Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-19 / 66. szám

6 1986. MÁRCIUS 19., SZERDA Jogi tanácsok Tubidonjog a toHdaléképítésnél 0 Gépko- csiáf alány helyett kártérítés nem fizethető Mulasztásigazolás fizetési meghagyásnál • M. K.-né gyáli olvasónk fogadóóránkon mondta cl a problémáját. Házasságot kötött 1973-ben és a férje szüleinek családi házába költöztek. A fiatalok a szülők biztatására két szobával bővítették a há­zat. Sajnos, a házaspár és a szülők között a kapcsolat meg­romlott, és olvasónk házastár­sával el kíván költözni. A szü­lők azonban a felépített ház­részt nem akarják megváltani. Álláspontjukat azzal indokol­ják, hogy az ingatlannyilván­tartás szerint ők a tulajdono­sok. A fiatalok, ha akarják, lebonthatják részüket és az anyagot elvihetik. Társadalmunkban a fiata­lok _ gyakran úgy oldják meg lakásgondjaikat, hogy a szü­lők tulajdonában lévő épüle­teket bővítik, átépítik vagy hozzáépítenek. Ilyen esetben az építéssel közös tulajdon keletkezik. (A felek természe­tesen ettől eltérően is megál­lapodhatnak, de a szerződés érvényességéhez írásba fogla­lás szükséges.) A tulajdoni hányad mértékét az határozza meg, hogy az építkezéskor milyen összeget tett ki az egész ingatlan és a hozzáépí­tett rész értéke. Az így meg­állapított tulajdoni arányokat be kell vezetni az ingatlan­nyilvántartásba. (Ha a felek közti vita miatt az okiratot nem készítették el, azt a bíró­ság ítélete pótolja.) Az épít­kezők figyelmébe ajánljuk, hogy a bírósági gyakorlat sze­rint nem lehet közös tulaj­dont keletkeztető építkezésnek tekinteni az épület szerkeze­tét nem érintő karbantartási, korszerűsítési, felújítási és más építési munkát. Ilyen esetben a munkát végző a tu­lajdonossal szembeni költségei megtérítését igényelheti. Ha a hozzáépítéssel közös tulajdon keletkezik, azt a pol­gári törvénykönyv szabályai szerint lehet megszüntetni. Ennek alapján a vagyontár­gyakat vagy természetben megosztják, vagy értékesítik 's a vételárat felosztják. Nem Keletkezik azonban közös tu­lajdon. ha a tulajdonos az építkezéshez nem járult hoz­zá, vagy ha az építkező kény­szerrel, fenyegetéssel, megté­vesztéssel jutott hozzá a be­leegyezéshez. Ilyen esetben a tulajdonos követelheti, hogy az építkező fizessen kártala­nítást, ingatlanát vásárolja meg, illetve épületét adja el a számára. Végső esetben, ha ez az okszerű gazdálkodás követelményeivel nem ellen­kezik, kérheti az épület le­bontását. • Tűzoltókészülék-ellenőr ol- vasónk tavaly április 7-én sú­lyos üzemi balesetet szenve­dett, és több mint kilenc hó­napig betegállományban volt. A • munkahelye — a gépkocsiáta­lány kivételével — valamennyi kárát megtérítette. „Furcsállom a vállalatom álláspontját, hi­szen ők is elismerik, hogy va­lamennyi káromat meg kell téríteniük. Senki sem vitatja, hogy havi 3600,— Ft átalányból minimum 10CO,— Ft-ot meg­spórolok azzal, hogy a kocsi­mat vezetem. A balesetért fe­lelős fizesse meg 9003,— Ft ká­romat.’* A vállalat helyesen döntött, amikor a követelést elutasítot­ta, mert olvasónkat nem érte kár. A kár ugyanis az a csök­kenés, vagy elmaradt haszon, jövedelem, amely a károsult vagyonában keletkezik. Ezt az összeget kell a felelősnek megtérítenie. Ezen felül vi­selnie kell azokat a költsége­ket, amelyek ahhoz szüksége­sek, hogy a károsultat ért va­gyoni és nem vagyoni hátrá­nyokat kiküszöböljék. A vállalat azért járt el he­lyesen, mert a gépkocsiáta­lány nem része a dolgozó jö­vedelmének, azt az átlagke­reset-számításnál nem veszik figyelembe. Az átalány arra szolgál, hegy a hivatalos ki­küldetés céljára használt sa­ját személygépkocsi üzemelte­tésének tényleges költségeit megtérítse. Ha tehát a dolgo­zó bármilyen okból nem megy kiküldetésbe, semmiféle káro­sodás nem éri, amikor nőm leap áta'ányt, mert nincsenek költségei. Olvasónk tévesen érvel az­zal. hogy az átalány egy részét a gépkocsivezetői munka e!­Fs!:b53 sarok : Ittas vezetésért... A közelmúltban a következők jogosítványát vonták be ittas vezetés miatt: Szabó Mihály lakatos, Szigetszentmiklós, József A. u. 4/c., 1 évre, Tóth Imre víz-gázszerelő, Szigetszentmiklós, Munkásőr u 8/a.. 4 év, Veszprémi Miklós bedolgozó, Sziget­szentmiklós, Csaba u. 13 c., 1 év, Páll János betanított mun­kás, Szigethalom, Táncsics u. 13., 2 év 6 hónapra, Kovács Mihály tetőfedő, Szigetszentmiklós, Nap u. 5., 1 év 6 hónap, Bugár Endre esztergályos, Dunaharaszti. Rákóczi u. 14., 1 év 6 hónap. Tassi József bedolgozó, Dömsöd, Bucsi köz 10., 1 év 6 hónap. Gergits Imre László vili.-gépszerelő, Tököl, József A. u. 1Ó2., 1 év 4 hónap. Kökény Sándor segédmunkás, Tak snny. Kossuth L. u 13., 1 év 6 hónap, Kozma Imre eszter­gályos, Dunaharaszti, Munkácsy u. 9., 1 év 6 hónap. Judik Sándcr kazánfűtő, Szigethaiom, Táncsics u. 52., 1 év, Nagy József lakatos, Szigethalom, Kolozsvári u. 67., 2 év, Levente Lcnárd kőműves, Dunavarsány, Templom u. 23., 1 év 4 hónap. Ezer Gyula autószerelő, Dunaharaszti, Kölcsey u. 2/a„ 2 év. Vcna István szobafestő, Szigetszentmiklós, Ba­ross u 17., 1 év 6 hónap. Búzás István szállító, Halásztelek, !Dózs.a Gy. u 20 , 2 év. Gál István fényező, Szigethalom, Má­ria u 17., 1 év. Tóth Antal Kálmán autószerelő, Délegyháza, Árpád u. 49., 1 év Matló Mátyás nyugdíjas, Szigetszentmik lós, József A. u. 1/a., 1 év 2 hónap. Levente Endre betanított festő, Dunavarsány. Béke u. 4.. 1 év 6 hónap, Sípos Sándor lakatos, Szigethalom, Szabadkai u. 107., 2 év, Soós Mihály portás, Tököl. Csépi u. 106., 2 év. Stutz Károly betanított la­katos, Taksony. Szabadság u. 5., 3 év, Németh László bedol­gozó. Szigetszentmiklós, Tebe sor 12., 1 év 2 hónap, Bakó Lajos daraboló gépmunkás, Szigethalom, Erdő u. 67., 1 év 8 hónap. Mcrganc István lakatos, Szentendre, Vásárhelyi K. tér 26., 10 hónap, Sgdy Miklós elektrikus, Vác, Fürdő u. 3., 2 hó­nap. Tcnkel György művezető, Márianosztra, Dózsa Gy. u 17., 2 hónap Balkovics István gépész, Vác, Rezeda u. 11.. hónap. Csizmadia Vilmos energetikus, Kóspallag, Vörös Had­sereg u. 21., 3 hónap. Obzovik Lajos felszolgáló, Vác, Liliom u. 8., 2 hónap, Schmelik László segédmunkás, Márianosztra Kossuth u 74, 4 hónap, Krizsán János segédmunkás, Szo- kolya, Fő u 38 , 2 év, Davidcsz Attila gépkocsirakodó, Nagy­maros. József A u 43., 1 év 7 hónap, Deák József pályamun­kás, Szód. Akácfa u. 6., 2 év: Kalácska Péter boltvezető, Vác, Dózsa Gy. u 21.. 1 év 6 hónap, Kuni Gyula éjszakai ügyele­tes, Vác, Vám u. 16., 4 hónap, Szolárd Gábor üzletvezető, Vác Lenin u. 84., 5 hónap, Vclki Tamás targoncavezető, Vác, Vám u. 10., 4 hónap, Zelcnai László fűtő, Márianosztra, Petőfi u 3., 3 hónap, Kürtösi József esztergályos, Verőcemaros, Ma gyarkúti u. 3., 4 hónap, Keresztesi János, Dunakeszi, Váczi M. u. 5., 4 év. Pete Sándor, Fót, Juhász Gy. u. 28, 1 év 3 hó nap, Szabó László Dunakeszi, Tisza u. 92., 1 év, Tölcsér Im­re, Bp. XX., Köztemető u. 93., 3 év, Blaha Péter, Fót, Vasút sor 5., 1 év 4 hónap. lenértékeként kapja meg, mert a vezetéssel töltött időre a saját besorolásának megfe­lelő munkabérben részesül. Az eredményes spórolás inkább onnan adódhat, hogy a válla­lat valamiféle fizetéskiegészí­tésnek tekinti az átalányt, amely nincs arányban a tény­leges költségekkel, ezért ja­vasoljuk, hogy a kollektív szerződés elkészítése során erre a kérdésre is térjenek ki. • A. G. öt rókát kívánt vá­sárolni tenyésztésre. Megrende­lését azonban a későbbiek so­rán visszamondta. A szállító adminisztrációs hiba folytán megrendelést nem törölte, és a tartozást fizetési meghagyás útján érvényesítette A. G.-vel szemben. A fizetési meghagyást olvasónk időközben elhunyt anyósa vette át, nem továbbí­totta a címzettnek, ezért az jogerőssé vált. és olvasónk el len most végrehajtási eljárás van folyamatban. Kérdése az, hogy ilyen esetben folyamod- het-e perújításért? Mint már korábbi számunk­ban írtuk, a jogerős fizetési meghagyást valóban csak per újítás során lehet megtámad­ni. Ebben az esetben olva­sónknak mégsem kell ezt a bonyolultabb formát követ­nie. A. G. esetében az történt ugyanis, hogy más hibájából mulasztotta el az ellentmon­dás benyújtását. A Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása értel­mében. ha a fizetési megha­gyás ellentmondás hiányában jogerőre emelkedett, a határ­időt önhibáján kívül elmu­lasztó fél emiatt ellentmon­dással élhet. Az igazolási ké­relmet attól az időponttól kez­dődően számított 15 ne,p alatt kell benyújtani, amikor olva­sónk tudomására jutott, hogy jogerős fizetési meghagyó alapján ingóságait végrehaj­tás alá vonták. Hat hónapon túl azonban igazolási kérel­met előterjeszteni már nem lohet. E kérelemben elő kell adni mindazokat a tényeket, melyek b’zonyítják, hogy fél önhibáján kívül mulasz­tott A kérelem tirgvábsn esetünkben az a bíróság ha­tároz, mely a fizetési megha­gyást kibocsátotta. Amennyi­ben a kérelemnek helyt ad érdemi tárgyalást fog kitűzni amelyen a felek bizonyítékai és személyes meghallgatása után határoz a fizetési meg­hagyásról. Dr. Sinka Imre 0] lakásrendelkezések (4.) Oszfozás váláskor Amikor válásra kerül sor a házastársak között, három lé­nyeges kérdésben kell dönte­ni: kié legyen a gyerek, ki hol lakjon ezután, mi a kö­zös vagyon sorsa. \ gyermekes házaspárok egyre több építkezési és la­kásvásárlási formában vehe­tik igénybe a szociálpolitikai kedvezményt. Ennek összege szinte évről évre nő. És a többgyermekeseknél progresz- szíven megugrik. Ezzel is a háromgyerekes — kívánatos — családmodellt szeretné támo­gatni kormányunk. Amikor lakás épül, vagy vásárlás útján a család birto­kába kerül, komoly összeget számíthatnak le a tényleges költségből. Nem közömbös