Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-08 / 57. szám

2 1986. MÁRCIUS 8., SZOMBAT MOST WfUf/j HÉT VÉGI VILÁGPOLITIKAI KITEKINTÉS A jövőt döntően meghatározó esemény Az SZKP XXVII. kongresszusának nemzetközi visszhangja Szorít ez idő a bécsi hcderccsökkentcsi tárgyaláson AZ ÉRDEKLŐDÉS KÖZÉPPONTJÁBAN Befejeződött a tokiói látogatás Sas lés István Indiába utazik NA TO-értékelés Genf rőt Késik a megállapodás Mm Csak rövidén..mm lyeznek az Egyesült Államok­kal való szövetségre, ugyan­akkor teljes mértékben tuda­tában vannak az önállóság jelentőségének, s arra töre­kednek, hogy a szigetország mind nagyobb szerepet vál­laljon a nemzetközi politiká­ban, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztésében. Egyidejűleg teljes mértékben tiszteletben tartják a Magyar Népköztársaság szövetségesi kapcsolatait. Végezetül Sarlós István hangsúlyozta: a mostani tár­gyalások során a japán ven­déglátók több ízben emlékez­tettek Lázár György minisz­terelnök tavaly szeptemberi japáni látogatására, azt ered­ményesnek és hasznosnak nevezték. Mindvégig hangsú­lyozták, hogy Japán nagy­mértékben érdekelt a kapcso­latok sokoldalú fejlesztésében. A Sarlós István vezette parlamenti küldöttség pénte­ken befejezte hivatalos japá­ni látogatását, s szombaton kora délelőtt Japánból Indiá- I ba utazik. gyalások negyedik fordulóján nem történt haladás. Ezt a NATO-körökhöz közel álló Nouvelles Atlantiques elem­zője írja. A NATO-ügyekben igen jól tájékozott brüsszeli hírszolgá­lat pénteken részletesen be­számol a genfi szovjet— amerikai tárgyalás e héten befejeződött negyedik forduló­járól annak a tájékoztatásnak alapján, amelyet az amerikai tárgyalóküldöttség vezetője és két tagja (Kampelman, Tower és Glitman) a forduló befeje­zése után az Atlanti Tanács­ban tartott. „Az amerikai előterjesztés végső formájában sokkal ke­ményebb volt az eredetileg tervezettnél az európaiak ama követelése miatt — írja —, hogy az foglalja magába a Szovjetunió Ázsiában had­rendben levő SS—20-as (kö­zéphatótávú), valamint a rö­vid hatótávú rakétái leszere­lését is. Ez vezetett végül ah­hoz. hogy a Szovjetunió az egész csomagot visszautasítot­ta... NSZK MUNKÁSUL TAKOZÁS Munkások sokasága tiltako­zott az NSZK-ban a sztrájk­jog korlátozásáról szóló tör­vénytervezet miatt. A nemzetközi érdeklődés középpontjában változatlanul a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVII. kongresz- szusa volt, amely csütörtökön fejezte be kilencnapos tanács­kozását. A legfelsőbb szovjet pártfórumon történteket, a tömegkommunikációs eszkö­zök rendkívüli horderejű vi­lágeseményt megillető módon kommentálták. Látható volt, hogy a tőkés világ fővárosai­nak vezető köreiben is mély benyomást keltett az az új stílus, a fejlődés meggyorsí­tásának és a megújulásának mindmegannyi tanújele, amelyről a kongresszus mun­kája bizonyságot szolgáltatott. Több megfigyelő szerint ta­lán az egyik legellentmondá­sosabb amerikai személyiség Richard Nixon volt elnök ér­tette meg Nyugaton a leg­gyorsabban, hogy a XXVII. kongresszuson elfogadott stra­tégiai döntések mily rendkí­vüli horderejűek, amikor úgy fogalmazott egy interjúban, hogy ezek tulajdonképpen „történelmi kihívást jelente­nek a Nyugat számára". Más újságok így foglalták össze a történteket: a Szov­jetunióban a gyökeres átala­kítás nemcsak jelszó. Elgon­dolkoztató a La Libre Bel­gique című brüsszeli polgári lap értékelése, amely szerint „lehetséges, hogy néhány év múlva a XXVII. kongresszust úgy méltatja majd az SZKP története; mint ami előkészí­tette a Szovjetuniónak a- XXI. századba való biztonsá­gos átlépését”. Figyelemre méltó egy másik belga újság, a Le Soir összegezése is: „Moszkva szolid, fiatal és egységes vezetéssel rendelke­zik, van nagyszabású terve, merész célokkal.’’ Ez azonban természetesen nem elegendő. Hiszen ahhoz, hogy a csúcspárbeszéd az idén Gorbacsov washingtoni látogatásával folytatódjon, bi­zonyos előrehaladásra van szükség a genfi szakértői szovjet—amerikai tárgyaláso­kon. Az elvi megállapodáso­kat, amelyek számos fegyver­zetkorlátozási kérdésben a ta­valyi csúcstalálkozón a komp­romisszumok kutatásának meggyorsítására létrejöttek, át kellene ültetni a gyakor­latba. Az SZKP XXVII. kongresz- szusán több utalás történt arra, hogy két olyan problé­makör is van, amelyben a többi bonyolultnál könnyebb volna a megállapodás a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok között: Ezek: az atom­fegyver-kísérletek teljes meg­szüntetése és az Európában rendszerbe állított közepes hatótávolságú rakéták leszere­lése. Mint emlékezetes: szov­jet részről az idén meghosz- szabbították azt a tavaly de­cember 30-cal egyébként le­járt önként vállailt morató­riumot, amellyel a Szovjet­unió egyoldalúan szüneteltette saját nukleáris fegyverkísér­leteit. Washingtonnak csak csatlakoznia kellene ehhez a kötelezettségvállaláshoz, s máris nagy lépés történne, előre a kölcsönös bizalom megszilárdulása, a fegyverke­zési verseny lefékezése útján, s jogos remény támadhatna, hogy további kezdeményezé­sekkel. kompromisszumokkal megvalósulhat a Mihail Gor­bacsov által az idén január 15-én közzétett átfogó prog­Csalódást keltőnek, kiáb­rándítónak nevezte sok kom­mentátor a bécsi haderőcsök­kentési tárgyalások csütörtöki ülését. Ezen a tanácskozáson — mint rámutattak — az ál­láspontok közeledése helyett a viták éleződnek, szokatla­nul szenvedélyessé válnak. Miről van szó? Arról, hogy A NATO-fövárosokban el­sősorban a kongresszusi do­kumentumok nemzetközi ki­tételeit igyekeztek értelmezni, természetesen a saját gondol­kodásmódjuknak megfelelően. Így Washington Mihail Gor­bacsov beszámolója után már az első kongresszusi napon kész volt egyfajta borúlátó szentenciával. Az elnöki és külügyi szóvivő egyaránt pesszimistán nyilatkozott az SZKP központi bizottsági re­ferátumának fényében a szovjet—amerikai kapcsolatok jövőbeni fejlődésének lehető­ségeiről. Olyan képet igyekez­tek festeni, mintha azzal, hogy szovjet részről kemé­nyen megbírálták Reagan el­nöknek éppen a kongresszus elé időzített válaszát Mihail Gorbacsov január 15-i átfogó leszerelési tervezetére, ez any- nyit jelentene, hogy „Moszk­va merevebb állaspontra he­lyezkedett volna” és állítólag „nem érdekelt abban, hogy a csúcsszintű diplomáciai pár­beszéd, amely tavaly novem­berben a Gorbacsov—Reagan találkozóval elkezdődött, az idén folytatódjon.” A kongresszusi felszólalások és a szovjet szóvivői megnyi­latkozások nyomán azonban nem lehetett tovább tartani ezt az állítást. Hiszen világo­san kitűnt, hogy a Szovjet­unió — miközben természete­sen bírálja a negatív ameri­kai választ a háromlépcsős szovjet átfogó leszerelési ja­vaslatra — továbbra is kutat­ja a kompromisszumos meg­oldások lehetőségeit. Ügy, hogy a kongresszus végére Washingtonnak vissza kellett lépnie és elismernie: szovjet részről egyáltalán „nem vág­ták be a tárgyalások ajtaját”, s a párbeszéd folytatódik. ram, amely az ezredfordulóra földünk atomfegyvermentessé tételét irányozza elő. Washington azonban mere­ven elzárkózik ettő a morató­riumtól, sőt újabb kísérlete­ket hajt végre a tömegpusz­tító fegyverrendszerek „új generációjának” kipróbálásá­ra, hogy azután következzék sorozatgyártásuk, majd had­rendbe állításuk. Ugyanis a közepes hatótá­volságú rakéták ügyében szovjet részről valóságos át­törést hajtottak végre. A biz­tonság minimumára csökken­tették ezek számát saját terü­letükön, azzal a felhívással, hogy lássanak hozzá a köl­csönös csökkentéshez. Wa­shington azonban elzárkózott ez elől. Sőt olyan „ellenjavas­latot” terjesztett elő, amely á Szovjetuniótól egyoldalú tel­jes leszerelést követel Euró­pában csakúgy, mint Ázsiá­ban ebben a fegyverrendszer­ben, miközben a NATO-hoz tartozó francia és angol ar­zenál érintetlen maradna, s ugyanígy a szovjet határok közeiében tovább őrjáratozná- nak azok az amerikai repülő­gépek és hadihajók, amelyek ilyen fegyverekkel felszerel­tek ... Joggal fogalmazott úgy a szovjet pártkongresszuson nem egy felszólaló, hogy Washing­tonnak immár bizonyítania kell. Hiszen az év harmadik 'hónapjában járunk, s egy csúcstalálkozónak csakis ak­kor van értelme, ha kellően előkészített és lehetőség kí­nálkozik, hogy a gyakorlat­ban előmozdítsa a fegyver- /etosökkentés ügyét. a Varsói Szerződés tárgyaló­küldöttségei február 20-án olyan szerződéstervezetet nyújtottak be, amely reményt ébresztett sok olyan szakér­tőben. aki figyelemmel kiséri az immár több mint egy évti­zede tartó tanácskozássoroza­tot. A szocialista országok ugyanis elfogadtak egész sor korábbi NATO-javaslatot az ellenőrzésre, amely pedig a Nyugat egyik fö követelése volt. Az áttörésnek jellemzett VSÉ-javaslat fö kitétele az volt, hogy a szocialista or­szágok készek arra, hogy minden, a csökkentési térség­ből kivont vagy odavezényelt csapategységüket, az állandó ellenőrző pontok révén, a NATO megbízottai kontrollál­ják. Természetesen ugyané jog illetné meg a Varsói Szerződés országait a másik katonai szövetség területein. Mivel a Nyugatnak lehetetlen megtagadnia saját korábbi ja­vaslatait, új manőverhez fo­lyamodott a tárgyalóasztal­nál. Azt követeli, hogy a VSZ fegyvertelen személyeinek mozgására is terjesszék ki az ellenőrzési jogot. Ravasz indítvány ez, mely egyoldalú előnyöket kíván Nyugat számára biztosítani, s a NATO vezetői bizonyosak abban, hogy ezért — mivel a VSZ biztonsági érdekeit hát­rányosan befolyásolja — el­fogadhatatlan a szocialista országok számára. Arról van ugyanis szó, hogy a Nyugat­nak nagy fegyver- és hadi­anyagraktárai vannak a csök­kentés övezetében. $ ha a fegyverzetet nem vonják ki onnan — ahogy a NATO eh­hez ragaszkodik — egyoldalú előnye származna akkor is, ha a fegyveresekben .létszám- csökkentést hajtanának végre. Sőt a fegyvertelenek további odavezénylése — mivel a ha­dianyag a helyszínen érintet­len maradna — növelné a NATO-túlsúlyt. A VSZ-nek nincsenek ilyen arzenáljai a térségben, s ráadásul most az ellenőrző pontokon akadá­lyozni szeretnék azt is, hogy fegyvertelen személyzetet vi­hessen be az övezetbe. Az idő sürget — mint a kommentátorok rámutatnak. Már csak két ülés van — március 13-án és 20-án — hát­ra a jelenlegi fordulóból. S az a jótékony hatás, amelyet a VSZ február 20-i kompro­misszumos tervezete jelentett a konferenciára, immár el­enyészett a nyugati ellenállás miatt. Üj vezetőt kapott az Ame­rikai Országos Űrhajózási Hi­vatal, a NASA: Reagan elnök ismét James Eletekért kérte fel a tisztség ellátására. Fle­tcher képzettségére nézve fi­zikus. a Ntro»-kormány ide­jén állt a hivatal élén, s. ve­zetésével kezdték meg az űr­repülőgépes program megva­lósítását. A NASA az ő igaz­gatása alatt bonyolította' le a holdra szállásokat, a Skylab- űrállomás kidolgozását és az Apollo—Szojuz közös űrrepü­lést. Korábban már szóba kerüli a neve a tisztségre, de akkor azt mondotta, hogy „kötéllel kell visszahúzni” — most vi­szont elfogadta a megbízatást. Elődje. James Beggs nem a Challenger űrrepülőgép ka­tasztrófája miatt mondott le Kádár János távirata Corbccsovnak Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkára táviratban fejezte ki jókíván­ságait Mihail Gorbacsovnnk, a Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottsága főtit­kárává történt újraválasztása alkalmából. Bern Szovjet-amerikai eszmecsere Március 5-én és 6-án a Szovjetunió és az Egyesült Államok küldöttsége eszme­cserét folytatott Bernben a vegyi fegyverek elterjedésé­nek megakadályozásáról. A találkozóra annak a megálla­podásnak az értelmében ke­rült sor, amelyre Mihail Gor­bacsov, az SZKP KB főtitká­ra és Ronald Reagan ameri­kai elnök jutottak genfi csúcstalálkozójukon a témá­ban való tanácskozások szük­ségességéről. A szovjet küldöttséget Vik­tor Iszraeljan nagykövet, a genfi leszerelési konferencián részt vevő szovjet delegáció vezetője, az amerikait John H. Hawes, a külügyminiszté­rium politikai és katonai ügyekkel foglalkozó főosztá­lyának helyettes vezetője ve­zette. Péntek reggel Manilában le­tette a hivatali esküt a Fülöp- szigetek 17 új minisztere. Köztük van Juan Ponce Enrile hadügyminiszter, aki a Marcos volt elnök elleni katonai zen­dülés egyik vezetője volt. Marcos bukása után maga is lemondott tisztségéről, de Aquino asszony nem fogadta ezt el. * Corazon Aquino elnökasz- szony felszólította az ország északi és középső1 részein har­coló szélsőbaloldali gerilla- csapatokat, hogy tegyék le a fegyvert és működjenek együtt az új kormánnyal. Aquino asszony a francia Le Monde című lapnak adott interjújá­ban kijelentette: a kommu­nisták, ha leteszik a fegyvert, állásáról, hanem azért, mert bírósági eljárás folyik ellene üzleti szabálytalanságokért, amelyeket még korábban, a General Dynamics nagy hadi- szállító vállalat egyik vezető­jeként követett el. Közben az elnök által kine­vezett különbizottság folytat­ja a vizsgálatot a Challenger katasztrófáját kiváltó ok fel­derítésére. A CBS televíziós hálózat sajái nyomozása új elemmel bővítette azt a felté­telezést, hogy az egyik szilárd hajtóanyagú rakéta volt hibás: riporterei kiderítették, hogy a több elemből álló rakéta össze­szerelésénél két elemet szo­katlanul nehezen tudtak egy­máshoz illeszteni — a láng­nyelv ennél az összeillesztés­nél csapott ki a felvételek ta­núsága szerint. A Tokióban folytatott tár­gyalások során sikerűit to­vább erősíteni a két ország parlamentjei közötti kapcsola­tokat, és megállapodás jött létre a folytatásról is. A meg­beszélések során bebizonyo­sodott, hogy a magyar és a japán törvényhozás között közvellen. a kölcsönös biza­lomra épülő kapcsolatok van­nak. Sarlós István, az Ország­gyűlés elnöke az MTI tudósí­tójának adott nyilatkozatában ezekkel a szavakkal összegez­te a magyar parlamenti kül­döttség Japánban tett hivata­los látogatását, azokat a tár­gyalásokat, amelyeket az ál­tala vezetett küldöttség a vendéglátó japán parlament, továbbá a kormány vezetői­vel, többek között Nakaszone Jaszuhiro miniszterelnökkel és Abe Sintaro külügyminiszter­rel folytatott. Sarlós István elmondta, hogy a külpolitikai kérdések­ről folytatott tárgyalások so­rán bebizonyosodott: japán részről nagy hangsúlyt he­Washington európai szövet­ségeseire hárítja a felelőssé­get azért, mert a genfi tár­fokozatosan bekerülhetnek az ország kormányzásába is. Ismét Manilába utazott Phi­lip Habib amerikai elnöki kü­lönmegbízott, hogy folytassa megbeszéléseit az Aquino-kor- mánnyal. Habib két napot a Hawaii szigeteken töltött, de nem találkozott a jelenleg ott tartózkodó Marcos volt elnök­kel. Az Egyesült Államok vám­hatósága a manilai vezetés rendelkezésére bocsátja azok­nak a javaknak és okmányok­nak a listáját, amelyeket Mar­cos volt elnök és társai mene­külésükkor vittek magukkal. Sorsukról a washingtoni leg­felsőbb bíróság dönt majd — mondotta Larry Speakes, a Fehér Ház szóvivője. Aquino asszony hatalomát­vételét követően az ENSZ genfi emberi jogi bizottsága levette a Fülöp-szigeteket azoknak az országoknak a lis­tájáról. amelyekkel kapcsolat­ban vizsgálatot folytatnak — közölték a bizottság tagjai. Szír—libanoni megbeszélések Pénteki értesülések szerint Abdel Halim Szaddam szír!ai alélnök csütörtök este a Hiz- bollah (Allah Pártja) baalbe- ki szóvivőjével és Szaid Saa- bannal, a „Tauhid” (Iszlám Egyesítési Mozgalom) szellemi vezérével tárgyalt. A siita és a szunnita szélsőségesek veze­tőivel folytatott tanácskozásra azért került sor. mert mellőz­ve őket nincs béke Libanon­ban. Az An-Nahar pénteki száma megjósolta, hogy a li­banoni kommunisták és a Hizboüah vezetői, a fegyve­res csatározások után. rövide­sen tanácskozást tartanak a megbékélésről. hétszázmillióra becsü­li a Világbank az éhezők szá­mát a világban: ennyien nem jutnak rendszeresen annyi élelmiszerhez, amennyi szük­séges lenne az egészséges és aktív életmód fenntartásához. A bank most adta közre azt a tanulmányt, amelyet meg­bízásából készítettek az éhe­zés okairól, megszüntetésének lehetőségeiről. A RIJEKA FINOMÍTÓBA pénteken megérkezett az első, 107 000 tonnás iraki kőolaj- szállítmány, amit hordónként 22 dollárért, vagyis az eddigi­nél 6 dollárral olcsóbban vá­sároltak. Belgrádban egyidejű­leg bejelentették, hogy siker­rel zárultak az olajár csök­kentéséről folytatott jugo­szláv—algériai tárgyalások. ÜJABB közös .szovjet—fran­cia űrexpedíciót terveznek 1938-ra. Az erről szóló jegy­zőkönyvet a két fél képviselői pénteken írták alá Moszkvá­ban. A francia űrhajóst szov­jet űrhajóval szovjet űrállo­másra juttatják fel. WASHINGTONNAK BIZONYÍTANIA KELL CSAK KÉT ÜLÉS A FORDULÓ VÉGÉIG Árkus István BABY D0C A RIVIÉRÁN Jean-Claude Duvalier volt haiti diktátor, aki — annak elle­nére, hogy a francia kormánytól csupán nyolc napra kapott tartózkodási engedélye régen lejárt — égy hónapja egy alpesi üdülő szállodájában lakott, péntek hajnalban nagy csendben és erős rendőri kísérettel elhagyta a szállodát. Sajtóértesülé­sek szerint Duvalier feleségével és gyermekeivel a Cote d’Azur festői városa, Cannes mellett bérel egv házat. „Baby Doc” csütörtökön este a szállodából azt nyilatkozta a luxemburgi rádiónak, hogs' hamarosan elhagyják a Hotel de L’Abbaye-t, amelynek tulajdonosa nem kimondottan örül­hetett a vendégnek, hiszen keresetet nyújtott be a bírósághoz, hogy elérje Duvalier és családja távozását. Laurent Fabius francia miniszterelnök irodájának szóvivője csütörtökön közölte: Duvalier-nak abban a tudatban adtak tartózkodási engedélyt az alpesi hotelben, hogy csak ideigle­nesen marad Franciaországban. Hozzátette: a kormány állás­pontja változatlanul az, hogy Duvalier nem maradhat az or­szágban. A Duvalier-től való megszabadulást két dolog is nehezíti. Egyrészt nincs olyan ország, amelyik befogadná őt, másrészt Baby Doc csütörtöki rádiónyilatkozatában kijelentette: „sem­mi más vágyam nincs, csak az, hogy békében élhessek Fran­ciaországban és megfelelő oktatásban részesíthessem gyerme­keimet.” Üj — régi — vezető a NASA élén Bírósági eljárás Beggs ellen fí-bib ismét a Fiilöp-szigelekre utazott A miniszterek hivatali esküje

Next

/
Thumbnails
Contents