Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-29 / 75. szám
mr « MM. VEI 1986. MÁRCIUS m, SZOMBAT Közös közlemény Kádár János lengyelországi munkalátogatásáról Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt, főtitkára Wojciech Jaruzelskinek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a Lengyel Nép- köztársaság Államtanácsa elnökének meghívására 1986 március . 28-án baráti munkalátogatást tett Lengyelországban. A szívélyes és baráti légkörű megbeszélések során Kádár Janos és Wojciech Jaruzelski áttekintette a Magyar Népköztársaságban, illetve a Lengyel Népköztársaságban folyó szocialista építőmunka jelenlegi időszakának jő kérdéseit. Tájékoztatták egymást a Magyar Szocialista Munkáspárt XIU. kongresszusán hozott határozatok végrehajtásáról és a Lengyel Egyesült Munkáspárt X. kongresszusának előkészületeiről. Értékelték a sokoldalú magyar—lengyel együttműködés helyzetét és távlatait. Kiemelték a két párt együttműködésének jelentőségét a kapcsolatok további fejlesztése szempontjából. Megvitatták az európai és a világhelyzet jellemzőit is. Különös figyelmet fordítottak a szocialista közösség összehangolt cselekvésének és gazdasági integrációjának erősítésére. Nagy jelentőséget tulajdonítottak a kommunista és munkáspártokkal. valamint a világ valamennyi haladó mozgalmával a béke megvédése, megszilárdítása és korunk legégetőbb problémáinak megoldása érdekében folytatott együttműködésnek. Kádár János és Wojciech Jaruzelski méltatta a Szovjetunió Kommunista Pártja XXVII. kongresszusának, jelentőségét. A kongresszus mélyrehatóan elemezte a szocialista építőmunka helyzetét, kijelölte, milyen feladatokat kell megoldani a Szovjetunió társadalmi és gazdasági fejlődésének határozott felgyorsításához, kitűzte, a leszerelés, a béke és á nemzetközi biztonság megszilárdítása érdekében kifejtendő további következetes tevékenyég irányait. Az SZKP XXVII. kongresszusán elfogadott program nagyszerű hozzájárulást jelent a szocialista építés elméletének és gyakorlatának fejlődéséhez, nem csupán a Szovjetunióban, hanem a szocializmust építő többi országban is. Oj értékekkel gyarapította a nemzetközi kommunista és munkásmozgalmat. A két párt vezetői nagyra értékelték, hogy a magyar- lengyel kapcsolatok a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződéssel összhangban sokoldalúan fejlődtek. Megelégedéssel állapították meg, hogy az MSZMP főtitkárának és a LEMP KB első titkárának 1983-as és 1984-es találkozóin elfogadott fontos megállapodások következetesen megvalósulnak, és hozzájárulnak a magyar—lengyel együttműködés szélesítéséhez. A magyar —lengyel kapcsolatok további erősítése és elmélyítése szempontjából minden területen megkülönböztetett jelentősége van „a Magyar Nép- köztársaság és a Lengyel Nép- köztársaság közötti kapcsolatok fejlesztésének 1984—90-es évekre szóló komplex prog romja” megvalósításénak. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt együttműködésének fontos eleme, hogy mindkét párt kölcsönösen előnyösen hasznosítja a szocializmus építésében szerzett tapasztalatokat Kádár János és Wojciech Jaruzelski állást foglalt a két párt központi bizottsága, pártintézmények, a sajtó- és propagandaszervek közötti kapcsolatok formáinak további fejlesztése és tökéletesítése, továbbá az ideológiai és nemzetközi területen való - együttműködés mellett. A megbeszélésen elégedetten ál-' lapították meg, hogy sikeresen fejlődik és elmélyül a két ország parlamentje, kormánya, társadalmi szervezetéi, szákszervezeti. ifjúsági szervezetei és művészeti szövetségei közötti együttműködés. Mindkét párt nagy figyelmet fordít a testvérmegyék és -városok, valamint az üzemek kapcsolatainak továbbfejlesztésére. Az MSZMP főtitkára és a LEMP KB első titkára