te­hát, kié lesz ez az összeg, amikor osztozkodásra kerül sor. A bíróságok ítélkezési gyakorlata sem egy­öntetű e téren. Ezért érdemes foglalkoznunk a Legfelsőbb Bíróság polgári kollégiumának 429. határozatával. Perben szereplő felek egyi kének már a házasságkötés előtt volt házingatlana. Az édesanyja haszonélvezeti jogát bejegyezték rá, és az idős nő benne is lakott. A fiatalok je­lentős beruházással közös ott­honukká ezt a házat tették. OTP-kölcsönt vettek fel. A két gyerek után (akkor) hat­vanezer forint szociálpolitikai kedvezményt kaptak. (Ez ma már lényegesen magasabb összeg, még fontosabb helyet kapott a házastársak közös va­gyonában.) A bíróság megállapította, hogy a házasság felbontására a férj magatartása szolgálta­tott okot, ezért kellett az asz- szonypak a közös lakást el­hagynia, és hazaköltöznie a szüleihez, ahova a gyerekeket is magával vitte. A közös la­kás kizárólagos használója a férj lett. Említettük, hogy az ingatlan korábban is az ő tu­lajdona volt. A külön vagyonmegosztási perben a bíróság a férjet nyolcvanötezer forint megfi­zetésére kötelezte. A szociál­politikai kedvezményt meg­osztotta a felek között. A rrasísscSIskú bíróság a férj fizetési kö­telezettségét — a nyolcvan- ötezer forintot — harminc­ezer forinttal leszállította. Mondván, hogy az egész szo­ciálpolitikai kedvezményt — a hatvanezer forintot — az ő oldalán veszi csak figyelem­be. Indoklás: a felek részére nyújtott szociálpolitikai ked­vezmény családpolitikai célo kát szolgál, nem minősül há zastársi közös vagyonnak, ezért nem is osztható meg a felek között. Ez a kedvezmény a lakásépítőknek, -vásárlók­nak nyújtott olyan támogatás amelynek célja az építtetők és vásárlók terheinek a csökken tése. Ezt a kedvezményt felek egymástól nem követel­hetik. És mivel a férfi házá­ba építették be, ott is marad. Hogy döntött a Legfelsőbb Bíróság? Abban egyetértett a másodfokú bírósággal, hogy a szociálpolitikai kedvezmény családvédelmi célokat szolgál és az építtetők, vásárlók ter­heinek a csökkentésére irá nyúl. Ebből azonban nem kö­vetkezik az, hogy nem tartó zik a házastársi közös va gyonba. A perben szereplő házaspár a két gye­rekre visszafizetési kötelezett­ség nélkül kapta a hatvanezer forintot. Azt ugyan a férj há zába invesztálták, mindkettő­jük tulajdonává vált. Mint kö­zös teher, úgy az általa élve­zett előny is mindkét félnek szól. Ha a kedvezményt csak az alperes élvezné, ez méltányta lan lenne a feleségével (volt feleségével) szemben. Tehát az első fokú bíróság döntése vált jogerőssé, amely a szociálpolitikai kedvezményt a felek között megosztotta. Dr. Kertész Éva fii NAP RENDELETÉI A Minisztertanács 5/1986. (IT. 27.) sz. rendeletével mó­dosította a 17/1975. (VI. 14.) MT sz. rendeletet. Az 1986. március 1-től hatályos jog­szabály — többek között — a gyermek másfél éves koráig felemeli a gyermekgondozási díjat. A Minisztertanács el­nökhelyettesének 2/1986. (II. 27.) ME sz. rendelete - egyes társadalombiztosítási rendel­kezéseket módosít. A gyermekgondozási segély­ről szóló jogszabályt módosít­ja az 1/1986. (II. 27.) EüM sz. rendelet, amelynek alapján a tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos gyermek után járó gyes összege az első gyermek­nél 1600, a másodiknál 1800, a harmadik és minden továb­bi gyermeknél pedig 2000 Ft. Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter 2/1986. (II. 27.) sz. rendeletének mellék­letét képezi az 1986. július 1-jén hatályba lépő országos építésügyi szabályzat. A munkavédelemről szóló 47/1979. (XI. 30.) MT sz. ren­delet végrehajtására adta ki az ipari miniszter a 3/1986. (II. 27.) sz. rendeletét. A pénzügyminiszter módo­sította az 53/1983. (XII. 10.) PM sz. rendeletet. A jövőben a vállalati gazdálkodó szer­vezetekét érintő adó tekin­tetében elkövetett pénzügyi szabálysértéseket első fokon a PM Ellenőrzési Főigazgató­ságának megyei (fővárosi) igázgatóságai bírálják el. A Testnevelési és Sport­hivatal elnökének 1/1986. (II. 27.) OTS!! sz. rendelkezése a Sportolók, minősítését határoz­za meg. Előírásait első ízben az 1980. évi minősítések el­készítése során kell alkalmaz­ni. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1986. évi 6. számá­ban jelentek meg. BSecscspof? cüsssonysk A laássassácpssédeSsgé! A szerkesztőségbe küldött levél aláírása: egy budapesti egyedül élő, középkorú, becsa­pott asszony. Névtelen levél tehát, ám hosszú felsorolást tartalmaz: mintegy 80—100 nő nevét és pontos címét, néme­lyiknek a telefonszámát is. És a téma érdekes: adatok (név­vel és címmel) egy Pest me­gyei városban élő házasság­szédelgő férfiúról, akinek te­vékenysége az írás szerint be­hálózza az egész országot. Néhány félrevezetett hölgy segítségével kutattuk fel be­csapott és hitegetett társain­Féltem tőle A 16 éves Erzsébet, aki egyik Szentendre környéki községben él az édesanyjával, néhány osztály elvégzése után — sok csavargás és igazolat­lan 'mulasztás miatt kimaradt az iskolából. Megismerkedett egy másik községben lakó fér­fival, és állapotos lett tőle, de bár időközben a kapcsolat megszakadt, nem vetette el a terhességét. — Soha nem szerettem azt a férfit, csak féltem tőle — vallotta a gyermeke apjáról. Erzsi volt néhányszor ter­hesgondozáson, majd a múlt év augusztusában egy hétig a szentendrei szülőotthonban kezelték. Ezt követően a védő­nő néhányszor járt nála, és mivel a lánynak nem volt önálló keresete, javasolta, hogy költözzön anyaotthonba, az újszülöttet pedig adják majd állami gondozásba. A terhes nő anyja és a nővére azonban kijelentették, hogy ők majd felnevelik a gyereket. Közben udvarolt Erzsinek kát az ország különböz5 ré­szein — írj3 levelezőnk, aki személyes tapasztalatairól is beszámol. Tavaly újsághirde­tés útján ismerkedtem meg az illetővel, aki egy éven keresz­tül házassági ígéretekkel hi­tegetett. Ezután több száz fo­rint értékű ajándékommal és kés zp (jn ztá mog at ás c.mmal el­tűnt. Sokszor kerestem a la­kásán, de bezárkózott. és te­lefonon sem jelentkezett. Min­dig anyagi problémái voltak, és ezért sokszor a vonatje­gyet is én vásároltam meg a számára hazafelé Budapestről. Kopottan járt és öltözködött, ezzel sok hasonló korú elváltat és özvegyet is megtévesztett, mint ahogy az később tudo­másomra jutott. Sajnáltatta magát, de közben rengeteget utazgatott. Hétvégeken mindig máshol aludt, hét közben es­ténként pedig a közeli váro­sokban, annál, aki éppen be­fogadta. Többen a saját költ­ségükön vitték nyaralni. Az­zal hitegetett, hogy van vala­milyen ingatlana és majd mindent viszonoz, ha azt el­adja. A továbbiakban négy gépelt oldalon nevek és címek követ­keznek. A nevek mellett ilyenforma megjegyzések is: rájön a szélhámosságra, ha­mar elküldi __ egy hétig ny araltatja ..megvendégeli, támogatja__ felismeri a szélh ámosságot és mindent visszakér, de a férfi eltű­nik ..., szégyellj az ismeret­séget ..., rájön a szimultá­nokra, nem kívánja folytatni a kapcsolatot... Szerepel a levélben 11 társ­kereső klub neve és címe, me­lyekkel a levélíró szerint- a házasságszédelgő kapcsolat­ban állott. Ezenkívül az új­ságokban 1983—1985 között megjelent hirdetések jeligéi, mint például: Kecskeméthez közel. Az ország közepe táján, Bács és Pest határán. Az írást figyelemkeltőnek szántuk, az ügy részletes is­mertetésére a rendőrségi vizs­gálat befejezése után visszaté­rünk. Ga. J. egy fiatalember, akinek állí­tása szerint fogalma sem volt arról, hogy a választottja kis­babát vár. Nem iáSxzsSJ — Meglátogattam őt a szülő­otthonban is, de azt mondta, hogy hormonzavar miatt ke­zelik, és attól nőtt meg a hasa. Egyébként nem nagyon látszott a terhesség, mert mindig szűk farmert meg szűk szoknyát hordott. Erzsi nővére: — ö a legkisebb lány a családban, és nagyon szeret­jük. Amikor szóba került, hogy miért vesz fel kismama létére szűk nadrágot, azt fe­lelte, hogy nem is terhes. Tévedés volt az egész, ne is törődjünk vele. Erzsi október 5-én szüreti , bálba ment az udvarlójával, , majd hajnal felé a fiú laká­sára, és ott is aludt. Reggel rosszullétre ébredt, és kiván- 1 szorgott az udvari vécére. — Nagyon furcsán éreztem magamat, és nem is tudtam pontosan, hogy mi történik velem. Egyszer csak azt érez­tem, hogy kiszakadt belőlem valami. Aztán nagyon féltem, és nem mertem elmondani senkinek, hogy mi történt. A fiú apja: — Hajnalban jöttek haza, és mi nem tudtuk, hogy Erzsi nálunk aludt, csak reggel vet­tük észre, amikor kiment az udvarra, összeesett és akkor a feleségem meg a lányom segített neki. Fogalmunk sem volt róla, hogy gyereket szült nálunk. A fiú anyja: Fm3£ss3«ís o"icz?gj — Én több gyereket hoztam a világra, de mindig napokig kínlódtam velük. Nem gondol­tam, hogy ilyen gyorsan is le­het szülni. Elhittem annak a lánynak, hogy valami nőgyó­gyászati betegsége van. Erzsit taxin vitte haza az udvarlója, majd napok múlva, amikor már nagyon rosszul volt, a nővére hívott orvost, így került a szentendrei szü­lőotthonba, ahonnan bejelen­tést tettek a rendőrségre. A lány vallomása után meg­találták az udvari vécében a kis tetemet. Az újszülött ha­lálát fulladás okozta. A fiatalkorú lány ellen emberölés bűntette miatt in­dult büntetőeljárás. Gál Judit A szentendrei szülőotthonból érkezett bejelentés ta­valy október 10-én a rendőrségre arról, hogy szállítot­tak hozzájuk egy fiatalkorú anyát, aki néhány napja szült — nagy valószínűséggel érett csecsemőnek adott életet —, de nem tud számot adni az újszülött hollé­téről. A lefolytatott vizsgálat megdöbbentő tényeket tárt fel. Hová Isii as úisnilött? füSsasassitats, szűk sseSrayAan

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents