Duna Volán) fel vé! el re keres: az aszódi főnökségére: gépkocsivezetőt, au tóvi 11 amossági-szerel őt, rakodót es udvari segédmunkást. a gödöllői főnökségére: gépkocsivezetőt. rakodómunkást, autószerelőt, karosszérialakatost. targoncavezetőt, köz ponti fűtés-szerelőt, vízvezeték-szerelőt. udvari takarítót, szobafestőt és mázolót. Bérezés: a kollektív szerződés szerint. Pest mee.ve területére, munkába 1árásno2 díjtalan utazási igazolványt adnak. Jelentkezni lebet: Aszódon, a 137 es t.elefonszámon, a fönökségvezetőnél, Gödöllőn, a (28)-10-133-as telefonszám. 26-os mellékén, a munkaügyi osztályon. mei, megtekinthető az elő­térben. Gödöllő, könyvtár: Öszikék, nyugdíjasklub. Diaképes útibeszámoló Olasz­országról, 15 órakor. Helytörténeti gyűjtemény: A Magyar Iparművészeti Főiskola 1986-ban végzett bőr- és textilszakos hallgatói­nak diplomamunkáit bemuta­tó kiállítássorozat. Öltözkö­dés, hétköznapi, alkalmi és sportos gyermek-, női és fér­firuházati kollekciók, kiegé­szítő kellékek, cipők, táskák, ékszerek, megtekinthető 10— 18 óráig. Aszód, múzeum: Lóránt Zsuzsa szoborkiállí­tása, megtekinthető 10—18 óráig. Kerepestaresa, kiállítóterem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. Pólóklub Találkozó Baráti találkozót és beszél­getést tart a gödöllői Póló­klub április 12-én és 13-án. Az első napon a GT—80 színházi csoport előadását né­zik meg, majd este zene, tánc, tombola a művelődési központban. Másnap megte­kintik a helytörténeti gvűjte- ményt, ahol színes videóval kísért előadást hallgatnak meg, befejezésül séta az Er- zsébet-parkban, valamint sza- lonn aisütés. Alkotóműhely A gimnázium felvételi arányszamai az ország Legjoob középiskoláival tartanak lé­pést. Az óvónői szakközépis­kolás tanulók énekkultúraja, az iskola sokszínű diákélete is megyeszerte elismert. A szakmunkásképző ifjúsági szervezetének mozgalmi tevé­kenysége, szakmai és tantárgyi tanulmányi versenyeredményei sok elismerést kaptak, kollé­giumuk kétszer nyerte el az arany oklevél kitüntetést. A ze­neiskola tanárainak kamara- együttese a városban és körze­tében szeretteti meg az élőze­ne hallgatását. Az iskola fon­tos szerepet játszik a zeneileg tehetséges tanulók felkutatá­sában, zenei pályára való irá­nyításában. A kisegítő iskola dramatikus nevelési programja, színjátszó csoportjai, szobaszinháza, az iskola által szervezett orszá­gos gyermekszínjátszó-találko­zók igen figyelemreméltó pe­dagógiai kezdeményezések. Óvodáink folyamatosan dol­goznak a magyar népzenei ha­gyományok ápolásán, a János utcai évek óta alkotóműhelye a középfokú óvónőképzésnek; nevelőtestülete magas színvo­nalon működik közre az óvó- nöjelöltjeinek gyakorlati kép­zésében. Nem hagyhatjuk említés nélkül a két, nem városi irá­nyítással működő óvodát, a Ganz Árammérőgyár és Ag­rártudományi Egyetem gyer­mekintézményeit, melyek szin­tén részt vesznek az össze­függő szakmai gyakorlatok le­bonyolításában, a többi városi óvodával együtt. Mozi A király, akinek nem volt szíve. Színes, magyarul be­szélő mesefilm. Csak 4 óra­kor. A smaragd románca. Szí­nes, magyarul beszélő ameri­kai kalandfilm, 6 és 8 órakor. Ingyen csemete Fásítás A népfrontbizottság minapi ülésén hallottunk arról, hogy a városi fásítási akció megle­hetősen vontatottan halad, pe­dig az idő sürget. A körzetek közül mindössze egyből jelez­ték igényüket. Ezért újból föl­hívták az érdekeltek figyel­mét, hogy minél több facse­metét ültessenek el a lakóte­rületeken. összesen 1200 fa vár elültetésre, nyír, berke­nye, szivarfa, vadgesztenye, hárs. Több színben íagyal- cserje. Szakmai segítséget is lehet kérni, öt nyugalmazott szakember vállalta, hogy bár­mikor rendelkezésre áll. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 83. SZÁM 1986. Április 9., szerda Véget nem érő folyamat Kátyús utak, titkos szemeteiők Hová vigyék a Galga menti szennyvizet? Egész életemben bajban vol­tam a keresztrejtvényfejtésnél nagyobb mozgást, erőt kívánó minden sporttal. Legkellemet­lenebb élményeim közé tarto­zik, amikor mint ipari tanu­lónak. kötelező volt a testneve­lési órákon a röp- és kézilab­dázás gyakorlása. Sosem tud­tam megbarátkozni a labdá­val, valahogy mindig egy irányban haladtunk. Utána még csak futottam, de ha ép­pen felém jött, lélekszakadva rohantam előle. S hogy mind­ez miért jutott eszembe? Na­pok óta az az érzésem, sorra kapom a labdákat. A helyzet csak annyiban változott, jóval több az adogató, én pedig pasz- szolom tovább. Hordalékfogó Egy túrái olvasónk bejelen­tése indította el ezt a véget nem érő folyamatot. Két pa­nasszal fordult a szerkesztő­séghez. Az egyik: a főutcán 20—30 centiméteres gödrök vannak, teljesen tönkreteszik az autókat. Van olyan szakasz, ahol az út, lejtése miatt, árok-, ként funkcionál. A tanácsházán folytatott be­szélgetés Král László vb-tit- kárral és Mihalicza József mű­szaki ügyintézővel meggyőzött, az illetékesek is ismerik és foglalkoznak ezzel a problé­mával. A Közlekedési Minisz­térium képviselőjével közösen bejárást tartottak, kitetették az útfelfagyás táblákat, amint az idő engedi, nekilátnak a kátyú­zásnak. A főútra merőleges kereszt­utcákból minden nagyobb eső lesodorja a hordalékot, ilyen­kor 2—3 kocsi homokot szállí­tanak el onnan. Készülnek már a belvízrendezési kiviteli ter­vek, a szükséges helyeken hor­dalékfogót helyeznek el még ebben az évben. ' Olvasónk másik bejelentése szintén közérdekű. A túrái re­gionális vízmű tizennégy kút­ja jelenleg nyolc községet lát el tiszta ivóvízzel. A kutak vé­dőövezetén belül balra a sze­metet, jobbra a híg trágyát hordják. Vajon meddig leSz még egészséges ez a víz? Egy 1985-ben jóváhagyott általános rendezési terv négy község — Túra, Galgahévíz, Hévízgyörk, Bag — ilyen irá­nyú gondjait kívánja megolda­ni. Két lehetőségük van. vagy csatornahálózatot építenek az aszódi PVCSV-telepig. vagy odaviszik kocsikkal a szenny­vizet. Drága a benzin, a csa­tornázás költségeit sem tudják fedezni, azonkívül Aszódon is bővíteni kellene legalább 4400 köbméterre a műtárgy befoga­dóképességét. Az ivóvízkutakhoz három hónapja már nem visznek sem­mit, a szippantókocsik máshol — de hol, azt senki nem tudta megmondani — ürítenek. Pró­bálkoztak a környező települé­seken is szennyvízleürítő he­lyet találni, nem jártak siker­rel. Zsámbokon volt alkalmas rész, az azonban belvizes. A hatvani tanáccsal is felvették a kapcsolatot, azok is hasonló gondokkal küszködnek, ugyan­úgy a boldogiak is. A Pest Megyei Tanács víz­ügyi osztályán elmondták, ki­mondottan a tanácsok feladata az ürítőhely kijelölése, nekik kell összefogni. A megyének a VII. ötéves tervben nincs lehetősége a támogatásra, ja­nuár 1-jétől önállósulnak a ta­nácsok, náluk van a pénz, ők döntik el, mire költik. A PVCSV budaörsi központ­ja szolgáltatási osztályának előadója szerint országosan is nehéz témával foglalkozom. A?, biztos, hogy a helyi taná­csoknak a Köjállal közösen kell ezt a problémát rendez­niük. Mi van, ha az emberek házi szivattyút vásárolnak, és az út melletti árkokba engedik a szennyvizet? Majd feljelen­tik a szomszédok! Vagy mé­lyen hallgatnak, mert ők is ezt teszik. Túlterhelt A településtisztasági osztály is szolgált információval. Van egy alaprendelet, amely ki­mondja, a tanácsok kötelesek gondoskodni a területükön ke­letkező szennyvíz elhelyezésé­ről. Az aszódi már most túlter­helt, rossz hatásfokkal dolgozó telep. Valójában a beruházási költségek sem olyan magasak, egy 150—200 köbméteres mű- tárgysor (derítő, ülepítő stb.) építése tízmillió forintból meg­valósítható. Egypár számadatot is kap­tam, ezek szerint nem annyira vészes a helyzet a négy község­ben. Tavaly Túráról 630, Hé- vízgyörkről 10(1), Galgahévíz- ről 125, Bagról az utóbbi fél év alatt nem egészen 200 köb­méter szennyvizet szállított el Kiállítás az árammérőgyárban A tűz lobogásának lényege A Ganz Árammérőgyár klubhelyiségében újabb kiállí­tás megnyitásán vehettünk részt. Rajki László szobrász­művész műveit Maróii István irodalomtörténész baráti-mű­vészi megközelítéssel mutatta be. Elmondta, hogy ez a kiál­lítás a művész bemutatkozá­sának fontos állomáshelye, ahol tanúsíthatja emberségét, nemzetféltő munkájának hu­mánumát. Rajki László 47 éves. Pályája derekán, alkotó munkájának kiérlelt, de meg­újulásra mindig kész szaka­szában további kellemes meg­lepetéseket tartogat a művé­szet barátainak. Köztéri szobrai megtalálha­tók Békéscsabán, Dunaújvá­rosban, Nyíradonyban, Pilis­szántón. Orosházán, Vácott, Szentendrén és másutt. Mi itt megcsodálhattuk a magyar irodalom klasszikusait felidéző portréit, többek kö­zött: Sinka István (kő), Nagy László (vörös márvány), Cso­konai Vitéz Mihály (bronz), József Attila (fa), Móricz Zsigmond (fa) eleven-élő meg­formálásait. Azt is megtud­tuk: tavaly elkészítette Erdei Ferenc portréját is. A kiállítás nagyalakos köz­ponti darabja az Anya gyer­mekével. Csillag elnevezéssel azt a pillanatot örökítette meg, mely a szülőhöz, gyer­mekhez való kötődés, ragasz­kodás örömét adja. A betel­jesült örömet adja a Futár cí­mű alkotás, az ágaskodó ló és lovasa hírhozó megjelení­tésében (fa). A Mester l—2 kompozíció pedig az elődökre való figyelés, a magunkban hordozott tiszteletet példázza. És talán utal az asztalosmes­ter apa iránti szeretetre (fa). A művész sokoldalúságára jellemző, hogy kezdetben ecsettel dolgozott, de érzelmei a kőben, a fában, a fémben rejtőző formák kibontása felé vitték. Művészetét értő és be­mutató kritikusai azt mondják róla: a szépség törvényei által alakítja az ilyen tárgyakat. Figurális kőplasztikáiban bi­zonyos archaizáló törekvés kö­vethető nyomon, és hogy Raj­ki köztéri szobrászatéban a cselekvő, ágáló szobortipusok helyett a magatartásukkal is az állandóságot sugalló, ülő, fekvő, álló, meditativ figurá­kat részesíti előnyben. A pilisszántói felszabadulá­si emlékművében szimbólum a fáklya, amelyet budakalászi mészkőből faragott meg a mű­vész. Az oszlop befoglaló for­máját megtartva — nem a tűz látványát, hanem a lobogás lé­nyegét ragadja meg a geomet­rikus tisztaságú és elvontságú részletformákkal, amelyeket az anyagba vésett, faragott, fűrészelt és csiszolt. Tetszett a mester éremmű­vészetét illusztráló számtalan plakettje és az Évszakok című négyrészes ólom domborművel is. Szántai Sándor a PVCSV. Aszódon ez a meny- nyiség 8500 köbméter egy év­ben. A helyi lakosok miatt tényleg szükséges lenne bőví­teni a telepet. Fürdőszobával A kör bezárult. Lakóházat csak fürdőszobával építhetünk, annak tartozéka a derítő. Ha az megtelik, hívjuk (hívnánk) a szippantóautót. A kocsinak meg kell szabadulnia terhétől, de nincs hová. A mérkőzésnek még nincs vége, a labda nem talált a hálóba. Bármilyen ötle­tet, javaslatot, ami segítene a helyzeten, szívesen várunk, közlünk ezeken a hasábokon is. Báskai Erzsébet Ötéves a ház ötéves a városi művelő­dési ház. Már? Még csak? Aki emlékszik a cölöpök leverése utáni csendre, ami­kor ismét gaz ütötte föl a fejét az építési terepen, • a hosszadalmas készülődésre, s a magas palánkok által elzárt, a járókelők szemé­nek láthatatlan munkára annak: már. Aki évtizedek­kel korábban hadakozott azért, hogy legyen, az ta­lán arra gondol, lehetne már húszéves is. A ház léte, a benne és körülötte folyó élet ismét megerősíti a közhelyet: mi­lyen viszonylagos az idő­fogalmunk. Milyen kevés az öt év, s milyen sok. Az épületnek magának is tete­mes volt. sok mindenről ki­derült, ennyi időt sem bír ki javítás, foltozás, csere nélkül. Arra viszont ele­gendő volt ez a fél évtized, hogy a ház gárdája orszá­gos hírre tegyen szert, ren­dezvényei, újításai révén. Arra viszont kevésnek bi­zonyult, hogy a helybeliek egy része ne fanyalogjon. Mondván: mi ebben a ház­ban a gödöllői? Program­jaikat nem is a helybeliek­nek, hanem a fővárosi vájt- fülűeknek szánják. Mindent egybevetve si­keresnek minősíthetjük te­vékenységüket. hiszen ez egy olyan ház. amelynek falai között eleven élet zaj­lik. szakköreikre, kis cso­portos foglalkozásaikra annyi a jelentkező, hogy állandó teremhiánnyal küszködnek. Sokan, egyre többen tarják néhány órá­ra otthonuknak. Sikereik közepette gond­jaik sem szűnnek meg. Hogy csak egyet említsünk: anyagi eszközeik végig szü- kek voltak, s most még in­kább azok. Csöndes évfordulójuk al- '•'’Imából támogatóiknak megköszönték az eddigi se­gítséget, s kifejezték re­ményüket. hogy továbbra i: számíthatnak együttműkö­désükre. figyelmükre, ész­revételeikre. Erre az eddi­gieknél is nagyobb szüksé a^ik lesz. De meg is érdem­lik. Megnyílt Gödöllő, Klapka utcá­ban. a 30-as főút mellett, a tüze­lő- és építőanyag-kereskedés, »hol mindennemű tüzelő- és építő­anyag kapható. Fürdőszobai be­rendezések. csempék padlólapok, iparművészeti csempék és más burkolólapok nagy választékban. Házhoz szállítást behordással vál­lalunk. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents