Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-19 / 66. szám
1986. MÁRCIUS 19., SZERDA 5 Mezei Mária hagyatékának sorsa Hisszük, hogy lesz emlékház Az ország és a külföld ünnepelt színésznője, Mezei Mária 1948-ban vette meg a Budakeszi, Petőfi utca 18. számú házat. Tö'bb mint tíz esztendeig tartott, amíg rendbe hozta, vérével-verítékével nagyjából összeragasztotta, valóban mint a fecskék, amelyek sok-sok év után megtisztelték bizalmukkal és . beköltöztek hálószobája antik csillárjára... Mintegy munkája jutalmaként. E ház évtizedeken át a csöndes békét, a boldogságot jelentette számára. Élete utolsó éveiben a betegség béklyójában vált „mennyországi cellájává". Talán akkor határozta el, hogy az épület — férje halála után — szálljon az államra, legyen emlékház vagy múzeum. Egy hónappal az után, hogy Mezei Mária örökre lehunyta a szemét, az özvegyen maradt férfi levelet írt a Budakeszi Nagyközségi Tanács elnökének. Tudatta felesége és személyes végakaratáról. A milliókat érő ingatlant, minden vagyon- és emléktárgyat a tanácsra kíván hagyni. Lelbach János élete végéig vállalta a telek, az azon álló épület és a kerti ház minden terhét, rendszeres karbantartását. Cserébe csak annyit kért, ha elesetté, magatehetetlenné válna, a tanács biztosítson számára valamelyik fővárosi szociális otthonban egy szobátüAz épületen helyezzenek el emléktáblát, s ha ő már nem lakja, legyen ott emlékház, s annak esy sarka vagy he’vjsége pedig idézze Mezei Máriát. S még valami aoróság: a községben a mai Úttörő tér vagy az ugyané névre keresztelt utca viselje a színésznő nevét. — Több mint két és fél éve nem történt érdemi, döntés a dologban — mondja Lelbach János. — Megbántam viszont a Pest Megyei Illetékhivatal folszólítá'ót, hogy fizessek he 147 ezer 800 forint örökösödési illetéket. A oillanatnvi helyzetben méltánytalannak tartom, de a bá'ro kedvéért 50 ez'"' fontot föladtam. Tavaly szeptemberig csak az ügviratok száma szaporodott 1S83 májusától Lelbach János, a helvi tanács, a volt járási hivatal és az illetékhivatal .között Aztán a dossz.é ad acta került — elintézetlenül. — Az irattárból vettem elő az anyagot, amikor tavaly szeptember 25-én Lelbach János felkeresett — tájékoztat dr. Kalmár Katalin, a Budakeszi Nagyközségi Tanács igazgatási csoportvezetője. — Mindössze tíz napja dolgoztam itt. Előttem többen is ültek ebben a székben, de ez r.em magyarázat. Jogászként is. magánemberként is felháborítónak tartom az ilyen ak- tstologatást. Nem történt semmi érdemleges, bár már 1933. 'ÚRXHsából van olyan levelünk az akkori fe’ettes hatóságunktól, miszerint, célszerű fontolóra venni az ajánlatot — a tényleges használatbavétel későbbi. bizonytalan időpontja ellenére is. Tavaly szeptemberben mintha vége szakadt volna a Csip- kerózsika-álomnak. A nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága október 24-i ülésén úgy határozott, hogy Lelbach János a'ándékozási szerződés- tervezetével kapcsolatban a megyei tanács művelődési osztályának véleményét is megkérik. — December 5-én szereztünk tudomást az ügyről — mondja Jakab Béla, a Pest E faragott kapun lépett otthonába évtizedeken át Mezei Mária. (Veress Jenő felvételei) Megyei Tanács művelődési osztályának helyettes vezetője. — Tájékoztattuk a megyei pártbizottságot, s megkértük a Művelődési Minisztérium művészeti főosztályának véleményét. Ök is továbbküldték az anyagot a Magyar Színházi Intézetnek, mert az emlékház vagy múzeum létesítéséhez szükséges a hozzájárulásuk. A majdani üzemeltetési, működési feltételekről is most kell dpnteni, hiszen ez az ajándékozási szerződés sarkalatos pontja. A korrektség azt követeli, hogy előre tisztázzunk mindent. A helyi tanácsnak nincs pénze az emlékház kialakítására, a tárgyak őrzésére. a felbecsülhetetlen értékű művészi hagyaték méltó bemutatására. Mindehhez tehát más szervezetek anyagi támogatására és jogi biztosítékokA művésznőről készült utolsó felvételek egyike ra van szükség, még a szerződés aláírása előtt. Kíváncsian várjuk a Magyar Színházi Intézet és a Művelődési Minisztérium véleményét. Egy azonban biztos: hazánk egyetlen állampolgára sem érdemel ilyen bánásmódot, ha a lakóhelye szerint illetékes elöljáróságához fordul. Különösen méltánytalan ez olyan valakivel szemben, aki többmilliós értéket — egyben a Magyar Népköztársaság kiváló és érdemes művészének hagyatékát — szeretne jószerével minimális és csak esetleges ellenszolgáltatás fejében az államra hagyni. A hit az élet ereje: az ember ha egyszer él, akkor valamiben hisz..., ha nem hinné. hogy valamiért élnie kell, akkor nem élne ... Tolsztoj fogalmazta ezt a mondatot, mely Mezei Mária életének mottója lett. És mottója Lelbach János életének is. amikor két és fél esztendő óta döngeti — a talán nem is Véglegesen csukott kapukat. Fazekas Eszter Kellemes kikapcsolódás Szövőtábor Gödöllőn Manapság nem csupán nosztalgia a kézimunka utáni vágy. Abban a korban, amikor mind jobban eluralkodnak a gépek, a természethez közelálló dolgok iránt áhítozunk. így aztán nem véletlen, hogy az unokák igyekeznek ellesni a nagymamák tudását. A művelődési házakban számtalan kiscsoport jelentkezik azzal az igénnyel, hogy megtanuljanak valamilyen régi fogást. Az éves rendezvények mellett a szünidőkre a gyerekeknek és szüleiknek az alaptechnikát megtanító táborokat szerveznek Gödöllőn, a művelődési központban, június IS—27. között. Már most hívják azokat, akik szeretnék megismerni a népi szövéstechnikákat vagy azokat, akik tudásukat kívánják továbbfejleszteni. A kezdők a tábor végére kisebb faliszönyeget készítenek el. A haladók bogos vagy szedet- tes technikájú szőnyeget szőnek. A művelődési központ a nyersanyagokat, a szövőkereteket. a szállást és a szakmai irányítást adja. A bentlakásos táborba a szülő a gyermekét is elviheti. A kicsinyek gyermekszövőszéken dolgozhatnak. A művelődési központ május elejéig várja a jelentkezőket. Az elmúlt esztendők tanúsága szerint kamatoztatható tudással gyarapodnak a résztvevők. Nem beszélve arról, hogy a saját magunk készítette tárgyak a környezetünkben mindig örömet okoznak. S olyan foglalatosságot tanulnak meg a résztvevők, amelynek segítségével kikapcsolódhatnak a mindennapi rohanásból. Er. K. Kiállítótermekből Mester és tanítvány tárlata Szepes Gyula és Szigeth Gabriella közös tárlata az érdi Vörösmarty Gimná- ^ ziumban március végéig 2 tekinthető meg. Élénk tónusok Két nemzedék, mester és tanítvány mutatkozott be ezúttal páros szárnyalással, hasonló szemléletet igazolva. Szepes Gyula festőművész Hincz Gyula kortársaként végzett a Képzőművészeti Főiskolán, évekig tartózkodott Párizsban, évtizedek óta él és alkot Érden. Eszménye a posztimpresszionizmus, amelyet a francia Fauves-ok. elsősorban Matisse színerejével folytat; különböző, élénk tónusátírásokkal, de természeti élmények alapján. Egyéni színvilágát, frissnek maradt természetszemléletét biztos rajztudás kormányozza, és hűség az érdi tájhoz, amelynek festői kincstárnoka. Az évszakok körforgalmát érdi környezetben pásztázza, remek Dana-partjai, az Ófalu házai, halászladikjai, minaretje tanúskodik erről. Emellett párizsi utcák, soproni részletek, balatoni tájak igazolják nyitottságát. Amit lát, megfigyel, képze- létének bőségével és invenció- iával — azonnal képre váltja. Remeklése a Feleségem reg- ül gelit készít című műve. Ebben Nagy Balogh János szellemiségének közeli rokona. Szepes Gyula: Ex libris Közös motívumok Szepes Gyula évtizedekig tanított, vezetett szakkört Érden. Egyik legtehetségesebb tanítványa Szigeth Gabriella, aki két éve érettségizett az érdi Vörösmarty Gimnáziumban. Nagy szorgalommal fogadja meg mesterének, Szepes Gyulának tanácsait, s útmutatásai alapján kutatja saját lehetőségeit, távlatait. Bátor és érzékeny színárnyalatokkal ragadja meg az érdi környezetet, őszi és téli hangulatokat, az Október rozsdás tónusait. Finom megoldása Sopronbánfalváról szerkesztett képe is. Különleges a közös teljesítmény, amely abban nyilvánul meg, hogy az utóbbi időszakban az érdi minaretről és a mátrai tájakról — azonos Jubilál a Vándor-kórus Kezdettől elkötelezetten Megalakulásának 50. évfordulójára gazdag programmal készül a Vándor-kórus: ünnepi megemlékezésen és dísz- hangversenyen ad számot fél évszázados eredményeiről, művészi sikereiről — tájékoztatták a sajtó képviselőit a kórus vezetői kedden a- Magyar Újságírók Országos Szövetségének székházában. Révész László Liszt- és SZOT-díjas karnagy, az együttes vezetője elmondia. hogy a kórus 1936-ban, a Szalmás-kórusból kivált ifjúmunkásokból alakult meg, első vezetője Vándor Sándor lett. A^ kórus a felszabadulást megelőző években a forradalmi munkásmozgalom jelentős fórumaként. a kórusmozgalom sajátos eszközeivel mozgósított az igaz ügyért folytatott harcra. Legális és illegális rendezvényeken lépett fel, dalai állandó rendőri cenzúrának, tagjai időnként üldöztetésnek voltak kitéve. A felszabadulást követően az énekkar aktívan vett részt az új élet megszervezésében, választási rendezvényeken, falujárásokon. Az együttes 1948-tól az MKP, majd az MDP rendezőgárda központi énekkara lett; 1950-től a Magyar Szabadságharcos Szövetség ének- és táncegyütteseként működött. Az énekkar 1957 óta szerepel ismét Vándor-kórus néven, s ma már mintegy 70 tagot számlál. Fontos feladatának tartja az ifjúmunkások zenei művelését, ezért gyakran megfordul szakközépiskolákban, szakmunkásképző intézetekben, kollégiumokban és munkásszálláson. Aktív résztvevője a kórusmozgalom rendezvényeinek. A hagyományok tiszteletét és azok folytatását tükrözi a kórus egész tevékenysége, műsorpolitikájának szocialista elkötelezettsége. Már a megalakulástól maga köré gyűjtötte fiatal költők és zeneszerzők csoportját, előadta műveiket. Több magyarországi bemutató fűződik a Vándor-kórus nevéhez. Az énekkar 15 nemzetközi fesztiválon és kórus- versenyen vett részt, Európa 11 országában járt, s a versenyeken 25 díjat nyert. Az ünnepi eseményekről szólva elmondták, hogy a kórus névadója. Vándor Sándor Mező Imre úti temetőben levő sírjánál koszorúzást ünnepséget rendeznek április 11-én. Másnap az MSZMP Budapesti Oktatási Igazgatóságán ünnepi megemlékezést tartanak,. április 21*én pedig a fél évszázad legsikeresebb műsorszámaiból adnak hangversenyt az MTA kongresszusi termében. A Magyar Rádió május 1-jén emlékezik meg a Vándor-kórus fennállásának 50. évfordulójáról. Szepes Gyula: önarckép motívumról, azonos időben — festettek mindketten képet. Ez minden esetben két változatot eredményezett az azonos vizuális értékről. Mintegy felvonultatja a két festő különböző minőségét, és a táj bizonyos pontjainak leSzigeth Gabriella tusrajza hetséges festői feldolgozását. Azonos-hasonló szemléleten belül, de mégis más, egyéni megközelítéssel. Érdemes lenne a továbbiakban Szigeth 'Gabriellának sorra megfesteni Szepás Gyula főmotívumait. Unikum lenne a javából, hiszen eddig még nem