megállapította. hqgy az utóbbi években jelentős előrehaladást értek el a magyar—lengyel gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés fejlesztésében, egyeztették a nép- gazdasági terveket, és aláírták az 1986—90-es évekre szóló kereskedelmi, megállapodást. Felhívták a figyelmet arra, hogy megfelelő feltételeket kell teremteni a világ- színvonalon álló műszaki eljárásokat és szervezési eljárásokat hasznosító kooperáció és termelési együttműködés bővítéséhez, és az érdekelt magyar és lengyel vállalatok, ipari egyesülések, gazdasági és tudományos kutató intézetek közvetlen együttműködésének, továbbfejlesztéséhez. Kádár János és Wojciech Jaruzelski tárgyalásaival egyidejűleg Szűrös ' Mátyás, az MSZMP KB titkára és Józef Czyrek, a LEMP KB PB tagja, a KB titkára megvizsgálta a két ország és a két párt sokoldalú együttműködését. Megállapították, hogy a kapcsolatok hasznosan, jó irányban fejlődnek. Eszmecserét folytattak a szocialista építés és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről is. Kádár János és Wojciech Jaruzelski sikraseállt a magyar—lengyel kapcsolatok további sokoldalú fejlesztése mellett. Kifejezte meggyőződését, hogy az mindkét párt, állam és nép fontos érdeke, s jelentősen hozzájárul a szocialista közösség egységének és gazdasági integrációjának erősítéséhez. Állást foglaltak amellett, hogy alkotó módon kell továbbfejleszteni és tökéletesíteni a szocialista országok politikai és gazdasági együttműködésének eszközeit. Az MSZMP és a LEMP vezetői hangsúlyozták: mindkét pártnak és kormánynak eltökélt szándéka, hogy következetesen megvalósítsa a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének szófiai ülésén egyeztetett közös külpolitikai irányvonalát, valamint erősítse a tagországok szocialista gazdasági integrációjának hatékony eszközét, a KGST-t. Magyarország és Lengyelország a jövőben is határozottan fellép a szocialista államok egységének és össze- forrottsÁgának megbontására irányuló imperialista kísérletek ellen. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt úgy véli, hogy a nemzetközi béke és biztonság erősítése, a nukleáris fegyverkezés megállítása és a felhalmozott fegyverkészletek felszámolásának megkezdése ma a világ valamennyi államának és minden haladó erőnek fontos feladata. Határozottan támogatják a Szovjetunió nagy jelentőségű javaslatait, amelyek reális és konkrét programot ajánlanak arra, hogy megállítsák a fegyverkezési hajszát, még az évszázad végéig megsemmisítsék a nukleáris fegyvereket, és garantálják minden állam egyenlő biztonságát. Ezzel szemben az Egyesült Államoknak a világűr militarizálására irányuló, aggodalmat keltő terveire, végeredményben egy új, az eddiginél is veszélyesebb fegyverkezési versenyt kényszerítenek a világra. A pozitív fordulat és az atomfegyverkezési verseny megállítása szempontjából nagy jelentőségű lenne, ha a Szovjetunió példáját követve gz Egyesült Államok moratóriumot rendelne el a termonukleáris fegyverekkel végzétt kísérletekre. Kádár János és Wojciech Jaruzelski kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy az Egyesült Államok és szövetségeseinek konstruktiv magatartása esetén — mint ahogy azt a genfi csúcstalálkozó is példázza — a keleti-nyugati kapcsolatokban lehetőség lenne az enyhülés politikájához és . a kölcsönösen előnyös együttműködéshez való visz- szatérésre. A Magyar -Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság — szorosan együttműködve szövetségeseivel — a nemzetközi élet pozitív folyamatainak érdekében tevékenykedik. Kész együttműködni minden állammal, amely a béke megszilárdítása. a leszerelés és az enyhülés mellett kötelezi el magát. Ebben a szellemben mindkét ország amellett foglalt állást, hogy gyorsítsák meg