Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-08 / 57. szám

A mezőgazdaság eredményei és tervei Számvetések után, új feladatok előtt P est megye mezőgazdaság! nagyüzemeiben befejeződlek az elmúlt évi munkát értékelő számvetések. A termelőszövetkezetekben közgyűléseken, küldöttgyűlé­seken, az állami gazdaságokban termelési tanácskozásokon mérték fe! az elért telje­sítményt, elemezték az eredmények, a bajok, feszültségek forrását, hogy a levont ta­nulságok alapján meghatározzák az elkövetkező év feladatait. A legtöbb üzemben nemcsak a múlt esztendőt, hanem egyben a VI. ötéves tervet is értékelték, be­mutatva a fejlődés tendenciáit. Mielőtt az üzemi beszámolók alapján a megye mezőgazdasági üzemeinek tavalyi gazdálkodási tevékenységét értékelném, röviden tekintsük át a 80-as évek első felének termelési jellemzőit. a burgonya 84 százaléka származik a kister­melőktől. A háztáji és magángazdálkodók száma 150 ezerre tehető, és ezen belül mint­egy 80 ezer íő foglalkozik árutermeléssel. A szövetkezeti szektor 38 ezer kistermelőt és 59 mezőgazdasági szakcsoportot integrál. A kis­termelést 300 agrárszakember irányítja. Az ipari szolgáltató és kereskedelmi tevékenysé­gek termelési értéke az 1983 előtti dina­mikus fejlődéssel ellentétben a tsz-szektor- ban csökkent, az állami gazdaságokban 20 százalékkal nőtt. . , , egészében az élelmiszer­A nepg<lZu3S3g gazdaság súlya* nem csök­kent, sőt jelentősége tovább erősödött. Ezen belül fokozódott megyénk üzemeinek része­sedése a mezőgazdasági termelésből. Az or­szág nagyüzemi termőterületének 6,4 száza­lékán. az állóeszközök 9,5 százalékával a me­zőgazdasági tsz-ek és állami gazdaságok termelésének több mint 21 százalékát állítot­ták elő üzemeink, összességében a VI. öt­éves terv során a gazdaságok átlag 50 szá­zalékkal több termelési értéket produkáltak, mint az előző tervidőszakban. A megyei pártbizottság értékelése szerint szövetkezeteink, vállalataink képesek voltak alkalmazkodni a megváltozott viszonyokhoz és elérték az előrelátó, reális gazdaságpoli­tikai célokat, biztosították a nehezedő kö­rülmények ellenére a talpon maradást. Üzemeink elmozdultak a racionálisabb gazdálkodás felé és költségtakarékos tech­nológiák alkalmazásával, a termelési szerke­zet módosításával, ha ellensúlyozni nem is, de csökkenteni tudták a mezőgazdaságot sújtó határokat. A népgazdaság egészében ható tényezők, a szigorodó közgazdasági kö­rülmények, a piaci helyzet változása, páro­sulva a kedvezőtlen időjárási viszonyokkal nehéz próbatételt jelentett valamennyi gaz­daság számára. A közgazdasági szabályozók évről évre fo­kozódó elvonó hatását gazdaságaink nem tudták a korábban megszokott módon a ter­melés volumenének növelésével ellensúlyoz­ni. Kimerültek az extenzív fejlesztés tartalé­kai, a létszámfelfutás megállt, sőt az utóbbi két évben jelentős csökkenés következett be. A termelésszerkezeti változásokat a leg­több helyen a , jövedelmezőség csökkenése kényszerítette ki, megszűnt a lehetősége, hogy egyes tevékenységek nyereségéből fi­nanszírozzák más ágazatok magas ráfordí­tásait. A természeti körülményekről — az aszályról, a rendkívüli mértékű fagyokról és a közgazdasági szabályozók jövedelemcsök­kentő, a beruházási vásárlóerőt korlátozó hatásáról többször is szóltunk, de talán ke­vesebbet a piaci viszonyok változásáról. A