Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-29 / 75. szám

A PEST MEGYEI TANÁCS ÜLÉSE Hetedik ötéves terv Gyarapodás, feszültségekkel Társadalmi-gazdasági programok Hasznosítva a lehetőségeket A Pest Megyei Tanács tegnapi ülésén elfogadott hete­dik ötéves terv — amint arra a lapunk első oldalán ol­vasható tudósításunkban utaltunk — egyszerre alapo­zódik a hatodik ötéves középtávú program idején elért eredményekre, s azokra a hosszú távú koncepciókra, melyeket korábban — a többi között az agglomerációs övezetre, a terület- és településfejlesztésre vonatkozóan — a testület jóváhagyott. Minőségi jellemzők Miben foglalható össze a tanácstagokhoz előzetesen írásban eljuttatott terjedel­mes-anyag, a 'tsomópóntokát kiemelő szóbeli' kiegészítés, valamint a nagy érdeklődést tükröző — és a tanácsj . bi­zottságok vitáiban is megmu­tatkozó — sokféle vélemény lényege? Abban sűríthető a leiA/eg, hogy a megye hete­dik ötéves terve — összhang­ban a népgazdasági célokkal — a gazdaság élénkülő, inten­zív fejlődését, az egyes térsé­gek adottságainak a koráb­biaknál jobb hasznosítását, az élet- és munkakörülmények indokolatlan területi különb­ségeinek jelentős mérséklé­sét és a települések aranyos, tervszerű fejlődését szolgálja. A terv — hangzott el az ülé­sen — minden, lehetséges erő­feszítést arra összpontosít — számítva a Minisztertanács fo­kozott támogatására is ebben —, hogy a megye infrastruk­turális ellátásának feszültsé­gei csökkenjenek, több terü­leten megkezdődjék' a felzár­kózás az országos átlaghoz, s a háttérágasatok fejleszté­se tegye lehetővé a termelési és környezeti. erőforrások eddigieknél jobb hasznosítá­sát. A megye hetedik ötéves ter­ve azzal számól — és ennek következményéit több gond felvázolásával érzékeltették a felszólalók —, hogy folyta­tódik a lakosság gyarapodása, s a népesség 1990 végén meg­közelíti az egymillió főt. A foglalkoztatásban is — az or­szágos irányzattal ellentétben — a megye további növeke­déssel kalkulálhat, főként a tervidőszak második felében, az aktív keresők hozzávetőleg tízezerrel lesznek többen 1990- re, mint napjainkban. Mind az iparban, mind a mező- gazdaságban előtérbe kerül­nek a gazdálkodás minőségi jellemzői, nagy szükség van a termelői és a lakossági fel- használásban az igények jobb kielégítésére, s arra is, hogy az egyes gazdálkodó egységek közötti szembetűnő különbsé­gek mérséklődjenek. Nincsen olyan terület — és ezt a szót kérő tanácstagok örömmel állapították meg —, amelyen ne irányozna elő né­hány lényeges lépést a tegnap elfogadott program. így van ez például a közlekedés terü­letén, ahöl folytatódik az autópályák építése — egye­bek mellett az MO-ás autópá­lya első szakaszának kialakí­tása —. Nagykátán és Albert­iján felújítják a vasútállo­más épületét, az autóbusz­közlekedésben pedig az elöre­gedett járművek egyre sür­getőbb cseréje ígér javulást. Mód teremtődik rá, hogy a lakosság jelentős segítsége esetén, bekapcsolják a gázel­látásba Gyál. Erdőkertes, Ör­kény, Táborfalva, Ecser, Tö­köl, Budakalász. Pomáz, Du- naharaszti, Csömör és Sziget­es ép községeket. Tízezrek mindennapjait érinti — még akkor is, ha ez­zel kapcsolatosan voltak és vannak viták, nézetkülönbsé­gek _ az az elhatározás, amely szerint 1990-re el kell érni a megye lakossága leg­alább nyolcvan százalékának közműves vízellátását. A gond ugyanis az — és ebből ered­nem \a viták —, hogy a nö­vekvő vízfelhasználással nem tud lépést tartani a szennyvi­zek összegyűjtése, tisztítása. A hetedik ötéves terv végére is csupán azt lehet reális cél­ként