Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-17 / 64. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 61. SZÁM 1986. MÁRCIUS 17., HÉTFŐ Tartók és keverék Elriaszt a rossz minőségű táp Miért ingatag a tenyésztői kedv? Idézet a Nők Lapjából: „So­káig nem vették komolyan a panaszokat, és ez nem volt okos dolog. Tavaly őszre az­tán egyszerre azon kapta ma­gát az ország, hogy tömegesen vágják a kocákat, a sertésál­lomány pedig másfél millió­val elmarad a tervezettől.” Tekintettel a téma fontos­ságára. Cegléden próbáltunk bepillantani a sertéstartós je­lenlegi helyzetébe, meghall­gatva a sertéstartókat és a takarmánykeverőt. A malac a meós Takaros városi ház. Rend­ben tartott porta. Ez az, ami M. B. udvarán ezembeötlik, amikor a betonozott járdán közeledünk a frissen épített disznóólak felé. Itt sincs sem­mi kivetnivaló. A jószág ilyen környezetben jól érzi magát, és szépen fejlődik. Ennél a gazdánál még nem volt elhul­lás, pedig már több mint tíz éve hizlal rendszeresen. — Mennyi hízót ad le éven­te? _ — ötven-hatvan darab a megszokott mennyiségem, mert ott van még mellette a vasút. A munkahelyen is helyt kell állni. De ha lesz egyenletes minőségű táp, ak­kor én kiszállok ebből, és más mellékes után nézek. — Ennyire sok baj van az eleséggel? — Jöjjön, megmutatom! A malacok rohannak a hi­vó, ismerős hangra, és ordítva kérik a táplálékot. — Ez a táp rossz minőségű, nem gyarapodnak megfelelően a malacok, sőt... Ezt nézze meg! A rossz tápból bele'önt egy vödörrel az ön etetőbe. A ma­lacok odarohannak, majd el­fordulnak és otthagyják. Most jó tápból önt egy másik fal­kának. Azok esznek, habzsol­nak, nem hagyják ott a tápot. — Na, ez a tápok közti kü­lönbség, pedig mind a kettő egyforma fehérje- és beltar- talmi értékekkel rendelkezik a papír szerint. Most mondja meg, hogy magyarázhatom én meg a malacoknak, hogy ami nekik nem ízlik, azt is meg kel] enni? K. J. gyári munkás, a vá­ros szélén bérel egy portát, ahol disznóhizlalással foglal­kozik. — Hogyan tudja a két mun­kát összeegyeztetni, nem sok ez egy kicsit? — foknak sok, de muszáj csinálni, mert a gyári borí­ték nagyon vékony, a gyere­keink iskoláztatása pedig vi­szi a pénzt. Ez a porta útba esik, azért választottam. Reg­gel egy—másfél órával előbb indulok el a gyárba. Először jön az etetés, aztán a napi munka. Amikor vége a mű­szaknak. a malacaim felé ve­szem az utat. Kitakarítom a helyüket, megetetem őket. és csak azután folytatom az uta­mat hazáig. Én nem foglalko­zom a száraz táppal, mert na­gyon ingadozó a minősége. Moslékon hizlalok évente negyven malacot. A tápot ke­verem szemes takarmányok­kal. Kapnak kukoricadarát, búzát, korpát, kenyeret és sok-sok zöldet. — Mennyi a haszna dara­bonként? / — Most, hogy rendezték a felvásárlási árat, úgy 500 fo­rint körül mozog, ha szeren­csém van, és minden fel tu­dom nevelni. Még mindig egy kicsivel jobb ár kellene, és persze állandóan jó minősé­gű táp. Töpörtyűn híznak K. P. szintén gyári munkás, de ő szerencsésebb helyzet­ben van, mert a lakásán ne­veli a malacokat. Évenként harminc sertést szokott lead­ni. és tapasztalatát érdemes figyelembe venni. — A felvásárlási ár kevés. A tápokat a keverési helyük szerint válogatom, mert do­hos, rothadt kukoricából is készült r»ár. Én másféle táp­lálékkal etetem a jószágaimat, mégpedig vágóhídi ipari tö- pörtyűvel. Hamar megszeretik a malacok és jól fejlődnek tőle. — Meddig jog hizlalni? — Ameddig megéri, és amedig a gyárban nem kere­sem meg a megélhetéshez fel­tétlen szükséges összeget. Az állattartók után most hallgassuk meg. mit mond a tápokról a Gabonaforgalmi Vállalat ceglédi takarmány­keverő üzemének vezetője. Ács József. — Milyen tápok keverésé­vel foglalkoznak, és miért olyan ingadozó a minőségük? — A gyártott tápok kéthar­mad része sertés-, egyharmad része baromfitáp. Tavaly mi a Félreértésen alapult Nem változott a tej ára A Pest Megyei Hírlap 1986. február 21-i pénteki ceglédi különkiadásában Mintha elfe­lejtették volna... címmel tu­dósítás jelent meg. A cikkel Aszódi László Antal írta, és többek között Nyárkútrét dű­lő t tejfelvásárlását taglalja. Az’ írás utolsó részében a szerző kifogásolja, hogy 1983. január 1-jétől a gazdák nem kapják meg a 90 fillérrel meg­emelt tejfelvásárlási árat a szövetkezettől. A cikk megjelenése óta több kistermelő is megkeres­te a nagykőrösi és ceglédi tejüzemeket, hogy részükre miért nem fizetik a megírt, megemelt tejárat. Sajnos ré­szükre elutasító választ kel­lett adnunk, mert 1986. ja­nuár 1-jétől a tej felvásárlási ára nem változott. Vélemé­nyünk szerint az adott a fél­reértésre okot, hogy a nagy­üzemek részére január 1-jétől 90 fillérrel megemelték az ál­lami ártámogatást. (2 Ft-röl 2,90 Ft-ra.) Ez az emelkedés kizárólag a nagyüzemeket érinti, és en­nek elszámolását nem a tej­ipar végzi. Ezen összeget a tsz-ek az általuk felvásárolt tej után nem igényelhetik. Küzcp-magyarországi Tejipari Vállalat Tudnivalók a kiskerteseknek A ceglédi kertbarátok köre legközelebbi összejövetelét március 20-án, csütörtök délután öt órakor tartja a helyőrségi művelődési köz­pontban. Talajerő-gazdálkodás a kertekben címmel Borsos Arnold, az agrokémiai labo­ratórium vezetője ismerteti a szükséges teendőket. betervezett 1620 vagonos terv helyett 1636 vagon nyi meny- nyiséget állítottunk elő. Ebbői látható, hogy a sertéshizlalási kedv csökkenését nem érez­tük meg. Persze, ezzel nem azt akarom mondani, hogy nem tudtunk róla. Nálunk ér­demleges minőségi kifogás nem volt. Ahol ez előfordul, ott a gyártási és a technoló­giai fegyelem, az előírások megszegése okozhatja a bajt. Mindig a megfelelőt Az import fehérjék beltartal- mi értéke igen eltérő. Ezekből beszerzési nehézségek voltak, hazaival pótolták. A keverést, az adalékanyagok, premixek összetételét úgy kell megálla­pítani, hogy a végén értékes, jól hasznosítható takarmányt kapjunk. Fontos, hogy az ál­lat életkorának megfelelő tá­pot etessenek. Az 1986-os év biztatóan indult, és már 32 vagonos , többletgyártásunk van. — Győzik ezt az iramot? — Huszonhét fős munkás­gárdánk jól helytáll. Emellett a vgmk-ra mindig számítha­tunk. A legyártott tápok mi­nőségét rendszeresen és szigo­rúan ellenőrzi az ATMI, va­lamint a vállalati ellenőrzési csoport. Az állattartóknak azt javasolhatom, hogy a fejlődé­si szakasznak megfelelő táp­pal etessék a sertéseket, mert csak így várható jó növeke­dés, ha emellett a megfelelő tartási viszonyokat már meg­teremtették — mondta befeje­zésül Ács József. Kiss Sándor Ifelíey-fciedefcek Természetismeretünk hézagai 1986 márciusában Ismét megjelenik az égbolton a Hal ley-üstökös. A 76 évenként a Föld közelébe visszatérő koz­mikus vándort Edmunt Halley angol csillagászról nevezték el, ő ismerte fel, hogy az 1531- es, az 1607-es és az 1682-es üstökösök rendkívül hasonló pályájúak. s ezért feltételez te azonos voltukat. Hogy fel- tételezése helyes, azt 1789-ben igazolták, az üstökös újabb visszatértekor. Keveset tudnak Az elmúlt hetekben számos fiatalnak és különböző iskolai végzettségű felnőttnek feltet­tük ugyanazt az öt kérdést a Halley-üstökösről, a válaszok­ból érdekes következtetéseket tehetünk. Érdekes vizsgálni e kérdést 1986-ban, mert mikor az em­ber el tud jutni az űrbe, lábnyomait a Holdon hagyja, nagyméretű technikai vívmá­nyok segítségével átalakítja az életet, a gondolkodásmódban bizonyos eltérést vehetünk észre. Számos kitűnő csillagászati könyv forog közkézen, még ha kevés csillagászatot is tanulnak a diákok az iskolában, megle­pőnek látszik, hogy üstökös-, illetve meteorkatasztrófáról általában nem tudnak az em­berek. 75 tanuló közül csak 20 hallott ilyesmiről, néhá- nyan azonban érzékletesen ecsetelték a Tunguz-kataszt- rófa ma is látható következ­ményeit (26,7 százalék); vala mivel több hallott róla — bi­zonyosan szóbeszéd formájá ban —, leginkább a hadifog­ságot megjárt, I. világháborús nagyapák elmeséléseiből (31,6 százalék). A tanulók nagyon szkep­tikusak, bár a 76 évvel ezelőtti esemény folklorizálódott for­mában átissza az emlékeze­tünket (6,7 százalék). A Föld ütközéses drámáját a felnőtt válaszadók 21 százaléka el­képzelhetőnek tartja. Akik vi­szont nemmel válaszoltak, na gyón meggyőzően képviselték nézetüket; van is alapja, hisz hűséges kísérőnk évezredek óta feltűnik az égboltunkon. Vegyünk egy példát. Az első ókori olimpiai verseny óta (i.e. 476) összesen 32-szer került nagyon közel a Földhöz a nagy üstökös. Reménykedésük ezért is megalapozott. De olyan alapvetően fontos tényezőről, mint az üstökös anyagáról A mezőgazdasági gépekhez hiányzó alkatrészeket, va­lamint az EVIG- nek szellözöberen- dezésekhez öntvé­nyeket gyúrta, nak a ceglédi Kossuth Termelő- szövetkezet kor­szerűsítés alatt ál­ló öntödéjében. Apró, de fontos, a népgazdaságnak hasznos termékek ezek. Felső ké­pünkön: komp­resszorház alkat­részhez az anya­got kokillába önti Pásztor Ferenc. Az alsó képen: Túri Béla csoport­vezető a zsákfel­fogó alkatrész ön­tőformáját készí­ti. (Apáti-Tóth Sándor felvételei) összetételéről nem szóltak a válaszadók, noha bőven kifej­tették véleményüket a kérdé­sekben. Vagyis arról senki sem szólt, hogy a Halley- üstökös lassan, fokozatosan fogyatkozik, mert igen sok anyag kiszabadul belőle a Nap közelében. A gyerekek nem sejtenek kapcsolatot az üstökös megje­lenése (1910-ben) és az I. vi­lágháború kitörése között, bár ennek ellenére kétszer any- nyian hiszik ezt, mint az ösz- szeütközést. 20 felnőtt viszont úgy látta, hogy igenis befo­lyásolta a háború kitörését az üstökös. Már Jézus születése óta (25-tei ezelőtti Föld és Halley-üstökös randevú) mili- táns égi jelenségnek hiszik (21 százalék). Tétova válaszok Nagyszülők nézete, hite alapján sem sikerült azt tisz­tázni, honnét származnak ezek a vélemények, milyen forrás táplálja makacsul e tételt. Az északi fénynek egyes kis falvakban ugyancsak szerepet tulajdonítottak 1914 nyarán. A tétova válaszok alapján úgy tűnik, a különböző kor­osztályok, nemzedékek keve­set kommunikálnak egymás­sal. A legritkább esetben tudták a megkérdezettek, hogy nagyszüleik hogyan vé­lekedtek az előző Halley-ran- devúról és esetleges követ­kezményeiről. Megfogyatkozott a diákok bizalma a földi élet üstökös általi befolyásolhatóságában (26,7 százalék), bár amikor ai embert, nem mint biologiku­mot, hanem szoclologikumot említették — nagy számban igent mondtak, vagyis azt, hogy hathat a társadalomra (53,3 százalék). Tehát a Hal­ley-üstökös történelmi esemé­nyek menetét befolyásolhatja — valószínűleg az emberi akarati kontroll gyengítését érzik ebben a válaszadók. Felnőtt korban a megkér­dezettek kétharmada úgy véli, hogy mind a földi élet, mind a történelem eseményei függ­nek az exogén, Földön kívüli tényezőktől. Érdekes nézetek, de semmi esetre sem mosolyt fakasztok, mert indikálnak „valamit”: az információsze­génységet. Könnyen teret nyer a spekuláció és a tév­hit, s vannak folklorizálódó események. Miért ne lehetne, ha egy baleset 40 szemtanúja is színes körképet ad; vagy egy pletykaszinten terjedő bűncselekmény tényanyaga egészen más, mint amit be­szélnek? Ritka randevú Nemzedékek egymásnak át­adott tapasztalatai kevésbé hatnak a közgondolkodásra, mint a mindenkori szóbeszé­dek. A sci-fi ennek jó közege és tápot ad. E jelenségeknek fojtása, tiltása mit sem ér; a felvilágosító munka pedig ne­héz, mert újabb bizonyítékot a kétkedők csak a legközelebbi 76 év múlva kaphatnak, s az akkor is még posszibilis 80 évesek ma csupán 4 évesek, és valószínűleg ma a tv-mese iránt nagyobb érdeklődést mutatnak... Surányi Dezső Az úton imbolyogva A tél a nagy fölvilágosítá- sok ideje. Naponta legalább tízszer, tízféle módon kötik a lelkére valamennyi járműve­zetőnek: jó lesz vigyázni, óvatosan, körültekintően kere­kezni, mert ugye az utak... Persze aztán kiderül, hogy télvíz táján sem az utak meg a pocsék időjárás okozzák a baleseteket. A ceglédi N. például min­dent megtett azért, hogy a baljós közúti eseményeket so­roló statisztikát újabb adat­tal szaporítsa. Még január végén történt, hogy a Magyar étteremben fröccsözgetés után, az utcára kilépve, belebotlott régi ismerősébe, B.