Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-08 / 57. szám
A mezőgazdaság eredményei és tervei Számvetések után, új feladatok előtt P est megye mezőgazdaság! nagyüzemeiben befejeződlek az elmúlt évi munkát értékelő számvetések. A termelőszövetkezetekben közgyűléseken, küldöttgyűléseken, az állami gazdaságokban termelési tanácskozásokon mérték fe! az elért teljesítményt, elemezték az eredmények, a bajok, feszültségek forrását, hogy a levont tanulságok alapján meghatározzák az elkövetkező év feladatait. A legtöbb üzemben nemcsak a múlt esztendőt, hanem egyben a VI. ötéves tervet is értékelték, bemutatva a fejlődés tendenciáit. Mielőtt az üzemi beszámolók alapján a megye mezőgazdasági üzemeinek tavalyi gazdálkodási tevékenységét értékelném, röviden tekintsük át a 80-as évek első felének termelési jellemzőit. a burgonya 84 százaléka származik a kistermelőktől. A háztáji és magángazdálkodók száma 150 ezerre tehető, és ezen belül mintegy 80 ezer íő foglalkozik árutermeléssel. A szövetkezeti szektor 38 ezer kistermelőt és 59 mezőgazdasági szakcsoportot integrál. A kistermelést 300 agrárszakember irányítja. Az ipari szolgáltató és kereskedelmi tevékenységek termelési értéke az 1983 előtti dinamikus fejlődéssel ellentétben a tsz-szektor- ban csökkent, az állami gazdaságokban 20 százalékkal nőtt. . , , egészében az élelmiszerA nepg<lZu3S3g gazdaság súlya* nem csökkent, sőt jelentősége tovább erősödött. Ezen belül fokozódott megyénk üzemeinek részesedése a mezőgazdasági termelésből. Az ország nagyüzemi termőterületének 6,4 százalékán. az állóeszközök 9,5 százalékával a mezőgazdasági tsz-ek és állami gazdaságok termelésének több mint 21 százalékát állították elő üzemeink, összességében a VI. ötéves terv során a gazdaságok átlag 50 százalékkal több termelési értéket produkáltak, mint az előző tervidőszakban. A megyei pártbizottság értékelése szerint szövetkezeteink, vállalataink képesek voltak alkalmazkodni a megváltozott viszonyokhoz és elérték az előrelátó, reális gazdaságpolitikai célokat, biztosították a nehezedő körülmények ellenére a talpon maradást. Üzemeink elmozdultak a racionálisabb gazdálkodás felé és költségtakarékos technológiák alkalmazásával, a termelési szerkezet módosításával, ha ellensúlyozni nem is, de csökkenteni tudták a mezőgazdaságot sújtó határokat. A népgazdaság egészében ható tényezők, a szigorodó közgazdasági körülmények, a piaci helyzet változása, párosulva a kedvezőtlen időjárási viszonyokkal nehéz próbatételt jelentett valamennyi gazdaság számára. A közgazdasági szabályozók évről évre fokozódó elvonó hatását gazdaságaink nem tudták a korábban megszokott módon a termelés volumenének növelésével ellensúlyozni. Kimerültek az extenzív fejlesztés tartalékai, a létszámfelfutás megállt, sőt az utóbbi két évben jelentős csökkenés következett be. A termelésszerkezeti változásokat a legtöbb helyen a , jövedelmezőség csökkenése kényszerítette ki, megszűnt a lehetősége, hogy egyes tevékenységek nyereségéből finanszírozzák más ágazatok magas ráfordításait. A természeti körülményekről — az aszályról, a rendkívüli mértékű fagyokról és a közgazdasági szabályozók jövedelemcsökkentő, a beruházási vásárlóerőt korlátozó hatásáról többször is szóltunk, de talán kevesebbet a piaci viszonyok változásáról. A piaci — főleg világpiaci — hatások eredményeként gazdaságaink érzékelték a cserearányromlás élelmiszer-gazdaságot érintő hatásait, romlott az árdiszparitás. A mezőgazdasági termékek felvásárlási ára öt év alatt 18.3 százalékkal, míg a mezőgazdaság által felhasznált ipari termékeké 35 százalékkal emelkedett. Ezen tervidőszak során kellett először megismerni az értékesítési gondokat, amelyek bizonyos ágazatokban (pl. baromfi) a termelés átmeneti visszafogását is kikényszerítették. és több más hatással együtt (takarmányellátás, felvásárlási ár, minőség) a vágóállat-termelés csökkenéséhez vezettek. A legnagyobb piaci változás mégis az ipari szolgáltató tevékenységben keletkezett a kialakuló új vállalkozási formák megjelenésével. Ez megyénkben küiönösen jelentős változást okozott, mert itt voft a legmagasabb az ipari szolgáltató tevékenység aránya, és itt alakult a legtöbb új vállalkozás. cukor gyártását tette lehetővé. A napraforgó a tervidőszak során országosan is 4 harmadik legfontosabb növényünkké vált. Tavaly a vetésterülete és terméshozama is tovább nőtt, aminek eredményeként 26 százalékkal több termést takarítottunk be, mint az előző évben. Kiemelkedő jövedelmezősége miatt gazdaságaink szívesen termelik, de a terület növelésének azonban növényegészségügyi korlátái vannak. A Szántóföldi Üzemi terület csökkenése es a kisüzemi termelés növekedése volt a jellemző. A nagyüzemekben a jól gépesíthető, míg a kisgazdaságokban a kézimunka-igényű kultúrák termelése került előtérbe. Kisüzemeink a megyében 3 millió négyzetméter fólia alatti területen mintegy 25—30 ezer tonna primőrt állítanak elő. A múlt évben megállt ugyan a nagyüzemi zöldségterületek csökkenése, de a termékszerkezet továbbra is a kevésbé munkaigényes kultúrák felé mozog. Az ágazat kedvezőtlen jövedelmezősége és különösen a friss fogyasztású termékek forgalmazásának rendezetlensége nem ösztönzi az üzemeket a termelés bővítésére. A gyümölcsösök termőterülete a korábbi telepítések termőre fordulásával az elmúlt évben 1000 hektárra! növekedett, de új telepítésére mindössze 80 hektáron került sor. A gazdaságtalan ültetvények kivágása miatt a tervidőszakban a termőterület 4000 hektárral csökkent, de a kedvezőbb hozamszint eredményeként a termés mennyisége növekedett. Kedvezően alakult az alma-, a kajszi- és a szilvatermelés, míg a körte és\az őszibarack nagymértékben csökkent. Szőlőágazatunk az utóbbi évek természeti csapásai miatt a tervidőszak során összességében is visszaesett. Különösen katasztrofális károkat okozott a múlt évi kemény tél. A betakarított termés egyharmadára csökkent. Ezerkétszáz hektár szőlő selejtezésére került sor és 2300 hektár tőkeutánpótlást, törzs- és iermöksr-üjraneve!ést kell alkalmazni, ami több évre visszaveti az ágazat eredmehyes- segét. A szálas- és tömegtakarmány-termelésben az elpző évekhez viszonyítva növekedett a betakarított mennyiség. Az átlagtermések színvonala azonban az elmúlt évben sem érte el a tervezettet. Az állattenyésztés takarmányszükségletét mennyiségben sikerült kielégíteni, de a betakarítási, tárolási problémák miatt a minőség még mindig nem felel meg a követelményeknek. Az állattenyésztésben a vágóállat és az állati termék előállítása az előző 5 éves tervidőszakhoz képest 27 százalékkal növekedett. Megyénk jelentős mértékben járult hozzá az ország 11,4 millió tonna vágóállat-termelése- hez, és ahhoz, hogy az egy lakosra jutó hústermelés eléri a ,155 kg-ot. A múlt évben azonban állattenyésztésünk eredmenye, hasonlóan az országoshoz. 6 százalékkal visz- szaesett, és jelentősen csökkent az állatálUo- mány is. A visszaesés különösen a sertéshús- és tejtermelésben következett be.- , , piac, a versenyhelyzet kialakuA kínálati lása, a termelési adó növekvő hatásával együtt — különösen az utóbbi években — nemcsak a termelés volumenének csökkenését eredményezte, hanem az egész ágazat jövedelmének jelentős csökkenésével is járt. Mindez a termelési szerkezettől függően, eltérően érintette a gazdaságokat, jelentős mértékben járult hozzá a differenciálódáshoz és több helyen erőfeszítéseket igényelt a talpon maradás, a veszteség vagy alaphiány elkerülése. A megye agrárágazata által előállított termelési érték tavaly ellentétben az orszá-, gos csökkenéssel —, ha a korábbinál kisebb mértékben is, de tovább növekedett. A termelési érték 32 százaléka származott mező- gazdasági alaptevékenységből. A növénytermelésben a kedvezőtlen időjárási körülmények ellenére a rendelkezésre álló anyagi, műszaki bázis, a biológiai, technológiai feltételek javulása, az ágazatban dolgozók jobb munkája a termelési színvonal emelését tette lehetővé. Különösen a gabonatermelésben javultak a hozamok, a korábbinál kisebb területről minden eddiginél nagyobb termést, 797 ezer tonna gabonát takarítottak be gazdaságaink. A VI. ötéves terv során az előző tervidőszakhoz képest évente átlagosan 31 ezer tonnával több gabona termett. Az aszály ellenére — mely különösen a rossz vízgazdálkodású talajokon károsított — az 5 éves termés átlaga búzából 4 tonna/'hektárról 4,6 t/ha-ra, kukoricából 4,5 t/ha-ról 5,1 t/ha-ra növekedett. Az ipari és olajos növények termelése is sikeresebb volt 1985-ben az előző évinél. Bár a cukorrépa-termelés nem növekedett, a kedvezőbb cukortartalom 7 százalékkal több A szarvasmarha-állomány 7 százalékos csökkenése mindhárom szektort érintette, de legnagyobb volt a tsz-ekben. A tehénállomány, hasonlóan az előző évhez, tovább csökkent. Három tsz felszámolta, egy tsz és egy állami gazdaság teljes állományát kisüzemekbe helyezte ki. Bár a fajlagos hozam tovább nőtt és megközelítette a tehenenkénti 5200 litert, a magas költségek miatt a legtöbb gazdaságban nem tudott hozzájárulni a jövedelmezőség növeléséhez. A sertéságazatban következett be a legnagyobb csökkenés. A sertések száma az év végén ismét 17,2 százalékkal volt kevesebb az előző évinél, s 5700-zal csökkent a kocák száma, és az ágazat 10 százalékkal kevesebb hízott sertést tudott kibocsátani. ....... .. a kistermelésben jelentős a Különösen Visszaesés, mely több tényezőre vezethető vissza. Az elmúlt kemény tél jelentős veszteséget okozott az állattartóknak, amit tovább fokoztak a takarmányellátásban jelentkező minőségi gondok, a költségnövekedéseket nem követő felvásárlási árak és a miőségi átvétellel kapcsolatos bizonytalanságok. Visszaesett a juhászotok korábbi dinamikus fejlődése és egyre jobban terjed a nagyüzemi állomány bérbe adása. A bo- romfiár csökkenése és a termelési költségek növekedése a tervidőszak során komoly gondot okozott. A hozott intézkedések hatására azonban az elmúlt évben már. előrelépést tapasztaltunk a vágóbaromfi- és tojástermelésben. A mezőgazdasági nagyüzemek mellett jelentős a kisüzemek teljesítménye is a megyében. A mezőgazdaság össztermelésének egyharmada, a hústermelés 62, a tojás 65, A tsz-ekben tovább folytatódott a szakcsoportok és egyéb vállalkozási formák alakulása és egyre több gazdaság helyezi ki eszközeit gazdasági társulásokba, .közös vállalatokba. Erre ösztönöz az is. hogy 1985-ben a tervezetthez képest jelentkező többletnyereség nagy része nem a tsz-ek saját tevékenységéből, hanem az új vállalkozási formákból, gazdasági társulásokból származik. Az elmúlt év kedvezőtlen hatásai ellenére — összességében — a nagyüzemek nyeresége 15 százalékkal haladja meg az előző évit, ami 2900 millió forintnak felel meg, és ezen belül az eddiginél nagyobb tartalékot is képeztek a gazdaságok. A nyereségnövekedés okait elemezve megtalálhatók a gazdaságok költségtakarékosságra, az érdekeltség javítására hozott intézkedései, a vállalkozási szemlélet erősödésének hatásai. Az üzemek — eltérő mértékben — éltek a bérgazdálkodás terén jelentkező lehetőségekkel és a dolgozók jövedelemalakulésához jelentősen járult hozzá a szakcsoportokban, az átalányelszámolású rendszerekben biztosított vállalkozási jövedelem. A különböző kisvállalkozások ma már szervesen illeszkednek gazdaságaink korszerű szervezeti formáiba és többlettermék-elő- áldításukkal nemcsak az egyéni jövedelmeket növelik. A helyes arányok kialakulásához elengedhetetlen, hogy a közgazdasági szabályozásban is megszűnjenek a szektorok és a különböző vállalkozási formák közti különbségek. A vállalatokon, szövetkezeteken belül is kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a kiáramló jövedelmek mindenkor arányban álljanak a végzett munkával, a teljesítménnyel. . ., . feladatokat az élelmiszer-gazdaság flZ luGI tervcéljai és a megyei párt bizottság állásfoglalásai határozzák meg. Ahhoz, hogy .a VII. ötéves terv életszínvonal-politikai törekvései, a tőkés fizetésimérleg-javítási előirányzatok, a gazdaság élénkítését . szolgáló elgondolások teljesüljenek, már a tervidőszak első évében szükséges, hogy javuljon — a termelés mennyiségi növekedésén túl — munkánk hatékonysága, a termelés gazdaságossága. A szabályozók változása a korábbi évekkel ellentétben összességében javítja ágazataink jövedelmezőségét. Változatlan termelési volumen és szerkezet mellett több mint 200 millió forinttal javult nagyüzemeink nyereségtermelő képessége, és a felvásárlási árak változása eredményeként javult a kistermelés jövedelmezősége is. A változások, ha valamennyi ágazat problémáját megoldani nem is tudják, de jó alapot biztosítanak ahhoz, hogy szakembereink meg tudják találni a nyereséges gazdálkodás lehetőségeit. A költségtakarékos technológiák kifejlesztésével és alkalmazásával már eddig is több ágazatban sikerült jelentős eredményeket elérni szakembereinknek. A nyereséges működés a feltétele minden tevékenységünknek, de a külső segítség várása mellett elengedhetetlen, hogy üzemeink is feltárják lehetőségeiket, belső tartalékaikat. Még mindig nagy lehetőségeink vannak az anyag- és energiaköltségek csökkentésében, a dolgozó kollektívák, az egyének érdekeltségének fokozásában, a munka szervezettségének javításában. Nagyok a különbségek gazdaságaink adottságaiban. eredményességében, de nagyok a különbségek a meglévő lehetőségek kihasználásában Is. Indokolt lenne, hogy gazdaságaink összehasonlítsák termelési eredményeiket, az egyes ágazatok fajlagos költségráfordításait és így is vizsgálják, elemezzék gazdálkodásunk eredményességét. A jövedelmezőség javítása érdekében bátrabban kell élni a szervezettség, a termelési technológiák korszerűsítésével, a közvetlen és általános költségek csökkentésével. A műszaki, technikai bázis fejlesztéséhez a felhalmozást korlátozó intézkedések ellenére a legtöbb üzemben javultak a feltételek. Természetesen a többéves elmaradások pótlását nem lehet egy év alatt megoldani. A rendelkezésre álló forrásokat a legszükségesebb gépek .beszerzésére és a támogatott rekonstrukciók megvalósítására kell fordítani. Feltételezve a termelést élénkítő intézkedések kedvező hatását, a tervinformációk alapján azzal számolunk, hogy üzemeink 3 százalékkal növelik termelésüket, A mező- gazdasági .tevékenységen belül a kistermelés részaránya nem változik. A meghirdetett gabonaprogram teljesítése üzemeinktől is nagyobb figyelmét igényel. A búza termelési színvonalának stabilizálása és a kukorica átlaghozamának növelése kiemelt feladat kell hogy legyen. A búza vetésterülete mintegy kétezer hektárral nő. A kukorica vetésterületének növelése érdekében tett központi intézkedések hatására azzal számolunk, hogy a vetésterület csökkenése megáll, és a jobb termőhelyeken mintegy 1500 hektáros növekedés érhető el. A tervfeladat teljesítése érdekében kiemelt figyelmet igényel a korszerű fajták használata, a színvonalasabb tápanyag-utánpótlás és növényvédelem. Az ipari és olajnövények területe lényegében nem változik, de számolunk a termésátlagok növekedésével és az egyes gazdaságok közötti szóródások mérséklődésével. A cukorrépa és napraforgó tervezett mennyisége a termésátlag jelentős növelésével érhető el. A napraforgó magas részaránya miatt kiemelt figyelmet kell fordítani a növényegészségügyi előírások betartására. A szántóföldi zöldség és burgonya vetés- területe, a tervezett termés, néhány cikk kivételével (paradicsom, uborka) kielégíti a feldolgozó és forgalmazó vállalatok igényeit. Továbbra is jelentős lesz a kertművelési ágban. a háztáji és kisgazdaságokban termeit zöldség, burgonya és primőr. feladata a megye mezőgazdasá- Kiemelt gának a szálas és lédús takarmányok termelésének, betakarításának és tárolásának javítása. A vetésterület mintegy 4 százalékkal történő csökkenése mellett a termésátlag növelésével a korábbinál több takarmány betakarítását kell biztosítóm. A takarmányok minőségének javítását a meglévő műszaki háttér csak korlátozott mértékben teszi lehetővé és a gazdaságok nagy részében magas a takarmányok önköltsége. A gyümölcsültetvények termőre fordítása tovább növeli a várható termést. A szerkezet jó — megfelel a piaci és feldolgozóipari igényeknek. Várhatóan gondot jelent az őszibarack további csökkenése. A gazdaságok érdektelenségét mutatja, hogy a gyümölcs- telepítésre alig van vállalkozó. A szőlőágazatban legnagyobb feladat a károk helyreállítása és ezzel párhuzamosan a termés növelése. A rekonstrukció elvégzése töb-b gazdaságban gondot jelent, mivel az állami támogatásként biztosított hektáronkénti tízezer forint a költségeknek fcsak kis részét fedezi. Azzal számolunk, hogy az állattenyésztésben a felvásárlási áraik emelése és az új támogatási rendszer a nagyüzemi állomány csökkenését megállítja, és ezzel lehetővé válik a termelés 2—3 százalékos növelése. Meg kell kezdeni az elavult állattenyésztési telepek felújítását, minden állatfaj részére biztosítani kell az állatok biológiád igényét kielégítő, jó minőségű és folyamatos tekar- mányeilátást. Nagyobb figyelmet kell fordítani az állategészségügyre, a kisüzembe kihelyezett állomány ellenőrzésére. A szarvasmarha-tenyésztésben az állomány és ezen belül a tehénállomány 700 darabos növelése mellett a fajlagos hozam 5300 literre emelésével számolunk. A sertéstenyésztésben kiemelt feladat az álloihány növelése és az 1984-es termelési szint visszaállítása. Ebben nagy feladat hárul a nagyüzemekre, a kistermelést integráló tevékenységükkel jó te- nyészértókkel bíró kocák és kanok előállításával és kihelyezésével javítani kell a vágóállatok minőségét. A juhászat helyzetének javítására csak kismértékű fejlesztés tervezhető. A belső lehetőségek feltárásával — a szaporulati mutató javításával, az elhullások csökkentésével és. a szakszerű tenyészállat-selejtezés végrehajtásával azonban a tervezett hozamok növelhetők. A baromfi- ágazatban az előirányzott termelés biztosítása az állategészségügyi előírások szigorú betartását igényli, a tojástermelés 2 százalékos, a vágóbaromfi 4,5 százalékos növelését tervezzük. Az erdőgazdálkodás fejlesztése érdekében 800 hektár erdősítésére kerül sor. az erdő- felújítások tervezett területe 2500 hektár. A véghasználati kor elérése következtében a fakitermelés emelkedik és várhatóan eléri a 950 ezer köbmétert. Az ágazat ipari, szolgáltató és kereskedelmi tevékenységében kismérvű növekedést terveznek a termelőszövetkezetek is. . növeléséhez, a versenyképesA t6DT!6leS séghez ma már itt is elengedhetetlen a korszerű termelőeszközök beszerzése. Elsősorban az üzemek működési területére telepített ipari szolgáltató tevékenységek fejlesztését tartjuk indokoltnak, alapozva az ipari nagyüzemekkel kialakított kooperációs kapcsolatokra. Az élelmiszerTgazdaság előtt álló feladatok megoldásához elengedhetetlen a legfontosabb termelési tényező, az emberi alkotó készség biztosítása. Az ember szervező erejével, tudásával, cselekvésével meghatározó eleme tud lenni gazdálkodásunknak. A kezdeményező készség, a tettvágy. az alkotni akarás, . párosulva . a nagyobb önállóságra alapozott vállalkozó készséggel felbecsülhetetlen tartaléka ágazatunknak. Azok a gazdaságok járnak helj'es úton, amelyek nemcsak beszéljek az egységek önállóságáról, hanem a termelési adottságok iobb kihasználása érdekében, belső elszámolási rendszerükkel, anyagi és erkölcsi érdekeltség megteremtésével ösztönöznek is a jobb munkára. Feladataink megoldása valamennyiünk közös érdeke, a végrehajtáshoz szükséges valamennyiünk összefogása. Gazdasági vezetőink támaszkodva a dolgozó kollektívákra, a párt- és társadalmi szervek’segítségére már eddig is sokszor bizonyították alkotó készségüket. Bízunk abban, hogy az ágazat valamennyi dolgozójának erőfeszítése arra fog irányulni, hogy céljainkat most is maradéktalanul elérjük. CSONKA TIBOR, a Pest Megyei Tanács elnökhelyettese