a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek kölcsönös csökkentéséről folyó bécsi tárgyalások, valamint az európai bizalomerősítő intézkedésekről. a biztonságról és leszerelésről folyó stockholmi értekezlet munkáját. A két párt vezetői ismétel ten hangsúlyozták, hagy az európai béke megerősítésének és a békés együttműködés megteremtésének alapvető feltétele az, hogy mindenki okvetlenül tiszteletben tartsa a második világháború és a há ború utáni fejlődés következtében kialakult területi és po litikai realitások sérthetetlenségét. Az ismert revansista erők minden próbálkozása árt a béke érdekeinek és mérgezi a nemzetközi kapcsolatok lég körét. Kádár János és- Wojciech Jaruzelski ismételten megerősítette, hogy a két párt és kormány szolidáris Ázsia, Af rika. Közép- és Dél-Amerika azon népeivel, amelyek az imperializmus ellen, teljes nem zeti és társadalmi felszabadulásukért küzdenek. A két ve zető elítélte azokat az iftipe- rialista lépéseket, amelyek — mint például a Líbia határai mentén napjainkban folytatott akciók — veszélyeztetik a népek békéjét, függetlenségét, helyi válságokat szítanak. Magyarország és Lengyelország teljes mértékben támogatja a Szovjetunió 1986. március 26-i javaslatait a Földközi-tenger békeövezetté változtatására és sürgetik, hogy az érintettek mielőbb és kedvezően vizsgálják meg ezeket a javaslatokat. Az MSZMP főtitkára és a LEMP KB első titkára megái lapította, hogy a szívélyes légkörben, a pártjainkat, álla mainkat, és népeinket összekötő hagyományos barátság szellemében megtartott tárgyalások minden érintett kérdésben telejes egyetértésről tanúskodnak. E megbeszélések tovább erősítik a magyar- lengyel barátságot és együttműködést, ami mindkét nép javát, és az egész szocialista közösség egységét, összeforrottságát szolgálja. » Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára magyarországi látogatásra hívta meg Wojciech Jaruzels- kit, a Lengyel Egyesült Mun káspárt Központi Bizottságának első titkárát, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának elnökét. Wojciech Jaruzelski a meghívást köszönettel elfogadta. A főtitkár ismét Gustáv Húsúk Befejeződött a CSKP kongresszusa Tegnap délben Prágában befejezte munkáját Csehszlovákia Kommunista Pártjának XVI l. kongresszusa. A XVII. kongresszus még csütörtökön zárt ülést tartott és ezen megválasztotta a CSKP vezető szerveit. A péntek délelőtti záróülésen Gtis- táv Husák számolt be a szavazás eredményeiről és megállapította, hogy az új központi. bizottságot egyhangúlag hagyták jóvá. Az új összetételű központi bizottság .szintén egyhangúlag ismét Gustáv Husákot választotta Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkárává. A központi bizottság elnöksége tizenegy tagból és hat póttagból áll. Tagok: Gustáv Husák, Vasil Bilak. Peter Co- lotka. Karel Hoffmann. Alois Indra, Milos Jakes, Anionin Kapek, Josef Kempny, Jose) Koreák, Jozef Lenárt, Lubo- mir Strougal. A CSKP Központi Bizottságának titkárai: Gustáv Husák, főtitkár, Vasil Bilak, Milos Jakes, Jan Fojtik, Josef Ha- man, Frantisek Pitra, Mikulás Benő, Josef Haviin, Jindrich Polednik. Gustáv Husák, a CSKP KB újraválasztott főtitkára kösÄB- netet mondott az iránta nyilvánított bizalomért, es a központi bizottság nevében biztosította a CSKP egésztagsá- gát, hogy minden erejével a kongresszus által kitűzött feladatok piegvalósításán fog munkálkodni. Gustáv Husák záróbeszéde után a CSKP ÍVŰ. kongresz- szusa az Internacionálé hangjaival ért véget. Kádár János, a. Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára táviratban fejezte ki jókívánságait Gustáv Hüsáknak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárává történt újraválasztása alkalmából. HÉT VÍGIVILÁGPOLITIKAI Előre megfontolt szándékkal Amerikai provokációk a Szidra-öbölben és Hicaragju ellen Mihail Gorbacsov megnyilatkozásainak élénk visszhangja ÁLTALÁNOS PILLANATKÉP Bírósági tárgyalásokon nem egyszer elhangzik a cikkünk főcímében szereplő kitétel mint súlyosbító tényező az ítélet megalkotásához. Az előterjesztés az ügyésztől, a vád képviselőjétől származik ilyenkor. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában, amikor az Egyesült Államok Líbia elleni agresz- sziós cselekményét tárgyalták, szintén megfogalmazták az „előre megfontolt” tettre való hivatkozást. A vádló szerepében azonban itt- nem egyetlen szentély lepett fel, mint az a bírósági tárgyalásokon a gyakorlat, hanem több, különböző kontinenseken elterülő ország képviselője. Ők a világszervezet e fontos szervében hangoztatták ugyanazt a vádat a washingtoni vezetés ellen, amelyet földkerekségünk számos államában a közvélemény a Rcagan-kormány- zat ellen. Valóban, semmi sem indokolta az amerikai kihívást. Igaz, Washington nem írta alá azt a tengerjogi egyezményt, amelyet pedig az ENSZ égisze alatt megtartott nemzetközi konferencia résztvevőinek túlnyomó többsége aláírásával néhány éve szentesített. Ez azonban nem lehet ok arra, hogy durván megsértsék egy állam tengeri határait. Pedig ez történt tudatosan a Szidra-öbölben, amelyet Líbia — mint nem egyszer ünnepélyesen kinyilvánította — joggal felségvizeihez tartozónak számít. Ugyanaz az amerikai kormányzat, amely nem vonja kétségbe a 20, 120, sőt, nem egyszer 200 tengeri mérföldes part menti vizekről szóló „jogállást”, ha történetesen szövetségeseiről van szó — még akkor is, ha azokat jobboldali diktátorok kormányozzák —, nem habozott, hogy hadgyakorlatokra vezényelje a 6. amerikai flotta hadihajóit a Földközi-tengeren, Líbia ténylegesen part menti vizeire, amelyeket sajátos módon egyszerűen „nemzetközi területnek” nyilvánított... Pedig Reagan elnöknek emlékeznie kellett arra, hogy egy ízben — 1981-ben — már volt súlyos nemzetközi válság amiatt, hogy amerikai repüA szovjet nagykövetség köszöneté A kongresszusi jókívánságokért A Szovjetunió budapesti nagykövetsége pénteken közzétett nyilatkozatában köszönetét mondott az SZKP XXVII. kongresszusa alkalmából kapott jókívánságokért. A Szovjetunió Kommunista Pártja XXVII. kongresszusának előkészítése során, a kongresszus alatt és után a Szovjetunió budapesti nagykövetségére számos üdvözlőit, illetve levél érkezett párt-, állami és társadalmi szervezetektől, dolgozó kollektíváktól, oktatási intézményektől, illetve állampolgároktól. A Szovjetunió budapesti nagykövetsége szívből jövő köszönetét fejezi ki minden kollektívának és állampolgárnak az SZKP XXVII. kongresszusát köszöntő üdvözletekért. iőgépek behatoltak a Szidna- öböl főié. Most pedig hadihajókat is küldtek. Amikor pedig ezeket — jogosan — líbiai őrnaszádok közelítették meg hatvan (!) kilométernyire, az amerikaiak „veszélyeztetett helyzetre” hivatkoztak, s rakétamegtorlást alkalmaztak... Washington ezek után csodálkozást színlelt, amikor az el. nem kötelezett politikát folytató Líbia mellett nem-, zetközi szolidaritás bontakozott ki! S Mihail Gorbacsov javasolta, hogy egyidejűleg vonják ki az amerikai és a szovjet hadihajókat a Földközitengerről — mint kommentátorok joggal írták —, valósággal „ugrás közben lepte meg az amerikai tigrist”. Azaz a provokátorok nehéz helyzetbe kerültek, hiszen ugyanebben a megnyilatkozásban Mihail Gorbacsov a szovjet vezetés nevében síkraszállt az amerikai agresszió haladéktalan befejezése mellett. De Washingtonnak hamarosan be kellett látnia azt is, hogy szövetségesei köréből sem számíthat semmilyen vagy legfeljebb amolyan „langyos” támogatásra. Ezért kaptak oly központi szerepet a „meteorológusok” a továbbiakban. Az amerikai vezetés arra hivatkozással, hogy az időjárási előrejelzések szerint „tengeri viharok” várhatók a térségben, négy nappal a bejelentett előtt, felfüggesztette a hadgyakorlat folytatását. S ami- kot ezt sok helyütt gúnyosan fogadták, hozzátették: különben is a hadgyakorlat által kijelölt „feladatokat” teljesítették ... MOSZKVAI ÜZENET AZ ENSZ-FÖTITKÁRHOZ Washingtont különben is az egyik propagandavereség a másik után éri a nemzetközi porondon — fogalmaztak a nyugati sajtó számos vezető orgánumában a kommentátorok, miután értesültek arról az üzenetről, amelyet az SZKP KB főtitkára Pérez de Cuellarnak küldött a nemzetközi békeév alkalmából. Maga az időzítés már önmagában telitalálat, hiszen éppen egy konfliktushelyzet idején látott napvilágot. S emellett joggal fejez ki elégedetlenséget. Hiszen immár három hónapot írtunk le 1986- ból, amelyet az ENSZ nemzetközi békeévvé nyilvánított. Szovjet részről tehát jogosan fejtik ki az igényt: ha egyszer békeévnek nyilvánították Washington beleegyezésével is az idei esztendőt, oda kell hatni, hogy a Reagan-kor- mányzat tettei valóban összhangban legyenek ezzel. MI TÖRTÉNT A HONDURASI HATÁRON? Miután az amerikai képviselőház a múlt héten leszavazta Reagan 1Ó0 millió dolláros segélytervét a nicaraguai ellenforradalmároknak, várható volt, hogy a Fehér Ház valamilyen rendkívüli akcióhoz folyamodik, hogy befolyásolja a törvényhozás másik házának, a szenátusnak e hétre időzített döntését az ügyben. Így nem keltett meglepetést, amikor Washingtonban hivatalosan közzétették a hírt: a hicaraguai hadsereg állítólag 1300 katonával ,agressziót” követett el Honduras ellen. Reagan elnök azonnal cselekedett: elnöki hatáskörével élve, a katonai költségvetésből azonnal kiutalt 20 millió dollárt Hondu- rasnak. hogy „eredményesen visszaverhesse a nicaragiiai behatolást", ss ■ Mondani sem keli, hogy az amerikai sajtó rögtön hiszté- riahangulatot keltett Nicaragua ellen, s: az elnök megbízottai, akik a törvényhozásban amellett, házaltak, hogy a 100 millió’ dolláros segélyt megszavazzák a Hondurasban, a CIA (az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség) által di- verzáns csapatokká szervezett ellenfórradalmároknak (az úgynevezett „kontráknak”), azonnal muníciót kaptak, ..Lám, idevezet a törvényhozás makacssága” — hangoztatták. — Veszélybe kerül a segély híján az egész közép-amerikai „szárazföldi híd”, sőt, az egész nyugati félteke biztonsága: a sandinisták „exportálják” a forradalmat, s ha Washington tétlen marad, „egyenként felfalják” az amerikai kontinens országait. Ez a pánikhangulat persze rendkívüli hatást tett a szenátusra. Annak ellenére történt mindez, hogy egy és más gyanús körülmény szeget ütött a tömegkommunikációs eszközök főkommentátorainak fejében is. Washington szerint a tegucigalpai segélykérés március 24-én, azaz hétfőn érkezett a Fehér Házba, s Reagan azonnal cselekedett. Amikor azonban a sebtében Hondurastaa irányított amerikai riporterek tájékozódni akartak a történtekről, a helyszínen a kormányhivatalok vezetői csodálkozással hallottak arról, hogy határterületeiket állítólag támadás érte volna Nicaraguából. Csak másnap, 26-án, miután Washington megadta a „behatolás adatait”, ismételték el Teguci- galpában a kapott leckét. Mindenesetre az amerikai szenátus mégis elfogadta Reagan segéiytervét a kontrák számára, ha csekély többséggel és feltétel ell el is. Most a képviselőházzal kell majd kompromisszumos tervet ki- dolgozniok. Valószínű, hogva gyanús körülmények ellenére mindkét házban megszavazzák végül Is Reagan kérését. A helyzet tehát változatlanul veszélyes a térségben, hiszen az Egyesült Államok a jelek szerint folytatni kívánja a ni- caraguai haladó kormányzat aláakmázására megkezdett manővereit. Árkus István