megfogalmazni — és ebben is jeien vannak bi­zonytalansági tényezők —, hogy a csatornahálózatra kapcsolt lakások aránya ér­je el az összes otthon tizen­öt százalékát.,\ Szó sincsen tehát arról, mintha a megyei tanács pén­teki ülésén pusztán arra ter­jedt volna ki a figyelem, ami egyértelmű gyarapodás, amiben nem rejlenek feszült­ségek. Hely híján utalni tu­dunk csak arra, ami a kör­nyezetvédelem bonyolult té­makörét övezte az ülésen. Mert igaz ugyan, hogy a kö­zéptávú program sok minden­ben biztat haladással — a Cement- és Mészművek váci gyára rekonstrukciója, a Calga völgyében végrehajtan­dó nagyszabású meliorációs munkák, a Ferihegyi Repülő­tér bővítésével öss'zefüggő . zajártalmak csökkentése stb. —, de a főváros közelségéből, a hétvégi, nyári nagy kirá-n- dulófórgalorrrból származó gondokkal a települések egy része képtelen megbirkózni. összefüggő rendszer Célként jelöli meg a megye hetedik ötéves terve — és eb­ben, mivel lényeges szemléle­ti változást hoz a korábbiak­hoz képest, teljes volt a ta­nácstagság egyetértése —, hogy a településhálózatot egy­séges, összefüggő rendszerként kell kezelni és az egyes tele­pülések adottságaik, funkcióik és a társadalmi munkameg­osztásban betöltött szerepük figyelembe vételével kell fej­leszteni. A községek és a vá­rosok között meglevő, indoko­latlan különbségeket az inf­rastrukturális ellátás fejlesz­tésével mérsékelni kell és ja­vítani szükséges a középfokú ellátás igénybevételi lehetősé­geit. A városok esetében — és azért az ülésen elhangzottak azt mutatták, nagyon is hat­nak a tanácstagi vélemények­re a lokális érdekek — előtér­be kerül a vonzáskörzetükbe tartozó településekkel való együttműködésük, és egvben felelősségük is azok ellátá­sáért. A városi jogú nagyköz­ségeknél a hangsúly az ur- banizálódás elősegítésére, a gazdasági alapok gyarapításá­ra helyeződik, fokozatosan megteremtve a várossá vá­lás feltételeit. A községeknél a fejlesztés differenciáltsága jellemzi majd a következő esztendőket. Egyetértés ala­kult ki abban, hogy az agglo­merációs övezet fejlesztését a Minisztertanács által elfoga­dott hosszú távú koncepcióra kell alapozni, erősítve a köl­csönös érdekek alapján a fő­város és a megye tanácsainak együttműködését. Ez lehető­vé tenné, hogy a jelenleginél jobban .hasznosítsák a térségi ellátási rendszerek és az inf­rastrukturális intézmények adottságait. Nagy figyelmet szentelt a testületi ülés mindannak, ami a terv végrehajtásának alap­köve, a tanácsi gazdálkodás rendszerének. A terv azt bizo­nyítja. tovább növekszik a he­lyi tanácsok gazdasági önál­lósága. döntési szabadsága, de természetesen mindezekkel együtt felelőssége is. A koráb­biaknál sokkal rugalmasabb gazdálkodást lehetővé tevő — mert a forintokat el nem kü­lönítő — egységes pénzalap tág teret ad a helyi kezdemé­nyezéseknek. a vállalkozói jel­legű tanácsi magatartásnak, amiben persze ott rejlik a kockázat is. Érzékelteti a he­lyi tanácsok mozgásszabadsá­gát és egyben felelősségük sú­lyát, hogy az egységes pénz­alapnak több mint nyolcvan százalékával helyben réndel- keznek! Ennek igazi jelentősé­gét majd a következő évek adják meg — hangoztatta a felszólalók egyike, s az ülé­sen kifejtett vélemények né­melyike is azt mutatta, a me­gyei tanácstagság körében sem felesleges ennek az új pénz­ügyi rendszernek a korábbiak­tól alapvetően eltérő működé­sét megismertetni. Joggal keltett figyelmet az az újdonság, ahogyan a hete­dik ötéves terv pénzügyi alap­jainak határait a program előterjesztői megjelölték. Mi­után a megyei tanács a hete­dik ötéves terv koncepciójá­nak tárgyalásakor úgy foglalt állást, hogy a központi szá­mítások szerinti összeg nem teszi lehetővé az égető infra­strukturális elmaradottság érezhető csökkentését, a me­gye párt- és állami vezetése, a tanács szakigazgatási aooa- rátusa folytatta a térvegyeztető megbeszélést a tervezésben il­letékes kormányzati szervek­kel. Ennek eredményeként két ún. sáv alakult ki. Az alsó sávban 58 milliárd 802 millió forint egységes pénzalappal gazdálkodhat a megye az öt­éves terv folyamán. A felső sávban a bevétel 59 milliárd 952 millió forint. A többlet — amelyhez pótlólagos állami tá­mogatás formájában, valamint felszabadítható tervezési tar­talékként akkor jut hozzá a megye a tervidőszak második felében, ha ezt a népgazdasá­gi eredmények lehetővé teszik — a lakás- és a vízellátás fej­lesztésére használható fel, mi­vel a megyében, az ország más, hasonló közigazgatási egységeihez képest, itt halmo­zódtak fel a legnagyobb fe­szültségek. Újdonság az is, hogy a ko­rábbi megyei támogatást a céltámogatási rendszer váltot­ta fel — s mint néhány vé­lemény igazolta, ezt is szok­ni, tanulni keil —, amelyre a helyi tanácsok pályázatokat nyújthatnak be előírt feltéte­lek között, s természetes, az jut előnyhöz az elbíráláskora helyi tanácsok közül, amelyik a legtöbb helyi forrást tudja a támogatással társítani. Közös ügy A megyei tanács tegnapi ülésén elfogadott hetedik öt­éves terv részletesen rendel­kezik az egyes ágazati felada­tokról, határozati részében megjelöli azokat a legfőbb irányokat, amelyek útjelző­ként szolgálhatnak a helyi ta­nácsok számára. A megyei ta­nács e határozati részben fel­kérte az érintett gazdálkodó egységeket, intézményeket, a megye lakosságát arra, hogy összefogással, együttműködés­sel, nem utolsósorban a me­gyében nagy hagyományú tár­sadalmi munka folytatásával segítsék elő a megye gazdago­dását ígérő program megva­lósítását. Szoros egységben á hetedik Ötéves tervvel, a Pest Megyei Tanács tegnapi ülésén lársa- daimi-gazdasagi és cselekvési programokat is jóváhagyott. Ezek három fő területet ölel­nek fel, a lakásgazdálkodást, azon belül elsőként a lakás­építést, a közoktatást, és vé­gül az egészségügyi ellátást. A következőkben röviden ösz- szefoglaljuk azokat a célokat, amelyeket 1990 végéig szólóan a tanácsi testület által elfo­gadott dokumentumok hatá­roznak meg. Lakásgazdálkodás Annak ellenére, hogy a me­gyében a hatodik ötéves terv­ben az országos átlagot meg­haladó mértékű volt a népes­ségszámhoz viszonyított lakás­építés — 35 964 új otthon ke­rült tető alá —, ezen a terü­leten változatlanul jelentős fe­szültségek lelhetők. Ezek egyike a lakásigénylők cso­portjának növekedése, több ezerre tehető azoknak a kis jövedelmű családoknak a szá­ma, amelyek az otthonhoz ju­tás terheit saját erőből nem képesek vállalni. Vitát nem mellőzve, a ta­nácsi testület ülésén az a vé­lemény alakult ki, hogy a programban szereplő 34—35 ezer új lakás az 1986 és 1990 közötti időszakban megépít­hető. A gondot elsősorban az okozza, hogy minden lehető­séget figyelembe véve is, ösz- szesen 1600—1800 család jut­hat un. szociális bérlakáshoz, ami — területileg ugyan elté­rőek a feszültségek — elma­rad az igényektől. A megyei tanács kiemelten támogatja a nagycsaládosok és a fiatal há­zasok, valamint a pedagógu­sok és az egészségügyi dolgo­zók letelepedésével összefüg­gő lakásgondok megoldását. Megkülönböztetett figyelmet szükséges szentelni az elma­radt lakásfelújítások fokoza­tos felszámolásának, a kom­fort nélküli otthonok korsze­rűsítésének. A tapasztalatok azt