piaci — főleg világpiaci — hatások eredményeként gazdaságaink érzékelték a cserearányromlás élelmiszer-gazdaságot érin­tő hatásait, romlott az árdiszparitás. A me­zőgazdasági termékek felvásárlási ára öt év alatt 18.3 százalékkal, míg a mezőgazdaság által felhasznált ipari termékeké 35 száza­lékkal emelkedett. Ezen tervidőszak során kellett először megismerni az értékesítési gondokat, ame­lyek bizonyos ágazatokban (pl. baromfi) a termelés átmeneti visszafogását is kikény­szerítették. és több más hatással együtt (ta­karmányellátás, felvásárlási ár, minőség) a vágóállat-termelés csökkenéséhez vezettek. A legnagyobb piaci változás mégis az ipari szolgáltató tevékenységben keletkezett a ki­alakuló új vállalkozási formák megjelenésé­vel. Ez megyénkben küiönösen jelentős vál­tozást okozott, mert itt voft a legmagasabb az ipari szolgáltató tevékenység aránya, és itt alakult a legtöbb új vállalkozás. cukor gyártását tette lehetővé. A napraforgó a tervidőszak során országosan is 4 harma­dik legfontosabb növényünkké vált. Tavaly a vetésterülete és terméshozama is tovább nőtt, aminek eredményeként 26 százalékkal több termést takarítottunk be, mint az előző évben. Kiemelkedő jövedelmezősége miatt gazdaságaink szívesen termelik, de a terület növelésének azonban növényegészségügyi korlátái vannak. A Szántóföldi Üzemi terület csökkenése es a kisüzemi termelés növekedése volt a jel­lemző. A nagyüzemekben a jól gépesíthető, míg a kisgazdaságokban a kézimunka-igényű kultúrák termelése került előtérbe. Kisüze­meink a megyében 3 millió négyzetméter fó­lia alatti területen mintegy 25—30 ezer ton­na primőrt állítanak elő. A múlt évben meg­állt ugyan a nagyüzemi zöldségterületek csökkenése, de a termékszerkezet továbbra is a kevésbé munkaigényes kultúrák felé mozog. Az ágazat kedvezőtlen jövedelmező­sége és különösen a friss fogyasztású ter­mékek forgalmazásának rendezetlensége nem ösztönzi az üzemeket a termelés bővítésére. A gyümölcsösök termőterülete a korábbi telepítések termőre fordulásával az elmúlt évben 1000 hektárra! növekedett, de új te­lepítésére mindössze 80 hektáron került sor. A gazdaságtalan ültetvények kivágása miatt a tervidőszakban a termőterület 4000 hek­tárral csökkent, de a kedvezőbb hozamszint eredményeként a termés mennyisége növe­kedett. Kedvezően alakult az alma-, a kaj­szi- és a szilvatermelés, míg a körte és\az őszibarack nagymértékben csökkent. Szőlőágazatunk az utóbbi évek természeti csapásai miatt a tervidőszak során összessé­gében is visszaesett. Különösen katasztrofális károkat okozott a múlt évi kemény tél. A betakarított termés egyharmadára csökkent. Ezerkétszáz hektár szőlő selejtezésére került sor és 2300 hektár tőkeutánpótlást, törzs- és iermöksr-üjraneve!ést kell alkalmazni, ami több évre visszaveti az ágazat eredmehyes- segét. A szálas- és tömegtakarmány-termelésben az elpző évekhez viszonyítva növekedett a betakarított mennyiség. Az átlagtermések színvonala azonban az elmúlt évben sem ér­te el a tervezettet. Az állattenyésztés takar­mányszükségletét mennyiségben sikerült ki­elégíteni, de a betakarítási, tárolási problé­mák miatt a minőség még mindig nem felel meg a követelményeknek. Az állattenyésztésben a vágóállat és az ál­lati termék előállítása az előző 5 éves terv­időszakhoz képest 27 százalékkal növekedett. Megyénk jelentős mértékben járult hozzá az ország 11,4 millió tonna vágóállat-termelése- hez, és ahhoz, hogy az egy lakosra jutó hús­termelés eléri a ,155 kg-ot. A múlt évben azonban állattenyésztésünk eredmenye, ha­sonlóan az országoshoz. 