Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-04 / 53. szám

Hazai, külföldi Száílítiák a magét Megkezdték a cukorrépa­vetőmag kiszállítását a Pető- házi Cukorgyár nagycenki magüzeméből. Az ország cu­korrépaterületének csaknem a felére, több mint 40 ezer hek­tár terület bevetéséhez szállí­tanak hazai és külföldi vető­magokat. Az idei vetésre szol­gáló mag 30 százaléka a Sop- ronhorpácson kikísérletezetl Manopoiin N—1, 70 százaléka pedig a legjobb nyugat-euró­pai fajtákból kerül ki. Egy nektár bevetés'éhez kétezer magra van szükség. Éz gon­dos művelés és örttözés esetén hektáronként 450—500 mázsás termést ad, amelyből ' 7,5—8 tonna a cukorkihozatal. Oktatás Elkészült a Mezőgazdasági Könyvkiadó szak-, illetve tankönyveihez tervezett első, oktatási célokat szolgáló vi­deofilm. A borjúnevelés tech­nológiája című tankönyvet ki­egészítő, illusztráló 25 per­ces film minden kockája szo­rosan a tananyaghoz kapcso­lódik. Oktatási témánként 2—5 perces vetítési időkre tagolódik. Az egyes részeket úgy állították össze, hogy al­kalmasak legyenek témán­kénti, illetve részletenként] vetítésre, de például a tan­anyag ismétlése során — fo­lyamatos vetítésre is. A videofilm mezőgazdasági oktatási alkalmazását Debre­cenben próbálják ki. A ta­pasztalatokat az év végén összegezik,, s ezeknek fontos szerepük lesz a mezőgazdasá­gi oktatási célokat szolgáló további videofilmek készíté­sében. Megszületett Bő hozamú búza Magas sikértartalmú, a haj­dan világhírű Bánkúti 1201- eshez hasonló minőségű új búza született az MTA mar- tonvásári mezőgazdasági ku­tatóintézetében. A már nagy­üzemi termesztési kísérletek­ben vizsgázó új búza alkal­mas az intenzív termesztés­re, ennek megfelelően magas hozamú, ugyanakkor sütő- és tésztaipari szempontból is ér­tékesebb a jelenleg termesz­tésben lévőknél. A többszörös keresztezéssel létrehozott MVM jelű búzát a jelenlegi módszerektől némileg eltérő technológiával kell majd ter­meszteni. A szakemberek szerint al­kalmazásával tovább növel­hető majd mezőgazdaságunk versenyképessége. Az új búza ugyanis nemcsak a belföldi választékot bővíti majd, ha­nem az exportlehetőségeket is szélesítheti. ra m Mozi Tündér Lala. Színes magyar film. Csak 4 órakor! Esküvő. Színes, magyarul beszélő amerikai filmvígjáték, 14 éven felülieknek nem aján­lott. 6 és 8 órakor. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Lehetetlen tárgyaink, kiállí­tás, megtekinthető 15—19 óráig. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 53. SZÁM 1886. MÁRCIUS 4.. KEDD Sokat hallhattuk, olvashat­tuk az elmúlt években, hogy gazdasági fejlődésünk jelen­tős alapját képezi a különböző pénzforrások megnyitása, ame­lyek a termeléstől elvontan szunnyadnak. Valószínű, eb­ből a felismerésből indultak ki az egyes vállalatok, amikor ülönböző kötvényeket bocsá­tottak ki, s ezzel, lehetővé tet­ték nemcsak gazdasági egysé­gük erősödését, az esetleg fél­bemaradt beruházásaik befe­jezését, ds hozzájárulhattak különböző jogos lakossági igé­nyek kielégítéséhez is. Váckisújfalu az első A túrái Galgavidéke Áfész- nál sem új ez a próbálkozás, sőt erősebb az állami vállala­toknál tapasztaltaknál, hiszen itt már az indulásnál a tagok adták össze a tőkét az üzle­tek építéséhez, az árukészlet beszerzéséhez. A részjegyek vásárlása a belépési nyilat­kozatot pótolta, vagy helyet­tesítette. — Pár évvel ezelőtt kísér­leteztünk először a célrészje­gyek meghonosításával, ami azt jelentette, hogy egy-egy kiemelt terv megvalósításához kértük tagjaink anyagi segít­ségét. 1985 végén a célrész­jegyként lekötött, összeg szö­vetkezetünknél 8,8 millió fo­rint volt, s az elmúlt eszten­dő növekedése elérte az 1,7 milliót. 1983-ban és 84-ben egyaránt Váckisújfalu — ez az alig négyszáz lelket szám­láló település volt a meghir­detett célrészjegy-kötési ver­seny győztese. 