Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-29 / 75. szám

1986. MÁRCIUS 29., SZOMBAT Magyar metrószerelvény r" % % A Ganz-MÄVAG Mozdony-Vagon és Gépgyár vasúti jármű­gyárában készül az új metrószerelvény prototípusa. A BKV megrendelésére a Ganzban tervezett szerelvény hat kocsija 1100 utas befogadására lesz alkalmas. Az energiatakarékos vil­lamos berendezésekkel, korszerű mechanikai elemekkel gyár­tott szerelvény futópróbái az idén megkezdődnek. Jelenleg az elektromos vezetékeket, az ajtómozgató berendezéseket szere­lik, illetve üvegezik a kocsikat A lakógyűlés után . Ismét az aszódi kéményekről Jó negyedévvel ezelőtt foglalkoztunk már lapunkban két aszódi épület megoldatlan fűtésével. A tanácsi lakások bérlői és a házakat fenntartó helyi költségvetési üzem vitája hosszú évek óta tart, hiszen az eredetileg oiaj- tűtésre beállított 48 lakásban konstrukciós hibák miatt szinte lehetetlen a fűtés. Többévi vita után múlt év decemberében végre nyílt színen, lakógyűlésen igyekez­tek tisztázni a problémát, mindenki számára megnyug­tató megoldás azonban itt sem született. ígéret maradt Kovács Imrét otthon talá­lom. Az 5/22-es épület negye­dik emeleti lakásának bérlőjé­ből ömlik a panasz, amikor a fenntartók kerülnek szóba. — Komolyabb fűtési problé­mákat 1930-tól tapasztaltunk. Ha fújt a szél, visszavágott a füst, de még ez volt a jobbik eset, mert számtalanszor elő­fordult, hogy ilyenkor be sem lehetett gyújtani. A konyában és a fürdőszobában pedig egyáltalán nem tudtunk fűteni. Időközben megérkezik a har­madik emeleten lakó Csíki Istvánná is. A fiatalasszony második kisgyermekével van otthon gyesen. — A konyhában háromna­ponként kell kormozni, de ha egy kicsit is erősebben fúj a szél, már nálunk is problémát okoz a begyújtás. Márpedig tüzelnünk kell, mert reggelen­te 6—8 fokig lehűl a hőmérsék­let. Múlt év decemberében Ba- gyin József tanácselnök azt ígérte,- hogy a két épület ne­gyedik emeletén hőtárolós vil­Ha megfűj a tavaszi szél Nem zizeg már a régi nádas — Milyen fajta? — Mire tippel? — Nem értek hozzá — val­lom be a pohár borról, amit illett elfogadnom. Saját ter­mésére mindig büszke a gazda, s jó szívvel adja. Hát még, ha a neve napján kö­szöntik saját székházukban a klubtársai. Üstben a meszkénté Rózsás Sándor, a dunake­szi kertbarátkor alapító tagja, akinek fontos tisztsége is volt itt, de most már lemondott arról. Szava és tekintélye enélkül is maradt. Amire rá­mutat, amiről beszél, ahhoz mindhez köze van. A Huba utcai székhazat is a saját pénzükből, erejükből építet­ték a hetvenes évek elején. Ingyen csak a telket kapták a várostól. Nagy a nyüzsgés, minden­ki intéz valamit, s persze, in­gyen és bérmentve. Itt nin­csenek fizetett funkcionáriu­sok, tiszteletdíjas alkalmazot­tak. Pedig a- taglétszám nem kevés. Még a bal parti Du- na-kanyarban kialakult. ará­nyok szerint sem,, noha eb­ben a körzetben népszerű a kertészkedés, jól szervezettek a csoportok. Pontos, precíz emberek szolgáltatják az adatot. Ez idő szerint 905 tagja van a Hazafias Nép­front itteni Fariba rá ikerének Páros tagszervezés Először Puskás Antal alel- nököt ismerem meg. aki ízes, szép alföldi tájszólással be­szél. Alig három éve került erre a vidékre, ma már nyugdíjas. A gyerekek után jött, merthogy azok itt és