6 százalékkal visz- szaesett, és jelentősen csökkent az állatálUo- mány is. A visszaesés különösen a sertéshús- és tejtermelésben következett be.- , , piac, a versenyhelyzet kialaku­A kínálati lása, a termelési adó növekvő hatásával együtt — különösen az utóbbi években — nemcsak a termelés volumené­nek csökkenését eredményezte, hanem az egész ágazat jövedelmének jelentős csökke­nésével is járt. Mindez a termelési szerke­zettől függően, eltérően érintette a gazdasá­gokat, jelentős mértékben járult hozzá a differenciálódáshoz és több helyen erőfeszí­téseket igényelt a talpon maradás, a veszte­ség vagy alaphiány elkerülése. A megye agrárágazata által előállított ter­melési érték tavaly ellentétben az orszá-, gos csökkenéssel —, ha a korábbinál kisebb mértékben is, de tovább növekedett. A ter­melési érték 32 százaléka származott mező- gazdasági alaptevékenységből. A növénytermelésben a kedvezőtlen idő­járási körülmények ellenére a rendelkezésre álló anyagi, műszaki bázis, a biológiai, tech­nológiai feltételek javulása, az ágazatban dolgozók jobb munkája a termelési színvo­nal emelését tette lehetővé. Különösen a ga­bonatermelésben javultak a hozamok, a ko­rábbinál kisebb területről minden eddiginél nagyobb termést, 797 ezer tonna gabonát ta­karítottak be gazdaságaink. A VI. ötéves terv során az előző tervidőszakhoz képest évente átlagosan 31 ezer tonnával több ga­bona termett. Az aszály ellenére — mely különösen a rossz vízgazdálkodású talajokon károsított — az 5 éves termés átlaga búzá­ból 4 tonna/'hektárról 4,6 t/ha-ra, kukoricá­ból 4,5 t/ha-ról 5,1 t/ha-ra növekedett. Az ipari és olajos növények termelése is sikeresebb volt 1985-ben az előző évinél. Bár a cukorrépa-termelés nem növekedett, a kedvezőbb cukortartalom 7 százalékkal több A szarvasmarha-állomány 7 százalékos csökkenése mindhárom szektort érintette, de legnagyobb volt a tsz-ekben. A tehénállo­mány, hasonlóan az előző évhez, tovább csökkent. Három tsz felszámolta, egy tsz és egy állami gazdaság teljes állományát kis­üzemekbe helyezte ki. Bár a fajlagos hozam tovább nőtt és megközelítette a tehenenkénti 5200 litert, a magas költségek miatt a leg­több gazdaságban nem tudott hozzájárulni a jövedelmezőség növeléséhez. A sertésága­zatban következett be a legnagyobb csök­kenés. A sertések száma az év végén ismét 17,2 százalékkal volt kevesebb az előző évi­nél, s 5700-zal csökkent a kocák száma, és az ágazat 10 százalékkal kevesebb hízott ser­tést tudott kibocsátani. ....... .. a kistermelésben jelentős a Különösen Visszaesés, mely több tényező­re vezethető vissza. Az elmúlt kemény tél jelentős veszteséget okozott az állattartók­nak, amit tovább fokoztak a takarmányellá­tásban jelentkező minőségi gondok, a költ­ségnövekedéseket nem követő felvásárlási árak és a miőségi átvétellel kapcsolatos bi­zonytalanságok. Visszaesett a juhászotok korábbi dina­mikus fejlődése és egyre jobban terjed a nagyüzemi állomány bérbe adása. A bo- romfiár csökkenése és a termelési költségek növekedése a tervidőszak során komoly gon­dot okozott. A hozott intézkedések hatására azonban az elmúlt évben már. előrelépést tapasztaltunk a vágóbaromfi- és tojásterme­lésben. A mezőgazdasági nagyüzemek mellett je­lentős a kisüzemek teljesítménye is a me­gyében. A mezőgazdaság össztermelésének egyharmada, a hústermelés 62, a tojás 65, A tsz-ekben tovább folytatódott a szak­csoportok és egyéb vállalkozási formák ala­kulása és egyre több gazdaság helyezi ki eszközeit gazdasági társulásokba, .közös vál­lalatokba. Erre ösztönöz az is. hogy 1985-ben a tervezetthez képest jelentkező többletnye­reség nagy része nem a tsz-ek saját tevé­kenységéből, hanem az új vállalkozási for­mákból, gazdasági társulásokból származik. Az elmúlt év kedvezőtlen hatásai ellené­re — összességében — a nagyüzemek nyere­sége 15 százalékkal haladja meg az előző évit, ami 2900 millió forintnak felel meg, és ezen belül az eddiginél nagyobb tartalékot is képeztek a gazdaságok. A nyereségnöve­kedés okait elemezve megtalálhatók a gaz­daságok költségtakarékosságra, az érde­keltség javítására hozott intézkedései, a vál­lalkozási szemlélet erősödésének hatásai. Az üzemek — eltérő mértékben — éltek a bérgazdálkodás terén jelentkező lehetősé­gekkel és a dolgozók jövedelemalakulésához jelentősen járult hozzá a szakcsoportokban, az átalányelszámolású rendszerekben bizto­sított vállalkozási jövedelem. A különböző kisvállalkozások ma már szervesen illeszkednek gazdaságaink korsze­rű szervezeti formáiba és többlettermék-elő- áldításukkal nemcsak az egyéni jövedelme­ket növelik. A helyes arányok kialakulásá­hoz elengedhetetlen, hogy a közgazdasági szabályozásban is megszűnjenek a szekto­rok és a különböző vállalkozási formák közti különbségek. A vállalatokon, szövetke­zeteken belül is kiemelt figyelmet kell for­dítani arra, hogy a kiáramló jövedelmek mindenkor arányban álljanak a végzett munkával, a teljesítménnyel. . ., . feladatokat az élelmiszer-gazdaság flZ luGI tervcéljai és a megyei párt bizott­ság állásfoglalásai határozzák meg. Ahhoz, hogy .a VII. ötéves terv életszínvonal-politi­kai törekvései, a tőkés fizetésimérleg-javí­tási előirányzatok, a gazdaság élénkítését . szolgáló elgondolások teljesüljenek, már a tervidőszak első évében szükséges, hogy ja­vuljon — a termelés mennyiségi növekedé­sén túl — munkánk hatékonysága, a terme­lés gazdaságossága. A szabályozók változása a korábbi évekkel ellentétben összességében javítja ágazataink jövedelmezőségét. Válto­zatlan termelési volumen és szerkezet mel­lett több mint 200 millió forinttal javult nagyüzemeink nyereségtermelő képessége, és a felvásárlási árak változása eredményeként javult a kistermelés jövedelmezősége is. A változások, ha valamennyi ágazat problé­máját megoldani nem is tudják, de jó ala­pot biztosítanak ahhoz, hogy szakembereink meg tudják találni a nyereséges gazdálkodás lehetőségeit. A költségtakarékos technológiák kifejlesz­tésével és alkalmazásával már eddig is több ágazatban sikerült jelentős eredményeket elérni szakembereinknek. A nyereséges mű­ködés a feltétele minden tevékenységünknek, de a külső segítség várása mellett elenged­hetetlen, hogy üzemeink is feltárják lehető­ségeiket, belső tartalékaikat. Még mindig nagy lehetőségeink vannak az anyag- és energiaköltségek csökkentésében, a dolgozó kollektívák, az egyének érdekeltségének fo­kozásában, a munka szervezettségének javí­tásában. Nagyok a különbségek gazdaságaink adott­ságaiban. eredményességében, de nagyok a különbségek a meglévő lehetőségek kihasz­nálásában Is. Indokolt lenne, hogy gazda­ságaink összehasonlítsák termelési eredmé­nyeiket, az egyes ágazatok fajlagos költség­ráfordításait és így is vizsgálják, elemezzék gazdálkodásunk eredményességét. A jövedel­mezőség javítása érdekében bátrabban kell élni a szervezettség, a termelési technológiák korszerűsítésével, a közvetlen és általános költségek csökkentésével. A műszaki, technikai bázis fejlesztéséhez a felhalmozást korlátozó intézkedések elle­nére a legtöbb üzemben javultak a feltéte­lek. Természetesen a többéves elmaradások pótlását nem lehet egy év alatt megoldani. A rendelkezésre álló forrásokat a legszük­ségesebb gépek .beszerzésére és a támogatott rekonstrukciók megvalósítására kell fordíta­ni. Feltételezve a termelést élénkítő intézke­dések kedvező hatását, a tervinformációk alapján azzal számolunk, hogy üzemeink 3 százalékkal növelik termelésüket, A mező- gazdasági .tevékenységen belül a kistermelés részaránya nem változik. A meghirdetett gabonaprogram teljesítése üzemeinktől is nagyobb figyelmét igényel. A búza termelési színvonalának stabilizálása és a kukorica átlaghozamának növelése ki­emelt feladat kell hogy legyen. A búza ve­tésterülete mintegy kétezer hektárral nő. A kukorica vetésterületének növelése érdekében tett központi intézkedések hatására azzal számolunk, hogy a vetésterület csökkenése megáll, és a jobb termőhelyeken mintegy 1500 hektáros növekedés érhető el. A terv­feladat teljesítése érdekében kiemelt figyel­met igényel a korszerű fajták használata, a színvonalasabb tápanyag-utánpótlás és nö­vényvédelem. Az ipari és olajnövények területe lényegé­ben nem változik, de számolunk a termés­átlagok növekedésével és az egyes gazdasá­gok közötti szóródások mérséklődésével. A cukorrépa és napraforgó tervezett mennyi­sége a termésátlag jelentős növelésével ér­hető el. A napraforgó magas részaránya miatt kiemelt figyelmet kell fordítani a nö­vényegészségügyi előírások betartására. A szántóföldi zöldség és burgonya vetés- területe, a tervezett termés, néhány cikk ki­vételével (paradicsom, uborka) kielégíti a feldolgozó és forgalmazó vállalatok igényeit. Továbbra is jelentős lesz a kertművelési ág­ban. a háztáji és kisgazdaságokban termeit zöldség, burgonya és primőr. feladata a megye mezőgazdasá- Kiemelt gának a szálas és lédús takarmá­nyok termelésének, betakarításának és táro­lásának javítása. A vetésterület mintegy 4 százalékkal történő csökkenése mellett a ter­mésátlag növelésével a korábbinál több ta­karmány betakarítását kell biztosítóm. A takarmányok minőségének javítását a meg­lévő műszaki háttér csak korlátozott mérték­ben teszi lehetővé és a gazdaságok nagy ré­szében magas a takarmányok önköltsége. A gyümölcsültetvények termőre fordítása tovább növeli a várható termést. A szerke­zet jó — megfelel a piaci és feldolgozóipari igényeknek. Várhatóan gondot jelent az őszi­barack további csökkenése. A gazdaságok érdektelenségét mutatja, hogy a gyümölcs- telepítésre alig van vállalkozó. A szőlőága­zatban legnagyobb feladat a károk helyreál­lítása és ezzel párhuzamosan a termés növe­lése. A rekonstrukció elvégzése töb-b gazda­ságban gondot jelent, mivel az állami támo­gatásként biztosított hektáronkénti tízezer forint a költségeknek fcsak kis részét fedezi. Azzal számolunk, hogy az állattenyésztés­ben a felvásárlási áraik emelése és az új tá­mogatási rendszer a nagyüzemi állomány csökkenését megállítja, és ezzel lehetővé vá­lik a termelés 2—3 százalékos növelése. Meg kell kezdeni az elavult állattenyésztési tele­pek felújítását, minden állatfaj részére biz­tosítani kell az állatok biológiád igényét ki­elégítő, jó minőségű és folyamatos tekar- mányeilátást. Nagyobb figyelmet kell fordí­tani az állategészségügyre, a kisüzembe ki­helyezett állomány ellenőrzésére. A szarvasmarha-tenyésztésben az állomány és ezen belül a tehénállomány 700 darabos növelése mellett a fajlagos hozam 5300 literre emelésével számolunk. A sertéstenyésztésben kiemelt feladat az álloihány növelése és az 1984-es termelési szint visszaállítása. Ebben nagy feladat hárul a nagyüzemekre, a kis­termelést integráló tevékenységükkel jó te- nyészértókkel bíró kocák és kanok előállí­tásával és kihelyezésével javítani kell a vá­góállatok minőségét. A juhászat helyzetének javítására csak kismértékű fejlesztés tervez­hető. A belső lehetőségek feltárásával — a szaporulati mutató javításával, az elhullá­sok csökkentésével és. a szakszerű tenyész­állat-selejtezés végrehajtásával azonban a tervezett hozamok növelhetők. A baromfi- ágazatban az előirányzott termelés biztosí­tása az állategészségügyi előírások szigorú betartását igényli, a tojástermelés 2 száza­lékos, a vágóbaromfi 4,5 százalékos növelését tervezzük. Az erdőgazdálkodás fejlesztése érdekében 800 hektár erdősítésére kerül sor. az erdő- felújítások tervezett területe 2500 hektár. A véghasználati kor elérése következtében a fakitermelés emelkedik és várhatóan eléri a 950 ezer köbmétert. Az ágazat ipari, szol­gáltató és kereskedelmi tevékenységében kis­mérvű növekedést terveznek a termelőszö­vetkezetek is. . növeléséhez, a versenyképes­A t6DT!6leS séghez ma már itt is elenged­hetetlen a korszerű termelőeszközök beszer­zése. Elsősorban az üzemek működési terü­letére telepített ipari szolgáltató tevékeny­ségek fejlesztését tartjuk indokoltnak, ala­pozva az ipari nagyüzemekkel kialakított kooperációs kapcsolatokra. Az élelmiszerTgazdaság előtt álló feladatok megoldásához elengedhetetlen a legfontosabb termelési tényező, az emberi alkotó készség biztosítása. Az ember szervező erejével, tu­dásával, cselekvésével meghatározó eleme tud lenni gazdálkodásunknak. A kezdemé­nyező készség, a tettvágy. az alkotni aka­rás, . párosulva . a nagyobb önállóságra ala­pozott vállalkozó készséggel felbecsülhetetlen tartaléka ágazatunknak. Azok a gazdaságok járnak helj'es úton, amelyek nemcsak be­széljek az egységek önállóságáról, hanem a termelési adottságok iobb kihasználása ér­dekében, belső elszámolási rendszerükkel, anyagi és erkölcsi érdekeltség megteremté­sével ösztönöznek is a jobb munkára. Feladataink megoldása valamennyiünk kö­zös érdeke, a végrehajtáshoz szükséges vala­mennyiünk összefogása. Gazdasági vezetőink támaszkodva a dolgozó kollektívákra, a párt- és társadalmi szervek’segítségére már eddig is sokszor bizonyították alkotó készsé­güket. Bízunk abban, hogy az ágazat vala­mennyi dolgozójának erőfeszítése arra fog irányulni, hogy céljainkat most is maradék­talanul elérjük. CSONKA TIBOR, a Pest Megyei Tanács elnökhelyettese

Next

/
Thumbnails
Contents