-be, aki két lánnyal az oldalán érke­zett. A találkozás örö'mére menten furikázni indultak N. 1500-as Polski Fiatján. A ki­rándulás első állomása a disz­kóval kecsegtető ceglédberceli Rozmaring presszó volt, ahol N. ugyan továbbra is kitar­tott a borocska mellett, de meg is tetézte rumbetétes kólával. Tánc. Későre járt, mikor hazafelé indultak. Elöl a két férfiem­ber, hátul a lányok ültek. N. a sötét és vélhetően kihalt 40-es számú úton egyre csak fokozta a sebességet. Aztán hirtelenjében imbolyogni kez­dett az autó a felezővonal és az útpadka között. Jobbra- balra dülöngélt a kocsi, bár rossz ez a kifejezés, hiszen több mint 100 kilométeres tempóval inkább cikázni le­het. Az útfelfagyásokat kerül­gettem ki — állította vallo­másában N. Ez a kis kerül­getés végzetes következmé­nyekkel járt. A megbillenő, egyensúlyát veszítő Polski az árokba repült, pördült, bucs- kázott, ripityára törött. A lányok egyike, aki bár Jetben maradt, de súlyos sé­rülésekkel és minden valószí­nűség szerint maradandó testi fogyatékossággal vészelte át a kiruccanást, tanúvallomásában így fogalmazott: Mikor a vas­úti síneken átértünk, N. ka­csázni kezdett jobbra-balra a kocsival. Többször is szóltam neki, hogy elég ebből, hagyja abba. Nagyon féltem, és úgy éreztem, hogy talán nem is csak játszik. Valószínű az is, hogy túl gyorsan hajtott, ezért is szóltam neki, hogy ne játsszon a kormánnyal. Aztán az árok felé kezdett rohanni az autó, a többire nem emlékszem. Ütitársnőjének, a 17 eszten­dős J.-nek azonban már a vallomástétel lehetősége sem adatott meg. A betonúiról el­oldódó, tehetetlenül hányko­lódó autó maga alá temette. A régi istoerős, B. nyolc na-, pon belül gyógyuló sérülést szenvedett, sokat köszönhet a biztonsági övnek. N. pedig, aki egy közúti tragédiához vezető valamennyi vétséget elkövetett, ha nem is minden baj, de töfés nélkül úszta meg a szerencsétlenséget, ö a kórházból kijőve előzetes letartóztatásba került A vizs­gálat 2,8Ö és 3,05 ezreléknyi véralkoholszintet állapított meg. Súlyos befolyásoltság — így titulálja a szaknyelv. A helyszíni fényképfelvéte­leken, nem messze a gépko­csironcstól egy gázpalack lát­ható. Épségben, mert béltar­talma éppen kifogyott, s ez­úttal benzinnel száguldott a Polski. Szerencsére. Ha egy­általán szóba hozható itt a szerencse. V. S. Értelmiségi ankét A tudomány és az értelmiség címmel március 20-án, csütör­tökön délután három órakor a városi pártszékházban dr. Rottler Ferenc, a TIT főtitká­ra tart előadást az értelmiségi ankét keretében. Szalagavató A ceglédi tornacsarnokban március 22-én délután öt óra­kor tartják szalagavató bálju­kat a Bem József Ipari Szak­munkásképző Intézet végzős növendékei. FIN Több sportágban A forradalmi ifjúsági napok tiszteletére több sportversenyt is rendeznek Cegléden. Már­cius 22-én 9 órától a CVSE Malomtó-széli telepén, a Köz­gép tekepályáján és a Vas­utas-sportcsarnokban női ké­zilabdázók. férfi kispályás fo­cisták. tekézők és asztaliteni­szezők mérhetik össze tudá­sukat. A versenyeken részt vehet a város és a körzet va­lamennyi 14 éven felüli lakó­ja, aki az adott sportágban 1985 márciusa óta bajnoki vagy kupamérkőzésen nem szerepelt. Jelentkezni március 15-ig lehet a városi KISZ-bi- zottságon. ISSN 0133—2800 (Caglécii Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents