Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-04 / 53. szám
Zárszámadás a Tápiovöígye Tsz-ben Kikerülni a hullámvölgyből Nemrégiben a televízió Üj reflektor magazin című műsorában érdekes riportot láthattunk, a sülysápi Tá- pióvölgj e Tsz takarító ágazatának dolgozóival, volt vezetőivel beszélgetett a riporternő. Mint a riportból kiderült, az ágazat vezetője megkárosította a termelőszövetkezetet és a kolléganőket is, ezért bűnvádi eljárás indult több társával egyetemben ellenük. A hasonló esetekről is szó volt a napokban megtartott zárszámadó küldöttgyűlésen, amelyről lapunkban már tudósítottunk. A szövetkezet összes termelési értéke a tervezett 396 millió forinttal szemben csak 307 millió 177 ezer forint volt az elmúlt évben. A 32 millió forint veszteséget a banktól kapott 24 millió forinttal tudták csak részben ellensúlyozni, így szanálási eljárásra nem került sor. Elvesztett perek Virág István, a szövetkezet elnöke a vezetőség beszámolójában hangsúlyozta, hogy a veszteségekért elsősorban az egyes ipari ágazatok vezetői a felelősek. akik felelőtlen, nemtörődöm módon végezték munkájukat. Talán egyedülálló, hogy a szövetkezet tavaly 44 bírósági perben volt érdekelt, s szinte1 valamennyit elvesztette. Hát hogyne vesztették volna el a pereket, ha mindig túlszámláztak, az egyéni érdekeiket helyezték előtérbe. Tizenegy ágazatot felszámoltak, de az évek óta folytatott hanyag munka igazán nehéz helyzetbe hozta a termelőszövetkezet közösségét. Természetesen a közgazda■* sági és pénzügyi munka nem kielégítő színvonala is hozzájárult a bajok felszínre jutásához. Az apparátus nem volt képes naprakész információkkal szolgálni a vezetésnek, s így a döntésekkel mindig elkéstek. A növénytermesztésben megfelelő volt a szakmai munka, ennek eredményeként őszi búzából a legmagasabb hozamot érték el a vonzás- körzetben. Több termést takaríthattak be rozsból és őszi árpából is, de kielégítő volt a kukorica és a napraforgó átlagtermése is. Akadtak azonban gondok. A lucerna gyomirtásánál — károsodás miatt — 70 hektár területet ki kellett szántani, s helyette másodvetést alkalmazni — kevés sikerrel. A kukorica szárításánál a szemek egy részét újra kellett melegíteni, s ez jelentős többletköltségeket emésztett fel. Nem tett jót az állattenyésztésben a gyakori főága- zatvezetöi csere, az év során hárman is váltották egymást ezen a poszton. A terv célkitűzéseit az állattenyésztés nem tudta maradéktalanul teljesíteni. A szarvasmarha- ágazatnál például a la.bilis állatorvosi ellátás miatt termé- ketlenségi problémák , keletkeztek, emiatt sok tehenet kellett kiselejtezni, egyidejűleg a tejtermelés is ingadozó volt. Felszámolt ágazatok A juhászati ágazat a jószágállomány elöregedése miatt szintén veszteséges lett. Alacsony volt a gyapjúhozam és a bárányszaporulat. A halászati ágazat a múlt évi árdifferenciák és az alacsony hozamok miatt várakozáson alul teljesített, veszteséges lett. önkritikusan állapította rheg Virág István, hogy az állattenyésztésre rányomta bélyegét a növénytermesztők és állattenyésztők közötti rossz összhang. Nyáregyházi esték II. Szeretik az életet Arra is kíváncsi voltam a nyáregyházi könyvtárban, hogyan élnek odahaza a gyerekek, s hogy kit, mi foglalkoztat leginkább. És hogy van-e valami, amitől félnek... Felmosok, elmosogatok odahaza, segítek apunak begyújtani, rakni a kazánba. Hobi- ból pedig sokat rajzolok, várost, iskolát, óvodát, boltot tervezek — mesél magáról Calbács Pisti, s ő is visszakérdez. — Hogy mitől tartok ... — Tulajdonképpen semmitől, senkitől, legfeljebb a részegektől, de azokat kikerülöm. — Láttam már horrorfilmen (!) emberevő sárkányt — videón —, de kinevettem, mert tudom, az Élet az ember előtt című könyvből, hogy azok az őshüllők nem találkozhattak a homo sapiensszel, az értelmes emberrel. Hiszen az embernek évmilliókkal ezelőtt nyoma sem volt a földön. Azt hiszem, mégis félek valamitől: az űrháborútól, mert akkor mindenki meghalna a földön, s kár lenne ezért a szép világért, a szüléimért. a barátaimért! Ezért mondom, hogy sehol se legyen katonaság, vagy ha mégis kell, akkor csak az építkezéseken dolgozzanak, vagy a katasztrófa sújtotta területeken seL\,enek különleges felkészültségükkel és járműveikkel. A repülés-technikában sem a háborús vonatkozású érdekel... Amikor a lányokat kérdezem, első reagálásaikból látszott, hogy nem ismerik a főelem fogalmát. Ez természe- :es is az ő korukban Amikor j fojtogatóról szóló, letűnt rémhírről faggattam őket. csak mosolyogtak, hogy az nem létezett sohasem, de Gyarmati Gabriella hozzáteszi, hogy azt tudja anyukájától és lány unokatestvérétől, hogy nem szabad senki idegennel elmenni, bárhová is hívná. A többi lány helyesel. Legvégül arról faggattam a gyerekeket, hogy éreznek-e valamilyen hátrányt amiatt, hogy nem városban, vagy nagyközségben élnek. Kevesebbnek érzik-e magukat ezért? Kórusban tiltakoztak, mondván, hogy érzik magukat olyan értékes embernek, mint bárki, bárhol az ő korosztályukban. Nem érzik semmi hátrányát annak, hogy kisközségben laknak, sőt inkább jobb nekik, mert nagyobb a biztonság, hiszen kisebb az utakon a forgalom, az emberek ismerik egymást, ezért vigyáznak is a másikra ... Már jócskán besötétedett, amikor elindultam hat órakor a könyvtárból, azzal a kellemes benyomással, hogy a nyáregyházi gyerekek valóban érnek annyit, mint bárki a korosztályukból ebben az országban. Meglepő módon nagyon értik s szeretik az életet. Nem félnek — mert nincs rá okuk! — de óvatosak is tudnak lenni, ha kell. Szóval, ízig-vérig mai gyerekek... A. L. A. Labdarúgás Két vereség Barátságos labdarúgó-mérkőzések: Sülysáp—Gyomra 2- 0 (0-0). Gyömrő, vezette: P. Szabó. A minden csapatrészében jobb Sülysáp akar nagyobb arányban is győzhetett volna a havas, jeges pályán lejátszott találkozón. Tápiószcntmárton—Gyömrő 3- 2 (1-1), Gyömrő. A hazaiak sok helyzetet kihasználatlanul hagytak, ennek köszönhetik elsősorban vereségüket. Az ipari ágazatokról elmondható, hogy azok többsége nem zárt veszteséggel, még a megszűntek sem. A rossz minőségű, hanyag munkából, a túlszámlázásból eredő visszafizetésekből adódtak a nehézségek. Felszámolták a bedolgozó, a kapcsoló-, a kazánszerelő, a szakipari szolgáltató, a monori építő ágazatokat, s még további ötöt. Tavaly lényeges beruházást nem hajtottak végre a termelőszövetkezetben. Csak részben készültek el a sűrűpusztai géptelep vízellátási és csatornázási munkáival. A- több éve tartó meliorációs munka egy része is áthúzódott erre az esztendőre. Nem hallgatta el a beszámoló a vagyonvédelemben keletkezett hiányosságokat sem. Jelentős mértékben növekedtek a nagyobb értékű lopások, a tetteseket csak részben sikerült felelősségre vonni. Az új rendészeti vezető beállításával szeretnék megszüntetni ezeket a gondokat. A vagyonvédelem azonban nemcsak a rendészek feladata, hanem minden vezetőé; ezen a területen kívánatos az ellenőrzés javítása. Vagyonvédelem Fuksz András közgazdasági igazgató az idei tei'vekbe avatta be a küldöttgyűlés résztvevőit. Elemző, minden részletre kiterjedő beszámolójából kiderült, hogy van lehetőség az eredmények javítására, arra, hogy az idei hiteltörlesztési kötelezettségeiknek — amely 11 millió forint — eleget tudjanak tenni. Ez mindenkinek létérdeke, hiszen csak így tudnak talpon maradni. v Dr. Tóth Erika jogtanácsos részletesen ismertette az ipari ágazatok pereit. Elmondta, hogy nagyon rossz érzés, amikor az elvesztett perek után elhagyják a bíróságok , termeit. Márpedig az utóbbi időben jobbára csak vereségeket könyvelhettek el az igazságszolgáltatás helyiségeiben. Különösen érzékenyen érintették a szövetkezetei a Telefongyárral, a Budapesti Vegyiművekkel, az IKV-val és a BM-mel szemben fennálló visszafizetési kötelezettségek. A küldöttgyűlés hangulata — érthető okokból — meglehetősen pesszimista volt. Ezt igazolja az, hogy csak kevesen fejtették ki véleményüket. Az idén még átgondoltabb gazdálkodásra, mindennapos szorgos munkára lesz szükség, hogy kikerüljenek a hullámvölgyből. Ez pedig minden tsz-dolgozó és alkalmazott közös érdeke. Gér József II M A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA xxvm. évfolyam, 53. szám 1986. MÁRCIUS 4., KEDD Változtatni keli a szemléleten Ha fák lesznek, ember is lesi i Ha lenne mérőeszköz, amely tanácskozások hangulatát regisztrálná, ezen a megbeszélésen kénytelen lett volna rögzíteni némi szkepticizmust is." Mert hát nem ez az első próbálkozás, nem ez az első érdekegyeztetés és feladatmegbeszélés — és az ügy mintha mégsem haladna előre... A pár nappal ezelőtti értekezleten, ahol a monori faluszépítő és környezetvédő bizottság is hasonló témát ISrgyaU;—feljegyeztem- egy mondatot. Fekete János református lelkész, a Hazafias Népfront monori bizottságának tagja mondta, s igazán kár, hogy a hangsúlyt írásban nem lehet felidézni: — Ezt a munkái most már nem szabad dekorációnak tekintenünk! Hiszen ez már életmentés. A körzetközpont pártszék- házának nagytermében a HNF helyi bizottsága és a tanács kezdeményezésére koordinációs megbeszélésre kaptak meghívót üzemek, intézmények, gazdaságok, társadalmi szerveit vezetői és képviselői. Mert. tenni ugyan sokan próbálnak — ezt azonban nem árt összehangolni, hiszen az elszigetelt próbálkozások eleve nem lehetnek tartósan eredményesek. Környezetvédelem Monor közigazgatási területén a köztisztaságot és a környezetvédelmet illetően a közállapotok szomorúak, még ha csak a felületet érinti is az ember: számtalan porta előtt térdig érő gaz, építőanyag-törmelék, eldugult átereszek, gondozatlan árkok, virágot nem ismerő járdaszélek, söprűt ritkán látó járdák. A közterületek sem különbek, csak az idősebbek emlékeiben élnek a Marx liget rózsái, a közparkok többnyire siralmasan néznek ki, szétszaggatott lánckorlátok és kitördelt facsemeték késztetik pesszimista legyintésre a jobb érzésű állampolgárt.' S akkor ott vannak még az illegális szemétlerakók, a mindenféle rendű és rangú hulladékot po- tyogtató szállítókocsik, és a kérdés: megannyi próbálkozás, akció és társadalmi munka után lehetőséges túljutni mindezeken egyáltalán ? Madari Gyula, a tanács MÜTEF-osztályának vezetője azt mondta el, milyen elképzelésekkel kíván munkához látni a tanács, természetesen azzal a gondolattal, hogy nem marad egyedül. Az eddigieknél nagyobb gondot igyekszik fordítani a közparkok állapotára, amelyeknek gondozására a költségvetés anyagi fedezetet is biztosít. Van, amire nem jut annyi pénz, amennyi kellene — így aztán a közösség pártfogásába kell ajánlania például a mo- nori-erdei napközi melletti parkot, ahová legszívesebben játszóteret álmodik a képzelet, vagy a monori maggyár- kertet, ahol csak egyszeri rendcsinálásra vállalkozhat a tanács — pedig ideális „vidám park” lehetne. A malomgödröt most töltögetik, az elképzelés: benzin és olajkút lesz a helyén. A Barátság parkra komplex rendezési terv készül a leendő Jászai Mari téri iskola építésével párhuzamosan. Nem dekoráció Hosszan lehetne sorolni, mint ahogy a megbeszélésen is sorolták, ki-ki hozzátéve az elképzelésekhez a konkrét segítség ígéretét, vagy éppen egy ötletet, ami hasznos lehet. És persze elhangzottak — hiszen kikerülni nem lehet — az aggodalmak is. Túl sok ugyanis a példa arra, hogy amit a jó szándék megteremt, azt — többnyire ismeretlen — garázdák sorra tönkreteszik. Az aggodalmakat azonban — ha jogosak is — mégiscsak háttérbe kell szorítania a most már igazán eredményeket teremtő közös cselekvésnek. Aki jelen volt — ezt erősítette meg. Remélhetőleg lesz majd gazdája a monori, monori-erdei és péteri tiszta, virágos utcák részére kitűzött 30, 20 és 10 ezer forintos díjaknak. lesz példamutató ereje az új kezdeményeséseknek, védelmezője a megteremtett és megteremthető értékeknek. Személyre szóló kérdést továbbítanak az állampolgároknak: gondozzák, tartsák rendben portájukat, törődjenek környezetükkel. A faluszépítő bizottság tagjai gyakori látogatói lesznek — remélhetőleg nem pokolba kívánt látogatói — az üzemeknek, intézményeknek, hogy felhívják a figyelmet mindarra, amin változtatni kell. Nagyobb tér jut a dicséretnek is — lapunkban a követésre méltó, szép példákat bizonyára többször emlegethetjük majd, legyen az egy szemet, szívet gyönyörködtető központ vagy magánház környéke. Az aggodalmak Rágyánszki Pál tanácselnök összegezte a tanácskozáson elhangzottakat, válaszolt a kérdésekre, s hangsúlyozta: a köztisztaság, a környezetvédelem tekintetében is szemléletváltásra van szükség, s vissza kell szerezni az ide vonatkozó társadalmi munka régi rangját is. Amit ugyanis megteremtünk, megvédünk és megőr- zünk — az már régóta sokkal többet jelent, mint dekorációt. Az életet fával — életfával — is jelképezzük. K. Zs. Mozi Maglódon kedden a művelődési házban 16.30-tól és 18.30- tól: Fantom az éjszakában. Monoron 10-tól és 20-tól: Ágyúgoiyófutam. Jubileum előtt A kék-fehér első szerelmesei Szép jubileum előtt áll a Monori SE: 85 éve alakult az egyesület. Talán nem érdektelen visszaemlékezni ezekre az időkre, az akkori fiatalokra. Bár neveik a mai sportolóknak nem sokat mondanak, de példát feltétlen vehetnek róluk. BBk W 1901 legelején gyakran jött össze néhány monori fiatal. Arról tárgyaltak, hogy miként lehetne Monoron megalakítani egy olyan egyesületet, ahol sportolni lehetne, főleg futballozni. Naponta találkoztak, beszélgettek, és mint később kiderült, nem is eredménytelenül. Ezek a lelkes diákok sok akadályon jutottak keresztül, mert bizony akkoriban a sportnak több ellensége, mint barátja volt. Harcoltak — és győzött is a lelkesedés, a sport iránü rajongás. Megtörtént, amit talán ők maguk sem mertek biztosan remélni. 1901. március lő-én Monoron megalakult a sportegyesület. Ezzel bizony ebben az időben még nagyobb városok sem dicsekedhettek. Az alakuló közgyűlés ezen a szép és nagy nemzeti ünnepen zajlott le a szabad ég alatt a Páskomon. Ott van jelenleg az állami gazdaság központja. Az egyesület neve: Monori Sport Club lett, színe kék-fehér, az alapító tagok tizenöten voltak. Az egyesület elnöke Gulyás János állatorvostan-hallgató, a vezetőség tagjai: Czibula Dezső, Lőrincz Sándor, Lő- rincz Elek, Bukszái Károly, Heller Jenő, Fábri Zoltán és Swarch Jenő lettek. Mindegyikük diák volt. Az egyesület tehát megalakult, de azután jött a neheze: a pálya létesítése. Külső támogatásra nem számíthattak, sőt nagyon idegenül néztek ezeket a bolondos hóbortnak (sportnak) hódoló fiatalokat. Öle azonban mit sem törődtek ezzel, nekifogtak a pálya építésének. Ott, ahol a megalakulás történt, tehát a Páskomon. Talajt egyengettek, kapufákat ácsoltak és faragtak, az álom beteljesülése egyre közeledett. Megkezdték a tréningeket és jöttek a kél- kapus játékok. Természetesen olyan erőt nem képviselt még az egyesület, hogy idegen csapatok ellen kiállhattak volna; saját sportolóik kétszer hatos csapatokban játszottak egymás között. Az akkori játékosok közül néhány név: Heller Jenő, Lőrincz Sándor, Lőrincz Elek, Bán Kálmán, Fábri Zoltán, Swarch Pető, Bukszái Károly (Bosnyákovicz), a későbbi 33-as FC sokszoros válogatott játékosa. w Akadt gond is bőven. Ugyanis a kapufákat egy szép reggelre ellopták. Újakat kellett ácsolni és most már más megoldást kerestek: a tréningek és mérkőzések után kiszedték a kapukat, s a közeli lakóházaknál helyezték el a következő edzésig, illetve meccsig. A mérkőzéseken ka- lapoztak, tehát így szedtek belépődíjat. Egyre több volt á nézőjük, sőt a sportolni óhajtók tábora is egyre növekedett. A környékbeli községekből, Ve esésről. Gyomráról, Üllőről, Hsáról sőt Nagyká- táról is jöttek játékosok, mert ezeken a helyeken, sőt a környéken sem volt még sportélet. 1902-ben, 1903-ban már budapesti csapatokkal, mint a BTC, NSC stb. mérkőztek, és vidéki csapatokkal is: Szeged, Győr. Debrecen. Klub-összejöveteleket a „Rákospalota” épületében tartottak, ez a vasúti sorompó mellett lévő emeletes épület volt (nemrégen bontották le), majd 1903- ban már a Swarcz-féle vendéglőben jöttek össze. A szerelést minden játékos maga szerezte be (mit szólnának ehhez a mai sportolók?), s annak tisztán tartásáról is saját maguk gondoskodtak. Évről évre erősödött játékerő szempontjából is az egyesület. Talán ennek alátámasztására szó szerint idézek egy akkori lapszemelvénsü: „1905- ben már vidéken is 42 csapat játszott a bajnokságért. Magyaróvár, Makó és Monor is az új sportág egyik fellegvára.” Az 1906-os év Monor sportjának életében változást hozott, az egyesület módosította a nevét. Üj neve: Monor Sport Egyesület. Színe maradt a kék-fehér. W Ezt a szép jublieumot, amire büszkék leheinen sportolóink, a legjobban azzal ünnepelhetnék meg, ha jobban szerepelnének 1986-ban. Oláh Gyula (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)