1984-ben 1,2 millió forint összeget adtak kölcsön szövetkezetünknek. — Nem kis dolog, hiszen a második helyezett Túra, amely szövetkezetünk területén a legnagyobb település, a vác- kisújfaluiak összegét meg sem közelítette — tájékoztatott a célrészjegy-akcióról Borna Jó­zsef, a szövetkezet főkönyve­lője. aki azt is elmondta, hogy a váckisújfalui emberek jezzel az anyagi segítséggel valóban bizonyították, amit szavakban is sokszor elmondtak: ez a szövetkezet a mi szövetkeze­tünk! — Azt szeretnénk — tervez­get a főkönyvelő —, ha tag­jainkban tovább erősödne a szövetkezet iránti bizalom, s ez anyagiakban is kifejeződ­ne. Közismert, hogy a gazda­sági nehézségek ellenére szö­vetkezetünk kereskedelmi há­lózata évről évre gyarapodott és szinte valamennyi telepü­lésünkön volt kisebb-nagyobb fejlődés. Ha még előbbre sze­retnénk jutni — s erről nem mondhatunk le — ismét a szövetkezésben rejlő tartalé­kokat kell mozgósítani, s kér­ni tagjainkat, jegyezzenek cél­részjegyet. A Galgavidéke Áfész veze­tői nem gondolkodnak rosszul, amikor a célrészjegyek vásár­lására biztatják tagjaikat, mert ez a hitel jóval gazdasá­gosabb a bankhitelnél, s en­nek felhasználásával javíthat­ják a lakosság áruellátását, a választék bővítését, költség­megtakarítást érhetnek el, s gondolhatnak új beruházások­ra is. A támogatásnak ezzel a formájával — éppen hasznos­sága miatt — mint jelentős tényezővel számolnak a szö­vetkezet vezetői. Kamaton felül — A helyL intézőbizottságok között erre az esztendőre cél­részjegy-jegyzési versenyt szerveztünk — ismerteti az elképzeléseket Borna József. —' Szövetkezetünk kedvező kamatot ad, ha a befizetést tartósan lekötik, akkor a ka­maton felül még osztalékot is fizetünk. Gyakorlatilag ez 1980. január 1-től azt jelenti, hogy ötévi célrészjegy-elhelye­zés után évenként 8 százalék kamatot és 3 százalék osztalé­kot, vagyis összesen 11 száza­lékot fizetünk. Kókai Zoltán igazgatási osz­tályvezető, párttitkár elsősor­ban arra hívta fel a figyel­met, hogy a célrészjegynek az anyagi segítés mellett másik nagy jelentősége az, hogy a A február sem hozott kü­lönösebb változásokat a te­remtornán szereplő kézilabda- csapataink eredményességé­ben. A serdülők három mér­kőzésből kettőt megnyertek, egyet elvesztettek. A hölgyek három vereség után egyszer győztek. A felnőtt férfiak öt­venszázalékos teljesítményt értek el, kétszer győztek, két­szer kikaptak. Néhány szó az együttesek­ről. Ügy látszik, a serdülők fejlődése töretlen, ezt az eredmények is igazolják. Ed­Kongresszusra készülnek [fjiíságmozgalmi vetélkedő Ifjúságmozgalmi vetélkedőt .szervez a KISZ városi bizott­sága a kongresszusi felkészülés jegyében. Így is szeretnének hozzájárulni, hogy a gödöllői és a vonzáskörzetbeli fiatalok megismerkedjenek az ifjúsági mozgalmak múltjával. A ve­télkedő kérdései a KIMSZ, a DISZ, a MADISZ és a KISZ történetét, működését, politi­kai, társadalmi, gazdasági, kul­turális hátterét ölelik fel. Ezenkívül az ifjúsági szerve­zetek kapcsolatait a magyar kommunista, és a nemzetközi haladó ifjúsági mozgalmak­kal. A verseny első része írásos feladatokat tartalmaz, ame­lyekre a választ márcids 12-ig kell beküldeni. A legjobb ered­ményt elérő tizenkét csapat kerül a döntőbe, amelyet áp­rilis 12-én tartanak az Agrár- tudományi Egyetemen. Az el­ső hat helyezett 1000-től 3000 forintig terjedő könyvutal­ványban részesül. A többiek könyvjutalmat kapnak. zőjük, Dudás János nagy kedvvel, odaadással foglalko­zik a gyerekekkel. Sokszor kellemes gondjai vannak; a népes mezőnyből kiket szere­peltessen a mérkőzéseken. A női csapatok háza táján nehézségek merültek fel. El­tűntek a foglalkozásokról és a mérkőzésekről olyan tehet­ségek, mint Szabó Gyöngy­vér. Pilcsik Tünde, Szász Judit, és a Szűcs testvérek, Márta, Ibolya is csak olykor­olykor tűnik fel. Aggasztó az ifjúsági csapat