Budapesten kerültek állásba. A föld, a kert szeretete meg a társaság vonzotta a körbe, ahol szakértelméért vezetőnek választották. Forró Ede titkár Kakukk Lajos főbizalmit mu­tatja be. Mert ilyen poszt is van, s az irányításával 14 bizalmi jelenti azt a láncola­tot. melynek útján a város minden körzetébe eljut, s onnan is visszaérkezik az in­formáció. Élő, eleven kapcso­latban állnak a tagsággal. A 350 kötetből álló szakkönyv­tárat is társadalmi munká­ban gondozzák, s kölcsönzik a könyveket. VJindhager Ká­roly tanárnak, a kultúrfe’.e- lősmek pedig az a dolga, hogy szervezze és bonyolítsa a szakmai előadásokat, tartsa, erősítse a klub kapcsolatait. Példás szervezés, nagy ö,sz­ázé tartó 'erő, amilyet ritkán tapasztalhatunk. Hogy sikerül­hetett ez? — Az emberek szeretnek a kertjükről beszélni, s azt gondolják, hogy értenek is hozzá — mondja Rózsás Sán­dor. — Mi ezzel fogtuk meg sok mai társunkat, rádöb­bentve őket arra, amit nem tudnak. Amikor közénk áll­tak, azt kapták feladatul, hogy szervezzenek be még két tagot, aztán az új jelent­kezőktől is ezt vártuk el. A parlagföldek kiosztása óta a hobbitelkesekkel megfiata­lodtunk, javult az átlagélet­kor. Közös órák öröme — Tv, újabban videoké- szülék, gyorsabb életritmus, változó családi szokások — sorolja Windhager Károly azokat a tényezőket, amik miatt ma már nincs mód olyan meghitt társas együtt- létekre, jóízű beszélgetésekre, mint régen. Arra sem, amit Puskás Antal alelnök emleget nosztalgiával, hogy otthon, a drótkerítés mellett csak át­szólt a szomszédnak: hogy van, mi újság? Együtt lenni természetes emberi vágy, s ezt főleg az idősebbek kívánják. A közös órák örömét pedig most is leolvashatjuk az arcokról, érezhetjük a kezek szorításá­ból. A fiatalabbak? A .295 hob­bitelkes’ Elsősorban a panel világából igyekeznek a sza­badba, A Duna mellett kiha­sított 124 parcellán, ahol né­hány éve még sűrű náderdők zizegtek, virágzó kultúrát te­remtettek. Veszik a búvárszi­vattyúkat, hogy a pár mé­terre leásot.t kűtból, ahol fel­jön a talajvíz, öntözzék a kertjüket. A gödi Dunamen- ti Termelőszövetkezettel most hosszabbították meg újabb öt évre a szerződést, s az új földtörvény alapján hektá­ronként 5 mázsa búza árát fizeti a kör, amiből a tagok­ra négyzetméterenkint 50 fil­lér esik. Kár; hogy szemben a kertes házakban lakó. s otthon termelő klubtársaik­kal ellentétben nekik nem engedi meg a tulajdonos, hogy fát, szőlőt ültessenek. csak konyhakertészetiel fog­lalkozhatnak. Pedig hát ki tudja, hogy a tulajdonképpe­ni Duna-ártéren kezdhet-e valaha is valamit égy nagy­üzemi gazdaság? A kérdés, hogy érdemes-e kertészkedni, csak az én ré­szemről merül fel, ezt nem latolgatják. Ajánlják viszont hogy a 905-öt szorozzam be néggyel, vagyis a családtagok számával, akik nem a piac­ról fogyasztanak. Sőt, időn- kint oda szállítanak. Brokkoli az ártéren Vállalkoznak az úttörő- munkára is. Megpróbálkoznak tapasztalatokat szerezni a biokertészkedéssel, s ezen az estén is szervezik az idén kísérletképpen a brokkoli, a káposztafélék családjába tar­tozó vitamindús növény ter­melőit. Ezt a Dunakeszi Hű­tőház veszi át. A legfőbb nyereség pedig — bizonygat­ják — az, ha megfújja az embert a jó tavaszi szél. Művelődési és gazdasági tényező egyszerre, valódi tijV megmozgatom. Jövőre tlesz húszéves a dunakeszi kertba­rátok köre. Kovács T. István lanykályhákkal szerelik fel a szobákat. Emellett minden la­kásban villanybojlerekre cse­rélik ki az olajjal működő, vízmelegítőket, s hőtárolós kályhák kerülnek a konyhák­ba is. A lakógyűlés elé azon­ban mégsem ez a javaslat ke­rült. Szigorú határozat — Szerencsétlen helyzet alakult ki a lakógyűlésen — mondja Bagyin József. — Elő­ző nap ugyanis összeült a vég­rehajtó bizottság és áttekintet­te az általunk kialakított ja­vaslatot. Figyelembe véve a kimondottan jó huzatértékeket tartalmazó szakértői jelentést, a testület megszigorította a megoldás módját. — Milyen konkrét állásfog­lalás született? — A konyhákban és a für­dőszobákban az eredeti állás­pontnak megfelelően végre­hajtjuk a már említett cseré­ket, a szobákban azonban nem áll módunkban — még a ne­gyedik emeleten sem — hőtá­rolós kályhákat felállítani. Eh­hez mi csak a vezetékek bevi­telét tudjuk biztosítani. A kályhákat azonban a lakók- nak kell megvásárolniuk és be­szereltetniük. Később egyéb­ként talán (?!) be tudjuk szá­mítani a lakbérükbe az így fel­merült költségek egy részét. — A tanács, illetve költség- vetési üzeme gyakran hivatko­zik az EMI által készített omi­nózus szakértői véleményekre. A félreértések elkerülése vé­gett nem lett volna egyszerűbb, már hónapokkal ezelőtt több példányban lemásoltatni és a bérlőkhöz eljuttatni? Ez eset­leg csökkentette volna a lakók fenntartásait. — Talán ezt kellett volna tennünk, bár az írásos jelentést nem zártuk el senki elől. — A szakértői vélemény eléggé szőrmentén fogalmaz a kéményekkel' kapcsolatban, csak a huzatadatok egyértel­műen pozitívak. — Semmi más gond nincs, mint hogy évekig nem pucolták ki a kéményeket. — Azért, mert a kéménysep­rő vállalat nem volt hajlandó regiszterbe iktatni, magyarán átvenni. Enélkül nem jönnek ki rendbe tenni a kéményeket. Már jó három hónappal ezelőtt is ez az átadás-átvételi jegyzőkönyv állt a viták gyúj- tópentjábiní. A lakók tudomá­sa szerig ugyanis nem létezik ilyen dokumentum. A tanács 4Jl£tve -,'Jsalt$égvetési üzeme 1980-tól érre a kérdésre nem reagált,'s:psak egy évvel ez­előtt jelentették ki: igenis lé­tezik a jegyzőkönyv. IS Roló is, szúnyogháló Ha majd itt a forró nyár Meteorológiai tavasz ide vagy oda, néha még estefelé fázósan húzzuk össze magun­kon a kabátot. A júliusi, au­gusztusi forró, napokon azon­ban szívesen húzódunk vala­milyen napernyő alá. Abla­kainkon napközben is leenged­ve tartjuk a rolót. A szakemberék állításából, de saját tapasztalatainkból is tudjuk, hogy a két ablak kö­zött leeresztett roletta áten­gedi a meleget, méghozzá a napsugarak hőmennyiségének a 70 százalékát. Ha a helyisé­gen belül árnyékolunk, akkor a 90 százaléka, ha az ablakon kívül, akkor csak a 10 száza­léka jut be. A Buda-flax Lenfonó és Szövőipari Vállalatnál már hagyományai vannak az ilyen árnyékolószövetek készítésé­nek, míg a Fémmunkás Válla­lat ez építőipari szerkezetek tervezésében, gyártásában és szerelésében szerzett tapaszta­latokat. A két gazdasági egy­ség most együttműködési meg­állapodást kötött, miszerint szellemi és anyagi eszközeik összeadásával közös fejlesztés­be fognak. A Buda-flax szál­lítja a ponyvaanyagokat, a Fémműn,kás pedig az árnyé­kolók szerkezeti vázát. A ponyvaszövet lyukacsos, tehát szúnyoghálóként is használ­ható. E praktikus terméket egyébként a múlt őszi BNV-n mutatták be, a sorozatgyártás­hoz pedig -az idén júniusban látnak hozzá a partnerek. Az együttműködés keretében készít majd a két cég nagy­méretű sátorcsarnokokat is, a megoldás újszerűségét az úgy­nevezett gömbsüveg adja. A csarnok lehet fix és mobil szerkezetű, s egyszerre 'több ezer ember befogadására al­kalmas. A termékeket a hazai piac ellátásán kívül exportra is szánják. Dicse János üzemvezető és Mészáros Antal főkönyvelő — a helyi költségvetési üzem ve­zetői — előtt most valóban ott a jegyzőkönyv, illetve annak másolata. Igaz, ez csak az egyik, az 5/22-es épületre vo­natkozik. — És a másik ház, az 5,23- as? — Biztos az is megvan vala­hol. Ez a dokumentum is az irattárból került elő. — A múltkor még hiányzott a házakra vonatkozó dosszié­ból. — Pedig képzelje, itt volt — szól közbe Mészáros Antal, akinél hónapokkal ezelőtt ke­restem a jegyzőkönyvet. — Előtte olvastam át és jegyze­teltem ki az összes, akkor fel­lelhető, hivatalos iratot... — Nincs itt különösebb gond — szól közbe Dicse János —, csak rendszeresen, hetente pu­colni kell a kéményeket. — Normális esetben csak évente egyszer, a fűtési szezon kezdetén kell pucolni a kémé­nyeket. — A kémények terhelése csökken majd a konyhai hőtá­rolós kályhák üzembe állításá­val. Akkor kevesebb gondot okoznak majd. Vita lesz csak? A kéményeket egyébként, hét­évi üzemelés után először, ta­valy karácsony előtt kipucol­ták. Az üzemvezető nem is ta­gadja, nem hivatalból jelen­tek meg a tisztító szakembe­rek, hanem az ő határozott ké­résére. Hiába emlegetem az egyre vastagodó paksamétéban fellelhető dokumentumokat, amelyekben bizonyítást nyer, hogy különféle műszaki kifo­gások miatt a kéményseprő vállalat nem hajlandó átvenni a kéményeket, s azok rendsze­res tisztításáról gondoskodni., A lényeg: öt év után megke­rült az egyik jegyzőkönyv. Idővel biztos előkerül majd áz 5/'23-as épület dokumentuma is... Az aszódi kéményügy várha­tóan még sokáig nem fejeződik be, s további vita vagy per lesz abból is, hogy a bérbeadó a rendelkezéseknek megfele­lően milyen fűtési berendezése­ket köteles biztosítani a lakók­nak. Horváth Judit Árukapcsolás Utazom a távolsági vo­nattal, megunom az abla­kon túli világot: szívniva- lót keresek a zsebemben. Véletlenül — más bagóssal is előfordult már — nem volt nálam egy árva csikk sem. Eszembe jut, távolsági vonaton általában van bü­fékocsi, ahol cigarettát meg minden olyan cikket árui az utast ellátó vállalat, melyre általában az utazó­nak szüksége van. A büfékocsiban hárman állunk. A pult mögötti, fe­hér köpenyes eladó, én, ki dagadó mellel vagyok sor­első, s egy bátya, ki büsz­kén volt sonnásodik. — Egy doboz Symphoniáí és gyufát kérek — mon­dom, s a fiatal férfi máris teszi elém a tüdőrontót. — És? — kérdezi hosz- szan. — Mást nem, köszönöm — nyújtom a pénzt. — Sört? — Nem, nem, most hi­deg van, köszönöm. — Csak egy üveggel, jó? — Nem, kösz. — Ide figyelj, apa, ez nem trafik! Minek tartod föl a sort? — tisztel meg bizalmával az utasellátós férfiú. Elkullogtam a sarokba. A bátya szintén cigarettá­val kezdte. A. — Sört? Vermutot? — szólt rá a fehér köpeny. — Hát... — pislog az öreg —, ha már ajánlja, egy sört kérek. Milyen? — Huszonnyolcas. Fo­rintban, plusz üveg. Az öreg fizet, s jön a sarokba. Kortyol. Lassan, undorodva. Egy-nulia: az árukapcsolás eme udvarias formája javára! Az én győzelmem úgyis csak pirruszi volt... — BIA — Mágneskártyával működik Az okos sorompó Mágneskártyáyal működő elektronikus félkarú sorompót fejlesztett ki a győri Autója­vító Vállalat a budapesti Sci- tel és a győri Mikro Raab kisszövetkezet részvételével. A gépkocsivezető a sorompó­hoz érve a mágneskártya be­helyezésével hpzza működés­be az elektronikus készüléket. Beadom a válópert... A HÚSZÉVES kislány oda- állt a szülei elé: — Holnap felhozom bemutatni egy bará­tomat. Pistának hívják. Ösz- szeházasodunk. Bejelentkez­tünk a tanácsnál, két hét múl­va lesz az esküvő. A szülők nem kaptak leve­gőt. Lányuk még a főiskolára jár, két év múlva végez. Kér­dések zác 'oroztax egymás u’ án. A kislány, Éva, arra még csak tudott válaszolni, hogy Pista is éppen csak most végez, á.- latorvosnak készül, de a töb­bi kérdésre már nehezebb volt felelnie. Mert édesanyja és édesapja felváltva, szinte egy­más szavába vágva, ilyeneket kérdeztek: Hol fog a te Pis­tád állást kapni? Hol fogtok élni? Hogy fogod befejezni a főiskolát, ha ő — feltehetően — valahova egy faluba kerül? Miből fogtok élni az elején? Hol fogtok lakni? Éva bizony csak húzta a vál­lát, és amikor édesanyja azt kérdezte, valójában mióta is­merik egymást, hiszen két hó­napja még Lacival járt, s hogy eléggé szeretik-e egymást ah­hoz, hogy egy életre szóló dön­tést hozzanak, akkor Éva el­mosolyodott: — Ugyan, anyu! Ha nem sikerül, akkor majd legfeljebb elválunk! Sajnos, sok fiatal indul így a házasságba. Hogy közben gyermek születik? Hagy köz­ben akár a maguk erejéoő'. akár a szülők segítségével mír összehoztak valamit, ami fe­lezve semmi?! Ezt nem gon­dolják végig, de sajnos még annál is több ' a válás, mint ahányan így mennek a házas­ságba. A fiatalok egy része meggondolatlanul házasodik, és épp ilyen meggondolatlanul megy a válóperes bíró elé. Jelzi ezt a sok válás, de jel­zi még valami. Tizenöt, húsz évvel ezelőtt, amikor még jó­val alacsonyabb volt a válá­sok aránya, viszonylag több volt a gyorsan, másodszor is házasodó. Most már úgy tű­nik, csökkent a második há­zasságkötések száma, ami azt jelzi, hogy aki egyszer meg­égette magát, másodszor már óvatosabb. Talán éppen ezért a második házasságok mk az eseteit többségében tartósab- bak, megalapozottabbak. Már tudják, hogy a házassághoz nem elég a szexuális összhang (bár az is fontos), hanem em­beri összhang is szükséges, és még valami: tűrőképesség! Ne azokra a szerencsétlen, köztünk élő asszonyokra gon­doljunk, akik évtizedek óta tűrik iszákos, részeges férjük garázdálkodását, esetleg még a verést is. Nem ezt kell tűr­ni! Sőt, ezt nem kell tűrni, még a gyerekek vélt érdeké­ben sem, mert egy gyereknek sem érdeke, hogy örökös ret­tegésben nőjön fel. TŰRÉS, türelem kell viszont kölcsönösen a másik iránt. Tiszteletben kell' tartani an­nak már kialakult szokásait,a. tisztesség határát nem súroló kedvteléseit, ízlését, gondolko­dásmódját. Alakítani ezen is csak akkor tudunk, ha alap­jaiban őt. magát is elfogadjuk. Tisztelet, szeretet, tűrőképes­ség — ha van titka a tartós, jó házasságnak, akkor talán ez az. Sárdi Mária

Next

/
Thumbnails
Contents