Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-17 / 64. szám

Lelkesen A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM. 64. SZÁM 1986. MÁRCIUS 17., HÉTFŐ GüdäSioi Vegyesipari Szövetkezet Százezer forintos kereset a cél A Szilasmenli Termelőszcietkezet csömöri műanyagüzemében új, jól zárható műanyag flakonok sorozatgyártását kezdték meg. Ezekbe elsősorban aromákat töltenek. (Barcza Zsolt fel­vétele) Tervezés, építésszervezés A Mozaik már 1987-et ír Leikésen március 22-ón ren­dezik meg a népdal ünnepét, amelyen több népdalkor is részt vesz. Környékünkről a hévízgyörki és a kartali asz- szonykórust hívtak meg a ta­lálkozóra, hogy mutassák be vidékünk gazdag népdalkultú­ráját. Egyetem J Díszítőművészek Tízéves a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetem díszítőmű­vészeti köre, amely, ebből az alkalomból kiállítást rendez a csoport legjobb munkáiból. Az együttes számos hazai és külföldi kiállításon szerepelt, így nemcsak az egyetemen be­lül tarthat számot szél'es körű érdeklődésre. A kiállítás megnyitóját ma, hétfő délután 2 órakor tart­ják az egyetem földszinti rek­tori tanácstermében. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Koncert a Bizottság együt­tessel, 19 órakor. Kreatív gyermekműhely óvo­dásoknak. A levegő-elem és az állatok világa, 17.15 órákor. Nyugdíjasklub: Szabás-var­rás a klubtagoknak. Kása Béla fotókiállítása, megtekinthető 15—19 óráig. A hónap gödöllői, műtárgya: Petőfi Sándor tankönyve, megtekinthető az előtérben. .Felettébb nagy túlzás lenne azt állítani, hogy az egészség- védelem áz úttörőmozgalom fő feladatai közé tartozik. Ta­lán ezért érdemel figyelmet a Vácott található Pest me­gyei Hajós Alfréd, Űttörőház módszertani kezdeményezése, a Még nem késő című ren­dezvény. Gazdája több is akad, hi­szen az ügy — a 12—18 éves korosztály testi épségének megóvása, a káros szenvedé­lyektől való idegenkedésének kialakítása — közös. Így a rendezők között van a megyei Alkoholizmus Elleni Bízol t- ság, az klSZMP Vác Városi Bizottsága, a Városi Tanács, a Pest Megyei Úttörőelnök­ség, s a védnökök között a megyei Köjál, a váci kór­ház. a Szobi Gyümölcsfeldol­gozó Vállalat, az Állami Ifjú­sági Bizöttság egy-egy képvi­selője. Miről is van szó? Már nyomdában y.m a Meg nem késő című harminckét oldalas kiadvány. Szerzői között ta­lálható Örsi Ferenc író. (Édes italnak keserű az ára), dr. Czeizel Endre orvosgenetikus (Segítsetek megailítani az ön- pusztítás ragályát), dr. Nagy C.—Lovass Pál (Útlevél a po­kolba), és olvasható majd benne tanulmány dr. Bayer István egyetemi tanártól, a magyarországi narkoheiyzet- ről, megfejteni való egészség- ügyi totó a káros szenvedé­lyekről. Azután lesz még március 27-én Vácott a Madách Imre Művelődési Központban ötszáz fiatal pedagógus, egészségne­velő, ifjúsági vezető részvéte' lével előadás, filmvetítés és fórum. Ez utóbbit a tervek szerint Szilágyi János vezeti majd, s közreműködik benne orvos, tudománvos kutató, ügyész, rendőr. író. ott lesz Jßäcskai Zoltán evező?, ötszö­rös magyar bajnok és Viki­déi Gyula rockénekes. Ezzel még nem ért véget a sor! Kiállítás nyílik az alko­hol és a dohányzás káros ha tásairól, testápolási szereket mutat be a Caola, lesz P Box-koncert, bemutatóval (~ természetesen kóstolóval) vár­ják a résztvevőket, hogy a korszerű táplálkozásnak meSr felelő étkekkel ismerkedjenek Ezeket Lehöcz János arany­érmes mesterszakács készíti el. Érthető: nagy érdeklődésre számítanak. S szeretnének olyan programot szervezni, hogy a módszerekből minden­A Gödöllői Vegyesipari Szolgáltató Szövetkezetben is megtartották a zárszámadó közgyűlést Szávai Tibor el­nök beszámolója elején el­mondta. nekik is van okuk ünneplésre. Növelt nyereség December 19-én volt meg­alakulások 35. évfordulója, ennek kapesán röviden emlé­keztetett az elnök a régiekre. Az a néhány cipész a kezdet­kor nem gondolhatta, milyen stabil, kiegyensúlyozott kö­zösséggé válnak majd. Kétszer érték el a kiváló szövetkezet kitüntetést, az 1968-as gazda­sági reform, a nyereségérde­keltség bevezetése után, 1973 elején álmaik szertefoszlottak. Ekkor vette át a szövetke­zet vezetését Szávai Tibor. Volt részük azóta sikerekben ki, aki a fiatalok egészségét óvja, kiválaszthassa a legjob­bakat, a környezetében alkal- mazhatókat. Azt is szeretnék — leg­alábbis így mondta a megyei úttöröház igazgatója. Horváth Szabolcsúé dr. —, ha a fóru­mon tényleg a 12—18 évese­ket legjobban érdeklő kérdé­sekre válaszolhatnának a szakemberek. Ez utóbbi okból kérik a fiatalokat, hogy az öltözködéssel, táplálkozással, káros szenvedélyekkel, lelki és testi egészséggel — beteg­séggel, edzettséggel és állóké­pességgel, szóval a mostani program témájával kapcsola­tos kérdéseiket akár levélben, (Vác, Lenin út 58. 2600). akár telefonon (27-10-758) juttassáK el az úttörőházhoz. Tervezik: a fórum legérda- kesébb kérdéseire adott vála­szokat a mostani kiadványhoz hasonló jövő esztendei füzet­ben teszik majd közzé. V. G. P. Balassa—Orlutay Magyar néprajz című könyvében ol­vastam a kivetkőzésrül. A 19. szazadban, különösen annak a második felében jelentkező erőteljes gazdasági fellendülés magával, vonta nemcsak a pa­raszti életmód, de a paraszti viselet változását is. A fejlő­désnek két, egymástól gyöke­resen eltérő irányzata bonta­kozott ki. Az ország e?i’es vi­dékein a hagyományos parasz­ti viseletét gazdagították, fej­lesztették tovább, míg máshol a paraszti öltözetet felcserél­ték a polgári ruházkodással. Ezt az utóbbi jelenséget ne­vezzük kivetkozésnek, ami vi­dékünkön. a Galga mentén erőteljesebben csak a felsza­badulást követően, az ötvenes években indult meg. EÍt megelőzően, a gazdasá­gi helyzet észrevehető fellen­dülésével párhuzamosan, in­kább az addigi viselet gazda­gításának a folyamata zajlott, még akkor is. ha a szegé­nyebbeknek, különösen a lá­nyoknak évekig kellett nap­számba járniuk, hogy a díszes női ruhát, a négy-öt posztó- szoknyát, a karton- és selyem­szoknyák, blúzok, kendők, csizmáik sokaságét megszerez­zék. Vállalták, nem akartak a gazdagabbak, a tehetősebbek mögött lemaradni, ezért mondták: Hadd korogjon, csak ragyogjon! Vagyis ese­tenként koplaltak is a díszes ruhák megszerzéséért. A Galga menti községek gazdag népviselete századunk­és sikertelenségekben, a dol­gozók kitartásának köszönhe­tően a VI. ötéves tervre kitű­zött terveket túlteljesítették. Árbevételüket 31 millióról 55 millió forintra növelték, nye­reségük négyről 7,2 millióra emelkedett. Ez nyújtott fede­zetet arra, hogy a tagság évi keresetének átlaga 26 ezer fo­rinttal több lett. Tavalyi árbevételük meg­haladta az 1982. és 1983. évit együttvéve, eközben képzett létszámuk csak tízzel nőtt. A szervezeti változások beveze­tése és az ipari vállalkozó szellem megteremtették egy más minőségű öléves terv alapjait. Áttértek az átalány- díjas elszámolási formára, e2t alkalmazzák majd továbbra is, kisebb finomításokkal. A lakatos- és a konfekció­üzem területén nagy ellent­mondás alakult ki az eredmé­nyek és a bérek között. A kon­fekcióban a gyenge teljesít­mény ellenére jelentőfen nö­vekedtek a bérek. A lakato­sok elkészítették egy forgács­kihordó prototípusát, most már sorozatban gyártják. A nyereségnek csaknem a felét ők termelték meg, itt tízszá­zalékos bérfejlesztés történt. Ne lazuljon A vöröskeresztes és szak- szervezeti aktivisták tevé­kenysége, valamint az önkor­mányzati munka véleménye­zése után a jövőről szólt az el­nök. Manapság sokat beszél­nek a számítástechnika alkal­mazásáról, náluk is szóba ke­rült már. A szövetkezet veze­tősége úgy ítéli meg, a sze­mélyi számítógép csak lehető­ség arra, hogy később áttér­hessenek egy komolyabb gépi adatfeldolgozásra. 1986-ra legkevesebb 72 mil­lió forint bevételt és majdnem tízmillió nyereséget tervez­nek. Nem elég azonban ezt ésak teljesíteni, többet kell el­érniük, mert az teremti meg a bázisát az ötszázalékos vagy annál nagyobb bérfejlesztés­nek. A lakatosüzemben továb­bi gyártmányfejlesztésre, az ban teljesedett ki. Különle­gessége miatt említést érde­mel a túrái asszonyok főkötő­je. amely a fölé kötött kendőt oldalra kitartja. A túrái ing­ujj szélén és a vállkendőn egyaránt aprólékos kis virá­gú fehér hímzés hívja fél fi­gyelmünket, és köti le a sze­münket. A hévízgyörki lányok három ágba fonott haiába sza­lagot kötöttek, az asszonyok főkötője széles aranycsipkével volt díszítve, amelyre a fiatal menyecskék virágos pántliká­ból pipiskét kötöttek. A lá­nyok öt-hat alsószoknya felett piros szegélyű apró virágos szoknyát, ünnepeken posztó­szoknyát viseltek, amelyekbe ügyes kezű asszonyok hímez­ték a virágok sokaságát. Köté­nyük kék, esetleg fekete,-vál:- kehdőjük színes, nagy virágú, gazdag rojtozású, s különösen húsvétikor, pünkösdkor rend­kívül élénk színhatású. Az idősebbek sötét szoknyát, blúzt hordtak. Télen a nagykendő alatt bekecset viseltek, s ugyancsak téli viselet lett a csizma, mert , yáron már ci­pőt. esetleg bársonypapucsot húztak a lábukra. Hosszan lehetne sor Ini a falvak lányainak, asszonyai­nak egykori ruházatát, mert csak az idegen nem veszi ész­ipari szerep bővítésére, kor­szerűbb eszközök beszerzésére lesz szükség. A VII. ötéves terv végére százmillió forintos árbevételt, a tagság keresetének százezer forintra történő emelését tűz­ték ki célul. Ezek eléréséhez növelni kell a vezetők felelős­ségét, nem engedhető meg, hogy lazuljanak a követelmé­nyek, a gyenge teljesítményt is honorálják. Feltételeik meg­vannak, a kollektíván múlik, mennyire tudnak együtt ha­ladni. Györkös Péter, a felügyelő­bizottság elnöke vizsgálatai­kat, intézkedéseiket ismertet­te. Kiváló eredményeiket első­sorban a lakatosüzem munká­jának és az átalánydíjas rend­szer bevezetésének tulajdonít­ják. Az egyetemi és a veres- egyházi fodrászat alaposan le­maradt, találtak olyan dolgo­zót is, akinek a fizetése a pénztárkönyv szerint 1375 fo­rint. Segítség az iskoláknak A cipászrészlegben a kiadási bizonylatok közül három ha­mis volt. A munkaügyi dön­tőbizottságnak több év óta először, tavaly akadt egy ügye. A hozzászólók egyike azt ki­fogásolta, semmit nem mon­dott az elnök az újításokkal .kapcsolatban. A cipész kollé­ga nem tartotta egyértelmű-, nek a kijelentést: hamis volt náluk a számla. Ha egy sze­mélynél találtak ilyet, ne a részlegről beszéljenek, mert pár év múlva már csak arra emlékeznek majd az emberek. Papp István városi tanács­elnök a kollektíva lelkesedé­sét dicsérte, szerinte megvan bennük a tenni akarás, érzik azt a felelősségteljes feladatot, hogy gazdasági életünk meg­szilárdulásához mindenkinek a napi munkájával kell hoz­zájárulnia A szövetkezet tag­ságára mindig lehet számíta­ni, akár településfejlesztő tár­sadalmi munkáról van szó, akár a körzet iskolái kérnek segítséget. re. hogy minden település vi­seleté, ha alapjaiban nem is, de valamilyen apró részletben különbözött egymástól. A Gal­ga völgyében élő ember mesz- sziről megismeriq az aszódi piacon, kik jöttek Kartalról, Versegről, Galgamácsáról vagy Ga Igahévízről. Amikor a házi készítésű anyagokat felváltotta a gyári textília, megváltozott a sza­básvonal. új, addig ismeretlen ruhadarabok, haj- és tejvise­let hódítottak tért. A három ágba tont hajat mar csak egv ágba fonták, a pipiskét elhagy­ták. A kényszer is sürgette a kivetkőzást. Gyáriparunk nem állította elő azokat a textíliá­kat, amelyek parasztságunk népviseletéhez szükségesek vol­tak. Az ötvenes "vekben mesz- sze vidékekre utaztak az itt élő asszonyok, ha meghallották, hogy valahol szoknyának al­kalmas posztót lehet kapni, vagy éppen széles pántlikát kínál egv élelmes kereskedő. Sok mindennel próbálkoz­tak a szülők, hogv lányaikat megőrizzék a hagyományos népviseletben, de minden erőlködésük és próbálkozásuk hiábavalónak bizonyult, ami­kor mindennapivá lett a be­járás. A parasztságot sújtó bs- szolgáltatási terhek növeke­Példa az utóbbi évek vál­lalkozói kedvére; Gödöllőn megalakult a Mozaik Gmk, Gurbi Mihály szervezőmér­nök azzal a céllal alakított társaságot, hogy építőanya­gokat forgalmazzanak, ezek megszerzését könnyítsék. Még két évvel ezelőtt is az- volt a helyzet ugyanis, hogy a családi házat emelni szándé­kozó állampolgárok nagyon nehezen tudtak cseréphez, nyílászárókhoz jutni. Hogy ezen a területen valóban gon­dok voltak, mutatja az. hogy a Mozaik Gmk az elmúlt esz­tendőben 16 millió forint ér­tékű építőanyag értékesítésé­ben működött közre. Ebben az évben a körülmé­nyek váltásra kényszerítették őket. Most már jobban kap­ható építőanyag, ezért a Mo­zaik Gmk tagjai rátérnek az egyéni és társasházak terve­zésére. valamint az építésszer­vezésre. Vállalják, az ügyinté­zéstől a kulcsátadásig az ott­Nem tudok más nevet adni annak az erkölcstelen, . sze­mérmet és jó ízlést sértő magatartásnak egyes férfiak részéről, amely az utóbbi idő­ben nagyon elterjedt. Egy hét leforgása alatt az utcánkban kétszer találkoztam a jelen­séggel. Az egyik pénteki dél­utánon kitekintek az utcára az ablakon, nem akarok hinni a szememnek, -egy idősebb fér­fi áll ott és végzi a dolgát, az lökért kerítésénél. (Gondolom, dósé sürgette, hogy a családi földtulajdont művelők mellett legyenek olyan családtagok is, akik pénzt hoznak a házhoz. Ezt a feladatot a fiataloknak kellett vállalniuk. Lányok, akik eddig legfeljebb csak bú­csúba menet hagyták el falu­juk határát, most vonatra ül­tek. és bejártak a fővárosba. Ismerkedjek egy egészen más életformával. Ezt tették a le­gények is. Ök előbb felcserél­ték .a bársonvnadragot a va­salt nadrággal. A lánvoknak a családon belüli ellenállást is le kellett küzdeni. Az anyák sok esetben a tettlegességtől sem riadtak vissza, s bizony csattant a pofon is. — A ru­hával együtt leveted az erköl­csöt is! — érveltek a szidal­mak közben, de végül győztek a fiatalok. Persze, a kivetkő- zés nem volt mentes a belső megtorpanásoktól sem. Az új­fajta öltözethez hozzá kellett szokni. viselésének módját meg kellett tanulni. Ma már természetes, hogy csak az idő­sebb asszonyok őrzik a nép­viseletet. Hogy végleg elfelejtődik-e? Nőm tudhatjuk, viszont sze­rencsének tarthatjuk, hogv napjaink városi divatja az utóbbi években felfedezte a népművészetben rejlő esztéti- kumot, és szívesen használja fel annak elemeit. Talán ez segít a több évszázados motí­vumkincs megőrzésében, s ta­lán a régi ruhadarabnak ün­nepi öltözetté válásában is. Fercsik Mihály honteremtés minden stációját. Igen érdekes, hogy nagyon sok a jelentkező, 1986-ra már úgyszólván el vannak látva megrendelésekkel, sőt azokból a lakásokból is elkelt kettő, amelyeket 1987-ben fognak építeni. A kisiparosok szívesen dol­goznak nekik, mert tudják, hogy ha az építtetők elégedet­tek lesznek. 3—4 évre meglesz a kenyérkeresetük. Gurbi Mi­hály azt mondja, hogy mind­eddig 9 ezer forint körüli áron tudták a családi házak egy négyzetméterét felépíteni. Ha további áremelések nem lesznek, ebben az évben is tartani fogják az árszínvona­lat. Persze javítanivaló még egy jól működő gm munká­jában is van. Azt tűzték ki cé­lul, hogy 1986-ban egy héten belül minden ügyfelüknek biztosítják a megrendelt épí­tőanyagot. V. M. részeg volt; mert nem tudom feltételezni, hogy józan álla­potban normális ember ilyes­mire vetemedjen.) Nem tudom, mit tegyek, én szégyellem magam. Nyáron sajnos még gyakoribb ez a nem éppen gyönyörködtető megnyilvánulás. Nem érdekli az illetőket, van-e valaki a kertben (saroktelkünk van). Úgy viselkednek, mintha az természetes lenne, hogy ők a fákhoz, állnak és ott végzik el szükségüket. Mindezt világos nappal, tehát sokak szeme lát­tára és megbotránkozására. Ugyanilyen panaszokat emlí­tenek kolléganőim is. ez a szo­kás naaycn elterjedt a busz­megállóknál is és általában a város egész területén. Nem tudom, minek nevezzem ezt a mocskos szokást, amikor minden vendéglőben van WC. Ügy gondolom, ha nem te­szünk ellene semmit, lassan már a kislánvokat nem lehet világos nappal az utcára ki­engedni. Ez most még a kez­det, most kell ellene fellépni és nevetségessé tenni az ille­tőket. Gödöllő egyetemi vá­ros. nem' lehet ilyen szemé­remsértő magatartás mellett szó nélkül elmenni. Ha önöknek is ez a vélemé­nye,. hogy a cikket nyilvános­ságra hozzák, nincs ellene ki­fogásom, ha ezzel tudnék se­gíteni. hogy az emberek ma­gatartása és erkölcsi felfogá­sa megváltoznék. Egy város erkölcsi magatartásáért azem- "beri érzések és illemszabályok megtartásáért szállók síkra, azt hiszem joggal! H I. Bmi MozTmi A kis egyszarvú. Magyarul beszélő japán rajz-mesefilm. Csak 4 órakor! Poszcitlon katasztrófa. Színes amerikai katasztrófafilm. 6 és 8 órakor! ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) Még nem késő Segítsetek megállítani! Báskai Erzsébet Kiveíkizés A ruha meg az emkr Olvass mk fóruma Mint a kutyák, az utcán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents