Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-29 / 75. szám
19S6 MÁRCIUS 29.. SZOMBAT Színházi levél .Vindobona contra collegium. A debreceni református kollégium nagytiszteletű s e d e s-e, azaz ítáíőszéke 1795. június 20- án eltávolította az iskola kebeléből a. már akkor is kétségbevonhatatlan tehetségűnek ismert diákját, Csokonai Vitéz Mihályt. Az ekkor 22. -évében járó diák, akire korábban a poétikai osztály tanítását is rábízták, s akinek versei, színmű- s egyéb fordításai és eredeti színművei széles körben ismertek voltak, súlyos fegyelemsértésekkel vádoltatott: a kollégium rendszabályainak semmibe vevésével, közpénzek elszámolásával való késlekedéssel, s egyéb olyasmikkel, amelyekhez hasonlatos vétkek miatt 1794 decembere s 1795 februárja között már folyt ellene egy pör. A kicsa- patás. melyet az irodalomtörténet Csokonai-pör címszó platt tart nyilván, megtörténte óta vitatott hátterű tény, Már akkor sem nagyon hit.ték b kortársak, s főleg Csokonai diáktársai, hogy a kollégiumi vétségek estek volna oly. súlyosan latba, hogy miattuk ki kellett csapni a kollégium legfényesebb tehetségű diákját. Voltak ott egyéb okok is. Egyebek között az, hogy Csokonai, pár héttel a június 20-i dátummal kelt ítélet előtt, 1795. május 20-ón. a budai Vérmezőn szemtanúja volt a magyar jakobinusok első csoportja — Martinovics, Lacz- kovics, Hajnóczy, Sigray és Szentmar jay — kivégzésének. Semmi keresnivalója nem volt ott. Már rég otthon kellett volna lennie Debrecenben, s elszámolnia azzal a pénzzel, melyet a húsvétkor Kiskunhalason tartott legációban kapott. (A kollégium nagydiák- jái húsvét idején a különböző református egyházközségekbe mentek prédikálni — s gyűjteni a kollégium számára. (Ez Volt a legáció.) Csokonai kapcsolatai a magyar jakobinusokkal meglehetősen közismertek voltak —, így levelezése Kazinczyv al, barátsága korábbi tanítójával, Fodor Cersori nal. Mármost hogy ezt a rebellis. életveszélyes kapcsolatot ítélte-e az intézményre nézve túlságosan is veszedelmesnek b sedes, és emiatt választotta azt a megoldást, hogy inkább Csokonait távolítja el, semmint hogy a bécsi titkosrendőrség adunak használja épp Csokonait s ügyét a jakobinusokkal a kollégium esetleges bezáratására — pontosan nem lehet tudni. Az tény, hogy a kollégium elhárította a maga feje felől az esetleges vádakat, hiszen ha netán Csokonait vádolta volna az ekkor kíméletlen kézzel minden jakobinusnak tűnő megmozdulást. véleményt, magatartást elfojtó hatalom, a nagy- tiszteletű professzorok arra hivatkozhattak volna: íme, mi magunk távolítottuk el a renitens Csokonait. Ám az egyébként igen szigorú ítéletben arról egy szó sem esik, hogy a költőnek jakobinus érzelmei és kapcsolatai is okot adtak volna a kizárásra. Más kérdés, hogy ezzel a feltehetőleg önbiztosító, s a közjó érdekében az egyént feláldozó ítélettel Csokonai sorsát megpecsételték. Ezt valószínűleg nem akarták, mégis ez lett belőle. A Csokonai-pör, mint mondottam, lezajlása óta izgatta öz irodalmárok s az írók fantáziáját. Már Jókai Mór is felhasználta az esetet egy egészen más időszakban, s más konfliktusok közt játszódó re- gén/ében: az Eppur si muove — És mégis mozog a föld kezdő fejezeteiben (A Csittvári krónika, s A Rákóczi harangja) Jenőy Kálmánnak és társainak a debreceni kollégiumból történő kicsapatása igen pontosan követi a Csokonai- pör eseményeit. Egyben jelzi a gyanút is: maga sem nagyon hiszi, hogy a költőt kollégiumi vétségek miatt csapták ki. A Csittvári krónika históriája épp erre utal: re- fcellis, kuruc érzelmű bejegyzések foglaltatnak abban, s demonstrálták a kollégium szellemét. Az irodalomtörténészek egy része is gyanakodott a Csokonai-pör súlyosabb hátterére. Az összefüggésekre többen rámutattak; a legutóbbi másfél évtizedben Juhász Qéza, Julow Viktor. Vargha Balázs írtak erről, s igen meggyőzően. Hogy ez a sokféle összefüggést mutató, az 1790-es évek Magyarországának helyzetét mintegy sűrítve felmutató pör drámai töltésű, s alkalmas lehet drámai műben történő feldolgozásra, azt eddig is világosan lehetett látni. Szabó Magda, akit debreceni származása miatt is vonzhatott az ügy, most meg is • tette ezt. Szent Bertalan nappala címmel írta meg a Madách Színház számára a Csokonai-pör történetét, de a színmű főhősének nem az ifjú Csokonait tette meg, hanem a költő atya barátját, patrónusát, majd későbbi elítélőjét, Debrecen város főbíráját, Domokos Lajost. Kiderítette ugyanis, hogy ezt a főbírót Becs roppant veszedelmes embernek tartotta. port is folytattak ellene, ami felmentéssel végződött ugyan, de árnyék maradt Domokoson: a felforgató, rebellis, kuruc, jakobinus érzelmek árnyéka. Szabó Magda a darabban azt fejti ki, hogy Debrecent igenis joggal tartották az örökké robbanással fenyegető lázadás fészkének, s Becs joggal félt. Ezért a színpadról elsősorban arról értesülünk, hogy a Csokonai ellen folytatott pör tulajdonképpen Becs pőre a kollégium ellen: Vindobona contra collegium. (Vindobona volt Becs latin neve.) S azt is megtudjuk: ez a Debrecen sűrűvé fogadta magába mindazt, ami a magyar jakobinusok kivégzése, bebörtönzése, a magyar haladó szellemi mozgalmak elfojtása utáni időben a nemzetnek reményt nyújthatott a haladás, a nemzeti nyelv önállósága, a Becstől való alkotmányjogi függetlenség elérése kérdéseinek ébran tartására. Szabó Magda szerint Domokos főbíró s a kol- légipmi tanács emiatt csapja ki végül is Csokonait: ahogy a darabban is elhangzik. Ábrahámként saját fiát, Jákobot áldozza fel. Az írónő úgy nyilatkozott, hogy kutatásai öt erről egyértelműen meggyőzték. dráma viszont nem eléggé meggyőző. Pontosabban: drámáról nem is igen beszélhetünk, mert szembenállás, konfliktus, megütközés gyakorlatilag nincsen. A darab elmeséli a történetet, s nem a karakterek összecsapásából bomlik ki a dráma. Szabó Magdát máskor is nevezték már krónikás drámaírónak; ez most még jogosabb jelzőnek tűnik. Nagyon érdekes, amit elmond, nagyon kulturált és okos is — de azzal a mély egyéni drámával, amit ez a pör Domokos, főleg Csokonai számára jelentett, sajnos adósunk marad. Takács István A A:' . ■» «##■ L ■■■•• A<':"- ; f ' ■ A király pecsétjének előlapja, illetve hátlapja A középkori történelem visegrádi lapjairól Királyhalál a fellegvárban Cseke Péter, Bencze Ilona és Balázsovits Lajos a Színház előadásának egyik jelenetében A középkori Magyarországon a hatalmi vita eldöntésének nem a politikai gyilkosság volt az elfogadott és gyakorolt módja, de 600 esztendővel ezelőtt előfordult ilyesmi is. kezű férfi uralkodó irányítsa ak országot. Ez a törekvés a hagyományos magyar jogfel- fogásrá 'támaszkodott, amely szerint az Anjou-ház nem volt idegen dinasztia; az Árpád-ház leányága, V. Istvántól származtatta. Ugyanis a nápolyi király ugyanannak az V. Istvánnak volt a leszármazottja, mint Nagy Lajos, és az Anjou-ház magyar ágán belül a durazzói alágnak volt a feje. Mivel pedig az Árpádház férfi tagjainak törvényes öröklési ''jógához kétség nem fért, a. törvényes magyar király az Anjou-ház egyetlen nagykorú férfi tagja; III. Károly lehetett volna, akit egykor a még gyermektelen Nagy Lajos is utódjául szemelt ki, udvarában neveltette, s 1371— 1376 között a szlavóniai báni tisztet viselje. .... . ,, ti lloruáitt'&ál'rségrábi püspök tehát Nápolyba hajózott, és az összes magyar főár nevében meghívta Károlyt őseinek törvényes és jog szerint őt illető trónjára. Károly megfelelő kísérettel 1385 október 23-án ért ‘Zágrábba, ahol csatlakoztak hozzá Horváti János macsdi bán csapatai. Az egyre népszerűbb király december eiejéh megindult Budára, hogy — miként üzente a királynénak — segítségükre legyen a kormányzásban. Mária és Erzsébet a kedves rokon elé kocsiz.ott, Károly lováról leszállva átült a kocsiba, s így együtt vonultak be ünnepélyesen a fővárosba. A sebtében összehívott országgyűlés megválasztotta Károlyt kormányzóvá, Máriát uralkodótársává. Ám Károly híveit nem elégítette ki e félmegoldás. A nép is izgatottan követelte a nőuralom megszüntetését, Károly szabadkozott, de a főurak a forradalmi hangulat miatt kérték, fogadja el a koronát. Bebizonyították. hogy a trón joggal illeti. Csak úgy biztosítható az ország nyugalma, ha ő veszi át az uralmat. Hogy Károly őszintén szabódotí-e, vagy sem, nem tudjuk, de végül engedett.. Mária királynő és Erzsébet lemondott, mondván: büszke és féktelen magyar nemzetet asszonyi kéz nem vezetheti. Vedd át őseid országát! Károlyt 1385 december 31-én Székesfehérvárott megkoronázták, s II. (Kis) Ká- rolyként került a magyar királyok sorába. Lecsapott a kard II. Károly óvakodott egyoldalú párturalom létesítésétől, s kormányát a három párt embereiből állította össze. Már-j-már sikerült néhány hét alatt magához hajlítania az ellenpárt! főurakat. Csak a nádori tisztéből elmozdított Garai és Erzsébet nem törődött bele az új helyzetbe. Elhatározták, hogy elteszik láb alól a királyt. Erzsébet 1386 február 7-én fontos megbeszélésre magához kérette Kis Károlyt, alti kíséretét hátrahagyva! elvonult Máriával és Erzsébettel egy i-ktjlön szobába. Ezalatt Garai, a két Bebek ég Forgách BaGyennek a trónon A lovagkirálynak is nevezett, Anjou-házbpl való 7. Lajos királyunk, altit Nagy Lajosnak nevez a történetírás, 1382 szeptember 10-ről 11-re virradó éjszaka, éjfél tájban. Nagyszombatban meghalt. Bár az ország nem lelkesedett a nőuralomért, Lajos utolsó akaratához híven mégis elismerték királyul elsőszülött, tizennégy éves , Mária leányát, akit szeptember 17-én Székesfehérvárott az esztergomi érsek megkoronázott. Miután azonban a kormányzásban a Garai Miklós nádorra támaszr kodó Erzsébet özvegy királyné intézkedései elégedetlenséget keltettek (a kiskorú Mária helyett anyja fogta az ország gyeplőjét), erős ellenzék alakult politikája ellen. Már 1385-re három - pártra' szakadt az ország. Az egyiknek Garai nádor volt a vezére, aki Erzsébet befolyása 'alatt állt. Erzsébetnek nem tetszett Máriának Luxemburgi Zsigmonddal tervezett házassága, amely még Nagy Lajos akarata volt, s ezért a francia udvarral tárgyaltak Mária és Orleans-i Lajos frigyéről, ami egyértelmű lett volna a Luxemburgok, Vencel német-cseh király, a nápolyi III. Károly király és a pápa elleni szövetséggel. Ilyen oktalan, háborúra egyenesen kihívó diplomáciai ballépésre korábban — sem az Anjouk, sem az Árpád-házi királyok alatt — nam volt példa. Nem csoda, hogy nyilvánosságra hozatala elkeseredést és elégedetlenséget váltott ki. A másik párt tagjai — Lackfi István horvát bánnal az élen — lovagi kötelességüknek tekintették Nagy Lajos utolsó akaratának a végrehajtását, és Luxemburgi Zsigmond útját egyengették. A nők lemaradnak A harmadik csoport, a Horváti-testvérek vezetésével a nápolyi III. Károly fiát, Nápolyi Lászlót akarta Máriával összeházasítani. Ugyanekkor III. Károlyt akarták a magyar trónon látni, hogy erős Madách lázs pohárnokmester a szomszéd teremben várakoztak. Kisvártatva Garai elérkezettnek látta a pillanatot, intett Forgáchnak. aki fontos üzenet ürügyén a király elé járult, majd köpenye alól előrántotta meztelen kardját, s többször a király fejére sújtott. Az egyik vágás szinte átszelte II. Károly koponyáját, és bal szemére is megvakította. A zajra, kiáltásra a szomszéd teremből is berohantak az olaszok és Garaiék is, s vad dulakodás támadt, amelyben Forgách és az olasz Nacchrela is nehéz seböket kapott. Ekkor hangzott el egy középkori népballada szerint Erzsébet királyné szájából: Vágd, fiam, vágd, Forgách, tiéd leszen Gimes és Gács! Egy XVI. századi feljegyzés szerint Erzsébet így biztatta Forgáchot: Balázs, öld meg a királyt, Neked adom Gimes várát! Méreg vagy fulladás? A .király.- .nem <, halt .meg azonnal. 'Lgyhétig —“írttüt^ világtól elzárva — a palotában tartották, majd átszállították Visegrádra, ahol február 24-én meghalt. Az egyik változat szerint belehalt sérüléseibe. a másik szerint megfojtották. a harmadik krónika úgy tudja, hogy megmérgezték. Tetemét egyházi szertartás nélkül földelték el a Vi- segrád melletti Szent András bencés apátságban. Dr. Csonkaréti Károly Közművelődési szervezet Országos központ A Művelődési Minisztérium március, 1-jévél — tevékenységük önállóságát részben megtartya —' egységes szerver zetba kapcsolta a Művelődés- kutató -Intézetet és a Népművelési Intézetet. Az új szervezet Országos Közművelődési Központ néven dolgozik. A központ tevékenységi köre kiterjed a kulturális értékek alkotásával, befogadásával összefüggő kérdések vizsgálatára, a kultúra társadalmi és -gazdasági vonatkozásainak kutatására, a különböző területeken folyó kiemelt kulturális kutatások koordinálására, Illetve önálló kutatásokra. Feladata lesz a művelődési mozgalmak szakmai támogatása, ' tapasztalatainak elemzése, illetve elterjesztése, 'valamint szakemberek képzésé és továbbképzése az amatőr művészeti mozgalom egyes területein. Ismét nyitva A Kelet művészete Több hónapos zárva tartás után új kiállításokkal nyitotta meg kapuit a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Múzeum. A kínai kerámia- és á porcelántárgyakat, valamiiit’ az indiai iparművészet legszebb darabjait mintegy négyszáz tárgy reprezentálja. Á képen: Az újdelhi baba múzeum ajándéka a kiállításon. RXd IÓ FI GYE LŐ ÍZLÉS ÉS TANÍTÁS. Érdemes megnézni az óvodák folyosóin a kifüggesztett napirendet. Pontos órabeosztás szerint tartják a foglalkozásokat. Az éneken,/ tornán kívül szerepel ebben például a matematika kifejezés is. Napokon keresztül azon gondolkodtam: milyen lehet az élete a mai óvodásnak? Már kicsi korában át kell élnie a stresszt: felvesznek-e az óvodába avagy nam? S ha felveszik, következik a szoros beosztású órarend. Mintegy kicsiben az iskola. A pszichológusok elemzései szerint míg a bölcsőde élettanilap hátráltatja a gyereket, addig az óvoda szinte nélkülözhetetlen. Három-négy esztendős korára érik közösségi lénnyé a kicsi. Ez időtől kell megtanítani arra, hogy el tudjon igazodni a társai között. A Kossuth rádió műsora, az ízlés és tanítás éppen azt próbálta kibogozni: vajon a mai óvodák alkalmasak-e a legfontosabb feladatok megoldására? Incze Zsuzsa riportjainak színterein a legszembetűnőbb gondok bontakoztak ki. Alapprobléma: nem egységes az óvónőképzés. Az óvodában a szakközépiskolát végzett és a főiskolai tanulmányok után érkező más és más felfogást képvisel. Nem véletlenül hangzott el: a cél az, hogy a jövőben csakis felsőfokú végzettségűek kerüljenek a kicsinyek közé. Elsődleges ugyan a gyerekek szeretete és a hivatástudat, de ezek nem helyettesíthetik a felkészültséget. Szerencsére szó esett az oktatási reform kapcsán arról, hogy az' óvónők saját elképzeléseiket ezékután jobban érvényesíthetik. A játékos, oldottabb formák alkalmasak ugyanis akár az iskolai felkészítésre is. Talán így nem fordul elő, hogy kisiskolásán játszanak ott, ahol a kötetlen foglalkozásoké lenne a fő szerep. Az elemzés tárgya veit az is, miként lehet a sok gyerekkel egyszerre foglalkozni. A felnőtt ez esetben arra vállalkozik, hogy terelgeti a gyereket. Meglehetősen nehéz az egyensúlyt megtalálni az egyéni és a közösségi módszerek között. Csakhogy ez már rátermettség, lelkesedés, hivatástudat kérdése. TRÁGÁROK. Tanácskozásra gyűltek össze a szakemberek. Az eszmecsere központi gondolatmenetéről a rádió Jó reggelt műsora is hírt adott. Nevezetesen arról a jelenségről volt szó, hogy mindinkább elburjánzanak a köznapi életben a trágár kifejezések. Csak úgy kicsúsznak az emberek száján a nyomdafestéket nem tűrő szavak. Sokan kötőszóként használják, s már észre sem veszik, mennyire neveletlenek. s gyilkolják nyelvünket, pszichénket egyaránt. A fejtegetések azt tartották a leginkább rombolónak, amikor , mindez a gondolati sekélyességet hivatott, leplezni. Szó, ami szó, igénytelenséget, oda nem figyelést’ és nem utolsósorban tapintatlanságot követ él az, aki nem gondolkodik, mielőtt megszólalna. Ebben rejlik a veszélye a mindennapi nyelvhasználatban — lésyen az otthon vagy munkahely — elburjánzó trágárságoknak. Erdős! Katalin