mutatják, a megyében meghatározó szerepe van — és lesz a továbbiakban is — a csalódiház-építésnek, ilyen formában 26—27 ezer új ott­hon juthat tető alá. Érzékelteti a feszültségeket — és rávilágít a megyének országosan kirívóan alacsony szociális bérlakásépítési le­hetőségeire —, hogy a nyil­vántartott igénylők száma hét­ezer, rajtuk túl öt—hat ezer olyan családdal kell számolni, amelyek szociális bérlakásra szorulnak, de az ilyenhez va­ló hozzájutás lehetőségének hiánya miatt — településü­kön nincsen állami lakásépí­tés — be sem nyújtották ké­relmüket. Nyilvánvalóvá lett a. megyei tanács tegnapi ülésén az is, hogy a magánlakás-építéshez jelenleg rendelkezésre álló 18 ezer telek mellé további 14 ezret kell kialakítani, mert csakis így érthető el a meg­torpanások nélküli folyama­tosság. Kitér a cselekvési program a tanácsi kezelésben levő ottho­nok helyzetére is, kimondva: 1990-ig több mint 4100 lakás­nál kerülhet sor teljes vagy részleges felújításra. Ebbe a körbe tartozik az is, amiről szintén határozott a megyei tanács, az ingatlankezelői szer­vezet korszerűsítése. A kör­zeti rendszer megteremtése le­hetővé teszi, hogy az ilyen feladatokra szakosodott cégek vegyék át a jelenleg a helyi tanácsok kezelésében levő 2720 bérlakást. Az új forma remélhetően alapot ad majd a későbbiekben a koncentráltabb — és ezért költségeiben ked­vezőbb — felújításokra, kor­szerűsítésekre. Közoktatás örvendetes fejlődés ment végbe a hatodik ötéves terv­ben a megye közoktatásá­ban. Mégis, a megnövekedett igényeket nem lehetett kielé­gíteni, ma is magas a válta­kozó rendben tanuló gyerme­kek aránya — 26 százalék —, a középfokú oktatásban pe­dig, mivel a bővítések nem tudtak lépést tartani a tanuló- létszám emelkedésével, az ok­tatás-nevelés körülményei romlottak. Amint azt a megyei tanács pénteki ülésén jóváhagyott társadalmi-gazdasági program kimondja, az általános isko­lai oktatásnál változatlanul, a mennyiségi igények kielégíté­se áll a feladatok középpont­jában. A hatodik ötéves terv­ről áthúzódó 198 tanterem megépítése mellett további 230—250 ilyen célú helyiség kialakítása elkerülhetetlen, el­sősorban azokon a települése­ken, ahol a váltakozva taní­tás aránya a tanulólétszámnak több mint a felét teszi ki. Mó­dot kell keresná a tanulócso­portok létszámának — 25—26 főre történő — csökkentésére. A nemzetiségi nyelvek okta­tásánál az igények maradékta­lan kielégítése a cél, s azt is kimondotta a testületi ülés — és ez figyelmet érdemlő új fo­galmazás —, hogy taneszköz­nek tekintendő az iskolai könyvtárak gyűjtőkörébe tar­tozó művek, a video- és szá­mítástechnikai felszerelések beszerzése is. Szintén friss elem annak rögzítése a cse­lekvési programban, hogy a nagyközségekben és a városok­ban bővíteni kell — ahol nin­csen, ott pedig létrehozni — a logopédiai hálózatot. Egyre érzékelhetőbb feszült­ségek terepe a középfokú ok­tatás. Itt, a helyset romlásá­nak megakadályozására, a tervidőszakban 230—250 tan­terem kialakítása szükséges. Célként fogalmazódott meg, hogy a továbbtanulók aránya a tervidőszak végére a jelen­legi kilencven százalékról 92— 94-re növekedjék, a tovább­tanulásra jelentkezett gyer­mekek fele középiskolába ke­rülhessen, Elengedhetetlennek ítélte a megyei tanács a szak­mai képzés és a gyakorlati fakultáció feltételeinek meg­teremtésében az üzemek, a vállalatok szerepének, érde­keltségének és felelősségének növekedését. Nélkülözhetetlen az is, hogy a beiskolázása, to­vábbtanulási lehetőségek bőví­tésében szélesedjen a főváros­sal és a szomszédos megyék­kel való együttműködés, az egyes körzetek közötti mun­kamegosztás. Kitér a cselekvési program a pedagógus-ellátottságot jel­lemző kedvezőtlen megyei helyzet mérséklésének, majd fokozatos megszüntetésének szükségességére is, kimondva, a pedagóguslétszám nagy ará­nyú — körülbelül hatezer fő9 — gyarapítását kell elérni. Eh­hez társítaniuk kell a taná­csoknak a letelepítés, a lakás­hoz jutás- elősegítésének min­den lehetséges módját. Egészségügy A harmadik terület, amely­re társadalmi-gazdasági prog­ram készült, az egészségügyi. A haladás itt sem volt cse­kély az 1981 és 1985 közötti években — csökkent például az egy orvosi körzetre jutó lakosok száma, bővült a ke- repestarcsai kórház —, mégis, érzékelhetőek a feszültségek sok területen, mint például^ a szakorvosi munkahelyekre ju­tó lélekszámnál, a fekvőbeteg- ellátás intézményi feltételei­nél. Az egészségügyre vonatko­zó program középpontjában o lakosság egészségi állatpának javítása áll. Ennek a bonyo­lult feladatnak a sikeres vég­rehajtásában kiemelt helyet adott a megyei tanács a ja­vaslatok jóváhagyásával az egészséges életmódra nevelés komplex programjánál«, a já- róbeteg-el-látás személyi és tárgyi feltételei javításának, a gyermek- és ifjúságegészség­ügyi ellátás fejlesztésének, az idős kordákról való gondosko­dás bővítésének, a Semmel­weis Kórház rekonstrukciója befejezésének, a gépek, műsze­rek beszerzésénél az elmara­dások megszüntetésének. Részletekbe menően is tar­talmazza a cselekvési prog­ram az egyes területeken megoldandó feladatokat. így például az általános és a gyer­mekorvosi körzetek hálózatá­nak fejlesztésével mérsékelni szükséges a területi arányta­lanságokat, az orvosok egy ré­szének túlterheltségét. Az üzemegészségügyben a beteg­ségek megelőzésére, a munka- higiénés feladatokra, a dolgo­zók szűrésére és gondozására helyeződik a hangsúly. A csecsemőhalandóság mér­séklése érdekében javítani kell a család- és nővédelmi ta­nácsadói mu-nka, a családi életre nevelés, a terhesgondo­zás színvonalát. Mind a já­ró-, mind a fekvőbeteg-ellá­tásban új beruházásokra ke­rül sor, utóbbinál például lé­nyeges elem a megyei Sem­melweis Kórház rekonstruk­ciójának befejezése, a Tároga­tó úti kórház bővítésének megkezdése. A népességen belül emelke­dik az idős korúak aránya, s ez elkerülhetetlenné teszi a szociális gondoskodás rend­szerének korszerűsítését. A szociális otthonokban rendel­kezésre álló helyek számának szaporítása mellett megkü­lönböztetett figyelmet kell szentelni a házi szociális gon­dozás és az öregek napközi otthona kínálta lehetőségek­nek. Indokolt új szociális fog­lalkoztatók létrehozása is. A megyei tanács ülésén elfoga­dott, az egészségügyre vonat­kozó cselekvési program kitér több más mellett a közegész- ségitgy-járványügy feladataira is, aláhúzva: abban az eddi­gieknél kapjanak nagyobb sze­repet a környezetvédelemmel összefüggő tennivalók. A testületi ülés a hetedik ötéves terv, valamint a három területre koncentráló társadalmi-gazdasági és cselekvési programok elfogadása mellett jóváhagyott egy intézkedési tervet is. Ez a dokumentum határidők­kel, felelősökkel együtt szabja meg azokat a fő irányo­kat és területeket, amelyek a hetedik ötéves terv végre­hajtásának bonyolult menetében kulcsszerepet töltenek be. Az intézkedési terv gondoskodik arról is, hogy a tanácsi testületek, közöttük természetesen a megyei ta­nács is, folyamatosan, évről évre nyomon követhessék az ötéves terv megvalósításának helyzetét, s kellő ru­galmassággal érvényesíthessék a szükséges módosításo­kat. M. O.

Next

/
Thumbnails
Contents