volt példa arra, hogy a tanítvány mesterének, képi állomásait új változatokkal folytassa. Mire szavaznak? A Szepes—Szigeth kiállítás szép pillanata volt, amikor dr. Rózsa Józsefné, az érdi Vörösmarty Gimnázium igazgatónője bejelentette: Szigeth Gabriella azt a festményét ajándékozza az intézetnek, amelyre a tanulóifjúság szavaz. Ezzel az érdi iskolagaléria is hamarosan megszülethet, hiszen Makrisz Zizi mozaikja és Domonkos Béla szobra is sürgeti e nyitányt. Losonci Miklós MOZIMŰSOR március 20-átóI 26-áig ABONY 20—23: Agyugolyófutam (este) 24—25: Balekok BUDAÖRS 20—23: Szédülés* 24: Budapesti mesék* 25: Tanítványok* CEGLÉD, Kamaraterem 20—23: Mi lenne, ha* 22—23: Az álmatlan fülesbagoly (du.) 24—26: Tegnapelőtt CEGLÉD, Szabadság 20—23: Föltámadott a tenger (du.) A smaragd románca* (este) 24—26: Keménykalap és Krumoliorr (du.) Te már nagy kisfiú vagy* (este) DABAS 20—21: Virágvasárnap* (du.) 20—23: A piszkos ügy* 24: Sophie választása I—II. DUNAHARASZTI 20—23: Poszeidon-katasztrófa* (este) 24: Farkasverem I—II.* 25: Óvakodj a törpétől!** DUNAKESZI, József Attila 20—22: Föltámadott a tenger (du.) 20: Idő v?n** (este) v 23—24: Hat gézengúz 24— 26: Szegény gazdagok (este) 26: Az alvilágot felszámolni (du.) DUNAKESZI, Vörös Csillag 20—21.: Meghalni az életért* 24: Frances** ÉRD 20: Frances** 22— 24: Egy fiú és egy lány (du.) 23— 24: A nyolcadik utas: a Halál*** (este) 25— 23: Az eüefántember* FŐT 20: Városbujócslta 22—23: Házibuli 24— ,23: Örült római vakáció GÖDÖLLŐ 20—23: Agyúgolyófutam (este) 21: Fiúk a térről 24—26: Jorgensen, a zsaru* (este) GYÁL 20— 23: Szexmisszió* (este) 24—25: A piszkos ügy* KEREPEST ARCSA 20: A tanítványok* 21— 22: Farkasverem I—II.* 23: önbíráskodás** 24—25: Hamiinfpőke (du.) Ben Ilur í—II. (este) MONOR 20: Seriff az égből 21— 23: Elektromos eszkimó (du.) Te már nagy kisfiú vagy» (este) 24—23: A kék lagúna* (du.) 24—26: Mi lenne, ha* (este) 26: Uvegtörők** (este) NAGYKÁTA 20—21: Az elefántember* 22— 25: Szexmisszió* ( este) NAGYKŐRÖS, Arany János 20—23: Balekok 24—26: A smaragd románca* NAGYKŐRÖS, Stúdiómozi 20—23: Quilombo* 24—26: Bizonyítási eljárás* P3LISVÖRÖSVÁR 20: Arany a tó fenekén 21: A kis egyszarvú 23— 24: Poszeidon-katasztrófa* (este) POMÁZ 20—23: Életben maradni 24: Az utolsó szökés RÁCKEVE 20—23 : A tenger zamata* 24— 25: Idő van** SZENTENDRE 20—23: A cápa** (este) 24—26: A smaragd románca* (este) SZIGETSZENTMIKLÓS 20— 22: önbíráskodás** (este) 24— 26: Életben maradni TÁPIÓSZELE 20: Hideglelés* 21— 22: Sophie választása I—II. 23— 24: Várlak nálad vacsorára* VÁC. Kultúr 29—23: Jorgensen, a zsaru* (este) 24: Uvegtörők** (este) 25— 26: Vészkijárat a tenger alól (este) VECSÉS 20—23: A smaragd románca* (este) 24— 25: Vaskos tréfa* * 14 éven aluliaknak nem ajánlott ** Csak 16 éven felülieknek *** Csak 18 éven felülieknek Az új f:* ek ismertetése a Mozgó Képekben. ; Lapozgatom a könyvét. Borítóján egy arca az ezer ! közül, és a kézjegye: Mezei Mária. ! „— Tetszik tudni, nagyon szerény, elhanyagolt kis in! gatlan, de 15—20, mondjuk 25 ezer forintból olyan igen- ; csak a művésznőnek való otthont lehetne belőle csinálni. Mikor elértük a Dunakeszi községet jelző táblát is, nyugtalan lettem. Hova a csudába visz engem ez az : ember? Megálltunk egy földszintes, kopott kis ház előtt. A verandán két öreg néni fogadott bennünket, mint a mesében. Én álltam, s a veranda megmaradt csupasz ablakain át néztem a Hegyet — a János-hegy karnyújtásnyi közelségű szelíd vonulatát, s az erdőt, ami szinte befolyt az ablakon... Ez, ez gyönyörű...! Hogy a kis mérnök honnan ismert — jobban, mint én saját magamat — ma sem tudom.”