Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-08 / 57. szám
PEST mm; yeíi 1986. MÁRCIUS 8., SZOMBAT Színházi levél Nemzeti operánk Oly nemzeti dalmű, mely ope- raibb, és mégis inagyarabb minden eddigi operánknál. Az ódon balladák és hősköltemények ama varázserejével bír e fenséges mű, melyek föltámaszt- ják az elmúlt századokat, s az ember nemcsak látja ama kor alakjait, de velük is érez. így írt a költő Vajda János szerkesztette Csatár című lap 18G1 márciusában a Nemzeti Színház ban bemutatott új operáról. Egy másik lap, a Nefelejts ezen az véleményen volt: „Erkel egész lélekkel átérez- te és zenébe öntötte nemcsak a Bánk bánt, hanem azt is, amit a magyar Bánk bán láttára mindenkor érez.” Ábrányi Kornél pedig, a kortárs zeneszerző és zenekritikus írta: „Sehol opera a politikai világban még nem játszott oly fontos s kiható szerepet, mint e válságos években Erkel Bánk bánja ... a közönség megköny- nyebbült. ha megtapsolhatta a kitombolásig Petur bordalát, s Bánk kifakadásait az idegen uralom ellen. A magyar haza- fiság, kitartás s lelkesedés feltáró fókuszává vált s hatalmasan pótolta az erőszakosan feloszlatott magyar országgyűlésen elnémított politikai szónoklatokat.” így fogadták a 125 évvel ezelőtt, 1861. március 9-én bemutatott, Vajda szavaival találóan nemzeti dalműnek nevezett új Erkel-operát. S ez a fogadtatás természetes volt. Ügy álltak akkor az ország politikai ügyei, hogy ez as opera valóban nemcsak művészi, hanem politikai< tettnek is minősült. Azt sem lehet véletlennek tekinteni, hogy kevéssel március 15-e előtt mutatták be, márpedig e dátum az osztrák elnyomás, a hírhedt Bach-korszak idején vörös posztó volt a rendőrterrorra és a félelmetesen jól működő spiclihálózatra alapozott bécsi uralom szemében. Erkel operája bemutatójának azonban egész sor olyan mögöttes vonatkozása is volt, amelyet ma már alig tartunk számon, holott ismeretük nélkül nehezen érthető, mitől kapott ekkora politikai és nemzeti hangsúlyt a mű. Kezdjük mindjárt az opera alapjául szolgált Katona József-dráma, a Bánk bán sorsával. Mint ismeretes, Katona a drámát 1815—16-ban írta, s noha 1820 végén, 1821 elején megjelent az immár átdolgozott változata nyomtatásban, csak 1833 februárjában került először színre Kassán. Az 1837-ben megnyitott Pesti Magyar Színházban majd csak 1839-ben játsszák. 1818. március 15-én este, közkívánatra, ez a dráma kerül színre az akkor már Nemzeti Színház nevet viselő teátrumban, Bánk szerepében azzal az Egressy Gáborral, akinek öccse, Egressy Béni, Erkel 1844-ben be- mutott Hunyadi László című operájának librettistája, s a Vörösmarty-ve rs, a Szózat megzenésítője. Aztán a szabadságharc bukása után majd csak 1859-ben játszhatják ismét a Bánk bánt, de akkor is megcenzúrázott szöveggel. Eddigre viszont már régen kész az operaváltozat szövegkönyve, melyet szintén Egressy Béni írt. Sőt, valószínűleg kész a zene nagy része is — amit az is megerősít, hogy Egressy Béni már 1851-ben elhunyt, tehát a librettónak addigra el kellett készülnie. Vannak arra is utalások, hogy az egész vállalkozás még sokkal korábbi: már a Hunyadi László bemutatása évében hír jelenik meg arról, hogy Erkel egy Bánk-operán dolgozna. De akár készen volt korábban a Bánk operaváltozata, akár csak 1860 végén, 1861 elején írta meg Erkel, bemutatni úgysem lehetett volna. Hogy egyes részeivel Erkel különböző hangversenyeken már megismertette a közönséget, az mindenesetre arra vall, hogy nem az utolsó pillanatban készült el a komponálással. Ami pedig a politikai hátteret illeti: sem a dráma Bánk bán nem kerülhetett volna vissza a színpadra, sem az operaváltozatot nem lehetett volna még bemutatni, ha a nemzetközi és a belpolitikai szituáció nem teremt ehhez kedvező légkört. Ausztriára nehéz napok jártak ekkoriban. 1859 végén kitört az olasz— francia—osztrák háború, melynek az osztrákok számára végzetes fordulata volt a június 24-i súlyos vereség Solferinó- nál. Ezt Magyarországon megmozdulások követték. Augusztus 21-én Ferenc József császár meneszti a hírhedett Kempen rendőrminisztert, s a gyűlölt Bach belügyminisztert. 1860. március 15-én. a magyar forradalom kitörésének évfordulóján tüntetések zajlanak Pesten —, nyomukban letartóztatásokkal. Ez év április 8-án hal meg gyanús körülmények között Széchenyi Döblingben. Egész nyáron megmozdulások, tüntetések vannak országszerte. Október 20-án Bécs kibocsátja az úgynevezett októberi diplomát, mely tesz ugyan engedményeket, de ezeken az események már túlhaladtak. Decemberben, Ferenc József trónralépésének évfordulóján, országszerte politikai tüntetésekre kerül sor. December 16-án tartóztatják le Teleki Lászlót Drezdában. 1861. februárjában bocsátják ki az úgynevezett februári pátenst, mely bizonyos alkotmányos jogokat és lehetőségeket biztosít (főként egyfajta parlamentáris képviseleti lehetőséget). Nemsokára — április 6-án — meg is nyílik, tizenkét évi szünet után, az országgyűlés. És május 8-án öngyilkos lesz Teleki László. Ezek után érthető, ha annak a Bánk bán-operának, mely a drámához képeit elvégzett minden átalakítása, cselekmény- és figuramódosítása dacára is az idegen elnyomás, a kizsákmányolás és a nemzeti érdekek háttérbe szorítása ellen emelt szótK oly zajos sikere volt, mint tizenhét évvel korábban a Hunyadi Lászlónak. Ennek híres kórusát — Meghalt a cselszövő, nem dúl a rút viszály — hazafias indulóként énekelték országszerte. Most Petur bordala és Bánk II. felvonásbeli áriája, a Hazám, hazám ... lett ilyen jelszó értékű, hazafias, buzdító dallá. ....... A Bánk bán — mely egyébként mint nemzeti opera pontosan illeszkedik a kelet-európai zene azon vonalába, melyet hasonló nemzeti operáikkal a kortárs cseh Smetana, a lengyel Moniusz- ko és az orosz Glinka jelentett — az eltelt 125 év során mindig is hordozott valamiféle politikai tartalmat és kötődést. Jelenlegi formájában (1940-ben fésülték át zenéjét, szövegét, dramaturgiáját) még alkalmasabb rá, hogy — sablonokat elvető, értő rendezésben, magas színvonalú előadásban — valóban nemzeti operánk legyen s maradjon. Takács István Cigányalkotmány — görögül Kétnyelvű iskola Pokolhegyen Nem modern épület, rendeltetésére csak a falán elhelyezett ismerős formájú tábla alakjáról lehet következtetni, mert a zománc lepergett róla. Jot- tünkre jól megtermett fiúk tűnnek föl az ajtóban, karjukon fekete szemű apróságok. — Meg ne fázzatok! — szólok rájuk, mire kuncogva visszahúzódnak, s helyettük máris megjelenik — ahogy ők szólítják: a tanár bácsi — Karsai Ervin. Kalandos történet A ráckevei Pokolhegy két tantermes iskolája azon kevés oktatási intézmények közé tartozik, amelyben csak cigánygyerekek tanulnak, három pedagógussal. Az egyik teremben az alsósok számára van összevont oktatás, a másikban pedig a felsősöknek. összesen negyvenhat gyerek jár ide — ha éppen jár —, s közülük huszonhatan a kicsinyek. A nagy bajdszú, mosolygós, kék szemű tanár maga is cigány származású. Arra tette föl az életét, hogy szüleihez hasonlóan — akik szintén pedagógusok — írni-olvasni tanítsa ezeket a gyerekeket. S teszi ezt úgy, hogy közben matematika—kémia szakos diplomája van. — Kalandos történet az enyém — mondja. — Harminckét esztendeje tanítok. Megfordultam már én mindenféle iskolában, a kisegítőtől a gimnáziumig. Foglalkozásom. munkahelyem is sokféle volt. Ide a keceli iskolából jöttem, de már dolgoztam Pest megyében a sülysápi művelődési ház igazgatójaként, délutánonként pedig -az ottani kisegítő iskolában oktattam a nebulókat. Mint ahogy említettem, számos foglalkozást űztem, mert minden érdekel. Az eredeti képesítésem vegyésztechnikus. Elkezdtem a vegyipari egyetemet is. Böcsülettel elvégeztem két évet, de aztán anyagi okok miatt abba kellett hagynom. Néhány évig az egyik gyógyszergyárban dolgoztam, de aztán hazahívtak Békésbe, ahol a szüleim élnek, tanítani. így hát elvégeztem Szegeden a matematika—kémia szakot. Mim egy mese Ősz óta a pokolhegyi iskolában cigány és magyar nyelven oktatják a betűvetésre az elsősöket. Karsai Ervin, egykori tanítványával, jelenlegi sógorával. Rostás Farkas György Móricz Zsigmond-ösz- töndíjas költővel közösen öt füzetből álló tankönyvet irt, amelynek a segítségével egyszerűbbé, könnyebbé válik a tanítás az első-második osztályban. Az Országos Pedagógiai Intézet által kiadott tankönyv a környezetismereti, matematikai, irodalmi és olvasási ismereteket öleli föl, cigány nyelven, cigány—magyar szótárral kiegészítve. S hogy erre mi szükség volt? Karsai Ervinnek meggyőződéit volt a cigányság őshazája — magyarázza Karsai Ervin se: azért van annyi gond az ő népéből származó apróságokkal. ha iskolába kerülnek, mert nem ismerik jól a magyar nyelvet. Gondot okoznak nekik a fogalmaimért azokat csak cigányul vagy úgy sem tudják. — A tanítás során nem is választom szét a két évfolyamot — magyarázza. — Másodikban viszont már egyformán kell nekik írni és olvasni magyarul is, cigányul is. Harmadiktól csökkenhet a cigány nyelvű órák száma és a fakultatív szövegolvasásra korlátozódhat. A tankönyv új, ez az első esztendő, hogy — nem kísérletként — tanítunk . belőle. Nem dicsekvésnek szánom, de higgye el: az én hat-nyolc éveseim közül nem egy különbül olvas, mint a felsősök. Az influenzajárvány nem kerülte el ezt az iskolát sem, így az egyik pedagógus kidőlt a . sorból. Ezért a nagyoknak tart most földrajzórát Karsai Ervin. A falon Ázsia térképe. A magyarázatot — amely szinte olyan, mint egy mese, nagy figyelemmel hallgatják a fiúk és a lányok, akik közül nem egy a túlkorosság küszöbén áll. Hiába, sok a negatív környezeti hatás. Egyetlen család sincs, amelyben a gyerek ilyen-olyan ok miatt ne lenne veszélyeztetett. A diákok — már a látogatás vége felé, amikor megbarátkoztunk — a világ legtermészetesebb hangján adják elő, hogy kinek hogyan iszik a papája. Lehetséges: ők már másként, különbül akarnak élni, és nem maradnak nyom nélkül az iskolapadban töltött évek. Bízom abban, hogy nemhiába látják maguk előtt tanáruk életét s azt, hogy más út is van. mint a kocsma. Tízezer szavas Az igaz mese számomra Is új, érdekes. A cigányok valaha Hindosztánban éltek. Ezt az India térképén látható földrajzi nevek is igazolják, a tanulók valamennyinek kórusban vágják rá a magyar megfelelőjét. Aztán vándorútra keltek, s hosszú időn át Korfu mellett volt a második őshazájuk. Hercegüket Andrásnak nevezték. Ő arról nevezetes, hogy népének alkotmányt is készített. A görög nyelvű dokumentumot megtalálták. A történet megragadja a tizenéves hallgatóság fantáziáját. Tanáruknak minden bizonnyal ez is a célja, hiszen így fölkeltheti érdeklődésüket Tetszik a gyerekeknek az óra saját kultúrájuk, meséik, hagyományaik, dalaik iránt is. Jómaga szabadidejében gyűjti ezeket. A napokban várható a TIT gondozásában megjelenő tízezer szavas cigány—magyar szótár, amelyet ugyancsak a sógora segítségével állított össze. A Tudományos Akadémia gondozza a cigányság történelmével, nyelvével, nyelvjárásaival, kultúrájával foglalkozó tanulmányát. Most egy kétnyelvű újság kiadása ügyében talpal, s tervei között szerepel a cigány irodalmi nyelv megalkotása is — aífé- * le nyelvújító módszerrel. Közben sorra látogatja a pokol- ' hegyi cigánycsaládokat, igyekszik őket segíteni, jó értelemben tanítani, Hiszen ma még az is gond, hogy a gyerekek eleget tegyenek a tankötelezettségnek. Azt csak zárójelben jegyzem meg, hogy talán másféle környezet nagyobb vonzerőt gyakorolhatna rájuk. Talán, ha nem lenne rossz két esztendeje — alkatrészhiány miatt — a televízió, ha lenne pénz a tanítást segítő eszközökre, ha nem a ferde, harmincéves, a tanár úr által szögelgetett padokon kellene ebédelniük a gyerekeknek, talán, ha ... Körmendi Zsuzsa Leköti figyelmüket a tanár magyarázata -■ W, (Barcza Zsolt felvételei) . insu Rad iófigyelő A Bánk bán opera zárójelenete. Korabeli folyóiratrajz 1861-ből DOKUMENTUM. _ Jártunk- ban-keltünkben számtalan olyan eseményről hallunk, amire azt mondjuk: ez nem történhet meg! Aztán szomorúan vesszük tudomásul, hogy a szubjektív megítélések, az összefonódások mennyi keserű pillanatot okozhatnak. Ám ezek a történetek többnyire megmaradnak a beszélgetések szintjén. A sértettek az idő múlásával elfelejtik a hántásokat. Csakhogy lehet-e elfelejteni, ha valakit dilipapírral bélyegeznek meg. Lehet-e elfelejteni a meghurcoltatásokat? Le- het-e elfelejteni a megaláztatások óráit, napjait, éveit? Martinkó Károly dokumentumjátékában az igazságkeresés rögös útját járta végig a kiskunlacházi asszonnyal, Antonies József névéi. Egyedi, megtörtént eseményről van szó, amelynek szereplői: az igazságát kereső asszony, a családja, a tanácsi dolgozók, a pszichológusok, a bíró és a tanúk. Mondhatnánk: miért készült egy helyi ügyből rádióműsor? Azért, mert a dokumentumjáték eszközrendszerének segítségével a tényéknél sokkal többet sikerült felmutatni. A hallgató emberi jellemeket, megnyilvánulásokat érhetett tetten. Mint egy krimiben, úgy kísérhettük bíróságról bíróságra, szakértőktől szakértőkig az igazát kereső asszonyt. Borenich Péter dramaturg találóan jegyzi meg a műsorkészítők szándékát: a dokumentumjáték készítése közben sok minden kiderült. Többek között az is, hogy a darab főszereplője évek óta úgy érzi, szóvá kell tennie azokat a dolgokat, amelyeket helytelennek tart. Kifogásaival — ehetetlen a kenyér, rossz az út, összedől a gyógyszertár — nemcsak a helyi tanácsot ostromolta. S valóban lapunk hasábjain is olvashattuk — 1984. augusztus 18-i számban — az asszony segélykiáltásait. Csakhogy a helyi tanács a harcos asszonyságot nem nézte jó szemmel. Kóros közéleti- ségéért ki is járták neki a dilipapírt. A poklok poklát kellett megjárnia, mert ki mert állni a közért. Bizonyára telte mindezt harcosan, akadályt nem tűrően. De hát beteg-e az az ember, aki mindenáron a jobbításért kiált? Mégis hogyan fordulhat elő a vele történt méltánytalanság? A rádió mellett ülő, a szemben álló felek megnyilatkozásaiból sok mindent megtudhatott. Nem csupán az érzelmeinkre hatott a műsor. Sokkal inkább továbbgondolkozásra serkent: miért kell a bíróságokat megjárni, a tömegkommunikációs eszközöket segítségül hívni, hogy kiderüljön az igazság? DEVIANCIA. Egy idő után átértékelődnek fogalmaink. Erre volt bizonyság a Tanakodó legutóbbi adása. Ugyanis a deviancia pszichológiai fogalomként sokáig az átlagostól eltérő, inkább pozitív viselkedésmódot jelentett. Ma elsősorban azokat a fiatalokat illetjük e jelzővel, akiknek negatív magatartását ítéli el a társadalom. Györffy Miklós vezette azt a beszélgetést, amelyből kitűnt: van megoldás a kallódó fiatalok számára is. Csak éppen az gőgöstől eltérőket, az átlagostól eltérően kell figyelemmel kísérni és segíteni. Többek között megtudtuk, hogy Dunakeszin a pünkösdista felekezet éppen ezzel a céllal rendezett be otthont számukra. Itt kellő gondoskodás mellett közösségre találhatnak azok a fiatalok, akiket még a család is kivet. Mert — a műsor sugallata szerint — nincsen kezelhetetlen fiatal, csak mindenkire sajátos módon kell figyelni. Erdős: Katalin