helyzete is, kevesen vállalják a komoly munkát. Kár lenne, ha a me-“ gyei II. osztályban induló nők hátrányos helyzetben kezdenék a bajnokságot. Ezért is várja a szakosztály fiata­lok jelentkezését. Sok kérdőjellel folytatódik a férfiaknál is csapatépítés. Károsnak tűnik a radikális fiatalítás, mert a zömében 18 éves játékosok túl sokat meg­engednek maguknak. — ami a szöveget illeti, a játékban azonban még nem képesek meghatározó szerepet betölte­ni. A teremtorna folytatódik, a serdülők az élmezőnyben, a női csapatok az alsó régió­ban, a felnőtt férfiak a kö­zépső harmadban találhatók pilanatnyilag. M. G. jegyzés erősíti a szövetkezet tagjaiban a gazdatudatot. — Aki tíz-, húsz, esetleg száz­ezer forintját adja a közös­nek, az joggal kér részt a gaz­dálkodás ellenőrzéséből, s jog­gal kéri a szövetkezeti de­mokrácia mindennapos gya­korlásának jogát. Tele pebok Borna József konkrét pél­dát említ. — Galgamáesa ke­reskedelmi ellátottsága megle­hetősen elmaradott. A községi közös tanács évek óta sürgeti egy ABC-kisáruház megépíté­sét. — Építsünk — születik meg a határozat. — De mi­ből? — Ez a következő kér­dés és újabb határozat fogal­mazódik. A közös tanács hoz­zájárul az építkezéshez 1,5 millióval. A tanácstagok, pártaktívák és a HNF aktíváinak segítsé­gével végigjárják a falut, s meggyőzik az embereket a célrészjegy hasznosságáról. Ez a vállalás is összehoz 1,5 mil­liót. Társadalmi munkából le­het számítani 5C0 ezer forint­ra. Ilyen érvelés, ilyen vállal­kozás elől nem lehet kitérni. A szükséges rekonstrukció el­végzésével a mácsaiak min­den bizonnyal az ABC kisáru- házban vásárolhatnak be 1987-ben. nsaaJteb'» .......* Az ■ összefogásban rejlő erő felhasználásával, a tartalékok igénybevételével — holnapra üzletek épülnek, polcok telnek meg áruval, és ezrek érzik jogos elégedettséggel, övék a szövetkezet. Fcrcsik Mihály Bag! aipfcíd Leletmentés - gyorsan A Galga völgyében szép szo­kásként ápolják a párválasz­tás esküvői lakodalmát, tgy van ez Bagón is, ahol nem csak esküvői vacsorára, ha­nem gazdagon terített ebédre is elvárják a násznépet. Én most nem a lakodalmi ven­déglátásról akarck írni, bár érdemes lenne egyszer számba venni, hogy milyen étkek jut­nak ma az asztalra. A század elején szokásos szilvalekváros rétes helyett milyen tortakü­lönlegességek, a marhapörkölt helyett milyen töltött húské­szítmények várják a vendég­sereget. Bizony úgy igaz, egy kiterjedt család, baráti kör esetén a lakodalmi ünnepre seregnyien összejönnek. Én is ilyen gazdagon terí­tett asztalhoz ültem Bagón. Amikor jó étvággyal fogyasz­tottam az ízletes ebédet, azon gondolkodtam, vajon e helyen a bronzkor embere hogyan élt, s mi jutott az akkori la­kodalmi terítékre. „ E gondolatok megértéséhez nézzük meg, mi történt a la­kodalom előtti napon. Amikor a szakácsnő meg­szemlélte a konyha részére megépített sátrat, akkor uta­sítást adott egy tartóoszlop beállítására, hogy a szélvédő ponyva rögzíthető legyen. Az oszlopnak ásott gödör mélysége alig haladta meg az eke járta föld mélységét, ami­kor az ásó kemény tárgyba ütközött. A következő szeren­csés ásónyommal egy kis kéz­zel formált bögre került nap­fényre. A bögre után még számtalan edenytöredék és csontszerszám került elő, me­lyet gondosan összegyűjtve ha­ladéktalanul átadtam az Aszó­di Petőfi Múzeumnak. Dr. Asz­talos István múzeumigazgató, a Galga-völgy legjobö isme­rője. rövid vizsgálódás után megállapította, hogy a lelet késő bronzkori, tehát legke­vesebb 3000 éves. Itt köszönöm meg Kovács Jánosnak és Balázs Lászlónak a munkáját, akik a kis feltá­rást elvégezték, és a teljes le­letanyagot részemre átadták azzal, hogy a múzeum részére továbbítsam. Nem egyedülálló lelettel ta­lálkoztunk, a ház kertjéből került már elő őrlőkő is. A Galga- és az Egres-völgy há­romszögében, több egymásra települő nép használati anya­gáról tudunk. A múlt század második felében a vasútépítés idején a rézkor középső sza­kaszából tejesköcsög típusú edény került elő. A gépállo­más területéről kora bronzkori és vaskori leletek is ismertek. Ez a Galga-völgy régészeti- leg leggazdagabb területe. A vasúton túli úgynevezett Pe­res a közeljövőben házhelyek céljára lesz kiosztva. A több mint 3000 éves településre a XX. század embere telepe­dik meg, bizonyságul annak, hogy e terület a szó nemes értelmében is anyaföld. Az anyaföld tisztelete most arra kötelez, hogy a régmúlt korok emlékeit megmentsük és meg­őrizzük. Tanácsunk feladata, hogy a majdani építkezők figyelmét felhívjuk a leletbejelentési kötelezettségükre, és megszer­vezze szükség esetén társadal­mi erők bevonásával is a gyors leletmentést. De a tanács min­den erőfeszítése kevés, ha a lakosság nem érti meg és nem érzi, hogy a föld méhének kincse nemzeti vagyon, annak megóvása és gyarapítása min­den magyar állampolgár köte­lessége. Balázs József Válasz cikkeinkre Ágiig a film ideérkezik * • k Télen sem szünetel a munka az erdőkertest regionális víz­műrendszer építésén. A Duna Menti Regionális Vízmű szak­emberei, dacolva hideggel, a terveknek megfelelő ütemben haladnak a községet egészséges vízzel ellátó hálózatának a fektetésével. Felső képünk azt a pillanatot mutatja, amikor a betonozás után egyengetik a talajt. Alsó felvételünkön: Osváth Sándor és Nyitra Zoltán lakatosok hajlítják a beton­vasat. (Hancsovszki János felvételei). filmsorozatot látogatók több esetben indokoltan érzik ma­gukat becsapottnak. Intézmé­nyünket ezért felelősség ter­heli, viszont ezek a problémák nem munkatársaink rossz szervezési munkája révén me­rültek föl. Az igazsághoz tar­tozik, hogy a filmkölcsönzés — az előírásoknak megfele­lően — a Pest Megyei Mozi­üzemi Vállalaton keresztül tör­ténik, s a filmeket vagy a ve­títés előtti napon, vagy a ve­títés napján kapjuk meg. Mi­vel több esetben nem érkezett meg a film, mást kellett vetí­tenünk. A Nem élhetek mu­zsikaszó nélkül című film ese­tében konkrétan utánanéz­tünk a problémának. Intézmé­nyünk az összes film esetén eleddig — és ezután is — idő­ben és pontosan leadta igé­nyét a Moziüzemi Vállalatnak, amely az igényelt filmet a Filmtudományi Intézetnél mű­ködő filmkölcsönzési szolgál­tatáshoz írja ki. A fenti film esetén a kiírás február 21-i dátummal történt, ami azt je­lenti, hogy a postázás miatt nem érhetett ide. Meg kell jegyeznünk, hogy a Pest Megyei Moziüzemi Vál­lalatnál számtalan esetben reklamáltunk szóban, telefo­non, írásban, sőt fölajánlot­tuk, hogy saját gépkocsinkkal is elhozzuk azokat a filmeket, amelyekkel probléma lehet — csak előre jelezzék. Ugyanis a látogatókat természetszerűleg nem az érdekli, hogyan kerül oda vagy ide a film, ők egy sorozatra fizettek be, s azo­kat a filmeket kívánják meg­tekinteni, amelyeket a prog­ramban olvastak Épp ezért ismét elismerve a bírálatok jo­gosságát, a filmsorozat látoga­tóitól elnézést kérünk az ed­digi problémákért, de úgy érezzük, ha, a Moziüzemi Vál­lalat nem változtat eddigi szervezési rendjén, a problé­mák lehetősége a jövőben sem küszöbölhető ki. A Gödöllői Hírlapban meg­jelent elmarasztalásokról, mos­tani válaszunkról értesítettük a Pest Megyei Moziüzemi Vál­lalatot, felkérve, hogy az új­ság hasábjain mi is örömmel olvasnánk véleményüket. Varga Kálmán igazgatóhelyettes, művelődési központ ISSN 0133-1957 (Gödöllői Hírlap)’ A Gödöllői Hírlap február 11—i- és ■ -£2-i szántában,; el (ma­rasztaló bírálat érte intézmé­nyünket a Régi sikerfilmek sorozat problémáival kapcso­latban. Mindenekelőtt le kell szö­geznünk, hogy a cikkben meg­fogalmazott problémák való­sak, az elmarasztalás jogos, a Télen sem szünetei Kézilabda Csapataink a teremtornán A mi szövetkezetünk

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents