Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-29 / 75. szám

1986. MÁRCIUS 29., SZOMBAT 5 Van régi is, új is, de... Olcsóbb, ha megszökik a meleg? ^ Mostanában egyik legfőbb beszédtéma, hogy immár Uö- £ telező érvénnyel életbe lépett az 1919-ben kiadott hőteeh- ^ nikai szabvány, s a többlépcsős megvalósítás ezennel ^ utolsó stádiumához érkezett. Az energiatakarékosságot / célzó előírásgyűjtemény betartása ezentúl a magánlakás- ^ építőkre is vonatkozik, ettől függ a tervrajzok jóváha- í gyása és a lakhatási engedély kiadása. ösztönözni. Az akció jól sike­A HÉT HÍREEBM BEVÁSÁROLTUNK • A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának el­nöksége a közös gazdaságok érdekeltségi viszonyait te­kintette át. O Megrendezték a Vetőmagtermeltető és -Értékesítő Vállalat szocialista brigádvezetőinek orszá­gos tanácskozását. O Fotókiállítás nyílt Budapesten, Bulgária ma címmel. 0 Lezajlott a Képző- és Iparmű­vészek Szövetségének közgyűlése. O A hét híre az is, hogy az Élelmiszer-ipari Dolgozók Szakszervezetének, központi vezetősége az élelmiszerek minőségének hely­zetét elemezte. Végső búcsú Rácz Páltól Családjának tagjai, egykori harcostársai, kollégái., kísérték utolsó útjára pénteken a Mező Imre úti temetőben Rácz Pált, az MSZMP Központi Bizott­ságának volt tagját,: hazánk New York-i állandó ENSZ- képviseletének vezetőjét. Az MSZMP Központi Bi­zottsága és a Külügyminisz­térium nevében Várkonyi Pé­ter külügyminiszter mondott gyászbeszédet. Az elhunyt küzdelmekkel teli, harcos élet- útját méltatva kiemelte: sze­mélyében a munkásmozgalom olyan kiemelkedő személyisé­gét vesztettük el. aki elvhű­ségével, egyenességével '.tűnt ki, s aki diplomáciai szolgá­lata során egyesíteni tudta1 ezt az elvhűséget a bonyolult nemzetközi ismeretekkel. A család, az egykori harcos­társak nevében Nonn György, a Kossuth Könyvkiadó igaz­gatója búcsúzott Rácz ■ Páltól a ravatalnál. Rácz Pált, a Me­ző Imre úti temető munkás­mozgalmi panteonjában he­lyezték örök nyugalomra. A monori pártbizottságon Titkárválasztás Tegnap ülést tartott az MSZMP Monor Városi Jogú Nagyközségi Bizottsága. Az ülésen részt vett és teiszólalt dr. Balogh Pál. a megyei párt- bizottság titkára. A tesiü.et dr. Szászik Ká- rolynak, a városi jogú párt- bizottság első titkárának elő­terjesztésében, a végrehajtó bizottság javaslatára Kovács Györgynél, az MSZMP Pest Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának voit tanárát megválasztotta a pártbizott­ság és végrehajtó bizottság tagjává, a pártbizottság titká­rává és a pártépítési munka- bizottság vezetőjévé. Másutt dolgoznak A kezdeti homály lassan oszladozik. Ma már a felszá­moláson dolgozó szakemberek is egyértelműen állítják, hogy tavaly decemberben, amikor nyilvánvalóvá vált az egyetlen lehetséges megoldás, a döntés bejelentése demoralizálta az emberek hangulatát, szinte mindenütt beszüntették, vagy csak ímmel-ámmal végezték a munkát. Éppen ezért kellett siettetni a termelő szervezetek átadását más cégeknek, ame­lyek természetesen jóval ha­tékonyabban tudják foglalkoz­tatni az embereket. Így pél­dául a Közmű- és Mélyépítő Vállalathoz került 80 fő, a 23. számú Állami Építőipari Vál­lalat 170, a budaörsi Mélyép- szer Szövetkezeti Közös Válltp lat 62, a Budafoki Építőipari Szövetkezet 25, a Földgép 12, a Gödöllői Építőipari Kisszö­vetkezet pedig további 18 dol­gozót vett át. Előrehaladott tárgyalások folynak a nemrég alakult Pest Megyei Volán Vállalattal — márkanevén: a Duna Volánnal — 90 ember sorsáról. Emellett többen a maguk kezébe vették jövőjük irányítását, így március 24-én már csak 315-en dolgoztak a felszámolás alatt levő KKMV- nél. . Halmozott veszteség A termelő szervezetek adás­vételével kapcsolatos tapasz­talatokat még korai összegez­ni, az azonban már most meg­állapítható, hogy a legtöbb fi­zikai munkás vagy több, vagy legalább akkora keresetért ke­Csak engedménnyel Az állampolgár tehát rá­kényszerül, hogy megfelelően höszigetelje épületét, de vajon hozzájut-e a követelmények szerint kifogástalan építési a nyagokhoz, nyílászárókhoz ? Egyáltalán, mi a véleménye a pénztárcát apasztó intézkedés­ről? Erről tájékozódtunk me­gyénkben. — Évek óta a szabványban foglaltak alapján állítjuk ósz- sze árukészletünket — mondja Bandzsál Antalné főosztályve­zető, a Buda pest-környéki Tü- zép Vállalattól. — Árusítjuk a korszerű Thermoton és Rába téglákat. Ugyanakkor a hagyo­mányos falazóelemeket is, de az ezek utólagos szigeteléséhez szükséges anyagokat — pél­dául perlitet — szintén forgal­mazzuk. Ám jobban jár a vá­sárló, ha az előbbit választja. Igaz, a Thermoton egy-más fél százalékkal drágább, de a rég) téglaféleségek kiegészítő szige­telése 60—80 százalékos több- letköltségel jelent négyzetmé­terenként. Nyílászárókból is teljes a választék. Található telepeinken a vásárdíjas Sofa ablak és ajtó — a Soproni Fa­ipari Vállalat terméke. Ebből nemrég 20 százaléké» enged­ményes vásárt rendeztünk. A gyártó cég adott kétmillió fo­rint keretösszeget, ml is hozzá­tettünk csaknem egymilliót. Ezzel próbáltunk vásárlásra rüM új helyre, mint ameny- nyit a csődbe jutott vállalat adott. Közismert az is, hogy a KKMV-nél az utóbbi eszten­dőkben is jelentősen növelték a béreket, miközben nem a nyereséget, hanem a vesztesé­get halmozták a termeléssel, így nem tűnik túlzásnak, ha azt állítjuk: több száz ember esetében úgy került egyre több forint a borítékba, hogy amö- gött nem volt tényleges telje­sítmény. A KKMV f. a. — ez a rö­vidítés: /elszámolás alatt, most már végigkíséri az utol­só percig a vállalat nevét — pénzügyi helyzete a legfrissebb adatok szerint nem úgy ala­kul, ahogyan azt várták. Mint olvasóink bizonyára emlékez­nek arra, a minisztérium mintegy 450—500 millió fo­rintnyira becsülte a termelési eszközök és más eladható készletek, ingatlanok értékét. Március 20-ig összesen 52,7 millió forintot számláztak ki, és ebből addig csak 23,2 mil­lió folyt be. Még vizsgálják A tapasztalatok azt mu­tatják, hogy a vevőként je­lentkező vállalatok egy ré­sze — kihasználva a felszámo­lók szorult helyzetét, hiszen őket az idő is szorítja, mert minél tovább tart a folyamat, annál többe kerül —, több esetben a licit alapjául meg­szabott árnál kevesebbet volt hajlandó fizetni. A felszámolás folytatódik. A valótlan mérlegadatokkal kapcsolatos felelősség megál­lapítására a vizsgálat még nem fejeződött be. Furucz Zoltán rült, megismétlésére azonban a közeljövőben nincs lehetőség. Háromszoros áron Az érdi 2325. számú Tüzép- teleperr egy rendkívül dühös telepvezetővel találkoztunk Tóth Károly személyében: — Harmincmilliós lemara­dással zártam a múlt évet. Hogy az idén mi lesz, fogal­mam sincs. Nézze, okos dolog ez az intézkedés, mert a fűtés is drága. Csakhogy a vevőket cseppet sem vigasztalja az a ludat, hogy a most kiadott fo­rint valaha megtérül. A Sofa ablak majd’ háromszorosába kerül a réginek, és állítólag beépíteni is másképpen kell. — Ha már ilyen sokért ad­ják, akkor legalább háromréte­gű lenne — lép be az irodába az egyetlen vásárló, Várkonyi András. — Sőt, szerintem a régi ablakok jól szigetelve fel­veszik ezzel a versenyt. Épí­tészmérnök vagyok, és most te­remtek otthont itt, helyben. Borzasztó drága minden és még így sem lehet kapni, 1 mé­ter 50-es Sofa ablakot keres­tem éppen. — A héten lesz — válaszol a telepvezető —, az árenged­ménykor elkapkodták. Nem szerződnek A következő állomás a bu­daörsi 2346. számú Tüzép-te- lep. — Teljesen kétségbe va­gyunk esve — fogad Boll a Gywláné telepvezető. — Tavaly ilyenkor már vagy " harminc komplett anyagbiztosítási szer­ződést kötöttünk, most még egyet sem. Egyébként minden kapható nálunk, nyílászáróink 80 százaléka hőszigetelt. Künn, az udvaron egyetlen magányos kószáló: Farkas András térmester: — A vevők? Hát azok ki vannak akadva kérem, rajtam vezetik le az elkeseredésüket. Az egyszerűbb ablakokat kere­sik, én meg rábeszélem őket a jobbra. Mert hát a jutalékból élek. Végre előtűnik egy vásárló házaspár, Sándor Péter és fe­lesége : — Budafoki egyszobás há­zunkat bővítjük nagyobbra; kell a két gyereknek a hely. Első nekifutásra olyan nagy költség jött ki, hogy csak kap­kodtuk a fejünket. A feleségem közgazdász, én programozó va­gyok. Nincs más hátra, szelek­tálunk. Szigetelés lesz, csempe nem, és a gázt sem vezetjük be. Nehezen alszunk az utóbbi időben. Amire van pénz Utunk ezután Ceglédre ve­zetett, a 2343. számú Tüzép- telepre. — A gyártók termékeikkel együtt elküldik a minőségi bi­zonyítványt és a prospektuso­kat, a szigetelőanyagoknál a használati utasítást — kezdi Darázs Károly telepvezető. — Ezek alapján világosítjuk fel a vevőket, s igyekszünk rá­beszélni őket az előnyösebbek­re. De nem vagyunk hatóság. senkit sem kötelezhetünk a szabvány betartására. Azt ad­juk, amit kérnek, meg kell va­lahogy fognunk a vevőt. Most hat házra kötöttünk anyagbiz­tosítási, szerződést. Bár lenne legalább 26 építkezőnk! Túlkí­nálat van mindenből. Itt sem tolonganak a vásár­lók, mindössze egy testvérpár rakodik teherautójára. Angyal Mihály és Tibor Köröstetétlen- ről. ' „ ' — Ikerházat építünk és azon vagyunk, hogy minél hama­rabb készen legyen. Szerencsé­re, mi még tavaly elfogadtat­tuk a tervet, és egyelőre be­érjük az blcsóbb ajtókkal, ab­lakokkal. Legfeljebb többet fű­tünk. Az utolsó fillérünket is elviszi majd á bútor, nem telik most szigetelésre. Elspórolt jelzések A Tüzép-tel epeken kíván­csian kerestük azokat a jelö­léseket. amelyek a hagyomá­nyos, az új szabványnak meg nem felelő termékeket külön­böztetik meg a korszerű abla­koktól, ajtóktól. Nemrég So­mogyi László építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszter a Parla­mentben tartott sajtótájékozta­tóján azt mondta, hogy a régi, s kevésbé hőszigetelő nyílászá­rókat piros vonallal és kis cé­dulával kell megjelölni, ezen felhíva a vásárlók figyelmét, hogy a tennék lakóházba nem építhető be, legfeljebb hétvégi épületekbe. Hogy kinek kelle­ne a megkülönböztető jelzést elhelyezni, ezen nincs vita — a gyártóknak. Sajnos azonban rendelet már van, de jelzés nincs. Nagy a felelőssége hát a Tüzép-telepek munkatársainak, de reményke­dünk, hogy megfelelően infor­málják a vevőket. Szocialista fejlődésünk meg­lehetősen korai szakaszában már volt gazdája az élelmezés­tudománynak. A Gazdasági Főtanács 1949. április 15-én — 3151. számú határozatával — úgy rendelkezett, hogy létre kell hozni az Elelmezéstudo- mányi Intézetet. Ügykörébe a többi között azt is odasorolták, hogy ,,kutatja az élelem elké­szítésének azokat a módjait, amelyek az élelmiszerek bio­lógiai értékének legjobb meg­őrzését biztosítják: a hiányos táplálkozásból eredő ártalmak felderítésére irányuló kutató­munkák végzése az egész or­szágban. a biológiailag helyes táplálkozás gazdasági vonat­kozásainak kutatása.. Töprenghetünk, hová jutot­tunk a hiányos táplálkozás ár­talmainak felderítésétől... in­tézetek serege sem lenne elég annak kiderítésére, miért, hogy napjainkban minden harmadik hazánkfia túlsúlyos?! Amikor tehát bevásárolunk, megtörté­nik, minőséget, tápértékét te­kintve nagyon is jól bevásá­roltunk. a gyatrább — zsíros — húsfehérjék helyett zsíro­kat juttat, szervezetünkbe, s aki nem figyel erre. a többi hasonló lehetőségre, néhány hónap múlva csodálkozva ta­pasztalja, amint azt tapintato­san . mostanában . kifejezik,- „úszógumi” nőtt a pocakján. A minőség tehát nem egysze­rűen szabvány, ár, technológiai fegyelem stb. függvénye, ha­nem eredője tehet kedvezőtlen táplálkozási hatásoknak is. S akkor még szót sem ejtettünk róla, mennyivel másként lát­juk ma a táplálkozáshoz fel­használt anyagok összetételé­nek fontosságát, mint tíz, ti­zenöt, húsz esztendeje. Ismereteink sóikkal előbbre tartanak, mint a bevásárlásnál remélhető, elérhető korszerű­ség, minőség az áruk bármelyi­kénél. Most már évek óta 50 millió liter felett van a megyei feldolgozó üzemekből kikerülő fogyasztói tej mennyisége, de vásárlói tapasztalat: üzem és üzem árui között jelentősek a minőségbeli eltérések. Folytat­va: egy évtized alatt megtíz- szereződöttí!) a megyében az alkoholmentes üdítőitalok ter­melése, ám az ilyen módon a szervezetbe került (többlet) cukormennyiséggel Csak mos­tanában kezdünk bíbelődni, bajlódni, mondván, a gyerme­kek egy része ezzel helyettesíti az otthoni, reggeli kapkodás mjatt mellőzött étkezést... Sokféle receptúrát kellene tehát átírni ahhoz, hogy az élelmiszerek minősége a táp­lálkozásban is minőségi for­dulatot hozzon, hozhasson, mert nem mindenkor ered­mény az, ami annak látszik. Á bolti élelmiszerek forgalma ta­valy a megyében három szá­zalékkal emelkedett. Csökken a kenyérfogyasztás, növekedik — már negyedmilliárd felett van a megyei üzletekbe kiszál­lított mennyiség — a péksü­teményeké. A húsipar minden száz forint értékű árueladásá­ból 42—43 forint a csontos nyershúj részesedése, a legegy­szerűbb termékeké tehát, itt lényeges haladási lehetőségek rejlenek, a magasabb feldolgo­zottsági fok ugyanis áldásosán éreztetné hatását mind a — külpiaci — versenyképesség­ben, mind a hozzáadott érté­ken alapuló jövedelmezőség javításában. Öregecske élelmiszereink egy része, ami összetételüket, ún. beltartalmi értékeik feltá­rását illeti. A tartósítóiparban például a termelés kétharma­da — érték alapján számítva — tizenöt évesnél régebbi gyártmány. Persze ez egy ha­gyományos módszerekkel bol­doguló terület volt évtizekeden át, ám az arány most már meghökkentő, s tőle aligha független a piaci eladások ne­hezedése. Továbbá: a gyorsfa­gyasztott élelmiszereken belül alacsony — 17—18 százalék — a félkész és kész ételkonzervek aránya, holott itt, a többi kö­zött a zsírtartalom mérséklésár vei, befolyásolni lehetne a szervezetbe fölösen kerülő anyagokat, tömegméretekben. Nem tartozik tehát a kivételes esetek közé, hogy. bevásárolva, nem tudjuk valójában, most jól (jót) vásároltunk-e, avagy jól bevásároltunk fölös kilo- jouleokat, amiktől majd ön­kéntes szájzárral szabadulunk. Ha szabadulunk ... A kikeletköszöntő napjai A kikelet köszöntése és várása nem véletlenül fonódik össze a dalos, táncos mulatságokkal, a féktelen jó­kedvvel. Megújul a természet és ezzel egy időben felfrissül minden. Nem tud­juk, mitől a féktelen jókedv, mitől a tettre készség. Csak azt érezzük: tavasz van! Tánccal és áldozatokkal köszöntötték őseink a természet kivirágzását. Ahány nép, ahány nemzetség, annyiféleképpen ünnepel. Ám a húsvét alapgondolata mindenhol ugyanaz. Az újjászületés, a feltámadás misztériuma közösségi. Ezért van az, hogy ilyenkor sokkal na­gyobb a jövés-menés, mint a többi ün­nepkor. Együtt van a család, ám sokkal inkább kitárulnak a keretek. Inkább a többiekkel együtt köszöntik az életet, a kellemesebbnek ígérkező napokat. A szájról szájra, kézről kézre járó ha­gyományok igazán akkor élnek tovább, ha öröklődnek. Manapság a modern kor nemigen engedi meg, hogy hosz- szan készülődjünk, hogy megadjuk úgymond mindennek a módját. A nép­rajzosok leírásából ismerjük az egy­kori szép szertartások menetét. Ugyan­ezen formában nem is kívánhatjuk a felélesztést Ám fontos lenne, hogy megtanuljunk ismét szépen ünnepelni. Ehhez pedig nélkülözhetetlen az ele­mek átmentése. A húsvéthoz fűződik a locsolkodás szokása, ami a falvakban, a városok­ban egyaránt ismert ma is. Csakhogy nem a vödörből zúdul már a kútvíz a lányok nyakába, hanem illatos kölnivel járnak a fiatalemberek házról házra. A kísérő versikék refrénje — meglo­csoljuk, hogy el ne hervadjon — utal az eredeti elképzelésekre. Mindez a bőség, a termékenység megidézése. Az igazi jutalom a hímes tojás, Ez a világon mindenütt a termékenység szimbóluma volt és marad, ami ugyan­csak összefüggésben van a kikelet üd­vözlésével. Hazánkban a népvándorlás kori emlé­kek között találtak festett tojást, s ez az ősi eredetre utal. Így a zombori hun—avar temető ásatásánál előkerült egy megkövült hímes tojás, bizonyít­ván, hogy már az avar korban ismert volt a termékenységvarázslás. A tojás­ban a titokzatos élet lappang, a szapo­rodás jelképe. A díszíti pedig varázs­erőt kölcsönöz. A díszítés mesterségét a lányok, asz- szonyok már-már művészi fokra emel­ték. A motívumokat a természetből merítették. Ügy, ahogyan a ruhákon a minták a virágok, levelek stilizált má­sai, a hímes tojásokon is ezek a színek, motívumok jelennek meg. Természe­tesen tájegységenként mindez változó. A Tápióságban vagy a Galga mentén még ma is ismerik az igazi festés for­télyait. Legkönnyebben a ciráda ké­szül: a tojás felületét levéllel bevonják, úgy teszik a festékbe. Így a csipkézett levél helye üresen marad. A növények nyújtották a legjobb alapanyagot is a festéshez. A vadalma vagy a cserfa kérge sárgára, a vöröshagyma héja barnásra, a büröklé zöldre, a berkenye levele pirosra fest. Gubacsból nyerik a feketét. A vadkörtefa kérgének főzeté­től olyan szép barna lesz a tojás, mint a kiscsikó szőre. Pácolóanyagként a timsót, az ecetet használták. A legszebb mintákat az íróasszony készítette pin- gálással, viasz segítségével. Nem véletlen, hogy mindig fontos eleme volt az ünnepi készülődésnek a takarítás. A téli szennyet, hordalékot ilyenkor lemosták, elvitték. Ma már csak a leírásokból ismerjük a szép szokást: az Ipoly mentén elvitték a folyóhoz a lovakat. Megúsztatták, hogy ne fogjon rajtuk a rontás. A lányok is az Ipolyból merítettek vizet, méghozzá a vízfolyással ellenkező irányban, hogy szépek maradjanak. M ég ma is megszólalnak a budai hegyek falvaiban a kereplők hús­vét előtt a nagyhéten. A férfiak fake­replővel járják végig az utcákat, nem­egyszer passiójáték kíséretében. Gaz­dag az ünnepi ebéd is hétfőn. Terített asztal várja a locsolkodókat. Sonká­val, kolbásszal, Itallal kínálják a ven­dégeket. Az eladósorban levő lányokat többnyire azok locsolják meg. akik farsangkor megtáncoltatták őket. Az időjárástól is függ, mekkora mulatsá­got csapnak hétfőn délután. Este pe­dig mindenki a hagyományos bálon rophatja a táncot választottjával. Er. K. Tóth Andrea Mészáros Ottó KKMV-dosszié VI. Gazdára lelt egységek t Gyors ütemben halad a gödöllői Közép-magyarországi ? Közmű- és Magasépítő Vallalat felszámolása. Mint ar- í ról lapunkban is többször beszámoltunk, a KKMV az i elmúlt esztendőkben olyan magas veszteséget halmozott í fel, hogy az alapító Építésügyi és Városfejlesztési Mi- ^ nisztérium a jogutód nélküli felszámolás mellett dön- ^ tött. Az ingatag pénzügyi helyzetet jól jelzi, hogy ja- ^ nuár 1-én mindössze 42 forint 92 fillér volt a vállalat '/, számláján, miközben akkor még több mint 1200 dolgo- g zójuknak kellett bért fizetniük. T

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents